I



KÖRNYEZETTAN ALAPSZAK

A tantervi kurzusok

TANTÁRGYI ADATLAPJAI

Tantárgy neve: Bevezetés a matematikába (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Faragó István, egyetemi docens

tanszéke: Alkalmazott Analízis Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezetvédelem modellezésének alapmódszere a matematikai modellezés. A tantárgy célja az ehhez szükséges matematikai alapismeretek oktatása, megértetése. Az elméleten túl a gyakorlattal való kapcsolat ismertetése is a kurzus célja.

Tematika:

Halmazok, függvények, sorozatok és sorok, konvergencia, határérték;

függvények határértéke és folytonossága; egyváltozós függvények deriválása, . függvényanalízis; függvénysorok; integrálszámítás, határozatlan integrál, Riemann-féle integrál, integrálszámítási módszerek; többváltozós függvények analízisének elemei; skalár- és vektorterek, gradiens, divergencia, rotáció, függvényanalízis, differenciálegyenletek, elsőrendű közönséges differenciálegyenletek megoldási módszerei. parciális differenciálegyenletek, másodrendű lineáris egyenletek osztályozása, konvekció-diffúziós modellek; komplex számok, algebrai egyenletek, mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek, műveletek mátrixokkal, sajátérték, sajátvektor; a valószínűség értelmezése és tulajdonságai, feltételes valószínűség és függetlenség, eloszlás és sűrűségfüggvények, nevezetes eloszlások (binomiális-, Poisson- és normális-eloszlás), várható érték, szórás, medián, többdimenziós eloszlások, korreláció és kovariancia.

Kötelező irodalom:

Izsák János, Juhász-Nagy Pál, Varga Zoltán: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Bevezetés a matematikába (gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Faragó István, egyetemi docens

tanszéke: Alkalmazott Analízis Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezetvédelem modellezésének alapmódszere a matematikai modellezés. A tantárgy célja az ehhez szükséges matematikai alapismeretek oktatása, megértetése. Az elméleten túl a gyakorlattal való kapcsolat ismertetése is a kurzus célja.

Tematika:

Az előadás anyagához szervesen illeszkedő feladatok megoldása illetve gyakorlati alkalmazások bemutatása. Kiemelten kezeljük az alábbi kérdésköröket:

Sorozatok, sorok, konvergencia, határérték;

Függvények folytonossága; egyváltozós függvények analízise; integrálszámítás, többváltozós függvények analízisének elemei; skalár- és vektorterek, gradiens, divergencia, rotáció, függvényanalízis, differenciálegyenletek, konvekció-diffúziós modellek; komplex számok, algebrai egyenletek, mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek, a valószínűségszámítás elemei, nevezetes eloszlások

Kötelező irodalom:

Izsák János, Juhász-Nagy Pál, Varga Zoltán: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Állattani és növénytani alapismeretek

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Dózsa-Farkas Klára, egyetemi tanár

tanszéke: Állatrendszertani Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Megismertetni a hallgatókat az állat- és növényvilág kialakulásának főbb lépéseivel, a nagyobb csoportok anatómiai és rendszertani sajátosságaival. A kurzus végére ismerjék fel azokat a mozgatórugókat, amelyek a különböző testszerveződési szintek kialakulásához vezettek. Elsajáttítatni azt az ismeretanyagot, amelyre részben a későbbi ökológia tantárgy épül.

Tematika:

A többsejtűek kialakulásának lehetséges módjai. Az alábbi állatcsoportok kialakulása, jellemzése, főbb rendszere: Gerinctelenek, csalánozók, bordásmedúzák, laposférgek, fonálférgek, puhatestűek, gyűrűsférgek, egyéb féregcsoportok, Gerinchúrosok, előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok, gerincesek, („halak”, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Az alábbi növénycsoportok kialakulása, jellemzése, főbb rendszere: fontosabb alga divíziók,

Gombák, zuzmók, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Kötelező irodalom:

Dudits Endre, Loksa Imre: Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969

Papp László: Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996

Hortobágyi T.: (szerk.): Növényrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

Ajánlott irodalom:

Dudits Endre, Loksa Imre: Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969

Papp László: Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996

Hortobágyi T.: (szerk.): Növényrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Tankönyvkiadó, Budapest 1995

Borhidi A. 1997: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. 3.kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2000: A hajtásos növények ismerete. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest.

Podani J. 2003: A szárazföldi hajtásos növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Judd, W.S. et al. 2002: Plant systematics: a phylogenetic approach. Sinauer Associates Inc.

Tantárgy neve: Állatökológia

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Török János egyetemi docens

tanszéke: Állatrendszertani Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az általános ökológiai ismeretek elsajátítása. A szakirányú továbbképzés alapismeret-anyagának megismerése ill. a környezettudományi munkához szükséges ökológiai, természet- és környezetvédelemi ismeretek megszerzése.

Tematika:

Életfeltételek és források, niche, a niche-fogalom kialakulása, a hipertérfogat modell, demográfia, moduláris és uniter szervezetek, élettábla, túlélési görbék, fekunditási programok, a populációnagyság becslése, fluktuáció és stabilitás, egyedszám szabályozási elméletek, k-faktor analízis, populációs ciklusok, migráció, diszperzió, eloszlási típusok, metapopulációk, intraspecifikus verseny, denzitás-függés, populációnövekedési modellek, aszimmetrikus kompetíció, territorialitás, önkiritkítás, inter-specifikus verseny, herbivoria, a predáció populációdinamikája, dekomponálás és detritivoria, parazitizmus, epidemiológia, táplálkozási stratégiák, optimalizációs modellek, életmenet stratégiák, a predá-ció és más "zavarások" szerepe a közösségszerkezet formálásában, folt-dinamika, szigetbiogeográfia, stabilitás, komplexitás és közösség-szerkezet, természetes populációk korlátozása, hasznosítása és védelme, kórokozók és kártevők elleni védekezés, természetes populációk kizsákmányolása,

Kötelező irodalom:

Szentesi Á., Török J. 1997 Állatökológia. Egyetemi jegyzet, ELTE, Kovásznai Kiadó, Budapest

Ajánlott irodalom:

Begon M., Harper JL. és Townsend CR.1996 Ecology. Blackwell Science (könyvtárban elérhető)

Towsend, C.R., Begon, M. & Harper, J. 2003: Essentials of Ecology. 2nd ed. Blackwell Science, Oxford.

Presss, M.C., Huntly, N.J., Levin, S. 2001: Ecology: achievement and challenge. Blackwell Science, Oxford.

Tantárgy neve: Alkalmazott matematikai statisztika (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Havancsák Károly, egyetemi docens

tanszéke: Szilárdtest Fizika Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezettudományi kutatásokhoz szükséges adatgyűjtés, méréskiértékelés, statisztikakészítés alapismereteinek elsajátítása, metrológiai ismeretek szerzése. A gyakorlatok során alkalmazási példák bemutatása a környezettudomány számos területéről, ahol lehet, számítástechnika felhasználásával.

Tematika:

véletlen események, gyakoriság, relatív gyakoriság; a valószínűség axiómái; klasszikus és geometriai valószínűségi mező; a valószínűséggel kapcsolatos alaptételek; feltételes valószínűség; valószínűségi változó; valószínűségi eloszlásfüggvény és sűrűségfüggvény; várható érték és szórás; valószínűségi változó függvényének eloszlása; több valószínűségi változó együttes eloszlása; valószínűség változók függetlensége; összeg, szorzat várható értéke, szórása; a metrológiában használatos legfontosabb eloszlások: binomiális eloszlás, Poisson-eloszlás, geometriai eloszlás, normális eloszlás, lognormális eloszlás, χ2-eloszlás, Student-eloszlás, F-eloszlás; nagy számok törvényei; központi határeloszlás tétel; statisztikai sokaság és mintavétel; a minta eloszlása; statisztikai becslések; legkisebb négyzetek módszere, maximum likelihood módszer; hipotézisvizsgálat, illeszkedésvizsgálat; regresszióanalízis, lineáris regresszió, többváltozós és nemlineáris regresszió; a hibaterjedés törvényei; metrológiai elemzés, biometria, kemometria, hidrometria, kísérlettervezés, optimalizálás.

Kötelező irodalom:

Havancsák K.: Alkalmazott matematikai statisztika (előadás jegyzet, hozzáférhető az egyetemi hálózaton)

Ajánlott irodalom:

Kemény S., Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993)

Prékopa A.: Valószínűségelmélet (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972)

Mudruczkó Gy.: Alkalmazott regressziószámítás (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981).

Tantárgy neve: Általános és történeti földtan

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Nagymarosy András, egyetemi docens

tanszéke: Általános és Történeti Földtani Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vagy írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

I. Az alapvető földtani folyamatok megértetése. Bemutatni ezek állandó hatását a földi környezetek változásaira. II. A földtörténet és a főbb környezeti változások áttekintése dióhéjban.

Tematika:

A Föld belső szerkezete. A földkéreg felépítése.

Magmás jelenségek a földkéregben: mélységi magmatizmus; vulkanizmus.

A vulkáni anyagszolgáltatás fajtái. A vulkánok fő típusai és geodinamikai helyzetük. Az üledékképződés folyamata: mállás, szállítás, ülepedés, diagenezis. A kőzetek mállási folyamatai. A talaj, mint málladék. A mállástermékek akkumulációja. A világtengerek, mint szediment-csapdák. A szén, foszfor és szilícium ciklusai.

A lemeztektonika alapjai. Divergens óceáni lemezek. Az óceáni hátságok jellemzése. Konvergens óceáni lemezek. A szubdukciós zónák jellemzése. Kontinensvándorlás. Az orogenezis és okai.

A paleoklíma vizsgálati módszerei. Éghajlatváltozások a földtörténet során. Globális eusztatikus tengerszintingadozások és hatásuk a földi klímára: icehouse és greenhouse állapotok. A vulkanizmus és lemeztektonika hatása a földi klímára.

A Föld és az élet rövid fejlődéstörténete.

Kötelező irodalom:

Nánási I. (szerk.) (1999): Humánökológia Medicina kiadó, Bp.

Báldi T. (1976): A történeti földtan alapjai, Tankönyvikiadó, Bp.

Ajánlott irodalom:

Némedi Varga Z. (1990): Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó, Bp.

Tantárgy neve: Analitikai kémia (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Barczáné Buvári Ágnes egyetemi docens

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Egészséges szemlélet kialakítása a kémia környezeti szerepével kapcsolatban. A környezeti kémiához szükséges alapok és anyagismeret elsajátítása, a környezetanalitikában alkalmazott módszerek alapjainak elméleti megismertetése.

Tematika:

Egyensúlyok szerepe a környezeti kémiában és az analitikában: sav-bázis egyensúlyok, pH és részecskeeloszlás számítása; komplexképződés, csapadékképződés és oldódás; kapcsolatok az egyensúlyi folyamatok között: pH hatása a komplexképződésre, pH és komplexképződés hatása csapadékok oldódására; redoxireakciók, redoxipotenciál, redoxiegyensúlyok;

A környezeti szempontból fontosabb elemek előfordulási formái, az ionok reakciói, egyszerű kimutatási lehetőségeik;

Az analitikai módszer kiválasztásának szempontjai, mintavétel, előkészítés az analízishez; a mérési eredmények megbízhatóságának jellemzése; a hibák forrásai; az eredmények helyes megadása;

Titrimetria: sav-bázis, csapadékos, kelatometriás és oxidimetriás módszerek, különös tekintettel a vízanalízisben és szerves anyagok meghatározásában alkalmazható eljárásokra; a műszeres végpontjelzés lehetőségei; elektroanalitikai módszerek: potenciometria, konduktometria, voltammetriás ill. amperometriás módszerek; optikai eljárások: röntgensugár-fluoreszcencia, emissziós módszerek a látható és ultraibolya tartományban, atomabszorpció, UV-látható abszorpciós spektrofotometria; kromatográfiás eljárások: gázkromatográfia, HPLC, ionkromatográfia alapjai; áramló rendszerek folyamatos ellenőrzésének lehetőségei.

Kötelező irodalom:

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999

Ajánlott irodalom:

Kőmives József (szerk.): Környezeti analitika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000

Tantárgy neve: Analitikai kémia (laboratóriumi gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Barczáné Buvári Ágnes, egyetemi docens

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezeti kémiához szükséges kémiai alapok, anyagismeret elsajátítása és az alapvető kémiai analitikai módszerek gyakorlati megismerése.

A tantárgy tematikája:

A környezetkémiai szempontból fontosabb ionok legfontosabb reakcióinak vizsgálata, kimutatásuk gyakorlása. Kénsav meghatározása nátrium-hidroxid mérőoldattal fenolftalein és metilvörös indikátor mellett. Természetes ásványvizek össz-lúgosságának meghatározása. Ólomionok kelatometriás meghatározása, Ca- és Mg-tartalom mérése természetes vizekben. Kloridionok meghatározása Morh szerint. Oxalátok titrálása kálium-permanganát-oldattal, C-vitamin mérése tablettában bromatometriásan, fenol meghatározása Koppeschaar szerint. pH-mérés direkt potenciometriával üvegelektróddal, kalibráció alapján. Sósav titrálása konduktometriásan, a vezetőképesség sókoncentrációtól való függésének vizsgálata. Fenol UV-abszorpciós spektrumának felvétele, a pH-változás hatásának vizsgálata, az optimális mérési hullámhossz kiválasztása

Kötelező irodalom:

a tanszék által az órákon kiadott sokszorosított anyag

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Ásványtan

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Weiszburg Tamás tudományos főmunkatárs

tanszéke: Ásványtani Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vagy szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A természetben szilárd halmazállapotban megjelenő anyag fajtáinak, tulajdonságainak, valamint természetes és mesterséges hatásokra bekövetkező változásainak és kölcsönhatásainak bevezető jellegű megismertetése. A tárgy közvetlenül segíti a komplex környezettudományi anyagszemlélet kialakulását, emellett alapoz bizonyos geológiai tárgyakat.

Tematika:

(Megjegyzés: A tematikát meghatározza, hogy a témakör a magyar középiskolás tananyagból gyakorlatilag hiányzik. Így az alapfogalmaktól indulva kell eljutni a környezettudományi alkalmazásokig, illetve megadni az alapot a későbbi geológiai tárgyakhoz.)

