Rólunk



K É R D É S E K II.

A 2009. évi LXI. törvény és a 312/2009. Korm. rendelethez

Törvényhez

Definíciók

1. Mi értendő félgyártmányon valamint elsődleges alapanyagon?

2. Mit tekintünk saját tulajdonnak (3. § (1) b) pont)? A termelőt (pl. BKV), aki pl. saját gépjárműparkjában lévő akkumulátorokat selejtezi le, és azt átadja egy fémkereskedőnek? Ebben az esetben a termelő nem fémkereskedő. Viszont tekinthető-e egy áruházlánc saját tulajdonának a lakosság által leadott és az áruházlánc által az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm.r. 3.§-a által előírt kötelessége teljesítése körében visszavett hulladék (elektronika, akkumulátor, elem)? Ebben az esetben az áruházlánc nem minősül fémkereskedőnek?

Engedélyköteles tevékenység-e az érték nélkül átvett, vagyis begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése? Mely esetekben igen és melyekben nem? Meddig engedély nélküli tevékenység az érték nélkül átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése?

Hatály – Elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kapcsán

3. Elektronikai hulladék átvétele, raktározása és értékesítése a fémkereskedelmi törvény hatálya alá tartozik-e?

4. Elektronikai hulladékot kezelő jogi személyiségű vállalkozásnak (eletronikai hulladék bontó) kell-e fémkereskedelmi engedéllyel rendelkeznie, tágabb értelemben az elektronikai hulladékok a fémkereskedelmi Tv. hatálya alá tartoznak-e.

5. Hogyan kell eljárniuk azoknak a termékkereskedőknek, áruházláncoknak, mobil szolgáltatóknak stb., akik pl. a leadott, használt berendezés esetén a vásárolt, új termékből árengedményt adnak? Ők is Fémkereskedőknek számítanak? (Ellenérték fizetése nélküli, vagy sem?)

6. Társaságunk hétvégi, mozgó átvevőhelyes kiállásokat, lakossági elektronikai- és akkumulátor hulladék begyűjtéseket tart. (A lakosság adott időben, adott helyszínen, térítésmentesen leadhatja a háztartásában feleslegessé vált berendezéseket.) Ezeket érték nélkül vesszük át, begyűjtjük. A tv. értelmében nem minősül engedélyköteles tevékenységnek. Ezt a hulladékot mi a telepünkre beszállítjuk, kezeljük, majd hulladék fajtánként értékesítjük, hasznosíttatjuk. Így már engedélyköteles tevékenység a teljes folyamat, maga a begyűjtés is?

Amennyiben a telephelyen érték nélkül vesszük át az elektronikai hulladékot, de azt előkezeljük, majd a kinyert fémeket értékesítjük, akkor ez a tevékenység egészében fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek bizonyul. Ettől kezdve erre az ugyan térítésmentesen átadott hulladékra is vonatkozik, hogy Írásbeli Nyilatkozatot kell kitöltenem az átadó magánszeméllyel és még 6 napig tárolom a hulladékot? A törvényt értelmezve, ezt a begyűjtött hulladékot nem szükséges 6 napig tárolni.

7. Nemesfémtartalmú bontott elektronikai hulladék (panelek, alkatrészek stb.) felvásásárlójának kell-e fémkereskedelmi engedéllyel rendelkeznie, amennyiben tartalmaz a törvény mellékletében felsorolt fémet, de egyidejűleg

- a melléklet szerinti fémtartalom csekély (pl. mobiltelefon esetében)

- a hasznosítás és az értékesítés célja nem az engedélyköteles anyag hasznosítása, hanem más, nem engedélyköteles anyag, (pl. nemesfém, üveg, műanyag) visszanyerése

Ha kell engedély, akkor a kialakult nemzetközi és hazai gyakorlat alapján a nemesfémtartalmú anyagoknál továbbra is alkalmazható a nyilvántartásokban a VTSZ 7112 (nemesfémtartalmú hulladékok) szám?

Hatály

8. A 2009. évi LXI. törvény kihirdetése (2009. június 29.) és hatályba lépése (2010. január 01.) között érvényes működési engedélyt és telephely engedélyt kapott vállalkozások folytathatják-e működésüket a törvény záró rendelkezéseinek megfelelően, úgy, mint a kihirdetéskori engedélyesek, vagy  működésüket az engedély megszerzéséig szüneteltetni kötelesek?

9. Hasznosító engedély nélkül vásárolhat-e gyártóműtől gyártóműi (gyártásközi) hulladékot hasznosítás céljából?

10. Kohászati salakok és egyéb salakok, melyek tartalmaznak a törvény mellékletében felsorolt fémet, a törvény hatálya alá tartoznak? Létezik-e olyan százalékos meghatározás a salakok esetében, hogy pl. egy anyag 50%-ban tartalmazza az engedélyköteles anyagot akkor az a törvényhatálya alá tartozik, de ha alatta van akkor nem?

Van olyan salak amiért fizetnek, de van olyan salak amiért nem. Minden egyes hulladékot vagy salakot bevizsgálnak és a mérési eredménytől függ, hogy fizetnek-e vagy sem. Ha nagyon sok szennyező van az anyagban akkor nem, de ha magas az ón és ólom tartalma akkor igen.

Amiért nem fizetnek, az nem tartozik a törvény hatálya alá?

