A



N

noh-uj—ilcs Ok. kigyulladt (tk. fölgyulladt) (X. 83.)

noh-k+rcbtii- Ok.

lau-sVnz EltI noh-k+rcbtiiis lóhátra ugrott (X. 85.)

n‡mcl Ku. hótalp

+ndcr-sogrn k"t n‡mcl (fl.) vidrabõrös két hótalp (X. 92.)

nAmct M. nemez | filz (X. 233.)

nomcs M.

pA-molt nomfs uEr/sct M. valami más gondolatra jutottak (X. 236.)

nomfs M. szándék

~si nomfs tRil3di (v. tRilfdi)? ugyanaz a szándékotok van? (X. 236.)

nomfs M.

iii nomfs Rn n+mdv, Angi nomfs Rn n+mdv (Eui) apai tanácsra nem hallgató, anya tanácsra nem hallgató (leány) (X. 237.)

nRrcn M. szentséges(?)+r/t-iir Altcm nRrcn hQt s©nEm ho—A bálványszellemnek való véres áldozatot hozott szentséges(?) házam szögeleténél

n+ritEln M.

(hAleu) n+ritEln il-pidcs (a sirály) fölnyársolva (é. a nyíllal átszúrva) leesett

= NQlitEln pidcm i•zcn nyilastul esett szív (é. fölnyársolva)

ni- M.

n=mfn top niicm hAleu ijurtsA a fönt csak alig látszó (tk. látszott) sirály is meglövetett (X. 243.)

n…mclti hou Rnd +s M. nemsokára (tk. nem sokáig volt) (X. 247.)

nE-NaurEm M. leány gyermek (X. 247.)

nRrcn M.

i¨grl nRrcn, iingcl nRrcn, moucl nRrcn iEm-pai fája bûnhõdéshozó, vize bûnhõdéshozó, földje bûnhõdéshozó szent domb

nWgfr M. cirbolyatoboz

nWgfr-i¨h cirbolyafenyõ

nWgfr-i¨h-k+r/t cirbolyafenyõ-falu (hn.) (X. 248.)

nou M. ág

nWgfr-i¨h nouA si tRgfrtlfli (egy) cirbolya fenyõágra akasztja ím (X. 248.)

nAn/k-•uct M. vörösfenyõ-hegyfok (hn.)

nAn/k-AuctA s~ iohtfs vörösfenyõ-hegyfokra oda érkezett (X. 249.)

nim-p…lck M.

hou p=grr nim-p…lckcn Hosszú-sziget alsó felén (é. északi részén) (X. 250.)

nRn M.

nRn-pA (v. nRn-pR) nRn +lA! mA-pA (v. mA-pR) mA +llcm te is légy magad! Én is magam leszek. (X. 251.)

n+n M.

kRt Angcl-k©t lol sAmv lQt két ágas köz olvadó rozsdás(?) gödör (X. 254.)

nEbEk M. levél (X. 255.)

nQptolii- M.

nQptiliilA úszik (tk. usztattatik) (X. 255.)

noh-•lcm/sclli M. fölemelte (t.i. a hálót) (X. 258.)

n=rrm M.

n+rmfl Elti n=mfn lWiil az állványon fönn áll (X. 261.)

noh M.

hou m¨i uAn Alcs, noh si kilcs (u…rcs) hosszú ideig vagy rövid ideig aludt, fölkelt (fölébredt) ím (X. 262.)

nEn M.

k+r/t-nEnlAl M. a falubeli asszonyok

uQš-nEnlAl a városbeli asszonyok (X. 263.)

noh-Al…mf- M.

hQn pohncncn ~ hoicl NQl noh-Al…mflA a király két fia az egyiknek (tk. egyik ember) nyilát fölkapja (tk. emeli) (X. 263–264.)

nvk-ii- M.

iQh nvk-iidv u!tTšfsct az emberek lejönni akartak (é. haza jönni) (a hegyes erdõrõl) (X. 264.)