Alapfogalmak: ásvány, kőzet, érc, drágakő; a szilárd anyag szerkezeti rendeződése: rövidtávú rend, hosszútávú rend (kristály); kémiai háttér: a legfontosabb kémiai elemek, az izotóp fogalma és típusai, a kémiai elemek átalakulásai, a radioaktivitás; a kristálykémia alapfogalmai: kötéstípusok, koordináció, rácstípus; a polimorfia és az izomorfia fogalma a karbonátok példáján; a szimmetria fogalma és kapcsolata a kristályok tulajdonságaival; a külső szimmetriaelemek, a hét kristályrendszer; az ásványok legfontosabb fizikai tulajdonságai; a kristályok növekedése; a polikristály fogalma;

a természetben előforduló vegyülettípusok; az ásványrendszerezés alapjai, az ásványosztályok általános jellemzése; a környezettudományi szempontból legfontosabb ásványcsoportok, példákkal (gyakori és hasznosítható szulfidok, oxidok - a környezeti és a gazdasági szempontok együttes bemutatásával; a szilikátok rendszerezésének alapjai, agyagásványok, az azbeszt fogalma és ásványai, zeolitok; apatit, aeroszol sók); a legfontosabb kőzetalkotó ásványok (kvarc, szilikátok, karbonátok stb.).

Kötelező irodalom:

Medenbach, O., Sussieck-Fornefeld, C. (1995): Ásványok. Magyar Könyvklub, Budapest. pp. 1–287. (fordította és átdolgozta Weiszburg Tamás)

Ajánlott irodalom:

Koch S., Sztrókay K.I. (1967): Ásványtan I–II. Tankönyvkiadó, Budapest

Bognár L. (1995): Ásványhatározó. Gondolat, Budapest

Tantárgy neve: Bevezetés a biológiába I.

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Világi Ildikó, egyetemi docens

tanszéke: Élettani és Neurobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a nem biológiai alapképzettségű hallgatók megismertetése a legalapvetőbb biológiai fogalmakkal, folyamatokkal és törvényszerűségekkel. Bemutatja, hogy bár a biológiai rendszerek alapvetően kémiaiak, mégsem kezelhetők az egyszerű kémiai és fizikai összefüggésekkel; a biológiának önálló törvényszerűségei vannak.

Tematika:

A biológiai tudományok. A rendszer és környezet. A rendezetlenség (entrópia) és a rendezettség. Az egyensúly és a stabilitás. Az élővilág és összetevői mint biológiai rendszerek. Az élet kritériumai. Komplexitás és szerveződés. A szerveződés szintjei. A prokarióta (eu- és archebaktériumok), egysejtű eukarióta, gomba, növény, állat (ember) szerveződés. A populáció, a társulás és az életközösség, a biom és a bioszféra. A biológiai rendszerezés alapelvei. A szén mint az élőket alkotó szerves anyagok vázát alkotó elem. A szénhidrátok és a lipidek. Az aminosavak szerkezete és funkciói. A fehérjék szerkezete és működéseik. A fehérjék konformációja. A nukleinbázisok és nukleotidok és funkcióik. A nukleinsavak: ribo- és a dezoxi-ribonukleinsavak. A kémiai reakció. A reakciósebesség és katalízis. Megfordítható és megfordíthatatlan reakciók; kémiai egyensúly. Az enzimek mint katalizátorok. Az egyedek anyagcseréjének szerveződési elvei. A tápanyag és a hulladékanyag. A katalizátorok termelése. A membránok. Az örökítő anyag szerepe. Anyagok raktározása. A homeosztázis, az alapanyagcsere, a nyugalom; az aktivált állapot (ingerület) és a stressz. A pro- és az eukarióta sejt szerkezete és működései. A plazmamembrán transzportfolyamatai. A membránpotenciálok. A sejtmag, a kromatin és a kromoszómák. A növényi sejtfal és a kloroplasztisz. A sejtciklus és a sejtek szaporodási formái. A kromoszómák szerkezete és funkcióik. A sejtek kromoszóma-szerelvénye. A mitózis és a meiózis kapcsolata az ivartalan, illetve az ivaros reprodukcióval. A megtermékenyítés. A sejtek anyagcseréjének lebontó (energiafelszabadító) reakciósorozatai. Az erjedés és a légzés. A zsírok lebontása. Az aminosavak lebontása. és a N-tartalmú fehérje-anyagcseretermékek kiválasztása. A nukleinsavak emésztése és a nukleotidok lebontása. A sejtek anyagcseréjének felépítő (bioszintetikus) folyamatai. A glükoneogenezis. A zsírsavak, az aminosavak szintézise. A nukleinbázisok szintézise; a nukleotidok és a dezoxi-ribonukleotidok képződése. A DNS replikációja, átírása, a fordított átírás. Az RNS-ek szintézise és érési folyamatai. A polipeptidlánc szintézise a riboszómákon. A genetikai kód és jellemzői. A fotoszintézis molekuláris és sejtszintű folyamatai.

Életjelenségek és életműködések. A táplálkozás. Az organotróf és az autotróf élőlények. A légzés. A kiválasztás. A hőenergia kicserélődése. A növekedés és a fejlődés. A sejtproliferáció. A növények és az állatok növekedésének összehasonlítása. A biológiai mozgás és a viselkedés. Az amöboid mozgás, ostoros és csillós mozgás. A szervezet izmokkal történő mozgásai. A viselkedés; elemei és összekapcsolódásuk. Az ingerlékenység. Az inger és az ingerület. A nyugalmi állapot: alapanyagcsere és minimális energiaforgalom. Az ingerületi (aktivált) állapot megnyilvánulásai. A sejtek közötti kommunikáció és típusai. Az érzékelés. Az idegrendszer. A homeosztázis. A belső és a külső környezet. Az egyedfejlődés: zárt és nyílt egyedfejlődési programok. Az egyedfejlődés mechanizmusai. Embrionális és posztembrionális fejlődés. A növények és az állatok egyedfejlődésének összehasonlítása. A regeneráció.

A reprodukció. Előd--utód kapcsolat és leszármazási sor. Az ivartalan reprodukció és fajtái az élővilágban. Az ivaros reprodukció és típusai az élővilágban. A nem vagy ivar (szexus) és a nemiség (szexualitás). A nem (ivar) meghatározása és a nemi jellegek.

Kötelező irodalom:

Törő Imre (szerk.): Az élet alapjai. Második, felújított és bővített kiadás. Budapest: Gondolat Kiadó. 1989.

Gánti Tibor: Az élet princípiuma. Negyedik magyar nyelvű átdolgozott kiadás. Budapest: OMIKK. 1983.

Ajánlott irodalom:

Rédei P. György: Genetika. Mezőgazdasági Kiadó - Gondolat, Budapest. 1987.

Venetianer Pál: A DNS szép új világa. (A tudomány második bűnbeesése.) Tudomány - Egyetem. Kulturtrade Kiadó, Budapest. 1998.

Vida Gábor (szerk.): Evolúció. I-V. kötet. Budapest: Natura Kiadó. 1981-85.

Evolúció. Természet Világa. 1995. I. különszám. (tematikus szám).

Az élet molekulái. Tudomány 1985. december (tematikus szám).

Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak. I-II. kötet. Második kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. 1990.

A biológiai sokféleség. Természet Világa. 1996. II. különszám (tematikus szám).

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1968.

Edward O. Wilson és William H. Bossert: Bevezetés a populációbiológiába. (Ford.: Gervai Judit.) Budapest: Gondolat Kiadó. 1981.

Csányi Vilmos: Etológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1994.

Richard Dawkins: A vak órásmester. Gondolatok a darwini evolúcióelméletről. (Ford.: Síklaki István, Simó György és Szentesi István.) Budapest: Akadémiai Kiadó és Mezőgazdasági Kiadó. 1994.

Susan Greenfield: Utazás az agy körül. (Ford.: Kiss János.) Világ - Egyetem. Kulturtrade Kiadó Kft. 1998.

Tantárgy neve: Bevezetés a biológiába II.

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Világi Ildikó, egyetemi docens

tanszéke: Élettani és Neurobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a nem biológiai alapképzettségű hallgatók megismertetése a legalapvetőbb biológiai fogalmakkal, folyamatokkal és törvényszerűségekkel. Bemutatja, hogy bár a biológiai rendszerek alapvetően kémiaiak, mégsem kezelhetők az egyszerű kémiai és fizikai összefüggésekkel; a biológiának önálló törvényszerűségei vannak.

Tematika:

Az öröklődés és az öröklődő változékonyság. Az öröklődéssel kapcsolatos alapfogalmak. Prokarióta és eukarióta gének. A gének együttműködése; az operon. A rekombináns DNS-technológia („génmanipuláció”, „géntechnológia”). A polimeráz láncreakció (PCR). A genetikai jelleg létrejötte. A differenciálódó sejtek működéseinek szervezeti integrációja. A fenotípusos változatosság és összetevői. Az öröklékenység (örökölhetőség). A modifikációk. A kromoszómák szerkezeti és számbeli megváltozásai. A sejtosztódás fő formáinak genetikai--evolúciós jelentősége. Az életciklus (vagy nemzedék) haploid--diploid váltakozásával. Az ivartalan szaporodás; a klón és a klónozás. A Mendel-féle szabályok. A gének kölcsönhatásai a termékeik működése által. Az ivarhoz kötött öröklődő tulajdonságok génjeinek átvitele a nemzedékek között. Az ivar (nem) meghatározása. A gének kapcsolódása a kromoszómában; a génlokusz. A genetikai rekombináció és a kromoszóma-átkereszteződés (crossing over). Az ivaros szaporodás (a meiózis) genetikai variációt fokozó hatása. Az ivartalan és az ivaros reprodukció összehasonlítása genetikai--evolúciós szempontból. A sokgénes jellegek öröklődése.

A genetikai értelmű populáció. Az ideális (mendeli) genetikai populáció és a létezésének feltételei. A genetikai populáció genetikai jellemzése. A Mendel-szabályok általánosítása a populációra. Az ideális genetikai populáció Hardy--Weinberg-féle egyensúlya. A természetes (nem-ideális) populációk genetikai összetételét befolyásoló tényezők: az evolúció faktorai. A mutáció, a mutációs ráta. A génáramlás és hatásai. A preferenciális párosodás és az ivari szelekció. A beltenyésztés. A populáció létszámcsökkenése és a genetikai sodródás. A véletlen szerepe a populációk génösszetételének változásaiban. Az evolúció iránya és sebessége. A kiválogatódás (szelekció) mint differenciális életbenmaradás és reprodukció. Többféle szelekció együttes hatása. Darwin munkásságának a lényege: a természetes szelekció mint az alkalmazkodási folyamat fő hajtóereje. A szelekció típusai: természetes, ivari és rokon- és csoportszelekció.

A biológiai evolúció mint történeti folyamat. Az evolúció hármas feltétele. Az élőlények törzseinek fejlődése (a törzsfák és a komplexitás változásai a földtörténeti időskálán). Az élet keletkezésének hipotézisei. Prebiológiai evolúció. A prokarióta sejt és a fotoszintézis létrejötte. Az aerob légzés kialakulása. A soksejtmagvú (polienergidás) sejtek létrejötte. Az eukarióta sejt kialakulása. A szilárd váz kialakulása. A fosszilizáció. A szexualitás létrejötte. A fenotípusos variancia összetevői. Versengés, niche-ek elkülönülése és különálló fajok felé haladás; koegzisztencia. Ragadozó--zsákmány, élősködő--gazda viszony. Koevolúciók. A fejlődéstörténeti (evolúciós) rendszertan. Az élővilág komplexitása és az idő összefüggései. A törzsfejlődés divergens (genetikai izolációs) és fúziós (hibridizációs) folyamatai. Az osztályozás alapja: hasonlóságok és különbözőségek. Homológia és analógia; leszármazási és konvergens evolúció.

Az élet létfeltételei és csillagászati--geológiai környezete. A GAIA-hipotézis. A biológiai rendszerek hatása a légkör összetételére. Az élőlények hatása a tengerekre és az óceánokra.

Az egyedi (fenotípusos) alkalmazkodás mechanizmusai. A tanulás és típusai: idegi-viselkedéses és az immunológiai. A tanulásokban szereplő idegi struktúrák. Az emlékezet. Az immunitás, antigének, ellenanyagok. Sejtes immunreakciók. Az ellenanyagok szerkezete. Az ellenanyagképzés mint tanulás. A szomatikus rekombináció és klonális szelekció mint az immunológiai tanulás alapjai.

Kötelező irodalom:

Törő Imre (szerk.): Az élet alapjai. Második, felújított és bővített kiadás. Budapest: Gondolat Kiadó. 1989.

Gánti Tibor: Az élet princípiuma. Negyedik magyar nyelvű átdolgozott kiadás. Budapest: OMIKK. 1983.

Ajánlott irodalom:

Rédei P. György: Genetika. Mezőgazdasági Kiadó - Gondolat, Budapest. 1987.

Venetianer Pál: A DNS szép új világa. (A tudomány második bűnbeesése.) Tudomány - Egyetem. Kulturtrade Kiadó, Budapest. 1998.

Vida Gábor (szerk.): Evolúció. I-V. kötet. Budapest: Natura Kiadó. 1981-85.

Evolúció. Természet Világa. 1995. I. különszám. (tematikus szám).

Az élet molekulái. Tudomány 1985. december (tematikus szám).

Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak. I-II. kötet. Második kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. 1990.

A biológiai sokféleség. Természet Világa. 1996. II. különszám (tematikus szám).

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1968.

Edward O. Wilson és William H. Bossert: Bevezetés a populációbiológiába. (Ford.: Gervai Judit.) Budapest: Gondolat Kiadó. 1981.

Csányi Vilmos: Etológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1994.

Richard Dawkins: A vak órásmester. Gondolatok a darwini evolúcióelméletről. (Ford.: Síklaki István, Simó György és Szentesi István.) Budapest: Akadémiai Kiadó és Mezőgazdasági Kiadó. 1994.

Susan Greenfield: Utazás az agy körül. (Ford.: Kiss János.) Világ - Egyetem. Kulturtrade Kiadó Kft. 1998.

Tantárgy neve: Bevezetés a fizikába 1. (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Kiss Ádám, egyetemi tanár

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Azoknak a fizikai alapismereteknek az áttekintése, amelyek lehetővé teszik a szakmailag biztos tájékozódást a környezeti jelenségek fizikai vonatkozásai körül. A cél az, hogy a környezettudomány szak hallgatói megismerkedjenek a fizika legfontosabb eredményeivel, megértsék a modern fizikai kutatások irányait és módszereit. A tantárgy felkészítést ad a Környezetfizika tantárgy hallgatásához.

