II



II. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék

Szervezők: Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola

Támogatók: Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola Szülői Közössége

Rég elmúlt események emléke népesíti be a szív és virágok városát. Eredjünk néhányuk nyomába!

|A játék szabályai |

|A játékot 4-6. osztályos tanulóknak javasoljuk, de elfogadjuk 1-3. illetve 7-8. osztályos tanulók jelentkezését is. |

|A játékban egyedül vagy párban lehet részt venni. |

|A játékban való részvétel az itt megadott feladatok megoldásából és a megoldások határidőre történő beküldéséből áll. |

|A feladatok megoldása során segítséget lehet kérni tanítóktól, tanároktól, szülőktől és/vagy más személyektől. |

|A játékvezetők csak a határidőre beküldött és a játékosok adataival kitöltött megoldásokat értékelik. |

|Valamennyi – a feladatokat megoldó – játékos emléktárgyban részesül. |

|Jutalomban részesülnek az egyes évfolyamok legjobbjai. Kivétel: amennyiben alsóbb évfolyamú diákok a náluk idősebb diákoknál nagyobb pontszámot érnek el, őket |

|illeti az általuk megelőzött nagyobbaknak járó jutalom. |

|A játékosok a megoldások beküldésével beleegyeznek abba, hogy rajzaikat, képeiket, történeteiket a játékvezetők közkinccsé tegyék. A beadott eredeti képeslapokat |

|és/vagy fényképeket visszaszolgáltatjuk tulajdonosaiknak az eredményhirdetés során. |

|A játékkal kapcsolatos tudnivalókat illetve a legjobban sikerült rajzokat, a képeket, a legérdekesebb történeteket a Nagy Imre Általános Iskola |

|nagyimreiskola.ro című honlapján tesszük közzé. |

|Feladatlap kitöltési útmutató |

|Keressétek fel a feladatlapon szereplő épületeket, műalkotásokat, tárgyakat, fákat! Ha figyelmesen körülnéztek ezeken a helyeken, megtaláljátok a válaszokat a |

|legtöbb kérdésre. A többi kérdésre könyvekben és/vagy a Világhálón találhattok feleletet. |

|A megoldásokat írjátok egy lapra! A képet rajzoljátok külön lapra! A lapokon tüntessétek fel a játék során használt neveteket, a valódi neveteket, osztályotokat, |

|iskolátokat, telefonszámotokat és drótposta-címeteket! A lapokat (képet) tegyétek műanyag irattartóba! |

|A játék során használt névnek egy Csíkszeredához kapcsolódó történelmi személyiség nevét válasszátok! 1-2 mondatban indokoljátok, hogy miért éppen őt |

|választottátok! |

|A megoldásokat 2011. november 28-a (hétfő) 15.00 óráig nyújthatjátok be a Nagy Imre Általános Iskola Igazgatóságára (Kerekes Szilárd igazgatóhelyettesnek) vagy |

|küldhetitek el a szkerekes@ drótpostacímre! |

|A játékkal kapcsolatos bonyodalmak megoldása érdekében Kerekes Szilárdhoz fordulhattok. Telefonszáma: 0742-076617, 0366-103167, drótposta-címe: |

|szkerekes@. |

|Örömteli játszást kívánunk! |

|Bartha Dalma – Kerekes Szilárd |

|1) Csíki diákélet az 1850-es években |

|Az iskolaház egy dránciás faépület volt. Állott egy tanteremből, a deák szobájából és a mest’uram, a kántor lakásából. A tanterem apró ablakainak háromnegyed része|

|ki volt törve, s papírossal volt beragasztva. |

|A tanterem berendezése nem egészen az oktatás célját szolgálta. Az ülőhelyek alapját a kántorné asszony két hosszú mosópadja képezte, melyekre a kántor uram |

|ganyézó deszkái keresztben voltak rakva. Ha a kántorné asszonynak nagymosása vagy kántor uramnak ganyézó kalákája volt, akkor iskolai szünet kellett legyen. Emiatt|

|túlterhelésről nemigen panaszkodtunk. Nagy gyönyörűségünkre szolgált, mikor a legszigorúbb oktatás folyamata alatt összedűltek a deszkák, s mi azokról hanyatt |

|gurultunk. |

|A felszerelés fő tárgya volt a nagy fekete tábla, mely a falon lógott ugyan, de írni nem igen lehetett rá, mert a festéken a kréta inkább korcsolyázott, mint |

