2015-2019.kormany.hu



Országos Kollégiumfejlesztési StratégiaTERVEZET2016. szeptember 4.Tartalom TOC \o "1-3" \h \z \u Vezet?i ?sszefoglaló PAGEREF _Toc460806222 \h 41. Bevezet? – a Stratégia célja PAGEREF _Toc460806228 \h 112. Helyzetértékelés PAGEREF _Toc460806229 \h 142.1. A helyzetértékelés módszertana PAGEREF _Toc460806230 \h 142.1.1. A m?szaki vizsgálat alapelvei PAGEREF _Toc460806231 \h 152.1.2. A m?szaki vizsgálat módszertana PAGEREF _Toc460806232 \h 162.1.3. A vizsgálatba vont kollégiumok k?re PAGEREF _Toc460806233 \h 182.2. Keresletelemzés PAGEREF _Toc460806234 \h 192.2.1. Nemzetk?zi trendek PAGEREF _Toc460806235 \h 192.2.2. Kereslet a hazai fels?oktatás iránt PAGEREF _Toc460806236 \h 232.2.3. Kereslet a hazai kollégiumok iránt PAGEREF _Toc460806237 \h 302.2.4. Piaci elemek a kollégiumok m?k?dtetésében – az alternatív hasznosítás külf?ldi és hazai tapasztalatai, lehet?ségei PAGEREF _Toc460806238 \h 332.3. Hazai kollégiumi kínálat – mennyiségi és min?ségi korlátok PAGEREF _Toc460806239 \h 352.3.1. Budapest és k?rnyéke PAGEREF _Toc460806240 \h 352.3.2. Vidéki kollégiumok PAGEREF _Toc460806241 \h 372.4. Kollégiumokkal kapcsolatos hazai szabályozás PAGEREF _Toc460806242 \h 382.4.1. A fels?oktatási kollégiumokra vonatkozó Kormányrendelet PAGEREF _Toc460806243 \h 382.4.2. Kollégiumi díjak mértéke és a kollégiumi szobák besorolása PAGEREF _Toc460806244 \h 392.4.3. A Stratégia készítése során az egyetemek részér?l felmerült észrevételek, javaslatok az állami szabályozáshoz, finanszírozáshoz kapcsolódóan PAGEREF _Toc460806245 \h 403. Problématérkép és SWOT elemzés PAGEREF _Toc460806246 \h 423.1. Problématérkép – a helyzetértékelés eredményeinek ?sszegzése PAGEREF _Toc460806247 \h 423.2. SWOT elemzés PAGEREF _Toc460806248 \h 444. A Stratégia megvalósítása PAGEREF _Toc460806249 \h 464.1. A fejlesztési programba kerül? kollégiumok kiválasztásának szempontrendszere PAGEREF _Toc460806250 \h 464.2. A Stratégia j?v?képe – kollégiumfejlesztési program PAGEREF _Toc460806251 \h 484.3. A kollégiumfejlesztési program k?ltségvetése és ütemezése PAGEREF _Toc460806252 \h 524.3.1. A korábbi kollégiumi fejlesztések tapasztalatai és a finanszírozás alapelvei PAGEREF _Toc460806253 \h 524.3.2. A fejlesztési projektek k?ltségei PAGEREF _Toc460806254 \h 534.3.3. ?temezés és a k?ltségek területi megoszlása PAGEREF _Toc460806255 \h 545. Kockázatok elemzése és kezelése PAGEREF _Toc460806256 \h 565.1. M?szaki kockázatok és lehetséges kezelésük PAGEREF _Toc460806257 \h 565.2. Pénzügyi, jogi és egyéb kockázatok, valamint lehetséges kezelésük PAGEREF _Toc460806258 \h 57Mellékletek PAGEREF _Toc460806259 \h 581. sz. melléklet – A kollégiumi fejlesztések f? paraméterei PAGEREF _Toc460806260 \h 582. sz. mellékelet – A kollégiumok üzemeltetésének legfontosabb kérdései PAGEREF _Toc460806261 \h 603. sz. melléklet – A szakért?i értékelések módszerei PAGEREF _Toc460806262 \h 634. sz. melléklet – A felmérésbe bevont fels?oktatási intézmények listája PAGEREF _Toc460806272 \h 74Vezet?i ?sszefoglalóStratégiai alapvetés és célokAz Emberi Er?források Minisztériumának Fels?oktatási ?llamtitkársága által készített ?Fokozatváltás a fels?oktatásban” cím? stratégia kiindulópontja, hogy az egyetem optimális egysége nem a kollégiumi vagy az oktatási épület, hanem a kampusz. Ebben testesül meg az egyetem, az ?universitas” eszméje, amelynek szellemében az oktatók és tanulók folyamatosan fejlesztik egymást. Továbbá kulcsszerepet játszanak a kollégiumok, amelyek a fels?oktatási intézmények oktatási és nevelési céljainak megvalósításában kett?s feladatot látnak el. Egyrészt szociális funkciót t?ltenek be, hiszen lakhatást biztosítanak vidéki diákoknak, hozzájárulva ezzel az esélyegyenl?ség megteremtéséhez. Másrészt az értelmiségi létforma kialakulásának folyamatát segítik, értékteremt? és alkotó k?z?sségek szervezésével. A kollégium tehát szerves része az egyetemnek. Felismerve a kampusz és a kollégiumok fels?oktatásban bet?lt?tt k?zponti szerepét, az Emberi Er?források Minisztériuma azt a célt fogalmazta meg, hogy egy átfogó, országos infrastruktúra-fejleszt? program keretében támogassa a fels?oktatási intézményeket színvonalasabb, élhet?bb és az ?universitas” eszméjének jobban megfelel? kollégiumok, valamint kampuszok kialakításában. A cél egy olyan, kampusz k?zpontú egyetemi struktúra kialakítása, amely magas színvonalú és a kor igényeinek megfelel? szálláshelyeket, valamint olyan k?z?sségi tereket és szolgáltatásokat nyújt a hallgatók részére, ahol az eszmecserék és k?z?s tevékenységek nyomán er?s k?z?sségi tudat alakulhat ki. A j?v? vizionált kampusza egyaránt teret nyújt a tanulási, szórakozási és sportolási tevékenységeknek. A kollégiumok fejlesztésének szükségletét támasztja alá a hallgatói kereslet n?vekedése is. Egyrészt Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a kollégiumi fér?helyekre jelent?s túljelentkezés tapasztalható, másrészt a fels?oktatási stratégia célként jel?li meg a hazai fels?oktatás színvonalának javítását és nemzetk?zi vonzerejének n?velését, amelynek k?vetkeztében 2020-ig a külf?ldi hallgatók száma a 2013-as 23?000 f?r?l 40?000 f?re n?het, jelent?s t?bbletkeresletet támasztva a min?ségi diákszálláshelyek iránt. A fels?oktatásban a külf?ldi hallgatói létszám n?vekedésének nemzetgazdasági n?vekedést el?segít? hatása van: egyszerre er?síti a k?zvetlen fogyasztást és az itt tanuló külf?ldi diákok k?t?désének k?sz?nhet?en hosszú távú üzleti lehet?ségeket jelenthet.Az infrastrukturális fejlesztésekkel szemben kiemelt elvárás a jogszabály által el?írt, fér?helyenkénti 7 négyzetméter lakóterület biztosítása, valamint igényes, saját fürd?szobás szobaegységekkel és maximum három szobánkénti fér?hellyel felszerelt szálláshelyek kialakítása, amelyek optimális esetben a kampusz részét képezik, azonban e lehet?ség hiányában is k?zel vannak az oktatási intézményekhez és sportlétesítményekhez. Az állami elképzelések irányultságának helyességét mutatja, hogy a magánpiaci szerepl?k – beleértve mind a diákokat, mint fogyasztókat, mind a projektfejleszt? cégeket – szintén n?vekv? érdekl?dést mutatnak a min?ségi szolgáltatást nyújtó kollégiumok irányában.A fentiekb?l k?vetkez?en a fels?oktatási kollégiumok k?rében egyaránt szükségszer? a kínálat min?ségi javítása és mennyiségi b?vítése. Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia célja ennek megfelel?en az állami kezelésben, vagy magánt?ke-bevonással m?k?d? fels?oktatási kollégiumok fejlesztésének megalapozása azzal a céllal, hogy a hazai kollégiumi kínálat alkalmas legyen a n?vekv? hazai és külf?ldi kereslet kiszolgálására, és egyúttal a fejlesztések minél nagyobb arányban az egyetemi kampuszok területén valósuljanak meg. A Stratégia megalkotásának folyamatát és mérf?ldk?veit az alábbi folyamatábra szemlélteti.1052829159385Adatok feldolgozása (február-április)00Adatok feldolgozása (február-április)4396105151130Stratégia kijel?lése (május)00Stratégia kijel?lése (május)2414905132080M?szaki felmérésben résztvev? kollégiumok k?rének meghatározása (május)00M?szaki felmérésben résztvev? kollégiumok k?rének meghatározása (május)left146685Adatok begy?jtése (január-március)00Adatok begy?jtése (január-március)284353089535Minisztériumi egyeztetések (augusztus-szeptember)00Minisztériumi egyeztetések (augusztus-szeptember)139065090170Stratégia elkészítése (augusztus)00Stratégia elkészítése (augusztus)439991542545Kormány-határozat (szeptember)00Kormány-határozat (szeptember)093345Megvalósít-hatósági tanulmány (július)00Megvalósít-hatósági tanulmány (július)A stratégiaalkotás folyamataMódszertan, m?szaki vizsgálatokA Stratégia a 2016–2020 id?szakra vonatkozó Intézményi Fejlesztési Tervek feldolgozásán, stratégiai dokumentumok, elemzések és statisztikai adatok vizsgálatán, a fels?oktatásban dolgozó szakért?kkel folytatott interjúkon és egy széles k?rben elvégzett m?szaki vizsgálaton alapul. Az Intézményi Fejlesztési Tervek 27 állami intézmény esetében kerültek feldolgozásra (a felmérésben részt vev? intézmények listája a 4. számú mellékletben található), továbbá minden intézményt?l részletes adatbekérés t?rtént k?zel 160 kollégium jelenlegi állapotára, fejlesztési terveire vonatkozóan. A ?Fokozatváltás a fels?oktatásban” cím? stratégiai dokumentumnak, a H?OK kollégiumi felmérésének, a felvi.hu statisztikáinak, hazai és nemzetk?zi tanulmányoknak a feldolgozása mellett két workshopra, valamint négy interjúra is sor került a kancellárokkal. A m?szaki felmérés során ?sszesen 60 helyszíni vizsgálat és 54 tervez?asztal melletti (úgynevezett desktop) vizsgálat t?rtént szakért?k bevonásával. A felmérés kifejezetten az átalakítással, b?vítéssel, jelent?s felújítással (épületgépészet, elektromosság) járó beruházások lehet?ségét vizsgálta, figyelemmel a korszer? akadálymentesítés, t?zvédelem és üzemeltetés szempontjaira. Az általános m?szaki szinten tartás k?ltsége nem képezte a vizsgálat tárgyát, azt a kollégiumoknak saját forrásaikból szükséges biztosítaniuk.A Stratégiában bemutatott elemzések és javaslatok a PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített Országos Kollégiumfejlesztési Program Megvalósíthatósági Tanulmány felhasználásával készültek.HelyzetértékelésAz Oktatási Hivatal adatai szerint az országban diákotthonok és kollégiumok k?rülbelül 54?500 fér?helyet m?k?dtetnek, amelyeket az állami szféra, az egyházi és a magán szektor tart fenn. Ebb?l k?rülbelül 44 400 fér?hely az állami fels?oktatási intézmények kezelésében van.Budapesten és k?rnyékén 5 540 kollégiumi szobában 14 399 hallgató elhelyezése lehetséges az állami intézmények által fenntartott 50 kollégiumban. A 14 399 hallgatóból 3 460 f? (24%) lakik olyan szobában, amelyhez ?nálló, vagy másik szobával k?z?s fürd?szoba áll rendelkezésre – ezeket mind az elmúlt 10 évben újították fel. Az ilyen min?ség? kollégiumi szobákra az egyetemek és a hallgatók részér?l is van igény, az elmúlt id?szak fejlesztései ezt szándékozták kielégíteni. A budapesti és g?d?ll?i kollégiumok épületei átlagosan 56 évesek, komolyabb (nem csak szinten tartó) m?szaki felújításon k?zülük 34 kollégium esett át, a legutolsó felújítások átlagosan 12 éve t?rténtek. Mind?ssze 4 kollégium épült 2000 után és 21-et újítottak fel az elmúlt 10 évben, de ezeket sem mind teljes k?r?en.Az intézmények által kit?lt?tt adattáblák és a nyilvánosan elérhet? források alapján jelenleg 106 kollégium m?k?dik a kevésbé fejlett régiókban, t?bb mint 11 600 szobával és t?bb, mint 30 000 fér?hellyel, 28 kül?nb?z? városban. A vidéki kollégiumok átlagosan 49 éve épültek, komolyabb (nem csak szinten tartó) m?szaki felújításon k?zülük 71 kollégium esett át, a legutolsó felújítások átlagosan 9 éve t?rténtek. K?zel 20 kollégium épült és t?bb mint 60-at újítottak fel 2000 után- (ebb?l 50-et az elmúlt 10 évben), bár ezek a számok a kisebb felújításokat is magukban foglalják. ?sszességében megállapítható, hogy a vidéki egyetemek lényegesen korszer?bb kollégiumi infrastruktúrával rendelkeznek, mint a k?zép-magyarországi intézmények.A Hallgatói ?nkormányzatok Országos Konferenciája által készített ?Kollégiumi lakhatás, kutatási eredmények és javaslatok ?sszefoglalója” cím? tanulmány megállapítása szerint általánosságban a kollégiumi elhelyezésre túljelentkezés jellemz? a vidéki és f?városi intézményekben egyaránt, bár el?bbiek esetében az igények területileg egyenl?tlenek. A f?városban az adatszolgáltató intézmények k?rében az átlagos túljelentkezés mértéke 32% volt 2015-ben, ami azt jelenti, hogy 3350 kollégiumi fér?helyre jelentkez? hallgató került elutasításra. Emellett a korlátos kollégiumi kapacitások és az ebb?l fakadó vélt sikertelen felvételi kérelmek miatt sok olyan hallgató be sem adja a kérelmét, aki megfelel? számú kínálat esetén igényelne kollégiumi szálláshelyet. Id?soros adatok alátámasztják, hogy a szükséglet az évek során nem cs?kkent, így a H?OK kapacitásb?vítést javasol, amit az elmúlt id?szak ingatlanárainak robbanásszer? n?vekedése is alátámaszt (albérleti árak n?vekedése). A nagyobb vidéki egyetemi városokban (Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Gy?r) nagy a hallgatói kereslet, mik?zben néhány intézmény a felt?ltetlen kollégiumi fér?helyek problémájával küzd.A helyzetértékelés alapján a hazai fels?oktatási kollégiumokkal kapcsolatban azonosított legf?bb problémákat, fejlesztend? területeket az alábbi ábra mutatja.A kollégiumok kiválasztásának és a fejlesztések ütemezésének alapelvei A felújítási és átalakítási stratégiát az épületek m?szaki állapota és életkora, a tervezett fejlesztés k?ltsége és el?rehaladottsága, továbbá az egyetemi igények és a kollégium iránti kereslet határozta meg, s ez jel?lte ki, hogy mely kollégiumok kerüljenek be a fejlesztési programba. A fejlesztések három csoportba sorolhatók: kisebb felújítás, struktúraváltás és új építés. A fejlesztések ütemezésének kialakításánál az alábbi kiemelt szempontok kerültek alkalmazásra:a már folyamatban lév? (el?készített), saját forrással rendelkez? projektek megkezdése, befejezése legyen az els?, így az ott nyert tapasztalatokat a kés?bbi tervezési és kivitelezési feladatok során is hasznosítani lehet;amelyik egyetem esetében új kapacitásokat kell kiépíteni, ott az új építéssel kell kezdeni a projekteket, hogy a kés?bbi átalakítások során itt már el tudjanak szállásolni hallgatókat (ahol hosszabb idej? átalakítások miatt erre szükség van);egy intézményt se terheljünk túl azzal, hogy t?bb kollégiumának kivitelezése egy id?szakra esik, érdemes inkább az évek során minél egyenletesebben elosztani az intézmény tervezett fejlesztéseit. ?gy egyrészt az intézmények er?forrásai is jobban ?sszpontosulnak, másrészt a kies? kollégiumi fér?helyeket is k?nnyebb pótolni;az ütemezés során továbbá figyelembe vettük az intézmények és kollégiumok iránti keresletet, a m?szaki állapotot, valamint az intézményekt?l kapott preferenciasorrendet a felújításokra vonatkozóan.Fejlesztési program és j?v?képA meglév? kollégiumi állományból az intézmények 1167 fér?helyet megszüntetnének elavultság, vagy egyéb indok alapján. A tervezett felújítások k?vetkeztében további k?zel 3 406 fér?hely sz?nik meg (pl. fürd?szobák kialakítása, egy f?re jutó négyzetméter n?velése miatt). Az újonnan építend? fér?helyek száma t?bb, mint nyolcezer, így a Stratégia megvalósításával ?sszességében 3 574 fér?hellyel, 48 018 fér?helyre n?ne a teljes kapacitás. Ezen belül ?sszesen 29 320 fér?hely lenne érintett átalakítással, felújítással.A kollégiumfejlesztési program hatására bek?vetkez? fér?hely-változásokFontos megjegyezni, hogy mivel a min?ségi megújulást jelent?, struktúraváltással járó átalakítások jelent?s, akár 30% k?rüli fér?helyvesztéssel járhatnak, az épületek területén vagy k?zvetlen k?rnyezetükben elérhet? b?vítések mellett új épületek építésére is szükség lehet. Országosan ?sszesen 6 városban, 14 egyetemen van igény új kollégium építésére. A tervezett új kollégiumi épületek száma 19, amelyek ?sszesen t?bb, mint 4 100 szobát és 8 100 fér?helyet biztosítanak.?j és felújított kollégiumok fér?hely- és szobaszámai Budapesten és vidéken A Stratégia megvalósításával Budapesten és k?rnyékén a fér?helyek száma 26%-kal n?het. A min?ségi változást jól érzékelteti, hogy Budapesten k?zel hatszorosára n?ne azoknak a fér?helyeknek a száma, amelyek esetében a szobák saját fürd?szobával rendelkeznek és legfeljebb három hallgató lakik bennük.Vidéken az átalakítások miatti fér?helycs?kkenés új kollégiumok építésével kompenzálható, így lehetséges a jelenlegi k?zel 30 000 f?s kapacitás szinten tartása.A terv szerint országosan k?zel 8%-kal n? az állami kezelésben lév? kollégiumi kapacitás, f?ként a f?városi és vidéki nagyvárosi egyetemeken, ahol évek óta küzdenek a hallgatói túljelentkezés okozta kihívással, de egy kampusz k?zeli, jól felszerelt kollégium lehet?sége a jelent?sen n?vekv? létszámú külf?ldi hallgatók számára is megk?nnyítheti az egyetemválasztást. Ezen túl a kollégiumfejlesztési program keretében felújított épületeket a fels?oktatási hallgatók évk?zi elszállásolása mellett nyáron piaci alapon is lehet hasznosítani, valamint a komfortos kollégiumi szobákkal és megfelel? szolgáltatásokkal rendelkez? ingatlanok hazai és nemzetk?zi rendezvények, konferenciák, fesztiválok és sportesemények résztvev?inek elszállásolására is alkalmasak lehetnek.A jelenlegi és tervezett országos kollégiumi adatokK?ltségvetés és ütemezésA projektek teljes becsült k?ltsége országos szinten 192,6 Mrd Forint, amely tartalmazza az építési és a járulékos k?ltségeket is, de az áfát nem. Az új építés? kollégiumok egy f?re jutó átlagos fajlagos k?ltsége k?zel nettó 14 M Ft, a felújítások esetében pedig az egy f?re jutó átlagos fajlagos k?ltség nettó 1,6 M Ft-ra tehet? a kisebb felújítások, illetve nettó 7,3 M Ft az átalakítással, struktúraváltással járó fejlesztések esetében (ez utóbbi t?bb mint 15?000 fér?helyet érint). A jelenleg jóváhagyott, már forrással rendelkez? hét projekt esetében a k?vetkez? 2 évben t?bb mint 1 700 szoba épül vagy újul meg, 3 899 fér?hellyel és 21,4 Mrd Ft nettó k?ltséggel. A Stratégia az alábbi forgatók?nyvet határozta meg az ütemezésre vonatkozóan, amely a részletes projekttervek kidolgozása és az egyetemek esetlegesen változó igényei, hallgatói létszáma alapján módosítható.?temKollégiumok számaFér?helyek számaK?ltség (M Ft)El?készítésKivitelezés073 89921 3602016-20172016-20181328 91168 7522017-20182018-20202409 25250 2992018-20192020-202134415 40552 2092020-20212022-2023?sszesen12337 467192 620Tervezett ütemezésA Stratégia mindemellett csak a nagyságrendjét és forgatók?nyvét mutatja a hazai fels?oktatási kollégiumok fejlesztésének. A program Kormány általi elfogadása esetén az egyes fejlesztési projektek részletesebb kidolgozása szükséges az ütemezés véglegesítése mellett.1. Bevezet? – a Stratégia céljaA kollégiumok a fels?oktatási intézmények oktatási és nevelési céljainak megvalósításában kett?s feladatot látnak el. Egyrészt szociális funkciót t?ltenek be, hiszen kedvez? lakhatást biztosítanak vidéki diákoknak, hozzájárulva ezzel az esélyegyenl?ség megteremtéséhez. Másrészt az értelmiségi létforma kialakulásának folyamatát segítik, értékteremt? és alkotó k?z?sségek szervezésével. Egy kollégium szerves része az egyetemi létnek. Nemcsak szálláshely, hanem k?z?sségi tér is, amely a tudományos és az egyetemi lét alapértékeit képviseli. Demokratikus ?sszeszervez?désének hagyományai jelent?s hatást gyakorolnak a nemzet j?v?jére. A kollégium szerves része az egyetemnek. Az egyetem optimális egysége nem a kollégiumi vagy az oktatási épület, hanem a kampusz. Ebben testesül meg az egyetem, az ?universitas” eszméje, amelynek szellemében az oktatók és tanulók folyamatosan fejlesztik egymást. Ezt a felfogást a fels?oktatási intézmények k?zül a szakkollégiumok szemléltetik leginkább, amelyekben az egyetem utáni foglalkozások és egyéb interakciók keretében a hallgatók k?lcs?n?sen formálják egymás szakmai tudását. Felismerve a kampusz és a kollégiumok fels?oktatásban bet?lt?tt k?zponti szerepét, az Emberi Er?források Minisztériuma azt a célt fogalmazta meg, hogy egy átfogó, országos infrastruktúra-fejleszt? program keretében támogassa a fels?oktatási intézményeket színvonalasabb, élhet?bb és az ?universitas” eszméjének jobban megfelel? kollégiumok, valamint kampuszok kialakításában. A j?v? vizionált kampusza egyaránt teret nyújt a tanulási, szórakozási és sportolási tevékenységeknek. A vízió megvalósítása érdekében kiemelked?en fontos az oktatási épülethez k?zeli fejlesztések kivitelezése. Ha ez az oktatási k?zpont elhelyezkedéséb?l, már meglév? és elszórt infrastruktúrájából, vagy s?r?n beépített k?rnyezetéb?l adódóan nem lehetséges, akkor a k?z?s, ?sszefügg? kampusz megvalósíthatósága érdekében az egyetem akár az oktatási épület áthelyezését, vagy rossz min?ség? és az oktatói épületekt?l távol elhelyezked? kollégiumok feladását is megfontolás tárgyává teheti.A vízió tehát egy olyan, kampusz k?zpontú egyetemi struktúra kialakítását célozza meg, amely magas színvonalú és a kor igényeinek megfelel? szálláshelyeket, valamint olyan k?z?sségi tereket és szolgáltatásokat nyújt a hallgatók részére, ahol az eszmecserék és k?z?s tevékenységek nyomán er?s k?z?sségi tudat alakulhat ki. Cél, hogy az egyetem funkcionális területei a kampusz épületein belül kerüljenek kialakításra. A vízió szerves része a színvonalas, a XXI. század elvárásainak megfelel? diákszálláshelyek kialakítása. Az igényes, saját fürd?szobás és lehet?leg maximum három f?s, megfelel? méret? kollégiumi szobák mind a Stratégia készítése keretében végzett felmérések, mind az egyetemekkel folytatott egyeztetések, illetve kutatások alapján visszatükr?zik a hazai diákok elvárásait.A ?Fokozatváltás a fels?oktatásban” cím? stratégia ezen felül kiemeli a nemzetk?zi trendek er?s?désének és er?sítésének szerepét a magyar fels?oktatásban. Ez számos egyetem Intézményfejlesztési Tervében is k?zponti jelent?séggel bír, egyrészt külf?ldi diákok vonzása, másrészt a diákcsere-programok fejlesztése céljával. Ehhez elengedhetetlen a megfelel? infrastrukturális háttér és