Tematika:

Bevezetés: A fizika szerepe a környezettudományokban. Nagyságrendek, elnevezések a fizikában. A fizika történetének rövid áttekintése.

Mechanika: Kinematika: alapfogalmak, néhány fontos mozgástípus tárgyalása. Newton törvényei, inerciarendszerek, a dinamika alaptörvényei, hatás-ellenhatás tárgyalása, bolygómozgások, néhány mozgás dinamikai leírása, gyorsuló koordinátarendszerek, tehetetlenségi erők (centrifugális erő, Coriolis-erő). Munka, energia, teljesítmény, lendület. Az energia és lendület-megmaradás jelentősége a fizikában Anyagpont-rendszer. A merev test egyensúlya, mozgása. A perdület, tehetetlenségi nyomaték, a perdület-megmaradás. A folyadékok mechanikája, áramló közegek leírása. Hullámmozgás. Hullámok tulajdonságai. Hanghullámok, a hangtan alapjai. Hullámok szuperpozíciója, interferenciája, a Doppler-effektus.

Hőtan: Hőmérséklet és hő. A hőátadás formái, törvényei. Gáztörvények. Ideális gáz. Kinetikus gázelmélet. Reális gázok. A hőtan (termodinamika) főtételei. Fázisátalakulások. Az entrópia.

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Bevezetés a fizikába, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Ajánlott irodalom:

Budó Ágoston, Pócza Jenő: Kísérleti fizika I. (Tankönykiadó, 1965)

John D. Cutnell, Kenneth W. Johnson: Physics (John Wiley & Sons, Incl., 1999)

Tantárgy neve: Bevezetés a fizikába 1. (gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Kiss Ádám, egyetemi tanár

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Azoknak a fizikai alapismereteknek az áttekintése, amelyek lehetővé teszik a szakmailag biztos tájékozódást a környezeti jelenségek fizikai vonatkozásai körül. A cél az, hogy a környezettudomány szak hallgatói megismerkedjenek a fizika legfontosabb eredményeivel, megértsék a modern fizikai kutatások irányait és módszereit. A tantárgy felkészítést ad a Környezetfizika tantárgy hallgatásához.

Tematika:

A hallgatók mintegy 120 feladatot oldanak meg az előadáshoz kapcsolódó témakörben. A témakörök:

Bevezetés: A fizika szerepe a környezettudományokban. Nagyságrendek, elnevezések a fizikában. A fizika történetének rövid áttekintése.

Mechanika: Kinematika: alapfogalmak, néhány fontos mozgástípus tárgyalása. Newton törvényei, inerciarendszerek, a dinamika alaptörvényei, hatás-ellenhatás tárgyalása, bolygómozgások, néhány mozgás dinamikai leírása, gyorsuló koordinátarendszerek, tehetetlenségi erők (centrifugális erő, Coriolis-erő). Munka, energia, teljesítmény, lendület. Az energia és lendület-megmaradás jelentősége a fizikában Anyagpont-rendszer. A merev test egyensúlya, mozgása. A perdület, tehetetlenségi nyomaték, a perdület-megmaradás. A folyadékok mechanikája, áramló közegek leírása. Hullámmozgás. Hullámok tulajdonságai. Hanghullámok, a hangtan alapjai. Hullámok szuperpozíciója, interferenciája, a Doppler-effektus.

Hőtan: Hőmérséklet és hő. A hőátadás formái, törvényei. Gáztörvények. Ideális gáz. Kinetikus gázelmélet. Reális gázok. A hőtan (termodinamika) főtételei. Fázisátalakulások. Az entrópia.

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Bevezetés a fizikába, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Ajánlott irodalom:

Budó Ágoston, Pócza Jenő: Kísérleti fizika I. (Tankönykiadó, 1965)

John D. Cutnell, Kenneth W. Johnson: Physics (John Wiley & Sons, Incl., 1999)

Tantárgy neve: Bevezetés a fizikába 2. (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Kiss Ádám, egyetemi tanár

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Azoknak a fizikai alapismereteknek az áttekintése, amelyek lehetővé teszik a szakmailag biztos tájékozódást a környezeti jelenségek fizikai vonatkozásai körül. A cél az, hogy a környezettudomány szak hallgatói megismerkedjenek a fizika legfontosabb eredményeivel, megértsék a modern fizikai kutatások irányait és módszereit. A tantárgy felkészítést ad a Környezetfizika tantárgy hallgatásához.

Tematika:

Elektromosságtan és mágnességtan: Az elektrosztatika. Áramok. A mágneses tér. Gerjesztési törvény. Az indukció. Egyenáramú és váltóáramú áramkörök.

Elektromágneses hullámok. a fénytan alapjai: Az elektromágneses hullámok. A fénytan alapjai. Fény, fényvisszaverődés, fénytörés. A geometriai optika. A fény hullámtermészete.

A modern fizika kísérleti alapjai: A speciális relativitáselmélet. A fény kettős természete. Az anyaghullámok. A Schrödinger egyenlet. Az atomok természete.

A mag- és részecskefizika: Az atommagok és tulajdonságaik. Az ionizáló sugárzások és biológiai hatásaik. Az elemi részek. A nukleáris energetika fizikai alapjai.

A fizikai mérés: Fizikai mérések kiértékelése. A fizikai mérések hibája.

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Bevezetés a fizikába, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Ajánlott irodalom:

Budó Ágoston, Pócza Jenő: Kísérleti fizika II.; (Tankönykiadó, 1965)

John D. Cutnell, Kenneth W. Johnson: Physics (John Wiley & Sons, Incl., 1999)

Tantárgy neve: Bevezetés a geológiába

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Galácz András, egyetemi tanár

tanszéke: Őslénytani Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A Föld mai arculatának, környezeteinek, a földfelszín alkotórészeinek kialakulását, változásait megszabó földtani folyamatok rendszerének, a geológiának bemutatása.

Tematika:

A geológia helye a természettudományokban; a Föld bolygó szerkezete, kialakulása, korai története; a földkéreg alkotórészei; a földfelszín legfontosabb morfológiai elemeinek (szárazulatok, hegységek, óceáni medencék) kialakulása; lemeztektonika; a geológiai idő és az abban való tájékozódás; a földtörténeti időszakok és azok legfontosabb történései (prekambrium, paleozoikum, mezozoikum, kainozoikum).

A földi környezetek nagy változásai: a légkör összetételének változásai a földtörténet során; a globális tengerszint időbeli változásai; globális klíma-változások – jégkorszakok; geológiai változások a jelenben, geológiai veszélyek: földrengések, vulkánkitörések stb.

Kötelező irodalom:

Báldi Tamás (1979 és később): A történeti földtan alapjai. 309 p., Tankönyvkiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

Paturi, F.P. (1993): A Föld krónikája. 576 p., Officina Nova, Budapest.

Karátson D. (Szerk.) (2000): Magyarország földje. Pannon Enciklopédia sorozat, Kertek, Budapest.

Tantárgy neve: Bevezetés a kémiába

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Torkos Kornél, egyetemi docens

tanszéke: Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy az általános kémiai és fizikai kémiai alapismeretek elsajátítását célozza.

Tematika:

Súlyviszonytörvények, Avogadro törvénye anyagmennyiség fogalma, sztöchiometriai egyenlet jelentéstartalma, atommodellek, kvantumszámok, de Broglie sejtés, atompályák, elektronkonfiguráció, periódusos rendszer, ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás, oxidációs szám, kémiai kötés, fázisegyensúlyok, oldatok koncentrációja, fagyáspontcsökkenés, ozmózis, desztilláció, tömeghatás törvénye, gyenge elektrolitok egyensúlyai, vízion szorzat, sav-bázis elméletek, sók hidrolízise, pufferoldatok, redoxi folyamatok, standard elektródpotenciál fogalma, Nernst egyenlet, galvánelemek, elektrolízis, bomlási feszültség, elektródpolarizáció, Faraday törvények;

Állapotjelzők, hőmérsékleti skálák, állapotegyenletek, sebesség- és energiaeloszlás gázokban; a termodinamika alapfogalmai, a termodinamika 0. 1., 2., és 3. főtételei,az entalpia definíciója és tulajdonságai, termokémia, az entrópia tulajdonságai, az entrópiatétel és következményei, Carnot ciklus; termodinamikai potenciálfüggvények, a kémiai folyamatok iránya; határfelületi jelenségek, felületi feszültség, Langmuir-féle izoterma, kromatográfia; transzportjelenségek: viszkozitás, diffúzió, hővezetés; a reakciókinetika alapfogalmai, egyszerű kinetikai sémák, összetett reakciók, kinetikai egyszerűsítő elvek, láncreakciók, homogén és heterogén katalízis

Kötelező irodalom:

Torkos Kornél: Általános kémia, Egyetemi jegyzet, 2003.

Ajánlott irodalom:

Póta György: Fizikai kémia

Tantárgy neve: Bevezetés a környezettudományba

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Nánási Irén, egyetemi docens

tanszéke: Mikrobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy áttekintést ad a természet és az ember viszonyának történetéről, a Föld globális természeti folyamatairól, az emberi tevékenység globálissá válásáról, ennek következményeiről, a globális problémák létrejöttének okairól, a különböző tudományok funkciójáról e folyamatok vizsgálatában, a megoldási lehetőségekről, a fenntartható társadalom jellemzőiről.

Tematika:

A természet és az ember kölcsönhatása, biológiai-kulturális koevolúció, a biológiai kapacitás és a közvetítő rendszerek komplementaritása; a mezőgazdálkodó társadalmak kettősége, az ókori keleti társadalmak természetközelsége, munkakultúrája, a görög-rámai kultúra természetközelsége, harmóniaeszménye, a természet és az emberi test leértékelésének kezdete, a gondolkodás szerepének felértékelése, a germán típusú gazdálkodás a középkorban, a középkori keresztény kultúra kettőssége, lokális természetpusztítás; az ipari társadalom szerveződése, az emberi társadalom globálissá válása, a kettős természeti kötelékek megszűnése, a kartéziánus tudományok Janus-arca, analitikus és természetbúvárkodó tudományok (a Föld alapfolyamatai globálisak), extrapolációk (az ész és a nevelés mindenható, a természet kimeríthetetlen erőforrás, a legfőbb érték a gazdasági haszon, a társadalomfejlődés korlátlan gazdasági növekedési modellje, globális folyamatok, uniformizáló globalizáció, globális problémák, a globális problémák felismerése, a megoldások keresése; a fenntartható megélhetés szükségessége és lehetőségei, diverzifikáló globalizáció.

Kötelező irodalom:

Nánási, I. (szerk.) (2005): Humánökológia: A természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem tudományos alapjai és módszerei. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest (egyetemi tankönyv p. 516).

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Bevezetés a természeti földrajzba

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Gábris Gyula, egyetemi tanár

tanszéke: Természetföldrajzi Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A természetföldrajz az egymással kölcsönhatásban álló geoszférák érintkezési terében (a földrajzi burokban) azok kölcsönhatására kialakult rendszerek tulajdonságainak, térbeli elrendeződésének általános törvényszerűségeivel foglalkozik. Szintézisét a szilárd kéreg felszínét alakító folyamatok tudománya, a felszínalaktan vagy geomorfológia jelenti.

Tematika:

A belső erők általános jellemvonásai, a függőleges és vízszintes kéregmozgások; törések, gyűrődések, a magmatizmus, a vulkánok, a földrengések földrajzi elterjedése, eredetük, típusaik, felszínalakító hatásaik. Szerkezetmorfológia: táblák, nyesett síkságok, réteglépcsők; geomorfológiai inverzió. A külső erők: a kőzetek előkészítése a lepusztításra: az aprózódás okai, típusai; a mállás fajtái, éghajlati meghatározottsága; lejtős tömegmozgások általános feltételei, fajtái; a felszínen lefolyó víz munkája, felületi és vonalas lepusztítás; folyóvízi erózió, szakaszjelleg, teraszképződés; az állóvizek felszínalakító hatása a víz munkája és partalakulás függvényében, a partok fejlődése, a folyótorkolatok; a magashegységi jégárak és a szárazföldi jégtakaró felszínalakító munkája; a szél felszínformáló tevékenysége, feltételei, elterjedtsége a Földön; a féligkötött futóhomok formái; a lösz. Klimatikus geomorfológia, a felszínalaktan szintézise, elméleti alapjai, területi rendszere; trópusi nedves területek felszínfejlődésének sajátosságai (elegyengetett felszínek, szigethegyek, a vonalas erózió különleges szerepe); száraz és féligszáraz területek felszínalakulásának jellemvonásai; periglaciális környezet kiterjedése, jellemzői; örökfagy. Kőzetmorfológia; antropogén geomorfológia; földrajzi övezetesség

Kötelező irodalom:

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p. 1993.

Ajánlott irodalom:

Gábris Gy.: Éghajlati felszínalaktan I. Periglaciális geomorfológia - Tankönyvkiadó, Bp. 125. p. 1991.

Gábris Gy.: Fejezetek a klimatikus geomorfológiából - JGYTKF Kiadó, Szeged, 81. p.1993.

Jakucs L.: Általános természeti földrajz I. (A földrajzi burok kozmogén és endogén dinamikája) – JATEPress, Szeged, p. 359. 1992.

Jakucs L.: Természetföldrajz II. A Föld külsõ erõi. - Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 302. p. 1995.

Strahler, A. N. - Strahler, A. H.: Modern Physical Geography. J. Wiley and Sons, New York, 502 p. 1987.

Summerfield, M.: Global Geomorphology. Longman Scientific and Technical, London, 537 p. 1993.

Tantárgy neve: Földfizikai alapok

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváth Ferenc, egyetemi tanár

tanszéke: Geofizikai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A Föld globális jellegzetességeinek, földfizikai folyamatainak és működési mechanizmusának bemutatása.

