17 .hu



A17. A napilap fogalma, tipográfiájának jellegzetességei

A napilap fogalma

Általában naponta, ugyanabban az időben megjelenő, aktuális híreket közlő sajtótermék. ITJ 66-3

Számos történelmi példa igazolja nagyfokú tömegbefolyásoló hatását, társadalomformáló erejét. A legfrissebb eseményekről hivatott tájékoztatni az olvasót, rövid az átfutási idő, nagyon gyors munka szükséges hozzá.

Többféle szempont szerint csoportosíthatók:

▪ Terjesztés szerint: országos, regionális

▪ Profil szerint: politikai, gazdasági, sport, bulvár, hirdetési

▪ Kivitelezés szerint: egy színben nyomott, kísérőszínes, színes (4 szín color)

Egy általános országos napilap szerkezete:

▪ Aktuális nemzetközi és hazai hírek

▪ Külpolitika, belpolitika, gazdaságpolitika, kultúra

▪ Sport

▪ Hirdetések, vegyes hírek

Napilapok alakja

A/3 alak: 297*420 mm nyersméretben (pl. Népszabadság)

13-as alak: 315*470 mm lapméretben (pl. Magyar Nemzet, Népszava)

A/2-es alak: 420*594 mm nyersméretben

Napilapok szedéstükre

Az előállítási technológia (újságnyomó rotációs gép) meghatározza az alkalmazható maximális szedéstükörméretet is (4-7 cicerónyi margók). A szedéstükrön belül az oldalakat hasábokra osztják, kedvezőbb a páratlan számú hasábszám. A hasábszélességet befolyásolja a betűméret. Maximális hasábszám: 6.

Lapfej

A napilapok első oldalán található a lapfej, amely a lapra vonatkozó adatokat tartalmazza: cím, dátum, lapszám (évfolyam, lapszám), kiadó szerv, ár. Jellegzetesen kiemelkedik a környezetéből, felhívja magára a figyelmet.

Élőfej

A címlapot követő oldalak mindegyikén élőfejként helyezik el a lapoldalra jellemző adatokat: oldalszám, dátum, témamegnevezés (rovatnév), újságnév…

Az egyes rovatokon belül a cikkeket vonalakkal választják el egymástól (címezés: felcím – főcím – alcím)

A napilap utolsó oldalának alján szerepel a kolofon és az impresszum.

A napilap szedése

Betű

Az alkalmazott betűnagyság petit vagy borgisz, esetleg garmond, néhol kell nonpareille is. Fontos, hogy jól olvasható, nagy betűszemű, nyitott betűfajtákat használjunk. Pl. Primusz, Times. A napilapoknál a keskeny hasábok miatt nem alkalmazhatjuk azt a szabályt, hogy egymás alá 4 vagy több írásjel, kötőjel ne kerüljön. A csatornákat kerülni kell. A behúzás mértéke egy négyzetnél ne legyen több!

Kiemelés

A félkövér vagy kövér kiemeléseket külön sorba vagy sorokba szedjük (ún. előszövegek, lead-ek). A szöveg közbeni kiemeléseket dőlt betűvel szedjük.

Címek

A cikk rendeltetésétől függően 12-14 p (nem szenzációkeltés célzatú címek), alcímek kisebbek. Ideális esetben egy adott újság valamennyi címét egyazon betűcsalád különböző változataiból szedik. Színes tipográfia: rovatonként más betűtípust használ. A cikkek címeinek és alcímeinek szedésénél előnyös a betűfokozatokat, a címek fölötti és alatti beosztásokat aranymetszeti arányban megválasztani. Többsoros címeknél érvényes a lipcsei soresési szabály. A tengelyek állása következetesen az egész újságban egységes legyen.

Tördelés

A napilapokra jellemző, hogy több hasábra tagolódik szélességében a szedéstükör (könyvnél max. két hasáb lehet). Hasábszám általában 5, max. 6.

Egyes cikkek szövege több hasábban is elhelyezkedhet. Tördelési szempontból az egy hasábban lévő folyamatos szöveget tördelési egységnek nevezzük. Ezekre az egységekre a következő szabályok érvényesek:

▪ Az egység első sora ne legyen kimenetsor!

▪ Új bekezdés nem kerülhet az egység utolsó sorába!

▪ A cím, alcím alatt legalább 3 szövegsor legyen!

▪ A soregyen betartása nem kötelező a napilapnál

▪ Az egyes cikkek címeit 28-36 pt-nál nagyobb betűből ne szedjük!

▪ Az elválasztó vonalak vékony vonalak legyenek! Hasábléniák: tulajdonképpen feleslegesek, mert a hasábok közötti csatornák optikailag elkülönítik egymástól a hasábokat.

▪ A napilapnál a tördelési egység egy oldal, mivel a terjedelem miatt egyszerre csak egy oldal kerül az olvasó látóterébe.

▪ Első oldal/címlap: lapfej, vezércikk, esetleg „tartalomjegyzék” – belső cikkekből ízelítő

▪ A fontosabb cikkeket páratlan oldalra helyezik, fontossági sorrendben: 1, 3, 5…

▪ Az újságoldal alsó részén elhelyezett irodalmi vagy publicisztikai tartalmú cikket tárcának nevezik, és szimpla vagy dupla vonalú tárcaléniával választják el, újabb gyakorlat szerint L alakú keretezéssel különítve el.

▪ Az első oldal kivételével minden oldalra kerül élőfej, általában az oldal felső részére, de alulra is lehet helyezni (ekkor a rovatcímek, cikkek címei jobban érvényesülnek). Az élőfejet a szövegtől szedéstükör szélességű léniával választják el.

▪ A napilapoldalakon elhelyezett képeket, illusztrációkat egy, ill. több hasáb szélességre kell méretezni, és mellé, alá vagy fölé elválasztó lénia nem tördelhető.

Napilapok hirdetései

Mindig szerényebb, szövegének folthatásában halványabb, mint az adott oldalon elhelyezkedő legfontosabb és legkiemeltebb tipográfiájú cikk. Ugyanakkor illeszkedjen bele az oldal tipográfiai és formai összhangjába.

Sajátos fajtája az apróhirdetés.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download