nvkli M. lefelé

=grllAl nvkli WmfssclAl a syánkaikat lefelé állították (a hegyrõl lefelé é. hazafelé) (X. 264.)

n+n M. nõi nemzõszerv | weibliches glied

n+n-poh, n+n-Eui

poŸi u!ri n+n-poh fostos, véres p…fi

Am/p u!ri n+n-u!s-poh eb véres p.nyílás-fi (X. 266.)

nAmbcr M.

izA nAmbcrA uErlEm, izA uolli sEmlAl kim At riulct (v. riilct) ízzé-porrá töröm (tk. csinálom), (hogy) a szemei (is) kiugorjanak! (X. 268.)

n¨mbi M.

oh-pRtl n¨mbiiin a feje teteje fölött (X. 269.)

noui-oh M. pogány férfinév (tk. fehér-fejû) (X. 271.)

nEnct (Euct) M. nõk (tk. leányok)

az osztjákom a leányjátszótársait említette így (X. 272.)

nAtAL M. keresztnév (or. Íàòàëèÿ) Halála után így említik. nAtAL š=nct (X. 272b.)

noui-n± M. pogány nõnév (tk. fehér nõ)

+n noui-n± nagy-fehér-nõ

ai noui-n± kis-fehér-nõ

vö. * Fehérsa*

Halála után így említik: noui-n± š=nrt fehér nõ a megboldogult

n±-hoiAt M. nõnév (tk. nõ-ember valaki) (X. 273.)

n=bct M. idõ, kor

n=bct-iis-h+

L. iis alatt. (X. 274.)

nir M. rúd | strange, gerenda | backer*

nirbi rudas, oszlopos (X. 274.)

n+hli M. magas

n=grl oszlop, dúc (X. 274.)

n+hli s©n magas szögelet (tk. dúcos szögelet)

nai M.

sQt lqui-iircn nai AngEn a száz ló-áldozatos urasszony (v. istennõ) anyád

(=kRltAS Angi K. anya) (X. 275.)

nomfs M.

uAnA tAldv nomsEn-iir šEnk Al tAli! rövidre húzott (tk. húzó) szivedet igen ne húzd! (é. ne sírj!) (X. 276.)

nip M. teher, batyu

NAr i¨gi l•ucr/t n=bcl (v. n‡pcl) nyers fához (hasonló) nehéz terhét (X. 275.)

num-sQrNi M. égi-aranyos (a világügyelõ-fejedelem) (X. 277.)

n…mclti-hoiAt M. senki (X. 281.)

nRrcn M. haragos

nRrcn sQrNi = lÏkcn sQrNi haragos isten (tk. arany) (X. 281.)

nordcp (nortcp) M.

nortpcl h+šlA szõnyege(?) terített

vö. a vog. norti terít

Ahlgv. nartam ausbreiten, streuen (X. 282.)

Patk. n•rtep adj: zur brücke gehõrig

Ahlgv. n•rt híd | brücke

osztj. nortlem einen morast oder eine sumpfoge stelle mit hölzern belegen, Àberbrücken*

nRrcn M.

nE-u!rcn nRrcn t=rrm | h+-u!rcn nRrcn t=rcm asszonyvéres bûnhõdéshozó isten, | embervéres bûnhõdéshozó isten

(= a šiš-falvi bálványszellem) (X. 283.)

vö. vog. nÀr gyûlölet | hass (I. 12.)

nÀrin 1) átkos | verflucht (II. 409.) 2) szentséges | heilig (II. 263.)

hoiAt hoŸA kAži-ki uEral, nolscl Elti u!rnmRndv pitl, ©nlcl Elti u!rn mRndv pile ha valakinek betegséget okoz (é. csinál), az orrából vér kezd folyni, a szájából vér kezd folyni (X. 283.)

nAr h¨l M. nyers hal (X. 284.)