Tematika: A Föld helye a Naprendszerben. A Föld egyedi tulajdonságai. A földi topográfia statisztikai megoldása és értelmezése. A Föld fejlődésének klasszikus elméletei. A lemeztektonikai elmélet megszületése és alaptételei. Az izosztázia elve, a függőleges kéregmozgások magyarázata. A Föld belső szerkezetének megismerése rugalmas hullámok segítségével. A földrengések keletkezése, területi eloszlása és jellemzői. A Föld nehézségi erőtere, a Föld alakja. A Föld hőmérséklete, a földi hő eredete, a hőszállítás mechanizmusai a Földben. A Föld mágneses tere, forrásai és időbeli változásai. A Föld forgása és Napkörüli keringése, pályaelem változások. Az üvegházhatás fizikája, a földi klímát befolyásoló más földfizikai folyamatok. A Föld globális klímaváltozásai. A Föld működésének motorja és mechanizmusa.

Kötelező irodalom:

Horváth Ferenc: A szilárd Föld fizikája. Egyetemi jegyzet

Ajánlott irodalom:

Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. ELTE Eötvös Kiadó, 2002.

Tantárgy neve: Globális ökológia

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Vida Gábor egyetemi tanár

tanszéke: Genetikai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A földi bioszféra globális összefüggéseinek bemutatása.

Tematika:

a bioszféra és története; a biodiverzitás fogalma, jelentősége, védelmének szükségessége; a Gaia-hipotézis; a társulások és a globális biogeokémiai ciklusok megváltoztatása és következményei; az ember természetátalakító tevékenységének története; a világélelmezés problémája; az édesvízhiány; a világnépesség növekedésének problémája; a világgazdaság növekedése, gazdasági globalizáció; környezetbarát technológiák, környezetvédelem

Kötelező irodalom:

Vida G. (2001): Helyünk a bioszférában. Typotex, pp.128

Ajánlott irodalom:

Juhász-Nagy Pál (1993): Az eltűnő sokféleség. Scientia Kiadó, Budapest.

Borhidi A. (2002): Gaia zöld ruhája. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Tantárgy neve: Hidrológia és hidrobiológia

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Mádlné Szőnyi Judit egyetemi docens

tanszéke: Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék

számonkérés rendje: vizsga (írásbeli beugró zárthelyi + szóbeli)

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a hallgatók megismertetése a hidrológiai ciklus folyamataival, rezervoárjaival, azok működési mechanizmusával, különös tekintettel a hidrobiológia és hidrogeológia témaköreire.

Tematika:

hidrobiológia: történeti áttekintés, a felszíni vizek medrének kialakulása, vízmozgások, hőmérséklet; a vizek fényklímája; természetes vizek kémiája, oldott gázok, szilárd anyagok, halobitás; élettájak és élőlénytársulások a vizekben; a vízi anyagforgalom, táplálkozási összefüggések, folyóvizek biológiája, szinttájak; gyakorlati vonatkozások: tározók, folyószabályozás, rekonstrukció, vízminőség, vízminősítés, módszerek, esettanulmányok: Balaton, Kisbalaton, Duna; hidrogeológia: bevezetés a hidrogeológiába; a felszín alatti vizekkel kapcsolatos alapfogalmak; ásvány- és termálvizek; Magyarország vízellátása; a hidrológiai ciklus; felszín alatti vízrezsimek és jellemzésük; a medencehidraulika alapjai; a felszín alatti víz, mint környezeti hatótényező

Kötelező irodalom:

Mádlné Szőnyi Judit (2002): Bevezetés a hidrogeológiába. Egyetemi jegyzet környezettan szakos hallgatóknak. Kézirat.

Juhász J. (1987): Hidrogeológia

Ajánlott irodalom:

R. A. Freeze – J. A. Cherry (1979): Groundwater (könyvtár)

C. W. Fetter (1988, 1994): Applied hydrogeology (könyvtár)

Tantárgy neve: Informatika

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváth Ákos, egyetemi docens

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a számítógép használatának alapjait elsajátítani windowsos környezetben. A tananyag kiterjed a számítógép felépítésére, legalapvetőbb informatikai ismeretekre, és a modern kommunikációs formák elsajátítására. Olyan ismereteket kíván megalapozni a félév, amelyeket a diákok a felsőbb évfolyamokban saját feladataik megoldására felhasználnak.

Tematika:

1. Számítógép működésének alapjai

Felépítés, informatikai alapismeretek, windows elemei, használata, beállításai, műveletek fájlokkal. Basic programnyelv koncepciója és néhány utasítása.

2. Számítógép hálózati alapismeretek

Hálózatok logikája, távoli gép elérése, email, FTP, Internet, Internet böngészés, adatbázisok az interneten, html nyelv, saját honlap készítése

3. Elektronikusan készített jegyzőkönyvek és előadások alapjai

Word, Power Point és adatábrázoló szoftverek alapjainak használata.

Kötelező irodalom:

Bártfai Barnabás: Hogyan használjam? ISBN 963 03 5218. BBS-E kiadó, 1999.

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Környezetegészségtan

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: László Glória tudományos munkatárs

tanszéke: Immunológia Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli/írásbeli kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az immunrendszer működésének valamint a külső és a belső környezet által az immunrendszerre gyakorolt hatások alapjainak bemutatása.

Tematika:

Az immunrendszer elemei és felépítése; a természetes és az adaptív immunrendszer kapcsolata; az antigén felismerés sajátosságai; a sejtes és a humorális immunválasz létrejötte és típusai; alapvető effektor mechanizmusok; az immunfolyamatok szabályozásának lehetőségei; az immunválasz kialakulása különböző patogének (vírusok, baktériumok, gombák, egy-és többsejtű paraziták) hatására; immunológiai memória és vakcináció; az immunpatológia alapjai;

Kötelező irodalom:

Erdei Anna és Gergely János: Immunbiológia (Medicina, 2000)

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Környezetfizika (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Kiss Ádám, egyetemi tanár

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezetfizika tantárgy célja az, hogy áttekintse a környezettudomány jelentősebb fizikai vonatkozásait. Az előadások során a hallgatók megismerkednek a környezetfizika legfontosabb fejezeteivel és munkamódszereivel és tájékoztatást kapnak a tárgyalt jelenségkörök más tudományterületekkel való kapcsolatáról.

Tematika:

Bevezetés: A környezettudomány és a fizika kapcsolata.

Szennyezések terjedésének fizikai vonatkozásai: Az áramlástan alapjai, transzport-jelenségek. Turbulens áramlás, káosz. Szennyezések terjedése.

Zajszennyezés: A hang és az emberi társadalom. Az akusztika alapjai. Védekezés zajszennyezés ellen.

Az emberiség energiaellátása, mint a fenntartható fejlődés előfeltétele: Az energiafogyasztás és a civilizáció. Energiaforrások áttekintése. Az energiaellátás jelene és jövője. Az energiatakarékosság lehetőségei. A megújuló energiaforrások kilátásai. Az atom- és fúziós energia jövője.

A sugárszennyezések: Környezeti spektroszkópia. A radioaktív környezet. Az elektromágneses környezet.

A fizika által tárgyalt egyéb környezeti szennyezések: A hőszennyezés. Fényszennyezés (csillagászat). Űrszennyezés, ózonlyuk.

Fizikai módszerek és technikák a környezetvédelemben: Fizikai módszerek a környezetvédelem gyakorlatában (füsttisztítás, védelmi rendszerek, fizikai akadályok a szennyezések terjedésénél). Fizikai alapú módszerek szennyezések kimutatására, felmérésére (kis arányú szennyezéseket, nyomelemeket radioaktivitást, EM sugárzásokat, hőt, hangot stb. mérő berendezések).

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Környezetfizika, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Kiss Ádám, Horváth Ákos, Babák György: Környezeti Fizika, főiskolai jegyzet, szerkesztette: Ligetvári Ferenc, Szarvas (2001), Phare Program HU-94.05

Ajánlott irodalom:

Kiss Dezső, Horváth Ákos, Kiss Ádám: Kísérleti Atomfizika, Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös-kiadó (1998)

J.L. Monteith & M.H. Unsworth: Principles of Environmental Physics, ed.Edward Arnold (1990)

von Egbert Boeker, Rink van Grondelle: Environmental Physics, John Wiley & Sons (1999)

Tantárgy neve: Környezetfizika (laboratóriumi gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Horváth Ákos egyetemi docens

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Áttekintést adni környezetünk kísérleti vizsgálatának legjelentősebb fizikai vonatkozásairól. A hallgatók megismerik a legfontosabb mérési módszereket az ezekhez használatos műszereket és a méréskiértékelés alapjait.

Tematika:

1. A radioaktivitás természete, nukleáris detektorok.

2. Zajmérés, zajterhelés, süketszoba, zengőszoba vizsgálata.

3. Környezeti áramlások. Szolitonhullámok, meleg és hideg vízáramlások modellezése

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Környezetfizika, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Kiss Ádám, Horváth Ákos, Babák György: Környezeti Fizika, főiskolai jegyzet, szerkesztette: Ligetvári Ferenc, Szarvas (2001), Phare Program HU-94.05

Ajánlott irodalom:

Kiss Dezső, Horváth Ákos, Kiss Ádám: Kísérleti Atomfizika, Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös-kiadó (1998)

J.L. Monteith & M.H. Unsworth: Principles of Environmental Physics, ed. Edward Arnold (1990)

von Egbert Boeker, Rink van Grondelle: Environmental Physics, John Wiley & Sons (1999),

Tantárgy neve: Környezetfizikai módszerek laboratórium

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváth Ákos, egyetemi docens

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja általános ismereteket adni a környezeti fizikában használatos fontosabb módszerekről, azok alapelveiről. A hallgatók megismerkednek környezetfizikában használt mérőműszerek, mérőrendszerek felépítésével, működésével mérési eljárásokkal, a mérések kiértékelésének módszereivel.

Tematika:

1. Sugárzások fizikája.

Természetes radioaktivitás, kőzetek radioaktivitása, talaj és vizek radioaktivitásának mérése, urántartalom meghatározása gamma-spektroszkópiával, szcintillációs detektálási módszerek.

2. Zajszennyezés.

Zajterhelés eloszlások mérése.

3. Környezeti áramlások.

Inhomogén sűrűségű közegekben fellépő hullámok, áramlások forgó koordinátarendszerben,

4. Alkalmazott nukleáris analitikai módszerek.

Elemanalízis röntgenfluoreszcenciás módszerrel, nehézfém-szennyeződések mérése.

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Környezetfizika, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Kiss Dezső, Horváth Ákos, Kiss Ádám: Kísérleti Atomfizika, Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös Kiadó (1998)

Ajánlott irodalom:

Kiss Ádám, Horváth Ákos, Babák György: Környezeti Fizika, főiskolai jegyzet, szerkesztette: Ligetvári Ferenc, Szarvas (2001), Phare Program HU-94.05

J.L. Monteith & M.H. Unsworth: Principles of Environmental Physics, ed. Edward Arnold (1990)

von Egbert Boeker, Rink van Grondelle: Environmental Physics, John Wiley & Sons (1999),

Tantárgy neve: Környezetgazdaságtan

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Kerekes Sándor egyetemi tanár

tanszéke: mb. előadó

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Tematika:

A környezetszennyezés mint globális probléma. A fenntartható fejlődés elmélete. Környezetgazdaságtan vs ökológiai gazdaságtan. Tulajdonjogok, externáliák és a környezeti problémák. A tulajdonjogok és a hatékony piaci allokáció. Hatékony tulajdon szerkezet. Termelési többlet, szűkös erőforrások bérlete, hosszútávú versenyegyensúly. Piaci tökéletlenség externáliák esetén. Az externáliák típusai. Közjavak. Piaci szabályozás, információ és bizonytalanság. Költség haszon elemzés. A döntési szabályok. A hasznok mérése. A haszon becslésének nehézségei. A költségbecslés lehetőségei. A kockázatok figyelembevétele. A diszkontráta megválasztása. A növekedés orientált gazdaság természeti viszonyrendszere. A rövid és hosszú távú érdekek ütközése.

A termelési lehetőségek értelmezése a természettel összefüggésben. A "fenntartható fejlődés" értelmezése. A mérés problémája. A gazdasági makromutatók torzító jellege. A GNP, GDP mutatók hiányosságai. Kísérletek a reálisabb mérésre /Nettó Gazdasági Jólét, Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe/. Szakadékok a világgazdaságban. A piac korlátai és lehetőségei a környezetpolitikában. Magán és közjavak a környezettel összefüggésben. Az externáliák /közjók és közrosszak/. A környezeti magánhatárkár és a társadalmi határkár. A szennyezés-csökkentés magán és társadalmi határköltsége. .A környezetszabályozás módjai. Környezetpolitika az EU-ban. EU-csatlakozásunk környezetvédelmi feladatai és következményei. Közvetlenül a környezetvédelmet finanszírozó alapok, valamint a strukturális és a kohéziós alapokon belül lévő lehetőségek. Vállalati válaszok a környezeti kihívásra. A környezeti probléma mint fenyegetés és mint lehetőség. Átállás a fenntartható fejlődésre. A szabályozási keretek. A vezetői felelősség és kompetencia. Zöld üzleti stratégia. Környezetbarát termék a teljes életciklust tekintve.

Kötelező irodalom:

Kerekes – Szlávik: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei KJK 2001.

Kerekes-Kindler: Vállalati környezetmenedzsment Aula 1998. Kijelölt fejezetei

Ajánlott irodalom:

Kerekes Sándor - Kiss Károly: Környezetpolitika, Környezeti állapot, csatlakozási stratégiák pp. 17-65. in. Környezetpolitika és Uniós csatlakoztás szerk: Glatz Ferenc Magyarország az Ezredfordulón Környezetvédelem és Integráció Magyar Tudományos Akadémia 1998. (Összeállította: Kerekes Sándor-Kiss Károly) pp.234.

Termelés, Piac, Természeti Környezet (szerk. Glatz Ferenc, Összeállította: Kerekes Sándor-Kiss Károly) Magyarország az Ezredfordulón Környezetvédelem és Integráció Magyar Tudományos Akadémia 1998. pp. 195.

Tantárgy neve: Környezeti jog

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Bándi Gyula, egyetemi tanár

tanszéke: Közigazgatási Jogi Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezettudomány művelése csak akkor lehet teljes, ha annak kapcsolódó területein is legalább átfogó, ha nem is részletes ismerettel rendelkezünk a jogi feltételekről, a környezeti jog rendszere fejlődésének elveiről, módszereiről. A cél tehát nem jogászok oktatása, hanem a környezeti jog működésének megértése.

