7



7. osztály

2. feladatlap |TITOK

TÖRTÉNELEM |Kód: «EXKOD»-«EXTIPUS» | |

|Versenyzők adatai: «EXVNEV» | | |

|«EXNEV2» | | |

|«EXNEV3» | |A feladatlapot ugyanolyan borítékban küldjétek vissza, amilyenben mi |

|«EXNEV4» | |küldtük. A postán vásárolhattok ilyen felbélyegzett, postakész borítékot|

| | |(kivétel: közepes méretű borítékban több feladatlap félbehajtva). |

| | |Legbiztonságosabb a sima elsőbbségi levél, az ajánlott különszolgáltatás|

| | |felesleges pénzkiadás. |

| | |Tértivevényes leveleket nem veszünk át. |

| | | |

| | |Beküldési határidő: |

| | |december 4. |

| | | |

| | |TITOK Oktatásszervező Bt |

| | |2092 Budakeszi, Fő u. 139. |

| | | | |

| | | | |

| |«EXISKOLA» | | |

| |«EXTANAR» | | |

| |«EXNEV» | | |

| |«EXVAROS» | | |

| |«EXUTCA» | | |

| |«EXIRSZ» | | |

1. a) A források és tanulmányaitok alapján töltsétek ki a keresztrejtvényt! b) Olvassátok össze a torpedóval megadott neveket! c) Mutassátok be a személyeket! d) Fejtsétek meg a 2. forrás hiányzó szavait! (16+4+6+3)

|a | |1 |

| |2 | |

| |3 | |

| |4 | |

|d |A |N4 |B5 |O6 |A5 |

|1956. X. | |1957 | |1990 | |

4. Másoljátok ki a forrásokból a képekhez leginkább illő mondatokat! (4)

|[pic] |[pic] |

| | |

| | |

| | |

5. Készítsetek képaláírásokat! (3)

|[pic] |[pic] |[pic] |

| | | |

6. Pesten 1869-ben nyílt meg az Országos Nőképző Egyesület első 4 évfolyamos leányiskolája, alapítója Veres Pálné volt. Az 1870-es évek végétől az ország számos városában alapítottak hasonló iskolákat.

Írjátok be a táblázatba a városok neveit! (9)

|1877 |Itt született Leövey Klára (1821), a nőnevelés egyik úttörője | |

| |Hajdan Csák Máté székhelye volt | |

|1879 |Itt állt mai hazánk területén az első magyar kőszínház | |

|1880 |Hunyadi Mátyás szülővárosa | |

|1881 |Szepes vármegye székhelye volt | |

| |Itt koronázta meg Pázmány Péter 1625-ben III. Ferdinándot | |

|1883 |Itt működött a világ első Bányászati Akadémiája | |

| |Itt fogadták el az önkéntes örökváltság törvényét | |

|1884 |Itt vesztett csatát Bem 1849. augusztus 9-én | |

Ezt a lapot őrizzétek meg, csak a színes, T1927

kódszámos feladatlapot küldjétek vissza!

1. A századforduló Budapestje a jövő városa volt, ekkor alakult világvárossá. Pedig csak egy-két emberöltő telt el azóta, hogy a városi tanács megtiltotta az állatvágást az utcán, a juhok legeltetését a város belsejében és a városon kívülre helyezte a hóhér házát.

Az épülő világváros legszebb ékessége a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elképzelései szerint épült Sugárút. A központot a Városligettel összekötő reprezentatív út gondolata már régen felmerült. Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?” című cikkében így írt 1841-ben: „Mi szép és kényelmes leend a budapestiekre nézve az árnyas fasorok között a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni és kocsizni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát…” A sugárút megépítésének eszméjét magáévá tette gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés miniszterelnöke. Emigránsként hosszú éveket töltött Párizsban, a sugárutak fővárosában. Miniszterelnökként maga vette kézbe a városfejlesztési ügyek intézését, szorgalmazta egy új kisajátítási törvény meghozatalát, megteremtette a lehetőséget hosszú lejáratú, adómentes kölcsönök felvételére, melyek a város középítkezési céljaira fordítandók. Az ő javaslatára született meg a kormánynak közvetlenül alárendelt Fővárosi Közmunkák Tanácsa is.

A Sugárút építését báró Podmaniczky Frigyes irányította, aki 1873-tól 1905-ig volt a Közmunkatanács elnöke, Jankó János (a kor neves festője, grafikusa) elmaradhatatlan pepita nadrágjában, hosszú gérokkban, elefántcsontnyelű bottal kezében, fején szürke cilinderrel, szíve fölött fehér szegfűvel ábrázolja, amint a pesti házak rengetegében állva városrendezői gondjain töprengve így sóhajt fel: „Szent rend, jöjjön el a te országod Pesten is!”

Mérnökök szárították a vadvizeket, a báró éjszakánként fokossal és pisztollyal maga űzte a betyárokat, nappal pedig grófnőket és bankárokat vezetett az állványok és malterosládák között bukdácsolva, hogy eladja a vad növényzettel benőtt sugárúti telkeket.

A vállalkozó polgárság, a polgárosodó nemesség, a világot járt arisztokrácia és a művelt nagypolgárság tette a Sugárutat Pest legelőkelőbb útjává. Tehetséges művészek, jól felkészült mesterek keze nyomán épült meg a palota- és villasor. A Közmunkatanács szigorú építésügyi szabályzatot alkotott, szakaszokra osztva a Sugárutat. A Nyolcszög térig (Oktogon) csak három-négy emeletes házak építhetők, a Kör térnél (Kodály körönd) végződő szakaszon két-három emeletes épületek, két oldalán lovaglóutakkal. A Kör és a Hajtsár (Bajza) utca között legfeljebb kétemeletesek, a Hajtsár utca és a Városliget között pedig egymással össze nem függő nyaralók épülhettek.

Krúdy Gyula szomorúan jegyezte meg a harmincas években, hogy egyetlen utca sem viseli a nevét, mert a Podmaniczky utcát nagybátyjáról, a telekadományozó Podmaniczky Lászlóról nevezték el. A hajdani kockás bárónak nevezett úr szobra, Kő Pál alkotása, 1991. óta az V. kerületi Podmaniczky Frigyes téren áll. A báró Pallasz Athéné-szobrot tart a kezében, azaz a városvédők szentjét.