nRrcn M.

moucln nRrcn mou földjére nézve bûnhõdéshozó föld (X. 285.)

nai-+r/t M.

nai-+rdct l!u =ictlcl a jó szellemeid õk tudják

= l+ngrt a bálványszellemek (X. 285.)

nRmbcr M.

l•icmn nRmpriiE (v. nRmpriiii) s…ucrlEm fejszével izzé-porrá vagdalom (X. 287.)

nirit- M. rúddal ellátni

uAr niritlA a vejszét rudakkal ellátják (X. 290.)

n¨m-p…lck M. felsõ rész (X. 291.)

nor-i¨h M.

uWžcm nor-i¨gA iirmAn +l a hálóvarsa a kapu küszöbfájához van kötve

vö. Sirelius Sperfisch. 104. nor-juh (u. Ob keü) mündungsstauge*

n¨m-WlcnlAl M.

l+rmft n¨m-WlcnlAl az õrfonalak felsõ végeit (X. 292.)

na! O. (fölkiáltás) no! (X. 52.)

nin-N'urEm Am/siliiidI-lou"ttI …ncmm"l O. a leánygyermek üldögélõ nagyságnyira növekedett (X. 50.)

nVlt- O.

kEzilU pAl/-i¨h-nVln" nVldcmct a kardunkat revesfából való nyéllel látta el (t.i. az asszony) (X. 61.)

nEbEk O. szerzõdés

nEbEk hXssfncn szerzõdést írtak (X. 65.)

tb. nEbEkct

n"uI t=rrm O. a világos ég (X. 69.)

ninlI O. nõtelen

ninlI p" +llcm-s" hadd legyek csak nõ nélkül! (X. 72.)

nXmcs O. szándék

nVn EuI iim nXmcsn" miicm lau Vnd =scn! te a leány jó szándékával adott lovam nem vagy! (X. 77.)

n•bct- O.

tAm moumcn peT-–•rcs pEl" n•bctl" ez a (mi) földünk a pet-tenger felé úszik (é. viszi a víz) (X. 79.)

n¨l Ok. árvíz

n¨l-iin/k mVnm"n k"t sEmEmn" uAnttEmn" t¨t Nil" árvíz mente (é. könnyes) két szememmel amint látom, tûz látszik (ott) (X. 82.)

nvk-tEm- Ku. lesodor

ujtn" h=icm h•bct h¨mbctn" nvk-tEms‰ict a parton nyugvó ladikok a hullámoktól lesodortatnak (X. 95.)

nVn Ku. te

nVn" és nVnEn neked (X. 99.)

nomsEm si pidcs Ku. beleegyezem (X. 103.)

nomfsii- M. gondolkodik, vélekedik, elmélkedik

nomfsiicl elmélkedik (X. 168.)

nAn/k M. vörösfenyõ (X. 169.)

n…mclti-hoiAt M. senki

n•rcs-i¨h M. osztják öthúros hárfa (X. 169.)

n•rcslfdv pidcs M. hárfázni kezdett (X. 169.)

n…mclti hou Rnd+m +s M. nem sokáig tartott (X. 173.*)

noi-horfn =grl Ku. posztóval födött szán (X. 104.)

n'i Ku.

uAs-ogI n…mcn n'i (fl.) Ku. városfeje neves fejedelemhõs (X. 105.)

nvk-tAl- M.

l•bctpRlpi sArAnEn nvk-tAli! a hét fülû nagy üstödet húzd a tûz fölé! (X. 173.)

n•rfstfdv si pidcs M. hárfázni kezdett (X. 179.)

n…mclti-hoiAt M. senki (X. 169.)

nvk-n•ucrmf- M.

mEn/k-igi nvk si n•ucrmfs a mEn/k-öreg hirtelen a szoba közepe felé ugrott (X. 169.)

n•rcs-iuh M. öthúros hárfa (X. 169.)

