Szak-ma.hu



Konkoly Csaba: Mit kell tudni az IFRS 9-r?l? BemutatásA 2000-es évek második felére világossá vált, hogy a pénzügyi instrumentumok számvitelét – a felmerül? igényeknek megfelel?en – forradalmasítani kell. Az akkor hatályban lév? IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: bekerülés és értékelés standard megújítása szükségessé vált, ezt a folyamatot alapvet?en három f?bb lépésben tervezte megvalósítani az IASB, ezzel párhuzamosan kialakítva egy új standardot, az IFRS 9-et. Ma is ez a három rész alkotja az IFRS 9 gerincét:pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelésepénzügyi eszk?z?k értékvesztésefedezeti számvitel.A standard ezek mellett a pénzügyi instrumentumok megjelenítésével és kivezetésével is foglalkozik.Az IFRS 9 ?végleges” változatát 2014 júliusában adták ki, amely felülírta az ?sszes addigi verziót és várhatóan a 2018. január 1-jén vagy azt k?vet?en kezd?d? id?szakokra lesz k?telez?en hatályos. Korábbi alkalmazása természetesen engedélyezett.A 2018. január 1-je el?tt kezd?d? id?szakokra az IFRS 9 régebbi verziói is alkalmazhatóak, amennyiben az adott társaság által t?rtént kezdeti alkalmazás 2015. február 1-je el?tt volt.BesorolásAz IFRS 9 standard a pénzügyi instrumentumokat kétféleképpen értékeli: amortizált bekerülési értéken vagy valós értéken. A pénzügyi instrumentumok besorolása gyakorlatilag arról d?nt, hogy az adott instrumentumot hogyan kell értékelni. Ennek megfelel?en mind?ssze két csoport létezik: az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok és a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok. A besorolás határozza meg tehát, hogy az adott instrumentumot hogyan kell értékelni, melyik csoportba tartozik.Pénzügyi eszk?z?kEgy pénzügyi eszk?z besorolásáról alapvet?en a k?vetkez? két tényez? d?nt:a pénzügyi eszk?z szerz?déses cash flow karakterisztikája ésa gazdálkodó egység üzleti modellje a pénzügyi eszk?z?k ?menedzselésére” vonatkozóan.Alapesetben a pénzügyi eszk?z?ket valós értéken kell értékelni az eredménnyel szemben (FVTPL).Ellenben amortizált bekerülési értéken / valós értéken az egyéb átfogó eredménnyel szemben (FVTOCI) kell értékelni egy pénzügyi eszk?zt, amennyiben:a szerz?dés szerint a pénzügyi eszk?z olyan, meghatározott id?pontban esedékes cash flow-kat generál, amelyek kizárólag t?ket?rlesztéshez és kamatfizetéshez kapcsolódnak, ésa gazdálkodó egység egy olyan üzleti modell alapján tartja, aminek célja a szerz?déses cash flow-k beszedése / a szerz?déses cash flow-k beszedése és a pénzügyi eszk?z?k értékesítése.A származékos ügyletek és a t?kebefektetések természetüknél fogva nem teljesíthetik az el?bb említett ?cash flow feltételt”, így kizárólag a hitelviszonyt megtestesít? befektetések kerülhetnek az amortizált bekerülési értéken vagy egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszk?z?k csoportjába. (Ez azt is jelenti, hogy a származékos ügyletek és a t?kebefektetések csak valós értéken értékelhet?k.)Ez alól csak azok a nem kereskedési célú t?kebefektetések képeznek kivételt, amelyeknél a gazdálkodó egység az egyéb átfogó eredménnyel szembeni értékelést választotta. Ha egy pénzügyi eszk?z értéke negatívvá válik, akkor pénzügyi k?telezettségnek min?sül, k?telezettségként kell besorolni és értékelni a továbbiakban.Alapvet?en a pénzügyi eszk?z?ket tehát amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken akkor lehet értékelni, ha bizonyos feltételek együttesen teljesülnek. Ezen feltételek megállapításához szükség van az üzleti modell és a cash flow-k jellemz?inek vizsgálatára.Cash flow-k jellemz?inek vizsgálataA vizsgálat tárgya az, hogy a pénzügyi eszk?zb?l származó cash flow-k kizárólag t?ket?rlesztést és kamatfizetést tartalmaznak-e.T?ket?rlesztés alatt az IFRS 9 standard a pénzügyi eszk?z kezdeti valós értékének valamilyen ütemezésben való visszatérülését érti.A kamatfizetés fogalma már kicsit bonyolultabb: a pénz id?értékét, valamint a hitelezési kockázatot ellentételez?, fennmaradó t?ke?sszegre és egy adott id?szakra vonatkozó kifizetéseket kell érteni alatta a standard szerint. (El?fordulhat, hogy a pénz id?értéke módosul.) A kamat magában foglalhat még alapvet? k?lcs?nz?i kockázatokat és k?ltségeket, illetve felszámolt haszonkulcsot is.Az adott pénzügyi eszk?z cash flow-it mindig abban a pénznemben kell vizsgálni, amelyben az denominálva van.T?bb tényez? is módosíthatja egy pénzügyi eszk?z szerz?déses cash flow-ját. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az esetleges változások milyen hatással lehetnek az említett feltételek teljesülésére.Figyelmen kívül kell hagyni az olyan szerz?déses kik?téseket, amelyek rendkívül ritkán, szokatlan módon és nagyon valószín?tlen esetekben k?vetkeznek csak be.?zleti modell vizsgálataAz üzleti modell vizsgálat során azt kell eld?nteni, hogy a gazdálkodó egység milyen üzleti célból tartja pénzügyi eszk?zeit. Ez az üzleti cél alapvet?en kétféle lehet:szerz?déses cash flow-k (hosszabb távú) realizálása (eszk?z tartása)az eszk?z valós értékének változásából ered? (r?vid távú) nyereség realizálása (általában eszk?z eladása).Az üzleti modell kapcsán a gazdálkodó egység politikáját nem egyedi instrumentumonként, hanem ennél magasabb, aggregált szinten, pénzügyi eszk?z?k nagyobb csoportjára kiterjed?en kell elemezni. Mindig meg kell keresni a ?releváns szintet”. K?nnyen el?fordulhat például, hogy egy gazdálkodó egység t?bb üzletággal rendelkezik, üzletáganként kül?nb?z? üzleti célokkal: ilyenkor t?bb üzleti modellje lesz, és üzletági szinten kell vizsgálódni. Releváns szint lehet a gazdálkodó egység f?l?tti, például vállalatcsoporti szint is.A gazdálkodó egységnek az üzleti modell megállapítása során figyelembe kell vennie minden rendelkezésére álló releváns információt, tényez?t az értékelés id?pontjában, és a nem várt, valószín?tlen szcenáriókat (például a legrosszabb esetet) ki kell zárnia a kalkulációkból. Azt kell meghatároznia, hogy ha minden a várakozásainak megfelel?en alakul a k?vetkez?kben, akkor mit tervez a pénzügyi eszk?zeivel, milyen üzleti szándékkal tartja majd ?ket.Ha valamilyen ok miatt a realizált cash flow-k kül?nb?z?ek a gazdálkodó egység értékelésnapi várakozásaitól, akkor ez NEM okoz:el?z? id?szaki hibát a pénzügyi kimutatásokbanváltozást az adott üzleti modellben tartott megmaradt pénzügyi eszk?z?k besorolásában.Az üzleti modell meghatározása a menedzsment feladata a gazdálkodó egységnél.A besorolás szempontjából három üzleti modellt kell megkül?nb?ztetni (1. táblázat):üzleti modelljellemvonásokértékelési kategória?csak tartás”az eszk?z?ket a cash flow-ikért tartjákel?fordulhat néhány esetleges eladás, de így is a cash flow-k szedése a f? célamortizált bekerülési értéken t?rtén?*?tartás és eladás”a cash flow-k szedése és az eszk?z?k eladása is cél egyszerreaz eladások gyakoribbak, nem esetlegesekFVTOCI*?egyéb”az el?z?ekt?l kül?nb?z? jellemz?k, minden egyéb esetFVTPL**forrás:, 5.3.1.*Teljesülnie kell a ?cash flow-k jellemz?inek vizsgálat” tesztjének is. Ha az nem teljesül, akkor üzleti modellt?l függetlenül FVTPL az értékelés módja.**A ?cash flow-k jellemz?inek vizsgálat” irreleváns.Valós érték opcióA valós érték opciónak k?sz?nhet?en a gazdálkodó egység értékelhet valós értéken az eredménnyel szemben (FVTPL) olyan pénzügyi eszk?z?ket, amelyeket a szabályok szerint amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kellene értékelni.A valós érték opció alkalmazásának feltételei:ezzel meg kell szüntetni vagy szignifikánsan le kell cs?kkenteni valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciátcsak a pénzügyi eszk?z kezdeti megjelenítésekor lehet alkalmaznia d?ntés visszavonhatatlan.Az el?bb említett inkonzisztencia abból adódhat, hogy a pénzügyi eszk?z?k vagy pénzügyi k?telezettségek értékelése, vagy az ezeken képz?d? nyereségek és veszteségek megjelenítése eltér? alapokon t?rténik.A pénzügyi eszk?z?k IFRS 9 standard szerinti teljes besorolását a k?vetkez? ábra foglalja ?ssze (4. ábra):Hitelviszonyt megtestesít? befektetésekSzármazékos ügyletekT?kebefektetésekSzerz?déses cash flow feltétel teljesül?Kereskedési célú?FVTPLNemNemIgenNemFVTOCI opcióval élt?FVTOCINemNemIgen?zleti modell vizsgálatIgenValós érték opcióval élt?FVTOCIAmortizált bekerülési értékencsak ?tartás”Nem?tartás és eladás”Nem?egyéb”Igenforrás:$FILE/EY-ifrs-developments-issue-86-july2014.pdfPénzügyi k?telezettségekA pénzügyi k?telezettségek besorolási szabályai jóval egyszer?bbek, mint a pénzügyi eszk?z?knél alkalmazott szabályok.A pénzügyi k?telezettségeket alapesetben amortizált bekerülési értéken kell értékelni.A k?vetkez? táblázat szemlélteti azon kivételes eseteket, amikor a pénzügyi k?telezettségeket nem amortizált bekerülési értéken kell értékelni (2. táblázat):Pénzügyi k?telezettségek?rtékeléskereskedési célú pénzügyi k?telezettségekFVTPLvalós érték opció alkalmazásaFVTPLpénzügyi garancia szerz?désekspeciális értékelés(kedvezményes) hitelnyújtási elk?telezettségek a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamattalspeciális értékelésüzleti kombinációval kapcsolatos függ? ellenérték a felvásárlónálFVTPLforrás: first-impressions-IFRS9.pdf, 6.1.Az egyéb átfogó eredménnyel szemben gyakorlatilag csak a valós érték opció alkalmazása esetén a hitelezési kockázat megváltozásával ?sszefüggésben lév? valós érték változásokat kell elszámolni a pénzügyi k?telezettségeknél.Ha egy pénzügyi k?telezettség értéke negatívvá válik, akkor pénzügyi eszk?znek min?sül, eszk?zként kell besorolni és értékelni a továbbiakban.Valós érték opcióA valós érték opciónak k?sz?nhet?en a gazdálkodó egység értékelhet valós értéken az eredménnyel szemben (FVTPL) olyan pénzügyi k?telezettségeket, amelyeket a szabályok szerint amortizált bekerülési értéken kellene értékelni (hasonlóan, mint a pénzügyi eszk?z?k esetében).A valós érték opció alkalmazásának feltételei a pénzügyi k?telezettségeknél:ezáltal relevánsabb információt tud bemutatni a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásaiban:megszüntet vagy szignifikánsan lecs?kkent valamely értékelési vagy megjelenítési inkonzisztenciát;egy portfólió kezelése és teljesítményének értékelése valós érték alapon t?rténik (egy dokumentált befektetési