|fogott. Gyári krétának hírét sem hallottuk, krétakövekkel írtunk a táblára, melyeket bárányőrzés évadján szedegettünk. |

|A felszereléshez tartozott egy cseber víz. A cseberhez csipor volt madzaggal odakötve, de miután a csipor így is gyakran eltűnt, egy elmés ezermester szívócsövet |

|erősített a cseber oldalára s azután azon szívtuk a vizet. |

|Szigorú rendeletek szabályozták az ingatag falú csempekályha mellé állás sorrendjét aszerint, hogy naponta ki milyen minőségű fát hozott az iskolába. A száraz |

|bükkfát hozóknak joguk volt elöl állni, a nyersfások csak a hátulsó sorban fűtőzhettek. A hátulsó sorban didergők gyakran olyan nyomást gyakoroltak az elöl álló |

|gyerekekre, hogy a csempe oldala bedűlt. Ilyenkor előbb nyírfavessző, azután iskolai szünet következett. |

|A katalógus egy kurta nyelű, négy ujjnyi széles, beviaszozott deszkalap volt. Erre volt felírva a nebulók névsora. Tanóra előtt reggel és délután erről olvasott |

|névsort a familiás s a hiányzók neve után a viaszba nyomta a körmével a gulicsot. Óra közben is kézbe került a katalógus s a csendzavaró keresztes-gulicsot kapott,|

|melyért aztán mest’uram szolgált palágával. A palága egy súlyos bükkfa kanál volt, mellyel mest’uram olyat csapott kinyújtott tenyerünk közepébe, hogy a |

|tenyerünkbe haraptunk s szörnyű bőgéssel valamerre megfutamodtunk. Némelyek többet vissza se tértek az iskolába. |

|A sarokban hosszú csigolyavesszők voltak felállogatva. Olyan hosszúak voltak, hogy a padsor elejétől hátra értek a leghátulsó sorig. Ezekből egyet kezébe vett a |

|familiás, amíg mest’uram megérkezett s fejünk felett lebegtetve, aki mozdult, vagy félre nézett, annak a fejére kopolt vele. A gerendában sorba felszúrt |

|nyírfavesszők a fegyelem fenntartására és a szorgalom erősbítésére használtattak. |

|A familiások a tansegédek voltak s azon nebulókból teltek ki, kik legalább 8-10 télen át jártak már iskolába. A kátét könyv nélkül tudták, de azért olvasni nem |

|mindenik tanult meg. Ők sepregettek, vizet hoztak a patakról s tüzet raktak. Mindezen szolgálataikért minden tanuló egy krajcárt, vagy két tojást tartozott |

|tanévenként beszolgáltatni. |

|A tankötelezettség nem volt korhoz kötve. Négy évestől húsz esztendős korig minden gyermek és ifjú megfordult egynéhányszor az iskolában. Volt olyan tanítvány is, |

|aki tizenkét télen is járt iskolába. A napközi otthon már akkor ismeretes volt: a távolról járó gyermekek délben az iskolában maradtak s a tarisnyájukból |

|ebédeltek meg. |

|A szorgalmi idő hólerekedéstől bárány-fűremenésig tartott. Disznóöléskor, radina, lakodalom, vagy szöszlopó-kaláka esetén egy-egy darab kalács vagy kolbász |

|igazolta a mulasztott órákat. Ezért egyik napon csak öten-hatan, másnap százan voltunk az iskolában. |

|Reggel szép rendben, énekszó mellett, levett kalappal vonultunk a templomba. Az, hogy néha 30 fokos hideg volt, szóba se jött. Nagyobb templomi ceremóniák alatt |

|sokszor órákig térdepeltünk a templom kőpadlásán, pedig a gyermeksereg nagy része csak egy szál ingben és szőrös bocskorban didergett, legfennebb az édesanyja |

|kurtiját vette fel némelyik. |

|Mise után visszatértünk az iskolába, hol az egyik familiás előmondásával megkezdődött az aranyszabályok sorbamondása, mely így kezdődött: Jókor kelj fel, öltözz, |

|mosdjál, Az Istenhez fohászkodjál! Mosd meg kezed, füled, szemed, Mert frisebb lesz egész tested! Ennek végeztével kezdődött a káté karbamondása, egészen addig, |

|amíg mest’uram megérkezett. Közben a bibliai történeteket és a kétszerkettőt is ezen módszerrel tanultuk. Tudományunk alig is terjedt ezeken túl. |