nvk-tRgfrt- M.

in imi l•bct palbi sAr•ncl nvk-tRgfrtsfli most az asszony a hét-fülû nagy üstöt beakasztotta(?) v. a tûzre akasztotta (X. 170.)

nvk-mol- M.

nvk-moll (= p¨dA Cslscli) (a húst) belerakja (az üstbe) (X. 170.)

noh-uAngcrdiisli M. fölhorgolta (X. 170.)

n•rcslf- M.

n•rcslfdv pidcs a hárfán játszani kezdett (X. 172.)

n…mclti M.

n…mclti hou Rnd+m +s nem sokáig tartott (vagy: nem sokáig kellett várni) (X. 172.)

nvk-tAl- M.

l•bct pRlbi šArAnEn nvk-tAli! a hét fülû nagy üstödet húzd a tûz fölé! (X. 173.)

nori M. padka

noriiA n•ucrmiicl a padkára ugrik (X. 177.)

nohli M.

hQt-lAngcl pElA nohli si t+dv piôA a háztetõ felé föl kezdett ím vitetni (X. 177.)

n•ucrmii- M.

n•ucrmiicl hirtelen ugrik (X. 177.)

n•rcstf- M.

noriiA u!dA Wmfsl, n•rcstfdi (sic!*) si pidcs a padkára arrébb leül, hárfázni kezdett ím (X. 179.)

nAmbcr M.

izA sahlAl nAmpriiv tQhmcl a ruhája teljesen össze van tépve (X. 184.)

nomfsii- M.

nomfsiiil elmélkedik (X. 185.)

nvk M. a parttól a vízbe

nvk si r©ngfl befelé lábol (tk. gázol) (t.i. a vízbe) (X. 186.)

n+r M. nyárs

l•bct Sogrr n+rcn NAr h¨lA lAu…mfl hét Sogrr-hal nyársnyi (halat) nyers hal gyanánt fölfal (X. 192.)

vö. vog. nKr nyárs (159.)

-n¨r M.

k+rdcn m¨r a falu népe (X. 194.)

n=rcm M.

n+rmA noh-Ninžiliiis az állványra fölnyúlt (X. 201.)

nomcsiiil M. gondolkozik (X. 201.)

nvk M.

nRn EltEn mRncm u!r(i) An nRn p¨tEnA mA in nvk si ±sliilEm a belõled eresztett (tk. ment) véres tálat a te fazekadba én most beleeresztettem (é. öntöttem) (X. 204.)

nvkli M.

h+nti, nvkli iidEn porain majd ha visszajössz (tk. lefelé jövésed idején) (X. 205.)

n…mcltiiE M.

At-k©dcp +ndi si-k©š Wmfsscm, n…mcltiiE Rnd+m, i…žck l+rmi iilAm i¨h-idi lQilct éjfélig (tk. éj-közepéig) ültem bár, semmi sincs (v. hiába volt), a drága õrfonalaim úgy állanak, mint a fa

norit- M.

sWgcln ponlA, noritlA bedeszkázzák (v. deszkát tesznek rá, hidalják) (X. 294.)

norrm-sWgcl dielbrett das fanggerüst

vö. Sirelius Sperrfisch. 110.: n=rom-s=gol (u. Ob, keü)-n=rom-pÀrt Ag. Sar. (X. 294.)

nor-i¨h M. a važam szádjának a rúdja

vö. Sirelius Sperfisch. 104. nar-juh (u. Ob, h=l.-nor-juh (u.Ob, keü) važam mündunges stange* (X. 294.)

norrm M.

u…lcm h¨lcl normA ponlfli a megölt halat a hídlásra teszi (= uWžfm-normA) (X. 294.)

nRlck v. NRlck M. héring (Coregonus albula) (or. selotka) szoszvai héring

vö. vog. Nalkh-hul héring hal (IV. 49.) (X. 296.)

norrm M. állvány

norrm uErlU állványt v. hídlást csinálunk (X. 298.)

nArdct-k+r/ M. osztják falu a Szinja-folyó torkolatához közel esõ vidéken (X. 300.)

nim-p…lck sAgAt M. északra (X. 300.)

nomsiiE M.