vagy kockázatkezelési stratégiával ?sszhangban);csak a pénzügyi k?telezettségek kezdeti megjelenítésekor lehet alkalmazni;a d?ntés visszavonhatatlan.Beágyazott derivatívákHa egy beágyazott derivatíváról beszélünk, akkor mindig tudni kell azonosítani egy alapszerz?dést is mellé, amelyben ?el van rejtve” a származékos ügyletünk. Ez az alapszerz?dés majdnem bármi lehet, egy fontos kitétel van vele kapcsolatban: ne legyen derivatíva (származékos ügylet). Az alapszerz?dés és a beágyazott derivatíva együtt egy hibrid szerz?dést alkotnak. A beágyazott derivatíva hatására az alapszerz?dés cash flow-inak egy része (vagy az ?sszes cash flow-ja) m?g?ttes változóktól válik függ?vé, így ezen részek ?nálló derivatívákhoz hasonlóan viselkednek.Az olyan derivatívák, amelyek ugyan egy másik szerz?déshez kapcsolódnak, de ?nállóan is átruházhatók, vagy az alapszerz?dést?l eltér? féllel szemben érvényesíthet?ek, nem számítanak beágyazott derivatíváknak, kül?nálló instrumentumok.A beágyazott derivatívákat valahogyan értékelni kell, a k?vetkez?kben ismertetem, hogy az IFRS 9 standard milyen szabályokat fektetett le ezzel kapcsolatosan.Ha az alapszerz?dés az IFRS 9 szerinti pénzügyi eszk?znek min?sül, akkor az egész hibrid szerz?dést egységesen, pénzügyi eszk?zként kell értékelni. Ez általában az eredménnyel szembeni valós értékelést (FVTPL) jelent, hiszen a beágyazott derivatívának k?sz?nhet?en nehezen képzelhet? el, hogy megfeleljen a hibrid szerz?dés a cash flow feltételnek.Ha az alapszerz?dés nem az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszk?z, akkor meg kell vizsgálni, hogy az alapszerz?dés és a beágyazott derivatíva szétválasztható-e. Ha az alábbi három feltétel együttesen teljesül, akkor le kell választani a beágyazott származékos terméket az alapszerz?désr?l, és az alapszerz?dést az arra vonatkozó IFRS-sel ?sszhangban, míg a derivatívát ?nállóan a származékos ügyleteknek megfelel?en – az eredménnyel szemben valós értéken – kell értékelni:a beágyazott derivatíva gazdasági jellemz?i és kockázatai nincsenek szoros kapcsolatban az alapszerz?dés gazdasági jellemz?ivel és kockázataivala beágyazott derivatíva leválasztva is teljesíti a származékos ügyletek definíciójáta hibrid szerz?dés nem az eredménnyel szemben valós értéken van értékelve.Ha nincs szétválasztás, akkor a hibrid szerz?dést egységesen, a rá vonatkozó IFRS-eknek megfelel?en kell értékelni.El?fordulhat, hogy a beágyazott derivatívát le kellene választani az alapszerz?désr?l, de a derivatíva értéke nem határozható meg akár bekerüléskor, akár a kés?bbiek során, és így az egész szerz?dést egységesen az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni kényszer?ségb?l.Ha ugyan a derivatíva valós értéke nem határozható meg, de mind a teljes hibrid szerz?dés, mind az alapszerz?dés valós értéke igen, akkor a derivatíva valós értéke a két valós érték kül?nb?zetéb?l adódik.Az el?z?ek ellenére, ha az alapszerz?dés nem az IFRS 9 hatálya alá tartozó pénzügyi eszk?z, akkor a standard megengedi, hogy az egész hibrid szerz?dést egységesen az eredménnyel szemben valós értéken (FVTPL) értékeljük, KIV?VE ha:a beágyazott derivatívá(k) nem módosítjá(k) szignifikánsan a szerz?déses cash flow-kat, vagycsekély elemzéssel vagy anélkül is nyilvánvaló, hogy a beágyazott derivatíva nem lenne leválasztható egy hasonló hibrid instrumentumról.Ha egy hibrid szerz?désbe t?bb kül?nb?z? derivatíva is be van egyszerre ágyazva, akkor a származékos ügyleteket általában egyetlen ?sszetett derivatívaként kell kezelni. Azonban elkül?nítetten kell kezelni azokat a beágyazott derivatívákat:(az eszk?zként vagy k?telezettségként osztályozott derivatíváktól), amelyek az IAS 32 standard értelmében t?keinstrumentumok amelyek kül?nb?z? kockázati kitettségekhez kapcsolódnak, bármikor leválaszthatóak és függetlenek egymástól.A pénzügyi k?telezettségek IFRS 9 standard szerinti teljes besorolását a k?vetkez? ábra foglalja ?ssze (5. ábra):Származékos ügylet vagy kereskedési célú pénzügyi k?telezettség?Amortizált bekerülési értékenValós érték opcióval élt a gazdálkodó egység?Tartalmaz egy leválasztható beágyazott derivatívát?FVTPLFVTOCIAlapszerz?dés és a derivatíva szétválasztásaOkoz-e a hitelezési kockázatból ered? változás kül?n bemutatása számviteli inkonzisztenciát?Valós értéken t?rtén? értékelésIgenMinden FV változásIgenMinden FV változásNemCredit risk miatti FV vált.Egyéb FV változásNemNemIgenFVTPLDerivatívaAlapszerz?désMinden FV változásIgenNemforrás: first-impressions-IFRS9.pdf, 6.1.?tsorolásokPénzügyi k?telezettségek átsorolását nem engedélyezi az IFRS 9.Pénzügyi eszk?z?k átsorolása akkor és csak akkor lehetséges, ha az adott pénzügyi eszk?zre vonatkozó üzleti modell célja megváltozik a gazdálkodó egységnél. Az átsorolás hatására megváltozik az pénzügyi eszk?z értékelésének módja, amib?l egyenesen k?vetkezik, hogy kizárólag hitelviszonyt megtestesít? eszk?z?k átsorolása lehetséges, más eszk?z?ké nem.Gyakorlatilag az min?sül az üzleti modell céljának megváltozásának egy gazdálkodó egységnél, amikor a gazdálkodó egység megkezdi vagy megszünteti egy olyan tevékenység végzését, amely a m?k?dése szempontjából jelent?s. Az IFRS 9 megjegyzi továbbá, hogy várhatóan ezek a változások nagyon ritkák lesznek a gazdálkodó egységek életében.Az üzleti modell megváltozására a k?vetkez? példákat említi a standard:A gazdálkodó egység rendelkezik egy olyan portfólióval, amely (r?vidtávon) értékesítésre szánt kereskedelmi hitelekb?l áll. A gazdálkodó egység megszerez egy olyan céget, amely kereskedelmi hitelek kezelésével foglalkozik, és az üzleti modelljük célja az ezekb?l származó szerz?déses cash flow-k beszedése. Az említett portfólió a továbbiakban az újonnan megszerzett kereskedelmi hitelekkel együtt van kezelve, azaz szerz?déses cash flow-k beszedése – nem pedig értékesítés – céljából tartják.Egy pénzügyi szolgáltató cég úgy d?nt, hogy megszünteti lakossági jelzálog üzletágát. A továbbiakban ez az üzletág nem fogad t?bb üzletet, és a cég aktívan árulja a lakossági jelzálog portfólióját.A k?vetkez? példák azonban nem min?sülnek az üzleti modell megváltozásának a standard alapján:egy adott egyedi eszk?zh?z kapcsolódó szándék megváltozása (még a piaci k?rülmények szignifikáns megváltozása esetén sem)átmeneti megsz?nése a pénzügyi eszk?z?k valamely részpiacánakpénzügyi eszk?z?k áramoltatása a gazdálkodó egység kül?nb?z? üzleti modellel rendelkez? részei k?z?tt.Az átsorolások értékelésér?l további részletek az értékelés fejezetben olvashatóak.?rtékelésKezdeti értékelésA pénzügyi instrumentum besorolását k?vet?en az els? értékelési feladat az instrumentum bekerülési értékének meghatározása.Pénzügyi eszk?z?k bekerülésekor:valós értéken értékelünkmegn?velve/cs?kkentve a k?zvetlenül kapcsolódó (minket terhel?/nekünk járó) tranzakciós k?ltségek ?sszegévelkivéve: az FVTPL csoportba sorolt eszk?z?ket, amelyeknél ezek a k?ltségek nem változtatják meg a bekerülési értéket (azonnal az eredménnyel szemben számolódnak el).A tranzakciós k?ltségek olyan pótlólagos k?ltségek, amelyek a pénzügyi eszk?z megszerzéséhez k?zvetlenül hozzárendelhet?ek. Ilyenek például: k?zvetít?i díjak, keresked?i jutalékok, hatósági járulékos k?ltségek stb.A valós érték legjobb becslése bekerüléskor általános esetben az eszk?zért fizetett ellenérték, azonban ha a tranzakció nem felel meg a szokásos feltételeknek, akkor az ellenérték kiigazítása szükséges, hogy megkapjuk a tényleges valós értéket.A (?szokásos módon” megszerzett eszk?z?knél) teljesítési id?pont szerinti elszámolás választása esetén, a kés?bb amortizált bekerülési értéken értékelend? eszk?z?ket az ügylet k?tésének id?pontjában érvényes valós értéken kell értékelni.Pénzügyi k?telezettségek bekerülésekor:valós értéken értékelünkcs?kkentve/megn?velve a k?zvetlenül kapcsolódó (minket terhel?/nekünk járó) tranzakciós k?ltségek ?sszegévelkivéve: az FVTPL csoportba sorolt k?telezettségeket, amelyeknél ezek a k?ltségek nem változtatják meg a bekerülési értéket (azonnal az eredménnyel szemben számolódnak el).Tranzakciós k?ltségnek számít minden olyan inkrementális k?ltség, amely nem merülne fel, ha az adott szerz?dés a felek k?z?tt nem j?nne létre.A pénzügyi k?telezettségeknél – a pénzügyi eszk?z?kh?z hasonlóan – szintén igaz, hogy bekerüléskor általános esetben a valós érték legjobb becslése a ténylegesen kapott ellenérték.K?vet? értékelésA pénzügyi instrumentumok kezdeti (bekerülési) értékének megállapítása után szükség van ezek további nyomon k?vetésére, folyamatos értékelésére egészen a kivezetésükig.A pénzügyi instrumentumok k?vet? értékelésér?l gyakorlatilag a besorolásuk d?nt, ez határozza meg, hogy az egyes eszk?z?ket/k?telezettségeket hogyan kell értékelni a továbbiakban. Alapvet?en háromféleképpen értékelhetünk egy pénzügyi instrumentumot:amortizált bekerülési értéken (effektív kamatláb módszer alkalmazásával)valós értéken az eredménnyel szemben (FVTPL)valós értéken az egyéb átfogó eredménnyel szemben (FVTOCI).Amortizált bekerülési értéken t?rtén? értékelésAz amortizált bekerülési értéket az effektív kamatláb módszerrel kell kiszámítani. Az effektív kamatláb meghatározása: felírjuk az adott instrumentum várható cash flow-it (az ?sszes, instrumentumhoz kapcsolódó pénzáramlást), ennek az ?sszegnek vesszük a jelenértékét (egy ismeretlen, r kamatlábbal diszkontálva), és ez a jelenérték meg fog egyezni az instrumentum (ismert) bekerülési értékével, amib?l adódik az r ismeretlen értéke. Ez az r kamatláb lesz az effektív kamatláb, egy olyan bels? megtérülési ráta, amely az instrumentum várható cash flow-it pontosan az instrumentum nettó k?nyv szerinti értékére diszkontálja. Egyenlettel:bekerülési (kezdeti) érték = CF1/(1+r) + CF2/(1+r)2 + … + CFn/(1+r)n,ahol r az effektív kamatláb és az egyedüli ismeretlen (n-ed fokú, egyismeretlenes egyenlet).Az amortizált bekerülési érték = bekerülési érték – diszkontok + diszkontok lebontása – t?ket?rlesztések – értékvesztés/behajthatatlanság miatti veszteségek. ?gy az instrumentum k?nyv szerinti értéke folyamatosan korrigálva van a felsorolt tényez?kkel, és a lejáratkor pontosan meg fog egyezni a névértékkel. Az amortizációs id?szak az instrumentum teljes futamideje f?szabály