11. A salakok egyéb fémek regenerálása, újraöntése engedélyköteles tevékenységnek minősül?

12. Amennyiben egy cég pl. orgonakészítéssel foglalkozik, de ő a felújítandó orgonákat nem tudja újraönteni, mert sem környezetvédelmi engedélye sem eszközei nem adottak, s átadja egy hasznosítónak feldolgozásra, majd a hasznosító feldolgozás után visszaadja az orgonakészítőnek engedély köteles vagy sem. Kell-e engedély az orgonakészítőnek és/vagy a hasznosítónak?

13. A gépjárműbontó a törvény hatálya alá tartozik? A bontó által megvett autók bontásából visszamaradt (alkatrészként nem értékesíthető) fémkereskedelmi engedélyköteles fémhulladék értékesítése engedélyköteles tevékenység?

14. Minden elemet és akkumulátort forgalmazó termékkereskedőnek kötelessége visszavennie az elhasznált áramforrásokat 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet értelmében. A hulladék érték, így ha a termékkereskedő (áruházlánc, benzinkút, autósbolt, stb.) ugyan térítésmentesen veszi át (pl. lakosságtól) az elhasznált áramforrásokat, viszont azok hulladékkezelőhöz történő átadása ellenérték fejében történik, akkor a termékkereskedő a fémtörvény hatálya alá tartozik?

15. A törvény a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag meghatározásakor kivételként említi a gumiabroncsot és a csomagolást. A különböző méretű fémhordók a törvény hatályán kívül esnek?

16. Relem Nonprofit Kft. jóvoltából kihelyezett elemgyűjtő edényekben gyűjtött elem- és hordozható akkumulátorok begyűjtése, szállítása a fémtörvény hatálya alá tartozik-e? Itt több mint 10.000 db edényről van szó.

17. Az ellenérték nélkül begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése hasznosítás céljából fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység? (Nem lomtalanítás során begyűjtött anyag esetében, pl. hulladékudvarban leadott nem csomagolási fémhulladék esetében, pl. hűtőszekrény, mosógép, ólomsavas akkumulátor)

18. A lomtalanítás során fémhulladék gyűjtése nem engedélyköteles tevékenység. Kell-e engedély akkor ha nagy mennyiségben cég értékesít ilyen hulladékot? Magánszemély esetében, aki rendszeresen szállít be a fémkereskedő(k)höz lomtalanításból származó hulladékot, van-e mennyiségi és/vagy összegszerű korlát az átvételre?

19. Az alábbi esetekben fémkereskedelmi engedéllyel kell-e rendelkezni?

• Gyártó cég raktároz / fuvaroz egy engedélyezett hulladék telephelyre saját hulladékot

HOE: nem kell, sem a Fémtv, sem a Hgt. szerint. Mindkét jogszabály lehetővé teszi saját tulajdonú hulladék engedély nélküli szállítását, tárolását (utóbbit megfelelő körülmények között)

• Gyártó cég fuvaroz közvetlenül egy hulladék feldolgozó cégnek (pld. Dunaferr vagy Alcoa)

HOE: a hulladékát értékesítő gyártó cégnek nem kell engedély, de a hasznosítóműnek (kohónak) igen.

• Bádogos cég, aki fuvaroz régi esőcsatornát

• Vízszerelő cég, aki fuvaroz régi vízvezetékeket, radiátorokat, stb.

• Bontócég, aki minden féle hulladékot szállít

HOE: e három esetben sem kell engedély, sem a Fémtv, sem a Hulladékgazdálkodási törvény. szerint. Mindkét jogszabály lehetővé teszi saját tulajdonú hulladék engedély nélküli szállítását, tárolását (utóbbit megfelelő körülmények között)

• Fenti esetekben van-e felső összegszerű vagy mennyiségi határ?

20. A törvény mellékletében felsorolt fémet tartalmazó, de nem hasznosítható hulladékok: pl. Ni-Cd akkumulátorok és nem hasznosítható alkotók EEB-ből, pl. kondenzátor, festékpatron, melyeket ártalmatlanítás céljából történő átvétele, tárolása és fuvarozása a törvény hatályán kívüli tevékenységek (tehát nem történik hasznosítás és mely szolgáltatásért a hulladék birtokosa fizet)?

21. Alvállalkozásban végzett fémhulladék szállítás, melynek során a fuvarozónak nem kerül tulajdonába a fémhulladék (vagyis nem veszi meg és értékesíti, csupán egy szolgáltatást nyújt), a törvény hatálya alá tartozó tevékenység?

Amennyiben igen, hogyan kell az adatszolgáltatást és a nyilvántartást végezni? Mi alapján állapítják meg a biztosíték összegét? Fémkereskedelmi anyag értékesítéséből ugyanis nem származik árbevétele az ilyen vállalkozásnak.

Nemzetközi ügyletek

22. Engedélyköteles-e az a külföldön bejegyzett hulladékfuvarozó cég, amely Magyarországon (is) végez hulladékfuvarozási tevékenységet. Pl. szlovák vevő szlovák fuvarost küld az áruért.

Az országon áthaladó transzfer szállítmány a törvény hatálya alá tartozik? (nincs magyar szállító, és másik országból indítva a fuvar Magyarországon keresztül halad egy harmadik országba.)

23. Külföldre történő hasznosításra történő kiszállítás esetén kit tekintünk fémkereskedőnek? A hulladék exportőrt, akinek a telephelyét elhagyja a hulladék, vagy a szállítót, aki a hulladékot külföldre szállítja? Határig engedélyköteles a tevékenység?

24. Milyen szabály vonatkozik az országhatáron túl végzett „lomizás”-ból származó anyagok hulladékként történő értékesítésére?