kiegészít? szolgáltatások biztosítása, amelynek része a kollégiumi ellátás is. Ezért az EMMI célja olyan színvonalas kollégiumok kialakítása, amelyekben magyar és külf?ldi diákok egyaránt megszállhatnak, hogy az oktatás nemzetk?zivé válása a hallgatók mindennapi életére is kihatással legyen, ezzel is segítve a diákok nyelvtanulását és nemzetk?zi integrációját. Mivel azonban sok egyetem nem rendelkezik a fenti elvárásoknak megfelel? kampusszal, oktatási és kollégiumi épületei távol vannak egymástól, valamint szálláshelyei és egyéb funkcionális területei alacsony, a hallgatók elvárásainak nem megfelel? színvonalat nyújtanak, a vízió teljes megvalósíthatósága hosszabb id?t ?lel fel. Az EMMI k?zéptávú célkit?zése, hogy 2024-ig a lehet? legt?bb kollégium átalakítása a fenti kritériumoknak megfelel?en megt?rténjen, míg hosszú távon 2030-ig a most még jó állapotban lév?, de 14 év alatt állagában megromló épületek felújításának tervei is elkészüljenek. A folyamatban lév?, vagy tervezési szinten el?készített projekteket is már a jelen Stratégia által r?gzített szempontrendszer szerint kell megvalósítani (2016–2017). Az infrastrukturális átalakításokhoz kapcsolódóan a jogi és szabályozási k?rnyezetet szükséges felülvizsgálni, illetve módosítani. Ez érintheti a kollégiumok kategóriájának megállapítását, vagy a kollégiumi normatíva ?sszegének meghatározását, hogy a kollégiumok veszteség nélkül is fenntartóak legyenek az egyetemek számára, prudens gazdálkodás mellett.?sszességében az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia célja az állami kezelésben, vagy magánt?ke-bevonással m?k?d? fels?oktatási kollégiumok fejlesztésének megalapozása azzal a céllal, hogy a hazai kollégiumi kínálat mind mennyiségében, mind min?ségében alkalmas legyen a n?vekv? hazai és külf?ldi kereslet kiszolgálására, s egyúttal a fejlesztések minél nagyobb arányban az egyetemi kampuszok területén valósuljanak meg. A Stratégia megalkotásának folyamatát és mérf?ldk?veit az alábbi folyamatábra szemlélteti.1052829159385Adatok feldolgozása (február-április)00Adatok feldolgozása (február-április)4396105151130Stratégia kijel?lése (május)00Stratégia kijel?lése (május)2414905132080M?szaki felmérésben résztvev? kollégiumok k?rének meghatározása (május)00M?szaki felmérésben résztvev? kollégiumok k?rének meghatározása (május)left146685Adatok begy?jtése (január-március)00Adatok begy?jtése (január-március)439991578740Kormány-határozat (szeptember)00Kormány-határozat (szeptember)279590587630Minisztériumi egyeztetések (augusztus-szeptember)00Minisztériumi egyeztetések (augusztus-szeptember)139065078740Stratégia elkészítése (augusztus)00Stratégia elkészítése (augusztus)062865Megvalósít-hatósági tanulmány (július)00Megvalósít-hatósági tanulmány (július)1.1.1. ábra: A stratégiaalkotás folyamataA Stratégia és megalapozása az alábbi pillérekre épül: Az átfogó szakpolitikai célokat a jelen Bevezet? fejezet határozta meg. A 2. fejezetben k?z?lt helyzetértékelés vizsgálja a fels?oktatás és a kollégiumi ellátás iránti keresletet nemzetk?zi és hazai szinten, valamint bemutatja a hazai kollégiumi kínálatot.A helyzetértékelés eredménye alapján a 3. fejezet azonosítja a f?bb kihívásokat, amelyekre a Stratégiának válaszokat kell találnia. SWOT elemzés tárja fel a kollégiumok helyzetének er?s és gyenge oldalait, a keresleti trendekben és a fejlesztésekben rejl? lehet?ségeket, illetve kockázatokat.A 4. fejezet r?gzíti a fejlesztésre kijel?lt kollégiumok kiválasztásának és a fejlesztési program ütemezésének szempontrendszerét, majd bemutatja a fejlesztések elvárt hatásait és a program k?ltségvetését.A Stratégia f? része a kockázatok elemzésével zárul, ezt k?veti három melléklet a fejlesztési projektek ?sszefoglaló adatairól, a kollégiumok üzemeltetésének f?bb szempontjairól és a helyzetértékelés alapjául szolgáló m?szaki felmérés keretében végbe ment szakért?i értékelések módszereir?l.2. HelyzetértékelésA Stratégia helyzetértékelése három f? részt foglal magában: módszertan, keresletelemzés, valamint a kereslet és kínálat illeszkedése A módszertani fejezet bemutatja, hogy a helyzetértékelés milyen dokumentumok, vizsgálatok alapján t?rtént. Nagy hangsúly kerül a kollégiumok m?szaki állapotának felmérésére, amely vizsgálat d?nt?en befolyásolta a javasolt fejlesztési program ütemezését, tartalmát, de érdemi figyelembevételre kerültek az intézményi fejlesztési tervek és a fels?oktatási szakért?i vélemények egyaránt. A keresletelemzés három alfejezetre bomlik. A Stratégia egyrészt vizsgálja a hazai fels?oktatás helyzetét és trendjeit, ami k?zvetett kapcsolatban áll a kollégiumok iránti jelenlegi és várható kereslettel. Ezt a nemzetk?zi fels?oktatási és kollégiumi keresleti trendek vizsgálata k?veti, majd a harmadik alfejezet a hazai kollégiumi keresletet elemzi. A helyzetértékelést a hazai kollégiumi kínálat vizsgálata zárja. Ebben a fejezetben egyrészt a k?zép-magyarországi (?Budapest és k?rnyéke”), másrészt a kevésbé fejlett régióbeli (a továbbiakban: ?vidéki”) kollégiumok állapota, kínálata kerül bemutatásra. A kereslet és a kínálat illeszkedésének problémáival, a fejlesztési szükségletekkel és célokkal a 2.3. alfejezet foglalkozik. 2.1. A helyzetértékelés módszertanaA Stratégia helyzetértékelésének módszertana négy pillérre épült. A kereslet elemzésében jelent?s szerepet kapott a dokumentumelemzés, a statisztikai adatok elemzése és az intézményi interjúk elkészítése/feldolgozása. A kínálat vizsgálata d?nt?en az EMMI felkérése alapján a PwC szakért?inek független felmérésén alapult, amelynek kivitelezésében jelent?s szerepe volt a BME Lakóépület-tervezés Tanszék munkatársainak. A dokumentumelemzés a hazai fels?oktatás helyzete és trendjei tekintetében nagyban épített a Fokozatváltás a fels?oktatásban cím? stratégiai dokumentumra, míg a kollégiumok iránti kereslet feltárásában d?nt?en a Hallgatói ?nkormányzatok Országos Konferenciája (továbbiakban H?OK) által készített Kollégiumi lakhatás – kutatási eredmények és javaslatok (2016) cím? tanulmány segített a hallgatók szükségleteit és igényeit megismerni. A felmérésben emellett kiemelt szerep jutott az egyetemek 2016-ban elfogadott Intézményfejlesztési Terveinek (a továbbiakban ?IFT”), amelyeket az EMMI tett elérhet?vé. Az elérhet? dokumentumok és a K?zponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak elemzése mellett a kereslet vizsgálatát kiegészítette a fels?oktatásban dolgozó szakért?k véleményének feldolgozása is.A fels?oktatási intézmények k?rében szervezett workshopok, interjúk, továbbá az intézményekt?l kapott adatok elemzése egyúttal a kínálat és a tervezett fejlesztések feltárását is szolgálták. 2016 elején az Emberi Er?források Minisztériuma részér?l megfogalmazódott az igény az állami kezelésben lév? fels?oktatási kollégiumok helyzetének, min?ségének és mennyiségének felülvizsgálatára. Ennek érdekében el?zetes adatgy?jtés indult az érintett fels?oktatási intézmények k?rében a tervezett kollégiumi fejlesztésekre és a kollégiumi fér?helyigényekre vonatkozóan. A Kollégiumfejlesztési Stratégia kidolgozását az EMMI és a felkért megbízottak 2016 márciusában kezdték meg. Els? lépésként egy részletes, egységes adattáblát kaptak az intézmények, amelyek visszaküldésük után folyamatosan feldolgozásra kerültek. Az adatbekérés az egyetemek meglév? kollégiumainak m?szaki állapotát, szobabeosztását, átépíthet?ségét, valamint a tervezett fejlesztések státuszát fedte le. A minél pontosabb munka érdekében két k?rben zajlottak le az adatbekérések, így lehet?ség nyílt az egyetemek és a Stratégia készt?i k?z?tti állandó kommunikáció fenntartására. Az adatok feldolgozása után, áprilisban, az EMMI-ben egy workshop megtartására került sor, amelyre minden állami fels?oktatási intézmény meghívást kapott és részt is vett. A megbeszélésen meghatározásra kerültek az országos kollégiumfejlesztési programhoz kapcsolódó általános igények és irányelvek, szerepl?k, ütemezés és célok, lehet?ség volt javaslatok megfogalmazására is. A feldolgozott részletes adatok és a szakmai workshopok alapján egyértelm?vé vált, hogy a kollégiumi kínálat országosan mind mennyiségében, mind min?ségében nagyon heterogén képet mutat, ezért a szerepl?k egy részletes m?szaki felülvizsgálat mellett d?nt?ttek, hogy minél inkább valós képet kapjanak a kollégiumok m?szaki állapotára vonatkozóan. Ekkor kezd?d?tt meg a m?szaki felmérések szakmai keretrendszerének kidolgozása, szakért?k keresése a feladathoz és az intézmények részér?l a kollégiumokhoz kapcsolódó m?szaki dokumentumok (alaprajzok, metszetek stb.) begy?jtése. A Stratégia célkit?zése, hogy azt 2016 szeptemberében már tárgyalni tudja a Kormány és ennek nyomán országszerte megkezd?dhessenek az ütemezett kollégiumi felújítások. A Stratégia részét képzik a már korábban jóváhagyott fejlesztések is, hiszen a cél egy rendszer szint? fejlesztési program megvalósítása, továbbá a már megkezdett felújítások/építések tapasztalatai beépíthet?ek a Stratégia végrehajtásába. 2.1.1. A m?szaki vizsgálat alapelveiA Stratégia célja, hogy minél teljesebb és pontosabb képet adjon a hazai fels?oktatási kollégiumok helyzetér?l, valamint azonosítsa a lehetséges és megtérül? fejlesztési projekteket. Ennek érdekében a meglév? kollégiumi állomány és a tervezett fejlesztések egyaránt felülvizsgálatra kerültek. A m?szaki vizsgálatok a hazai fels?oktatási kollégiumok minél szélesebb k?rét kívánták lefedni. Minden kollégium vizsgálatára nem volt lehet?ség, de – m?szaki szakért?k segítségével – ?sszesen 60 helyszíni vizsgálat és 54 tervez?asztal melletti (a továbbiakban: desktop) vizsgálat ment végbe. A felmérést végz?k a fennmaradó 61 kollégium f?bb adatait, paramétereit és fejlesztési terveit is ?sszegy?jt?tték, és beemelték a Stratégia által vizsgált intézmények k?rébe, így elmondható, hogy a teljes állami fenntartású fels?oktatási intézményrendszer minden kollégiuma helyet kapott a felmérésben.A kollégiumok vizsgálati módszerének kiválasztásában az alábbi tulajdonságok élveztek prioritást. Annál nagyobb valószín?séggel került be a m?szaki vizsgálatok, azon belül is a helyszíni vizsgálatok k?rébe egy kollégium, minél régebben épült,minél régebben volt felújítva,minél nagyobb szobaszámmal és fér?helyszámmal rendelkezik,minél inkább rendelkezésre álltak m?szakilag el?készített fejlesztések (tervek, megvalósíthatósági tanulmányok),a helyszíni vizsgálathoz minél k?nnyebb volt a fizikai megk?zelítés (annak érdekében, hogy minél t?bb helyszíni felmérésre kerülhessen sor).Amennyiben a fels?oktatási intézmény bezárásra jel?lt meg egy kollégiumot, az kikerült a helyszíni vizsgálat k?réb?l, elfogadva az intézmény javaslatát. A bezárás oka általában a kollégiumok szempontjából nem megfelel? (de statikai okokból nem változtatható) épületstruktúra és állag, a k?ltséges fenntarthatóság, illetve a kampusztól lév? nagy távolság volt.A vizsgálatba bekerült kollégiumok kiválasztása tehát egy ?sszetett értékelési rendszer eredménye volt azzal az alapvet? céllal, hogy a vizsgálatok minél nagyobb hallgatói létszámot érintsenek.2.1.2. A m?szaki vizsgálat módszertanaA kollégiumokkal kapcsolatos m?szaki vizsgálatok felmérésére a BME ?pítészmérn?ki Karának Lakóépület-tervezési Tanszéke kapott megbízást a PwC-t?l, amelynek keretében egyrészt felmérték a meglév? kollégiumok jelenlegi m?szaki állapotát, másrészt a j?v?beli hasznosítás lehet?ségeit vizsgálták.A felmérés megkezdéséhez szükséges kollégiumok listáját és intézményi adattáblákat a PwC állította ?ssze a kancellárok segítségével. A kollégiumok m?szaki tervei a munka folyamán folyamatosan érkeztek be a kül?nb?z? intézményekt?l. A tervek tartalmilag és formátumukban is nagyon vegyes színvonalúak voltak, s ez egy-egy kollégium megismerését, adatainak csoportosítását is megnehezítette. A kapott dokumentációk 14%-a volt megfelel?nek tekinthet?, további 29% k?zepes, míg 57%-uk gyenge színvonalat képviselt. A kollégiumok vizsgálatát a BME három csoportba osztotta:A 2.2.1 alfejezetben k?z?lt prioritásokat figyelembe véve kialakult egy 53 + 7 db kollégiumot tartalmazó, helyszíni felméréssel vizsgált csoport. Ezeket a kollégiumok kerültek a legrészletesebb vizsgálat alá – amit az esetükben rendelkezésre álló nagyobb bemeneti adathalmaz is segített. A második csoportot az úgynevezett desktop vizsgálattal érintett kollégiumok alkották. Esetükben a vizsgálat helyszíni felmérés nélkül, kizárólag az intézményekt?l kapott információk és tervek alapján zajlott. E csoport esetében inkább csak bizonyos paraméterek ellen?rzésére, megbecslésére került sor. A harmadik csoportba azon kollégiumok kerültek, amelyeknek távlati fejlesztése jelenleg sem az intézményi tervek alapján, sem a jelen Stratégia alapján nem reális, de a rendszer részeiként megjelennek a dokumentációban. E csoportban is csak bizonyos paraméterek ellen?rzése, megbecslése t?rtént meg.A vizsgálati szempontrendszerek ?sszeállítása és a vizsgálatok megkezdése el?tt szükség volt az elérend? célok meghatározására is. Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia alapvet? célja a fels?oktatási intézmények kollégiumainak j?v?be mutató, a XXI. század igényeit figyelembe vev? min?ségi fejlesztése oly módon, hogy a kínálat mennyiségi oldalról is igazodjon a változó trendekhez és területi folyamatokhoz. A kollégiumi fejlesztések koncepciójának m?szaki konkrétumai emellett els?sorban az intézmények igényei szerint határozhatók meg. Kiemelend? a Stratégiában prioritást élvez? kollégiumok esetében szinte minden esetben felmerül? igény az 1, 2, maximum 3 ágyas kollégiumi szobák iránt, amelyek saját vizes blokkal vannak felszerelve (zuhany, mosdó, és WC). Fontos elvként fogalmazódott meg továbbá, hogy a szabvány szerint el?írt m2/f? területet a túlzsúfoltság elkerülése érdekében mindenképpen be kell tartani. Ez t?bb intézmény esetében fér?helyszám-cs?kkenést eredményez – ilyen esetben a vizsgálat az adott épületek b?vítésének és a fér?helyszám pótlásának lehet?ségeire is kiterjedt. A szükséges b?vítések emelet-ráépítéssel, tet?tér-beépítéssel, hozzáépítéssel valósulhatnak meg. Ezekhez a vizsgálatokhoz minden szükséges szakág elvégezte a saját szempontrendszerének megfelel? vizsgálatokat, hogy a fejlesztési és felújítási k?ltségek minél pontosabban kerülhessenek meghatározásra. Hasonló d?ntések meghozatalára volt szükség bizonyos m?szaki feltételek változatása tekintetében. A nyílászáró-cserék vagy a homlokzatok h?szigetelése mellett az átépítéshez kapcsolódó igények k?z?tt jelentkeztek az elavult épületgépészeti és épületvillamossági berendezések cseréjét célzó beruházások, de szempontként fogalmazódott meg az akadálymentesítés és t?zvédelem k?vetelményeinek els?sorban építészeti, de a t?bbi szakágat is érint? kielégítése is.A Stratégia átfogó, programalkotó m?fajából adódóan a felmérés kapcsán nem került sor minden egyes kollégium felújításainak és átépítésének megtervezésére, ugyanakkor az épületek értékelése során a felmérést végz?k a kollégiumok jelenlegi és a fejlesztett m?k?désére vonatkozóan pontos számértékeket vettek figyelembe, els?sorban az alábbi két paraméter tekintetében:szobaszám és fér?helyszámbekerülési és várható üzemeltetési k?ltség2.1.2.1. Helyszíni felmérésekA felmérések a kollégiumok m?szaki állapotának értékelésére vonatkozó részletes szempontrendszer mentén t?rténtek, amelyet építészek, városépítész, épületgépész, épületvillamosság tervez?k, illetve akadálymentesítési, t?zvédelmi, tartószerkezeti és BREEAM szakért?k, valamint k?ltségelemz?k alakítottak ki (lásd 3. sz. melléklet).A listába bekerült intézmények kapcsolattartói és a helyszíni vizsgálatokat végz? felmér?k el?zetesen kaptak egy táblázatos formában ?sszeállított listát, szakági felbontásban. A helyszínbejárások a kollégiumok m?szaki szakembereivel, esetenként a kancelláriák munkatársaival k?z?sen t?rténtek. A táblázatok kit?ltése is ezen alkalmak keretében t?rtént meg. A felmér?k nemcsak begy?jt?tték a szükséges adatokat, hanem a bejárások során rengeteg helyszíni fotót is készítettek, amelyek az épületek állapotára és k?rnyezetére vonatkozóan hasznos információkkal tudtak szolgálni a kül?nb?z? szakági szakért?k számára.A felmérési táblázatok a helyszínbejárást k?vet?en a szakági szakért?kh?z kerültek. ?k a táblázatok kiértékelése alapján meghatározták a távlati célok eléréséhez szükséges fejlesztéseket: értékelték a meglév? állapotot, javaslatot tettek átalakításra, felújításra, esetenként b?vítésre. A nagyobb lépték? beavatkozások struktúraváltásként kerültek meghatározásra, hiszen ezek akár t?bb szakág tekintetében tervezési és kivitelezési munkát igényelnek, s várható k?ltségtartalmuk is jelent?s. Az értékel? táblázat alapján és a szakért?i véleményeket figyelembe véve készült el az átalakítások, felújítások alapterületre vetített fajlagos k?ltségbecslése.2.1.2.2. Desktop vizsgálatokA tervez?asztal melletti vizsgálatok az egyetemekt?l kapott adatok és tervek alapján készültek. Mivel ezek a tervek építészeti dokumentáció részeiként kerültek átadásra, a vizsgálatok els?sorban az építész szakért? véleményén alapultak, amennyiben azonban az épület funkcionális és/vagy m?szaki kialakítása érdekében strukturális beavatkozásra vonatkozó igény merült fel, a szakági szakért?k is hozzátették javaslataikat, valamint a k?ltségbecslés is ehhez igazodva készült el. Ha a fenti tervek nem álltak rendelkezésre, akkor vagy felújítást nem igényl? kollégiumról volt szó (ez els?sorban a nemrégiben felújított/épített piaci forrásból megvalósított létesítmények esetében fordult el?), vagy a felújítás általános igénye merült csak fel (és ennek becsült k?ltségei jelentek meg).A vizsgálatok minden esetben a tervek alapján folytak, a szempontokat kiegészítették az urbanisztikai paraméterek és szabályozás egyes elemei. Az építészeti tervdokumentáció, illetve koncepció alapján az építész szakért?k véleményezték a kollégiumokat, vizsgálták a távlati fejlesztés és hasznosítás lehet?ségeit. Más szakág az információk hiányában nem tudott szakért?i véleményt megfogalmazni.2.1.3. A vizsgálatba vont kollégiumok k?reA felmérést végz?k Budapesten és k?rnyékén a kollégiumi szobák 78%-át helyszínen, 11%-át tervez?asztal mellett vizsgálták. Ez ?sszesen 89%-os lefedettséget jelentett, míg vidéken 69%-os volt a teljes vizsgálati lefedettség. Budapesten és k?rnyékén 30 intézménynél (a meglév? kollégiumok 61%-a) végeztek helyszíni vizsgálatot, 7 esetben (14%) pedig tervez?asztal melletti vizsgálatot. A vidéki egyetemek, f?iskolák esetében a meglév? kollégiumokból 30-at (a kollégiumi épületek 30%-a) néztek meg helyszíni vizsgálattal, 34-et (33%) pedig tervez?asztal mellett. Budapesten jellemz?en rosszabb volt a kollégiumok m?szaki állapota, mint vidéken.Budapesten és k?rnyékén az egyetemek 8 esetben jeleztek bezárási tervet, de emellett 14 új kollégium építésének igényét jel?lték meg. Vidéken el?zetesen három új kollégium építése iránt merült fel igény: egy Debrecenben, egy Kecskeméten és egy Gy?rben kerülne felépítésre. Az átalakításokkal járó fér?helyvesztések miatt indokolttá vált egy szegedi és egy miskolci kollégium építése is.Ha a szobaszámokhoz és fér?helyekhez viszonyítjuk az arányokat, akkor az alábbiakat látjuk:BudapestVidék?sszesenSzobaszám helyszíni 78%39%52%Szobaszám desktop 11%30%24%Szobaszám vizsgálati lefedettség ?sszesen89%69%76%Fér?hely helyszíni 78%39%52%Fér?hely desktop 10%30%23%Fér?hely vizsgálati lefedettség ?sszesen88%69%75%2.1.1. táblázat: Szobaszámok és fér?helyek vizsgálati lefedettsége?sszességében tehát a részletes m?szaki vizsgálat Budapesten és k?rnyékén a kollégiumi szobák k?zel 90%-át érintette, míg vidéken k?zel 70%-ot fedett le (de vidéken t?bb is a felújított vagy korszer? (k?zszolgáltatás keretében megvalósított) kollégium). Országos viszonylatban a teljes kollégiumi szobaállomány 76%-át vizsgálták m?szaki szakért?k, emellett vizsgálat alá került 13 darab új kollégiumi épület terve is.2.2. Keresletelemzés2.2.1. Nemzetk?zi trendek2.2.1.1. Világméret? hallgatói mobilitásA globalizáció az élet minden területére jelent?s hatással van. A turizmus fontossága az elmúlt években jelent?sen emelkedett, egyre t?bb ember utazik külf?ldre üzlet, szabadid? elt?ltése, vagy épp tanulás céljából. A nemzetk?zi diákmobilitás egy gyors ütemben fejl?d? része a turizmusnak, magában foglalja mind a r?vid távú, pár hetes kutatási ?szt?ndíjakat, néhány hónapos szakmai vagy nyelvi képzéseket, mind pedig a teljes, egyetemi fokozat megszerzésére irányuló képzéseket. Ezzel párhuzamosan a fels?oktatás világszerte hatalmas b?vülésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Míg 1970-ben 32,5 millió diák vett részt fels?fokú oktatásban, 2000-ben ez a szám már 100 millió k?rül mozgott, az UNESCO Institute for Statistics becslése alapján pedig 2010-re elérhette a 178 milliót is. Ez éves szinten 4,3%-os n?vekedésnek felel meg, amely igencsak jelent?s a népesség 1,6%-os átlagos évi n?vekedésével ?sszevetve. A fels?oktatásban tanuló diákok száma az OECD jelentése alapján 2025-re 263 milliót is kitehet, az élethosszig tartó tanulás tendenciájának er?s?dése pedig tovább fokozza ezt a folyamatot és visszahozza az id?sebb generációkat is a posztgraduális képzésbe. A nemzetk?zi fels?oktatási mobilitás is gyors ütemben b?vült. Amíg 1990-ben k?rülbelül 1,3 millió diák tanult külf?ld?n, 2011-ben már majdnem 4,3 millió, ami éves átlagos 6%-kos n?vekedést jelent a vizsgált id?szakban, de 2025-re ez a szám elérheti a 8 millió f?t is. A mobilitás n?vekedése a nyugati országok mellett a fejl?d? régiókban is egyre inkább megfigyelhet?.A gyors n?vekedés a régiók k?zti kapcsolatok fejl?désének, a fels?oktatásban és a munkaer?piacon megfigyelhet? egyre nagyobb nemzetk?zi nyitottságnak, az utazási k?ltségek jelent?s cs?kkenésének, valamint az egyetemi oktatás egységesedésének egyaránt k?sz?nhet?. A külf?ld?n tanuló diákok számának n?vekedése kül?n?sen er?s volt az utóbbi 10 évben, ami egyúttal új elvárásokat támasztott az egyetemi rendszerrel és az azt támogató infrastruktúrával szemben is.Tanulmányozva 2.2.1. ábrán szerepl? adatokat megfigyelhet?, hogy az Európai Unió egyes tagállamai mint desztinációk javítottak, mások pedig rontottak relatív pozíciójukon (a továbbiakban: piaci részesedés). Az Egyesült Királyság és Spanyolország n?velni tudta relatív vonzerejét a 2000 és 2011 k?z?tti id?szakban, míg például Franciaország és Németország piaci részesedése cs?kkenést mutatott ugyanezen periódusban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a piaci részesedés cs?kkenése az országok egymáshoz viszonyított pozícióját mutatja, így nem feltétlenül jelenti a külf?ldi diákok létszámának cs?kkenését egy adott országban. Volumenét tekintve a tanulmányaikat külf?ld?n folytató diákok száma jelent?sen n?tt az elmúlt évtizedekben. Európán túl tekintve mindkét évben a f? célország az USA volt. Habár az Egyesült ?llamok szerepe abszolút értelemben tovább n?vekedett a piacon, az utóbbi id?ben piaci részesedése cs?kkenést mutat: míg 2000-ben a nemzetk?zi diákok 23%-a választotta az USA-t célállomásul, addig 2011-re ez az arány 16%-ra cs?kkent. 