szerint, de ha a diszkont egy r?videbb id?szakra szól, akkor a diszkontok lebontása azalatt az id?szak alatt t?rténik meg, amelyre az adott diszkont vonatkozik.Valós értéken t?rtén? értékelésEz az értékelési mód kétféleképpen t?rténhet: az eredménnyel vagy az egyéb átfogó eredménnyel (t?kével) szemben. Az egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt kül?nb?zetek a saját t?kében kül?n soron halmozódnak, nem pedig az eredménnyel szemben.A valós értékeléssel alapvet?en az IFRS 13 standard foglalkozik.?A valós érték az az ár, amelyet piaci szerepl?k k?z?tti szokásos tranzakció során egy eszk?zért kapnának, vagy egy k?telezettség átruházásáért fizetnének az értékelés id?pontjában”. (IFRS 13)A valós érték meghatározása során a k?vetkez? szempontokat kell szem el?tt tartani:kiindulópontja mindig az eladási ár (exit price)az adott vagyonelem els?dleges piacán (ennek hiányában a legel?ny?sebb piacon) kialakult árat kell alapul vennia tranzakciós k?ltségekkel nem kell kalkulálnifigyelembe kell venni az instrumentumok tulajdonságait (például: állapot, kapcsolódó korlátozások, elhelyezkedés stb.)a piaci szerepl?k alatt független, jól tájékozott, üzletk?tési szándékkal rendelkez?, motivált, de nem kényszerített és a tranzakció végrehajtására képes eladókat és vev?ket kell értenimaximalizálni kell a megfigyelhet?, és minimalizálni a nem megfigyelhet? inputok felhasználását.A valós érték mérésekor használt értékelési eljárások:piaci megk?zelítés: piaci információból, els?sorban az árakból építkezikj?vedelem-megk?zelítés: pénz-, illetve j?vedelemáramlásokból indul ki, diszkontálás segítségével állapítja meg a jelenlegi értéketk?ltség-megk?zelítés: kiindulópontja, hogy az adott eszk?z pótlása, helyettesítése, kapacitásának kiváltása mennyi k?ltséget okozna.A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság után az IASB fontosnak tartotta egy értékelési hierarchia felállítását, amely segítséget nyújt a gazdaság szerepl?inek a valós érték minél megbízhatóbb megállapításában. ?gy született meg a háromszint? valós érték hierarchia, amely a valós érték mérésénél felhasznált inputokat rendezi egy piramisba:1-es szint? inputok (legfels? szint)aktív piacon jegyzett árak (további kitételek: els?dleges (avagy legel?ny?sebb) piac és elérhet? árak)2-es szint? inputokhasonló eszk?z?k, illetve k?telezettségek aktív piacon jegyzett áraiaz adott vagy hasonló instrumentum olyan – nem aktív – piacon kialakult árai, amelyek valamilyen szempontból a mérés pillanatában nem tükr?zik t?kéletesen a piaci szerepl?k értékítéletétpiacokon megfigyelhet? minden egyéb, nem árjelleg? adatolyan, nem k?zvetlenül megfigyelhet? adatok, amelyek megfigyelhet? piaci adatokból származtathatók, illetve azok által meger?sített adatok3-as szint? inputoknem megfigyelhet? inputok, illetve az ezeket felhasználó eljárások.A valós érték hierarchiát foglalja ?ssze a k?vetkez? ábra (6. ábra):forrás:, pp. 95.Valós érték változásokPénzügyi eszk?z?kA pénzügyi eszk?z?k valós érték változása alapesetben az eredménnyel szemben t?rténik, kivéve azon (nem kereskedési célú) t?kebefektetések esetét, amelyekre az egyéb átfogó eredménnyel szembeni elszámolást választja (már a bekerülésnél) a gazdálkodó egység. Valamennyi részvény esetén egyedileg kell d?ntenie, és a kés?bbiekben – amíg az eszk?zt ki nem vezeti – nem térhet el a d?ntését?l. Azonban az egyéb átfogó eredménnyel szembeni elszámolás választása esetén:az egyéb átfogó eredményként elszámolt kül?nb?zetek kés?bb sem számolhatók el az eredménnyel szemben, viszont a saját t?ke kül?nb?z? sorai k?z?tt átvezethet?ka járó osztalékokat itt is az eredményben kell elszámolni.A (?szokásos módon” megszerzett eszk?z?knél) teljesítési id?pont szerinti elszámolás választása esetén a teljesítési id?pont és az ügylet k?tésének id?pontja k?z?tti valós érték változások:amortizált bekerülési értéken értékelt eszk?z?knél nem számolandóak elvalós értéken értékelt eszk?z?knél pedig az eredménnyel, illetve az egyéb átfogó eredménnyel szemben kerülnek elszámolásra – az eszk?z besorolásától függ?en.Pénzügyi k?telezettségekHitelezési kockázat (credit risk): az a veszteség, amit a pénzügyi instrumentum egyik szerz?d? fele okoz a másiknak azáltal, hogy nem teljesíti fizetési k?telezettségétegy adott k?telezettséghez kapcsolódó fizet?képességgel függ ?sszenem csak az adós hitelmin?sítését?l függvalamennyi esetben az adott k?telezettség vonatkozásában vizsgálandó.Az egyéb biztosítékok még rosszabb hitelmin?sítés esetén is cs?kkentik az esetleges veszteséget. A hitelezési kockázatot el kell kül?níteni egy adott eszk?zre jellemz? specifikus kockázattól, ami egy adott eszk?zcsoport gyenge pénzügyi teljesítményével van ?sszefüggésben.F?szabály szerint a pénzügyi k?telezettségek valós érték változását az eredménnyel szemben kell elszámolni. Azonban a valós érték opció alkalmazása esetén a k?telezettségekre az IFRS 9 szétválasztja a valós érték megváltozásának okait, kiemelve a hitelezési kockázat változásához kapcsolódó nyereséget/veszteséget. Vegyük észre, hogy jelen esetben a saját k?telezettségeinkr?l beszélünk, mi vagyunk az adósok, ezért itt saját hitelezési kockázatról van szó. A standard alapján valós érték opció esetén:el?sz?r le kell választani a saját hitelezési kockázat változásával ?sszefügg? valós értékváltozást, amely az egyéb átfogó eredménnyel szemben kerül elszámolásra, majda fennmaradó ?sszeget az eredménnyel szemben kell elszámolnikivéve: ha inkonzisztenciát okoz vagy er?sít fel az egyéb átfogó eredménnyel szembeni elszámolás, mert akkor a teljes ?sszeget az eredménnyel szemben kell megjeleníteni.Az egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt tételek a kés?bbiek során itt sem vezethet?ek át az eredménybe, csak a saját t?ke sorai k?z?tt csoportosíthatóak át.A saját hitelezési kockázat megváltozásával kapcsolatos értékváltozás számszer?sítésére kétféle módszer lehetséges:maradékelv: minden olyan értékváltozás, ami nem a piaci k?rülmények megváltozásából eredbármilyen alternatív módszer, ami a gazdálkodó egység megítélése szerint jobban tükr?zi a hitelezési kockázat megváltozásából származó értékváltozást.Piaci k?rülmények megváltozása lehet például: irányadó kamatláb változása, devizaárfolyamok vagy részvényindexek módosulása stb.Ha csak egyetlen piaci k?rülmény (mondjuk az irányadó kamatláb) megváltozásából ered? értékváltozás van, akkor a k?vetkez?képpen számolható ki maradékelven a saját hitelezési kockázat:Az id?szak elején érvényes valós értékb?l és a várható cash flow-kból számoljuk ki a bels? megtérülési rátát. Ebb?l levonva az id?szak eleji irányadó kamatlábat, megkapjuk a kockázati felárat.Az id?szak végén érvényes szerz?déses cash flow-kat diszkontáljuk egyszer a bels? megtérülési rátával, illetve másodszor az id?szak végi irányadó kamatláb + a kockázati felár ?sszegével.A kiszámolt két jelenérték kül?nbsége lesz az irányadó kamatláb megváltozásából ered? értékváltozás (piaci komponens).A teljes értékváltozásból levonva a 3. pontban számolt értéket, megkapjuk a hitelezési kockázattal ?sszefügg? értékváltozást.?tsorolásokA pénzügyi k?telezettségek átsorolását az IFRS 9 standard nem engedélyezi, csak a pénzügyi eszk?z?két.A pénzügyi eszk?z?k átsorolására akkor és csak akkor van lehet?ség, ha a gazdálkodó egység megváltoztatja az adott pénzügyi eszk?zre vonatkozó üzleti modelljének célját.Az üzleti modell megváltozásának meg kell el?znie az átsorolást, az átsorolás napjának az üzleti modell megváltozása utáni els? beszámolási id?szak els? napja számít.Az átsorolásoknál a korábban elszámolt nyereségeket/veszteségeket vagy kamatokat nem kell ismételten megállapítani (és k?zzétenni).Az átsorolások elszámolásának szabályai:FVTPL-r?l amortizált bekerülési értékre való áttérés:az ?új” amortizált bekerülési értéke az eszk?znek az áttérés napján érvényes valós értéke leszaz ?új” amortizált bekerülési érték és a lejáratkori ?sszeg k?z?tti kül?nbséget az effektív kamatláb módszerrel fel kell osztani a lejáratig hátralév? id?reAmortizált bekerülési értékr?l FVTPL-re való áttérés:az átsorolás napjára az eszk?zt újraértékeljükaz újraértékelésb?l adódó kül?nb?zet az eredménnyel szemben számolódik elAmortizált bekerülési értékr?l FVTOCI-ra való áttérés:az áttérés napjára az eszk?zt újraértékeljükaz újraértékelésb?l adódó kül?nb?zet az egyéb átfogó eredménnyel szemben kerül elszámolásraaz effektív kamatlábat nem kell kiigazítani az áttérés k?vetkeztébenFVTOCI-ról amortizált bekerülési értékre való áttérés:az átsorolás napjára az eszk?zt újraértékeljükaz átsorolás napjáig az egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt kumulált ?sszeget ki kell vezetni a t?kéb?l és ki kell vele igazítani az eszk?z valós értékét az átsorolás napjánaz effektív kamatlábat nem kell kiigazítani az átsorolás k?vetkeztébenFVTPL-r?l FVTOCI-ra való áttérés:az ?új” értéke az eszk?znek az áttérés napján érvényes valós értéke leszaz effektív kamatlábat újra kell kalkulálnia valós érték változásai innent?l kezdve az egyéb átfogó eredménnyel szemben kerülnek elszámolásraFVTOCI-ról FVTPL-re való áttérés:az eszk?z valós értéken t?rtén? értékelése folytatódikaz áttérés napjáig az egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt kumulált ?sszeget ki kell vezetni a t?kéb?l és az eredménnyel szemben el kell számolni az áttérés napján.?rtékvesztésAz IAS 39 standard értékvesztési modelljében objektív bizonyítékoknak kellett rendelkezésre állnia ahhoz, hogy egy adott pénzügyi eszk?z(?k)h?z kapcsolódó értékvesztést el lehessen számolni. Ennél fogva a modell csak a ténylegesen (bizonyítékokkal alátámasztottan) felmerült veszteségeket tudta kezelni, a várhatóan bek?vetkez?eket nem. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság rávilágított arra, hogy az IAS 39 ?felmerült veszteségek” értékvesztési modellje nem megfelel?, mert t?bbek k?z?tt a pénzügyi eszk?z?kkel kapcsolatos hitelezési veszteségek késedelmesen kerülnek benne kimutatásra, amikor már túl kés?.Az IASB erre reagálva egy új értékvesztési modellt dolgozott ki az IFRS 9 standardban, az úgynevezett ?várható hitelezési veszteségek” modelljét, amely naprakészebben megk?veteli a hitelezési veszteségek kimutatását (r?gt?n el kell számolni a – diszkontált és valószín?séggel kiegészített – várható ?sszegeket), el?rébb hozza ?ket az id?ben.Leegyszer?sítve az új modell kett?s értékelési megk?zelítést tartalmaz, a hitelezési kockázat változásának mértékét?l teszi függ?vé az értékvesztés számítását:ha az adott pénzügyi eszk?z hitelezési kockázata a kezdeti megjelenítése óta nem n?tt meg jelent?sen, akkor 12 havi várható hitelezési veszteségekkel kell az eszk?z kapcsán számolniha az adott pénzügyi eszk?zre vonatkozó hitelezési kockázat jelent?sen megn?tt a bekerülése óta, akkor az eszk?z teljes élettartama alatti várható hitelezési veszteségeket kell figyelembe venni annak értékvesztése kapcsán.Az új modell f?bb el?nyei a régebbi modellel szemben:a hitelezési veszteségek korábbi megjelenítése és jobb megk?zelítésea hitelezési min?ségben jelent?sen romlott pénzügyi eszk?z?k elkül?nítéseel?reláthatóság, pontosabb információ.Az értékvesztés a kül?nb?z? módon értékelt pénzügyi eszk?z?k esetében:az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) eszk?z?knél az értékvesztés nem értelmezhet?, valamennyi értékváltozás a valós érték megváltozásának része, nem számít értékvesztésnekaz amortizált bekerülési értéken értékelt eszk?z?knél az értékvesztés értelmezhet?, és az eredménnyel szemben kell elszámolniaz egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszk?z?knél is értelmezhet? az értékvesztés, és viszonylag speciális módon t?rténik a meghatározása és az elszámolása.Az IFRS 9 értékvesztési modelljének hatók?rébe tartozó pénzügyi instrumentumok:az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesít? pénzügyi eszk?z?kaz egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesít? pénzügyi eszk?z?kaz IAS 17 Lízingek standard hatálya alá tartozó lízingk?vetelésekaz IFRS 15 Vev?kkel k?t?tt szerz?désekb?l származó bevételek standard hatálya alá tartozó szerz?déses eszk?z?kaz IFRS 9 hatálya alá tartozó nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (nem FVTPL) hitelnyújtási elk?telezettségekaz IFRS 9 hatálya alá tartozó nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (nem FVTPL) pénzügyi garancia szerz?dések.Az új értékvesztési modell az IFRS 9-cel egyetemben 2018. január 1-jén lép k?telez? jelleggel hatályba, de természetesen korábbi alkalmazása megengedett.A standard három megk?zelítést kül?nít el egymástól a pénzügyi eszk?z?k értékvesztése kapcsán:egy általános megk?zelítést, amely a ?várható hitelezési veszteségek” modell k?ré épül, a 12 havi és a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségek, ezek mérése, illetve a hitelezési kockázat változása képezi az alapjátegy egyszer?sített megk?zelítést (az általánoshoz képest), a vev?-, lízingk?vetelések és az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerz?déses eszk?z?k esetébenegy speciális megk?zelítést a kezdeti megjelenítéskor már értékvesztett pénzügyi eszk?z?k esetében.A k?vetkez? ábra szemlélteti ezen megk?zelítéseket (7. ábra):Speciális esetek?ltalános megk?zelítésBekerüléskor már értékvesztett eszk?z?kAz értékvesztés hatálya alá tartozó pénzügyi instrumentumokVev?- és lízingk?vetelések, szerz?déses eszk?z?k (IFRS 15)12 havi várható hitelezési veszteségekTeljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségek?Várható hitelezési veszteség” modellEgyszer?sített megk?zelítésforrás: first-impressions-IFRS9.pdf, 12.1.?ltalános megk?zelítésAz általános megk?zelítés a ?várható hitelezési veszteségek” modellre épül, az értékvesztéseket a hitelezési veszteségek tényleges felmerülése el?tt el kell már számolni benne.Alapvet?en az d?nti el, hogy milyen várható hitelezési veszteségekkel kell számolni az értékvesztés során, hogy az adott pénzügyi eszk?zh?z kapcsolódó hitelezési kockázat milyen mértékben n?tt meg az eszk?z kezdeti megjelenítése óta:szignifikánsan megn?tt: teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségeknem n?tt meg jelent?sen: 12 havi várható hitelezési veszteségek (ez az alapállapot).Lehetséges, hogy a hitelezési kockázat megváltozása k?vetkeztében át/vissza kell térni az egyik id?távról a másikra a várható hitelezési veszteségeknél (8. ábra):forrás: általános megk?zelítésnél el?sz?r tehát meg kell nézni, hogy az eszk?z kezdeti megjelenítése óta milyen mértékben változott (szignifikánsan-e?) annak hitelezési kockázata, és ez alapján kell a várható hitelezési veszteségek id?távját vizsgálni. Magyarán van-e valamilyen hitelezési gond az eszk?zzel. Ha nincs: 12 havi, ha van: teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségeket kell figyelembe venni.K?vetkez? lépésként a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia a számításba vett várható hitelezési veszteségek (valószín?séggel súlyozott) jelenértékét. Erre a pénz id?értéke miatt van szükség, nem lehet csak úgy egyszer?en ?sszehasonlítani két kül?nb?z? id?pontú pénzmennyiséget, nem érnek ugyanannyit. A jelenérték meghatározása során az eszk?z kezdeti megjelenítésénél már kiszámolt effektív kamatláb lesz a diszkontráta, mert ez diszkontálja a cash flow-kat (és így a hitelezési veszteséget is) a jelenre. A valószín?ségeket a gazdálkodó egységnek a rendelkezésére álló információi alapján kell megbecsülnie. A megkapott jelenérték – a valószín?ségek figyelembe vételével – lesz a teljes várható értékvesztés a fordulónapon. Az eszk?z teljes értékvesztése a fordulónapon viszont: a már ténylegesen felmerült értékvesztések + a fordulónapon a teljes várható értékvesztés ?sszege.Egy pénzügyi eszk?z k?nyv szerinti értéke minden fordulónapon megegyezik a k?vetkez?vel:k?nyv szerinti érték = csak a tényleges értékvesztésekkel cs?kkentett k?nyv szerinti érték – a teljes várható értékvesztés a fordulónapon.A kamatbevételek elszámolása során a várható értékvesztéseket figyelmen kívül kell hagyni, csak a ténylegesen bek?vetkezett veszteségek miatti értékvesztések számítanak. Az értékvesztés adott fordulónapi k?nyvelésénél mindig figyelni kell a már korábban elszámolt értékvesztésekre, a ?kumulált értékvesztésnek” meg kell egyeznie a teljes értékvesztéssel a fordulónapon. A gazdálkodó egységnek mindenegyes fordulónapon el kell végezni az el?bb említett teljes procedúrát: tudnia kell a teljes értékvesztést a fordulónapon, el kell végezni a szükséges korrekciókat, stb. Ha egy ?várt” hitelezési veszteség nem k?vetkezik be (teljesítik a kifizetést), akkor egyszer?en ki kell vezetni a korábban elszámolt – ehhez kapcsolódó – értékvesztést. Ha mégis bek?vetkezik, akkor ténylegesen értékvesztetté válik az eszk?z.Ha egy pénzügyi eszk?z már a kezdeti megjelenítésnél értékvesztett (így vásároltuk vagy keletkeztetett), akkor a diszkontráta azon effektív kamatláb lesz, amely a várható (nem az eredeti szerz?déses) cash flow-it az eszk?znek a bekerülési értékére diszkontálja. Az ilyen eszk?z?k az általános megk?zelítés hatók?rén kívül esnek, ahogy a lízingk?vetelések, a vev?k?vetelések és az IFRS 15 szerinti szerz?déses eszk?z?k is.A k?vetkez? ábra szemlélteti az el?bb leírtakat (9. ábra):Kezdeti megjelenítésJelent?s n?vekedés a hitelezési kockázatbanTénylegesen értékvesztetté válik az eszk?z12 havi várható hitelezési veszteségekTeljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségekAz elszámolt értékvesztésekkel nem cs?kkentett k.sz.é.-en* az eredeti effektív kamatlábbal számolvaA tényleges értékvesztéssel cs?kk. k.sz.é.-en* az eredeti eff. kamatlábbal számolva A kezdeti értékvesztettségnek k?sz?nhet?en kiigazított effektív kamatlábbal számolva a tényleges értékvesztéssel cs?kkentett k?nyv szerinti értékenKamatbevétel?rtékvesztési veszteségekKamatbevétel a kezdetben értékvesztett eszk?z?knélforrás:, 12.9.*k?nyv szerinti értékenAz általános megk?zelítés azonban nem ennyire egzakt a legt?bbsz?r, néhány (kés?bb részletesebben bemutatott) terület tovább színesíti:az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszk?z?k értékvesztésea hitelnyújtási elk?telezettségeka pénzügyi garancia szerz?déseka pénzügyi eszk?z?k átsorolása illetve (szerz?déses cash flow-inak) módosulása.El?sz?r azonban a várható hitelezési veszteségek mérésére és a hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálatára térek ki részletesebben. A várható hitelezési veszteségek és mérésükA hitelezési veszteségek a k?vetkez?k diszkontált kül?nbségei:a szerz?désb?l származó ?sszes szerz?déses cash flowazon cash flow-k, amelyeket a gazdálkodó egység vélekedése szerint meg is fog kapni a j?v?ben.A cash flow-k becslése során figyelembe kell venni a k?vetkez?ket is:a szerz?dést biztosító vagy min?sítését javító – a szerz?déses feltételek szempontjából lényeges és nem elkül?nítetten megjelenített – egyéb k?telezettségvállalások/instrumentumok eladásából származó cash flow-kataz ?sszes szerz?déses feltételt a pénzügyi instrumentum teljes várható élettartama alatt, ha az élettartama nem becsülhet? megbízhatóan, akkor pedig a hátralév? szerz?déses id?szak alatt. A várható hitelezési veszteségek definíciója az IFRS 9 standard alapján: az el?bb említett hitelezési veszteségek egy olyan súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes hitelezési veszteségekhez tartozó – az adott fizetési nem teljesítéshez kapcsolódó – kockázatok.Az értékvesztési modellben a fizetés nemteljesítése vagy fizetésképtelenség kifejezés jelentésének tisztázása elengedhetetlen. A standard még sem határozza meg egyértelm?en, hogy mikortól (a fizetési határid? után hányadik naptól) beszélhetünk egy pénzügyi instrumentum kapcsán a fizetés elmaradásáról (fizetésképtelenségr?l). Ezt azzal magyarázza, hogy a gazdálkodó egységek eltér? értékeket, illetve definíciókat használnak erre vonatkozóan, és így egy konkrét szám vagy definíció kijel?lésével inkonzisztenciákat szülne az IASB a gazdálkodó egységek m?k?désében. Azonban feloldva ezt a helyzetet, az IFRS 9 feltételezi, hogy a fizetésképtelenség ténye nem k?vetkezhet be kés?bb, mint a fizetési határid? utáni 90. nap (= a 91. nap el?tt be kell k?vetkeznie, de mindegy, hogy mikor). Ez a feltételezés csak akkor cáfolható meg vagy utasítható vissza, ha a gazdálkodó egység rendelkezik olyan ésszer? és alátámasztható információkkal, amelyek lehet?vé teszik egy másik feltételezés létjogosultságát, és támogatják is azt.A teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségek azok a várható hitelezési veszteségek, amelyeket a pénzügyi instrumentum teljes élettartama alatti lehetséges fizetési nemteljesítések eredményeznek. Becslésük: a pénzügyi eszk?z teljes hátralév? élettartama alatt az?sszes – szerz?dés szerint járó – szerz?déses cash flow, ésa cash flow-k, amelyeket a hitelez? a várakozásai alapján meg is fog ténylegesen kapnikül?nbségének (súlyozott) jelenértéke.A 12 havi várható hitelezési veszteségek a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségeknek azon része, amelyet (a fordulónaptól kezd?d?en) a k?vetkez? 