A tantárgy tematikája:

a környezeti jog története, kialakulásának igénye; alapvető elvek – környezetpolitikai, jogi és szakterületi elvek; a környezethez való jog; a környezeti szabályozás módszerei – az állam és jog befolyásának lehetőségei, az integráció területei, az elfogadható környezeti teher meghatározása; a környezeti jog intézményi rendje; a közigazgatási eszközök – megelőzést szolgáló eszközök, közvetlen beavatkozás lehetőségei, gazdasági eszközök, önszabályozási eszközök, ellenőrzés, szankcionálás; a közigazgatási eszközök kiemelt intézményei – környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizsgálat; a polgári jog szerepe a környezetvédelemben; a büntetőjog szerepe a környezetvédelemben; az EU környezetpolitikája; az EU környezetvédelmi szabályozásának alapjai az elsődleges jogban; a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés alapvető jogi keretei; egyes környezetvédelmi szakterületek bemutatása, példaszerűen (alkalmanként a legújabb szabályozási változásokhoz igazodóan)

Kötelező irodalom:

Bándi Gyula: Környezetjog, OSIRIS, harmadik, átdolgozott kiadás, 2002

Ajánlott irodalom:

Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv, KJK, negyedik. átdolgozott kiadás, 2002

Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, KJK, második kiadás 2001

europa.eu.int

Tantárgy neve: Környezetkémia

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Záray Gyula, tanszékvezető egyetemi tanár

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Áttekintő kép kialakítása a környezetben lejátszódó kémiai folyamatokról és a biológiai rendszerekre gyakorolt hatásaikról.

Tematika:

Az atmoszféra, a hidroszféra, a geoszféra és az antroszféra jellemzése és a közöttük lejátszódó anyagtranszportok. A szén, a nitrogén, az oxigén, a kén és a foszfor biogeokémiai ciklusa;

Levegőkémia: az atmoszféra szerkezete, hőmérséklet, nyomás, ion- és elektronkoncentrációk a légkörben, légköri sugárzásátvitel, fotokémiai és termikus reakciók, szabad gyökök keletkezése, légköri ionok, az ionoszféra szerkezete, légköri ózon, ózonlyuk, szénvegyületek gázfázisú reakciói, szerves és szervetlen kénvegyületek a légkörben, légköri aeroszolok, fotokémiai szmog, aeroszolrészecskék hatása az éghajlatra, felhő- és csapadékvíz kémiai összetétele, antropogén források jellemzése, légköri szennyezők laboratóriumi és in-situ mérési módszerei;

A hidroszférában lejátszódó kémiai folyamatok, óceánok és édesvizek jellemzése, komplexképzési folyamatok, üledékek kialakulása, biokémiai folyamatok (algák, gombák, baktériumok), antropogén szennyeződések, vizek szerves és szervetlen szennyezőinek meghatározására alkalmas analitikai kémiai módszerek, monitoring technikák, vízkezelési technológiák;

A litoszférában végbemenő kémiai folyamatok, a litoszféra jellemzése és kémiai összetétele, a talajok kialakulása és osztályozása, a talajok fizikai-kémiai jellemzése, a talajok szervetlen és szerves szennyezői, talajszennyeződések meghatározásának főbb analitikai módszerei, biodegradáció;

Veszélyes hulladékok csökkentése, kezelése és hasznosítása.

Kötelező irodalom:

Mészáros Ernő, Levegőkémia, 1997

Ajánlott irodalom:

S.E. Manohan, Environmental Chemistry, 1994

S. Haller, Umweltanalitik und Ökotoxikologie, 1996

Tantárgy neve: Környezetminősítés (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Salma Imre, tudományos főmunkatárs

tanszéke: Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az előadás keretében ismertetjük az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra jellegzetes antropogén eredetű szennyezőinek meghatározására alkalmas mintaelőkészítési és analitikai kémiai eljárásokat, illetve on-line mérési módszereket. A hallgatók áttekintést kapnak a környezetanalitikában általában alkalmazott spektroszkópiai módszerekről, megismerkednek a leggyakoribb elválasztástechnikai módszerekkel, valamint bemutatjuk a szennyezettség monitorozásának speciális igényeit és legelterjedtebb változatait. A módszerek alkalmazását tipikus példákkal illusztráljuk.

Bemutatott módszerek AAS, ICP-AES, ICP-MS, XRF, TXRF, INAA, UV-VIS, IR és FTIR spektrometria, HPLC, GC, illetve megfigyelési (monitor) rendszerek.

Kötelező irodalom:

Mészáros Ernő: Levegőkémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1997.

Ajánlott irodalom:

S.E. Manahan: Environmental Chemistry, Lewis, Boca Raton, 1994.

Ph. Quevauvikller et al.: Quality Assurance for Environmental Analysis, Elsevier Science, Amsterdam, 1995.

Tantárgy neve: Környezetminősítés laboratóriumi gyakorlat

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Tatár Enikő egyetemi docens

tanszéke: Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra jellegzetes antropogén szennyezőinek meghatározására alkalmas mintaelőkészítési eljárások és analitikai kémiai módszerek megismerése.

Tematika:

Vizek nehézfémszennyezőinek meghatározása ICP-AES módszerrel

Vizek mikrobiológiai minősítése

Vizek olajszennyeződésének meghatározása FTIR-módszerrel

Növényvédőszer maradványok meghatározása felszini vizekben HPLC módszerrel

Meteorológiai paraméterek meghatározása légköri aeroszolok mintavételéhez, porterhelés mérése.

Levegő gázszennyezőinek meghatározása félvezető alapú detektorokkal, monitorálás

Szállóporokban lévő Ni-specieszek meghatározása AAS módszerrel

Szénhidrogén származékokkal szennyezett talajok vizsgálata I. Mintaelőkészítés, extrakció

Szénhidrogén származékokkal szennyezett talajok vizsgálata II. A szennyező komponensek identifikálása spektrofluoreszcenciás módszerrel.

Talajok nehézfémszennyezőinek vizsgálata

Motorok égéstermékeinek vizsgálata GC technikával

Kötelező irodalom:

Környezetanalízis– Környezettechnológia Praktikum, szerk.: E. Varga, F. Garay, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1999

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Környezettechnológia (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváthné Otta Klára, egyetemi docens

tanszéke: Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezet terhelését okozó tevékenységek bemutatása mellett ismerteti azokat az eljárásokat, amelyek a környezeti terhelés megelõzésére, csökkentésére illetõleg elhárítására alkalmasak.

Tematika:

A környezetszennyezés, a legfontosabb nagyipari technológiák és a környezetszennyezés; hulladék, környezetbarát technológiák, terméktípusok, melléktermék- másodnyersanyag, újrahasznosítható hulladékok, hulladék megelőzés lehetőségei, hulladékártalmatlanítási technológiák, a hulladéklerakók környezeti ártalmai; a termelőszféra környezetszennyezése: a levegő, a talaj és a vizek terhelhetősége; a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a füstgáztisztítási megoldások: porleválasztás, abszorpció, adszorpciós eljárások, egyéb ipari eljárások; a közlekedés üzemanyagai és a kipufogó gázok összetétele, az üzemanyag minőségét javító eljárások és a környezetterhelés, a közlekedés hulladékai, a hulladékok műanyagtartalma, könnyen lebomló műanyagok; az intenzív mezőgazdasági termelésben (monokultúrák) alkalmazott műtrágyák előállítása és a környezetszennyezés; a vegyipar és más iparágak veszélyes hulladékai és jellemzésük, azok kezelése, elhelyezése, a veszélyes hulladék égetésének technológiája, a nehézfémeket tartalmazó veszélyes hulladékok kezelése és elhelyezése (deponálás); életciklus analízis; a szennyvíz fogalma, osztályozása, tisztítási eljárásai, a szennyvíziszap kezelése és elhelyezése, a biogáz termelése; az ivóvíz jellemzése, minősítése, a fertőtlenítés és az egészségvédelem, vízgazdálkodás.

Kötelező irodalom:

Dr. Varga Enikő: Környezettechnológia, jegyzet,

Dr. Barótfi István: Környezettechnika kézikönyv, Környezettechnika Kft.,1991

Ajánlott irodalom:

Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, 1992

Dr. Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, 1990

Tantárgy neve: Környezettechnológia laboratórium

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváthné Otta Klára, egyetemi docens

tanszéke: Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A gyakorlat célja: a különféle környezeti problémák megoldására vonatkozó eljárások bemutatása, modell rendszereken történõ tanulmányozása.

Tematika:

A környezet terhelését okozó tevékenységek mellett a környezeti terhelés megelõzésére, csökkentésére illetõleg elhárítására alkalmas eljárások megismertetése laboratóriumi gyakorlatok keretében. Főbb témakörök: eleveniszapos szennyvíztisztítás; ipari jellegű szennyvizek fizikai-kémiai kezelési eljárásai; vizek PAH tartalmának vizsgálata HPLC-vel, motorhajtó anyagok és égéstermékeik vizsgálata; különféle szermaradványok meghatározása növényekben, fahulladékok és mezőgazdasági növényi hulladékok hasznosítását célzó vizsgálatok.

Kötelező irodalom:

Környezettechnológiai laboratóriumi gyakorlatok leírása:

Dr. Varga Enikő: Környezettechnológia előadásjegyzet,

Dr. Barótfi István: Környezettechnika kézikönyv, Környezettechnika Kft., 1991

Ajánlott irodalom:

Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, 1992

Dr. Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, 1990

Tantárgy neve: A környezetvédelem alapjai

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Szabó Mária egyetemi tanár

tanszéke: Természetföldrajzi Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy (írásbeli +szóbeli számonkérés)

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja a környezetvédelem általános, globális kérdéseinek ismertetése, inter, illetve multidiszciplináris jellegének bemutatása, valamint a kurzusban résztvevő különböző szakterületen dolgozó előadók közreműködésével annak szemléltetése, hogyan kapcsolódik össze a környezetvédelemben a tudomány, a politikum, és a gyakorlati tevékenység.

Tematika:

Ember és környezete: természet és ember, ember és környezet fogalma; viszonya az őskortól napjainkig; természet- és környezetvédelem viszonya; környezeti változások a Bioszférában és Európában az ókortól napjainkig; ökológia és környezetvédelem. A légkör: a légkör károsításával kapcsolatos globális problémák, a globális éghajlatváltozás kérdései; levegőszennyezés, levegőtisztaság-védelem; A földtani környezetvédelmet meghatározó természetes folyamatok; a víz szerepe a földtani anyagforgalomban; környezetvédelmi nyersanyagok; földtani természet-védelmi értékek. A vízlépcsők és gátak környezeti hatásai. Hulladékok, hulladékgazdálkodás: a hulladék fogalmának értelmezése; a hulladék főbb típusai; a települési hulladék; a csökkentés stratégiái; a termelési hulladék; a veszélyes hulladék; a veszélyes hulladék elleni stratégiák; a radioaktív hulladékok kérdése. Ökológiai gazdaságtan: a klasszikus és neoklasszikus közgazdaságtan viszonya a környezethez; környezeti javak értékelésének változó módszerei; a környezetgazdaságtan környezet-felfogása; ökológiai gazdaságtan.

Kötelező irodalom:

Közös jövőnk. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988.

Juhász Nagy P.: Az eltűnő sokféleség (A bioszféra kutatás egy központi kérdése). Scientia Kiadó, Budapest, 1993.

Nánási I. (szerk.): Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest. 1999. pp: 514.

Ajánlott irodalom:

Daniel D. Chiras: Environmental Science/Action for a Sustainable Future (1991). The Benjamin/Cummings Publishing Co., California, 1991. pp: 549.

Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Mozaik oktatási stúdió, Szeged, 1995. pp: 383.

Láng I. (főszerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.

Horváthné Papp Ibolya (szerk.): Globalitástól a lokalitásig. Természet- és környezetvédelmi olvasókönyv. Pont Kiadó, Budapest, 2001.

Tantárgy neve: Kőzettan

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Szabó Csaba, egyetemi docens

tanszéke: Kőzettan-Geokémiai Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A Földet felépítő magmás, metamorf és üledékes kőzetek csoportosításának, eredetének, fejlődésének és átalakulásának megismertetése az egyes kőzetcsoportok kémiai és fizikai jellemzőinek és keletkezési környezetük nyomás-hőmérsékleti feltételeiknek bemutatásával.

Tematika:

A Föld szerkezete, kémiai és ásványos összetétele; a mag, köpeny és kéreg szerkezete és összetétele, kémiai és ásványi összetételének változása a geológiai idők során; a magmás kőzetek petrogenezise, parciális olvadás, primer magmák összetételét befolyásoló tényezők, kristályosodás, magmaképződés és a geodinamikai folyamatok kapcsolata: a metamorfózis fogalma, metamorf kőzetek rendszere, metamorf fáciesek, hőmérséklet, kémiai összetétel, fluidumok, nyomás és idő szerepe a metamorf kőzetképződési folyamatokban; metamorfózis és a tektonika kapcsolata; az üledékes kőzetképződési folyamatok; kémiai, fizikai és biológiai mállás, szállítás víz, szél és jég útján, lerakódás vízi és szárazföldi környezetben, diagenezis folyamata.

Kötelező irodalom:

Blatt, H. and Tracy, R.J. (1995): Petrology, Freeman & Co., New York (Biológia-Informatika-Földtudomány kari könyvtárból, vagy másolat formájában a tárgy előadójától)

Ajánlott irodalom:

S.R. Nockolds, R.W. O”B. Knox, G.A. Chinner (1978) Petrology for students (megtalálható másolat formájában a tárgy előadójánál)

Eric A. K.Middlemost (1985) Magmas and magmatic rocks (megtalálható a tárgy előadójánál)

Tantárgy neve: Meteorológia

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Bartholy Judit, egyetemi tanár

tanszéke: Meteorológiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az elméleti órákon a meteorológia alapjainak megismertetése a cél. Témakörönként ki vannak emelve a légköri folyamatok és a környezeti problémák közötti összefüggések. A labor óran néhány számítási, térképrajzolási feladat elvégzésével ismerkednek a hallgatók a légkör szerkezetével, a légköri elemek tulajdonságaival, a légköri mozgásrendszerek, frontok, ciklonok sajátosságaival.

Tematika:

A meteorológia története, a légkör kialakulása; A légkör összetétele, vertikális szerkezete, a légköri sugárzási folyamatok: Napsugárzás, a légkör és a felszín szerepe: elnyelés, szórás, visszaverődés. A légkör és a földfelszín sugárzása. Rövid- és hosszúhullámú sugárzási egyenleg.

