N C Z , T I a cake walktól a swingig Vajda Gyöngyvér ...

[Pages:2]N C Z, T I! a cake walkt?l a

swingig Vajda Gy?ngyv?r, Janicsek G?bor

Gy?ngyv?r ?s G?bor egy?tt nyertek p?rban swingt?ncvil?gbajnoki c?met. A 25?ves Boh?mg?l?n is sz?npadon voltak. Mindketten foglalkoznak t?nct?rt?nettel is, tan?tanak a T?ncm?v?szeti F?iskol?n.

Szteppt?nc

Az amerikai szteppt?nc m?faj?t tap dancing n?ven az 1900-as ?vek elej?n kezdik emlegetni ?s a hozz? tartoz? oly jellegzetes vasalt cip? az 1910-es ?vek v?g?n jelenik meg a l?bakon. A XX. sz?zad fordul?j?n n?pszer? volt a mozdulatot alkalmazni b?rmilyen t?ncban, mely mozdulatnak a l?nyege tests?ly ?thelyez?ssel, cs?sztatva vagy an?lk?l r?viden a talaj ?rint?se a l?bfejjel.

A szteppt?ncban t?bb n?pi t?nckult?ra is

felfedezhet?, mint pl. az afrikai

t?nc

(Nyugat-Afrik?b?l az amerikai ?ltetv?nyek-

re hurcolt rabszolg?k t?ncolt?k, f?k?nt

vall?si cerem?ni?kon), az ?r szteppt?nc t?bb

?gazata (itt f?k?nt a

, r?gi st?lus?

hat?s mutatkozik meg), valamint az

Angli?b?l sz?rmaz? (a XVIII. ?s XIX.

sz?zad kedvelt m?faja, fatalp? cip?t hord?

munk?sok t?ncolt?k).

A sztepp m?faj?nak egyik legelfogadottabb, legvirtu?zabb meg?j?t? el?ad?ja Bill Bojangles Robinson (1878. m?jus 25. 1949. november 25.), aki 1918-ban dolgozta ki ?s t?zte m?sor?ra a h?res l?pcs?s t?ncot. El?ad?sai k?zben vicceket, t?rt?neteket mes?lt, sz?nyogz?mm?g?st, trombit?t ut?nzott. Komikus v?n?j?b?l fakad? po?njai ?ppoly id?z?tettek voltak, mint l?p?sei. Filmszerepei k?z?l Shirley Temple-lel k?z?s t?ncai a legismertebbek a k?z?ns?g el?tt. 1949-ben halt meg teljesen nincstelen?l, utols? ?tj?n f?lmilli? ember r?tta le tisztelet?t. A fekete Bojangles st?lus?val nagy hat?st gyakorolt a szteppt?nc tov?bbi fejl?d?s?re azzal, hogy f?ltalpon t?ncolt ?s ?gy a t?ncosnak nagyobb mozg?stere lett, k?nnyebb volt az ugr?sokat, ariel figur?kat, akrobatik?kat kit?ncolni.

Clayton Peg Leg Bates (1907. okt?ber 11.1998. december 8.) sajnos csak nagyon kevesek sz?m?ra ismert. Egy sz?rny? baleset miatt 12 ?ves kor?ban amput?lt?k a l?b?t, a hely?re l?bprot?zist (peg leg) illesztettek, melyet nagyb?tyja gy?rtott a sz?m?ra. Kitart?sa ?s akaratereje b?mulatos volt, ennek k?sz?nhet?en fedezte fel egy producer egy v?s?ri fell?p?s alkalm?val. Tehets?g?t hamar elismert?k ?s a legnagyobbakkal l?phetett fel. Szerepelt Broadway show-ban, a Moulin Rouge-ban ?s a legend?s Cotton Clubban is. Fiataloknak tartott el?ad?st az akarater?r?l ?s ?let?tj?r?l a 90-es ?vekben. (Vide? itt l?that? Peg Leg Bates-r?l.)

Nicholas Brothers: Fayard Antonio Nicholas (1914. okt?ber 20.2006. janu?r 24.) ?s Harold Lloyd Nicholas (1921. m?rcius 17.2000. j?lius 3.): Gregory Hines ?gy v?lekedett r?luk, hogy

M?soruk fel?p?t?s?ben l?that? volt a korszakra oly jellemz? kisebb t?ncp?rbaj jelenet, mely a v?g?n ?tv?ltott egy szalt?kkal, sp?rg?kkal, t?zdelt akrobatikus show-ra. Londonban

betekint?st nyertek a balett-t?rsulatok

vil?g?ba, ennek hat?s?ra produkci?ikban is

megjelent a balett. Balanchine is felfigyelt

r?juk, ?s szerepet kaptak a

c?m? produkci?j?ban. Senki nem gondolta

volna, hogy nincs balett-el?k?pzetts?g?k.