2.2.1. ábra: A 10 legkedveltebb célország piaci részesedése a külf?ld?n tanuló diákok k?rében Ezen felül az OECD-jelentés azt is megállapítja, hogy a két vizsgált év k?z?tti id?szakban a nemzetk?zi porondon korábban kevéssé ismert fels?oktatási rendszerrel rendelkez? olyan európai országok is n?velni tudták részesedésüket, mint Spanyolország, Olaszország, Ausztria vagy Hollandia. A külf?ld?n tanuló diákok magas aránya az EU-ban f?leg az Európai Unión belüli mobilitásnak tulajdonítható – ezt a politikai akarat és a Bolognai Rendszer is er?síti. Végül említést érdemel, hogy a csendes-óceáni térség mint választott célállomás jelent?sége szintén emelkedett az utóbbi években.2.2.1.2. Globális trendek a diákszállások keresleti és kínálati piacánAz elmúlt évtizedekben a globális diákszállás szektor komoly n?vekedést ért el, aminek f? hajtóerejét az el?z? szakaszban tárgyalt demográfiai folyamatok adták. A mobilizálódó diákok számának világszerte tapasztalható n?vekedése automatikusan fokozta a min?ségi diákszállások iránti igényt is, ugyanakkor az egyetemeket világszerte felkészületlenül érte a felvett diákok számának komoly emelkedése, nem voltak képesek megfelel? diákszállásokat kialakítani, a kampuszon található, meglév? létesítményeik pedig elavulttá váltak. Ezzel szemben a magánszektor reagált az er?s keresletn?vekedésre, s a diákok igényeinek megfelel?, kimondottan e célra épült szállásokat alakított ki. Ez a diákszállások piacának komoly átalakulását jelentette, ugyanakkor a fejl?dés világszerte más és más fázisban van. Amíg az USA és az Egyesült Királyság esetében érett piacról beszélhetünk, addig Ausztráliában a kezdeti fejl?dés szakaszát láthatjuk, ?zsiában és Európa nagy részén pedig fiatal, de dinamikusan n?vekv? diákszállás-piacokat találunk. Magyarországon ez a piac még nem alakult ki, az els? beruházások tervezési, kivitelezési fázisban vannak.Európában – a fent említett módon – csak az Egyesült Királyságbeli diákszállás piac tekinthet? érettnek. Komoly fejl?dés tapasztalható Németországban, Ausztriában, Belgiumban, és Hollandiában, a kontinens t?bbi részén azonban a szektor továbbra is fejletlen. A diákszállások kínálata Európában historikusan alacsony, és nem képes kielégíteni a diákok részér?l folyamatosan emelked? keresletet.Az európai kínálat t?bbsége kollégiumokból és magánlakásokból tev?dik ?ssze. A kollégiumok nagy részét magán és állami intézmények biztosítják, de nem elhanyagolható az egyházi üzemeltetés? kollégiumok szerepe (Olaszországban, Németországban, vagy épp Spanyolországban), illetve a regionális szervezetek (például a szociális ház sz?vetkezetek Hollandiában) vagy épp diákszervezetek által (például a ?Studentwerk” Németországban) biztosított kínálat sem. Ezek a megoldások olcsó szálláslehet?ségeket kínálnak a diákok számára (jellemz?en támogatott szállások), ugyanakkor kül?nb?z? min?ségi standardokat képviselnek. A kelet-európai, volt szocialista országokban rendszerint alacsonyabb színvonalat biztosító épületek találhatók, míg például Finnországban a kollégiumok magas színvonalú szálláslehet?séget jelentenek k?z?s szobákban, vagy apartmanokban biztosítva az ellátást akár egyedülálló diákok, akár családosok számára. Ugyancsak jelent?s a szórás az országok k?z?tt a kollégiumok iránti kereslet terén. A kereslet nagyságrendjét alapvet?en két tényez? határozza meg. Egyrészt az adott országban rezidens diákok k?rében hagyományosan kialakult kollégiumi kereslet, másrészt a külf?ldi diákok által az ország fels?oktatása iránt támasztott kereslet. Európában a diákok átlagosan alig t?bb, mint 15%-a él kollégiumokban, de ezek a számok régiónként nagyon eltér?ek. Legnagyobb arányban a korábban k?zpontilag szervezett kelet-európai gazdaságokban (22%), valamint a balti országokban (24%) használják a hallgatók a kollégiumot szálláshelyként. Ezekben az országokban viszonylag komoly kapacitások vannak, k?sz?nhet?en a túlépítkezéseknek. Emellett a skandináv diákok is nagy arányban laknak kollégiumokban, ami nagyrészt a helyi politikai kezdeményezéseknek k?sz?nhet?. ?m míg Svédországban a hallgatók 23%-a lakik kollégiumban, addig Olaszországban ez az arány például csupán 2%.A külf?ldi diákok által támasztott kereslet alakulását mutatja a 2.2.2. ábra, amely szemlélteti egyrészt Európa-szerte a külf?ldi hallgatói számot (2013) és annak várható alakulását (2020-ig), másrészt a teljes hallgatói létszámon belüli külf?ldi diákszám arányt. 2.2.2. ábra: Európa f?bb városaiban tanuló külf?ldi fels?oktatási hallgatók száma és n?vekedése.Az Egyesült Királyság láthatóan minden értékében messze kiemelkedik, k?sz?nhet?en London világvárosi pozíciójának, az angol nyelvterületnek és a potenciálisan jó munkaer?-keresletnek. London 2013-ban mért 100?000-es külf?ldi diáklétszáma a várakozások szerint 2020-ra k?zel 130?000-re n?vekszik, noha a becslés még a Brexit és annak hatásai el?tt készült. Iparági értesülések szerint az Egyedült Királyságban mindemellett mintegy 100?000 kollégiumi szoba hiányzik a piacról. London mellett három másik centrum azonosítható a külf?ld?n tanuló diákok célpontjai k?zül. Párizs, Bécs és Madrid egyaránt 40–70 ezer diákot fogad, vagy tervez fogadni 2020-ra. Madridban kül?n?sen er?s a diákszám n?vekedése, 7 év alatt a létszám duplázódása várható. Az ábra fontos tanúsága emellett, hogy Budapest kül?n?sebb stratégia nélkül is felmutatható szerepl?vé vált a nemzetk?zi oktatás európai színpadán. F?városunk 2013-as és várható külf?ldi hallgatói létszáma nagyon hasonló Berlin, Brüsszel, Zürich számaihoz, noha ez utóbbiak gazdaságilag és oktatásszervezésben is jóval fejlettebb városok, és esetükben jelent?s a privát szféra által tulajdonlott, egyetemi szálláshelyek száma is.A fent leírt folyamatok Európában egyértelm?en kikényszerítik a diákszállások számának n?velését, ugyanakkor ennek lehet?ségeit állami oldalról nagyban behatárolják az európai országokban tapasztalható k?ltségvetési megszorítások és a korlátozott készpénzállomány. Mindez lehet?séget biztosít a komolyabb ingatlanpiaci szerepl?knek a belépésre és a gyors térszerzésre. Látva az Egyesült Királyságban elért sikereket, a szerepl?k megpróbálják a modellt más európai országokban is megvalósítani. Jó példa erre a Victoria Hall terjeszkedése Németországban, ?rországban és Spanyolországban.2.2.1.3. Az diákszállás mint alternatív szektor az ingatlanpiaconAz európai ingatlanpiac érdekl?dést mutat az alternatív szektorok felé, ahová a diákszállások is tartoznak. A megkérdezetteknek 41%-a fontolgatja, hogy alternatív szektorokba fektessen be, ami nagy n?vekedésnek felel meg a 2015-ben még csak 28%-os hajlandósághoz képest. Legt?bbjük (59%) az alternatív szálláshelyek k?zül a diákszállást tartja optimális alternatív ingatlanpiaci befektetéseknek, azonban egyre n? azon befektet?k száma is, akik egészségügyi befektetéseket fontolgatnak.Az USA és az Egyesült Királyság érett piacainak tulajdonviszonyai még mindig meglehet?sen nagy t?redezettséget mutatnak. Sok kisebb fejleszt?, üzemeltet?, tulajdonos van, akik erejüket még csak részben koncentrálták. Az Egyesült ?llamok három legnagyobb diákszállás-piaci szerepl?je, az American Campus, a Campus Crest és az Education Reality Trust 80, 40, illetve 20 ezer kollégiumi fér?helyet üzemeltet. A magánpiac mindemellett egyértelm?en úgy vélekedik, hogy a kollégiumi ingatlanszektor jó kilátásokkal kecsegtet és n?vekedés el?tt áll. A kontinentális Európában így várhatóan n?vekv? számú diákszállás-projekttel találkozunk a k?zelj?v?ben. Ahogyan azt a Stratégia fentebb már r?gzítette, az oktatási piac dinamikusan fejl?dik, s jó lehet?ségeket kínál a n?vekedésre a diákszállás-szektorban, ugyanakkor a világszerte korlátozott állami finanszírozás miatt a diákszállások kínálati piacán várhatóan egyre inkább megjelennek magánberuházók, akik tapasztalt és t?keer?s üzemeltet?ket vonnak be a folyamatba.2.2.2. Kereslet a hazai fels?oktatás irántA fels?oktatási kollégiumok iránti kereslet meghatározásához fontos áttekinteni a fels?oktatás általános helyzetét, j?v?beli trendjeit, a kormányzat és az egyetemek várakozásait. A fels?oktatás fejlesztési irányait kijel?l? ?Fokozatváltás a fels?oktatásban” cím? stratégiai dokumentum rámutat a fels?oktatás elmúlt 25 év alatt tapasztalt hatalmas b?vülésére, fejl?désére Magyarországon. A fels?oktatáshoz való hozzáférés jelent?sen kiszélesedett, a képzések palettája b?vült, a nehezebb helyzet? társadalmi csoportoknak is alkalma van már megszerezni a kívánt képzettséget, kialakult az oktatás és kutatás egysége, illetve megjelent a magyar fels?oktatás min?ségi fejlesztésének igénye. Ahhoz, hogy ez utóbbi megvalósuljon és a magyar fels?oktatási rendszer megfeleljen az iránta támasztott elvárásoknak, számos kihívással kell szembenézni. 2.2.2.1. A fels?oktatás társadalmi szerepeMagyarországon számos fejletlen térség küzd azzal a nehézséggel, hogy fiataljai számára nem tud elérhet? fels?oktatást biztosítani. Az elvándorlás megakadályozásához, a helyben t?rtén? munkavállalás és boldogulás támogatásához elengedhetetlen e régiók felzárkóztatása, az ott lakó fiatal korosztályok versenyképes tudáshoz juttatása. Szintén fontos társadalmi folyamatként azonosítható a fels?oktatás szempontjából a cs?kken? születésszám. A KSH adatai szerint 2010-ben a 18 éves korosztály statisztikai létszáma mintegy 126 000 f?s volt, míg 2015-re e korosztály létszáma 105 000 f?re volt tehet?, ami néhány év alatt csaknem 20%-os cs?kkenést jelentett. Mindemellett a fels?oktatásban részt vev?k népességen belüli aránya n?vekszik, a 30–34 év k?z?tti fels?fokú végzettségi arány a nemzeti célként meghatározott 30,3%-os határt meghaladva már 2013-ban 31,8%-ot ért el Magyarország.Ez az arányn?vekedés mindazonáltal nem minden id?szakban képes kompenzálni a születésszám cs?kkenéséb?l adódó hatásokat. A 2.2.3. ábrán látható, hogy 2010 és 2013 k?z?tt Magyarországon jelent?sen cs?kkent a fels?oktatásba jelentkez?k és felvettek száma, míg az elmúlt években a létszám állandósulni látszik. 2.2.3. ábra: A fels?oktatásba jelentkez?k és felvettek száma 2010 és 2015 k?z?ttA hallgatói létszám változása ugyanakkor az egyes intézményeket eltér?en érinti. A budapesti és a nagyvárosi intézmények iránt jellemz?en még n?tt is az érdekl?dés, így a hallgatói létszám országos alakulása a kollégiumi kapacitásb?vítés iránti szükségletet nem automatikusan befolyásolja.Tovább árnyalhatja a képet, hogy egyre t?bben mennek külf?ldre tanulni: pl. az ELTE gyakorló kollégiumában néhány év alatt 20%-ról 35%-ra ugrott a kiutazó diákok száma, mik?zben ezzel párhuzamosan n?vekszik a külf?ldi érdekl?dés a hazai fels?oktatás iránt. ?sszességében tehát bár az elmúlt évek során cs?kkent a kereslet a fels?oktatás iránt, ez ?nmagában véve nem jár a kollégiumfejlesztések iránti szükséglet cs?kkenésével, mivela kereslet területileg és intézményi szinten differenciált, a kereslet számos helyen n?vekedést mutat (lásd a 2.2.3 alfejezetben)a kollégiumok iránt keresletet támasztó külf?ldi hallgatók száma várhatóan n?vekedni foga kollégiumok iránti keresletet az albérletárak n?vekedése is serkentivalamint a kereslet cs?kkenése esetén a felszabaduló kapacitások jól felhasználhatók a min?ségi átalakítás során (pl. fürd?szobák kialakítása).2.2.2.2. A fels?oktatás gazdasági szerepeMagyarország gazdasági fejl?désének egyik fontos feltétele a megfelel? méret? és min?ség? fels?oktatási intézményrendszer rendelkezésre állása. A nemzetk?zi ?sszehasonlításban is alacsony foglalkoztatottságú magyar pályakezd?k munkaer?-piaci integrációjához a munkaer?piac elvárásainak megfelel? képzettség nyújtása szükséges. Megfigyelhet?, hogy a frissen végzett diákok egyre nagyobb hányada jut álláshoz magasabb hozzáadott értéket el?állító munkahelyeken, de ez a trend hosszabb távon csak akkor tud folytatódni, ha a fels?oktatási rendszer lépést tart a tudásátadással szemben támasztott új és újabb elvárásokkal.Magyarországon jelenleg adottak a szükséges pénzügyi feltételek ahhoz, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával, folyamatos állami szerepvállalás mellett és küls? t?bbletforrások bevonásával nemzetk?zileg is versenyképes fels?oktatási rendszer épülj?n ki. Fontos azonban, hogy – k?sz?nhet?en a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volumenben rendelkezésre álló infrastruktúra-fejlesztési forrásoknak –, a vidéki intézmények jóval t?bb EU-s támogatásban részesülnek, mint a budapesti egyetemek. A f?városban m?k?d? egyetemek forrás-ellátottsága ebb?l adódóan is vegyes képet mutat, az egyházi intézmények például a Vatikáni egyezmény alapján jellemz?en magasabb támogatásban részesülnek. Az egyetemi interjúk során t?bb intézmény képvisel?je jelezte, hogy K?zép-Magyarországon kevés a rendelkezésre álló uniós támogatás, ugyanakkor – f?ként az ?nk?ltséges hazai és külf?ldi hallgatóknak k?sz?nhet?en – t?bb lehet?ségük van saját bevételek termelésére. 2.2.2.3. Nemzetk?zi ?sszevetés és nemzetk?zivé válásA magyarországi intézmények fels?oktatási rangsorokban elért helyezéseit tekintve hazánk jelenleg az ?er?s k?zépmez?nyben” helyezkedik el K?zép-Európában. Lakosságszámra vetítve azonban az ország átlag feletti számban rendelkezik jó min?ség? intézményekkel, amelyek magas szint? és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak. Az országban emellett egyre n?vekszik a külf?ldi hallgatók száma, ami indokolttá teszi az idegen nyelv? képzések k?rének b?vítését. A magyar fels?oktatás egyik kiemelt célja a nemzetk?zi versenyképesség fejlesztése annak érdekében, hogy európai ?sszehasonlításban is magas színvonalú fels?oktatási kínálattal tudjuk n?velni a külf?ldi hallgatók érdekl?dését és számát.Az egyetemekkel készített interjúk tanúsága szerint az egyetemek t?bbsége (BME, BCE, ELTE, SE) t?rekszik a külf?ldi hallgatók számának n?velésére, illetve az idegen nyelv? BSc és MSc képzések fejlesztésére, b?vítésére. A BME intézményfejlesztési terve szerint az Egyetem valamennyi BSc, MSc és PhD képzését akkreditálni kívánja angol nyelven, illetve külf?ldi oktatókat, professzorokat is egyre nagyobb számban szeretné vendégül látni. A Budapesti Corvinus Egyetem intézményfejlesztési tervének szintén kiemelt célja a nemzetk?zi szerep n?velése mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ezt részben nemzetk?zi intézményi és programakkreditációk megszerzésével (AACSB és EQUIS), részben az idegen nyelv? képzések, ?joint” és ?double degree” programok fejlesztésével kívánják elérni. Az Egyetem emellett az angol nyelv? alapszakok számának n?velését, valamint új mesterszakok és specializációk, illetve idegen nyelv? doktori képzések indítását is tervezi.2.2.2.4. KépzésekNéhány budapesti egyetem hazai és nemzetk?zi képzései iránt kimagasló igény mutatkozik, t?bbek k?z?tt a Corvinus és Semmelweis Egyetemek képvisel?i is arról nyilatkoztak, hogy képzéseik stabilan és kiszámíthatóan m?k?dnek. A Semmelweis Egyetem (SE) minden karára és szakára túljelentkezés van, az egészségügyi képzés területén a SE az els? választás a hallgatók k?rében. A Corvinus Egyetemen a szakok d?nt? hányadát illet?en folyamatosan n?vekv? hazai és külf?ldi érdekl?dés figyelhet? meg. Mindkét egyetem kiemelte azonban, hogy ez nagyrészt budapesti k?zpontjuknak k?sz?nhet?, a vidéki intézményekben nem ennyire kedvez? a helyzet. A népegészségügyi ellen?r vagy az ápolóképzési szakirányra való jelentkezések száma vidéken drasztikusan cs?kkent, ezért t?bb képzést meg is kellett szüntetni. Ezzel szemben BME szakért?i például megemlítik, hogy ez a trend megváltozhat, amennyiben a vidéki hallgatók nem fogják tudni megfizetni a budapesti képzéseket.A fels?oktatási stratégia célja, hogy 2030-ban a fels?oktatást az alábbiak jellemezzék:Intézmények k?z?tti fokozott együttm?k?dés és egészséges versenyJelent?s javulás a képzések min?ségébenIntenzívebb oktatás, felkészültebb oktatókRugalmasabb képzési struktúraEr?sen specializált intézmények, határozott képzési profillalA területi fejl?dést szolgáló k?z?sségi f?iskolák m?k?dtetése (amelyek kutatásainak finanszírozásában a vállalatok, magán és k?z?sségi munkaadók is részt vesznek)A fels?oktatás stratégiai céljait a ?Fokozatváltás” számszer?sítette is az alábbiak szerint:TeljesítménymutatókKiindulási érték (2013)Célérték (2020)A meghirdetett képzésekszáma az érintett kapacitásokmegtartása mellett országosan15%-kal cs?kken10 7329?122A lemorzsolódás aránya 10százalékponttal cs?kken azalap- és osztatlan képzés átlagában35%25%Külf?ldi hallgatók száma n?vekszik23 00040 000A duális alapképzésben részt vev?hallgatók aránya a relevánsképzési területeken azels?évesek k?rében0%8%A fels?fokú vagy annak megfelel?végzettséggel rendelkez?karányának n?vekedése a 30–34 éves népességen belül29.9% (2012)35% (2023)2.2.1. táblázat: A ?Fokozatváltás”-ban megfogalmazott konkrét célok152400-5194302.2.3. ábra: Nappali fels?oktatási képzésben részt vev? külf?ldi hallgatók száma és aránya a magyar fels?oktatásban (2000–2015) 2.2.2.5. A hazai fels?oktatás iránti külf?ldi keresletA magyar fels?oktatás tradicionálisan er?s, számos nemzetk?zileg elismert egyetemmel büszkélkedhet. Az elmúlt két évtizedben emellett komoly elmozdulás volt tapasztalható az elitoktatás irányából a t?megképzés felé: a fels?fokú alap- és mesterképzésben részt vev? tanulók száma az 1990–91-es tanév csupán 108 ezer f?jér?l 259 ezer f?re emelkedett a 2015-16-os tanévre, de a g?rbe csúcsát 2005–2006-ban érte el 424 ezer tanulóval. Ennek ellenére a külf?ldi diákok száma és aránya csak lassan zárkózik fel a nemzetk?zi trendekhez, számuk 2015–16-ban is csupán 23 ezer f? volt Magyarországon. 