|A szépírás gyakorlatokat megviaszkolt juharfa táblákra hegyes fácskákkal karmoltuk. Égerfa bimbókból magunk főztük hozzá a tintát. Mest’uram a juharfa táblára írt |

|gyakorlatunkat bükkfa-szénnel bírálta, húzván a szénnel az ákombákomos tábla oldalán egy nagy keresztet, ellenőrzésül arra, hogy a tűzvilágnál írt verejtékes |

|feladványt több ízben bemutatni ne lehessen. Az így megbírált feladványt aztán levakartuk bicskával, vagy nagy keresés árán szerzett üvegdarabbal, azután újra |

|megviaszoztuk rongyba fogott viasszal és új feladványt karmoltunk rá. |

|Egyik pajtás egyszer egy palatáblát hozott az iskolába, melyet nemcsak az egész gyermeksereg, de még mest’uram is komolyan megbámult. A papíros ugyan nem volt |

|ismeretlen, de szerfelett becses tárgy volt, melyet kár lett volna az iskolás gyermek kezébe adni, hogy vesztegesse. |

|Iskolai tanulmányaink végcélja az olvasás és írás legfőbb mesterségének elsajátítása volt, melyre némelyek csak három-négy tél gyötrelmei árán jutottak el. |

|Tivai Nagy Imre (2009) Mest’uram iskolája című írása nyomán |

| |

|Tivai Nagy Imre (1849–1931) Csíkszereda egyik meghatározó személyisége volt. Csík gazdasági, társadalmi és közművelődési életének kiváló ismerője, a közösség |

|életében jelenlevő, a közösségi gondokat vállaló tevékeny ember volt. Volt tanár, gazdálkodó, felső-népiskolai igazgató, gazdasági szakíró, lapalapító és |

|szerkesztő, számos lap munkatársa, a gazdag hagyományokra visszatekintő erdélyi emlékirat-irodalom késői képviselője. (Wikipédia) |

| |

|Magyarázd meg a következő szavak jelentését: dránica, mosópad, szöszlopó kaláka! |

|Nevezz meg 3 olyan dolgot, amely szerinted jó volt mest’uram iskolájában! |

|Nevezz meg 3 olyan dolgot, amely szerinted rossz volt mest’uram iskolájában! |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|[pic] |2) A fehér nyár fehér kérgéről és fehéren molyhos fonákú leveleiről könnyen megismerhető. Átlagos magassága 25-30 m, |

| |törzse elérheti az 1,5 m kerületet. 300-400 évet élhet. Gyapjas szőrzetű leveleivel nagy mennyiségű port képes a levegőből|

| |megkötni, így tisztítja a levegőt. Kétlaki növény: a porzós és a termős barkák külön fákon nőnek. Egykor olimpiai győzelmi|

| |koszorúkat fontak vesszőiből. (Godet 2001) |

| |A Csíksomlyón található évszázados fehér nyárfákat Bethlenfalvi Pál Gábor ültette az 1800-as évek végén két fia, Gábor és |

| |Andor születésekor (Pomjánek 2005). Bethlenfalvi Pál Gábor (1852–1939) a csíksomlyói gimnázium |

| |mennyiségtan-természettantanára volt 1876–1900 között. 1900-tól 1912-es nyugdíjazásáig a csíksomlyói illetve a |

| |csíkszeredai gimnázium igazgatója volt (Lexikon. Katolikus.hu). |

| |A két nyárfa közül a keletebbre vagy a nyugatabbra lévő a magasabb? |

| |1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|3) A képen látható épület Csíkszereda egyik legrégibb épen maradt emeletes, erkélyes kőháza. Sprentz |[pic] |

|Pál, a szeredai várban székelő határőrség regiment asztalosa építtette az 1860-as években vigadónak | |

|és szállodának a város és a környék polgári és katonai előkelőségei részére (Tivai 2009). Nemcsak | |

|nagy kártyacsaták, de különböző előadások, táncmulatságok színhelye is volt a Petőfi utcai épület | |

|(Szabó 2000). | |

|1887-ben az épületet a csíkszeredai református körlelkészség megvásárolta. A református egyház evvel | |

|az épülettel nyert otthont Csíkvármegyében (Szabó 2000). | |

|Mennyi pénzért vásárolták meg a reformátusok az épületet? | |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 | |

|4) A Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcák kereszteződésétől a Gimnázium felé tartó utcát ma Márton Áron |[pic] |