Az első arisztokrata, aki a sugárúti villanegyedbe építkezett, mogyorókeréki Erdődy István gróf, valóságos belső titkos tanácsos, főlovászmester, aranygyapjas vitéz, a vaskorona rend nagykeresztese, főrendiházi tag volt. A villát Weber Antal tervezte, Lotz Károly festett freskókat a loggiába és a termekbe. 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, később a Szovjetunió nagykövetsége foglalta el, ma az orosz követség működik benne.

Lelkes cikket közölt a Fővárosi Lapok 1885-ben Egy villaremek címmel a Bakony utca sarkán (ma Rippl-Rónai) álló Bulyovszky-villáról. A cikk írója felszólítja a vidéki utazót, feltétlenül tekintse meg az épületet, melynek előcsarnokában Kossuth arcképe van kiállítva.

Az igazi szenzáció azonban az Operaház volt. Az 1873-ban meghirdetett nemzetközi pályázatot Ybl Miklós nyerte meg. Az 1884-es megnyitón Ferenc József is megjelent, a pesti nép pedig már délben gyülekezett, a Lánchídig feketéllett a járda és a kocsiút, melyen elakadtak a fogatok. Díszmagyaros urak dulakodtak a nép egyszerű gyermekeivel. Az újság így írt a botrányról: „A tömeg keresztül törte magát s egyszerre csak elözönlötte a színház körül szabadon hagyott tért és ellepte az előcsarnokot. Ez még az előadás elején történt. A zsivaj behallatszott a nézőtérre is. A tömeg, ahol ajtót talált, ott ment be. Az udvari feljárót is megostromolta, semmibe se véve a Burgzsandárokat.”

2. Az Andrássy utat akkoriban különleges fakockával burkolták be, amely felfogta a lovak patáinak csattogását. Híres volt az Andrássy úti kocsikorzó, az elegáns és népszerű Vadász- és versenylap például rendszeresen tudósított az itteni eseményekről. Hiába akart a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) lóvasutat építeni erre a gyönyörű útra, a Közmunkatanács rendre megvétózta az erre vonatkozó beadványokat, mondván, „az út szépségi tekintetében egészen elrontatnék és sétányi jellegét egészen elvesztené”. A város segítségére sietett merész ötletével Balázs Mór, a Budapesti Városi Vasút Vállalat vezérigazgatója: építsenek földalatti vasutat, elsőként a kontinensen. (A londonit 1863. január 10-én avatták.) A földalatti emelné Budapest világvárosi jellegét és lebonyolítaná a millenniumi ünnepségek várható csúcsforgalmát.

Balázs Mór 1893-ban nyújtotta be szigorúan bizalmas tervezetét az illetékes városi hatóságoknak. Az eredetileg gőzvontatású szerelvényekkel közlekedő londoni után a budapesti földalatti vasút létrehozása minden szempontból bravúros teljesítmény volt. Az első villamos meghajtású, automatizált biztosító berendezésekkel ellátott földalatti vasút előremutató műszaki megoldásaiban, az állomások és az önjáró motorkocsik kivitelezésében az idő próbáját kiálló minőség jelképévé vált. Az 1896-ban készült motorkocsik egészen 1970-ig szállították az utasokat. A Gizella térről (ma Vörösmarty tér) induló, eredetileg 3680 méter hosszúságú vonal 3225 méteres föld alatti szakaszán kilenc állomást alakítottak ki, a 464 méteres felszíni

szakaszon pedig két megálló fogadta az utasokat az Állatkertnél (ez a megálló ma már nem létezik) és a végállomás a Liget belsejében (ez ma a föld alatt található a Széchenyi Gyógyfürdőnél).

Érdekesség, hogy a korabeli közlekedési szabályok szerint a szerelvények a balkéz-szabály szerint közlekedtek. Ez az állapot a jobboldali közlekedés 1941-es hazai bevezetése után is fennmaradt, mivel az átálláshoz ki kellett volna cserélni az összes forgalomirányító- és biztosítóberendezést. A vonal városligeti végénél, ahol a kocsik már a felszínen haladtak, előregyártott elemekből 1896-ban megépítették az ország első vasbetonból készült hídját. A Wünsch Róbert által tervezett hídnak fontos szerepe volt, egészen 1973-ig biztosította az átkelést a felszínen futó vágányok fölött. A felszíni állomásokat 1973-ban elbontották, de a Wünsch híd – az egykori pálya feltöltése miatt a földből alig kiemelkedve – ma is látható a Ligetben.

A földalattit 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a 10 krajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. A megengedett 40 kilométeres óránkénti sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt. 1896. május 8-án maga a király és Erzsébet királyné utaznak rajta a külön erre a célra gyártott kocsiban, testőreik és a városi előkelőségek társaságában. Nyolc perc alatt jutottak ki a centrumból a Városligetbe. Az uralkodó ezzel jelképesen felavatta az új villamos vasutat, egyúttal hozzájárult, hogy róla nevezzék el. Ettől kezdve viselte hivatalosan a főváros új büszkesége a Ferenc József Földalatti Villamosvasút nevet. A díszes királyi motorkocsit az Ezredévi Kiállítás alatt a Habsburg-család több tagja is használta. Ferenc József még egy alkalommal, 1897 szeptemberében utazott rajta II. Vilmos német császár társaságában. A tudósítások szerint a feltűnően jókedvű uralkodók az állatkerti állomásnál szálltak ki, és onnan hagyományos módon, ló vontatta udvari fogatokon hajtattak a történelmi csarnokba. A királyi kocsit ezután kivonták a forgalomból, és átadták a Közlekedési Múzeumnak.