Hőforgalom és légköri dinamika: Szenzibilis és látens hőáram, a turbulencia alapfogalmai. Adiabatikus folyamatok. A légkör energiaegyenlege. Egyensúlyi áramlások. Instabilitások.

Víz a légkörben: A nedvesség mérőszámai. Felhők keletkezése. Felhőtípusok osztályozása. Köd. A csapadék fogalma, típusai. Csapadékképződési folyamatok. A csapadék befolyásolása.

Általános légkörzés és az óceánok cirkulációja: A légkör általános cirkulációja. Alacsony és mérsékelt szélességek időjárási rendszerei. Frontok típusai, szerkezete, jelentőségük.

Légköri optika, légköri elektromosság: Markáns optikai jelenségek. Elektromos jelenségek a légkörben. Töltésszétválasztás. Villámok.

Az időjárási megfigyelőrendszer, az időjárás előrejelzése: Földbázisú megfigyelések Időjárási elemek mérése. Űrbázisú megfigyelések. Szinoptikus meteorológia. Numerikus előrejelzési modellek. Időjárási műholdak, radarok, stb. információjának felhasználása.

Kötelező irodalom:

Czelnai R. (1992): Bevezetés a meteorológiába I. ELTE jegyzet, Budapest, p. 246.

Ajánlott irodalom:

Ambrózy P., Bartholy J., Bozó L., Hunkár M., K.Bihari Z., Mika J., Németh P., R.Paál A., Szalai S., Kövér Zs., Tóth Z., Wantuch F., Zoboki J., 2002: Magyarország éghajlati atlasza. OMSz, Budapest. 107p.

Lutgens K.F., Tarback J.E.(2001): The Atmosphere, Prentice Press, New York, p. 484.

Pearce, R.P., editor, (2002): Meteorology at the Millennium, Academic Press, San Francisco, p.333.

Lamb, H. H. (1977): Climate, present, past and future Vol. 2: Climatic history and the future, Methuen & Co Ltd, London

Greadel T.E., Crutzen P.J. (1993): Atmospheric Change. An Earth System Perspective. Freeman and Company. New York, p. 446

Ernst W.G. (1994): Earth Systems: Process and Issues. Cambridge University Press, Cambridge, pp 566

Schönwiese C.D., Rapp J. (1997): Climate Trend Atlas of Europe. Based on observations 1891-1990. Kluwer Academic Publishers. London, 228p.

IPCC (2001): Climate Change 2001: (a) Third Assessment Report. (b) The Scientific Basis. Cambridge University Press, Cambridge, UK

Lamb H. H. (1984): Climate: Present, past and future. Vol. 2., Climatic History and the Future. Methuen, CO LTD London, Barnes Noble Books, New York, pp 835

Tantárgy neve: Mikrobiológia

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Márialigeti Károly, egyetemi docens

tanszéke: Mikrobiológiai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az általános mikrobiológia célja bioszféra biogeokémiai ciklusai főbb folyamatainak megismertetése, a bioszféra anyag- és energiaforgalmában résztvevő mikrobioták közösségi szerkezetének, anyagcseréjének részletes elemzése.

Tematika:

A prokarióták és a bioszféra koevolúciója, a prokarióták törzsfája; a recens prokarióta sejt organizációja, összehasonlítása az eukarióta sejttel; a prokarióta anyagcsere alapvonásai: az energiaszerzés és konzerválás legfontosabb típusai, fermentációs anyagcsereutak, a prokarióták légzési folyamatai, a baktériumok fényhasznosítása; a biogén elemek (C, N, S, fémek) biogeokémiai ciklusai.

Kötelező irodalom:

Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája; Akadémiai Kiadó

Mikrobiológiai Tanszéki Munkacsoport: Gyakorlati útmutató

Ajánlott irodalom:

Prescott L.M., Harley J.P., Klein D.A.: Microbiology Wm.C. Brown Publishers, London

Tantárgy neve: Növényökológia

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Szabó Mária egyetemi tanár

tanszéke: Természetföldrajzi Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezettudomány szakos hallgatók számára egy ökológiai szemléletmód nyújtása mellett globális és regionális/lokális növényökológiai kérdések megismerése; a Természetvédelem és a Környezetföldtudományi szakirány Környezetvédelem c. tárgyak elméleti megalapozása.

Tematika:

Az ökológia fogalma, alapelvei (környezet-tolerancia, limitáció és indikáció, példákkal, általános indikátor elv); a biológiai szerveződési szintek, különös tekintettel a szupraindividuális organizációs szintekre, definíciók, jellemzések.

A növényi populáció fogalma és a populáció sajátságai, a populációk szerkezete (diszpergáltság típusok); klonális növények ökológiája.

A kompetíció és a herbivória, szerepük a közösségek szabályozásában; az intra- és az interspecifikus kompetíció, a kompetitív kizáródás, a stabil koegzisztencia; a niche térfelosztás és a szegregáció növénytársulásokban.

Társuláselméletek: a Clements - Gleason hipotézisek lényege.

Növénytársulások struktúrái (tér- időszerkezetek, kialakulásuk főbb okai); és texturái (flóraelem- cönotípus-, életforma- és ökológiai spektrumok); a diverzitás, diverzitási indexek; a diverzitást fenntartó mechanizmusok.

A primer produkció fogalma, eloszlása a Földön; az elsődleges produktivitás és az energia hasznosulása a primer producensek szintjén; a trofikus struktúra, táplálkozási láncok és hálók; anyag- és energia forgalom, a biológiai ciklus; a primer produkciót korlátozó környezeti tényezők:fény, hő, víz, széndioxid, tápanyagok.

Közösségek időbeni változása, főbb szukcesszió típusok: szekuláris, primer, szekunder, biotikus, ökogenetikus és cönológiai; a niche térfelosztás változásai a szukcesszió során; a szigetbiogeográfia alapjai, az ökológiai izolátumok; a stabilitás.

Kötelező irodalom:

Hortobágyi T. - Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Juhász-Nagy P.: Beszélgetések az ökológiáról. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984.

Ajánlott irodalom:

Szabó M. – Kalapos T.: Élőlényközösségek szerveződése és működése és az ökológiai rendszer. Nánási I. (szerk.: Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest. 1999. pp: 514.

Szabó M., Barczi A. & Turcsányi,G.: Az emberi tevékenység hatásai környezetileg érzékeny területek biológiai diverzitására. In: Ángyán,J., Podmaniczky,L. ( Szabó,M. (szerk.): Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Rendszere. TEMPUS PHARE Kiadvány. ELTE TTK – SZIE KGI – KÖM-TH, 2001. Felelős Kiadó: Ángyán, J., Sorozatszerkesztő: Szabó Mária. p: 37-116.

Begon, M. - Harper, J.L. - Townsend, C.R.: Ecology: Individuals, Populations and Communities. Blackwell, Oxford. 1986.

Láng I. (főszerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.

Gurevitch, J., Scheiner, S.M. & Fox, G.A. 1998, The ecology of plants. Sinauer Associates Inc. Palo Alto

Juhász-Nagy Pál 1993: Az eltűnő sokféleség. Scientia Kiadó, Budapest.

Borhidi A. 2002: Gaia zöld ruhája. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Crawley, M. J. 1997: Plant ecology. 2nd ed. Blackwell Science, Oxford.

Towsend, C.R., Begon, M. & Harper, J. 2003: Essentials of Ecology. 2nd ed. Blackwell Science, Oxford.

Press, M.C., Huntly, N.J., Levin, S. 2001: Ecology: achievement and challenge. Blackwell Science, Oxford.

Tantárgy neve: Szerves és biokémia (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 5

tantárgyfelelős neve: Samu János, egyetemi docens

tanszéke: Szerves Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A nem kémia szakos hallgatók szerves- és biokémiai ismereteinek gyarapítása a környezettan kémia alapú tantárgyainak eredményes tanulásához.

Tematika:

Elemek, kémiai kötés; kémiai reakciók, kémiai egyenletek; szerves kémia; szénhidrogének, alkánok, alkánok képletei, alkánok reakciói, alkének és alkinek, addíciós reakciók, izoméria viszonyok; aromás szénhidrogének, benzol, naftalin, policiklikus aromás szénhidrogének; szerves kémiai funkciós csoportok, a szerves vegyületek osztályozása; szerves oxigén-, nitrogén-, halogén-, kén-, foszforvegyületek, jelentősebb képviselőik; szintetikus polimerek, alkalmazásaik; biokémia; a sejt részei, feladatai; aminosavak, peptidek, fehérjék, a fehérjék szerkezete, a fehérjék funkciói; enzimek; az enzimek szerepe; szénhidrátok, monoszacharidok, oligoszcharidok, poliszacharidok, szénhidrátok felépítése; lipidek, gliceridek, foszfatidok, szteroidok; nukleinsavak, nukleinsavak szerepe a fehérje szintézisben, génsebészet, géntechnológia; metabolízis folyamatok.

Kötelező irodalom:

S.E. Manahan: Fundamentals of Environmental Chemistry, Chelsea MI Lewis Publishers Inc., 1993

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Talajtan

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Papp Sándor egyetemi docens

tanszéke: Természetföldrajzi Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A talaj képződésének, fejlődésének, dinamikai átalakulásainak, fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságainak, a természetben, ill. a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepének, valamint rendszerezésének bemutatása a talajképző tényezők és folyamatok kapcsolatrendszere vizsgálatán keresztül. A talajok termékenységét károsan befolyásoló folyamatok elemzése; a talajvédelem, ill. talajjavítás eszközeinek, eljárásainak ismertetése. A terepi felvételezés, ill. a fontosabb talajtulajdonságok helyszíni és laboratóriumi meghatározásának módszertana.

Tematika:

a talajképződést meghatározó természeti és antropogén tényezők és folyamatok; az ásványi alkotórészek átalakulásának (aprózódás, mállás) hatótényezői, mechanizmusa, fajtái, termékei; agyagásvány-képződés, agyagásvány-típusok; podzolosodás, lateritesedés; a talaj szerves anyagai, szerepük a talajképződésben és a talajtulajdonságok kialakításában; a humuszképződés és -lebomlás folyamatai, egyensúlyi viszonyai; a kolloidok fogalma, tulajdonságai, fajtái, mikroszerkezete, potenciálviszonyai; gázok, gőzök, a víz és az oldott anyagok adszorpciója a talajkolloidokon; az ionadszorpció mechanizmusa és törvényszerűségei; a T-, S-, V%-, S%-értékek fogalma és ismeretük jelentősége a talajtulajdonságok megítélésében; anionadszorpció, sóadszorpció, kemoszorpció; protolitikus folyamatok; a talaj kémhatása; oxidáció, redukció; Magyarország talajainak genetikai-talajföldrajzi osztályozási rendszere: Magyarország talajtípusai; képződésük feltételei, folyamatai; a talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezői, a talajvédelem kérdései; a savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai; terepi talajfelvételezés, a fontosabb talajtulajdonságok helyszíni és laboratóriumi vizsgálata; a talajok rendszertani besorolásának elvei; a talajtérképek és kartogramok szerkesztésének alapelvei és módszerei

Kötelező irodalom:

Stefanovits P.–Filep Gy.–Füleky Gy. 1999. Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 470 p.

Ajánlott irodalom:

Bohn, H. L.–McNeal, B. L.–O’Connor, G. A.. 1985. Talajkémia. – Mezőgazdasági Kiadó–Gondolat Kiadó, Budapest. 363 p.

Buzás I. (szerk.) 1993. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv, 1. A talaj fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani vizsgálata. – INDA 4231 Kiadó, Budapest. 357 p.

Erődi B.–Horváth V. et al. 1965. Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 403 p.

Filep Gy. 1988. Talajkémia. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 293 p.

FitzPatrick, E. A. 1983. Soils. Their formation, classification and distribution. – Longman, London and New York. 353 p. („könyvtárból”)

Kerényi A. 1991. Talajerózió. Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 219 p.

Magyarország Nemzeti Atlasza. 1989. – MTA FKI–MÉM megbízásából Kartográfiai Vállalat, Budapest. („könyvtárból”)

Stefanovits P. 1963. Magyarország talajai. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Stefanovits P. et al. 1977. Talajvédelem, környezetvédelem. – Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

Szabolcs I. (szerk.) 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. – Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest. 428 p.

Tantárgy neve: Természetvédelem

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Tardy János, c. egyetemi tanár

tanszéke: mb. előadó

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A természetvédelemben bekövetkezett ezredfordulós paradigma-váltás okainak, céljainak megismertetése. A természetvédelem jelentősége, kialakulásának és fejlődésének nemzetközi és hazai történeti áttekintése, jogi és szervezeti szabályozása, alapelveinek megismertetése, legfőbb törekvéseinek, hazai és nemzetközi prioritásainak feldolgozása. Az EU csatlakozás időszakában várható módosulások és követelmények feltárása. A természetvédelem ágazati és ágazatközi koncepciójának beépítése más ágazatok stratégiájába, szakmapolitikai irányelveibe, gyakorlatába. Meghatározó cél, hogy a környezettudomány-szakos hallgatók kellő elméleti képzést részeként, ill. azt követően megismerkedjenek a természetvédelem komplexitásával, a gyakorlatban alkalmazandó új szemlélet érvényesítésének szükségességével és lehetőségeivel.

A tantárgy tematikája:

a természetvédelem és a környezetvédelem viszonya a komplementer-elv alapján,

a természetvédelem alapelvei,

a természetvédelem múltja és jelene: történeti áttekintés, nemzetközi és hazai kitekintés,

a természetvédelem jogi szabályozása Magyarországon,

védett növény- és állatfajok védelme,

élőhelyek rehabilitációja (vizes- és füves élőhelyek, erdők stb.),

földtani természetvédelem, barlangtan-barlangvédelem,

mezőgazdálkodás és természetvédelem (tulajdonviszonyok, művelési ágak, gazdálkodás védett és érzékeny természeti területeken),

tájgazdálkodás, tájvédelem, tájrehabilitáció,

turizmus, ökoturizmus és természetvédelem,

vízgazdálkodás és természetvédelem,

bányászat és természetvédelem,

az Európai Unió természetvédelmi követelményei, elvárásai, gyakorlata és a magyar természetvédelem. Nemzetközi kapcsolatok lehetőségei.