25. Begyűjtő eladhatja–e a Magyarországon (ellenérték fizetése nélkül) begyűjtött engedélyköteles terméket közösségen belül, tehát utánfutóval kiszállíthat-e Ausztriába, és leadhatja-e az általa és családja által gyűjtött engedélyköteles anyagot (természetesen csakis írásbeli szerződéssel)?

26. Az export-import engedélyköteles tevékenység? Ha igen, meddig a pontig? Megvesz egy külföldi, de közösségbe tartozó cég fémkereskedelmi engedélyköteles fémhulladékot akár hasznosítótól akár fémkereskedőtől, ez mikortól kerül az külföldi cég tulajdonába? Amikor elhagyta az ország területét, illetve amikor bekerült a szállító eszközbe, azt lezárták és CMR-rel ellátták? Mi a teendő, ha külföldi cég ezt előre utalással már ki is fizette?

27. A Magyar Köztársaság területén tevékenykedő (felvásárlás) de külföldön bejegyzett cég a törvény hatálya alá tartozik? Kell engedélyt kérnie a magyar piacon történő vásárláshoz

a. Sok külföldön bejegyzett trader (telephely nélküli tevékenységet végző vállalkozás) vásárol fel export eladásra hulladékot Magyarországon. Sokszor a szállítás is a külföldi cég feladata.

b. Meg tudja-e szüntetni jelen jogszabályi előírások által a következő, nem kívánatos jelenséget?

Belföldi cég számla nélkül vásárol anyagot és egy külföldi cégnek adja el, anélkül, hogy a tétel bármilyen hazai könyvelésbe, nyilvántartásba kerülne. Így teljesen kikerüli a Magyar hatóságot és az adókötelezettségeket.

Anyagkísérő okmány

28. Anyagkísérő okmány nemzetközi szállítások esetében hogyan alkalmazható?

A Fémtv. 4. § (8) értelmében: „Az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.”

Azonban szigorú számadású bizonylatok közé tartozik, így a – kormányrendelet értelmében –csak magyar nyelven kiállítható bizonylatot helyettesíthetjük-e az aktuális szállítási módra jellemző nemzetközi fuvarlevelekkel (Pl. közúti szállításoknál CMR, tengeri szállításoknál: BL, vasút esetében CIM fuvarlevél)?

29. Tv. 4. § (8) bek. Milyen más célra készített okirat helyettesítheti az anyagkísérő okmányt? Pl. elfogadható-e a szállítólevél, ha azon feltüntetjük a kormányrendeletben leírt paramétereket?

30. Tv.4. § (9) bek. Hogyan történik az anyag származásának, eredetének az anyagkísérő okmányon történő feltüntetése?

31. Vállalatnál gyártás vagy selejtezés során keletkezett selejt fémhulladékként történő értékesítése nem tartozik a fémtörvény hatálya alá.  Ezen hulladékot partnereink beszállíttathatják a fémkereskedő telepére sima szállítólevéllel, mindenféle egyéb anyagkísérő okmány nélkül? (természetesen írásbeli megállapodással megnevezve a hulladék eredetét)

Egyéb

32. A tv. 4.§ (5) bekezdésében hat napig történő tárolást ír elő a természetes személytől, üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől, vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett engedélyköteles anyagra.

Az utolsó 2 meghatározás pontosan mit/kit takar? Pl. kórháztól, önkormányzatoktól, önkormányzati intézményektől, iskoláktól, óvodáktól, stb. átvett elektronikai hulladékra is 6 napos tárolási kötelezettséget ír elő? Valószínűtlen, hogy egy közintézmény bűncselekményből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot értékesít.

Mi tekintendő üzletszerű gazdasági tevékenységnek? Hogyan lehet ezt ellenőrizni? Nyilatkozatot kell kérni?

33. Magyarországon a hasznosítómű fémkereskedelmi engedély vásárolhat hasznosítás céljából fémhulladékot fémkereskedőtől, illetve a hasznosítás/gyártá során keletkező melléktermékét (fémhulladék) fémkereskedelmi engedély nélkül adhatja el fémkereskedőnek. Ez a fémkereskedő lehet telephely nélküli fémkereskedő is?

34. Tv.5.§ (2) bek. c) pontja szerint a természetes személynek személyazonosító adatait kell rögzíteni. A személyi szám szükséges-e?

35. Tv. 5. § (4) bek. Honnan tudhatja a fémkereskedő, hogy jogellenesen szerzett anyagot ajánlanak fel neki? Mi történik, ha nem tűnik jogellenes forrásból származónak egy anyag, ám utólag kiderül róla? Mekkora a fémkereskedő felelőssége? A VPOP honlapját, melyen az ellopott anyagokról szóló információkat teszik közzé, milyen gyakran frissítik?

36. Tv.8. § (3) bek. c) szerint a biztosíték a fémkereskedőt terhelő költségekre is fedezetül szolgálhat. Milyen jellegű költségek lehetnek ezek?

37. Tv. 9. § (3) bek. szerint visszavonják egy telephelye tekintetében a fémkereskedő engedélyét, másik telephelyén végezheti a tevékenységét?

38. Tv. 12. § (4) bek. Ki dönti el, hogy a lefoglalás megszűnését követően mikor adják ki a lefoglalt dolgot?

39. Ha egy cég a fémkereskedelmi szabályok könnyebb és átláthatóbb betartása érdekében a vállalat fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység végzésére alapít egy külön, új céget, mely 100%-ban saját tulajdona – ez jogutódlásnak tekinthető? A tevékenységi biztosíték megállapítása miatt fontos a kérdés.