2001-ben a külf?ldi hallgatók száma 8?556-ot tett ki, míg a 2015–2016-os tanévre 23 038 külf?ldi diák jelentkezett, vagyis 12 év alatt a külf?ldi tanulók száma t?bb, mint kétszeresére n?tt. A k?ztes években a beiratkozó külf?ldi diákok létszáma folyamatosan emelkedett, a legkisebb n?vekedést a 2001–2002-es évek hozták 49 f?vel, míg a legnagyobb emelkedést a 2013/2014-es tanév eredményezte 12 764 f?vel. A Magyarországon tanuló külf?ldi diákok száma t?bb, mint 1000 f?vel n?tt a 2009/2010-es, a 2011/2012-es, a 2013/2014-es, a 2014/2015-?s, valamint a 2015/2016-os tanévben is.Kiemelend?, hogy Budapest nagyon népszer? a külf?ldi diákok k?rében. Az egyetemi oktatás magas színvonalú, mégis megfizethet?. Emellett a város kül?nlegesen széles tárházát kínálja a kulturális, rekreációs és egyéb szabadid?s tevékenységeknek, ami nagyon vonzóvá teszi a várost a diákok számára. Napjainkban a budapesti egyetemek k?rülbelül 15–20 ezer külf?ldi diáknak adnak otthont, meghatározó részük a négy legnagyobb egyetemen tanul (BME, Corvinus, ELTE, Semmelweis). Hallgatói ?sszlétszámukhoz viszonyítva azonban további egyetemek, mint például a CEU, a Liszt Ferenc Zenem?vészeti Egyetem és az Andrássy Egyetem is jelent?s arányú külf?ldi diákot képeznek.2.2.4. ábra: A négy f? budapesti egyetemen tanuló külf?ldi diákok száma (2015)A magyar fels?oktatás jellegzetességeként a n?vekv? számú egyetemistával párhuzamosan az állami támogatás mértéke folyamatosan cs?kkent 2012-ig, ennek k?vetkeztében az egyetemek elkezdték keresni a küls? t?kebevonás lehet?ségeit. Ez t?rténhet kül?nb?z? vállalati tevékenységeken keresztül (például a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében szakért?i díjak, tanulmányok, mérn?ki szolgáltatások által), vagy a k?ltségtérítéses diákok számának n?velésével. Utóbbi folyamatban a nagy múlttal és nemzetk?zi elismertséggel rendelkez? Semmelweis Egyetem játssza a vezet? szerepet, k?sz?nhet?en annak, hogy az Egyetem német és angol nyelv? képzésein a hallgatói létszám gyors ütemben n?tt. A Semmelweis Egyetemen tanul Magyarországon a legt?bb külf?ldi diák, valamint a viszonylag magas tandíjakból adódóan az egyetemi k?ltségvetés jelent?s hányadát teszik ki a külf?ldi diákok k?ltségtérítései. A t?bbi nagy hazai egyetem, így például a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, az E?tv?s Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szintén t?rekszik a tandíjat fizet? magyar és külf?ldi hallgatók nagyobb arányú bevonására.A Semmelweis Egyetem teljes k?ltségvetésének (a klinika m?k?dési k?ltségvetését is beleértve) 12%-a a külf?ldi diákok tandíjaiból tev?d?tt ?ssze 2014-ben. Ez jelenti az intézmény f? – szabadon felhasználható – bevételi forrását, így ennek fenntartása a stabil m?k?dés érdekében kiemelt fontosságú.A külf?ldi diákok származási országát vizsgálva elmondható, hogy a 2015–2016-os tanévben felvettek k?zel 25%-a a szomszédos országokból érkezett. Legt?bbjük állami ?szt?ndíjjal felvett romániai, szlovákiai, ukrajnai, vagy szerbiai magyar nemzetiség? diák. Részarányuk azonban jelent?sen cs?kkent 2004 óta, amikor a felvett külf?ldi diákoknak még 60%-át tették ki a magyarul beszél?k, akik legt?bbsz?r a magyar nyelv? oktatási programokban vettek részt. A nem szomszédos országokból felvett diákok d?nt? t?bbsége Németországból, Iránból, Norvégiából, Izraelb?l, Brazíliából és Svédországból érkezik. A legdinamikusabb gazdasági n?vekedést mutató nemzetek diákjainak száma ugyanakkor szintén gyorsan emelkedik Magyarországon. A kínai oktatási minisztérium szerint például a külf?ld?n tanuló kínai diákok létszáma 2008 óta évente 20%-kal emelkedik, világszinten jelenleg meghaladja a 400 000-et. Ez a folyamat a k?zelj?v?ben komoly hatással lesz a külf?ldi diákok számának alakulására Magyarországon is.2.2.2.6. Nemzetk?zi kapcsolatok, bilaterális egyezmények a magyar fels?oktatásbanA fels?oktatásban tanuló külf?ldi diákok számának n?velése ?sszhangban van a kormányzat politikai t?rekvéseivel. Ennek megfelel?en a külf?ldi diákok magyar fels?oktatás iránti keresletének n?vekedése irányába mutatnak a kormányzat által kialakított nemzetk?zi kapcsolatok és aláírt egyezmények, t?bbek k?zt a Stipendium Hungaricum ?szt?ndíjprogram is. Az együttm?k?dések k?zül ezen felül az alábbiakat érdemes kiemelni:A Magyarországra érkez?, n?vekv? számú külf?ldi diáksereg legfontosabb katalizátora még mindig az Európai Bizottság Erasmus és Erasmus+ programja, amely az oktatást és képzést, az ifjúsági szférát és a sportot támogatja. Résztvev?inek száma folyamatos n?vekedést mutat, 2013-ban már felülmúlta a 4 300 f?t. A program oktatás és képzés területén mobilitási, partnerségi és szakpolitikai tevékenységek megvalósítását teszi lehet?vé a fels?oktatási, k?zoktatási, szakképzési és feln?ttoktatási szektorokban.A ?Tudomány határok nélkül” egy brazil ?szt?ndíj program, amelyet 2011-ben indítottak útjára nagyrészt a brazil állam finanszírozásával, magánszektorbeli támogatással kiegészítve. A Program támogatásával 100 000 brazil diák utazhatott külf?ldre 2012 és 2015 k?z?tt. Magyarország kezdetben mind?ssze 260 brazil diákot fogadott, a k?vetkez? évben azonban már számuk 430-ra emelkedett, míg 2014-ben további 1000 diák érkezett hazánkba a program keretében. Ezzel a 2014/2015-?s tanévben hazánkban a brazil lett a második legnépesebb diákk?z?sség a németek után. A Brazíliában lezajlott politikai változások k?vetkeztében a program j?v?beni sorsa bizonytalanná vált, azonban hasonló kezdeményezések Mexikóban és más fejl?d? országokban átvehetik a helyét (a magyar fogadópiac tekintetében).A keleti nyitás politikájával ?sszhangban Magyarország fontos lépéseket tett nemzetk?zi kapcsolatainak er?sítésére, a gazdaságon túli partnerségek tartalommal való megt?ltésére. ?j, bilaterális egyezmények megk?tésére nyílt lehet?ség azzal a szándékkal, hogy t?bbek k?z?tt oktatási együttm?k?dések is születhessenek. Ennek eredményeként 2011-ben a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és oktatási kapcsolatokat el?mozdító keret-megállapodás született Szaúd-Arábia és Magyarország k?z?tt. A megállapodással ?sszhangban elindult egy párbeszéd és tárgyalási folyamat, amelynek célja a j?v?ben 1500 szaúd-arábiai diák magyarországi fels?oktatásban való részvétele – f?leg orvosi, m?szaki, informatikai területeken. Az együttm?k?dés további távlatokat rejt, miután a szaúdi kormányzat jelenleg is t?bb, mint 150 000 diákjának külf?ldi tanulmányait finanszírozza évente.A Magyarországon tanuló k?rülbelül 800 norvég diák t?bbsége norvég állami ?szt?ndíjjal vesz részt a hazai fels?oktatásban. Legnagyobb részük orvosi tanulmányokat folytat.A 2014-es magyar-orosz baráti együttm?k?dés keretében Magyarország k?telezettséget vállalt 200 orosz hallgató magyarországi oktatásának finanszírozására.2.2.3. Kereslet a hazai kollégiumok irántA K?zponti Statisztikai hivatal adatai szerint a diákok számának cs?kkenésével párhuzamosan cs?kkent a kollégiumban elszállásolt diákok száma is, 2005 és 2014 k?z?tt majdnem 10 ezer f?vel (2.2.5. ábra). Ahhoz azonban, hogy átfogó képet tudjunk kapni a kollégiumi helyzetr?l, területileg is érdemes megvizsgálni a kollégista hallgatók arányának alakulását az ?sszes hallgatói létszámon belül. 2.2.5. ábra: Országos hallgatói létszám és a kollégiumban elszállásolt diákok száma 2005 és 2014 k?z?tt A Budapesten tanuló, de budapesti állandó lakhellyel nem rendelkez? diákok száma t?bb mint 20 ezerrel n?tt 2005 és 2014 k?z?tt (nagyságrendileg 50 ezerr?l 70 ezerre), ezzel szemben a kollégisták k?rében arányuk 31,8%-ról 18,5%-ra cs?kkent ugyanezen id?szakban. Ez a kollégiumi helyek b?vítésének irányába mutat, hiszen azt jelenti, hogy a Budapesten tanuló vidéki diákok 81,5%-ának privát, gyakran magasabb k?ltségvonzatú helyeken kell megoldani szállásszükségletét, ami az albérleti áraknak a fejezet kés?bbi részében bemutatásra kerül? trendjeire figyelemmel k?zéptávon sem tartható fenn. Bár a kínálat és az igény k?z?tti rés nincs teljes mértékben azonosítva, a KSH adatait felhasználva a CBRE jelentés úgy véli, hogy k?rülbelül 35 ezer fér?hely lenne szükséges Budapesten, ami a jelenlegi kapacitás majdnem háromszorosa. 201020112012201320142015Budapesti diákok száma állandó budapesti lakhely nélkül 63 34466 84567 36370 18472 21772 476Budapesti diákok száma állandó k?zép-magyarországi régiós lakhely nélkül 41 50244 05345 25947 04849 27149 964Kollégiumban lakó diákok száma 14 88814 35614 50513 50813 330n.a.Nem kollégiumban elszállásolt diákok száma állandó budapesti lakhely nélkül 76,5%78,5%78,6%80,8%81,5%n.a.Nem kollégiumban elszállásolt diákok száma állandó k?zép-magyarországi régiós lakhely nélkül 48 45652 48953 13156 67658 887n.a.Kollégiumban lakó diákok aránya állandó budapesti lakhely nélkül 23,5%21,5%21,4%19,2%18,5%n.a.2.2.2. táblázat: Budapesten tanuló nem budapesti diákok száma és kollégiumi ellátásaA Hallgatói ?nkormányzatok Országos Konferenciája által készített ?Kollégiumi lakhatás – kutatási eredmények és javaslatok ?sszefoglalója” cím? tanulmány megállapítása szerint a vidéki és f?városi intézményekben egyaránt túljelentkezés jellemz?. A f?városban az adatszolgáltató intézmények k?rében az átlagos kollégiumi túljelentkezés mértéke 32% volt 2015-ben, ami azt jelenti, hogy 3350 hallgató került elutasításra. Emellett a korlátos kollégiumi kapacitások és az ebb?l fakadó vélt sikertelen felvételi kérelmek miatt sok olyan hallgató be sem adja a kérelmét, aki megfelel? számú kínálat esetén igényelne kollégiumi szálláshelyet.A vidéki adatszolgáltató intézmények k?rében a Pallasz Athéné Egyetem és a Miskolci Egyetem esetében saját székhelyük?n sem figyelhet? meg kollégiumi túljelentkezés, míg az ?sszes t?bbi esetben túljelentkezés jellemz? az adott egyetem k?zponti kollégiumaiban. Példaként említhet? a Pécsi Tudományegyetem, amelynek egyes kollégiumaiba 140%-os jelentkezés is megfigyelhet?, vagy a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem, amelynek egri kollégiumait 80%-os túljelentkezés jellemzi.A H?OK-tanulmány id?soros adatokra támaszkodva azt a k?vetkeztetést vonja le, hogy a kollégiumfejlesztési szükséglet a fels?oktatásban tanuló hallgatók számának cs?kkenése ellenére fennáll, így kapacitásb?vítést javasolnak, amit az elmúlt id?szak ingatlanárainak robbanásszer? n?vekedése is alátámaszt. Kiemelik, hogy a hallgatók egy része rendkívül nehéz anyagi k?rülmények k?z?tt kezdi tanulmányait, ezért fontos figyelemmel kísérni a lakhatás k?ltségeinek alakulását. A kollégiumok szerepe egyes ?kríziscsoportok” esetében még jelent?sebb, számukra kiemelten fontos a k?ltséghatékony lakhatási lehet?ség megteremtése. A tanulmány szerint a kollégiumi díj átlaga 13?917 Ft, a kollégisták majdnem háromnegyede (73%) lakhatásra havonta 16?000 Ft-ot vagy annál kevesebbet fizet. Emellett míg a fels?oktatásban részt vev? ?sszes diák átlagbevétele 67?633 Ft és átlagos lakhatási k?ltségük 25?900 Ft, tehát teljes bevételük 38%-át fizetik ki a szállásukra, addig a kollégisták ennél alacsonyabb átlagj?vedelemmel, 54?775 Ft-tal rendelkeznek, amelyb?l 13?179 Ft-ot k?ltenek átlagosan lakhatásra (24%). A nem kollégista tanulók k?rében tehát magasabb mind az átlagos j?vedelem (84?312 Ft), mind az átlagos lakhatási k?ltség (30?141 Ft) – j?vedelmük 36%-át fordítják lakhatási kiadásokra. 2.2.6. ábra: Kollégiumi díjak és albérletárak k?zti kül?nbségekA 2.2.6. ábra mutatja a H?OK-tanulmány felmérését az adatszolgáltató intézmények hallgatói által fizetett kollégiumi díjakról és albérleti árakról. A felmérés szintén alátámasztja, hogy a kollégium gazdaságos és versenyképes megoldást jelent a leggyakoribb (és egyetlen, széles k?rben elérhet?) alternatívával, az albérlettel szemben. A tanulmány kiemeli ugyanakkor, hogy a lakhatásért fizetett ?sszegek településenként eltér?ek. Az átlagos kollégiumi díj Pécsett a legmagasabb (21?000 Ft), amelyet Nyíregyháza, Debrecen és Budapest k?vet. Az albérletárak azonban Budapesten a legmagasabbak, megel?zve Dunaújvárost, Miskolcot, Gy?rt és Nyíregyházát. Vannak tehát olyan városok, ahol rendkívül nagy az átlagos kollégiumi és albérleti k?ltségek k?z?tti kül?nbség (pl. az albérlet Budapesten 76%-kal, Dunaújvárosban 114%-kal, Miskolcon 76%-kal, Gy?r?tt pedig 141%-kal drágább a kollégiumnál). Ezzel szemben más települések esetében a két ?sszeg jobban k?zelít egymáshoz (Nyíregyházán 30%-kal, Pécsett 18%-al, míg Debrecenben 34%-kal találták drágábbnak az albérleteket). ?sszességében megállapítható, hogy az átlagos kollégiumi díjak minden településen alacsonyabbak az átlagos albérletáraknál, valamint hogy az albérletek árának emelkedésével egyre n? a kül?nbség a piaci árak és a kollégiumi díjak k?z?tt. Mindez a j?v?ben a kollégiumi fér?helyek iránti kereslet n?vekedése irányába mutat.A tanulmány végül a k?vetkez? általános megállapításokat tette a kollégiumi k?rülményekre és szolgáltatásokra vonatkozóan:?tlagosan 2,68 f? lakik egy szobában. Leggyakrabban 2–3 f?s szobákban laknak a hallgatók. A kollégisták 39%-a t?bb másik szoba lakóival, egyharmaduk pedig egy másik szoba lakóival osztozik egy fürd?szobán. A hallgatók 10%-ának nincs saját íróasztala. A kollégisták negyede számára nem érhet? el ingyenes internet-szolgáltatás, míg a fennmaradó 75%-nak csupán a negyede számára érhet? el WiFi, a t?bbi diáknak vezetékes internet áll rendelkezésére. A kollégiumok t?bb, mint felében nem t?rtént az utóbbi években anyagi ráfordítás sem állagmegóvásra, sem fejlesztésre. A kollégiumok fejlesztése kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kollégiumok iránti keresletben egyre inkább megjelennek min?ségi elemek is. A külf?ld?n tanuló diákok kül?n?sen kifinomult ?fogyasztók”, akik egyetemi tapasztalataikból kiindulva magas min?séget és modern kényelmi szolgáltatásokat várnak el. Sokkal technológiacentrikusabbak mint valaha, és miel?tt kiválasztanák szállásukat, el?sz?r az internetet használják, hogy a k?z?sségi médián keresztül megismerjék a volt és jelenlegi diákok tapasztalatait.A megfelel? szálláslehet?ségek lényeges szerepet játszanak az egyetem kiválasztásában (így a magyar fels?oktatás vonzerejének alakulásában) is, éppen ezért a diákszállások fejl?dése a tanulók igényeinek változása szerint alakult. Ma a diákok magasabb lakhatási standardokat várnak el, mint pár évtizeddel ezel?tt. Magas min?ség? szálláshelyet igényelnek, nagyobb, fürd?szobával ellátott szobákkal, szélessávú, gyors internet-hozzáféréssel, konyhát, magas szint? biztonságot, számos esetben légkondicionálást, valamint sok egyéb kényelmi szolgáltatást (uszodákat, konditermeket, pihen?- és szociális tereket stb.).2.2.4. Piaci elemek a kollégiumok m?k?dtetésében – az alternatív hasznosítás külf?ldi és hazai tapasztalatai, lehet?ségeiNyugat-Európában bevett gyakorlat a nyáron üresen maradó kollégiumi szobák bérbe adása. Privát kollégiumok esetében az ?állandó” bentlakókkal csak 10 hónapos szerz?dést k?tnek, így a fennmaradó két hónapban a szobák napi áron, hostelként vehet?k igénybe, ami nyáron átlag feletti hozamot eredményez a megfelel? elhelyezkedéssel és felszereltséggel rendelkez? kollégiumok esetében. Szintén a modern, magánkézben lév? kollégiumok esetében figyelhet? meg egy hibrid modell, amelyben a szobákat három kategóriába sorolva adják bérbe, ezzel ?tv?zve a kollégium és a hotelszolgáltatásokat.Kollégiumi bérbeadás: jellemz?en 10–12 hónapos szerz?déssel, havi fizetéssel, egyetemistáknak, vagy fiatal munkavállalóknak apartmanként. Ez az üzemeltetési forma teszi ki a bevétel 60%-át.?tmeneti id?szakra: 1–3 hónapos id?távra, jellemz?en nyári hasznosítás keretében, vagy egyre gyakrabban külf?ld?n t?lt?tt gyakorlati id?re, esetenként munkavállaláskor, próbaid?szak alatt. Ez jellemz?en a bevétel 20%-ét teszi ki.Hostel jelleg?, napi áras szobabérlet: a kollégium kiépítése egy hostel, vagy fiatalos hotel jellegét k?veti, árazása azonban megegyezik a 3–4 csillagos szállodák árával. Az ilyen szálláshelyeket azok fiatalos, k?nnyed stílusa miatt diákok és fiatal munkavállalók el?szeretettel választják néhány napos tartózkodásra. Az ilyen hasznosítás a bevétel 20%-át adja.The Student Hotel, Amszterdam: vegyes hasznosítású privát kollégiumA fent említett hasznosítási formák jellemz?en privát társaságok bevonásával, vagy privát kollégiumok esetében figyelhet?k meg. Elképzelhet? azonban olyan üzemeltetési forma is, amikor az állami kézben lév? intézményt nyáron bérbe adják privát üzemeltet?knek, akik azt hostelként hasznosítják. Ez egyrészr?l bevételt jelent az egyetemnek, másrészr?l a gazdaságnak t?bbletbevételt termel az ide látogató fiatal turisták fogyasztása révén.A kollégiumok nyári, hostelként való hasznosításának tapasztalatai adaptálhatóak Magyarországon is, els?sorban a f?városban. A budapesti 85%-os szállodaiszoba-t?lt?ttség, a fiatal vendégek nagy aránya, valamint a számtalan fesztivál és Budapest fiatalos légk?re is alátámasztja az ez irányú potenciális keresletet. A hazai, állami üzemeltetés? kollégiumok esetében azonban az id?leges, jellemz?en nyári hostel hasznosítás alkalmazása egyel?re változó képet mutat. A piaci forrásból megvalósított kollégiumoknál t?bbnyire az egyetem szeptember és június k?z?tt bérli az ingatlanokat és így a magán üzemeltet? július és augusztus hónapokban saját maga hasznosíthatja azt, természetesen a nyári felújítások, festések végrehajtása mellett. Az adatbekérés alapján az állami intézmények túlnyomó t?bbsége foglalkozik a kollégiumok nyári hasznosításával, így próbálva saját bevételhez jutni a kollégium m?k?dtetése során: az állami tulajdonban lév?, egyetem által üzemeltetett kollégiumok jelent?s része él ezzel a lehet?séggel és átlagosan a szobáik 60%-át adják ki r?videbb-hosszabb id?re.A kollégiumi fejlesztések m?szaki megtervezése szempontjából lényeges, hogy az alternatív hasznosításhoz kül?n?sen fontos az épület elhelyezkedése, illetve felszereltsége. Egyrészt csak megfelel? belvárosi, vagy jó k?z?sségi k?zlekedési kapcsolatokkal rendelkez? épület nyári hasznosítása képzelhet? el rentábilisan, másrészt – a személyzet rendelkezésre állása mellett – az épület kialakítása, gépészeti felszereltsége, szobakínálata is meg kell, hogy feleljen a fogyasztói elvárásoknak. A nyári hasznosítás szinte elképzelhetetlen a szobák h?tése, megfelel? szell?ztetése nélkül.A nyári hasznosításnak korlátot szabhat a nyáron is kollégiumot igényl? hallgatók száma. ?k lehetnek gyakornoki programban részt vev?k, államvizsgára készül? hallgatók vagy doktori iskola n?vendékei, továbbá a hátrányos helyzet? hallgatóknak nyáron is szükségük lehet megfizethet? szállásra. Ezért minden intézmény esetében néhány kollégiumban érdemes a fér?helyek egy részét nem piaci k?rülmények k?z?tt értékesíteni.A komfortos kollégiumi szobákkal és megfelel? szolgáltatásokkal rendelkez? ingatlanok számára a nyári piaci hasznosítás egy további lehet?ségét jelentheti a hazai és nemzetk?zi sportesemények sportolóinak, képvisel?inek elszállásolása. Magyarország a k?vetkez? években t?bb nagyszabású sporteseményt tervez megrendezni, amelyek során hasznosíthatóakká válnak a felújított kollégiumok. Ilyen sportesemény lehet a 2017-es gy?ri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, vagy a Budapesti Vizes Világbajnokság. Említhetjük továbbá a pályázati szakaszban lév? 2024-es budapesti Olimpiát is, amely rendezésének elnyerése esetén a felújított kollégiumok a nyári hónapokban mind a f?városban, mind pedig a vidéki olimpiai (egyben jelent?s egyetemi) városokban nagy kapacitással állnának a szervez?k rendelkezésére.A Stratégia által javasolt felújítások eredményeképpen bár kevesebb lesz a kiadható szoba és fér?hely a struktúraváltással érintett kollégiumokban, de a szobák komfortfokozatának javításával és magasabb szolgáltatási színvonallal nagyobb telítettség és magasabb szobaár, így pedig jelent?sebb árbevétel lesz elérhet? a hazai kollégiumok számára a nyári hónapokban amellett, hogy az üzemeltetési és energiak?ltségek is cs?kkennek.2.3. Hazai kollégiumi kínálat – mennyiségi és min?ségi korlátokE fejezet célja általános képet vázolni a fels?oktatási kollégiumok mennyiségi és min?ségi kínálatáról, fejlesztési szükségleteir?l és lehet?ségeir?l. A vizsgálat tárgyát – a Stratégia fókuszával ?sszhangban – az állami fels?oktatási intézmények által használt kollégiumok képezik, amelyek k?z?tt állami tulajdonban lév? kollégiumok és a magánszektor bevonásával m?k?dtetett kollégiumok egyaránt találhatóak. A 27 intézmény által kit?lt?tt adatok alapján ?sszeállításra került az állami, fels?oktatási kollégiumok listája Budapesten és vidéken, amelyen ?sszesen 175 kollégium szerepel. Ebbe beletartoznak a jelenlegi, tervezett és bezárandó kollégiumok egyaránt. A továbbiakban el?sz?r a Budapesten és k?rnyékén, majd a vidéken található kollégiumok kínálata kerül bemutatásra.2.3.1. Budapest és k?rnyékeAz egyetemek kancellárjaival tartott workshopok f?bb megállapításai szerint Budapesten a külf?ldi hallgatók száma folyamatosan emelkedik, ami jelent?s keresletet támaszt a min?ségi kollégiumok iránt, azonban jelenleg ilyet a hazai egyetemek elvétve tudnak csak biztosítani, kollégiumaik jellemz?en kifejezetten rossz m?szaki állapotban vannak. Az egyetemek által kit?lt?tt adatlapok alapján komoly igény mutatkozott kollégium-felújításra és új, kapacitásb?vít? beruházásokra is. Budapesten és G?d?ll?n ?sszesen 14 fels?oktatási intézmény m?k?dtet 50 kollégiumot, amelyek k?zül 11-ben érintett a magánszektor is (PPP vagy bérelt kollégium). Az 5 540 kollégiumi szobában 14 399 hallgató elhelyezése lehetséges, akik k?zül 3 460 f? lakik olyan szobában, amelyhez ?nálló, vagy másik szobával k?z?s fürd?szoba áll rendelkezésre – ezeket mind az elmúlt 10 évben újították fel. Az ilyen min?ség? kollégiumi szobákra az egyetemek és a hallgatók részér?l van is igény, az elmúlt id?szak fejlesztései ennek kívántak eleget tenni.Az átlagos szobaszám 111 szoba/kollégium, az átlagos fér?helyszám pedig 288 f?