1943-ban Bill Bojangles Robinsonnal

k?z?sen forgatt?k a

c?m?

filmet. A mai napig is h?res az itt bemutatott

t?lm?retezett l?pcs?k?n el?adott

akrobatikus sz?m. Tan?tv?nyaik k?z?tt

Michael Jacksont is megtal?ljuk. Tan?tottak

a Radcliffe Egyetemen vend?gtan?rk?nt,

valamint 2003-ban beker?ltek a H?ress?gek

Csarnok?ba (Hall of Fame).

Fred Astaire (Frederick Austerlitz; 1899.

m?jus 10. Omaha, Nebraska1987. j?nius

22. California): sz?lei hat?s?ra n?v?r?vel

egy?tt kezdett el t?ncot tanulni, ?s hama-

rosan egy vaudeville show-ban tal?lt?k

magukat, szerz?d?ssel. A turn?k alkalm?val

jutottak el a Broadway-re, ?s ott is ragadtak.

St?lusuk el?gg? meghat?roz?, mely a balett,

a b?ltermi t?ncok ?s a

amikor a

cip? talp?n nincsen vas egyvelege volt,

adagio ?s karakteres elemekkel vegy?tve. (Az

?rthet?s?g kedv??rt itt l?that? k?t vide?, az

els? felv?telt 2:00-t?l ?rdemes n?zni, ?s itt

a m?sodik r?szlet.) Egy londoni turn?

alkalm?val n?v?re beleszeretett Devonshire

herceg?be, ?s ett?l kezdve Fred Astaire a

p?ly?j?t egyed?l folytatta. Nem sokkal ezek

ut?n indult el filmes karrierje, ahol legismer-

tebb partnern?i Ginger Rogers akivel t?z

filmet is forgatott ?s Eleanor Powell

voltak. T?bbsz?r bejelentette visszavonul?-

s?t, de a film vil?g?t?l nem tudott teljesen

elszakadni, hiszen 1959-ben, 1960-ban ?s

1968-ban zen?s telev?zi?s m?sorok gy?rt?-

s?ban vett r?szt, melyeket sz?mos Emmy-

d?jjal jutalmaztak. Zenei lemezeket is

k?sz?tett, de a filmv?sznon m?g ezek ut?n

is felt?nt n?ha. T?bben szerett?k volna

?let?t, p?lyafut?s?t feldolgozni, de erre nem adott enged?lyt.

Eleanor Powell (1912. november 21.

Springfield1982. febru?r 11.): visszah?z?-

d? kisl?ny volt, ez?rt ?desanyja t?nc?r?kra

j?ratta. 1925-ben egy v?letlen folyt?n 12

?vesen aj?nlatot kapott Gus Edwardst?l, aki

leszerz?dtette egy vaudeville gyermekrev?

m?sorba, ahol hatalmas sikert aratott. A

korszak t?ncosn?inek k?telez? volt a

sztepptud?s, ez?rt ? is elkezdett Jack

Donahue iskol?j?ban a m?fajjal ismerkedni.

Tud?s?nak k?sz?nhet?en jutott el a Broad-

way ir?ny?ba, ahol els?sorban sz?l? szere-

peket kapott, ritk?n t?ncolt partnerrel. Az

1937-ben k?sz?lt

-ban k?tezer statisz-

t?val t?ncolt ?ri?si dobok tetej?n. Sz?l?j?t

huszonh?t kamer?val r?gz?tett?k. A szak?r-

t?k szerint az 1940-ben k?sz?lt

c?m? filmben minden id?k

legkiemelked?bb szteppjelenet?t l?that-

juk , ahol partnere Fred Astaire volt. 1953-

55-ig egy egyh?zi TV-m?sor m?sorvezet?je-

k?nt dolgozik, ?s ezut?n m?g egy ?vig

szerepel a New York-i Latin Quarter show-

m?sor?ban. Utols? nyilv?nos szerepl?se az

Amerikai Film Int?zettel 1981-ben Fred

Astaire tisztelet?re k?sz?lt m?sor volt.

kus, ez?ltal Fred Astaire-rel ellent?tes st?lust

k?pviselt. A filmes szakma elk?pzelt nekik

egy rivaliz?l?s jelenetet, ahol a k?t karakter

k?zti kontrasztot szerett?k volna bemutatni.