Az új cég engedélykiadására irányuló kérelem esetében ideiglenesen a VP elfogadhatja-e az anyacég engedélyeit, azzal a feltétellel, hogy az új cég a szükséges engedélyek beszerzését - hulladék begyűjtés, szállítási engedély - megkezdte és ezt az adott hatóság befogadó nyilatkozatával bizonyítani tudja ? A Környezetvédelmi Hivatalok engedélykiadási gyorsaságát figyelembe véve, lehetetlen megszerezni az adott engedélyeket a március elejei időpontig, ameddig legkésőbb be kell adni a VP részére a fémkereskedelmi engedély kiadására irányuló kérelmet. Ezen engedélyek április, májusig kerülhetnek a Környezetvédelmi Hatóságok részéről leghamarabb kiadásra. Ebben az esetben viszont egy-két hónapra kell felállítani az informatikai rendszert, biztosítékot stb. az anyacég részére, utána pedig az összeset megszüntetni. Ez felesleges többletterhet ró cégünkre és a VP-re is, hiszen kétszeres engedélyeztetési folyamatot kell elbírálnia egy - két hónapon belül ugyanazon a helyen, ugyanazt a tevékenységet végzés esetében.

40. Tv. 3. § (2) bekezdésben előírt 15 napos határidő betartása hogyan ellenőrizhető? Milyen adatok alapján kell az előadónak (kisbeszállítónak) erről nyilatkozni? Hogyan kell(ene) ezt ellenőriznie a fémet átvevő fémkereskedőnek?

Kormányrendelethez

Engedélyezés

1. Mely végzettséget fogadják el a tevékenységhez szükséges szakképesítésnek? Kell-e ennek meglété külön igazolni abban az esetben, ha a fémkereskedő környezetvédelemi hatósági engedéllyel rendelkezik, ezt a fémkereskedelmi engedélyhez csatoltan benyújtja, és melnyek előfeltétele a 213/2001 Kormányrendeletben előírt legalább középfokú környezetvédelmi szakirányú végzettség megléte?

2. Milyen végzettség szükséges olyan tevékenység esetén, mely környezetvédelmi hatósági engedély nélkül folytatható? (pl. telephely nélküli tevékenység)

3. Amennyiben egy cég telephellyel és telephely fenntartása nélküli (pl. akkumulátor hulladék tranzit forgalma) tevékenységet is folytat, abban az esetben 2 db kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz? A „Fémkereskedelmi engedély kérelem” nyomtatvány D) Tevékenység típusa c. rovata egy kód rögzítését teszi lehetővé.

4. A környezetvédelmi hatósági engedélyen kívül kell-e más engedély a 3.§ (2) e) szerint?

5. Vhr 1. melléklet II./6-ban a környezetvédelmi engedély az alapján kell megadni az éves mennyiségeket?

6. Felkészülve a legrosszabb esetre, hiánypótlás esetén, amennyiben az április 1-jei határidőből kicsúsznánk, a raktáron levő anyagot feldolgozhatjuk-e újabb hulladék átvétele nélkül? A feldolgozott anyagot értékesíthetjük-e?

7. Az olyan mérlegek esetében, amelyek újak és erre a gyártó ad törvény szerinti 2 éves garanciát, le kell hitelesítetni az MKEH-val?

8. Az anyagkísérő okmányok aláírására jogosultak köre több személy is lehet?

9. Tulajdoni lap kell a kérelemhez?

10. Kérelmen belül meg kell bontani a belföldre irányuló értékesítést, ami a törvény hatálya alá tartozik és exportra, ami esetleg nem tartozik a hatálya alá? Milyen tevékenységként kell feltüntetni a saját áru szállítását? (pl. egyik telephelyről a másikra)

Biztosíték

11. Mi a bankgarancia pontos, elfogadható szövege? Kérjük a pontos szöveget és lejárati kötelezettségre vonatkozó követelményt közzétenni.

12. Hogyan kell a biztosítékot meghatározni, olyan telephely esetében ahol csak hulladékvásárlás történik, de nincs értékesítés?

13. Elfogadható biztosítékként a Környezetfelelősségi biztosítás? (Ez egy tevékenységi biztosítás, melyet bizonyos hulladékkezelői vagy –hasznosítói tevékenység esetén ír elő a környezetvédelmi hatóság)

14. A kérelem elbírálásához bankgarancia ajánlat kell, vagy a végleges bankgarancia?

Nyilvántartás

15. Amennyiben a bontandó elektronikai hulladékok a fémtörvény hatálya alá tartoznak, akkor a fémhulladékos VTSZ szám köthető-e az alábbi KT kódokhoz (264/2004.Korm. rendelet 1.sz.melléklet A))?

- VTSZ 7204                     KT 101, 102, 105, 106, 107, 108, 109

- VTSZ 7112                     KT 103, 104

- VTSZ 7404                     világítótestek, elektromotorok, trafók

- VTSZ 8002                     ónsalakok, óntartalmú forrasztópaszták

16. Egy hulladék esetében pl. elektronikai hulladék – monitor, melynek fő összetevője üveg és műanyag, azonban tartalmaz engedélyköteles fémet minimális mennyiségben. Bejelentés köteles anyagnak minősül? Van-e olyan százalékos meghatározás a hulladékok esetében, hogy pl. egy anyag 50 felett %-ban tartalmazza, az engedélyköteles anyagot akkor az a törvényhatálya alá tartozik, de ha alatta van akkor nem? Partnereink a nyáklapot (szél, keret, komplett nyák) elektronikai hulladékként tartják nyilván (tevékenységük alapján), de ez a hulladék 95-98%-a műanyag. Változtassák meg a besorolást műanyaggá, hogy ne tartozzon a törvény hatálya alá? Ugyanez a helyzet a szerelt panelokkal is, ahol a műanyag aránya – panel – lehet 60-95% és a többi színesfém, vas és nemesfém lehet.