A hatalmas siker nyomán a millenniumi kitüntetettek között természetesen ott volt Balázs Mór is. Balázs 1896 júniusában verőczei előnévvel kapta meg nemesi címét. Amint a címadományozási dokumentum írja: „Hívünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét és a közügyek terén szerzett jeles érdemeit, tekintve továbbá, hogy Ő a székesfőváros fejlesztés, főleg pedig a villamos vasutak meghonosítása körül fáradhatatlan és buzgó tevékenységet fejtett ki.” A nemesi címerben munkásságát A, B és C jelképezte.

3. Magyarországon a nőknek magasabb végzettséget először a tanítónőképzők adtak. Pesten az első 1856-ban az Angolkisasszonyok zárdájában nyílt meg. Az egymás után kapujukat táró intézményekbe olyan, 14. életévüket betöltöttek felvételizhettek, akik elvégezték az elemi hat osztályát és a felső népiskola leányoknak előírt két osztályát. A képzési idő 3, majd 1881-től 4 év volt. Az egész Monarchiában nyitottak voltak a kispolgár, a munkás származású és a kenyérkereső foglalkozás vállalására kényszerülő középosztálybeli lányok előtt. „Társaim általában hozzám hasonló, szegényebb polgárlányok voltak, s nagyon szerették választott hivatásukat. Vasárnapi sétáinkon büszkén sétáltunk csoportosan a városban, és egyáltalán nem vágyakoztunk a konyhák világába” – emlékezik egy poprádi diáklány, Elsa Slaftovszky, akit a képesítés megszerzése után Eperjesen a felső leányiskolában alkalmaztak. Azonban miután férjhez ment, az iskolaév végével el kellett hagynia munkahelyét, mert egy feleségnek nem volt „illő” dolgoznia. Így a felsőbb fokon végzett nők tudása nemegyszer parlagon hevert.

Az első világháború előtt Magyarországon két tudományegyetem működött. Az 1635-ben alapított, ekkor már budapesti egyetemen 1769 óta működött orvosi fakultás. Kolozsvárott 1872-ben alapítottak egyetemet, de a városban 1775-től már folyt orvos-sebészi oktatás. A budapesti orvosi karra a 19. század végéig nőket nem vettek fel, csupán egy rövid tanfolyamot végezhettek el azok, akik szülésznők szerettek volna lenni. Így aki nő létére az orvosi hivatásnak akarta szentelni életét, kénytelen volt külföldi egyetemet választani.

Steinberger Sarolta Tiszaújlakon, jómódú család hetedik gyermekeként született 1875-ben. Középfokú tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban folytatta, majd Bécsbe ment tanulni.

Wlasics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 19-én kiadta 72029. számú rendeletét, mely szerint az uralkodó „legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a nőknek bölcsészeti, orvosi és gyógyszerész pályákra léphetés céljából – az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján – esetről esetre engedély adassék…”

Steinberger Sarolta azonnal visszatért Budapestre, s így ő lehetett az első nő, aki 1895-ben a budapesti egyetem orvosi karának hallgatója lett. Öt esztendő alatt végezte el az egyetemet. 1900. november 3-án kapta kézbe az orvosi diplomáját. Ezzel ő lett az első olyan orvosnő, aki az egyetemet teljes egészében Pesten végezte el. A “Vasárnapi Újság” is beszámolt erről a fontos hírről (1900/46) “A múlt héten folyt le ünnepélyes tudorrá avatása, mely alkalommal a központi egyetem aulája nagyszámú érdeklődő közönséggel telt meg. Egy fiatal leány díszítette föl a nevét az orvostudori czímmel, ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora. …” 

A budapesti egyetem bölcsészkarának első beiratkozott női hallgatója Glücklich Vilma volt. Fizikát és matematikát hallgatott, akkor még ugyanis a bölcsészkaron oktatták ezeket a szakokat. Így ő lett az első nő, aki középiskolai tanárképesítő vizsgát tett.

|7. osztály |TITOK |Kód: «EXKOD»-«EXTIPUS» |

|5. feladatlap |TÖRTÉNELEM | |

|Versenyzők adatai: «EXVNEV» | | |

|«EXNEV2» | |TITOK Történelem Verseny |

|«EXNEV3» | |2092 Budakeszi, Fő u. 139. |

|«EXNEV4» | | |

| | |Beküldési határidő: március 10. |

| | | |

| | |A beküldési határidőt az utolsó két fordulónál szigorúan vesszük. A |

| | |postai átfutási időre is tekintettel a határidő után egy héttel a |

| | |fordulót lezárjuk, a később beérkező megoldásokat nem értékeljük, |

| | |semmilyen magyarázkodást sem fogadunk el. |

| | | |

| | |Megoldásaitokat már a határidő előtt néhány nappal postázzátok, az |

| | |utolsó két napon elsőbbségi levélben küldjétek. A feladatlapot |

| | |ugyanolyan alakú borítékban küldjétek vissza, amilyenben mi küldtük. |

| | |Vásároljatok a postán ilyen felbélyegzett, postakész borítékot! |

| | | | |

| | | | |

| |«EXISKOLA» | | |

| |«EXTANAR» | | |

| |«EXNEV» | | |

| |«EXVAROS» | | |

| |«EXUTCA» | | |

| |«EXIRSZ» | | |

1a) Válaszoljatok a források alapján! 1b) Húzzátok ki a szótaghálóból válaszaitokat! (15)

|Ilyen „rangot” kaptak a Tengerészeti Akadémia végzősei | |

|A háromárbócos Saida típusa | |

|A Saida kapitánya | |

|Teleki Pál tisztsége a szegedi ellenkormányban | |

|Ilyen francia folyami hajó szállította Horthyt és Telekit Belgrádba | |

|Itt töltötték biliárdszobában az éjszakát | |

|A szerb külügyminiszter | |

|1906-ban szerezte Horthy | |

|1922 közepén kapta ezt a kinevezést Teleki Pál Horthytól | |

|De Fontenay francia követ háború előtti budapesti beosztása | |

|Itt képviselte Teleki Pál az egyetemet | |

|Horthy angol tengernagy ismerőse | |

|Ilyen főhadnagyként vonult be Teleki a nagy háború kezdetén | |

|IV. Károly visszatérési kísérlete | |

|Díszdoktor | |

|KOR |

| |

2. Nézzetek utána! (8)

|Milyen minőségben vett részt Teleki a béketárgyaláson? | |

|Kik voltak a trianoni béke magyar aláírói? | |

| | |

|Kik és mikor viselték a kormányzói címet Horthy előtt? | |

| | |

| | |

|Magyarázzátok meg az „ellenkormány” fogalmát! | |

| | |

3. Keressétek meg a Saida hiányzó adatait! (6)

Kikötőkben töltött napok: Hajózással töltött napok:

| | |

|Dohnányi Ernő | |

|Herczeg Ferenc | |

|Hubay Jenő | |

|Klebelsberg Kuno | |

|Korányi Sándor | |

|Ravasz László | |

|Zala György | |

|Wlassics Gyula | |

6a) Fejtsétek meg az árucikkeket és írjátok a megfelelő reklám alá az 5. forrás alapján! (3)

|Γ |Υ |Λ |Ψ |ℑ |

| | | | | |

| | | | | |

| | | | | |

| | | | | |

| | | | | |

| | | | | |

Ezt a lapot őrizzétek meg, csak a kódszámos 1957

feladatlapot küldjétek vissza!

1. Horthy Miklós személye, megítélése igen megosztó. Sokat lehet vitatkozni a politikájáról, döntéseiről, nézeteiről, ám mindeközben kevésbé ismert magánélete, fiatalkora.

Élete első nyolc évét Kenderesen, a családi birtokon töltötte. Eleven, kalandvágyó gyerek volt, amit édesapja nehezen viselhetett, mert 8 évesen - édesanyja minden rimánkodása ellenére - a kisfiút Debrecenbe küldték tanulni. 10 és 14 éves kora között Sopronban tanult a Lähne nevű bentlakásos fiúintézetben, ahol a német volt az oktatás nyelve. A továbbra is kalandvágyó 14 éves fiú a fejébe vette, hogy tengerésztiszt lesz. Fiatalabb bátyja, Béla ekkor már a fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója volt, azonban egy hadgyakorlaton a mögötte álló iskolatársa véletlenül combon lőtte őt egy vaktölténnyel. Béla két nap alatt belehalt a sérülésbe, feltehetően vérmérgezést kapott. Valószínűleg nem volt könnyű a szülőknek beleegyezni abba, hogy a következő gyermekük is ebbe az intézménybe felvételizzen. A 612 jelentkező közül abban az évben 42 diákot vettek fel az akadémiára, Horthy köztük volt. Az iskola szigorúságára jellemző, hogy a 42 hallgató egyharmada az évek során kibukott, és csak huszonheten váltak közülük hadapróddá.

Versenyszerűen vitorlázott, hadseregbajnok vívó volt. Középtávfutó- és kerékpárversenyeken is indult, teniszben is szép sikereket ért el. Sopronban megtanult németül, tudott angolul és franciául is. Fiumében sajátította el az olaszt, és egészen jól beszélt horvátul is. A fiatalember nyüzsgő társasági életet élt, miközben a Monarchia különböző hajóin szolgált.

2. Kalandvágyó álma 1892-ben teljesedett be, amikor a 22 éves ifjút a Saida nevű háromárbócos korvettre osztották be, amely másfél évig tartó tengerentúli útra indult. A Saida korvett 1876 és 1879 között épült Pólában (ma: Pula). A vegyes meghajtású (gőz és vitorla) 71 méter hosszú és 13 méter széles hajó fegyverzete 11 darab 15 cm-es löveg volt. Legénységét ekkor 40 tiszt és 309 fő legénység alkotta, kapitánya von Hellenau fregattkapitány volt.

A Saida útja a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren át Ceylon szigetére, majd Indiába, Bombaybe, Kalkuttába, ezek után Szingapúrba, Bankokba, a Borneó és a Jáva szigeteken át Ausztráliába vezetett. A földrészt délről megkerülve kikötött Perthben, Melbourneben, majd Sydneyben. Innen Új-Zéland, Új-Kaledónia, az Új-Hebridák és a Salamon-szigetek sokasága következett, majd a hajó visszafordult. Szingapúr érintésével az Indiai óceánon és a Vörös-, majd a Földközi-tengeren át érkezett az Adriára.

Az egész út 21 hónapig tartott, melynek folyamán a korvett ??? napot töltött különböző kikötőkben és ??? utazási nap alatt 36.313 tengeri mértföldet tett meg, ebből 26.945 mértföldet kizárólag vitorlával. Valószínűleg ezen az utazáson tett szert az egész bal karját beborító sárkányt ábrázoló tetoválásra, amit aztán később is mindig büszkén mutogatott.

3. Horthy Miklós és Teleki Pál nagyjából egy időben, 1919 júniusának elején jelentek meg Szegeden. Teleki kinevezett külügyminiszterként, mint a bécsi Antibolsevista Comité képviselője, Horthy pedig a katonai tárca irányítójaként, miután az aradi ellenkormány első hadügyminiszterét, Szabó Zoltánt a román hatóságok Arad megszállásakor internálták. A két új miniszter hamarosan együtt utazott Belgrádba, hogy a szegedi ellenkormány és a katonai beavatkozás ügyének megnyerjék a szerb kormányköröket, valamint az antantmissziók tagjait. Június 15-én késő este érhettek Pancsovára. Éjszaka sorra járták a szálláshelyeket, de sehol nem kaptak szobát. Végül az egyik hotel tulajdonosa megkönyörült rajtuk és a szálló biliárdszobájába berakatott két szalmazsákot, itt aludtak a padlón. (Más híradások szerint a zöld posztóval bevont biliárdasztalon töltötték az éjszakát.) Másnap egy francia folyami naszád szállította őket Belgrádba.