12 hónapon belüli lehetséges fizetési nemteljesítések eredményeznek.MérésA várható hitelezési veszteségek mérésénél azt a maximális szerz?déses id?szakot kell alapul venni, amely alatt a gazdálkodó egység hitelezési kockázatnak van kitéve.A becslések során a kifizetések mennyiségét és id?zítését is figyelembe kell venni, hitelezési veszteség keletkezik akkor is, ha a hitelez? ugyan várakozásai alapján meg fogja kapni a neki járó ?sszes szerz?déses cash flow-t, de csak egy kés?bbi id?pontban, mint kellene.A standard nem rendelkezik részletes el?írással a várható hitelezési veszteségek mérésére vonatkozóan, de azt hangsúlyozza, hogy annak tükr?znie kell:egy tárgyilagos és valószín?séggel súlyozott ?sszeget, amelyet a lehetséges kimenetelek kiértékeléséb?l adódika pénz id?értékétazokat az ésszer? és alátámasztható információkat, amelyek elérhet?ek a fordulónapon túlzott k?ltségek és er?feszítés nélkül is a múltbeli eseményekr?l, az aktuális helyzetr?l és a j?v?beli gazdasági k?rülmények el?rejelzéseir?l, és relevánsak a várható hitelezési veszteségek mérése kapcsán.a) A lehetséges kimenetelek kiértékelése a potenciális szcenáriók azonosításával jár, ami t?bbek k?z?ttaz adott kimenetelekhez kapcsolódó cash flow-k ?sszegének és id?zítésének, illetve az ezen kimenetelek becsült valószín?ségéneka részletezését jelenti.Egy gazdálkodó egységnek nem szükséges minden létez? szcenáriót azonosítania, azonban számításba kell vennie mindig a k?vetkez? két szcenáriót legalább:annak a valószín?ségét, hogy egy hitelezési veszteség felmerül, legyen bármilyen kicsi is ez az érték, ésannak a valószín?ségét, hogy nem merül fel hitelezési veszteség.b) A várható hitelezési veszteségeket mindig le kell diszkontálni a fordulónapra, enélkül nem lehetne meghatározni az adott pénzügyi eszk?z pontos fordulónapi értékét, mert a várható hitelezési veszteségek nem lennének ?sszemérhet?ek a fordulónapi ?sszegekkel. A fix kamatozású pénzügyi eszk?z?k esetében a kezdeti megjelenítéskor meghatározott effektív kamatláb (vagy egy ahhoz k?zelít? ráta), a változó kamatozásúaknál pedig az éppen aktuális cash flow-k alapján megbecsült effektív kamatláb lesz a diszkontráta.c) A gazdálkodó egységekt?l nincs elvárva, hogy részletes értékeléseket készítsenek azon periódusokra, amelyek túl távoliak. Az információk rendelkezésre állásától függ, hogy milyen fokú becslés szükséges a várható hitelezési veszteségek mérése során.A standard kifejti, hogy a felhasznált információnak tartalmaznia kellaz egyedi tényez?ket a k?lcs?nvev?r?laz általános gazdasági helyzetet, beleértve az esetleges változások el?rejelezhet? irányait is. A gazdálkodó egységek sokféle adatforrást használhatnak, bels? és küls? adatokat egyaránt:hitelezési veszteségekkel kapcsolatos korábbi (bels?) tapasztalatokatbels? és küls? értékeléseket, riportokat, statisztikákatmás gazdálkodó egységek hasonló pénzügyi instrumentumokra vonatkozó hitelezési veszteségekkel kapcsolatos tapasztalatait.Az IFRS 9 nem definiálja azt, hogy mely információk számítanak elérhet?nek túlzott k?ltségek és er?feszítés nélkül, azonban egyértelm?en kiderül bel?le, hogy a pénzügyi beszámolás céljából rendelkezésre álló információk ilyennek min?sülnek.A gazdálkodó egységeknek figyelembe kell venniük a(z) – aktuális helyzet tükr?zése érdekében – kiigazított régebbi információk használatánál, hogy az esetleges j?v?beli változások hogyan befolyásolhatják azokat.A hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálataA várható hitelezési veszteségek mérése mellett a hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálata is kritikus feladatnak számít az értékvesztés meghatározása során. Az IASB nem tett k?zzé semmilyen mechanikus eljárást azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kell meghatározni a hitelezési kockázatban bek?vetkez? változások jelent?ségét, a gazdálkodó egységek, pénzügyi instrumentumok, rendelkezésre álló információk, stb. kül?nb?z?sége miatt. Viszont felsorolt egy (nem kizárólagos) listát azon tényez?kr?l, amelyek relevánsak lehetnek ezen változások mérésében, pár példa ezekb?l:szignifikáns változás a pénzügyi instrumentum hitelmin?sítésében kedvez?tlen változás (akár el?rejelzés) az üzleti, pénzügyi vagy gazdasági feltételekbenszignifikáns változás az adós m?k?dési eredményében jelent?s hitelezési kockázat n?vekedés az adott k?lcs?nvev? más pénzügyi instrumentumait illet?enszignifikáns kedvez?tlen változás az adós szabályozási, gazdasági vagy technikai k?rnyezetébenvárható változás a hitelezési dokumentációban.A gazdálkodó egységeknek részletesen ismertetniük kell azokat az inputokat, becsléseket és feltételezéseket, amelyekkel a pénzügyi instrumentumok hitelezési kockázatának jelent?s megn?vekedésének tényét meghatározták. Az ezekben bek?vetkez? esetleges változásokat is k?zzé kell tennie a gazdálkodó egység menedzsmentjének.A hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálata során – a várható hitelezési veszteségek értékeléséhez hasonlóan – a gazdálkodó egység használhat eltér? megk?zelítéseket az egyes pénzügyi instrumentumaira. Azonban azoknál a megk?zelítéseknél, amelyeknél a fizetési teljesítés elmaradásának valószín?sége nem explicit input, a gazdálkodó egységnek el kell tudnia kül?níteni a fizetési nemteljesítés kockázatában bek?vetkez? változásokat a várható hitelezési veszteségek egyéb tényez?iben keletkez? változásoktól, és figyelembe kell vennie a k?vetkez?ket az értékelésnél:a fizetési nemteljesítés kockázatában t?rtént változást a bekerülés ótaa várható élettartamát a pénzügyi instrumentumnakazokat az ésszer? és alátámasztható információkat, amelyek elérhet?ek túlzott k?ltségek és er?feszítés nélkül is.A szignifikáns n?vekedés a standard szerint általában még az el?tt jelentkezik a hitelezési kockázatban, hogy az eszk?z értékvesztetté válna vagy a tényleges fizetésképtelenség bek?vetkezne.Sokszor szóba került már a szignifikáns/jelent?s n?vekedés a hitelezési kockázatot illet?en, de az még egyszer sem, hogy mit is jelent ez pontosan az IFRS 9 alapján:A standardban nincs definiálva ez a kifejezés, a gazdálkodó egységeknek saját maguknak kell meghatároznia, hogy mit tartanak szignifikánsnak a pénzügyi instrumentumaik hitelezési kockázata kapcsán, a k?vetkez? okokból kifolyólag:Egy fix százalékos érték el?írása a fizetési teljesítés elmaradásának valószín?ségének változására megk?vetelné, hogy az ?sszes gazdálkodó egység ilyenfajta megk?zelítést használjon. Lévén, hogy – a szabályozott pénzügyi intézményekt?l eltekintve – nem mindegyik gazdálkodó egység használja explicit inputként az esetleges nemfizetés valószín?ségét, ez megn?velné a k?ltségeit és er?feszítését azon gazdálkodó egységeknek, amelyek eltér? megk?zelítést alkalmaznak.Definiálni a változás mértékét a fizetési nemteljesítés kockázatában ?nkényes volna, és ez amúgy is a termékek típusától, a lejárati id?kt?l és a kezdeti hitelezési kockázattól függ alapvet?en. Az IFRS 9 standard azonban kiemeli, hogy annak meghatározása, hogy szignifikáns változás t?rtént-e a fizetésképtelenség felmerülésének kockázatában a k?vetkez? tényez?k?n múlik els?sorban:a kezdeti hitelezési kockázaton: ugyanakkora (abszolút mérték?) változás a fizetési nemteljesítés valószín?ségében szignifikánsabb lesz egy kisebb kezdeti hitelezési kockázatú pénzügyi instrumentum esetében, mint egy nagyobbal rendelkez?néla várható élettartam szerkezetén: a nemfizetés kockázata (hasonló hitelezési kockázatú pénzügyi instrumentumok esetében) n? a pénzügyi instrumentumok várható élettartamának hosszával. Egy gazdálkodó egység nem hasonlíthatja ?ssze csak úgy egyszer?en a fizetésképtelenség bek?vetkezésének abszolút kockázatát két kül?nb?z? id?pontban, ugyanis az a természeténél fogva az id? múlásával rendszerint cs?kken (, amennyiben a hitelezési kockázat változatlan). Például ha egy tíz éves várható élettartamú pénzügyi instrumentumnál a fizetési teljesítés elmaradásának kockázata megegyezik a bekerüléskor és ?t év eltelte után (azaz nem cs?kkent), akkor a hitelezési kockázata a pénzügyi instrumentumnak megn?vekedett. Viszont az olyan pénzügyi instrumentumok esetében, amelyek jelent?sebb fizetési k?telezettségekkel rendelkeznek lejáratuk vége felé, az id? múlása nem cs?kkenti szükségszer?en a nemfizetés felmerülésének kockázatát.Vizsgálat A hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálata során:?ssze kell hasonlítani a kezdeti és a fordulónapi fizetési nemteljesítés kockázatátfigyelembe kell venni azokat az ésszer? és alátámasztható információkat, amelyek elérhet?ek túlzott k?ltségek és er?feszítés nélküla nemfizetés kockázatának változását kell inkább alapul venni, mint a várható hitelezési veszteségek mennyiségében bek?vetkez? változástnem szükséges állandóan statisztikai módszerekkel alátámasztani a kapott eredményeket, az hatékony lehet kvalitatív és nem statisztikai kvantitatív információk felhasználásával isa piaci árak fontos információforrások lehetnek, azonban nem szabad csak rájuk hagyatkozni, ugyanis a piaci árakat hitelezési kockázattól mentes tényez?k is befolyásolják, mint például a kamatlábak vagy a likviditási kockázatok változásaia hitelezési kockázat változását nem lehet egyszer?en a nemfizetés abszolút kockázatának id?beli alakulásából megállapítani, mert a fizetési nemteljesítés kockázata rendszeresen cs?kken az id? múlásával a hitelezési kockázattól függetlenül.Ha a kifizetések (és így azok esetleges elmulasztása sem) nem koncentrálódnak a pénzügyi instrumentum életében egy bizonyos pont k?rül, akkor a pénzügyi instrumentum teljes hátralév? élettartamára vonatkozó nemfizetés kockázatának változását gyakran jól meg lehet k?zelíteni a k?vetkez? 