17. A végrehajtási rendelet a következőket írja (18.§ (3)):

„A fémkereskedő a vegyes fémként nyilvántartásba vett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén a szétválogatás elvégzéséig, de legkésőbb az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolhatja.”

Ez azt jelenti, hogy a vegyes fémként átvett hulladékot 6 napon belül szét kell válogatni, különböző VTSZ alá be kell sorolni, vagy addig el is kell adni?

Mi számít vhr. 2. § c) pont szerinti vegyes fémnek? (példákkal illusztrálva)

18. Telephely nélküli engedéllyel rendelkező fémkereskedő másik, de telephellyel rendelkező tevékenységet folytat, mely tevékenységéből keletkezik fémhulladék. Ezt a fémhulladékot, mivel saját tulajdonát képezi, nem kell a napi jelentésbe és a nyilvántartásba beletennie?

19. A napi jelentésben azt az árumozgást, melyet nem kísér pénzmozgás (telepközi átadás-átvétel) fel kell-e tüntetni és ha igen, hogyan?

20. Telephely nélküli fémkereskedőnek a napi jelentésében mit kell lejelentenie, egyáltalán kell-e napi jelentést készítenie, hiszen nincs raktárkészlete, mert amit ma megvett, az még ma el is adta?

21. Melyek a követelményei a fémkereskedelmi törvény által előírt nyilvántartás manuális (papír alapú) szeretném vezetésének?

Manuális vagy számítógépes nyilvántartás vezetésnek minősül-e excel adattábla vezetése a forgalmakról? Megfelelhet-e ez a VP nyilvántartó programmal szemben támasztott követelményeinek?

22. Mennyiségi nyilvántartás esetén, ha pl. kiadunk egy vasúti vagon hulladékot, akkor kivezetjük az általunk gondolt körülbelüli mennyiségen, majd másnap vagy harmadnap a mennyiséget módosítjuk a vasút által igazolt mennyiségre. Ha a két időpont között kapunk ellenőrzést nyilvánvalóan nem fog egyezni a telephelyen tárolt hulladék mennyisége a valós adatokkal. Ilyen esetben mi a teendő?

23. Mi az a maximális mennyiség, amit vételi jegyre magánszemélyektől átvehető? A „zöld kommandós” vizsgálatok esetében a VP szakemberei éves szinten 4 tonnában állapították meg, azon felül KÜJ-számmal (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) kell rendelkezni. Ezt az elvárást a vizsgálatok során törvényileg nem tudták alátámasztani. Életszerűtlen magánszemélyek esetében KÜJ szám beszerzése.

24. Van-e és ha igen, mekkora a maximális mennyiség, ami vételi jegyre magánszemélyektől átvehető? A „zöld kommandós” vizsgálatok esetében a VP szakemberei éves szinten 4 tonnában állapították meg, azon felül KÜJ-számmal (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) kell rendelkezni. Ezt az elvárást a vizsgálatok során törvényileg nem tudták alátámasztani. Életszerűtlen magánszemélyek esetében KÜJ szám beszerzése.

Van-e és ha igen, mekkora a maximum kifizethető összeg természetes személyektől SzJA levonás nélkül? Mi az a hulladék átvételi gyakoriság, vagy hulladék átvétel értékbeni nagyság, amikor a magánszemélytől történő vásárláskor, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?

25. Külső feladásokat miként kell nyilvántartani? Ha a fémkereskedő közvetítőként szerepel egy ügyletben, vagyis a saját telepét nem érinti a hulladék (pld. vesz egy vidéki teleptől az eladó rakja vagonba exportra vagy hazai hasznosítóműbe történő szállítás céljából, a fémhulladék viszont a közvetítő nevén érkezik a vevőhöz – a pénzmozgások is ennek megfelelően történnek), milyen okmányokat és kinek kell kitöltenie és hogyan kezelendő ez a mozgást a napi jelentésben? Az eladótól a szállítási napon vesszük át a hulladékot, de az acélműveknek csak hetente vagy havonta számlázunk. Így a napi bontásban készlet hiány látszana.

Hogyan kell a nyilvántartást vezetnie a közvetítő kereskedőnek (telephely nélkül tevékenykedő fémkereskedőnek, vagyis brókernek)?

26. Külső bontások, beszállítások esetében nincs hiteles mérleg, így a pontos súlyt csak a telephelyen tudjuk meg. Ilyenkor a fuvar okmányra nem tudjuk feltüntetni a pontos súlyt. Mi a teendő ebben az esetben?

27. Mérlegelésre egy külső cég hitelesített hídmérlegét igénybe vehető?

28. A 4.§ (5) kötelezettség értelmében tárolt anyag ömlesztve tárolható-e VTSz-enként, vagy ennél jobban is el kell különíteni az anyagot (pl. naponta, beszállítónként?) EZ alatt a 6 nap alatt megkezdhető-e a feldolgozás? Ha igen, milyen jellegű (darabolás, bálázás, további válogatást, bontást igénylő anyag szétválogatása, bontása stb.)