A tudós-politikust és a tengerésztisztet a korkülönbség ellenére számos közös kedvtelés kapcsolta össze. Mindketten ügyes kezű rajzolók voltak, s bolondultak a gépkocsikért. Horthy 1906-ban jogosítványt szerzett, Teleki pedig a Királyi Magyar Automobil Club tagja volt. Sőt, a háború elején, mint népfelkelő főhadnagy a Királyi Magyar Autóegyesület tagjaként teljesített szolgálatot. Mindketten tettek néhány egzotikus utazást ifjabb korukban. Horthy minden bizonnyal értékelte Teleki őszinte, politikai cinizmustól mentes habitusát, elismerte széles körű tudományos tájékozottságát, közvetlenségét.

Bár megnyerőnek találhatták egymást, a páros belgrádi útja nem volt sikeres. H. P. Dodge amerikai ügyvivő emberként ugyan rokonszenvesnek látta őket, ám mindkettőjüket a régi rend figurájának tartotta, akik politikailag alkalmatlanok Magyarország demokratizálására. De Fontenay, a francia követ, aki a háború előtt budapesti főkonzul volt, két fiát is elvesztette a háborúban. Elképzelhető, hogyan fogadta a két magyar küldöttet. Még Troubridge angol tengernagy, Horthy régi ismerőse sem volt teljesen elragadtatva barátjától. Protic szerb miniszterelnök és Gavrilovic külügyminiszter jelentős katonai erő híján nem vette komolyan a magyar ajánlatokat.

A két politikus kapcsolata azonban továbbra is megmaradt. Nemzetgyűlési választások, kormányzóválasztás, békeszerződés – ezek foglalkoztatták az országot. Teleki Pál 1920 áprilisától külügyminiszterként, júliustól miniszterelnökként vett részt a magyar és a nemzetközi politika alakításában. Teleki a kormányfői teendők ellátására csak hosszas kapacitások után volt hajlandó. Bethlen István mellett nyilvánvalóan Horthy Miklós is azok között volt, akik Teleki lelkére beszéltek. Szereplését mindenki – ő maga is – átmenetinek tekintette. Első intézkedéseinek egyike volt, hogy keresztülvitte a nemzetgyűlésben a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot. 1920. augusztusában Horthy megismerkedett miniszterelnöke egyik kevéssé előnyös tulajdonságával is: Teleki válságos helyzetben hajlamos volt kétségbeesni, és rögvest a lemondás járt a fejében. Nyolc hónapos

első miniszterelnöksége alatt legalább négyszer köszönt le posztjáról. Három évvel később Horthy ezt már úgy mesélte, hogy Teleki „hetente” le akart mondani.

Konfliktust legfeljebb az első királypuccs idézhetett elő a kormányzó és miniszterelnöke között 1921 áprilisában. IV. Károly visszatérési kísérlete után Horthy parancsban köszönte meg a hadseregnek, hogy kitartott esküje mellett – a szöveget a miniszterelnök azonban nem ellenjegyezte. Egyesek szerint azért, mert nem értett vele egyet. Mások szerint azért, mert egyszerűen nem tudott róla. Akárhogy is volt: az aláírás hiányát használták fel egyes politikai körök Teleki ellen, aki végül beadta lemondását.

Teleki visszavonult az egyetemi életbe: arra a Közgazdaságtudományi Karra, amelyről az ő miniszterelnöksége idején alkottak törvényt, amelynek 1920. októberi megnyitóján ő is beszélt, és ahová előzőleg a kormányzó nevezte ki egyetemi tanárnak.

A szívélyes viszony továbbra is fennmaradt. 1922 közepén Horthy kinevezte Telekit főcserkésznek, és bár a tudós-politikus alig egy év után súlyos betegsége miatt lemondott, neve ezután összeforrott a cserkészettel. A volt miniszterelnök 1926 után a napi politikának még a látszatától is visszavonult, nem vállalt mandátumot, csak a felsőházban képviselte az egyetemet. A karon több ízben is ellátta a dékáni teendőket. Egyik mandátuma idején vetette fel, hogy Horthy Miklóst kormányzóságának 10. évfordulója alkalmából a kar díszdoktorává kellene avatni. A közgyűlés „lelkes felkiáltással” elfogadta a javaslatot. Horthy tehát a kar első honoris causa doktora lett 1930-ban. Az elképzelés frissességére utal az is, hogy a díszdoktori érmet néhány hónappal a kitüntetés odaítéléséről döntő karitanács-ülés előtt kreálták. A kormányzó is igyekezett viszonozni a kedvességet: ugyanebben az évben Teleki az elsők között kapta meg a Corvin-láncot, a két világháború közötti egyik legmagasabb, értelmiségieknek, tudósnak járó elismerését.

4. A Corvin-lánc kitüntetést azoknak adományozták, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése érdekében kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetés egy olasz művész által alkotott, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata volt, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungariae” felirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört reneszánsz díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag („A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért”) fonódik. Az érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ.

5. Az első világháború után a korábbi életforma egyre nehezebben volt fenntartható a középosztálybeli családokban. Míg a háború előtt az számított jó háziasszonynak, aki az egész napját a cseléddel együtt takarítással, sütéssel, főzéssel töltötte, a gyerekeit nevelte – a háború után az a nő volt a modern, aki képes volt a lakást egyedül is rendben tartani, vendégeire egyedül főzött, és mindeközben jókedvű, szórakoztató úrinő maradt. Persze a polgári miliő legfőbb ismérve továbbra is a rend és a makulátlan tisztaság volt. A látványos és folyamatos munkavégzés helyett az észrevétlenül, gyorsan és a lehető legkisebb erőkifejtéssel elvégzett munka lett a legfőbb érték. Mindebben egy sor modern háztartási gép, vegyi áru is segített.

A legtöbb budapesti lakásban ekkor már volt folyóvíz, és több mint ötven százalékukba a gázt is bevezették. Sok városi háztartásban működött a korszak újdonságának számító gáz- vagy villanytűzhely is. Hasznos újdonság volt a falra szerelt, vízvezetékkel ellátott mosogató. A modern konyhában megjelent néhány új gép és konyhai eszköz is. Sokan vásároltak fagylaltgépet, darálókat, kávépörkölőt, kenyérpirítót. Megjelentek az első hűtőszekrények, s nem hiányozhatott a modern lakásokból a rádió.