12 hónapra vonatkozó nemfizetés kockázatának változásával. Az IFRS 9 standard megengedi, hogy a hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedését ezen k?rülmények esetén a 12 havi kockázatváltozás alapján állapítsa meg a gazdálkodó egység. Azonban megjegyzi, hogy vannak olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek esetében még ekkor sem lenne szerencsés a 12 havi megk?zelítést alkalmazni, például: ha csak a 12 hónap után vannak jelent?s fizetési k?telezettségei a pénzügyi instrumentumnak. A hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének vizsgálatát magasabb szinten is lehet végezni, de csak akkor, ha így ugyanarra az eredményre jutunk, mint ha a pénzügyi instrumentumokat egyedileg értékelnénk.Az IFRS 9 standard el?írja, hogy ha a gazdálkodó egységnek nincs – túlzott k?ltségek és er?feszítés nélkül is elérhet? – megfelel? információja a teljes élettartam alatti várható veszteségek értékeléséhez a pénzügyi instrumentumok egyedi szintjén, akkor ezeket a veszteségeket kollektív szinten (csoportosan) kell értékelnie. Ezen feladat elvégzése szélesebb k?r? információkat igényel: fizetési határid?s információkat, hitelezési információkat, makrogazdasági információkat, stb.A hitelezési kockázatban t?rtént szignifikáns n?vekedés meghatározása kapcsán csak olyan pénzügyi instrumentumok értékelhet?ek kollektíven (együttesen), amelyek ugyanolyan hitelezési kockázati karakterisztikájúak. Nem lehet kül?nb?z? kockázati jellemz?vel rendelkez? kitettségeket ?sszevonni. Ugyanolyan hitelezési kockázati jellemvonás lehet t?bbek k?z?tt a standard példái alapján:az instrumentum típusaa hitelezési kockázat min?sítésea szerz?dést biztosító egyéb k?telezettségvállalás típusaa kezdeti megjelenítés dátumaa lejáratig hátralév? id?szakaz ipara f?ldrajzi elhelyezkedése a k?lcs?nvev?nek.Ha a gazdálkodó egység nem képes ilyen jellemvonás alapján pénzügyi instrumentumait csoportosítani, akkor a teljes élettartam alatti várható veszteségeket a pénzügyi eszk?z?k egy olyan részén kell megjelenítenie, amelyre a hitelezési kockázat vélhet?en szignifikánsan megn?vekedett.Az IFRS 9 két esetben enged egyszer?sítést a hitelezési kockázat vizsgálatánál:a fordulónapon alacsony hitelezési kockázatú pénzügyi eszk?z?k esetébenakkor, ha t?bb mint 30 napja lejárt a szerz?déses cash flow-k fizetési határideje.a) A gazdálkodó egység élhet azzal a feltételezéssel, hogy nem t?rtént szignifikáns változás (n?vekedés) ezen eszk?z?k hitelezési kockázatában. Ez az egyszer?sítés opcionális, és eszk?z?nként egyesével lehet csak alkalmazni. Az alacsony hitelezési kockázatú pénzügyi instrumentumoknál a 12 havi várható hitelezési veszteségekkel kell természetesen számolni.A standard alapján csak a k?vetkez? feltételek teljesülése esetén min?síthet? egy pénzügyi eszk?z alacsony hitelezési kockázatúnak:alacsony a fizetési nemteljesítés kockázataaz adós rendelkezik elég kapacitással, hogy eleget tegyen a szerz?déses cash flow k?telezettségeinek a k?zelj?v?benkedvez?tlen változások a gazdasági és üzleti feltételekben hosszabb távon cs?kkenthetik az adós fizet?képességét, de nem feltétlen fogják.b) Ekkor az IFRS 9 feltételezi (minden bizonyítás nélkül), hogy az adott pénzügyi eszk?z hitelezési kockázatában szignifikáns n?vekedés t?rtént (a kezdeti megjelenítés óta). Azonban a gazdálkodó egység nem hagyatkozhat kizárólag erre az egyszer?sítésre, ha a rendelkezésére állnak olyan – túlzott k?ltségek és er?feszítés nélkül is elérhet? – el?remutató releváns információk, amelyek befolyásolhatják a szignifikáns n?vekedés tényét a hitelezési kockázatban. Az ilyen információknak is k?sz?nhet?en a standard engedélyezi az el?bbi feltételezés visszavonását, megcáfolását.Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszk?z?k értékvesztéseA FVTOCI módon értékelt hitelviszonyt megtestesít? pénzügyi eszk?z?k esetében az amortizált és valós érték információk is relevánsak a ?tartás és eladás” üzleti modell miatt. ?gy ezen eszk?z?k értékelése valós értéken t?rténik a pénzügyi kimutatásokban, de a k?vetkez? – alapvet?en amortizációs értékeléshez kapcsolódó – információk bemutatásra kerülnek az eredménnyel szemben:az – amortizációs értékelésnél használt – effektív kamatláb módszer segítségével kiszámolt kamatbevételeka külf?ldi devizaváltás miatti nyereségek/veszteségek az amortizált bekerülési értéken értékelt eszk?z?knél alkalmazott módszertanhasználatából adódó értékvesztési veszteségek(/nyereségek).Alapesetben ezeknél az eszk?z?knél a valós érték változásait az egyéb átfogó eredménnyel szemben kellene elszámolni, de pont az el?bb felsorolt – eredménnyel szemben bemutatott – nyereségek/veszteségek miatt, csak a teljes valós értékváltozás és az eredménnyel szemben elszámolt értékek kül?nb?zetét kell az egyéb átfogó eredménnyel szemben megjeleníteni (a másik részt pedig értelemszer?en az eredménnyel szemben). R?viden: a teljes valós értékváltozást ketté kell bontani.Ezen eszk?z?k k?nyv szerinti értéke mindig megegyezik a valós értékükkel, az értékvesztés ténye ?nmagában nem cs?kkenti azt. Ha valami folytán az eszk?z valós értéke nem változik, de a gazdálkodó egység még is azonosít várható hitelezési veszteségeket a j?v?ben, akkor az értékvesztés egyik lába (tartozik oldal) az eredményben, a másik (k?vetel oldal) pedig az egyéb átfogó eredményben csapódik le, ezzel nem változtatva az eszk?z k?nyv szerinti értékén. Ilyenkor oda kell arra figyelni, hogy a legk?zelebbi valós értékváltozásnál, csak annyi értékvesztést számoljunk el az eredményben, hogy a kumulált értékvesztés rendben legyen (, azaz vegyük számításba az el?z?leg már elszámolt értékvesztést is). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az értékvesztés halmozódhat ?az egyéb átfogó eredménnyel szemben” (tartozik: eredmény, k?vetel: egyéb átfogó eredmény) anélkül is, hogy az eszk?z valós értéke (és így k?nyv szerinti értéke) megváltozna. Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszk?z?k kivezetése során az egyéb átfogó eredményben (t?kében) felhalmozódott ?sszeget át kell vezetni az eredménybe.Hitelnyújtási elk?telezettségek és pénzügyi garancia szerz?désekAz IFRS 9 a hitelnyújtási elk?telezettség alatt egy – bizonyos feltételekhez és k?rülményekhez k?t?tt – hitel nyújtására tett k?telezettségvállalást, a pénzügyi garancia szerz?dés alatt pedig egy olyan szerz?dést ért, amelynek a kibocsátója k?teles el?re részletezett módon kárpótolni egy bizonyos hitelez?t azon veszteségéért, amely azért merült fel, mert egy bizonyos adósa nem teljesítette fizetési k?telezettségét, amikor azt az instrumentum (eredeti vagy módosított) feltételei alapján kellett volna. Csak a nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelnyújtási elk?telezettségek és pénzügyi garancia szerz?dések tartoznak az IFRS 9 szerinti értékvesztés hatálya alá.A lehívatlan hitelnyújtási elk?telezettségek esetében a várható hitelezési veszteségek becslése során a lehetséges hitelez?nek szükséges, hogy:megbecsülje azon várható részét a hitelnyújtási elk?telezettségnek, amelyet lehív majd a másik félkiszámolja a (súlyozott) jelenértékét a cash flow-k kül?nbségének az el?bb megbecsült rész esetleges lehívása esetén.A k?vetkez? táblázat ?sszefoglalja az általános megk?zelítés alá es? pénzügyi eszk?z?k értékvesztési jellemz?it, így a hitelnyújtási elk?telezettségek és pénzügyi garancia szerz?dések kül?nlegességeit is (3. táblázat):Amortizált vagy FVTOCI eszk?z?kHitelnyújtási elk?telezettségekPénzügyi garancia szerz?désekKezdeti megjelenítés napjak?tési id?ponta nap, amikor az (visszavonhatatlan) elk?telez?dés létrej?tta nap, amikor az (visszavonhatatlan) elk?telez?dés létrej?ttA várható hitelezési veszteségek becslésének periódusaa maximális szerz?déses id?szak, amely alatt hitelezési kockázatnak van kitévea maximális szerz?déses id?szak, amely alatt szerz?déses k?telezettsége van a maximális szerz?déses id?szak, amely alatt szerz?déses k?telezettsége vanCash flow-k kül?nbsége a várható hitelezési veszteségek értékelésénéla szerz?dés szerinti cash flow-k és a szerinte várhatóan kifizetetésre kerül? cash flow-k kül?nbségelehívás esetén: a szerz?dés szerinti cash flow-k és a szerinte várhatóan kifizetésre kerül? cash flow-k kül?nbségea várhatóan általa kifizetésre kerül? cash flow-k (kárpótlás) és az ügylet kapcsán várhatóan kapott cash flow-k (bárkit?l) kül?nbségeA várható hitelezési veszteségek diszkontrátájaa kezdeti megjelenítésnél meghatározott effektív kamatlábaz elk?telezettség lehívása utáni effektív kamatláb az aktuális ráta, amely a cash flow-k kockázatát tükr?ziA hitelezési kockázatban szignifikáns n?vekedés vizsgálataa nemfizetés kockázatában bek?vetkez? változások figyelembevételea hitelhez kapcsolódó nemfizetés kockázatában bek?vetkez? változások figyelembevételea bizonyos adós nemfizetésének kockázatában bek?vetkez? változások figyelembevételeforrás:$FILE/Apply-FI-Dec2014.pdf, pp. 71.Pénzügyi eszk?z?k átsorolása illetve (szerz?déses cash flow-inak) módosulása Ha a szerz?déses cash flow-i egy pénzügyi eszk?znek módosulnak vagy újratárgyalják ?ket, akkor a gazdálkodó egységnek meg kell tudni állapítania, hogy:a módosulás az eszk?z kivezetésével jár, vagynem jár annak kivezetésével.Ha nem jár kivezetéssel, akkor a gazdálkodó egységnek a k?vetkez?ket kell elvégeznie az eszk?zzel kapcsolatban:Folytatnia kell a számviteli kezelését a módosult pénzügyi eszk?znek.?jra kell számolnia a pénzügyi eszk?z k?nyv szerinti értékét, ami az új szerz?déses cash flow-k jelenértékének – az eredeti effektív kamatlábbal – diszkontált értéke lesz, és a módosulás k?vetkeztében keletkez? veszteségeket/nyereségeket fel kell vennie az eredménnyel szemben.Meg kell határoznia, hogy t?rtént-e szignifikáns n?vekedés a hitelezési kockázatban, a bekerüléskori (eredeti, módosítatlan szerz?dési feltételek melletti) és a fordulónapi nemfizetés kockázatának ?sszehasonlításával. Az értékelés során a várható élettartam alatti hitelezési kockázatot kell számításba vennie úgy, hogy a korábbi és az el?remutató információkat – beleértve a módosuláshoz vezet? k?rülményeket is – sem hagyja figyelmen kívül.Meg kell csinálnia a – módosulás által megk?vetelt – megfelel? mennyiségi és min?ségi k?zzétételeket, annak érdekében, hogy a pénzügyi beszámolók használói megérthessék a természetét és a hatását a módosulásnak, illetve azt, hogy a gazdálkodó egység hogyan szándékozik nyomon k?vetni az adott eszk?zt a továbbiakban.A kivezetéssel nem járó módosulás k?vetkeztében tehát nem kell automatikusan a pénzügyi eszk?zt alacsonyabb hitelezési kockázatúvá min?síteni. Ha a hitelezési kockázat a módosulás el?tt magas volt, akkor tipikusan tartósan jó fizetési magatartást kell az adósnak mutatnia ahhoz, hogy a hitelezési kockázata a pénzügyi eszk?znek javuljon.Az eszk?z kivezetésével járó módosulások esetében meg kell vizsgálni, hogy ennek eredményeképpen keletkezett-e új pénzügyi eszk?z, amelyet a gazdálkodó egység számviteli elszámolásaiban meg kellene jeleníteni. Amennyiben igen, akkor a módosulás dátuma meg fog egyezni az új eszk?z kezdeti megjelenítésének dátumával az értékvesztés szempontjából. El?fordulhat, hogy az új eszk?z már egyb?l értékvesztettnek min?sül a kezdeti megjelenítésnél.A k?vetkez? ábra szemlélteti a ?módosult” pénzügyi eszk?z hitelezési kockázatában t?rtént szignifikáns n?vekedés megállapításának f?bb lépéseit (10. ábra):A módosulás kivezetéssel jár?Az új eszk?z értékeléseA régi eszk?z értékeléseA nemfizetés kockázata a fordulónapon a módosult feltételek alapjánIgenNemA nemfizetés kockázata bekerüléskor az eredeti feltételek alapjánA nemfizetés kockázata bekerüléskor a módosult feltételek alapjánA nemfizetés kockázata a fordulónapon a módosult feltételek alapján?sszevetése?sszevetéseforrás: first-impressions-IFRS9.pdf, 12.3.4.6.A pénzügyi eszk?z?k egyes átsorolásai esetében a hitelezési kockázat szignifikáns megn?vekedésének tényét az alábbi táblázatok alapján kell megállapítani (4. táblázat):Az átsorolás típusaHitelezési kockázatban jelent?s n?vekedés méréseFVTOCIFVTPLAmortizáltFVTPLA fordulónapi és az átsorolás napi hitelezési kockázat ?sszevetése.AmortizáltFVTOCIFVTOCIAmortizáltA fordulónapi és a bekerüléskori hitelezési kockázat ?sszevetése.FVTPLFVTOCIFVTPLAmortizáltNem értelmezhet?, az FVTPL módon értékelt eszk?z?k esetében nem beszélhetünk értékvesztésr?l.forrás: first-impressions-IFRS9.pdf, 12.3.4.7.Bekerüléskor már értékvesztett pénzügyi eszk?z?kA bekerüléskor értékvesztett pénzügyi eszk?z?kre, más néven keletkeztetett vagy vásárolt értékvesztett pénzügyi eszk?z?kre az általánostól eltér?, kül?nleges szabályok vonatkoznak az értékvesztés kapcsán.Ahhoz, hogy azonosítani tudjuk ezen eszk?z?ket, elengedhetetlen az értékvesztettség jelentésének tisztázása:Egy eszk?z akkor számít értékvesztettnek, ha egy vagy t?bb olyan esemény k?vetkezik be vele kapcsolatban, amely káros hatással van a j?v?beli becsült cash flow-ira. Ezen események definíció szerint a k?vetkez?k lehetnek:jelent?s pénzügyi nehézség az adósnál szerz?désszegés (például: fizetési nem teljesítés)a hitelez? olyan engedményt adott az adósnak – saját érdekeit szem el?tt tartva, az adós pénzügyi nehézségei miatt –, amelyet amúgy nem nyújtott volnavalószín?síthet?, hogy az adós cs?dbe megy vagy átalakulpénzügyi nehézségek miatt elt?nik az adott pénzügyi eszk?z aktív piacaegy pénzügyi eszk?z ?nagyon kedvezményes áron” t?rtén? vétele, ami az eszk?z értékvesztettségére enged k?vetkeztetni.Lehetséges, hogy az el?bb felsorolt események kombinált hatása keletkeztet értékvesztettséget.A kezdeti értékelésüknél a várható – a várható hitelezési veszteségekkel cs?kkentett – cash flow-kat kell figyelembe venni, és ez alapján kell kiszámolni az effektív kamatlábat. Ez az eredetit?l eltér?, úgynevezett kiigazított effektív kamatláb. Ennél fogva a kezdeti megjelenítéskor értékvesztés nem szerepelhet a k?nyvekben, mert bekerüléskor a várható hitelezési veszteségek be vannak építve a kalkulációkba.A bekerüléskor már értékvesztett eszk?z?k esetében mindig a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségekkel kell számolni. Az ezekben bek?vetkez? változásokat tényleges értékvesztésként, a javulásokat pedig értékvesztési nyereségként kell kezelni (attól függetlenül, hogy mennyi értékvesztési ráfordítás merült fel el?tte).A vásárolt kezdetben értékvesztett pénzügyi eszk?z?k esetében a vételi ár legt?bbsz?r ?nagyon kedvezményes”.Ha egy bekerüléskor már értékvesztett eszk?z?k módosulása nem jár az eszk?z kivezetésével, akkor a módosulás el?tti és az új k?nyv szerinti érték kül?nb?zete lesz a módosulásból adódó nyereség/veszteség.Lízingk?vetelések, vev?k?vetelések és az IFRS 15 szerinti szerz?déses eszk?z?kEzen eszk?z?knél az IFRS 9 egyszer?sített értékvesztési eljárást engedélyez.Az ebben az alfejezetben tárgyalt vev?k?vetelések és szerz?déses eszk?z?k az IFRS 15, a lízingk?vetelések pedig az IAS 17 hatálya alá tartoznak.A szerz?déses eszk?zt az IFRS 15 úgy definiálja, hogy a gazdálkodó egység azon – termékek vagy szolgáltatások vev?nek való átruházásáért járó – ellenszolgáltatáshoz való joga, amely valamilyen további feltételhez van k?tve, nem jár automatikusan a gazdálkodó egységnek. Például: a gazdálkodó egység kiszállít egy terméket, de az ezért járó díj kifizetése egy másik termék kiszállításától függ a szerz?désben foglaltak szerint.Az értékvesztés kapcsán két csoportra kell osztani a lízingk?veteléseket, vev?k?veteléseket és szerz?déses eszk?z?ket:azon vev?k?vetelésekre és szerz?déses eszk?z?kre, amelyek nem rendelkeznek jelent?s finanszírozási komponenssel, illetvea lízingk?vetelésekre és azon vev?k?vetelésekre és szerz?déses eszk?z?kre, amelyek rendelkeznek jelent?s finanszírozási komponenssel.Az IFRS 15 alapján egy szerz?dés akkor tartalmaz jelent?s finanszírozási komponenst, ha a – felek által megegyezett – kifizetések id?zítése a vev?t vagy a gazdálkodó egységet jelent?s el?nnyel ruházza fel (termékek vagy szolgáltatások vev?nek való átruházásának finanszírozásából adódóan).a) Az értékvesztés során mindig a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségekkel kell számolni.b) A gazdálkodó egység eld?ntheti kül?n-kül?n egymástól függetlenül, hogy a teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségekkel számol, vagy az általános megk?zelítésben leírtakat alkalmazza inkább a lízingk?vetelésekre, a vev?k?vetelésekre illetve a szerz?déses eszk?z?kre.A lízingk?vetelések értékvesztése kapcsán:a pénzügyi- és az operatív lízingk?vetelések esetében is d?nthet eltér?en a gazdálkodó egység, nem kell ugyanazt a módszert alkalmaznia mindkett?re a lízingk?vetelések értékelésénél használt cash flow-kkal konzisztens cash flow-kkal kell számolniugyanaz a diszkontráta, mint amit a lízingk?vetelések értékelésénél használt a gazdálkodó egység.A k?vetkez? ábra ?sszefoglalja a pénzügyi eszk?z?k IFRS 9 szerinti értékvesztését (11. ábra):?rtékvesztett a pénzügyi eszk?z a kezdeti megjelenítéskor?Alkalmazzák az egyszer?sített megk?zelítést (vev?-, lízingk?vetelések, szerz?déses eszk?z?k)?Alacsony hitelezési kockázatú a pénzügyi eszk?z a fordulónapon?A kezdeti megjelenítés óta szignifikánsan megn?vekedett a hitelezési kockázat?Teljes élettartam alatti várható hitelezési veszteségek azonosítása és elszámolásaTénylegesen értékvesztett már a pénzügyi eszk?z?A kamatbevétel számítása az elszámolt értékvesztésekkel nem cs?kkentett k?nyv szerinti értéken t?rténikA kamatbevétel számítása a tényleges értékvesztésekkel cs?kkentett k?nyv szerinti értéken t?rténik12 havi várható hitelezési veszteségek azonosítása és elszámolása, kamatbevétel az elszámolt értékvesztésekkel nem cs?kkentett k?nyv szerinti értékenKiigazított effektív kamatláb számítása, és minden várható (teljes élettartam alatti) hitelezési veszteségben bek?vetkez? változás tényleges értékvesztésként való elszámolása/kezeléseAlkalmazták az egyszer?sítést?NemNemNemNemNemNemIgenIgenIgenIgenIgenIgen?sforrás:$FILE/Apply-FI-Dec2014.pdf, pp. 12.Az új értékvesztési modell várható hatásai – saját véleményA probléma adott volt – a gazdasági válság után világossá vált –, hogy az értékvesztési modell nem m?k?dik megfelel?en, változtatni, pontosítani kell rajta. Erre a szabályalkotók megoldásként létrehozták az IFRS 9-ben a nagyon elméleti, ?mindent figyelembevev?” várható hitelezési veszteségek modellt. Az IAS 39 felmerült veszteségek modelljéhez képest ezt a modellt teljesen új szemlélet jellemzi, nagy ugrás t?rtént, amely el?revetíti azt, hogy a gazdálkodó egységeknek sok nehézséggel és újítással kell majd szembenézniük az átállás/bevezetés során. ?rzésem szerint az IASB kicsit ?túldimenzionálta” és elbonyolította a kérdésk?rt, és arra nem fordított elég figyelmet, hogy az új szabályozás k?nnyen megvalósítható is legyen a gyakorlatban. Az újdonsült modell sematikus, sok gyakorlati lyukat tartalmaz, ami azért is nagy gond, mert egyel?re nincs precedens, ami felt?ltené ezeket a hézagokat. Kérdéses, hogy az alkalmazók hogyan tudják majd megfelel?en implementálni az új szabályokat.Az IFRS 9 értékvesztési modelljében a várható hitelezési veszteségek és a hitelezési kockázat mérése számít kritikusnak els?sorban. A gazdálkodó egységeknek a kezdeti megjelenítéskor, illetve sokszor már évekkel el?re meg kell tudniuk becsülni a várható hitelezési veszteségeket, ami megk?veteli az információk hatékony el?teremtését, gy?jtését, feldolgozását, stb. Ehhez természetesen olyan bonyolult és ?sszetett informatikai rendszerek szükségesek, melyek megfelel?en tudják kezelni a becslésekhez, várható hitelezési veszteségek méréséhez tartozó sokféle információ- és adatállományt. ?jra kell értelmezni a folyamatokat, nem is beszélve a koordináláshoz szükséges, ezzel ?sszefüggésben lév? megfelel? kontrollok kialakításáról. Szintén elengedhetetlen lesz a j?v?ben a folyamatos rendszerfejlesztés, tesztelés, felülvizsgálat, stb., ami további nehezít? k?rülményt jelent a vállalkozások sikeres m?k?désében. A pénzügyi és számviteli munkatársak IFRS képzésén kívül, be kell vonni a képzésbe a kapcsolódó területek munkatársait is (HR, treasury, adó és IT). Egyértelm?en látható, hogy hatalmas anyagi vonzata lesz az érintett gazdasági egységek életében az új értékvesztési modell bevezetésének/átállásának és számos er?forrásukat felemészti.Annak érdekében, hogy a várható értékvesztési ráfordítások minél el?bb megjelenjenek a k?nyvekben, számos szubjektív elemmel – mint például a becslések, bizonyos fogalmak (szignifikáns n?vekedés, nemfizetés) egyéni definiálása – kellett élni a szabályalkotóknak, nem tudtak mindent egyértelm?en és objektívan lefektetni. Ennek és az egyes gazdálkodó egységek által alkalmazott kül?nb?z? kockázatkezelési módszereknek is k?sz?nhet?en k?nnyen el?fordulhat majd, hogy a hasonló pénzügyi eszk?z?k és várható hitelezési veszteségek máshogyan fognak megjelenni a gazdálkodó egységek k?nyveiben. ?gy felmerülhet az a kérdés is, hogy az egyes pénzügyi kimutatások milyen mértékben maradnak ?sszehasonlíthatóak egymással. Tovább nehezíti az alkalmazást, hogy a várható hitelezési veszteségeket a pénz id?