Kötelező irodalom:

Tardy J. (2003): Természetvédelem Magyarországon. In: Magyar Tudománytár (főszerk.: Glatz F.), III. kötet (szerk.: Láng I.) Budapest, Kossuth kiadó, pp. 233–278

Császár G., Tardy J. (2002): Földtani értékek és védelmük. In: Magyar Tudománytár (főszerk.: Glatz F.), I. kötet (szerk.: Mészáros E., Schweitzer F.) Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. Kossuth kiadó, pp. 352–360

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Alkalmazott geofizika

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Horváth Ferenc, egyetemi tanár

tanszéke: Geofizikai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy alkalmazói megközelítésben tárgyalja a geofizikai vizsgálatok környezeti és kapcsolódó felhasználási lehetőségeit és az ezekhez alkalmazott leggyakoribb módszereket elsősorban a Magyarországon és ezen belül az ELTE Geofizikai Tanszéken folyó kutatások példáin keresztül.

Tematika:

1) Alkalmazott geofizika:

a környezet fizikai állapotának felmérése (tektonika, földrengés-veszélyeztetettség, hulladéktárolók helye, gátak vizsgálata);

nyersanyagok (kőolaj, földgáz stb.) kutatása;

egyéb alkalmazások (pl. régészeti: régészeti objektumok felkutatása, archeomágneses mérések).

2) A geofizika módszerei:

Felszíni módszerek: mágneses mérések, gravitációs mérések, szeizmikus mérések, elektromágneses módszerek, geotermikus mérések.

Mélyfúrási geofizika: hagyományos módszerek, porozitáskövetők, technikai mérések.

Kötelező irodalom:

Meskó Attila (1989): Bevezetés a geofizikába. Tankönyvkiadó, Budapest. 510 p.

Ajánlott irodalom:

Renner J., Salát P., Stegena L., Szabadváry L. és Szemerédy P. (1970): Felszíni geofizika. Tankönyvkiadó, Budapest, 413. p.

Tantárgy neve: Alkalmazott matematikai statisztika (gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Havancsák Károly, egyetemi docens

tanszéke: Szilárdtest Fizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezettudományi kutatásokhoz szükséges adatgyűjtés, méréskiértékelés, statisztikakészítés alapismereteinek elsajátítása, metrológiai ismeretek szerzése. A gyakorlatok során alkalmazási példák bemutatása a környezettudomány számos területéről, ahol lehet, számítástechnika felhasználásával.

Tematika:

véletlen események, gyakoriság, relatív gyakoriság; a valószínűség axiómái; klasszikus és geometriai valószínűségi mező; a valószínűséggel kapcsolatos alaptételek; feltételes valószínűség; valószínűségi változó; valószínűségi eloszlásfüggvény és sűrűségfüggvény; várható érték és szórás; valószínűségi változó függvényének eloszlása; több valószínűségi változó együttes eloszlása; valószínűség változók függetlensége; összeg, szorzat várható értéke, szórása; a metrológiában használatos legfontosabb eloszlások: binomiális eloszlás, Poisson-eloszlás, geometriai eloszlás, normális eloszlás, lognormális eloszlás, (2-eloszlás, Student-eloszlás, F-eloszlás; nagy számok törvényei; központi határeloszlás tétel; statisztikai sokaság és mintavétel; a minta eloszlása; statisztikai becslések; legkisebb négyzetek módszere, maximum likelihood módszer; hipotézisvizsgálat, illeszkedésvizsgálat; regresszióanalízis, lineáris regresszió, többváltozós és nemlineáris regresszió; a hibaterjedés törvényei; metrológiai elemzés, biometria, kemometria, hidrometria, kísérlettervezés, optimalizálás.

Kötelező irodalom:

Havancsák K.: Alkalmazott matematikai statisztika (előadásjegyzet, hozzáférhető az egyetemi hálózaton)

Ajánlott irodalom:

Kemény S., Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993)

Prékopa A.: Valószínűségelmélet (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972)

Mudruczkó Gy.: Alkalmazott regressziószámítás (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981).

Tantárgy neve: Terepgyakorlat 3. (állattan, növénytan)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Dózsa-Farkas Klára, egyetemi tanár

tanszéke: Állatrendszertani Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Célja, hogy az elméletben megismert legfontosabb állat- és növénycsoportok tagjait, élőben, terepen is felismerjék a hallgatók.

A tárgy fő témakörei a legfontosabb hazai növénytársulások megismerése terepbejárás során, minél több növényfaj azonosításával;. „növényhatározás”: identifikálás gyakorlása a helyszínen; különböző élőhelyek felkeresése a jellemző fauna megismerése céljából; a legfontosabb gyűjtési módszerek bemutatása, egyesek gyakoroltatása (fűhálózás, planktonhálózás, kopogtatás, talajcsapda, fénycsapda, a rovarpreparálás alapjai, kisemlőscsapda); az identifikálás gyakorlása a terepen begyűjtött állatokon.

Kötelező irodalom:

Dudits Endre, Loksa Imre: Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969

Hortobágyi T.: (szerk.): Növényrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

Ajánlott irodalom:

Papp László: Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996

Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Tankönyvkiadó, Budapest 1995

Borhidi A. 1997: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. 3.kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Engloner A., Penksza K. & Szerdahelyi, T. 2000: A hajtásos növények ismerete. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest.

Podani J. 2003: A szárazföldi hajtásos növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Judd, W.S. et al. 2002: Plant systematics: a phylogenetic approach. Sinauer Associates Inc.

Tantárgy neve: Terepgyakorlat 1 (ásványtani és bevezető geológiai terepgyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Weiszburg Tamás tudományos főmunkatárs

tanszéke: Ásványtani Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja annak elősegítése, hogy a diákok felismerjék a természetben a szilárd fázisú anyag megjelenési formáit, ezen anyag kialakulását és változásait (mind az emberi, mind a geológiai időskálán), és ezen keresztül, saját tapasztalatok alapján alapszinten fogalmat alkothassanak néhány fontos földtani folyamatról. A terepi munka egy része ősmaradványok felismerését, begyűjtését, ezek jelentőségének megismerését szolgálja.

A terepi helyszíneken a képződmények keletkezésének megismerése, az ott található ásványok (kőzetek), ősmaradványok megfigyelése, mintapéldányok begyűjtése; a lupe és a kalapács használatának, a mintagyűjtés, csomagolás, jegyzőkönyvkészítés technikájának megismerése. Terepi jegyzőkönyv összeállítása.

Kötelező irodalom:

Bognár L. (1999): Ásványhatározó. Eötvös Kiadó, Budapest. 411 p.

Szakáll S., Gatter I. (1993): Magyarországi ásványfajok. Fair System Kft., Miskolc 211 p.

Kiadott kirándulásvezetők (tanszéki kéziratok).

Ajánlott irodalom:

Az adott területekhez, képződményekhez egyedileg megadott szakirodalom.

Tantárgy neve: Bevezetés a fizikába 2. (gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Horváth Ákos, egyetemi docens

tanszéke: Atomfizika Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Fizikai feladatok megoldása és járulékos eseti magyarázatok hozzáfűzése azokhoz a fizikai alapismeretekhez, amelyek lehetővé teszik a szakmailag biztos tájékozódást a környezeti jelenségek fizikai vonatkozásai körül. A cél az, hogy a környezettudomány szak hallgatói megismerkedjenek a fizika legfontosabb eredményeihez tartozó gyakorlati problémákkal, megértsék a modern fizikai kutatások irányait és tapasztalatot is szerezzenek a módszerek alkalmazásában. A gyakorlatok computer által segített egyéni példaadásra (CAPA rendszer) épülnek, amely lehetővé teszi a hallgatók egyéni felkészülésének folyamatos értékelését.

Tematika:

A hallgatók mintegy 120 feladatot oldanak meg az előadáshoz kapcsolódó témakörben. A témakörök:

Elektromosságtan és mágnességtan: Az elektrosztatika. Áramok. A mágneses tér. Gerjesztési törvény. Az indukció. Egyenáramú és váltóáramú áramkörök.

Elektromágneses hullámok. a fénytan alapjai: Az elektromágneses hullámok. A fénytan alapjai. Fény, fényvisszaverődés, fénytörés. A geometriai optika. A fény hullámtermészete.

A modern fizika kísérleti alapjai: A speciális relativitáselmélet. A fény kettős természete. Az anyaghullámok. A Schrödinger egyenlet. Az atomok természete.

Mag- és részecskefizika: Az atommagok és tulajdonságaik. Az ionizáló sugárzások és biológiai hatásaik. Az elemi részek. A nukleáris energetika fizikai alapjai.

A fizikai mérés: Fizikai mérések kiértékelése. A fizikai mérések hibája.

Kötelező irodalom:

Kiss Ádám: Bevezetés a fizikába, előadásjegyzet, számítógépes hálózaton hozzáférhető

Budó Ágoston, Pócza Jenő: Kísérleti fizika I.; (Tankönvkiadó, 1965)

Ajánlott irodalom:

John D. Cutnell, Kenneth W. Johnson: Physics (John Wiley & Sons, Incl., 1999)

Tantárgy neve: Geoinformációs rendszerek

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Klinghammer István, egyetemi tanár

tanszéke: Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A kurzus célja, hogy a GIS iránt érdeklődő hallgatók betekintést nyerjenek a geoinformatika valamennyi fontos ágába.

Tematika:

Az információs rendszerek fejlődési trendjei, funkcionális trendek.

A hardver és a hálózatok fejlődési tendenciái.

Adatnyerés: grafikus és attributum adatok bevitele, GPS.

A GIS szimbolikus adatmodellje.

Térinformatikai szoftverek.

Vektoros és raszteres rendszerek.

Az algoritmus és az adatbázis fogalma. A réteg (layer) fogalom összehasonlítása a vektoros és raszteres rendszerekben. Színábrázolási módszerek.

SQL lekérdezések, grafikus és szöveges adatok összekapcsolása, geokódolás, tematikus térkép készítés pontokra, felületekre, adatagregálás, adatbázis részhalmazképzés, statisztika, megjelenítés, plottolás.

GIS rendszertervezési alapismeretek.

Háromdimenziós GIS.

Kötelező irodalom:

a Térképtudományi Tanszék honlapjának anyagai

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Geokémia

Tantárgy heti óraszáma: 3 (2+1)

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Szabó Csaba, egyetemi docens

tanszéke: Kőzettan-Geokémiai Tanszék

számonkérés rendje: írásbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja az elemek keletkezésének, földi és kozmikus eloszlásuknak megismerése, az eloszlást meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tényezők bemutatása a litoszférában, hidroszférában és atmoszférában; a geokémia alkalmazási területeinek megismertetése a víz-kőzet/talaj-levegő rendszerben.

Tematika:

Előadás: az elemek keletkezése, gyakorisága és eloszlása a kozmikus térben és a Földön; az elemek geokémiai rendszere; a radioaktív folyamatok, stabil és radiogén izotópok geológiai/geokémiai szerepe; elemeloszlási együtthatók, elemmigráció tényezői; a litoszféra, hidroszféra és atmoszféra geokémiája, kiemelve a kisnyomású és -hőmérsékletű geokémiai folyamatok szerepét a mállás és diagenezis során, valamint az agyagásványok és karbonátok képződésében; a C, H, O, N és S geokémiai körforgása, környezeti geokémia alapjai.

Gyakorlat: a legfontosabb nagyműszeres geokémiai analitika elméleti és gyakorlati kérdései [elektronmikroszonda, pásztázó elektronmikroszkóp, neutronaktivációs és röntgenfluoreszcens elemzés, valamint induktív csatolású plazma tömegspektrometria], továbbá a fontosabb terepanalitikai módszerek; a geokémiai adatok feldolgozásának és értelmezésének elméleti alapjai esettanulmányok bemutatásával; az adatok megjelenítése két- vagy többváltozós diagramokban és/vagy térképen.

Kötelező irodalom:

Faure, G. (1998): Principles and Applications of Geochemistry. Prentice Hall, New Yersey (másolat a tárgy előadójánál).

Ajánlott irodalom:

Faure, G. (1986): Principles of Isotope Geology. John Wiley and Sons (másolat a tárgy előadójánál).

Brownlow, A. H. (1996): Geochemistry. Second Edition (másolat a tárgy előadójánál).

Tantárgy neve: Környezetföldtan

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Mádlné Szőnyi Judit docens

tanszéke: Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a hallgatók megismertetése a környezetgeológia alapjaival, főbb témaköreivel és a legfontosabb módszereivel.

Tematika:

A környezetfödtan feladatkörei, alapelvei; a víz-kőzet kölcsönhatás jelentősége; szennyezések hidrogeológiája, felszín alatti oldattranszport: diffúzió, advekció, mechanikai és hidrodinamikai diszperzió, retardáció; a felszín alatti víz szennyeződése: szennyezőforrások és tevékenységek; környezeti állapotfelmérés a felszín alatti régióra: vizsgálati terv-készítés, feltárás, mintavétel, mintakezelés, kémiai, fizikai, biológiai elemzés, prognóziskészítés, kockázatbecslés; környezeti károk elhárítása; környezetei hatásvizsgálat: célja, kapcsolódó alapfogalmak, a hatásvizsgálat általános folyamata és módszerei; a bányászat szennyező tevékenysége; bányahányók, pernye-és salakhányók másodnyersanyagként való hasznosítása; a hulladék-elhelyezés általános kérdései: hulladékok osztályozása, mennyiségi, minőségi jellemzők; a hulladékgazdálkodás alapjai; a hulladéklerakók helykiválasztásának szempontjai; a környezetföldtannal összefüggő gazdálkodási feladatok; a földtani természetvédelem alapjai

Kötelező irodalom:

Orsovai I. (1994): Bevezetés a környezetföldtanba. Jegyzet

Cserey B. (1994): Környezeti hatásvizsgálat.

Ajánlott irodalom:

E. D. Keller (1988): Environmental geology. (könyvtárból)

C W. Fetter (1988–1994): Applied hydrogeology. (könyvtárból)

Szabó I., Kovács B. (1996): Hulladékelhelyezés (I–III).

Tantárgy neve: Környezeti klimatológia

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Bartholy Judit, egyetemi tanár

tanszéke: Meteorológia Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja az alkalmazott klimatológia és meteorológia területén jelentkező környezeti problémák bemutatása. Kísérlet az enyhítési elképzelések, koncepciók, nemzetközi egyezmények vázlatos ismertetésére, összefoglalására.