A k?z?ns?g ujjong?ssal fogadta a k?t

egy?nis?g k?l?nleges ?sszeolvad?s?nak

jelens?g?t, s ez bizony?totta, hogy mind a

k?t szem?lyis?gnek helye van a filmv?sznon.

Kelly sz?m?ra sz?mos filmszerep k?vetke-

zett, melyek k?z?tt a legnagyobb vil?gsikert

az 1952-ben k?sz?lt

hozta. (Itt l?that? egy r?szlet a

c?m? 1950-es filmb?l.) Ezenk?v?l

koreograf?lt modern jazz darabokat is.

Utols? filmszerepe 1980-ban a

.

Gregory Hines (1946 febru?r 14. New

York2003. augusztus 9. Los Angeles): m?r

h?rom?ves kor?t?l meghat?roz? szerepet

t?lt be a sz?npad az ?let?ben. Filmekben ?s

TV-filmekben is szerepel, melyek k?z?l

t?bb is eml?t?sre m?lt?: a

(ebb?l

itt l?that? egy r?szlet) a

a

Tal?n m?gis a legfontosabb, mely Hines

eg?sz ?let?tj?nak ?s a szteppt?nc

fennmarad?s??rt v?gzett munk?j?nak a

legnagyobb elismer?se, az a TV-film, ahol

mag?t

-t alak?totta. Sz?mos

szteppt?nccal kapcsolatos k?nyv el?szav?t

? ?rta, mert fontosnak tartotta, hogy a m?faj

el?djei el?tt tisztelegjen. A szteppt?nc

?letben tart?s?ban, a st?lus ?jb?li

felemelked?s?ben komoly szerepet v?llalt.

Tagja volt annak a csoportos kezdem?nye-

z?snek, mely el?rte, hogy a Bush korm?ny

megszavazza 1989-ben a Nemzeti Sztepp-

t?nc Napot,

sz?let?s?nek napj?t,

m?jus 25-?t.

t?bb kisebb ir?nyzat is l?tezik, melynek mindegyike ?tj?rhat?, keverhet?, kombin?lhat? egym?ssal, valamint egyes elem?k k?l?n-k?l?n is felhaszn?lhat?ak.

Napjaink vagy ?gy is mondhatn?nk az ?j gener?ci? egyik legkiv?l?bb szteppt?ncosa Savion Glover, aki a c?m? filmben t?nik fel a nagy ?reg szteppt?ncosok k?z?tt. v=0XOwA0fc-dQ

A szteppt?nc k?zel n?gysz?z ?ves t?rt?net?t igen neh?z r?viden le?rni, melynek kialakul?s?t nagyban befoly?solja a t?rt?nelem, a politika az emberek ?ltal megalkotott vil?g, aki szeretne nagyobb betekint?st nyerni a t?m?r?l annak aj?nljuk Pirovits ?rp?d ?s Pirovits Kiss R?ka

c?m? k?nyv?t.

cldzAw

TE3r6-o

hTyLjfM

WQIXQDs



DEp-XFGw



d2R5V-s

Gene Kelly (1912. augusztus 23. Pittsburgh, Pennsylvania1996. febru?r 2., Beverly Hills, California): ?ltala sz?letik meg a filmv?sznon a munk?soszt?lybeli izmos macs?, akivel minden amerikai ?tlagember azonosulhat. T?ncst?lusa er?teljes, dinami-

A szteppt?nc fejl?d?se sor?n m?ra k?t f?

ir?nyzat alakult ki, a m?r eml?tett Soft shoe

, amikor a cip? talp?n nincsen

vas, ?s az egy ?temre t?rt?n? koppan?sok

sz?ma kevesebb, mint a m?sik ir?nyzatban,

melynek elnevez?se Hoofer-st?lus

,

ahol a szteppes szinte egyhelyben

tart?zkodva adja el? m?sorsz?m?t,

els?sorban v?gig f?ltalpon egyens?lyozva.

A fent eml?tett k?t f? ir?nyzat mellett m?g

v=0XOwA0fc-dQ

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download