/kollégium. Az átlagos szobánkénti fér?helyszám 2,6 f?. A budapesti kollégiumok nagyságrendi megoszlását a 2.3.1. táblázat mutatja.BudapestKollégiumSzoba ?sszes?tlag szobaszám>200 szoba61 978330100-200192 541134<100251 02141?sszesen/átlag505 5401112.3.1. táblázat: A budapesti és g?d?ll?i kollégiumok nagyságrendi megoszlása (db) A budapesti és g?d?ll?i kollégiumok átlagosan 56 éve épültek, komolyabb (nem csak szinten tartó) m?szaki felújításon k?zülük 34 kollégium esett, a legutolsó felújítások átlagosan 12 éve t?rténtek. Mind?ssze 4 kollégium épült a 2000-es évek után és 21-et újítottak fel az elmúlt 10 évben, de ezeket sem mind teljes k?r?en.2.3.1. ábra: Kollégiumok megoszlása építési évek alapjánAz elmúlt 10 évben az új építések és felújítások során az intézmények t?rekedtek min?ségi szálláshelyek kialakítására, beleértve saját fürd?szobás, vagy másik szobával k?z?s fürd?szobás lakrészek kialakítását. A keresleti adatok tanúsága szerint az ilyen szobákra komoly túljelentkezés van még úgy is, hogy ezek jóval drágábbak a folyosói zuhanyzós, felújítás el?tt álló szobáknál.A k?zép-magyarországi intézmények által megadott adatok alapján minden kollégium k?zel 100%-os telítettség mellett m?k?dik, ezen felül pedig szinte minden egyetem er?s túljelentkezésr?l számolt be (átlagosan 15–50%, de nem ritka a kétszeres túljelentkezés sem).A meglév? kollégiumok t?bb mint 80 %-a él a nyári hasznosítás lehet?ségével, átlagosan a szobáik 70%-a alkalmas nyári értékesítésre. A tanid?n kívüli hasznosítás a min?ség és a szolgáltatások fejlesztésével tovább fokozható, ami t?bb bevételt jelentene szobánként.Fontos megjegyezni mindemellett, hogy a min?ségi megújulást jelent?, struktúraváltással járó átalakítások – f?leg a fürd?szobák kialakítása miatt – jelent?s, 30% k?rüli fér?helyvesztéssel járhatnak, ezért a meglév? épületek, ingatlanok területén elérhet? b?vítések mellett új épületek építésére is szükség van. ?sszesen 9 egyetem jelezte igényét új kollégiumi épület megépítésére, ez 14 kollégiumot jelentene, ?sszesen k?zel 3?000 szobával és t?bb mint 5 700 fér?hellyel. Az új építési igény egy része meglév?, de gazdaságosan már nem m?k?dtethet? kollégiumi kapacitást váltana ki. Az érintett intézmények k?zül 12 kollégium rendelkezik olyan területtel, amely alkalmas lehet a fejlesztésre, t?bb esetben már léteznek a konkrét tervek, illetve zajlik a fejlesztés el?készítése.2.3.2. Vidéki kollégiumokAz intézmények által kit?lt?tt adattáblák és az interneten elérhet? források alapján jelenleg 106 kollégium m?k?dik a vidéki régiókban, t?bb mint 11 600 szobával és t?bb mint 30 000 fér?hellyel, 28 kül?nb?z? városban.?sszesen 27 kollégium m?k?dik PPP konstrukcióban, ezeket mind 2006 és 2008 k?z?tt alakították át, vagy építették. Ebb?l kifolyólag – ahogyan az a módszertani fejezetben említésre került – valamivel jobb a kollégiumok átlagos színvonala, mint Budapesten és k?rnyékén, ráadásul a vidéki egyetemek – f?leg energetikai pályázatokon keresztül – uniós forrást is nagyobb ?sszegben kaphattak beruházásaikhoz.A vidéki kollégiumokban az átlagos szobaszám 110 szoba/kollégium, az átlagos fér?helyszám pedig 290 f?/kollégium – ez nagyon hasonló a Budapesten és k?rnyékén mért átlaghoz. Az átlagos szobánkénti fér?helyszám vidéken is 2,6 f?. A kollégiumok nagyságrendi megoszlását a 2.3.2. táblázat mutatja.VidékKollégiumSzoba ?sszes?tlag szobaszám>200 szoba144 667333100-200293 691127<100633 33753?sszesen/átlag10611 6951102.3.2. táblázat: A vidéki kollégiumok nagyságrendi megoszlása (db) A vidéki kollégiumok átlagosan 49 éve épültek, komolyabb (nem csak szinten tartó) m?szaki felújításon k?zülük 71 esett át a 103-ból, a legutolsó felújítások átlagosan 9 éve t?rténtek. K?zel 20 kollégium épült és t?bb mint 60-at újítottak fel 2000 után (ebb?l 50-et az elmúlt 10 évben), bár ez utóbbi adat a részleges, kisebb felújításokat is tartalmazza. ?sszességében megállapítható, hogy a vidéki egyetemek lényegesen korszer?bb kollégiumi infrastruktúrával rendelkeznek, mint a k?zép-magyarországi intézmények. A hallgatói keresletet illet?en a felmérés során nem tudott minden intézmény minden kollégiumra vonatkozóan adatot szolgáltatni. A kapott adatok alapján a kollégiumok kihasználtsága és a hallgatói kereslet vegyes képet mutat: Debrecenben, Egerben és Gy?r?tt számoltak be teljes kihasználtságról (s?t, 10-20%-os túljelentkezés is van) Pécsett, Veszprémben, Kaposvárott és Szegeden majdnem teljes a kihasználtság (90–95%), míg egyes városokban komoly t?bbletkapacitás áll rendelkezésre. A H?OK 2016-os felmérése is nagy kül?nbségekr?l számol be, ezért a Stratégia a fejlesztések fontossági (id?beli) sorrendjének kialakításakor hangsúlyosan vette figyelembe az egyetemek és a kollégiumok iránti hallgatói keresletet.A vidéki kollégiumok k?rülbelül 70 %-a él a nyári hasznosítás lehet?ségével, átlagosan a szobáik 90%-a alkalmas nyári értékesítésre, de esetükben is elmondható, hogy a min?ség és a szolgáltatások fejlesztésével ez az arány fenntartható, mik?zben az egy szobára es? bevétel jelent?sen n?vekedhet. Fejlesztési szempontból azonban lényeges, hogy vidéken t?bb a magántulajdonú ingatlan, mint Budapesten és k?rnyékén, és azok nyári hasznosítását a magántulajdonos végzi.A vidéki intézmények mind?ssze 3 új kollégium építésének igényét jelezték, ezek k?zül kett?r?l már d?ntés született. A gy?ri Széchenyi István Egyetem a 2017-es Ifjúsági Olimpiához kapcsolódóan kap új kollégiumot, míg a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem egy 45 szobás kollégiumot épít egy komplex fejlesztési program részeként. A harmadik igényl? intézmény a Debreceni Egyetem. Az egyetemek t?bbsége az új építés helyett inkább a meglév? állomány hatékonyabb felhasználását t?zi ki célul. Az átalakításokkal járó fér?helycs?kkenések miatt azonban további két intézmény esetében javasolható új építés. Az 5 új kollégium megépítése vidéken ?sszesen 1 135 szobás, t?bb mint 2?200 fér?helyes kapacitásb?vítést jelentene. 2.4. Kollégiumokkal kapcsolatos hazai szabályozásA magyarországi fels?oktatási kollégiumok m?k?dtetéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet, finanszírozásukat pedig az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet szabályozza.2.4.1. A fels?oktatási kollégiumokra vonatkozó KormányrendeletA fels?oktatási kollégiumok tárgyi/infrastrukturális, pénzügyi és személyi feltételeire vonatkozó minimumk?vetelményeket a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet 3. melléklete szabályozza.A Kormányrendelet minimumk?vetelményként adja meg a fér?helyenkénti ágy biztosítását paplannal és párnával. Személyes használatú tanulóasztal, szék és ruhásszekrény is szükséges. Az akadálymentesített bejáratokat, k?zlekedést, felvonót, korlátliftet vagy emel?lapot, illetve a 100 fér?helyenkénti akadálymentesített fér?helyeket az OT?K el?írásai szerint a 100 f?t meghaladó kapacitású kollégiumoknak vagy diákotthonoknak legkés?bb 2018. szeptember elsejét?l kell biztosítaniuk. A kollégiumoknak 25 fér?helyenként biztosítaniuk kell 1 db gáz f?z?lapot, valamint fér?helyenként 25 liter h?t?térfogatú h?t?gépet. Emellett k?nnyen tisztítható padlóburkolat, f?tés, meleg víz és vízellátás, mosási és vasalási lehet?ségek biztosítása szintén a minimum feltételek k?z?tt szerepelnek. A kollégium fér?helyszámának 5%-ával megegyez? számú, de legalább 3 számítógépes munkaállomást is biztosítani szükséges, internet-hozzáféréssel és a fels?oktatási intézményi k?nyvtár elektronikus hozzáférésével. Ugyanilyen arányban tanulóhely is szükséges, amelynek tanulóhelyenként legalább 2 m2 alapterület?nek kell lennie, valamint állomásonkénti asztal és székhasználatot is kell biztosítani.Az egy f?re jutó minimálisan elvárt lakóterület 7 négyzetméter, a szobákban legalább egy elektromos hálózati csatlakozót és fér?helyenkénti internet-hozzáférési végpontot, vagy vezeték nélküli kapcsolódási lehet?séget kell biztosítani a hallgatók részére.A jogszabály évi két alkalommal az épület nagytakarítását, valamint az illemhelyiségek napi takarítását rendeli el. Ez utóbbiaknak évenkénti festését és a k?z?s helyiségek negyedének higiéniai festését, valamint a fér?helyek tizedének évenkénti felújítását is k?telez?vé teszi.2.4.2. Kollégiumi díjak mértéke és a kollégiumi szobák besorolása A kollégiumok finanszírozásának f? forrásait az állami normatíva, a hallgatói hozzájárulás és a kollégium saját bevétele (nyári hasznosítás, terembérleti díjak) jelentik. Az esetlegesen felmerül? hiányt a fels?oktatási intézményeknek saját bevételükb?l szükséges kiegészíteniük. Jelenleg az államilag támogatott képzésben részt vev? hallgatók után járó kollégiumi normatíva éves ?sszege 116?500 Ft/év.Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet a fels?oktatásban részt vev? hallgatók juttatásairól és az általuk fizetend? egyes térítésekr?l meghatározza mind az államilag finanszírozott diákok által fizetend? kollégiumi díjak maximális értékét, mind a kollégiumok kategorizálásának szempontjait. A kollégiumi fér?helyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni, amely lefedi az épület állapotát, vizes blokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát.I. kategória: k?z?s használatú vizesblokkok, egy helyiségben 3 vagy t?bb f? kap elhelyezést, az épület 10 éven belül nem volt felújítvaII. kategória: egy helyiségben 3 f?nél kevesebb kap elhelyezéstIII. kategória: szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve és egy helyiségben 3 f?nél kevesebb kap elhelyezéstIV. kategória: szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 f?nél kevesebb személy kap elhelyezést és az épület 10 éven belül volt felújítva.Az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi ?sszege az államilag támogatott képzésben részt vev? hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vev? hallgatók esetében az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves ?sszegénekaz I. kategóriába sorolt fér?hely esetén 8%-a, amely 9?320 forintnak felel meg, a II. kategóriába sorolt fér?hely esetén 10%-a, amely 11?650 forintnak felel meg, a III. kategóriába sorolt fér?hely esetén 12%-a, amely 13?980 forintnak felel meg, a IV. kategóriába sorolt fér?hely esetén 15%-a, amely 17?475 forintnak felel meg. A Stratégia készítése során a hallgatói juttatásokra és az állami normatíva szabályozására vonatkozó egyetemi észrevételeket, javaslatokat a 2.4.3. alfejezetben mutatjuk be.2.4.3. A Stratégia készítése során az egyetemek részér?l felmerült észrevételek, javaslatok az állami szabályozáshoz, finanszírozáshoz kapcsolódóanAz egyetemekkel folytatott workshopok és interjúk során a kollégiumok fenntartásával és finanszírozásával kapcsolatban érdemi visszajelzéseket kaptunk. A k?ltségtérítéses jelentkez?k száma kormányzati intézkedések függvénye lehet Az állami támogatás az államilag finanszírozott hallgatók után kapható. Ezzel kapcsolatban két kül?nb?z? visszajelzés érkezett az egyetemek részér?l. Ez a szabályozás arra motiválhatja az intézményeket, hogy els?sorban olyan hallgatók jussanak kollégiumi fér?helyhez, akik után igényelhet? állami normatíva, mert a k?ltségtérítéses hallgatóktól nem tudna emelt díjat kérni (vagyis legalább akkorát, amit az államilag támogatott hallgató hozzájárulása és az állami normatíva ?sszege kitesz). Ebben az esetben azonban figyelembe kellene venni az ?nk?ltséges hallgatók szociális helyzetét, illetve a rendkívül limitált állami fér?helyek számát bizonyos szakokon. Az ?nk?ltséges hallgatók sem tanulmányi, sem szociális ?szt?ndíjra nem jogosultak, így az olcsó lakhatás kiemelked?en fontos lehet számukra. Ezzel szemben más egyetemek szerint a fels?oktatási intézmények abban motiváltak, hogy minél t?bb ?nk?ltséges kollégiumi hallgatójuk legyen, hiszen az ? esetükben nincs jogszabályban el?írt fels? érték a fizetend? kollégiumi díjra vonatkozóan. Ez leginkább azokon a szakokon jár kiszorító hatással, ahol a legnagyobb mértékben cs?kkent az államilag támogatott hallgatók száma és van elég fizet?képes ?nk?ltséges hallgatója, akik t?bbet is képesek kifizetni egy kollégiumi fér?helyért, mint az államilag támogatott hallgatók díja és a normatíva ?sszege.Az, hogy a rendelet mely irányba ?szt?nzi az egyetem kollégiumi stratégiáját, a kollégium min?ségének, valamint a hallgatók fizet?képességének függvénye. Az intézmények mindkét esetben azt javasolták, hogy az állami normatíva legyen független a hallgató ?nk?ltséges vagy államilag finanszírozott státuszától és járjon bet?lt?tt kollégiumi fér?hely után. ?gy a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet alapján igazságosabban kaphatnának a hallgatók kollégiumi elhelyezést, függetlenül az egyetemi státuszuktól.A k?t?tt, államilag szabályozott kollégiumi kategóriarendszer nem mindig tükr?zi reálisan a kollégiumok min?ségétAz egyetemek támogatnák a kollégiumi kategóriák rugalmasabbá tételét, valamint az intézmények nagyobb mérték? beleszólását a kategorizálásba, akár a H?OK-kal együttm?k?dve. Ennek indoklásaképp az szolgál, hogy sok olyan szempontot, amely kifejezetten fontos egy kollégiumi szálláshely min?ségének meghatározásakor (pl. elhelyezkedés, k?z?sségi terek, internet er?ssége, k?nyvtár stb.) a kategóriarendszer nem vesz figyelembe. Nehezen fenntartható kollégiumok az évek óta változatlan mérték? állami normatíva és a szabályozott, alacsony kollégiumi díjak k?vetkezményeképpT?bb egyetem is kiemelte, hogy kollégiumai nehezen fenntarthatóak, mivel az állami normatíva és a hallgatók által fizetett kollégiumi díj együttesen sem éri el a fenntartási k?ltségeket. ?gy az állami normatíva újragondolását, illetve legalább az inflációval t?rtén? emelését, ezen felül a kollégiumok által elkérhet? maximális díj piaci árakhoz k?zelebbi meghatározását kérte minden egyetem.Egyéb javaslatokA ?Javaslat a nemzeti kollégiumi kormányrendelet megalkotására” cím? el?terjesztés (a továbbiakban: Javaslat) 2012-ben került az Országgy?lés elé, amely egységes, országos és k?telez? jelleggel kezdeményezi kollégiumi elégedettségi felmérések végzését. Ezen kívül a Javaslat fontosnak tartja a kollégiumi normatíva meghatározása során a piac által meghatározott albérleti árak, valamint a fenntartási k?ltségekben megjelen? infláció figyelembevételét. A Javaslat szerint továbbá az intézmény támogatásának megállapításakor a nagyfokú fluktuáció miatt a márciusi és októberi adatk?zlések szerinti jogosult létszámok átlagát kellene figyelembe venni, míg a kollégium saját szabályozásában lenne lehet?ség a t?bbletszolgáltatásokért szedhet? díjakról. A Javaslat hangsúlyos pontjaként szerepel a kollégiumi kategóriáknak a fels?oktatási intézmény vezet?je, valamint a H?OK k?z?tti megállapodás szerinti meghatározása, amelyet ezután az egyetemi Szenátus hagyna jóvá. A kategorizálás során számos lakhatási és humán infrastrukturális feltétel, az oktatási, sportolási lehet?ségek színvonala, valamint a hallgatók megelégedettsége és a túljelentkezés is szerepet játszana, szemben a mostani szabályozással, amely csak a 2.4.2 fejezetben bemutatott szempontokat veszi figyelembe. A Javaslat azt javasolja, hogy az egyes kollégiumi fér?helyek kategóriáihoz tartozó kollégiumi térítési díjak mértéke az intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott módon, hallgatónként ne lehessen kevesebb, mint a mindenkori minimálbér 10%-a, valamint ne lehessen t?bb, mint a mindenkori minimálbér 40%-a.A Stratégia r?gzíti, hogy a fenti javaslatok megfontolásra érdemesek, ugyanakkor gyakorlatba ültethet?ségük komplex és alapos vizsgálatot igényel a kül?nb?z? szaktárcák részér?l.3. Problématérkép és SWOT elemzés3.1. Problématérkép – a helyzetértékelés eredményeinek ?sszegzéseA helyzetértékelés alapján hat f? problématerület rajzolódott ki, amelyekre a Stratégiának válaszolnia kell a javasolt kollégiumfejlesztési programmal. Ez a hat terület a 3.1.1. ábrán látható.3.1.1. ábra: A kollégiumokkal kapcsolatos fejlesztend? területek azonosítása MagyarországonAz egyik legnagyobb kihívás, amelyet nemcsak a kollégiumok és az egyetemi kancellárok visszajelzései, de a H?OK lakhatási tanulmánya is alátámaszt, a kollégiumi fér?helyek elégtelen száma. Habár országosan a fels?oktatási intézményekbe jelentkez?k száma cs?kken, a budapesti és vidéki nagyvárosi intézményekbe egyre t?bben jelentkeznek. Ez egyúttal egy koncentrációs folyamatot is jelent, vagyis egyre nagyobb arányban érkeznek vidéki hallgatók budapesti vagy más nagyvárosi egyetemekre, mik?zben a külf?ldi hallgatók létszáma is n?vekszik. A lakóhelyükt?l eltér? városban tanuló diákok jelent?s része nem képes az emelked? ingatlanárakat/albérletárakat megfizetni, így a kollégium nemcsak egy t?bbletszolgáltatást nyújtó, versenyképes szállásalternatívát jelent, de ?szociális” funkciót is bet?lt. A rászoruló hallgatók számára elengedhetetlen a kollégiumi lakhatás, mik?zben számos egyetem diákszállásaira nagyarányú túljelentkezés jellemz?. Ezzel párhuzamosan a Stratégia t?bb olyan fels?oktatási intézményt is azonosított, amelyek a j?v?ben a jelenleginél sokkal nagyobb kollégiumi fér?hely-szükséglettel számolnak. Ennek a szükségletnek a fentiek alapján egyszerre forrása a hazai hallgatók igénye és a külf?ldr?l érkez? hallgatók számának n?vekedése. Utóbbit er?síti a nemzetk?zi diákprogramok (például a Stipendium Hungaricum), vagy diákcsere-programok (például Erasmus) n?veked? szerepe is. ?sszességében tehát a kollégiumi fér?helyek száma nem elégséges Magyarországon, kiemelked?en jelent?s a hiány Budapesten.A második fejlesztend? terület a kollégiumi épületek struktúrája. A 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet 3. melléklete minimumk?vetelményként azonosítja a fér?helyenkénti 7 négyzetméter fenntartását, amely azonban – k?sz?nhet?en az elavult struktúrájú épületeknek – a valóságban sok esetben még mindig nincs biztosítva. A kollégiumok emiatt sokszor dilemma el?tt állnak, hiszen a jogszabályi el?írás sz?vegszer? betartása számos épület esetében fér?helyveszteséggel járna, és azok a kollégiumok, amelyeknél jelenleg is magas túljelentkezés jellemz?, nem szeretnének további fér?helyveszteséget elk?nyvelni. A kormányrendeletnek való megfelelés szükségessége így t?bb intézmény esetében fokozza a meglév? kollégiumok átépítése és új kollégiumi szobák létesítése iránti igényt.A harmadik fejlesztend? terület els?sorban a fels?oktatási stratégiához kapcsolódik, amelynek célja, hogy az egyetem valódi kampuszként és ne elszórt intézményi épületek hálózataként funkcionáljon. A Bevezet?ben is megfogalmazott ?kampusz” sok egyetemen nem egységes, ?sszefügg? terület, hanem a város kül?nb?z? részein, elszórva találhatóak az oktatási és kollégiumi épületek, valamint az egyetemhez tartozó sportlétesítmények. Ez a struktúra szakmai fejl?dést, az ?universitas” eszméjét, valamint a hallgatók és az oktatók találkozási, együttm?k?dési lehet?ségeit korlátozza.A negyedik beavatkozási irány az alacsony min?ség? szobák és kollégiumok arányának cs?kkentése. A kollégiumok jelent?s része nem felel meg sem a hazai, sem a külf?ldi hallgatók igényeinek. Kiemelt szempontként került azonosításra az egy vizesblokkra jutó hallgatók száma, valamint az egy szobára jutó hallgatók száma. T?bb egyetem is visszajelezte, hogy az év eleji bejelentkezést k?vet?en sok diák cseréli le kollégiumi helyét magánszállásra, amennyiben megteheti. Megfigyelhet? továbbá, hogy a színvonalasabb épületek esetében jellemz? a nagyobb túljelentkezés – még ha magasabb díjat is szükséges érte fizetni.Ezzel függ ?ssze az ?t?dik terület, a külf?ldi diákok elszállásolásának problémája. Szinte minden magyarországi egyetem Intézményfejlesztési Tervében kiemelt cél a külf?ldi diákok számának n?velése, a nemzetk?zi szerepvállalás fokozása. Annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon, jelent?sen t?bb jó min?ség? kollégiumi fér?helyre lenne szükség, hiszen a külf?ldi diákok nagy része szeretne kollégiumi épületben lakni, az egyetem k?z?sségi életébe bekapcsolódni. T?bb egyetem visszajelzései tanúsítják, hogy a külf?ldi hallgatók gyakran megtekintenek egy adott kollégiumot, azonban a megfelel? színvonal hiánya miatt nem vállalják a bek?lt?zést. Szerencsés esetben a képzést?l nem lépnek vissza, de a külf?ldi hallgatók j?v?beli jelentkezését visszavetheti, ha azt látják, hogy nem tudnak számukra a kampuszhoz k?zeli szálláshelyet biztosítani. A magas külf?ldi diákszámmal rendelkez? egyetemek részére ezen indokok miatt tehát célszer? lenne magasabb színvonalú kollégiumi épületek kialakítása, ahol magasabb térítési díj ellenében lakhatnának a külf?ldi diákok (adott esetben együtt a magyar diákokkal, ami a nemzetk?ziesedést is el?segítené). Ezen felül a színvonalas szálláshelyek hiánya a nemzetk?zi kapcsolatokban (pl. diákcsere-programok kialakításában) is hátrányt jelent egyes fels?oktatási intézményeknek, mert a külf?ldi partneregyetemek elvárják a hallgatóik k?z?s és megfelel? színvonalú elszállásolását.Végül a kollégiumok m?k?désének pénzügyi fenntarthatóságát is szilárdabb alapokra szükséges helyezni. Az épületek nagy része energetikai szempontból elavult, fenntartásuk indokolatlanul k?ltséges. A legjelent?sebb két terület ezen belül a f?tés-h?tés és a hulladékgy?jtés, ezek fejlesztése jelentené a legnagyobb k?ltségcs?kkentési lehet?ségeket (lásd a 2. számú mellékletet). Másrészt a kollégiumok által kérhet? hallgatói hozzájárulás maximuma államilag szabályozott, az állami normatíva pedig nem emelkedett az infláció mértékével az elmúlt években. ?gy az egyetemek t?bb esetben csak veszteséggel tudják fenntartani kollégiumaikat, a kialakult hiányt az egyetem egyéb bevételeib?l kell finanszírozniuk. E problémák orvoslását célozza a Stratégia 4.2.2 fejezetében vázolt országos kollégiumfejlesztési program, amelynek további megalapozásaként a k?vetkez? alfejezet SWOT-elemzés