A korszak háztartási tanácsadó könyvei komplett menüsorokkal segítették a háziasszonyokat. A menüsorok összeállítói figyeltek arra, hogy minden napra jusson valami húsféle, zöldség, gyümölcs, tejtermék, és számtalan ötletük volt arra, hogyan takarékoskodhat egy jó háziasszony. A szerzők a háztartásra fordítható összeget a családi jövedelem harminc százalékában állapították meg.

A városi háziasszony piacon, vásárcsarnokban vette a gyümölcsöt, zöldségfélét, tojást, tejtermékeket, pékeknél a kenyeret, fűszeresnél a lisztet, cukrot, sót, konzerveket, sajtot, bort, fűszereket, kávét, teát, kekszet, cukorkát. A fűszeresek gyakran ingyen házhoz szállították a tejet, péksüteményt. Hentesnél vásárolt húst, kolbászt, sonkát, szalonnát, zsírt. 

A konyha legfontosabb tartalékát képezte a rengeteg befőtt, lekvár és savanyúság, amit még a városi háziasszony is maga készített. Szintén ő készítette a száraztésztát, melyet vászonzacskókban felakasztva tároltak, ősszel pedig került mellé dió és mák.

Az élelmiszerek tárolását megkönnyítette a korszak igazi újdonsága, a konzervek megjelenése. A csepeli Weiss Manfréd gyár által készített Globus termékek nagyon népszerűek voltak. A cég széles választékot biztosított: zöldségek (borsó, zöldbab, spárga), befőttek, dzsemek, paradicsomlé szerepelt a kínálatban. De sokféle készétel is – gulyás, szegedi halászlé, libacomb, paprikás csirke, lecsó – is kapható volt. A legfőbb slágertermékük a Globus libamájpástétom volt.

A szalámifélék fogyasztása a két világháború között terjedt el. Új és viszonylag olcsó termék volt a kerek dobozokban cikkelyenként árult ömlesztett sajt. Már használhattak Maggi ételízesítőt és leveskockát is. Sőt, népszerűek voltak az Oetker gyár pudingporai, krémporai és a sütőpor is. A Váncza pedig már gyártotta a vaníliás cukrot.

|7. osztály |TITOK |Kód: «EXKOD»-«EXTIPUS» |

|6. feladatlap |TÖRTÉNELEM | |

|Versenyzők adatai: «EXVNEV» | | |

|«EXNEV2» | |TITOK Történelem Verseny |

|«EXNEV3» | |2092 Budakeszi, Fő u. 139. |

|«EXNEV4» | | |

| | |Beküldési határidő: április 6. |

| | | |

| | |Az utolsó fordulónál nagyon szigorúan vesszük a beküldési határidőt. A |

| | |postai átfutási időre is tekintettel az április 10-én beérkező |

| | |levelekkel lezárjuk a versenyt, a később beérkező feladatlapokat |

| | |semmilyen magyarázkodás esetén sem értékeljük. Megoldásaitokat lehetőleg|

| | |március utolsó napjaiban postázzátok. Április |

| | |3-tól csak elsőbbségi levelet küldjétek. |

| | | |

| | |Ha még most is van hibás adat, azt írjátok meg titok(titokonline.hu |

| | |címünkre, hogy az oklevélen a helyes adatok szerepeljenek. A kijavított |

| | |feladatlapokat és az oklevelet május végén fogjuk postázni. |

| | | | |

| | | | |

| |«EXISKOLA» | | |

| |«EXTANAR» | | |

| |«EXNEV» | | |

| |«EXVAROS» | | |

| |«EXUTCA» | | |

| |«EXIRSZ» | | |

1. ismerkedjetek meg az 1. forrásban említett baranyai háromszög visszatértének történetével! (2+4)

„Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a Leghűségesebb Falu ("Communitas Fidelissima") címet adományozza.” (2014. évi CIII. tv.).

|[pic] |

| |

| |

| |

2. Nemcsak a „leghűségesebb város”, hanem a „legbátrabb város” és a „legbátrabb falu” címet is viselik települések. Derítsétek ki, miért kapták a tiszteletreméltó elnevezést! (8)

a) „Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.” (2005. évi XXXIX. tv )

| |

| |

| |

b) „Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.” (2008. évi LXIV. tv.)

| |

| |

| |

3. Válaszoljatok a villámkérdésekre! (8)

|Miről döntött a müncheni konferencia? | |

|Miről határozott a bledi egyezmény? | |

|Kiknek a kormányában volt külügy- | |

| miniszter Kánya Kálmán? | |

| | |

|1921-ben harmadszor mondták ki a | |

|trónfosztást. Korábban mikor és hol? | |

|Ki alapította a magyar testőrséget? | |

4 Fejtsétek meg, milyen kívánság teljesítésétől zárkózott el Kánya Kálmán! ! (Pótoljátok az ékezeteket!) (3)

|A |B |C |D |

6. Az 5. forrás és a „feladók” alapján határozzátok meg a legkorábbi éveket, amikor az ösztöndíjasok elküldhették a képeslapokat! (5)

|[pic] |[pic] |[pic] |[pic] |[pic] |

|A Tudományos Intézet |A Collegium Hun-garicum |A Történeti Intézet |A Tanulmányi Központ |A Történeti Intézet |

|hallgatója |hallgatója |hallgatója |hallgatója |hallgatója |

| | | | | |

|[pic] |7a) Európa (mai) térképére írjátok be azokat a városokat, ahol Kánya |

| |Kálmán 1895 és 1905, illetve 1925 és 1933 között dolgozott! |

| | |

| |b) Színezzétek zöldre azt az országot, ahol létrejött az első |

| |külügyminisztérium! |

| | |

| |c) Színezzétek pirosra azt az országot, ahol a követ évi 48 000 |

| |tallér virágpénzt kapott! |

| |(9) |

8. Elevenítsétek fel, mikor kötötték a karlócai békét? Mely országokból érkeztek az „azonos rangú” tárgyalófelek? Mit tartalmazott a megállapodás? (4)

| |

| |

| |

Ezt a lapot őrizzétek meg, csak a kódszámos 1968

feladatlapot küldjétek vissza!