értéke miatt diszkontálni kell a jelenre, számolni kell ?er?sen” az id?tényez?vel. Ez azért problémás, mert így nem csak a várható hitelezési veszteségek nagyságát kell megbecsülni, hanem azok felmerülésének id?pontját is. Nem mindegy, hogy egy várható hitelezési veszteséget például a j?v? év májusára vagy szeptemberére kalkulálunk. Ez tovább n?velheti a szubjektivitást, bizonytalanságot az elszámolások terén. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a várható hitelezési veszteségek mérésénél az el?rejelzések szintén beépítésre kerültek a számításokba, így az ezekben bek?vetkez? változások komoly volatilitást idézhetnek el? a várható hitelezési veszteségekben, és így az eredményben is. A ráfordítások korábbi megjelenítése miatt az elszámolt értékvesztés nagysága n?vekedni fog az el?z? modellhez képest, így az esetleges hibák jelent?sebb hatással lehetnek az eredményre és a gazdálkodó egységek t?kéje nagyobb mértékben lesz igénybe véve. Ennek, illetve a szigorú t?keszabályozásnak (f?leg a bankoknál) k?sz?nhet?en nagyobb tartalékok tartása válik szükségessé.Látható, hogy az új értékvesztési modell gyakorlatba ültetése k?rül sok a bizonytalanság, a ?k?d?s” terület és sok új eddig nem jelentkez? kérdést fog felvetni. ?n eléggé szkeptikus vagyok ezt illet?en, szerintem majdnem lehetetlen t?kéletesen implementálni az újdonsült modellt (a hangsúly a t?kéletesen van), az IFRS 9 el?írásainak meg lehet felelni, csak kérdés, hogy mennyivel lesz hatékonyabb így az értékvesztés elszámolása.Jogosan merül fel a kérdés, hogy el?relépés-e az IFRS 9 értékvesztési modelljének megszületése? Véleményem szerint egy k?nnyebben gyakorlatba ültethet?, kevesebb becslést tartalmazó értékvesztési modell nagyobb el?relépést jelentett volna. A mostani eléggé óvatos, túldimenzionálja a kockázatokat, nagyon elméleti alapú. ?gy érzem, a szabályalkotók rossz oldalról k?zelítették meg a problémát, inkább a gyakorlat fel?l kellett volna kiindulniuk. Hiába született egy ?hibátlan” elméleti modell, ha annak kivitelezése nagyon nehéz és k?ltséges. Az IFRS 9 2018. január 1-jével lép k?telez? jelleggel hatályba, addig még sok ideje van a gazdálkodó egységeknek felkészülni a változásra, elvégezni a szükséges el?készületeket, kifejleszteni az új rendszereket. Azonban ez rengeteg pénzt és er?forrást fog felemészteni, és csak évekkel kés?bb fog kiderülni, hogy vajon megérte-e, jól m?k?dik-e, életképes-e egyáltalán az új modell.A sok negatívum ellenére úgy vélem, hogy a gondolat és az irány is jó az értékvesztések elszámolásával kapcsolatban, csak a kivitelezhet?ség kérdéses, mert túl nagy lépés t?rtént. Szerencsésebb lett volna kisebb léptékben haladni, folyamatosan fejleszteni a modellt, így az átállás is jóval k?nnyebb lett volna, és nem ugrottunk volna egy hatalmasat mindenféle el?zetes tapasztalat nélkül, hanem fokozatosan – korrigálva a megszerzett gyakorlati észrevételekkel – haladtunk volna el?re. Azonban az IASB nem ?kísérletezgethet”, neki a standardok segítségével minél egyértelm?bb szabályozást kell adnia. Emellett az is nyilvánvaló, hogy az általam javasolt módszer sokkal id?igényesebb, k?ltségesebb és nehezebben kontrollálható folyamat, nem tudom, mennyire lehetett volna egyáltalán reális alternatíva. Mint sok minden, ez sem ennyire egyszer?, nem fekete-fehér, de a szabályalkotóknak - a megvalósíthatóságot is szem el?tt tartva - egy arany k?zéputat kellett volna keresni a gyakorlatiasság és az elmélet k?z?tt. Egy biztos, hogy az új értékvesztési modell jelent?s hatással lesz a bankok, biztosítók és más pénzügyi szektorban tevékenyked? gazdasági egységek életére, és természetesen az ?ket felügyel?, k?nyvvizsgáló társaságokéra is.?SSZEGZ?SAz elmúlt évtizedekben a globalizációs folyamatok hatására kiszélesed? és egyre inkább nemzetk?zivé váló vállalati kapcsolatok szükségessé tették, hogy a befektetést keres? és befektetni szándékozó piaci szerepl?k eltér? igényeiket és lehet?ségeiket azonos alapon tudják ?sszehasonlítani, értékelni. Megn?tt a számvitel fontossága, jelent?sége, felértékel?d?tt a beszámolóban szerepl? adatok információtartalma, és ezzel ?sszefüggésben megn?tt a k?zreadók felel?ssége is a nyilvánosságra hozott és nyilvánosságra nem hozott adatok vonatkozásában. Mivel az egyes országok számviteli normarendszere – jogi berendezkedésük, eltér? pénzügyi, gazdasági és adózási feltételrendszerük k?vetkeztében – más-más módon került kialakításra, szükségessé vált egy nemzetk?zi szint? számviteli harmonizáció, melynek célja egy egységes számviteli rendszer megteremtése. Hazánk nemzeti számvitelébe az EU által preferált IFRS szabályozás elemeit kívánja – egyel?re csak részben és fokozatosan – beépíteni. A bevezetés t?bb lépcs?ben t?rténik, 2016-tól még választhatóan, 2017-t?l t?bbek számára már k?telez?en.A nemzetk?zi standardok szerinti beszámolási forma számos ponton kedvez? hatást jelenthet a vállalkozások számára. Ezek k?zül talán a legfontosabb, hogy a beszámolók nemzetk?zi szinten is ?sszehasonlíthatóvá válnak. Azzal, hogy jobban megfelelnek a külf?ldi befektet?i elvárásoknak, k?nnyebbé válhat a forrásszerzés, ami hozzájárulhat a versenyképesség n?vekedéséhez. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol – a külf?ldi anyavállalat miatt – jelenleg két számviteli rendszer szerint kell kimutatásokat készíteni (pl. magyar és IFRS), várhatóan már k?zéptávon cs?kkenni fog az adminisztratív teher. A bevezetés azonban nemcsak el?ny?ket jelent, hanem számos plusz feladat és k?ltség elé állítja a gazdálkodó egységeket, sok új nehézséggel kell majd szembenézniük a bevezetés és a m?k?dtetés kapcsán: humán er?források mennyisége, min?sége/képzettsége, új informatikai rendszerek bevezetése, új folyamatok, kontrollok kialakítása, bevezetése stb.Az új modell id?ben el?rébb hozza a hitelezési veszteségek kimutatását, elkül?níti a hitelezési min?ségben jelent?sen romlott pénzügyi eszk?z?ket, továbbá el?re láthatóbb, pontosabb információt szolgáltat. Negatívum azonban a túl elméleti megk?zelítés és a szubjektív d?ntési elemek megjelenése, amik – precedensek hiányában – megnehezítik a gyakorlati leképezést. Nehezíti a bevezetést és a m?k?dtetést a modell bonyolultsága és nagy információigénye, mely számos plusz feladat és k?ltség elé állítja az alkalmazókat. Az új IFRS alapú beszámolási rendszer nem tekinthet? mindenhatónak, ami minden számviteli és pénzügyi beszámolással kapcsolatos problémát megold, minden kérdést megválaszol. A gyakorlati alkalmazás során derül majd ki, hogy mennyiben járul hozzá a számviteli és pénzügyi kimutatások min?ségének javulásához, milyen lépték? el?relépést jelent a beszámolás területén.FELHASZN?LT IRODALOMAnonymus: IFRS Tudásbázis. , Let?ltés dátuma: 2015.05.24.Anonymus: IFRS Tudásbázis. , Let?ltés dátuma: 2015.05.24.Anonymus: IFRS Tudásbázis. , Let?ltés dátuma: 2015.05.24.Anonymus: IFRS Tudásbázis. , Let?ltés dátuma: 2015.05.24.Anonymus (2013): Financial Instruments: Expected Credit Losses. , Let?ltés dátuma: 2015.09.04.Bartha ?gnes – Gellért Henriett – Madarasiné Szirmai Andrea (2013): Nemzetk?zi számviteli ismeretek. Perfekt Zrt, Budapest.Deloitte (2014): IFRS Zsebk?nyv. , Let?ltés dátuma: 2015.08.18.Ernst and Young (2014a): IFRS 9 Financial Instruments – classification and measurement. $FILE/EY-ifrs-developments-issue-86-july2014.pdf, Let?ltés dátuma: 2015.08.07.Ernst and Young (2014b): Impairment of financial instruments under IFRS 9. $FILE/Apply-FI-Dec2014.pdf, Let?ltés dátuma: 2015.08.07.Ernst and Young (2015): Classification of financial instruments under IFRS 9. $File/Apply-FI-May2015.pdf, Let?ltés dátuma: 2015.08.07.IFRS Foundation, IASB honlapja. , Let?ltés dátuma: 2015.05.23.Karai ?va (2014): Pénzügyi Instrumentumok számvitele. Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.Karajz Sándor (2011): Piacszerkezeti változások a globalizáció tükrében. In: Tudásalapú társadalom – tudásteremtés – tudástranszfer – értékrendváltás: VIII. Nemzetk?zi Tudományos Konferencia, Miskolc.Kovács Dániel Máté (2013): A valós érték számvitel szerepe és alkalmazása a magyar szabályozási k?rnyezetben. Budapesti Corvinus Egyetem, Vezet?i Számvitel Tanszék, Budapest. , Let?ltés dátuma: 2015.08.10.Kovács Dániel Máté – Mohl Gergely (2014): Pénzügyi instrumentumok számvitele (Egyetemi jegyzet). Magyar K?nyvvizsgálói Kamara, Budapest.KPMG (2014a): First impressions: IFRS 9 Financial Instruments. , Let?ltés dátuma: 2015.08.07.KPMG (2014b): Pénzügyi instrumentumok – a kész standard. , Let?ltés dátuma: 2015.08.15.PricewaterhouseCoopers (2015): Z?ld lámpát kapott az IFRS magyarországi bevezetése. , Let?ltés dátuma: 2015.10.30.Somogyi Csizmaziáné Kováts Erzsébet (2008): A pénzügyi beszámolás j?v?je az IFRS-ek tükrében (A kockázatok megjelenítése a számvitelben). Pannon Egyetem, Veszprém.Székács Péterné prezentációja, 2015. március 3.: Pénzügyi instrumentumok számvitele: IAS 39 – Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés.Tóth Kornél Tibor (2014): A pénzügyi kimutatások hasznossága és a számviteli elvek átalakulása az értékpapírok és a származékos ügyletek banki kockázatokra gyakorolt hatásának vizsgálatán keresztül. Debreceni Egyetem, Debrecen.FELHASZN?LT JOGFORR?SOKA felsoroltak 2015.10.30-án hatályos változatai:IAS 17IAS 32IAS 39IFRS 9IFRS 13 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download