Tematika: A Föld energiaháztartási egyenlege, a globális vízkörzés, a légköri és az óceáni cirkuláció. A légköri gázok koncentrációja, ezek változási, a természetes és az antropogén eredetű üvegházhatás, az ózonlyuk probléma. A felszíni vizek (tavak, folyók) veszélyeztetettsége. Kén- és nitrogénvegyületek jelenléte a csapadékban. Savas eső. A talajok és a vegetáció kitettsége. A talajok, s az üvegházgázok koncentrációváltozásainak összefüggései. A klíma és a geomorfológiai folyamatok kapcsolata. Az épített környezet és a klíma egymásra hatása. Humán komfort, egészség. Várostervezés, városklíma, városi hősziget. Az éghajlati szélsőségek következményei az emberi társadalomra, a gazdaságra, s a mezőgazdaságra.

Paleoklimatológia, a klímaváltozások története. A XXI. század esetleges éghajlatváltozásai.

Kötelező irodalom:

FCCC, 1992: UN Framework Convention on Climate Change. (Megj. magyar nyelven: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Keretegyezménye az Éghajlatváltozásról; szerk.: Faragó T., Pálvölgyi T.; ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest, 1992)

Ambrózy P., Bartholy J., Bozó L., Hunkár M., K.Bihari Z., Mika J., Németh P., R.Paál A., Szalai S., Kövér Zs., Tóth Z., Wantuch F., Zoboki J., 2002: Magyarország éghajlati atlasza. OMSz, Budapest. 107 p.

Bartholy J., Matyasovszky I. (1998): A Kárpát-medence hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulása a globális éghajlatváltozás tükrében. In: Dunkel Z. (szerk.): Meteorológiai Tudományos Napok '97. Az éghajlatváltozás és következményei. OMSZ, Budapest, pp. 117-125.

Persányi M. (szerk.): Közös jövőnk. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988.

Ajánlott irodalom:

Berner E.K., Berner, R.A. (1996): Water, Air and Geochemical Cycles, Prentice Press, London, 376 p.

Thompson R.D., Perry, A. (1997): Applied Climatology, Routledge, London, 352 p.

Ernst W.G. (1994): Earth Systems: Process and Issues. Cambridge University Press, Cambridge, p 566

Lamb H. H. (1984): Climate: Present, past and future. Vol. 2., Climatic History and the Future. Methuen, CO LTD London, Barnes Noble Books, New York, p 835

Commoner, B., 1963: Science and Survival. The Viking Press, New York

Greadel T.E., Crutzen P.J. (1993): Atmospheric Change. An Earth System Perspective. Freeman and Company. New York, pp 446

IPCC Climate Change 2001: Third Assessment Report. The Scientific Basis. Cambridge University Press, Cambridge, UK

Bartholy J., Bogárdi I., Matyasovszky I. (1995): Effect of climate change on regional precipitation in Lake Balaton Watershed, Theoretical and Applied Climatology Vol. 51, No. 4, pp. 237-249.

Schönwiese C.D., Rapp J. (1997): Climate Trend Atlas of Europe. Based on observations 1891-1990. Kluwer Academic Publishers. London, 228p.

Tantárgy neve: Terepgyakorlat 2. (földtani és kőzettani terepgyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Józsa Sándor tudományos munkatárs

tanszéke: Kőzettan-Geokémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja Magyarország jellegzetes földtani formáinak és alapvető kőzeteinek terepi bemutatása és felismerése, egyes földtani képződmények elterjedésének terepi nyomonkövetése. A szakszerű kőzetgyűjtés bemutatása, dokumentálása és elsajátítása.

Tematika:

Budapest környéki, könnyen megközelíthető egykori és működő kőbányák, valamint egyéb természetes és mesterséges feltárások, kibukkanások felkeresése és térképi rögzítése. Az ott talált kőzetek, földtani formák, folyamatok felismerése, szerkezeti és genetikai elemek leírása. Terepi jegyzőkönyv összeállítása.

Kötelező irodalom:

Báldi Tamás (1979 és később): A történeti földtan alapjai. 309 old., Tankönyvkiadó, Budapest.

Karátson Dávid (szerk.) (2002): Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub, Budapest, 560 p.

Ajánlott irodalom:

Az egyes konkrét lelőhelyekhez egyedileg megadott szakirodalom.

Tantárgy neve: Matematikai módszerek (előadás)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Gálfi László, egyetemi docens

tanszéke: Elméleti Fizikai Tanszék

számonkérés rendje: szóbeli vizsga

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja elmélyíteni és kiegészíteni az 1. féléves Bevezetés a matematikába c. tantárgy anyagát, megismertetni a hallgatókat a kutatómunkához szükséges alapvető matematikai módszerekkel.

Tematika:

differenciálegyenletek felállításának módszerei; másodrendű differenciálegyenletek; differenciálegyenlet-rendszerek; parciális differenciálegyenletek; a hővezetés egyenlete, Poisson-egyenlet, hullámegyenlet; az integrálszámítás alkalmazásai, ívhossz-, felszín-, térfogatszámítás; térgörbék leírása, felületek leírása; analitikus geometria.

Kötelező irodalom:

Jánossy L., Tasnádi P., Gnädig P.: Vektorszámítás I–III. (Tankönyvkiadó, Budapest 1982)

K. K. Ponomarjov: Differenciálegyenletek felállítása és megoldása (Tankönyvkiadó, Budapest 1980)

Ajánlott irodalom:

I. N. Bronstejn, K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv (Műszaki Kiadó, Budapest 1987).

Tantárgy neve: Matematikai módszerek (gyakorlat)

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 4

tantárgyfelelős neve: Gálfi László, egyetemi docens

tanszéke: E

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja elmélyíteni és kiegészíteni az 1. féléves Bevezetés a matematikába c. tantárgy anyagát; begyakoroltatni az azonos című előadásban megszerzett új ismereteket (differenciálegyenletek felállításának módszerei; másodrendű differenciálegyenletek; differenciálegyenlet-rendszerek; parciális differenciálegyenletek; hővezetés egyenlete, Poisson-egyenlet, hullámegyenlet; az integrálszámítás alkalmazásai, ívhossz-, felszín-, térfogatszámítás; térgörbék leírása, felületek leírása; analitikus geometria).

Kötelező irodalom:

Jánossy L., Tasnádi P., Gnädig P.: Vektorszámítás I–III. (Tankönyvkiadó, Budapest 1982)

K. K. Ponomarjov: Differenciálegyenletek felállítása és megoldása (Tankönyvkiadó, Budapest 1980)

Ajánlott irodalom:

I. N. Bronstejn, K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv (Műszaki Kiadó, Budapest 1987).

Tantárgy neve: Ökológiai gyakorlatok

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Török János, egyetemi docens

tanszéke: Állatrendszertani Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

Az ökológia terepgyakorlat célja az elméleti órán bemutatott ökológiai problémák módszertani hátterének megismerése terepi körülmények között. A terepgyakorlat során hallgatók megismerkednek a legalapvetőbb növény- és állatökológiai vizsgáló módszerrel. A hallgatók „mérőcsoportokban” önálló feladatokat hajtanak végre, a bonyolultabb felvételezéseket a vezető tanár demonstrálja.

Tematika:

Növényállományok jellemző környezeti változóinak becslése néhány növénytársulásban.

Populációdinamikai vizsgálatok: növény és állatpopulációk kor- ill. méreteloszlásának, az egyedek diszpergáltságának becslése különböző relatív és abszolút becslést lehetővé tevő módszerrel (kvadrát és vonalas módszer, jelölés-visszafogás módszere).

Fajszám, diverzitás és egyenletesség összehasonlítása szárazföldi ill. vízi állat- és növénytársulásban;

A felvett adatok statisztikai értékelése és jegyzőkönyvi bemutatása.

Kötelező irodalom:

Simon T. & Hortobágyi T.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000

Ajánlott irodalom:

.

G.A.F. Hendry, J.P. Grime: Methods in comparative plant ecology. Chapman & Hall, 1993.

M. Begon, J.L. Harper & C.R. Townsend: Essentials of Ecology. 2nd ed. Blackwell, 2003.

T.R.E. Southwood: Ökológiai módszerek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984.

Tantárgy neve: Számítástechnikai módszerek

Tantárgy heti óraszáma: 3

kreditértéke: 3

tantárgyfelelős neve: Kovács József, egyetemi adjunktus

tanszéke: Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A környezettudomány szakos hallgató e tárgyat 3. félévben hallgatja. Résztvett már az informatika, matematika, matematikai módszerek kurzuson. Párhuzamosan e tárggyal pedig matematikai statisztikát hallgat. Ezért itt olyan programcsomagokkal ismerkedik meg, melyeket az elméleti ismeretek birtokában a gyakorlati feladatmegoldásban nem nélkülözhet.

Tematika:

Egy táblázatkezelő részletes elsajátítása - Excel megismerés (alapfogalmak; egyszerű táblázatok, műveletek, "worksheet functions" használata, sinus függvény tábla készítése, dátum és időkezelés, szövegkezelő függvények, feltételes és kereső függvények, egy összetett gyakorlati példa feldolgozása, Egyszerű statisztikai függvények alkalmazása,

Ábrák: grafikon típusok az Excelben, grafikonok készítése, nyomtatás, Help használata.

Bevezetés egy szintvonalbecslő program használatába - Golden Soft. Surfer

A program felépítése és működése, matematikai képlettel megadható függvények ábrázolása, pontszerű mérésekből származó adatok ábrázolása, variogram típusának, paramétereinek maghatározása, egy lineáris becslési eljárás (kriegelés) alkalmazása, térkép rajzolása, a Surfer program használatának korlátai

Kötelező irodalom:

Horváth G., Kovács J., Tóth K., Vid G.: Számítástechnikai alapismeretek. Egyetemi tankönyv, 1999.

Kővári Zsolt: Információtechnológia, Excel XP a gyakorlatban, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2002.

Ajánlott irodalom:

Füst Antal: Geostatisztika. Egyetemi jegyzet, Eötvös Kiadó, 1998.

Tantárgy neve: Szerves és biokémia laboratóriumi gyakorlat

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Samu János, docens

tanszéke: Szerves Kémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tantárgy célja, hogy a nem kémia szakos hallgatók szerves kémiai anyagismeretet szerezzenek.

Tematika:

Szerves kémiai minőségi analízis; elővizsgálatok, fizikai állapot, olvadás-, forráspont meghatározás, szín-, szagvizsgálatok, égési tulajdonságok; minőségi elemanalízis, Lassaigne-próba, nitrogén, kén, halogének kimutatása; oldékonysági osztályok; funkcióscsoport-próbák; gyakorlás sok ismert vegyülettel, ismeretlen vegyületek minőségi analízise; természetes eredetű anyagok izolálása növényekből.

Kötelező irodalom:

Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Ajánlott irodalom:

Tantárgy neve: Tájelemzés, tájértékelés

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 2

tantárgyfelelős neve: Papp Sándor egyetemi docens

tanszéke: Természetföldrajzi Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tájak keletkezésének, hierarchikus rendszerének, strukturális és dinamikai sajátosságainak, komplex vizsgálati módszereinek bemutatása. A valamennyi tájtényező analitikus ismeretére alapozott tájszintézisek készítéséhez szükséges szemléletmód kialakítása különböző hierarchia-szintű hazai tájtípusok értékelése példáján.

Tematika:

A táj fogalma; egységei, térbeli és funkcionális szerkezete, dinamikája, állapotváltozásai, fejlődése; a tájföldrajzi tértagolás elvei, rendszere; a tájkutatások fontosabb módszerei, hazai és nemzetközi irányzatai; tájértékelés és környezetminősítés; a reprezentatív típusterületek kutatásának szempontjai és eredményei hazánkban; tematikus térképek a tájkutatásban; táj és környezet; az egyedi tájértékek kataszterezésének kérdései; Magyarország jelentősebb tájtípusainak (ártéri, ill. löszös síkságok, futóhomokos, ill. medenceperemi hordalékkúp-síkságok, hegylábfelszínek, dombságok, középhegységek) természeti viszonyai, értékelésük, hasznosításuk feltételei és korlátai, veszélyeztetettségük kérdései, védelmük lehetőségei; nagy méretarányú analitikus és szintézis-térképek készítésének módszertani kérdései, térképszerkesztés.

Kötelező irodalom:

Csorba P. 1987. A tájökológia időszerű kérdései az angol nyelvű szakirodalom alapján. Földr. Közl. 35. (111.) pp. 74–80.

Marosi S., Szilárd J. 1963. A természeti földrajzi tájértékelés elvi-módszertani kérdéseiről. Földr. Ért. 12. 383–417.

Marosi S. 1980. Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Elmélet–Módszer–Gyakorlat 35. MTA FKI, Budapest. 119 p.

Ajánlott irodalom:

Magyarország Nemzeti Atlasza. 1989. – MTA FKI–MÉM megbízásából Kartográfiai Vállalat, Budapest. (könyvtárból)

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990. Magyarország kistájainak katasztere, I–II. MTA FKI, Budapest. 1023. p.

Mezősi G. 1985. A természeti környezet potenciáljának felmérése a Sajó–Bódva köze példáján. Elmélet–Módszer–Gyakorlat 37. MTA FKI, Budapest. 216 p.

Miklós L. 1977. A komplex tájkutatás és a vele foglalkozó tudományok problémái. Földr. Ért. 26. pp. 447–466.

Tantárgy neve: Üzemlátogatás

Tantárgy heti óraszáma: 2

kreditértéke: 1

tantárgyfelelős neve: Barkács Katalin, egyetemi adjunktus

tanszéke: Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszék

számonkérés rendje: gyakorlati jegy

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

A tárgy célja a környezetkémia gyakorlati (ipari) alkalmazásainak helyszíni tanulmányozása.

Tematika:

A Kémiai Technológiai és Környezetkémiai Tanszék által szervezett szakmai programok során a környezetkémia gyakorlati (ipari) alkalmazásainak helyszíni tanulmányozása különböző vegyi üzemekben, erőművekben, víztisztító telepen, hulladékkezelő és feldolgozó üzemekben, kutatóintézetekben és a Vegyipari Múzeumban.

Kötelező irodalom:

A meglátogatott üzemekhez és technológiákhoz készített sokszorosított információs anyag (kézirat)

Ajánlott irodalom:

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download