Bibliográfia



Bibliográfia

Az eredeti szövegek megtalálhatók:

Az örök Elektra. Három évezred drámái. Válogatta Csanak Dóra. Utószó Rónay György. Budapest, 1966, Magyar Helikon.

Szophoklész: Élektra. In Szophoklész: Élektra, Oidipus irály, Antigoné. Fordította Devecseri Gábor et al. A jegyzeteket Szilágyi János György készítette. Az utószó Babits Mihály munkája. Budapest, 1983, Szépirodalmi Kiadó. 5–69. p.

Szophoklész: Élektra. In Szophoklész drámái. Fordította Babits Mihály et al. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Bolonyai Gábor. Budapest, 2004, Osiris Kiadó. 201–253. p.

Eugene O’Neill: Amerikai Elektra. (I. A hazatérés, II. A hajsza, III. Hazajáró lelkek) In Eugene O’Neill: Drámák. 1–2. kötet. Fordította Bányay Geyza et al. Válogatta Vas István. Az utószót írta Almási Miklós. Budapest, 1974, Európa Kiadó. 283–468. p.

Jean-Paul Sartre: A legyek. In Jean-Paul Sartre: Drámák. 1–2. kötet. Fordította Bajomi Lázár Endre. Budapest, 1968, Európa Könyvkiadó.

Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven… In Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor. (Egyetemi segédkönyv.) Szerkesztette Bitskey István. Budapest, 1988, Nemzeti Tankönyvkiadó. 285–310. p.

Szakirodalom

A történetről

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák. Budapest, 2006, Móra Kiadó.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Budapest, 1960, Gondolat Kiadó.

Szophoklész

Szabó Árpád: Szophoklész tragédiái. Budapest, 1985, Gondolat Kiadó. 192–235. p. (Az Élektra elemzése)

Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története. I–II. kötet. Budapest, 1964, Gondolat Könyvkiadó. (Az I. kötetben A drámairodalom klasszikusai című [264–498. p.] fejezetben olvashatunk Szophoklész drámaírói művészetéről [323–376. p.], az Élektráról részletesebben a 362–366. oldalakon.)

Utószó. In Szophoklész drámái. Fordította Babits Mihály et al. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Bolonyai Gábor. Budapest, 2004, Osiris Kiadó. 421–466. p.

Németh László: Szophoklész (Tanulmány és vallomás). In Németh László: A mítosz emlőin. Írások a világirodalomról I. Budapest, 2005, Magyar Napló. 31–49. p.

Jan Kott: Élektra, Hamlet és Oresztész. Jan Kott: Istenevők. Vázlatok a görög tragédiáról. Budapest, 1998, Európa Könyvkiadó. 282–313. p.

Jan Kott: A görög tragédia és az abszurdum. Jan Kott: Istenevők. Vázlatok a görög tragédiáról. Budapest, 1998, Európa Könyvkiadó. 317–330. p.

Bornemisza Péter

Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe. Bornemisza tanulmányok. Budapest, 1960, Akadémiai Kiadó. 15–72. p. (Tudományos igényű elemzés Bornemisza művéről.)

Móricz Zsigmond: Bornemisza Péter Elektrája. In Móricz Zsigmond: Tanulmányok I. Budapest, 1978, Szépirodalmi Könyvkiadó. 642–657. p.

„Bornemisza Péter a fordítást másképp gondolta, mint ahogy ma csináljuk. Eszébe sem jutott, hogy az eredeti görög szöveget adja, s az elmúlt görög világot hozza a nézők szeme elé. Úgy fogta fel, hogy az, ami a görögöknél megtörtént, megtörténhetett volna a világ bármely népénél. Egy az Isten, s az Isten cselekedete tükröződik az emberek életében. Ő tehát magyarul, magyarán gondolta végig a dolgot, s írásában magyar emberek magyar tetteit akarta kifejezni. Az ő hősei inkább magyar kényurak és magyar szolgák s nem görögök, bár az eredeti neveket megtartja.”

Nemeskürty István: Bornemisza Péter és kora. 1999, Szabad Tér. 38–55. p.

(Száz híres színdarab. II. kötet. Szerkesztette Koltai Tamás és Takács István. Budapest, 1989, Népszava. 5–10. p. [Rövid tartalmi összefoglalás és értelmezés a Magyar Elektráról.])

Sartre

Utószó. In Jean-Paul Sartre: Drámák. 1–2. kötet. Fordította Bajomi Lázár Endre. Budapest, 1968, Európa Könyvkiadó.

O’Neill

Benedek András: Eugene Gladstone O’Neill. In Az amerikai irodalom a XX. században. Szerkesztette Kardos László és Sükösd Mihály. Budapest, 1962, Gondolat Kiadó. 189–207. p.

„Az ókori tragédia minden borzalmával együtt fölemelő volt. O’Neill műve egészében lesújtó. A modern végzet kérlelhetetlen. […] Vajon helyettesíthető-e pszichológiával a görögök végzet-hite? Lehet-e ma olyan általános érvényű tragédiát írni, mint lehetett az ókorban?”

Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. 494–502. p. (Röviden ír O’Neill műveiről.)

Országh László – Virágos Zsolt: Az amerikai irodalom története. Budapest, 1997, Eötvös József Könyvkiadó. 233–235. p. (Rövid összefoglalás O’Neill művészetéről.)

Almási Miklós: Tragédiák álmokban elbeszélve. In Eugene O’Neill: Drámák. 2. kötet. Budapest, 1974, Európa Kiadó. 507–524. p.

(Száz híres színdarab. I. kötet. Szerkesztette Koltai Tamás és Takács István. Budapest, 1989, Népszava. 549–555. p. [Rövid tartalmi összefoglalás és értelmezés az Amerikai Elektráról.])

Függelék

Bornemiszához

Hubay Miklós: Magyar Elektra. In Hubay Miklós: A dráma sorsa. Budapest, 1983, Szépirodalmi Könyvkiadó. 239–249. p.

Hubay Miklós: Bornemisza Péter: Magyar Elektra. In Hubay Miklós: A megváltó mutatvány. Írások a magyar dráma ügyében. Budapest, 1965, Magvető. 38–48. p.

Szophoklészhez

Falus Róbert: Élektra – Athén alkonya. In Falus Róbert: Szophoklész. Budapest, 1954, Művelt Nép. 101–118. p.

Hermann István: Athéné jegyében. In Hermann István: A személyiség nyomában. Drámai kalauz. Budapest, 1972, Magvető. 29–37. p.

Mihályi Gábor: A kétarcú Szophoklész. In Mihályi Gábor: A klasszikus görög dráma múlt és jelen ütközésében. Budapest, 1987, Akadémiai Kiadó. 81–109. p.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download