1. Bethlen István 1874. október 8-án született Gernyeszegen, régi arisztokrata családban. Kilencéves koráig Erdélyben nevelkedett, ezután tíz évig Bécsben, a Theresianumban tanult. A budapesti egyetem jogi karán és fél évig Angliában folytatott tanulmányokat, majd a mosonmagyaróvári agrárfőiskolát látogatta. Ezután az erdélyi családi birtokon gazdálkodott és bekapcsolódott a politikai életbe.

1901-től volt országgyűlési képviselő és (az 1919 és 1921 közti időszakot kivéve) 1939-ig a törvényhozás tagja maradt. Az első világháborúban több fronton szolgált. A tanácsköztársaság kikiáltása után a Bécsben ténykedő Antibolsevista Comité vezetője lett. Tagja volt a párizsi magyar békedelegációnak.

Az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 1920-ban megnyerte a választásokat. Horthy Miklós 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnöknek. Bethlen egy évtizeden át volt hivatalban. (Saját kormányában 1921. október 4-étől december 3-áig pénzügyminiszter, 1924. február 21-étől 1924. március 13-áig, majd 1929. január 8-ától február 4-éig igazságügyminiszter, 1924. október 7-étől november 15-éig külügyminiszter, 1924. október 14-étől november 15-éig pedig földművelésügyi miniszter is volt.)

Kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő országot. A feladat nagyságát jól mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés 1920-ban a háború előtti szint 50-60%-a, a gyáripari termelés pedig 35-40%-a körül mozgott. 1921 októberében meghiúsította a második királypuccsot, majd elfogadtatta a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1921. decemberi soproni népszavazás révén és a baranyai háromszög visszatértével sikerült csökkentenie a területi veszteségeket.

Bethlen 1922-ben hozta létre az Egységes Pártot, amely (a leszűkített választójog, a nagyobb városok kivételével visszaállított nyílt szavazás révén) parlamenti többséggel rendelkezett. Az évtized közepére a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával, 250 millió korona népszövetségi kölcsön felvételével sikerült stabilizálnia a gazdaságot. Csökkentette az állam veszteségeit, új vámrendszer lépett életbe, 1927-ben bevezették a pengőt. Kormánya új szociális és kultúrpolitikát alapozott meg, kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást vezetett be, a közegészségügy és a népiskolai hálózat fejlesztésébe kezdett.

Külpolitikája Trianon revíziójára irányult. Népszavazást javasolt a Délvidéken, s autonómiát Erdélyben, az ott élő népek egyenjogúsága alapján. Ám mindez a kisantant létrejötte miatt elérhetetlennek bizonyult. Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság Magyarországot is megrendítette. A válság hatásait hitelekből próbálták mérsékelni, Bethlen végül mégis megszorító intézkedésekre kényszerült. A növekvő elégedetlenség miatt 1931 augusztusában lemondott, többé nem vállalt kormányzati tisztséget. A kormánypárt vezetőjeként, majd Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe maradt a magyar politikai életben. 1939-ben a felsőház örökös tagja lett. Igyekezett mindkét szélsőséget távol tartani a hatalomtól, s Horthyt is ebbe az irányba próbálta befolyásolni. Az 1930-as évek közepétől megvalósuló német orientációt - hiába kerültek vissza jelentős magyarok lakta területek a két bécsi döntés révén - ellenezte, miként a zsidótörvényeket és a belépést is a második világháborúba. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után bujkált. A szovjet hatóságok letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében. 

2. Kánya Kálmán 1869-ben Sopronban született egy tehetős ügyvédcsaládban. 1879-1886-ig a helyi evangélikus középiskola növendéke, majd 1887-től a konzulokat képző Keleti Akadémián folytatta tanulmányait. 1895-től a konstantinápolyi, a szaloniki, a moszkvai, a szentpétervári és a kijevi konzulátuson dolgozott. 1902-ben a montenegrói Cetinjében kapott beosztást az osztrák-magyar diplomáciai misszióban. Tehetségére és eredményes munkájára felfigyelt Aerenthal külügyminiszter, aki Kányát 1905-től a Külügyminisztérium Sajtóosztályán foglalkoztatta. Majd 1907-ben, 38 éves korában kinevezte a sajtóosztály vezetőjévé. 1911-ben udvari és miniszteri tanácsosi rangot kapott. 1913-1918 között a monarchia mexikói követe volt.

1919 végétől az újonnan létrejött önálló magyar külügyminisztériumban először a politikai osztály vezetője, majd a külügyminiszter állandó helyettese lett. A minisztériumban államtitkár nem lévén, ő volt a második ember, aki gyakorlatilag a napi munkát irányította. Jelentős szerepet töltött be a magyar külügyi szolgálat megszervezésében. 1925-1933 között berlini követ volt. 1933 februárjától 1938 novemberéig töltötte be a külügyminiszteri tisztséget. Alapvető célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938 augusztusában jelentős szerepe volt Magyarország és a kisantant államok közeledését jelentő bledi egyezmény létrehozásában. A megállapodás azt a célt is szolgálta, hogy erősítse a magyar pozíciókat Németországgal szemben. Éppen az ő külügyminisztersége időszakában kezdődött és jutott el végpontjáig az 1938. szeptemberi müncheni egyezménnyel a versailles-i békerendszer felbomlása.

Kánya felismerte a lehetőségeket a revízió részleges megvalósítására (különösen Németország támogatásával), tudatában volt azonban annak, hogy az eredményeket meg is kell őrizni. Igyekezett egyensúlyozni a tengely és a nyugati demokráciák között. Minisztersége idején semmiféle szerződéses kötelezettséget nem vállalt a tengelyhatalmakkal. Jelentős szerepe volt az első bécsi döntésben, Ellenezte azonban annak a német kívánságnak a teljesítését, mely szerint Magyarország mintegy ??? A német vezetés mind nyilvánvalóbb elégedetlensége miatt 1938 novemberében lemondásra kényszerült. Tárcája feladását követően a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki. Tagja volt az államfő bizalmas tanácsadói körének, amely Bethlen István vezetése alatt szorgalmazta a német birodalommal való kapcsolatok lazítását és a „kiugrási” lehetőségek keresését. A német megszállás után letartóztatták, és csak decemberben engedték szabadon, már halálos betegen. Röviddel a főváros ostroma után elhunyt.