29. 4.§ (5): A hatodik napon már értékesíthető az anyag?

30. Akkumulátor hulladék vtsz szerinti besorolásából származó adminisztrációs kérdés, hogy a Fémtörvény szerint az akkumulátor hulladékot ólomtartalmú hulladék. Ha az összetevő alapján besoroljuk a 7802 vtsz alá, ez alapján a fordított adózás hatálya alá tartozik. (2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) d))

Az (ólom)akkumulátor hulladékok (8548 10 vtsz) viszont az áfa törvény 2008. január 1. óta normál adózás hatálya alá tartozik.

Ez alapján, akkumulátor hulladék esetében az Áfa törvény, vagy a Fémtörvény szabályozását kell követni, mi alapján kell nyilvántartani?

31. Ha a vhr 13. § (7) bek. által előírt dokumentáció a könyvvizsgálónál van, mi a teendő?

32. Vhr. 3. melléklet vonatkozik mind a lakossági és a céges bejövő anyagra és a kiszállításra is?

A felismerésre alkalmas jellemző meghatározásához készül VPOP jellemzéstár? III. c)-ben még egyszer le kell írni, ha ugyanaz?

33. Vhr. 5. mellékletben többfajta, különböző VTSZ-en bejövő anyagot hogyan kell kezelni? Egyben lehetséges átlagáron vagy külön-külön, ahogy a számlán vagy a szállítólevélen szerepel? Fel kell-e tüntetni, ha a számlán már szerepel? Éves szállítási szerződések megléte elégséges?

34. 6. és 5. sz. mellékletek (írásbeli megállapodás és írásbeli nyilatkozat) elfogadhatók-e 2 példányos leporellón kiállítani?

35. Vhr. 6. melléklet Elég számlára és/vagy a vételi jegyre (bélyegzővel) nyomtatva az V.b) pont szerinti nyilatkozat? A fénymásolat csak a lakossági átvételre vonatkozik vagy el kell kérnünk a partnercégek képviselőjének személyi igazolványát is? Ha igen, ez vonatkozik a külföldi partnerekre is? Külföldi állampolgártól is el kell kérni a személyazonosító okmányát?

36. Magánszemélynek, vállalkozásoknak a Tv hatálya alá tartozó fémből haszonanyag (csövek, szelvények, lemezek, alkatrészek stb.) értékesítése a környezetvédelmi hatóság, adóhatóság által elfogadott módon történik. Milyen dokumentáció (anyagkísérő okmány, jelentési, adatszolgáltatási kötelezettség, stb.) szükséges, egyáltalán hogyan lehetséges ez az értékesítés (nyilván nincs és nem is lesz fémkereskedelmi engedélyük a vevőknek, akik nem hasznosítás, hanem újrahasználat céljából veszik meg a fémtárgyat a fémkereskedőtől) a fémtörvény hatálya alatt:? 

37. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felismerésre alkalmas jellemzőinek egyértelműsítése miatt és az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében javasoljuk u.n. negatív lista közzétételét például a következő tartalommal

                                          - vasúti sin

                                          - csatornafedél

                                          - kerítés

                                          - szobor

                                          - kábel

                                          - KRESZ tábla

                                          - akumulátor

                                          - stb

A negatív lista legyen nyitott, szükség esetén bővíthető.

Ha a negatív listában szereplő anyag nincs a hulladék között, akkor lehessen alkalmazni a szokásos elnevezéseket

38. Mi a teendő a súllyal, ha pl. egy műanyag csévetesten tárolunk engedélyköteles anyagot. Ilyen esetekben bruttó súlyt tudunk mérni és nyilvántartani. Ha ilyen módon kerül értékesítésre akkor a tényleges súlyt a visszaigazoláskor kapjuk meg. Ilyenkor hogyan kell a súlyokat nyilvántartani?

39. Mi a teendő ha a vezetési idő túllépése vagy a munkaidő lejárta miatt az áru a telephelyre nem érkezik be azon a napon amikor az árut szállításra átvettük? Milyen dátum számít ilyen esetekben? Az átvétel időpontja vagy a telephelyre beérkezés időpontja a jelentési dátum?

40. Mely VTSZ számok szerint sorolhatók be az engedélyköteles anyagok?

41. Hogyan kell nyilvántartani a bontás, válogatás, egyéb kezelési eljárás során a fémhulladékból kikerülő maradék hulladékot, mely nem hasznosítható, így ártalmatlanításra kerül?

42. Amennyiben termelési hulladékot veszünk át ki adja a kísérő okmányt? Átadó, Átvevő?

43. Írásbeli megállapodás és kísérőjegy egy okmányban összegezhető?

44. Írásbeli megállapodás eredetiben aláírt kell hogy legyen?

45. Lámpagyártásból származó anyagokat gyakorlatilag autólámpák (egészben), és szeretnénk véleményt kérni a helyes besorolási / nyilvántartási eljárásról a következő fajtákról:

1. Nagytestű külsőterületi lámpák, Összetétel:   

70%    üveg és vitrit

20%    ötvözöttacél (krómacél)

10%    sárgaréz

1-2%  egyéb fém (Wolfram, Molibdén, stb.)