|utcának nevezik. Az utcában két öreg házszám is arról árulkodik azonban, hogy hívták már ezt az utcát Rákóczy| |

|utcának is. A kettő közül az egyik házszámot a mellékelt képen láthatjátok. | |

|Hányas számot visel a másik öreg házszám? | |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 | |

|[pic] |5) Dr. Nagy András (1905–1982) orvos és szakíró, aki életének nagy részét Csíkban élte le. Bár magasfokú orvosi képesítése és|

| |életútjának egy-egy állomása szerint elképzelhető lett volna végleges elszakadása a szülőföldtől, mégis haláláig az |

| |itthonmaradás hirdetője és példaképe volt. |

| |A Városkép és ami hozzá tartozik című, Csíkszeredáról szóló emlékirata színes és tanulságos olvasmány a második világháború |

| |előtti kisváros házairól, jellegzetes alakjairól, emlékezetes eseményeiről. (Kozma Mária) |

| |Melyik utcában és hányas házszám alatt született Dr. Nagy András? |

| |1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|6) Az 1880-as évek elején egy báli meghívó kinyomtatásáért Budapestre, Kolozsvárra de legalább Székelyudvarhelyre kellett utazni. A bíróságok, hatóságok külön |

|litografáló gépeken sokszorosították kiadványaikat, az ügyvédek, végrehajtók az akkor hektográfnak nevezett kocsonyán nyomtattak, sőt a vándorszínészek is ilyen |

|kocsonyán nyomtatott színlapokkal dolgoztak (Tivai 2009). |

|[pic] |

|1885-ben érkezett városunkba az első nyomdász, Györgyjakab Márton egy kézi erővel működő nyomdagéppel. A jóravaló, törekvő munkás és szerény ember munkáját siker |

|koronázta: üzlete hamar fellendült, vagyont szerzett (Nagy 1997). Házat építtetett s nyomdáját motorerőre rendezte be (Tivai 2009). |

|Mi található ma abban az épületben, amelyben Györgyjakab Márton nyomdája működött egykoron (a nyíllal jelzett házban)? |

|Az utca bal oldalán egy távozó Ford autó, a másik oldalon az ellenkező irányból jövő pedálozó kalapos úr látható. Szabályosan közlekedtek, ugyanis ekkor még a |

|baloldali közlekedés volt a szabályos. 1941-ben tértek át eleink a jobboldali közlekedésre. (Erőss 2005) |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|7) Egyedül tanult zongorázni. Már diákkorában komponált. „Mindenben ő volt a legügyesebb. Halászott, hokizott, rajzolt,|[pic] |

|kosárlabdázott, biliárdozott, csak gombfociban tudták legyőzni, abban második lett. Nem voltak különösen jó jegyei, de | |

|soha nem állt bukásra” – így emlékszik rá Fodor Pál. | |

|Járta a vidéket, népdalokat gyűjtött, bábáskodott a Hargita Együttes születésénél, kórust vezetett, gyerekeket | |

|tanított. Legismertebb szerzeményei a Hajrá, fiúk, csíki gyerekek! hokiinduló valamint a Márton Áron Gimnázium | |

|himnusza. Élete utolsó éveiben sokat volt kórházban. Többször előfordult, hogy a kórházból hozták ki, hogy levezényelje| |

|a kórus fellépését. (Daczó 2010) A Városi Művelődési Ház falán plakett őrzi emlékét (1935–1972). | |

|Ki volt ő? | |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 | |

|8) 1942–1944 között ebben az épületben működött a KALOT Székely Népfőiskola. |[pic] |

|A népfőiskolában a legények általános műveltséget, hittant, erkölcstant, számtant, | |

|mértant, történelmet, földrajzot, néprajzot, népi hagyományokat, mezőgazdaságtant, | |

|egészségtant tanultak. Ugyanakkor népdalok, népballadák gyűjtésével is foglalkoztak.| |

|Vasárnaponként a Kaláka Leánynépfőiskola leányaival a néptáncot gyakorolták. | |

|(Wikipédia) | |

|Kós Károly tervrajzán láthatók olyan bejáratok, amelyek ma ablakként szolgálnak. | |

|Hány ilyet találtok? | |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|[pic] |9) Domokos Pál Péter (1901–1992) tanár, néprajztudós, zenetörténész, a csángók történetének, kultúrájának kutatója (Wikipédia). |

| |1929-ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezve az ott élő magyarokat. Ettől|