3. A diplomata elnevezés a görög „kettéhajtott papír” (megbízólevél) szóra vezethető vissza. A diplomáciai tevékenységet a kezdetektől fogva szigorú szertartásrend szabályozza. Ezzel is magyarázható, miért vágtak négy ajtót a karlócai béketárgyalások helyszínén. Négy azonos rangú tárgyalófél érkezett, s nem tudták eldönteni, milyen sorrendben lépjenek be. Hát mindenkinek vágtak egyet, hogy első lehessen. (A tárgyalóasztal is kör alakú volt, hogy senki ne kerüljön az „asztalfőre”.) A tárgyalások végeztével mind a négy ajtót kitárták, hogy mind a négy égtáj felé hirdethessék a béke megszületését.

A 17. századtól egyre elterjedtebbé vált, hogy – főleg a nagyhatalmak – állandó követségeket tartanak a másik országban. Fontos volt tudniuk, hogy mi történik közel s távol, mitől kell óvakodniuk. Elvárták tőlük, hogy részletes információkkal lássák el urukat állomáshelyük minden lépéséről. Ehhez bármilyen eszközt igénybe vehettek. Ezért „virágpénzt” kaptak. Hogy mennyit, az attól függött, hová küldték őket. Az 1700-as évek elején például a francia követek közül a vatikáni évi 72 ezer tallért kapott, a londoni 48 ezret, a velencei pedig 24 ezret. Külön „foglalkozássá” vált a futárposták ellenőrzése, vagyis az intézményesített cenzúra. Hivatalnokokat képeztek ki a felbontás nyomainak eltüntetésére. XIV. Lajos állította fel a „Fekete Kabinetet”, utódai még német, spanyol és olasz „fiókhivatalokat” is szerveztek. XV. Lajos maga is szívesen részt vett az efféle tevékenységben. Ausztriában I. Lipót adott parancsot a titkos levélcenzúra működtetésére. Az osztrák posta államosításától kezdve ez működött a leghathatósabban Európában.

A diplomaták rangja attól függött, honnan jöttek. A nagyhatalmak hercegi képviselői álltak az élen, őket követték a kisebb országok általában grófi követei, de a fejedelemségek megbízottjai még a megbízóleveleiket sem az uralkodónak, csak valamilyen főrangú képviselőjének adhatták át. Már a követek érkezése és fogadásuk is jelezte, hol állnak a sorban. Számított az, hogy az inasok az ajtó egy vagy mindkét szárnyát nyitják ki előttük, milyen létszámú őrség áll sorfalat, hogy a zászlókat kibontva vagy összetekerve tartják.

(Benda Kálmán: Az újkori diplomácia hajnalán)

4. „A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik.” A diplomácia egyidős az államok kialakulásával. Az ókorban és a középkorban a diplomáciai tevékenység legtöbbször eseti jellegű volt (követjárás). Az állandó jellegű diplomáciai képviseletek Európában az újkor elején alakultak ki. Richelieu bíboros 1626-ban hozta létre az első külügyminisztériumot. A modern diplomáciai tevékenység alapjait az 1815-ös bécsi kongresszus fektette le. (A második világháború után az új történelmi viszonyoknak megfelelő jogi alapokat az 1961. évi bécsi szerződésben rögzítették.)

5. Magyarország a trianoni béke után rendkívüli erőfeszítéseket tett arra, hogy kitörjön a külpolitikai elszigeteltségéből. Mivel erre kevés lehetősége volt, a kulturális külpolitikát hívták segítségül. Mindezt elősegítette, hogy 1922-től a Klebelsberg Kunó vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fontos szerepet játszott a konszolidációban. (1926/27-től valamennyi tárca közül a legmagasabb támogatást kapta az állami költségvetésből.) A klebelsbergi kultúrpolitikának két fő célja volt: emelni „a magyar nemzet széles néprétegeinek, nagy tömegeinek értelmi szintjét” (ennek érdekében indult 1926-ban a nagyszabású népiskola-építési program), illetve gondoskodni „arról is, hogy minden téren: irodalomban, művészetben és tudományban egyaránt kellő számban álljanak oly férfiak, különösen szakemberek rendelkezésre, kik teljesen európai színvonalon vannak, s így minden működési téren, minden szakmában a nagy feladatok megoldásánál elsőrangú erőkre” támaszkodhasson az ország. Ennek megvalósítását szolgálta az 1927: XIV. törvénycikk „a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról”. Maga a törvény már kész tényeket rögzített. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1917–től másfél esztendőn át működött, de ezalatt is komoly eredményeket ért el. A Bécsi Magyar Történeti Intézet alapítására 1920-ban került sor, a magyar királyi nemesi testőrség egykori otthonában, a Gárdapalotában (ma az Osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium székhelye). Ezt követte a Római Magyar Történeti Intézet újjászervezése (1923), majd a bécsi (1924), a berlini (1924), illetve a római (1927) Collegium Hungaricum (CH) létesítése. Az 1929-es költségvetésben a párizsi Collegium Hungaricum vásárlására is elkülönítettek 250 000 pengőt, ám e terv a gazdasági világválság következtében a fiók mélyére került. Így Párizsban 1930-ban Magyar–Francia Egyetemi Tájékoztató Iroda létesült, mely 1933-tól Franciaországi Magyar Tanulmányi Központ néven vált ismertté.

A Collegium Hungaricum intézményébe tehetséges, az esetek 90 százalékában már végzett, gyakran doktori fokozattal is bíró fiatalok kaptak állami ösztöndíjat, teljes ellátással, általában két szemeszterre szólóan tanulmányok, de mindenekelőtt kutatások folytatása céljából. A stipendisták (ösztöndíjasok) mindnyájan hazatértek Magyarországra, ahol szinte valamennyien bekerültek a magyar értelmiségi elitbe. 

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download