keretében veszi számba a kiinduló állapot er?s és gyenge pontjait, illetve a potenciális lehet?ségeket és kockázatokat.3.2. SWOT elemzésA SWOT-elemzés teremti meg a kapcsolatot a jelenlegi helyzet és a stratégiai célok k?z?tt. Az elemzés során a fels?oktatási kollégiumok helyzetének bels? er?sségeib?l és gyengeségeib?l kiindulva vesszük sorra a lehetséges küls? lehet?ségeket és veszélyeket, majd feltárjuk az ezek k?z?tt fennálló kapcsolatokat.30988040640Er?sségek?llami és egyetemi szándék a kampusz jelleg er?sítéséreBudapesti és nagyvárosi egyetemek er?s képzéseiEr?s hallgatói kereslet a kollégiumok iránt00Er?sségek?llami és egyetemi szándék a kampusz jelleg er?sítéséreBudapesti és nagyvárosi egyetemek er?s képzéseiEr?s hallgatói kereslet a kollégiumok iránt336740550165Gyengeségek00Gyengeségek353885586995Gyenge kollégiumi infrastruktúra min?ségFér?helyek elégtelen számaK?ltséges fenntarthatóság, finanszírozási problémákKülf?ldi hallgatók elszállásolása nem megoldottNyári hasznosításhoz alacsony színvonal00Gyenge kollégiumi infrastruktúra min?ségFér?helyek elégtelen számaK?ltséges fenntarthatóság, finanszírozási problémákKülf?ldi hallgatók elszállásolása nem megoldottNyári hasznosításhoz alacsony színvonal338744113335Veszélyek00Veszélyek2711458255Lehet?ségek00Lehet?ségek355219082550Hazai demográfiai trendekA tervezettnél drágább építési kivitelezési k?ltségek ?talakítás miatti fér?helycs?kkenésekKivitelezés id?zítéseEgy f?re jutó fenntartási k?ltségek n?vekedéseHazai demográfiai trendekA tervezettnél drágább építési kivitelezési k?ltségek ?talakítás miatti fér?helycs?kkenésekKivitelezés id?zítéseEgy f?re jutó fenntartási k?ltségek n?vekedése52324075565Külf?ldi hallgatói létszám n?vekedéseMin?ség iránti kereslet n?vekedéseTanéven kívüli kereslet n?vekedése (általános turizmus, kulturális események, sportesemények)Külf?ldi hallgatói létszám n?vekedéseMin?ség iránti kereslet n?vekedéseTanéven kívüli kereslet n?vekedése (általános turizmus, kulturális események, sportesemények)ábra: A SWOT-elemzés eredményeinek ?sszefoglalásaA lehet?ségek el?nnyé alakítása az er?sségek kihasználásával:a nagy külf?ldi hallgatói keresletnek k?sz?nhet?en els?sorban a budapesti és nagyobb vidéki, népszer? képzésekkel rendelkez? egyetemek (orvos, m?szaki, gazdasági) használhatják ki a kollégiumokat illet?en is; nagyobb fizet?képes kereslet a hazai diákok k?rében is, hajlandóak t?bbet fizetni a színvonalasabb szállásért;A gyengeségek leküzdése a lehet?ségek kihasználásával:a kereslet n?vekedésével plusz források vonhatóak be a kollégiumok fejlesztésére, min?ségük javítására;bezárandó kollégiumok épületeinek/ingatlanjainak értékesítésével új, campus k?zel kollégiumok építhet?k;a felújításoknak k?sz?nhet?en cs?kkennek a kiadások, mert m?szakilag modern épületeket kapunk;a n?vekv? külf?ldi érdekl?désre alapozva kifejezetten a külf?ldi diákok igényeinek megfelel? szálláshelyek kialakítása, ami vonzóvá teheti magát az egyetemet és a képzését a külf?ldiek számára.Az er?sségek felhasználásával a veszélyek kivédése:er?s állami szerepvállalás és elk?telezettség segítségével kiemelt projektekké nyilváníthatóak a fejlesztések és megoldhatóak a m?szaki problémák;fókuszálható a fejlesztés azokra az egyetemekre, ahova a hazai kereslet ?sszpontosul és ahol n?vekszik a külf?ldi kereslet;a fizet?képes kereslet miatt nagyobb részt vállalhatnak a diákok az üzemeltetési k?ltségekb?l (cserébe a magasabb színvonalért).Védekezés a fenyegetések ellen a gyengeségek leküzdésével együtt:a fér?helycs?kkenés pótolható emeletráépítés, b?vítés, új kollégiumok építésével;a rossz finanszírozási rendszer átalakításával megoldható lesz a várhatóan magasabb egy f?re jutó k?ltség okozta üzemeltetési hiány;amennyiben a felújítások és az új építések energiatudatos tervezéssel párosulnak, az egy f?re jutó üzemeltetési k?ltség cs?kkenhet.Láthatóan egy megfelel?en kalibrált, komplex szempontrendszert figyelembe vev? r?vid és k?zéptávú kollégiumfejlesztési program alkalmas és egyúttal nélkül?zhetetlen a problémák kiküsz?b?lésére. A kormányzat támogatásával a k?vetkez? fejezetben vázolt fejlesztési stratégia megvalósítása mind a fels?oktatás célkit?zéseihez, mind az egyetemi hallgatók életk?rülményeinek és lehet?ségeinek a javulásához d?nt? mértékben hozzájárul, felszámolja helyzetértékelésben és a problématérkép keretében azonosított nehézségeket és nem utolsósorban az országmarketinghez, a hazai fels?oktatás nemzetk?zi vonzerejéhez is sokat hozzátesz.4. A Stratégia megvalósítása4.1. A fejlesztési programba kerül? kollégiumok kiválasztásának szempontrendszereA kollégiumokhoz kapcsolódó adatgy?jtés a fentiekben ismertetett módon intézményi, minisztériumi, H?OK és küls? forrásokat egyaránt felhasznált. Figyelembevételre kerültek a m?szaki vizsgálat javaslatai és az egyetemek elképzelései is. Fontos szempont volt, hogy a kollégiumok a felújítást, építést k?vet?en az elvárt jogszabályi minimumokat érjék el, így az egyetemek által javasolt fejlesztések és a m?szaki vizsgálat eredményei k?z?tt el?fordulnak ellentmondások (utóbbiak az el?írások pontos betartásával számoltak).A kiinduló információk alapján egyes kollégiumok már a vizsgálatba sem kerültek be. A vizsgálatból kizáró tényez?k voltak az alábbiak:korszer?, megfelel? struktúrában épült, komfortos szobákkal rendelkez? kollégiumok (leginkább PPP kollégiumok, vagy ahol az egyetem nem jel?lt meg felújítási elképzelést)nagyon alacsony hallgatói kereslettel jellemezhet? kollégiumokbezárt, vagy bezárni tervezett kollégiumok.Ezek után az értékelés két szakaszra volt bontható:érdemes-e/szükséges-e felújítani/megépíteni az adott kollégiumot, vagy sem;ha igen, milyen id?zítés javasolható a megvalósításra.A felújítás vagy építés szükségességének megítéléséhez az alábbi tényez?k kerültek figyelembevételre:M?szaki tényez?kaz épület m?szaki állapotaaz építés éve, utolsó felújítás éve és annak mértéke (teljes k?r?, részleges)a tervezett fejlesztés állapotának el?rehaladottsága (engedélyes vagy kiviteli tervek, megvalósíthatósági tanulmány, kivitelez? kiválasztása, saját forrás rendelkezésre állása)K?ltségtényez?k:felújítás k?ltsége – fajlagos (1 f?re jutó k?ltség)rendelkezésre álló saját forrás biztosításafenntartási k?ltségekEgyéb tényez?k:egyetem/szak iránti keresletkollégium iránti keresletkülf?ldi hallgatók aránya (külf?ldi hallgatóknak szánt kollégiumfejlesztések esetében)Az ütemezés kialakításánál az alábbi kiemelt szempontok kerültek alkalmazásra:a már folyamatban lév? (el?készített), saját forrással rendelkez? projektek megkezdése, befejezése legyen az els?, így az ott nyert tapasztalatokat a kés?bbi tervezési és kivitelezési feladatok során is hasznosítani lehet;amelyik egyetem esetében új kapacitásokat kell kiépíteni, ott az új építéssel kell kezdeni a projekteket, hogy a kés?bbi átalakítások során itt már tudjanak elszállásolni hallgatókat (ahol hosszabb idej? átalakítások miatt erre szükség van);egy intézményt se terheljünk túl azzal, hogy t?bb kollégiumának kivitelezése egy id?re esik, hanem érdemes az évek során minél egyenletesebben elosztani az intézmény tervezett fejlesztéseit. ?gy egyrészt az intézmények er?forrásai is jobban ?sszpontosulnak, másrészt a kies? kollégiumi fér?helyeket is k?nnyebb pótolni;az ütemezés során továbbá figyelembe vettük az intézmények és kollégiumok iránti keresletet, a m?szaki állapotot, valamint az intézményekt?l kapott preferenciát a felújításokra vonatkozóan.?sszefoglalóan, a kollégiumok fejlesztési programba kerülésében a 4.1. táblázatban jel?lt tényez?k és prioritások játszották a d?nt? szerepet:Tényez?Prioritás a programba kerülés szempontjábólépítés éve és utolsó felújítás éve, mértékeminél régebben épített és felújított kollégiumszobaszám és fér?helyek nagyságaminél nagyobb hallgatói létszámot befogadó kollégiumokintézmény saját prioritása a fejlesztést illet?enaz intézmények által magasabban priorizált fejlesztésekkollégiumi iránti ismert kereslet (H?OK, felvi.hu, IFT alapján)a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító hallgatói bázis meglétetervezett fejlesztés nagyságrendje (érintett fér?helyszám; felújítás mértéke – pl. átalakítás, vagy kisebb felújítás; el?zetesen jel?lt beruházási nagyságrend)nagyobb, akár teljes átalakítást igényl? tervezett munkák el?térbenel?készítettség szintje: engedélyezési tervek, kiviteli tervek, megvalósíthatósági tanulmány, k?ltségbecslés, bels? munkaanyagokminél inkább végiggondolt, megfogható fejlesztési tervek, folyamatban lév? projektek kerültek el?térbeintézmény által bezárás/megszüntetés került bejel?lésrekizárás a vizsgálatokból4.1.1. táblázat: Az értékelés során figyelembe vett f?bb tényez?kMiután meghatározásra került, hogy az egyes kollégiumok fejlesztése a fenti szempontok alapján indokolt-e, a fejlesztések jellege szerint három, id?zítése szerint pedig négy kategória került kialakításra. A fejlesztések id?beli elosztása azért is fontos, mert nem állhat el? egy éven belül túl sok hiányzó kapacitás az intézmény kollégiumaiban. Ezért a Stratégia az új kollégiumok megépítésének miel?bb megkezdését szorgalmazza, hogy a felújítandó kollégiumok átalakítása idejére azok már fér?helyeket biztosíthassanak a hallgatóknak. A fejlesztés jellege szerint a Stratégia megkül?nb?ztet kisebb felújítást, struktúraváltást vagy új építést, míg a fejlesztési programból kimaradó kollégiumok a ?bezárandó” vagy ?változatlan” kategóriába sorolódtak.Az id?zítés tekintetében az alábbi kategóriák kerültek kialakításra:Már megkezdett fejlesztések: saját er?, engedélyes tervek, kormányzati jóváhagyás rendelkezésre áll, tehát a fejlesztés folyamatban van, vagy indításra kész. Ezek a fejlesztések már 2016-ban elindultak, vagy elindulhatnak és 2017 végéig, vagy 2018-ban be is fejez?dhetnek.Magas prioritás: még nem jóváhagyott, saját forrással nem rendelkez?, de az intézmények által kiemelt fontosságúnak jel?lt fejlesztések. El?készítés: 2017–2018, kivitelezés: 2018–2020.K?zepes prioritás: El?készítés: 2018–2019, kivitelezés: 2020–2021.Alacsonyabb prioritás: El?készítés: 2020–2021, kivitelezés: 2022–2023.4.2. A Stratégia j?v?képe – kollégiumfejlesztési programA 4.1 fejezetben r?gzített kiválasztási szempontrendszer alapján ?sszeállított fejlesztési projektlista az alábbi f?bb kategóriák mentén oszlik meg:BudapestVidék?sszesenKisebb felújítás73138Struktúraváltás293766?j építés14519Fejlesztett ?sszesen5073123Változatlan63743Bezárandó819Kollégium mind?sszesen 641111754.2.1. táblázat: A fejlesztések területi és a beruházás nagyságrendje szerinti megoszlása Látható, hogy a fejlesztések t?bb mint fele jelent?s, struktúraváltással járó átalakítás, és az érintett kollégiumok k?zel két?t?de budapesti. A változatlanul maradó kollégiumok túlnyomó t?bbsége vidéken található, míg a bezárandó intézmények els?sorban Budapesten vannak.A fejlesztések eredményeképpen országosan k?zel 8%-kal n? az állami kezelésben lév? kollégiumi kapacitás, f?ként a f?városi és vidéki nagyvárosi egyetemeken, ahol évek óta küzdenek a hallgatói túljelentkezés okozta kihívással, valamint a kampusz k?zelében lév?, jól felszerelt kollégiumok lehet?sége a jelent?sen n?veked? külf?ldi hallgatók számára is megk?nnyítheti az egyetemválasztást.4.2.1. ábra: A jelenlegi és tervezett országos kollégiumi adatokA Stratégia végrehajtásával országos szinten a kollégiumok száma a jelenlegi 156-ról 166-ra n?vekedne, ami ?sszesen 48?018 fér?helyet jelent a fels?oktatási kollégiumokban, 3 574 fér?hellyel t?bbet, mint jelenleg.Az eredmények alapján Budapesten és k?rnyékén a meglév? fér?helyek száma 26 százalékkal n?het. A min?ségi javulást jól érzékelteti, hogy Budapesten és k?rnyékén t?bb mint hatszorosára n?ne azoknak a szobáknak a száma, amelyek saját fürd?szobával rendelkeznek és legfeljebb három hallgató lakik bennük.A Budapesten és k?rnyékén tervezett változásokat szemlélteti a 4.2.2. ábra.4.2.2. ábra: A budapesti kollégiumfejlesztések j?v?képeVidéken az átalakítások miatti fér?helycs?kkenés új kollégiumok építésével kompenzálható, így lehetséges a 30 ezer f?s kapacitás szinten tartása. A jelenlegi 11?695 darabos szobaszám 12?552 darabra változhat, amelyek jelent?s része komoly min?ségi javuláson esne át.A vidéki fels?oktatási intézményeknél tervezett változásokat mutatja a 4.2.3. ábra.4.2.3. A vidéki kollégiumfejlesztések j?v?képeOrszágosan ?sszesen 6 városban, 14 egyetemen van igény új kollégiumi épület építésére. A tervezett kollégiumok száma 19, amelyek ?sszesen t?bb mint 4100 szobát és 8 100 fér?helyet jelentenek.4.2.4. ábra: ?j és felújított kollégiumok fér?hely- és szobaszámai Budapesten és vidékenA kollégiumfejlesztési program fér?helyekre gyakorolt hatását mutatja a 4.2.5. ábra. A meglév? kollégiumi állományból az intézmények 1 167 fér?helyet megszüntetnének elavultság, vagy egyéb indok alapján. A tervezett strukturális felújítások k?vetkeztében t?bb mint 3 400 fér?hely cs?kkenés várható, mely els?sorban a szobákhoz tartozó saját vizesblokk kialakítása, valamint a jogszabály által el?írt minimális egy f?re jutó lakótér betartása miatt t?rténik. Az újonnan építend? fér?helyek száma meghaladja a 8 000-et, így ?sszességében 3 574 fér?hellyel, 48?018 fér?helyre n? a teljes kapacitás.4.2.5. ábra: A kollégiumfejlesztési program hatására bek?vetkez? fér?hely-változások2984500572005448 018048 0181923466589412144 44444 4444.2.6. ábra: a jelenlegi és a tervezett kapacitás megoszlásaVégül, a 4.2.6-os ábra a jelenlegi és a tervezett fér?hely-kapacitás min?ségi megoszlását mutatja. Jelenleg a kollégiumi fér?helyek 74%-a felújításra szorul, 3%-a pedig bezárandó, vagyis a fér?helyek mind?ssze 23%-a felel meg a min?ségi k?vetelményeknek, amelyek esetében további korszer?sítés/felújítás nem indokolt. A tervezett fér?helyek 17%-a új építés?, és 61%-a felújított kollégiumban lesz.4.3. A kollégiumfejlesztési program k?ltségvetése és ütemezése4.3.1. A korábbi kollégiumi fejlesztések tapasztalatai és a finanszírozás alapelveiA legutóbbi kollégiumépítési hullám Magyarországon 2005 és 2008 k?z?tt volt, amikor az egyetemek magánforrás bevonásával építettek kollégiumokat. Ennek a fejlesztési konstrukciónak el?nyei mellett számos hátránya is van, t?bb intézménynek most is jelent?s terhet jelentenek a konstrukciók finanszírozási k?vetkezményei. A komolyabb kollégiumi felújítások nagy része is ugyanebben az id?szakban és konstrukcióban ment végbe. Tisztán piaci alapon csak néhány kollégium m?k?dik, és néhány további fejlesztés folyamatban van, de ezek mennyiségükben nem oldják meg a hallgatói lakhatási igények által el?idézett fér?helyproblémát, illetve f?leg a hazánkba érkez? külf?ldi diákokat célozzák meg. A 2007-2013-as uniós k?ltségvetési id?szakban a vidéki intézmények európai uniós forrásokat is bevontak, de ezek f?leg energetikai jelleg? felújításokat finanszíroztak a K?rnyezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásaiból. A 2014–2020-as uniós ciklusban nincs deklarált forrás kollégium-felújításra, de energetikai és egyéb fejlesztések programba emelése meggondolandó lehet. Ez azonban továbbra is csak a vidéki kollégiumok esetében jelenthet megoldást, K?zép-Magyarország számára az uniós források ebben a ciklusban még sz?k?sebbek, mint az el?z? id?szakban.A fentiek miatt a kollégium-felújítási program d?nt?en állami forrásból kell, hogy megvalósuljon, amelynél fontos a k?ltségek évenkénti egyenl? megosztása, valamint a hallgatói kereslethez igazított fejlesztési koncepció. Az állam k?zvetlen kiadásait cs?kkentheti a bezárandónak ítélt kollégiumok épületének/ingatlanjának értékesítése, a vidéki ?nkormányzatok szerepvállalása, vagy az egyetemekt?l, f?iskoláktól kért ?ner? is. Utóbbi leginkább a külf?ldi hallgatóknak szánt kollégiumi fér?helyek esetében lehet releváns, hiszen ezek a hallgatók az intézmények saját bevételeit n?velik.Célszer? lehet további finanszírozási lehet?ségek vizsgálata is (pl. az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásainak felhasználása). Mivel az épületek átalakítása jelent?s energiacs?kkenéssel jár, megfontolandó lehet a szén-dioxid kvóták értékesítéséb?l származó k?ltségvetési bevétel, illetve az európai uniós (KEHOP) források minél nagyobb bevonása, akár átcsoportosítások árán is. Vannak olyan, már futó programok (mint például a komplex fels?oktatási infrastruktúra-fejlesztés a Testnevelési Egyetemen, illetve a Modern Városok Programja Pécsett), amelyek keretében szintén finanszírozhatóak a felújítási projektek.A felújításra megjel?lt kollégiumok k?z?tt azonban vannak k?zszolgáltatási szerz?dés keretében m?k?d? intézmények is. Az egyetemek tájékoztatása alapján a PPP kollégiumoknak a szerz?dések lejártakor a felújítás utáni állapotban kell visszakerülniük állami/egyetemi kezelésbe, tehát a kisebb felújítások, karbantartások, festések stb. részét képezik a bérleti díjnak (tartalékképzés folyamatosan van). Azokban az esetekben, ahol a jelen Stratégia megalapozása keretében elvégzett m?szaki vizsgálat átalakításokat is javasolt, az átalakítás végrehajthatóságáról meg kell egyezni a PPP magántulajdonosával is. Ezek az átalakítások azért kerültek megjel?lésre, mert ezekben a PPP konstrukciókban a kollégiumokat nem a jelen Stratégia által megfogalmazott célok mentén újították fel, tehát folyosói zuhanyzókat alakítottak ki, vagy az egy f?re jutó terület nem éri el a kívánt szintet stb.4.3.2. A fejlesztési projektek k?ltségeiA kollégiumok m?szaki felmérése, az azok alapján készült k?ltségbecslések, az egyetemek saját becslései és a fajlagos mutatók felhasználásával készült k?ltségbecslések segítségével kialakult minden projekt nettó beruházási k?ltségvetése, amely tartalmazza az el?készítési, lebonyolítási k?ltségeket és 15% tartalékot is. A fejlesztési program teljes becsült k?ltsége országos szinten nettó 192,6 Mrd Ft, amely tehát tartalmazza az építési és a járulékos k?ltséget is, de az áfát nem. Az új építés? kollégiumok egy f?re jutó átlagos fajlagos k?ltsége k?zel nettó 14 M Ft, a felújítások esetében pedig az egy f?re jutó átlagos fajlagos k?ltség k?zel nettó 1,6 M Ft. A jelenleg jóváhagyott, már forrással rendelkez? hét projekt esetében a k?vetkez? 2 évben t?bb, mint 1 700 szoba épül vagy újul meg, 3 899 fér?hellyel és 21,4 Mrd Ft nettó k?ltséggel.A folyamatban lév?, úgynevezett ?pilot” projektek az alábbiak:EgyetemVárosKollégium neveM?szaki állapot, típusSzobaszámFér?helyszámTeljes nettó kivitelezési k?ltség (millió Ft) ELTEBudapestNagytétényMeglév?, átalakítandó2968722 804ELTEBudapestBibóMeglév?, átalakítandó3372668?budai EgyetemBudapestKandóMeglév?, átalakítandó1534052 695TestnevelésiBudapestKerezsiMeglév?, átalakítandó2004005?340*TestnevelésiBudapestSporthotel?j701401?869*SZEGy?rHeged?s GyulaMeglév?, átalakítandó450886998SZEGy?rMultifunk-ciós épület?j55011246 987????sszesen1 7523 89921 3604.3.1. táblázat: Folyamatban lév?, pilot projektek*A megjel?lt projektek egy komplex egyetemi infrastruktúra felújítási program részei, a megadott k?ltségek nagyvonalú becsléssel készültek.4.3.3. ?temezés és a k?ltségek területi megoszlásaA Stratégia az alábbi forgatók?nyvet r?gzíti az ütemezésre vonatkozóan, amely a részletes projekttervek kidolgozása és az egyetemek esetlegesen változó igényei, hallgatói létszáma alapján módosítandó.?temKollégiumok számaFér?helyek számaK?ltség (M Ft)El?készítésKivitelezés073 89921 3602016-20172016-20181328 91168 7522017-20182018-20202409 25250 2992018-20192020-202134415 40552 2092020-20212022-2023?sszesen12337 467192 6204.3.2. táblázat: Tervezett ütemezésAz ütemterv szerint a fejleszti program ?sszesen 37?467 fér?helyet és 123 kollégiumot érint, ?sszk?ltsége 192,6 Mrd Ft. Az el?készítés és kivitelezés 2016 és 2023 k?z?tt valósulhat meg. A projekt k?ltségvetésének területi megoszlását mutatja a 4.3.1. ábra, amely szerint a becsült k?ltségek 61%-a K?zép-Magyarországon kerülne felhasználásra. Ez ?sszhangban van a kiinduló állapot adataival, miszerint a f?városi ingatlanok állapota jelent?sen rosszabbnak mondható a vidéki állománynál, valamint a hallgatói kereslet is itt a legmagasabb.4.3.1. ábra: Nettó k?ltségvetés területi bontásbanA felújítás utáni kollégiumi fér?helyszámok megoszlását mutatja a 4.3.2. ábra, amely szerint K?zép-Magyarországon található majd a fér?helyek 37%-a, utána Debrecen k?vetkezik 10, majd Gy?r 7%-kal. 4.3.2. ábra: Tervezett fér?helyszám területi megoszlásaAz ?sszes kollégiumot magában foglaló listát és a kapcsolódó legfontosabb információkat az 1. sz. mellékletben k?z?lt táblázat tartalmazza.5. Kockázatok elemzése és kezelése5.1. M?szaki kockázatok és lehetséges kezelésükAz Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia készítése során a helyszíni bejárások, felmérések, a tervekb?l megismert meglév? épületállomány és a tervezett felújítások, átalakítások, illetve új építésekre vonatkozó tervek megismerése alapján az alábbi m?szaki kockázati tényez?k kerültek azonosításra:Az épületek korszer?sítése során az egy f?re jutó minimális alapterület jogszabály szerinti biztosítása, valamint a szobánként kialakítandó zuhany, mosdó, WC-blokk alapterület-igénye jelent?s fér?helycs?kkenést okoz. Ennek megoldása lehet az épületek b?vítése, amelyekre vonatkozóan a Stratégia megoldásokat fogalmazott meg.A fér?helycs?kkenés pótlására, az épületek b?vítésére (tet?tér-beépítés, emelet-ráépítés, mellé építés) tett javaslatokat a területre vonatkozó városrendezési szabályok meggátolhatják. Ezek felülvizsgálata és esetleges módosítása a megvalósítás el?készít? (tervezési) szakaszának id?igényét megn?velheti, és t?bbletk?ltséget jelenthet. Emiatt nagyobb tartalékkerettel (nettó építési k?ltség 15%-a) és az átlagosnál hosszabb el?készítési id?vel szükséges kalkulálni.A korábban jelent?s ráfordítással, magánt?ke bevonásával épített vagy felújított (ún. PPP) kollégiumok esetében el?fordulnak hiányosságok (pl. nincs WC a szobához tartozó vizes blokkban vagy nem optimális a szobaegység kialakítás a 2×3 f?s struktúrában). Emiatt azonban az egész épületet újratervezni és kivitelezni nem feltétlenül ésszer?. A PPP kollégiumok átalakítása során ezért javasolt egyedi d?ntést hozni az egyes PPP-szerz?dések tartalmának megismerését k?vet?en.A meglév? épületek átalakítása és felújítása a kivitelezési munkák során mindig tartogathat rejtett hibákat, megoldandó plusz építészeti és tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági feladatokat, amelyek t?bbletk?ltséget jelentenek a beruházás során. Emiatt nagyobb tartalékkerettel (nettó építési k?ltség 15%-a) és az átlagosnál hosszabb kivitelezési id?vel szükséges kalkulálni.A legnagyobb hiányosság a t?zvédelem területén tapasztalható. A megváltozott el?