| |kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. |

| |Hétvégén székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s bálokat rendezett, ahová népviseletben volt csak |

| |szabad belépni. Ő szervezte meg először az Ezer Székely Leány Napját. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely |

| |Múzeum alapjait. (Hargita Népe 2006) |

| |1998-ban szobrot állítottak a néprajztudósnak. Bodó Levente szobrászművész alkotása 2010 óta a csíksomlyói Szent István Kollégium előtt áll |

| |(szoborlap.hu). |

| |Mi a címe a könyvnek, amelyet Domokos Pál Péter a kezében tart? |

| |1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

| |

|[pic] (Daczó – Máté 2003) |

|10) A térkép Csíkszereda megyei jogú város központjának 35 évvel ezelőtti állapotát ábrázolja. |

|Nevezzétek meg a térképen névvel ellátott utcák közül: |

|azokat az utcákat, amelyeket ma is ugyanúgy nevezünk, mint szüleitek gyermekkorában, |

|azokat az utcákat, amelyeket az azóta eltelt időszak során átkereszteltek! Adjátok meg ezen utcák új nevét is! (pl. egykor: George Coşbuc utca – ma: Márton Áron |

|utca) |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|[pic] |11) A Vákár Lajos Műjégpálya szomszédságában található olimpiai emlékmű olyan sportolóknak|

| |és edzőknek állít emléket, akik Hargita megyében születtek és/vagy Hargita megyei |

| |sportegyesületet képviselve jutottak ki az ötkarikás játékokra. |

| |A Nagy Ödön szobrászművész terve alapján készült alkotás egy olimpiai pódiumot ábrázol, öt|

| |oszlopa az olimpiai karikák számát idézi. A 2004-ben felállított alkotás az első ilyen |

| |jellegű emlékmű Romániában. (Rédai 2004) |

| |Ki volt az emlékmű felállításának kezdeményezője és szervezője? |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|12) Rajzoljatok le egy – Számotokra értékesnek vagy érdekesnek tűnő – csíkszeredai épületet! A rajzot|[pic] |

|a lehető legpontosabban, grafit- és/vagy színes ceruzákkal, fehér lapra készítsétek el! | |

|A kért rajz helyett beadhattok egy (vagy több) olyan képeslapot, képet és/vagy fényképet, amelyen az | |

|1990 előtti Csíkszereda, a város történetének valamely jelentős eseménye vagy személyisége látható. | |

|(A beadott képeket az eredményhirdetés során visszaszolgáltatjuk tulajdonosaiknak.) | |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|[pic] |13) Jegyezzetek fel egy olyan történetet, amely Csíkszeredában esett meg, korábban még |

| |nem írták le könyvben, és véleményetek szerint számot tarthat arra, hogy feljegyezzék |

| |az utókor számára (mert tréfás, szórakoztató eset vagy mert a város életében fontos |

| |eseményt örökít meg)! |

| |Jegyezzétek fel annak a személynek a nevét és életkorát, akitől hallottátok ezt a |

| |történetet! |

|1850 1883 1887 1900 1905 1929 1935 1942 1976 1998 2004 |

|Felhasznált irodalom: |

|Daczó Katalin – Máté Klára (2003): A mi utcánk – Csíki Műemlékvédő Egyesület, Csíkszereda |

|Daczó Katalin (2010): Hetvenöt éve született a csíki hokiinduló szerzője – szekelyhon.ro |

|Dr. Nagy András (1997): Városkép és ami hozzá tartozik… – Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda |

|Erőss Vilmos (2005): Mesélő képeslap – Hargita Népe, Csíkszereda |

|Jean-Denis Godet (2001): Fák és cserjék – Officina ’96 Kiadó |

|Pomjánek Béla (2005): Mesélő fák, kövek, kápolnák – Magiszter Kiadó, Csíkszereda |

|Rédai Attila (2004): Felavatták az olimpiai emlékművet – szekelyhon.ro |

|Szabó Katalin (2000): Visszajátszás – Státus Könyvkiadó, Csíkszereda |

|Tivai Nagy Imre (2009): Emlékezés régi csíkiakról – Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda |

|Csíksomlyói KALOT-ház – hu. |

|Domokos Pál Péter – hu. |

|Domokos Pál Péter – szoborlap.hu |

|Magyar Katolikus Lexikon – katolikus.lexikon.hu |

|Százöt éve született Domokos Pál Péter – Hargita Népe, Csíkszereda |

|Tivai Nagy Imre – hu. |

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download