2. Autolámpák, Összetétel:   

92%    üveg és műanyag

4%      ötvözöttacél (krómacél)

4 %     egyéb fém Wolfram és Molibdén

Mivel a feldolgozás során visszanyert tiszta fém jelentős mértékben kevesebb, mint a bejövő anyagmennyiség, itt gondot jelenthet:

• eladási/vételi anyagmegnevezés

• VTSz besorolás

• napi jelentések

• havi készletnyilvántartás havi zárás

Ilyen esetekben mi az elfogadott adminisztrációs menet?

46. 5. számú melléklethez kapcsolódó kérdések

• II.e) Zrt., NyRt. és Kft. esetén ez a cégjegyzék számot jelenti? Vagy az igazgatónak a személyazonosító okmányát és számát? Vagy az ügyintézőnek? Vagy a raktárosnak?

• Abban az esetben, ha egy cég és a fémkereskedő között keret megállapodás van, elég-e az írásbeli megállapodást (ami tartalmazza az összes részletes információt) havonta (szállítások után) aláíratni? Így kerülhet be az összes kért információ és a származás igazolás (a gyakorlatban maga a számla is igazolja a származást). Sok gyártó céggel havi elszámolási rendszer van és havi összesítőket adnak a fémhulladék kereskedők. Minden nap egy „megállapodást” küldeni egy nagyobb cégnek a napi vételekről túlzásnak tűnik.

Hogyan kell adminisztrálni az ilyen esetekben, mikor a különböző információk időben jelentős eltéréssel szerezhetők be? Elegendő az egyes adatokat azok megérkezésekor „hozzátűzni” az adott ügylet dokumentációjához?

47. 6. számú melléklethez kapcsolódó kérdések

• APEH tapasztalat alapján érdemes felhívni a figyelmet, hogy minden rovatot KÖTELES kitölteni a magánszemély (főleg az adóazonosító számot).

• VII.pontot úgy kell érteni, hogy MINDEN alkalommal (visszatérő magánszemélyek vagy partnerek) kell újra másolatot készíteni és mellékelni?

48. Ha bármikor, a napi jelentés megtételét követően, a jelentett adatokban változás/módosítás történik, kell-e és ha igen, mikor jelenteni (azonnal az aktuális napi jelentésben, vagy a haviban)

49. Milyen mélységig kell igazolni egy hulladékteleppel rendelkező cégtől vásárolt anyag eredetét vagy ha egy nagykereskedőtől (nincs telepe) vásárol a fémkereskedő?

Napi jelentés:

50. napi bejelentéshez kapcsolódó kérdések:

• mivel képtelenség manuálisan feltölteni ilyen sok részletes adatot, minél előbb szükségünk van a VPOP adatfeltöltési informatikai specifikációira. Legkorábban mikor lehet ezeket megkapni?

• Feltételezve, hogy minden leadás több anyagból ál, az adatgyűjtés VTSz-ként vagy eladónként rendezendő?

• A korrekt napi raktárkészlet érdekében, lesz-e átkönyvelési rovat a napi jelentésben? Vegyes fémhulladék átvétele esetén az aktuális válogatott fém tételeket hogyan és mikor jelentünk meg? Elég a havi zárásban?

• Társított anyag esetén (amit nem fogunk szétbontani, pld. villanymotorok vagy alumínium motorblokkok acél csavarokkal, stb.), milyen anyagként tartsunk nyílván? A főalkotóként?

51. A 20.§ (4), (5) –hoz több teleppel rendelkező Vállalkozó esetén, ha az előző napi forgalmi adatok reggelre a központba „érnek”, megengedhető-e a központi napi adatszolgáltatás?

52. Abban az esetben amennyiben műszaki hiba miatt a jelentést a fémkereskedő nem tudja elküldeni önhibáján kívül, ilyenkor mi a teendő?

Egyéb

53. Vhr 7. §-ban a technikai és technológiai feltételek megváltozása mit jelent?

54. Vhr 8. § (4) bek. b) pontban előírt szankció bármely munkavállaló elmarasztalása esetében érvényesítésre kerül? (Pl. segédmunkás esetében is?)

55. Vhr. 13. § (1) bek a telephely nyitvatartási rendjében beálló változásnak számít-e az év végi a feldolgozókhoz alkalmazkodó leállás?

56. A pénzügyi mérleget kivel kell hitelesíttetni?

57. Mit jelent a telephely megfelelő őrzése? Jelenleg kerítés, az épületben riasztó és kutyák őrzik a telepet. A rendőrség folyamatosan járőrözik, és rendellenesség esetén telefonos riasztást kapunk. Ez megfelelő védelemnek minősül-e? (13.§ (6))

Ellenőrzés:

1. Ellenőrzés esetén készletfelvételt, készletbevallást kell készíteni. Hogyan lehet, ha a készletrendezés (átosztályozás, selejtezés, veszteség elszámolás) tárgyhót követő 20-ig kell, hogy megvalósuljon.

2. Vhr 16. § (3) bek. a) Hogyan történik majd a készletbevallás a gyakorlatban?

3. Tételes ellenőrzés mérési toleranciája (korm.rend. 16-17.§) a készletbevallás mennyiségi adatainak tételes ellenőrzése során hány %-os tömegeltérést fogad el?

4. Milyen szankciót alkalmaz a hatóság abban az esetben, ha egy cég vagy magánszemély fémhulladékát nem engedéllyel rendelkező cégnek adja le? Ha nincs szankció, nehezebb visszaverni a fekete forgalmat. Jelenleg gyártó cégek feketén adnak el a hulladékot és természetes személyként adnak le hulladékkereskedőknek. Vagy előfordul az is, hogy a hulladékkal „fizetnek” egyes munkák elvégzéséért. (lásd. 10..pont)

5. Mikor várhatók az első ellenőrzések és mit fog nézni a hatóság elsősorban tárolás megvalósítása, adatszolgáltatás… stb. területén.