írások betartása mind a tervezést nehezíti, meghosszabbíthatja a szakhatósági engedélyezés folyamatát, esetlegesen felmentési engedélyekre is szükség lehet. A kivitelezés k?ltségei a szükséges m?szaki kialakítások miatt id?ben és k?ltségben is megn?vekedhetnek. Emiatt nagyobb tartalékkerettel (nettó építési k?ltség 15%-a) és az átlagosnál hosszabb kivitelezési id?vel szükséges kalkulálni.Az akadálymentesítés területén is komoly hiányosságok mutatkoznak. Az egyetemes tervezés (hozzáférhet? épületek, termékek és k?rnyezet tervezése id?s, fogyatékos és ép embereknek) minimális k?vetelményeinek alkalmazása egy-egy épület átalakítási terveinek készítésekor a tervezési folyamatban ma már automatikus. A k?vetelmények alkalmazása és kiépítése hosszú távon biztosítja a megfelel? használatot, a kivitelezésre szánt k?ltségeket a projektek el?készítése során be kell állítani és a korrekt megvalósítást szakért?i ellen?rzés mellett kell végezni. Emiatt nagyobb tartalékkerettel (nettó építési k?ltség 15%-a) és az átlagosnál hosszabb kivitelezési id?vel szükséges kalkulálni.A beruházások el?készítése, tervezése és kivitelezése során t?bbletid? és -k?ltség az alternatív energiák hasznosítása, amelyekkel azonban az üzemeltetés során és a k?rnyezetvédelem szempontjából jelent?s megtakarításra, illetve eredményre lehet számítani. Az alternatív energiahasznosítási lehet?ségek a k?ltségvetésbe és a becsült kivitelezési id?tartamba is beépítésre kerültek.5.2. Pénzügyi, jogi és egyéb kockázatok, valamint lehetséges kezelésükA PPP kollégiumok tulajdonosai szerz?déses viszonyban üzemeltetik a kollégiumokat, ami gátja lehet a nagyobb átalakításoknak. ?gy, ha ilyen kollégium átalakítása kerül napirendre, számolni kell a PPP-szerz?dés újratárgyalásával, vagy az ingatlan kivásárlásával. Az állami kollégiumok fejlesztéseihez kapcsolódó el?készítési és kivitelezési tevékenységek a k?zbeszerzési t?rvény hatálya alá esnek, így az adminisztrációs folyamat hosszabb id?t vehet igénybe. Emiatt a Stratégia jogi és k?zbeszerzési k?ltségekkel is számolt, valamint kalkulált mind az el?készítési, mind pedig a kivitelezési szakaszok k?zbeszerzés miatt potenciálisan megn?veked? id?igényével. Javasolt a projektek el?készítésének csoportosítása, szakaszonként hozzávet?leg 10–15 kollégium el?készítését ?sszevonva érdemes kiírni a k?zbeszerzést.Amennyiben a magyar k?ltségvetés egyensúlya romlik, a kollégiumfejlesztési program k?ltségvetési finanszírozása veszélybe kerülhet. Az állami hozzájárulás mértéke cs?kkenthet? európai uniós források átcsoportosításával, bevonásával, bezárandó kollégiumok épületeinek/ingatlanjainak értékesítésével, vagy az egyetemekt?l saját er? bevonásával. Végs? esetben a program ütemezésének átalakítása is megoldást jelenthet.Az egyes kollégiumok fér?helyveszteségeib?l adódóan a felújítás után az egy f?re jutó k?ltség túlságosan magas lehet, ezért az állami finanszírozási modellt és a normatív támogatási kategóriákat szükséges lehet újragondolni és -tervezni.A kollégiumok felújításának ideje alatt a hallgatók elhelyezésér?l is gondoskodni szükséges, ami bérlés esetén nagyobb k?ltségeket jelent. Ezért az ütemezés során az egyes egyetemek kollégiumfejlesztési projektjei id?ben minél egyenletesebben kerültek ütemezésre, hogy k?nnyebben szervezhet? legyen a hallgatók elhelyezése.Bár erre utaló jel a Stratégia készítésének pillanatában nincs, mégis t?rténhet trendváltozás a hazai, illetve külf?ldi hallgatók fels?oktatás, valamint kollégium iránti keresletében. A program szakaszolt megvalósítása lehet?vé teszi az újragondolást, az aktuális igényeknek t?rtén? megfelelést (egyetem, régió, képzés szintjén is).Mellékletek1. sz. melléklet – A kollégiumi fejlesztések f? paraméterei2. sz. melléklet – A kollégiumok üzemeltetésének legfontosabb kérdéseiA Stratégia célja magasabb szint? kollégiumi szolgáltatási szint és komfort elérése megn?velt számú vizesblokkal, alacsonyabb szobánkénti ágyszámmal, valamint általános építészeti és gépészeti min?ségjavítással. A felújítások során figyelembe kell venni a hosszú távú fenntartási k?ltségek cs?kkentését is. Az energiafogyasztás cs?kkentését mind a f?tés, mind a villamosenergia- és a vízfelhasználás kapcsán fennálló lehet?ségek kihasználásával el? kell segíteni.A m?szaki felmérések k?rébe bevont kollégiumi épületek 83%-ában az elmúlt évek során lecserélésre kerültek a régi, h?szigetelés nélküli nyílászárók és helyükre jellemz?en m?anyagtokos, h?szigetelt (dupla, vagy triplaüveg?) nyílászárók kerültek. A homlokzat és tet?szerkezet h?szigetelése a vizsgált kollégiumok felében (48%) volt megoldottnak tekinthet?. Ez t?bbnyire utólagos, polisztirol h?szigetelést jelent, amely vastagsága miatt jellemz?en, nem éri el a ma elvárt h?szigetelés értéket, de így is jelent?s cs?kkenést eredményeznek az energiafelhasználásban. A villamos energia vagy víz fogyasztását el?segít? alternatív megoldások csak nagyon kis számban voltak megfigyelhet?k. A felmérés napkollektort, LED ég?ket, szürkevíz-hasznosítást stb. ?sszesen 1–2 esetben azonosított (M1. táblázat).EgyetemH?szigetelt nyílászárókH?szigetelt homlokzat és tet?szerkezetCs?kkentette elektromos fogyasztásEgyéb energia- fogyasztást cs?kkent? rendszerekBCE100%50%0%0%BGE100%33%0%0%BME71%14%0%0%DE86%57%0%0%EKE100%100%0%folyamatbanELTE80%0%0%0%ME100%0%0%0%OE67%33%0%0%PAF100%50%0%0%PE100%100%0%0%PTE100%67%0%0%SE0%100%0%0%SZE100%67%0%0%SZIE50%25%0%0%SZTE88%29%0%0%??sszesen83%48%0%0%M1. táblázat: A m?szaki vizsgálat egyetemenkénti ?sszesítése az energiatakarékos megoldásokrólA fent felsorolt fejlesztések jelent?s megtérülést eredményezhetnek, de ?nmagában a fejlesztés k?ltségét és a kés?bbi k?ltségek cs?kkentését tekintve (szigetelés, LED ég?k, napkollektor, vízfogyasztás cs?kkentése stb.) a legjelent?sebb tényez?t az építészeti tervezéskor az ellenálló építési anyagok és hosszú élettartammal rendelkez?, használatot jól bíró bútorok jelentik. ?sszefoglaló táblázatunk (M.2. táblázat) a m?szaki vizsgálatba bevont, t?bb mint 22?000 hallgatót elszállásoló kollégiumokra vonatkozik. A teljes üzemeltetési k?ltségen belül hozzávet?legesen 20%-os arányt képvisel az energiafelhasználás, 25%-ot munkaer?k?ltség és 47%-ot az amortizációs tartalékképzés és javítási k?ltség.Az energiafelhasználás terén ?sszességében a jelenlegi energiak?ltségek 20–30%-os cs?kkentése érhet? el, ami éves szinten a vizsgált kollégiumoknál 500–700 millió Ft k?ltségcs?kkenést jelent. Ez a szám a teljes beruházási k?ltségkerethez képest alacsony (1–2%), azonban az energiafelhasználás cs?kkenését el?segít? fejlesztés k?ltségéhez képest megfelel? hozammal rendelkezik (5–10%).További üzemeltetési k?ltségcs?kkentési lehet?ség rejlik a munkaer? hatékonyabb kihasználásában. Nyugat-Európában a kollégiumok t?bbsége csak id?szakos recepciót tart fent, a ki- és beléptetés teljesen automatizált, az épületfelügyelet kamerarendszerrel, diszpécserszobából van megoldva. Az M2. táblázatból is kiderül, hogy a munkaer? az egyik legjelent?sebb k?ltségtétel, amelynek racionalizálásával jelent?s k?ltség takarítható meg.A teljes kollégiumi ráfordítás legnagyobb tétele a tartalékkeret és az éves karbantartási k?ltség, amely az épület amortizációjával és javításaival függ ?ssze. Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégiának kül?n?sen nagy felel?ssége van ennek a k?ltségnek a cs?kkentésében. A felhasznált anyagok, technikai megoldások, beépítésre kerül? rendszerek kiválasztása, tervezése és helyes kivitelezése jelent?s k?ltségcs?kkent? tétel lehet a hosszú távú fenntartás szempontjából. #?zemel-tetési k?ltség, energia-fel-használás?tlagos fajlagos k?ltségMegjegyzésKutatásba bevont kollégiumok becsült éves fenntartási k?ltsége (22 253 diák)% - a teljes k?ltségb?lFogyasz-tás/f?/évFogyasz-tás/nm (NLA) /évFt/f?/évFt/nm (NLA)/év1Víz és csatorna23 m3/f?1,24 m3/nm15 719 Ft870 FtDiákra vetített egység tekinthet? relevánsnak.349 800 416 Ft4%2F?tés9 GJ/f?,48 GJ/nm50 659 Ft2 521 FtAlapterületre vetített egység tekinthet? relevánsnak.760 311 871 Ft9%3Elektromos áram1 494 kWh/f?81 kWh/nm27 830 Ft1 468 FtDiákra és alapterületre vetített egység tekinthet? relevánsnak.530 947 280 Ft7%4Hulladék--5 414 Ft312 FtDiákra vetített egység tekinthet? relevánsnak.120 479 018 Ft2%5Lift karbantartási k?ltség--1 038 Ft48 FtDiákra vetített egységtekinthet? relevánsnak.23 096 106 Ft0%6?ves javítási k?ltség--23 646 Ft1 231 Ft?ves javítási és karbantartási k?ltség szükséges (estések, sérülések).371 057 212 Ft5%7Kertészet--4 604 Ft152 FtDiákra vetített egység tekinthet? relevánsnak.102 455 012 Ft1%8Vezet?i munkak?ltség--14 700 Ft805 FtDiákra vetített egység tekinthet? relevánsnak.327 122 511 Ft4%9Takarítás--21 148 Ft1 241 FtAlapterületre vetített egység tekinthet? relevánsnak.374 256 883 Ft5%10?rzés, portaszolgálat--50 264 Ft2 484 FtDiákra vetített egység tekinthet? relevánsnak.1 118 514 843 Ft14%11Felújítási tartalék-képzés--150 000 Ft152 FtJogszabály szerinti 10 éves elméleti ciklusokkal számolva, mivel az adatszolgáltatás hiányos.3 337 950 000 Ft42%12Egyéb k?ltség--27 225 Ft1 348 FtA fenti kategóriákban nem egyértelm?en szerepl?, egyéb k?ltségek.605 847 154 Ft8%TKTeljes fenntartási k?ltség--360 483 Ft12 632 Ft-8 021 838 306 Ft100%M2. táblázat: a m?szaki vizsgálatok során felmért kollégiumüzemeltetési k?ltségek átlagértékeinek ?sszesítése3. sz. melléklet – A szakért?i értékelések módszerei?pítészetAz értékeléshez az egyetemi adatszolgáltatás keretében megkapott építészeti tervdokumentációk, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, néhol helyszínrajzok adtak alapot. Emellett online térképek és utcanézetek, valamint az urbanista szakért? adatszolgáltatásai alapján szabályozási paraméterek kerültek felhasználásra. A helyszíni bejárások során szemrevételezésre, a felmérési szempontrendszer adatainak ?sszegzésére, valamint fényképes dokumentációk készítésére került sor. A felmérési szempontrendszer során a kollégiumok alapadatai, a telek és az épület méretei, az építés és az esetleges korábbi felújítás éve, az épület esetleges védettsége került r?gzítésre, ezen adatok azonban nem mindig voltak elérhet?ek. Az épületek esetében a felmérés az alapterületet és a szintszámot is r?gzítette a felméréskori fér?hely- és szobaszámmal, illetve a mosdók, zuhanyzók, WC-k kialakítási formájával együtt. Kollégiumi szempontokból továbbá fontos volt bizonyos helyiségcsoportok meglétének és kialakítási lehet?ségének ellen?rzése is: pl. recepció, el?csarnok, étkez?, mosoda, orvosi szoba, k?z?sségi helyiségek, dolgozó, tanuló. Az épületeken belüli k?zlekedés is a vizsgálat része volt (folyosók helye, mérete, lépcs?házak kialakítása). Az épületek m?szaki állapotát a falak, a f?dém, a tet?, a szigetelések, a lépcs?, a nyílászárók, a homlokzatburkolat, az egyéb burkolatok, a festés, a mázolás és az álmennyezet állapota alapján ?sszegezte a felmérés egy 1 és5 k?z?tti skálán. A helyszíni bejárások fotóanyagain keresztül pedig azok a szakért?k kaphattak hasznos információt és általános képet a kollégiumról, akik személyesen azokat nem láthatták.A felmérés keretében nyert adatok és a fotódokumentáció alapján az építész szakért?k ?sszeállítottak egy tervanyagot, melyben a helyszín, az épületek jellemz? küls? és bels? fotói, a f?ldszinti és általános emeleti alaprajzok, egy jellemz? metszet és a kül?nb?z? szobaegységek fotói és kinagyított alaprajzai kerültek bemutatásra. A funkcionális kialakítás javítása érdekében szobaegység-tervek születtek annak érdekében, hogy azokban kül?n zuhany, WC-blokk alakuljon ki, vagy az el?írt alapterület-igény teljesülj?n a hallgatók számára. A tervezett szobaegység rajzai a meglév? alaprajzokkal együtt dokumentálásra kerültek. A fér?helyszám pótlására esetenként emelet-ráépítést, vagy tet?tér-beépítést javasoltak a szakért?k, s a m?szaki kialakítás lehet?ségét szakáganként meg is vizsgálták.UrbanisztikaAz urbanisztikai értékelés valamennyi kollégium esetében tartalmazott egy légi felvételt az épületr?l és k?rnyezetér?l, valamint figyelembe vette a területre vonatkozóan érvényben lév? szabályozási terv kivonatát. Mindkét munkarész esetében volt valamilyen mérték? bizonytalanság: a légi felvétel legalább 2 éves, amelyhez képest változhattak a k?rülmények, illetve az ?nkormányzatok honlapján sok esetben nem tekinthet? teljesen biztosnak, hogy a legrészletesebb és legutolsó szabályozási el?írásokat sikerült megtalálni. Ugyanakkor kijelenthet?, hogy jelent?s tévedések nem fordulhattak el?. Ez kül?n?sen igaz azoknál a kollégiumoknál, ahol helyszíni felmérés is készült, el?re meghatározott szempontrendszer alapján. A terület k?zlekedéssel való kiszolgálása és szolgáltatásokkal való ellátottsága a helyszínen pontosan felmérhet? volt, a desktop vizsgálatba került kollégiumoknál jó esetben a helyismeret, rosszabb esetben a légi fotó és a térkép alapján kellett ezeket értékelni.Az értékelés táblázatos formája is valamennyi kollégiumra elkészült, kül?nbség csak abban van k?z?ttük, hogy a desktop vizsgálat eseteiben kizárólag a fenti két munkarészre támaszkodhattak a Tanszék szakért?i. Az urbanisztikai értékelésnek fontos eleme volt a kollégiumok b?vítési lehet?ségeinek megítélése. Az értékelési táblázat valamennyi épületnél tartalmaz két sort, amelyek err?l szólnak. A második sor: ?A b?vítés lehet?ségei az érvényben lév? Helyi ?pítési Szabályzat szerint (beépíthet? alapterület és szintalapterület szempontjából)” és a kilencedik sor: ?A parkoló szám b?vítésének lehet?ségei a tervezett felhasználás szempontjából (csapatbusz, személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár)”. A min?sítés a valamennyi vizsgálatnál egységesített, 1 és 5 k?z?tti skálán t?rtént: 1-es értékelés esetén teljesen kizárt a b?vítés, 5-?s értékelés esetén pedig a tervezett b?vítés hiánytalanul megvalósítható. A két érték k?z?tti min?sítés a valamilyen szempontból korlátozott b?víthet?séget jelenti.Az értékel? táblázat tájékoztató jelleg?, de arra alkalmas, hogy egyértelm?en kizárja a b?vítés lehet?ségét. A b?víthet?ség pontos mértékét ugyanakkor további részletes vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Ez a helyszíni felméréses kollégiumokra is igaz, de kül?n?sen a desktop vizsgálattal érintett épületekre, ahol az értékeléshez kevesebb objektív információ állt rendelkezésre. TartószerkezetekA helyszíni bejárások a szemrevételezést, a felmérési lap kérdéseinek megválaszolását, valamint fotó dokumentáció készítését, illetve szóbeli információk begy?jtését jelentették az üzemeltet?t?l, míg a tervlapok elemzése a rendelkezésre bocsájtott tervdokumentáció áttekintését, a terveknek a helyszíni bejárások adataival való ?sszevetését, valamint online térképek és utcanézetek elemzését foglalta magában. Helyszíni felméréseken alapuló vizsgálatokA helyszíni felmérések és a tervdokumentáció együttes értékelése alapozta meg az épületek értékelését. A felmér?k a tervek alapján el?zetesen megismerték az épületeket és a helyszínen azonosították a szerkezeteket, r?gzítették azok állapotát. A begy?jt?tt információk:függ?leges tartószerkezetek rendszere;vízszintes tartószerkezetek rendszere;merevítési rendszer;tet?szerkezet;lépcs?k, liftek;válaszfalak;szerkezeti károk, vizesedések.A szakért?k a fenti információkat ?sszegezve értékelték az épületek tartószerkezeteit.Desktop vizsgálatokA desktop vizsgálatok is a helyszíni értékelés szempontrendszerét k?vették, , azonban nem álltak rendelkezésre helyszíni bejáráson szerzett tapasztalatok. A tervlapok mellett az online elérhet? térképek és utcanézetek segítették a munkát.Kiértékelés, ?sszefoglalásAz épületek kiértékelése a fentiek szerint ?sszegy?jt?tt információk alapján t?rtént. Nem minden esetben állt rendelkezésre olyan terv, fotó vagy egyéb dokumentáció, amely alapján egyértelm?en azonosíthatóvá vált volna a szerkezeti rendszer és annak állapota. Ilyenkor a felmérést végz?k legjobb tudásuk és korábbi szakért?i tapasztalatok alapján feltételezésekkel éltek, és ezt a bizonytalanságot jelezték az értékelésben. Az értékelésben szerepelt a f? tartószerkezeti rendszer elemeinek bemutatása, a szerkezeti elemek teherbírásának és állapotának értékelése, valamint a fejleszthet?ség értékelése.?pületgépészetAz értékelés alapadatainak begy?jtése, munkamódszerA felmérés csoportokra osztva készült:az el?zetes prioritási sorrendet figyelembe véve alakult ki a helyszíni felméréssel megvizsgált csoport;a második csoportba a desktop vizsgálattal felmért kollégiumok kerültek – vizsgálatuk helyszíni felmérés nélkül, kizárólag az intézményekt?l kapott információk és tervek alapján t?rtént. Helyszíni felmérésekA kollégiumok m?szaki állapotának felmérésére egy épületgépészeti tervez? részletes szempontrendszert dolgozott ki. A táblázatos formában ?sszeállított listát a helyszíni felmérések k?rébe bekerült intézmények, illetve a helyszíni vizsgálatokra felkért felmér? csapatok szakági felbontásban el?zetesen megkapták. A helyszíni bejárások során a kollégiumok m?szaki szakemberei, munkatársai a felmér? csapatokkal k?z?sen kerestek választ a felmér? lista kérdéseire, és adtak információt a táblázatok kit?ltéséhez. A felmér?k helyszíni fotókat készítettek, amelyek a villamos berendezés jellemz? részleteit ábrázolva annak kiépítettségér?l m?szaki, esztétikai állapotáról adtak tájékoztatást. Ezen fotóanyagot a felmér?k szakáganként csoportosítottak és minden kollégium esetében kül?n k?nyvtárstruktúrába helyezték. Desktop vizsgálatokA desktop vizsgálati alapadatok, anyagok d?nt?en építészeti alaprajzokat tartalmaztak. Gépészeti szempontból semmilyen dokumentum nem segítette az értékelést, ezért arra lehetett alapozni a vizsgálat megállapításait, hogy az építész szakági kiértékel? kolléga miként min?sítette az adott épületet, és az értékelése alapján milyen mélység? strukturális vagy csak kevésbé jelent?s beavatkozások szükségesek a távlati célok eléréséhez. A gépészeti értékelés csak erre szorítkozva készült. Kiértékelés módszertanaA helyszíni felméréssel vizsgált épületek esetében a gépészeti berendezés állapotáról, kiépítettségér?l, m?szaki megfelel?ségér?l a felmérési táblázatok kit?ltését, a fotók elkészítését és a helyszíni bejárást k?vet?en volt mód táblázatban értékelést készíteni, vagy a távlati célok eléréséhez esetleg szükséges stratégiaváltást, illetve a meglév? állapoton javaslatot átalakítás, felújítás igényét jelezni. A gépészeti berendezésben nagyobb lépték? beavatkozásra, stratégiaváltásra ezen túl még akkor került utalás, ha azt az építészeti változások indokolták. A gépészeti berendezések állapotát rendszeres felülvizsgálatokkal kell az üzemeltet?nek szavatolnia. A kiértékelés során nem állt rendelkezésre az ?sszes fentebb felsorolt irat, de ezek meglétét és a bennük foglaltak figyelembevételét (az üzemeltet? részér?l) elvárt alapintézkedésként kezelték a felmérést végz?k, ellen?rzésre így nem került sor. A desktop vizsgálat alapján min?sített épületek esetében a vizsgálati alapadatok, anyagok d?nt?en építészeti alaprajzokat tartalmaztak. Gépészeti szempontból semmilyen dokumentum nem segítette az értékelést, ezért arra lehetett alapozni a vizsgálat megállapításait, hogy az építész szakági értékel? kolléga miként min?sítette az adott épületet, és értékelése alapján milyen mélység? strukturális vagy csak kisebb jelent?ség? beavatkozások szükségesek a távlati célok eléréséhez. A gépészeti értékelés csak ezekre szorítkozva készült. A fent felsoroltak alapján elvégzett munka eredményeként (a vizsgálati mélység alapján eltér?en részletes) r?vid, sz?veges ?sszefoglalás készült minden vizsgált épületr?l, majd ezek bekerültek a ?Sz?veges értékelés” iratanyagba. Magáról a gépészeti berendezés értékeléséb?l fakadó k?ltségekr?l készült kalkulációt k?ltségelemz? szakért? készítette, az nem képezte részét a gépészeti értékelésnek.?pületvillamosságAz értékelés alapadatainak begy?jtése, munkamódszerA felmérés ugyanazokba a csoportokba osztva készült, mint az épületgépészet esetében: Az el?zetes prioritási sorrendet figyelembe véve alakult ki a helyszíni felméréssel megvizsgált csoport;a második csoportba a desktop vizsgálattal felmért kollégiumok kerültek – vizsgálatuk helyszíni felmérés nélkül, kizárólag az intézményekt?l kapott információk és tervek alapján t?rtént. Helyszíni felmérésekA kollégiumok m?szaki állapotának felmérésére egy épületvillamossági tervez? részletes szempontrendszert dolgozott ki. A táblázatos formában ?sszeállított listát a helyszíni felmérések k?rébe bekerült intézmények, illetve a helyszíni vizsgálatokra felkért felmér? csapatok szakági felbontásban el?zetesen megkapták. A helyszíni bejárások során a kollégiumok m?szaki szakemberei, munkatársai a felmér? csapatokkal k?z?sen kerestek választ a felmér? lista kérdéseire, és adtak információt a táblázatok kit?ltéséhez. A felmér?k helyszíni fotókat készítettek, amelyek a villamos berendezés jellemz? részleteit ábrázolva annak kiépítettségér?l m?szaki, esztétikai állapotáról adtak tájékoztatást. Desktop vizsgálatokA desktop vizsgálati alapadatok, anyagok d?nt?en építészeti alaprajzokat tartalmaztak. Villamos szempontból semmilyen dokumentum nem segítette az értékelést, ezért arra lehetett alapozni a vizsgálat megállapításait, hogy az építész szakági értékel? kolléga miként min?sítette az adott épületet, és értékelése alapján milyen mélység? strukturális vagy csak kevésbé jelent?s beavatkozások szükségesek a távlati célok eléréséhez. A villamos értékelés csak erre szorítkozva készült. Kiértékelés módszertanaA helyszíni felméréssel vizsgált épületek esetében a villamos berendezés állapotáról, kiépítettségér?l, m?szaki megfelel?ségér?l a felmérési táblázatok kit?ltését, a fotók elkészítését és a helyszíni bejárást k?vet?en volt mód a – lesz?kített – szakági szakért?i táblázatban értékelést készíteni, és a távlati célok eléréséhez esetleg szükséges stratégiaváltást, illetve a meglév? állapoton javasolt átalakítás, felújítás igényét jelezni. A villamos berendezésben nagyobb lépték? beavatkozásra, stratégiaváltásra akkor került utalás, ha azt más szakág (f?leg építészet, épületgépészet) indokolta. A villamos berendezés az a ?szerencsés épületszerkezeti elem”, amelynek állapotát rendszeres felülvizsgálatokkal kell az üzemeltet?nek szavatolnia. A KL?SZ és OTSZ k?telez? jelleggel ír el? felülvizsgálatokat az épületek ?rintésvédelmi, T?zvédelmi, Szabványossági, és Villámvédelmi berendezéseinek állapotának megfelel?ségér?l. Amennyiben ezeket – k?telezettségüknek eleget téve – az intézmény üzemeltet?i rendszeresen (3–6–9 évente) elkészíttetik és az abban foglalt azonnali, illetve halasztást t?r? hibaelhárítási, javítási munkákat elvégzik, az épület villamos berendezése ?Megfelel?”- nek min?sül. (Ez a min?sítés természetesen az létesítéskori szabványok, el?írások rendeletek szerinti megfelel?séget jelzi.) A kiértékelés során nem állt rendelkezésre az ?sszes fentebb felsorolt irat, de ezek meglétét és a bennük foglaltak figyelembevételét (az üzemeltet? részér?l) elvárt alapintézkedésként kezelték a felmérést végz?k a tanszék, így ellen?rzésükre nem volt mód és nem képezték tárgyát a vizsgálatnak. A desktop vizsgálat alapján min?sített épületek esetében a vizsgálati alapadatok, anyagok d?nt?en építészeti alaprajzokat tartalmaztak. Villamos szempontból semmilyen dokumentum nem segítette az értékelést, ezért arra lehetett alapozni a vizsgálat megállapításait, hogy az építész kiértékel? miként min?sítette az adott épületet, és az értékelése alapján milyen mélység? strukturális vagy csak kisebb jelent?ség? beavatkozások szükségesek a távlati célok eléréséhez. A villamos értékelés csak erre szorítkozva készült. Az imént felsoroltak alapján elvégzett munka eredményeként (a vizsgálati mélység alapján eltér?en részletes) r?vid, sz?veges ?sszefoglalás készült minden vizsgált épületr?l, és az bekerült a ?Sz?veges értékelés” iratanyagba. A villamos berendezés értékeléséb?l fakadó k?ltségekr?l készült kalkulációt k?ltségelemz? szakért? készítette, az nem képezte részét a villamos értékelésnek. T?zvédelemAz értékelés alapadatainak begy?jtéseEls? csoportba lettek sorolva azok a kollégiumok, amelyeket helyszínen felmér?k vizsgáltak, és a szakért?k által elkészített/?sszeállított felmérési lapot kit?lt?tték. Második csoportba azok a kollégiumok kerültek, melyeket nem vizsgáltak helyszíni felmér?k. Mindkét csoportba sorolt kollégiumoknál d?nt?en rendelkezésre állt szintrajz, volt olyan ahol t?bb fotó is készült a helyszíni bejárásról. Interneten a cím alapján a k?rnyezet is d?nt?en megvizsgálásra került. Igényszint meghatározásaA t?zvédelem az ?átalakítás k?re és mértéke” alapján határozhat meg feladatokat, a hatályos OTSZ k?vetelményeit figyelembe véve. Egy meglév? épület felújításánál, átalakításánál a t?zvédelmi helyzet jobbítása is feladatként jelentkezik. Prioritás a menekülési feltételek biztosítása. T?bb helyen a szintmagasságok miatt kül?n lépcs?ház és annak füstmentes kialakítása lett a javaslat, de ezen lépcs?házakból a kijárati szinten t?rtén? szabadba jutás megfelel?sége is feladatként jelentkezik (t?bb lépcs?háznál is vizsgálni kell azok menekülési szerepét, és ha szükséges, a h? és füst elleni védelmét, hasonlóan az emeleti szinteken lév? k?zleked?kh?z).Fontos a tájékozódáshoz a biztonsági és irányfények megléte, a t?zjelzés, beépített automatikus t?zjelz? berendezés telepítése. Igényként merülhet fel egy nagyobb, átfogóbb épület-felújításnál/-átalakításnál a beépített t?zoltó berendezés kialakítása, amely k?zepes kockázat (KK) és magas kockázat (MK) esetén a hatályos OTSZ-ben már 20 f? elhelyezett személy felett elvárt. A t?zoltási felvonulási területet d?nt?en meglév?ként vette/fogadta el a szakért?. A kiürítésnél figyelembe lettek véve a kifelé nyíló ajtók, a vészkijáratok megléte, de valójában az adott létszámhoz a meglév? állapot el fogadásra került. Egy konkrét épületnél, egy adott feladatra t?bb id?vel akár egy ?építési engedélyezési szint?” t?zvédelmi m?szaki leírásra is sor kerülhet (komplett kiürítési számítással stb.). A teljes k?r? (OTSZ, 11 pont) vizsgálat nem képezte részét a felmérésnek.MunkamódszerA legt?bb információt a felmér?k által készített anyag adta, bár néhány esetben egyes válaszok hiányoztak. Az építész és az épületvillamossági értékelések még további információt adtak. Azoknál a kollégiumoknál, ahol nem volt helyszíni felmérés, csak általánosságokat lehetett leírni az értékelésnél, mert a rendelkezésre álló adatokból nem lehetett a t?zvédelmet értékelni. AkadálymentesítésA kollégiumok nagy részében mutatkoznak már olyan intézkedések, amelyek az akadálymentes k?rnyezet kialakítását célozzák. Els?sorban a mozgásukban korlátozottak használati igényeire figyelnek, de a megvalósítás (az akadálymentesség mértéke) sokszor nem megfelel?. A vizsgált épületek térbeli adottságai eltér?ek, ezért a szempontrendszer úgy lett meghatározva, hogy bizonyos k?vetelmények teljesítésének feltételeire mindenképp kiterjedjen a kapott információ. A helyszíni felmérések kérdéseit az érintett épület üzemeltet?inek tették fel. A válaszok azonban csak egy részét képezték az épületekr?l gy?jt?tt információnak, mivel a további munkafázisokban a szakért? valamennyi rendelkezésre álló tervet és épületfotót áttekinthetett, így nem volt szükség a részletek ?lekérdezésére” (bejárati ajtószélességek, fordulási hely megléte, szintkül?nbségek). A szempontrendszer az alábbi f? kérdéscsoportokba sorolta a begy?jteni kívánt információkat: bejáratok akadálymentessége; vízszintes és függ?leges akadálymentes k?zlekedés; akadálymentes használati és menekítési feltételek megléte – szobaegységek, vizesblokkok, k?z?sségi terek – amelyek együtt a szakért? számára már egyértelm? információt nyújtottak a fejlesztési irányokról. A szempontrendszer alapján az ?sszesített értékelés t?bb épületnél is jelezte, hogy a teljes k?r?, komplex akadálymentesítésre vonatkozóan hol szab gátat az épület térrendszere, városi elhelyezkedése, milyen jelleg? és mérték? átalakítások szükségesek a k?vetelményeknek való kül?nb?z? szint? megfeleléshez. A távlati stratégia feltétlenül igényli az egyetemes tervezés elveinek figyelembevételét a meglév? intézményekben is, az építési engedéllyel átalakítandókban és az új épületekben pedig maradéktalanul, viszont ezek k?vetelményszintje eltér? lehet. Az akadálymentesítés tervezési szakaszában – amelynek alapjául a jelen felmérés és bemutatott fejlesztési stratégia kell szolgáljon –, annak mértékét a hazai és Európai Uniós direktívák szerint kell meghatározni. A hazai és nemzetk?zi elvárások nem kül?nb?znek egymástól, inkább részletezettségükben eltér?ek, ezért a szakért?i értékeléshez felállított vizsgálati adatsor és az azok alapján leírt szakért?i javaslatok megfelel? iránymutatást tartalmaznak az épületek komplex akadálymentes használhatóságának megtervezéséhez. ?ltalánosságban ?sszefoglalható, hogy a vizsgálat során a legt?bb probléma az épületekbe való bejutás és a függ?leges személyk?zlekedés akadálymentességének megoldatlanságával kapcsolatban került azonosításra, de a szobaegységek kapcsán is felmerültek térigénybeli, a felszereltségben azonosított és infokommunikációs hiányosságok.BREEAM min?sítésA BREEAM min?sítési rendszer (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) 1990 óta létezik, nemzetk?zi elterjedése az els? nemzetk?zi (nem csak Nagy-Britannia viszonyaira kialakított) k?vetelményrendszerek bevezetése óta gyorsult fel (2008). Napjainkban az alábbi f? kategóriákban érhet? el BREEAM min?sítés:Communities (Településtervezés)Infrastructure (?t és k?zm?)New Constructions (?j épületek)In use (Meglév? épületek üzemeltetése)Refurbishment and Fit-out (Felújítás, átalakítás – épületekre vonatkozóan)Jelen vizsgálat alapjául els?sorban a Felújítás min?sítési séma szolgált, hiszen a BREEAM szempontrendszer? vizsgálat számára kizárólag felújítandó épületek kerültek kijel?lésre. Egyes esetekben, ahol ez indokolt (pl. k?zelmúltbeli teljes k?r? felújítás, vagy folyamatban lév? felújítási/átalakítási tervezési folyamat vagy munkálatok) a BREEAM In Use min?sítési séma szempontjainak megvizsgálására t?rtént javaslattétel, de ez ilyen esetekben az értékelési táblázat megjegyzés rovatában fel lett tüntetve.A jelenleg érvényes szempontrendszer 2013-ban került kidolgozásra, a vizsgálatok alapjául a legutóbb hatályba lépett, 2016 áprilisában publikált k?vetelményrendszer szolgált.Fontos megemlíteni, hogy a BREEAM min?sítési rendszer folyamatosan fejl?dik, így a min?sítési sémák és módszerek néhány évente felülvizsgálatra, illetve módosításra kerülnek. Jelen vizsgálat és annak eredményei tehát csupán a legk?zelebbi változtatásig érvényesek.Ebb?l adódóan elengedhetetlen, hogy amennyiben egyik-másik vizsgált épület esetén megbízói d?ntés születik a BREEAM min?sítés valamely változatának és/vagy részmoduljainak és szintjének megszerzésére, akkor a munka megkezdésekor hatályos vonatkozó BREEAM k?vetelményrendszer kerülj?n alkalmazásra, alkalmasint jelen vizsgálat eredményeinek szükség szerinti felülvizsgálatával és megállapításainak módosításával.Bár néhány országban már léteznek a helyi viszonyokra optimalizált min?sítési k?vetelményeket alkalmazó nemzeti BREEAM szervezetek is , de Magyarországon nincs ilyen, így a BREEAM International min?sítés k?zvetlenül alkalmazandó. Ezen belül a kollégiumi szálláshelyek a nem-lakóépület (Non-Domestic) kategóriába tartoznak a BREEAM saját besorolása szerint.Ezen min?sítési séma négy modulból épül fel:Anyagok és szerkezetek (Fabric and Structure)K?zponti szolgáltatások (Core Services)Helyi szolgáltatások (Local Services)Bels?építészet, bels? kialakítás (Interior Design).Az els? kategória jellemz?en az épület szerkezetére, az alkalmazott épít?anyagokra és azok beépítésére vonatkozik. Ezek rendszerint az építtet? d?ntéseinek hatálya alá tartoznak, csakúgy, mint a k?zponti szolgáltatások, azaz az egész épületre hatással lév? rendszerek (pl. bizonyos épületgépészeti rendszerek, hulladékkezelés, alternatív k?zlekedési-megk?zelíthet?ségi lehet?ségek vizsgálata), bár ezekr?l esetenként d?nthet az üzemeltet? is, amennyiben nem egyezik meg az építtet?vel és/vagy a tulajdonossal.A második kategória f?ként az épület egészére hatással lév? telepített rendszereket vizsgálja. Ezek tehát jellemz?en nem épületszerkezeti, hanem épületgépészeti, épületvillamossági és más hasonló gépek, berendezések, rendszerek stb. A harmadik kategória inkább olyan helyi rendszereket vizsgál, amelyek az épület t?bbi részét?l függetlenül is kialakíthatók és üzemeltethet?k. Ennek a fajta elkül?nítésnek t?bbek k?z?tt akkor van jelent?sége, ha egy épületen belül t?bb üzemegység (pl. egy kollégiumi épületben étterem és/vagy szórakozóhely) is m?k?dhet, és ezek üzemeltetése, vagy akár üzemeltet?je is elkül?nül. Vagy akkor, ha egy épületnek egy tulajdonosa, de t?bb üzemeltet?je van részenként, esetleg részben/teljes egészében bérl?k üzemeltetik. ?k ugyanis – szerz?désük szerint – saját hatásk?rben is végezhetnek az épülettel kapcsolatos felújítási/átalakítási munkákat, és ezek BREEAM min?sítésére is van ezáltal lehet?ség.A negyedik kategória a bels? kialakításra vonatkozik, amelybe beletartozhatnak anyagválasztási, de más egyéb (pl. vizuális, akusztikai komfort, téralakítás, színdinamika stb.) aspektusok is.?ltalánosságban kijelenthet?, hogy a meglehet?sen ?sszetett, mindenre kiterjed? – és id?ben várhatóan változó – szempontrendszer szerinti részletes vizsgálat szükséges azon kollégiumok esetében, amelyeknél valamely BREEAM min?sítés megszerzése a cél. Ebb?l k?vetkez?en nagy valószín?séggel kijelenthet?, hogy – a kapott adatszolgáltatás alapján – a vizsgált kollégiumok egyike sem felel meg jelenlegi állapotában a BREEAM kül?nféle moduljai magasabb szintjeinek (sok esetben az alacsonyabb kategóriáknak sem). Mindenképpen beavatkozás szükséges tehát, amennyiben min?sítés megszerzése a szándék. A k?ltségbecslési táblázatokban a BREAAM értékelést a m?szaki tartalom meghatározásánál vettük figyelembe (egységár százalék megállapítása során). K?ltségelemzésEl?zményA szakért?i értékelés (desktop jelleg? vizsgálatokat is beleértve) vizsgálta a kollégiumok felújításának várható k?ltségbecslésének megfelel?ségét. Ehhez az értékeléshez egy egyedi, kifejezetten e projektfeladatra adaptált k?ltségbecslési algoritmus került kidolgozásra, amely alkalmas a feladat léptékéb?l és jellegéb?l adódó k?vetelmények kielégítésére. Módszertan általános ismertetéseA k?ltségbecslés során az alábbi alapadatok álltak rendelkezésre: a kollégiumok kb. 50%-ánál állapotfelmérés készült, szemrevételezés alapján a kollégiumok egy részér?l részleges tervdokumentáció állt rendelkezésre (korábbi állapot r?gzítése) egyes kollégiumok esetében sem terv, sem állapotfelmérés nem készült (részben desktop jelleg? vizsgálatok) a kollégiumok jelent?s hányadában funkcionális átalakítás (új fürd? és vizes blokkok kialakítása) javasolt, amelyre vonatkozóan felújítási/átalakítási terv nem áll rendelkezésre Fenti alapinformációk alapján olyan módszertan kidolgozása és alkalmazása volt szükséges, amely lehet?vé tette a jelent?s adathiány mellett értékelhet? k?ltségbecslés elkészítését. E k?rülmények mellett a mérn?ki gyakorlatban általában úgynevezett alapterület alapú fajlagos k?ltségadatok alkalmazása javasolt, amelynek becslési pontossága kb. 65–75%. Mivel kb. 80% pontosság volt az eredeti el?irányzat, a felmérést végz?k a megszokott mérn?ki eljáráson túlmen?en egy pontosabb – az épület szerkezeti kialakítását és állapotát érzékenyebben megjelenít? –, úgynevezett felületi modell alapú becslési eljárás alkalmazása mellett d?nt?ttek . A felületi modell alapú becslés adatbázisát a rendelkezésre álló tervekb?l és felmérési anyagokból k?zvetlenül nem lehet megállapítani – egyes épületeknél elvben erre lenne mód, de t?bbségében nem –, így a felületi modell adatbázisa egy virtuális modell létrehozásával helyettesítésre került. Ennek lényege, hogy mintavétel alapján a kollégiumok funkcionális kialakításának jellemz?ire vonatkozóan mérések születtek, és a mérések alapján kapott értékeket átlagolva lettek kialakítva az egyes felületi struktúrák (pl. homlokzat, tet?, bels? falak, burkolt felületek stb.) felületi arány mutatói, az épület ismert alapadatai vonatkozásában. (pl. nettó alapterület, szintszám, beépítés jellege, homlokzati arányok stb.) Ezzel a virtuális alkalmazással a hiányzó adatstruktúra kiegészíthet?/pótolható, így a nagyobb becslési pontosság érdekében lehet?ség van a felületi modell jelleg? k?ltségbecslési eljárás alkalmazására. A felületi modell alapú becslési eljáráshoz egységk?ltségi elemek kerültek alkalmazásra. Ennek forrása az alábbiak: ?pít?ipari K?ltségbecslési Segédlet kiadvány (?TK 2013.2014.2015.) aktuális épít?anyag árinformációk (internetes adatbázisok, keresked?i tájékoztatók) saját szakért?i adatbázisok egyéb piaci információk A k?ltségbecslés során alkalmazott árképzés ?sszefoglalásaAz említett adatbázisok felhasználásával (a felületi modell releváns elemeihez pl. homlokzat felújítás, bels? felületek felújítása stb.) fajlagos k?ltségadatok lettek rendelve, amelyek az ?pít?ipari K?ltségbecslési Segédlet adatbázisa alapján kerültek meghatározásra. A hiányzó adatokat a felmérést végz?k saját adatbázisból, illetve egyedi árképzéssel – a szakma szabályai szerint ún. komplex tételek alkalmazásával – pótolták. A fenti eljárás során a becslés eredménye a felújítási k?ltségekre vonatkozóan becsült mérn?k ár. KontrollingA becslési módszertan során kétszint? ellen?rzési folyamat került beépítésre, amelynek els? szintje során azt vizsgálták, hogy a K?ltségbecslési Segédlet adatbázisa a jelenlegi piaci információkkal alátámasztható-e. A vizsgálat során a k?ltségbecslést végz?k az ún. komplex fajlagos k?ltségeket – a m?szaki tartalom felbontásával – részekre bontották, és az egyes részek áradatait a piaci információk alapján ellen?rizték, szükség esetén korrigálták. A második szint során megvizsgálták, hogy a kapott teljes becsült felújítási k?ltség a kurrens piaci információkkal milyen koherenciában van. Itt az épülettípusokra vonatkozóan megadott fajlagos k?ltségmutatók kerültek figyelembevételre (Magyar ?pítész Kamara kiadványai, K?ltségbecslési Segédlet adatai, általános árinformációk). A rendelkezésre álló adatok egyben ?sszevetésre kerültek a részben hasonló funkciójú épületek (pl. társasházi lakóépületek, szállodák) fajlagos mutatóival is. MegjegyzésA módszertanban alkalmazott k?ltségelemek nettó értékek, azaz ?fa nélkül értend?k. A munkadíjak tekintetében az épít?ipari normaadatok 4.000 forint átlagos rezsióradíjjal kerültek figyelembevételre. Az alkalmazott anyagárak a funkcióhoz megfelel? átlagos min?ség? anyagok árai. Az egyes anyagok árszínvonala a jelenleg kereskedelmi forgalom átlagos kereskedelmi árszínvonala alapján kerültek figyelembe vételre (internetes keresked?i adatok). A virtuális felületi modell alkalmazása során az egyes épületszerkezeti elemek volumene kiszámításra került, és azok komplex jelleggel beépültek az értékelésbe.A nettó építési k?ltségekhez kapcsolódó járulékos k?ltségként az alábbi tételeket vettük figyelembe (tényez? és %-os érték a nettó kivitelezési k?ltséghez viszonyítva):tervezési k?ltség: 3%lebonyolítás és m?szaki ellen?rzés: 3%jogi k?ltségek, k?zbeszerzés: 1%k?zm?fejlesztési k?ltség: 0,5%tartalékkeret (mivel a projektek túlnyomó része esetében még nem kezd?d?tt el a tervezés, így nagyon sok bizonytalansági tényez? játszik szerepet, amelyek miatt fontosnak tartjuk egy nagyobb tartalék tervezését): 15%4. sz. melléklet – A felmérésbe bevont fels?oktatási intézmények listája?llatorvostudományi Egyetem, Budapest* Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Debreceni Egyetem, Debrecen E?tv?s Loránd Tudományegyetem, Budapest Kaposvári Egyetem, Kaposvár Liszt Ferenc Zenem?vészeti Egyetem, Budapest Magyar Képz?m?vészeti Egyetem, Budapest Miskolci Egyetem, Miskolc Moholy-Nagy M?vészeti Egyetem, Budapest Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron ?budai Egyetem, Budapest Pannon Egyetem, Veszprém Pécsi Tudományegyetem, Pécs Semmelweis Egyetem, Budapest Szegedi Tudományegyetem, Szeged Szent István Egyetem, G?d?ll? Széchenyi István Egyetem, Gy?r Színház- és Filmm?vészeti Egyetem, Budapest Testnevelési Egyetem, Budapest Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros Eszterházy Károly Egyetem, Eger Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét E?tv?s József F?iskola, Baja Magyar Táncm?vészeti F?iskola, Budapest Pet? András F?iskola, Budapest * 2016. július 1-t?l m?k?dik ?nállóan, a felmérés során a Szent István Egyetemmel együtt került vizsgálatra. ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download