Informatikai jellegű kérdések

1. Mikortól lehet elérni az Fémkereskedelmi Hatóság adatkitöltő szoftverét, mi a honlap címe?

2. A 10.§ (2) a,b pontjában a „hozzáférési jogosultság” nyilvántartása valamennyi tevékenységre vonatkozik? Mit jelen a „naplózás…bármely időszakra ”.

3. A 10.§ (3) b.9 pontja az utólagos módosítások naplózását írja elő: jó lenne tudni, hogy pontosan mit várnak el – a módosítás dátumát, az eredeti rekordok „megtartását” (ez túl bonyolult nem alkalmazzák a Szoftverekben!) ?

4. A 10.§ (3) az adatbázis esetleges visszatöltését „szabályozza”. Az általunk telepített szoftverek adatbázisát, csak a rendszerfelügyelettel megbízott, vagy annak koordinálása mellett a felhasználói rendszergazda végzi, ha nem lehet a munkát folytatni. Ők szakképzett e5mberek, munkájukat felelőséggel (szerződéses módon) végzik és az üzemeltetési naplóba részletes adminisztrációt végeznek! Mivel számlázást is végző Rendszerekről van szó, a visszatöltést csak abban az esetben végezzük, ha a az adattárak oly mértékben sérülnek, hogy nem lehet tovább dolgozni. A rendszerfelügyeletet végző – egyben a szoftver fejlesztője – szerződésben vállalt kötelezettség mellet adatbázis-helyreállítást is végezhet, természetesen a tényt rögzíti részletesen az üzemeltetési naplóba.

5. Megjegyezzük, hogy a ma használatos operációs rendszereknél olyan elegáns kezelői módszerekkel rendelkezik az átlagos felhasználó is, hogy könnyedén visszatölthet komplett könyvtárakat, anélkül, hogy ezt bármilyen követő-ellenőrző rendszer észrevenné: maga a követő rendszer adatbázisa is visszatöltődik.

6. A 10.§ (4) a.) pontban milyen hatályos jogszabályokra hivatkozik a Kormányrendelet?

7. A szoftverek használatában a legnagyobb gondot a 10.§ (4) c.) pont deklarálása adja. A szoftverek tervezési fázisában rögzítődik az egyes folyamatokhoz szükséges bizonylatolás, annak azonosítói hosszukkal, felépítésükkel együtt. Kevés esély van arra, hogy egy attól eltérő számozási szisztémát be lehessen vezetni. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások bonyolult nyilvántartási/számlagyártó szoftvereket használnak: az Áruforgalmi Rendszer egy bonyolult Integrált rendszer részét képezi, a benne születő bizonylat-azonosítóknak illeszkedni kell további Rendszerekhez! A Korm.r.-ben rögzített sorszámkiadás kötelező használata csak abban az esetben képzelhető el – ez is szoftver-módosításokkal járna! – ha a Felhasználók a bizonylatazonosításra továbbra is a saját kidolgozott sorszámozásukat használnák, a REK által megadott számokat pedig kiegészítő azonosítóként használnák: a bizonylatokon feltűnő helyen kierősített megjelenítéssel.

8. Mi számít a 11.§ szerinti szoftvermódosításnak? Egyes módosítások számos esetben nem tűrnek halasztást, néha órák alatt végzi el a rendszerfelügyelő, főleg akkor, ha egyúttal Ő a fejlesztő is.

9. A Korm.r. 16.§ egy telepen több tárolóhelyiség esetén a nyilvántartást helyiségenként kéri?

10. A meglevő szoftverek módosításához tudnunk kell, hogy a VPOP által kiadott sorszámoknak milyen a felépítésük, hosszuk, stb. A különböző mozgásfajtákhoz különböző számintervallumokat gondolnak, vagy csak egy intervallumot kap egy adott telep? Több telephellyel rendelkező cég esetében telephelyenként adják ki az intervallumot?

11. A 10.§ (3) a.) pontban pontosan mely hatályos jogszabályi rendelkezésekre gondol a jogalkotó?

„a) a program biztosítsa a nyilvántartás hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalommal való vezetését;”

12. Vhr 10. § Van-e a VPOP által preferált nyilvántartó program? Ha igen, hol lehet, megvásárolni és mennyibe kerül?

13. Mikor, honnan kapható meg az elektronikus bevallások teljesítéséhez szükséges elektronikus nyomtatványok specifikációját? (Fontos lenne, hogy ezzel az információval minél hamarabb rendelkezzünk, ehhez pontosan tudnunk kell, hogy melyik weboldal melyik belső oldalán kerülnek majd közlésre az információk)

14. Amennyiben egy informatikai rendszer nem teszi lehetővé az adatok visszatöltését, azaz nem rendelkezik ilyen funkcióval, ebben az esetben nem lehetséges természetesen az sem, hogy a törvény előírásainak megfelelően naplózza a visszatöltés műveletét. Ez a működés (ennek a funkciónak a hiánya) akadálya lehet-e annak, hogy a szoftver megkapja a regionális központ engedélyét a használatra?

15. Lesz-e lehetőség valamilyen módon az adatfeladás tesztelésére, lesz-e egy olyan időszak az engedélyeztetés során, amikor az általunk előállított elektronikus nyomtatványok megfelelősége ellenőrizhető?

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download