N=rrm-uqii nomsiiEm nomfsiiil réti-állati elmécském elmélkedik (XVI. 120.)

mRn-pA M. te is (XVI. 121.)

n¨m-sQrNi AŸiiEm M. égi Arany (tk. felsõ-Arany) atyácskám = n¨m-t=rrm (XVI. 120.)

noi M. posytó | tuch

vö. vog. nuj id. (XVI. 124.)

n•ucrmii- M.

iEl-n•ucrmiilcm odább ugrálok (XVI. 127.)

n…mclti-molti M. semmiféle

n…mclti-molti uošti iErmAk tAlmAn mou Rnd+m +lmAl semmiféle (v. semminemû) zöld selyemmel bevont sincsen (tk. nem volt) (XVI. 127,)

nRmbcr M.

seicl-nRmbcr fövenyszem

hÏšcl-nRmbcr homokszem (XVI. 127.)

vö. vog. n•mper: h«s-n•mpkr, sei-nampkr v•rikÀnkm mint fövenyszem, mint homokszem, oly apróra vagdalom szét (teszem) õket (II. 26.) (VNGy.)

nou M. ág | ast

sQrNi noubi nourn i¨h (fl.) aranyágú ágas fa (XVI. 131.)

nAurilii- M.

h+lmcn i¨h u!rdcm s•icn nAuriliiscm három fát elválasztó köz mögé ugrottam (XVI. 133.)

noui lqurn hoiEn M. fehér lovas férfi (tk. férfiad) (XVI. 136.)

vö. vog. j•nk luwin hum tujt luwin hum jégszín-szõrû lovas férfi, hószín-szõrû lovas férfi (VNGy. III. 138.)

vog. j•nk luwin hum fehér lovas férfi

nomfs M.

~ nomsEmcn nomfsiilcm egy gondolatommal elmélkedem (XVI. 137.)

lÏk M.

lÏk-hoii lÏgftcn sEltA si iogrtl•icm erre aztán haragos ember haragom ím föltámad (é. haragba jövök) (XVI. 137.)

vö. lÏk-ogi lÏkftnA haragos fejbeli haraggal (ONGy. 33.37.179.)

nambcr M.

~ nEncl sedA nampriii (v. nambcrA) si manžiicm a másik asszony ott izzé-porrá van tépve (XVI. 146.)

nÏk-Nar…mf- M.

QšNi-sah nÏk-Nar…mclli a medvebõrt kikapja belõle (t.i. a szekrénybõl) (XVI. 144.)

nÏk-m…ncmsfli M. fölszakította

mEn…mfsli

ozcm-hÏr nÏk-m…ncmsfli a vánkost fölszakította (XVI. 145.)

n…bEk papír, levél

nXn te

nXnEn neked, téged

nampcr M.

sei-nampcr, hÏš-nampcr At manžil•icn! fövenyszem-nagyságnyira, homoszem-nagyságnyira tépjen szét (t.i. a medve) (XVI. 147.)

nEman M. (or íàðî÷íî)

nEmAn si NaltiliisEm nanEn szánt szándékkal (v. készakarva) esküdöztem rád (XVI. 149.)

n+rmI O.

k©nzfn N+rmI oubI hAt mol" +lm"l karmos medve (bõrös) ajtó vagy mi volt (V. 146.)

nor O.

ou-nor (fl.) ajtó retesz, ajtó karika, amivel az ajtót belülrõl becsukják (V. 149.)

nEm O.

iii sAdI iim nEm nVn Vnt tVilcn apai drága jeles neved neked nincsen

"—(I) nEmdcm iim nEm nVn Vnt tVilcn atya nevezte jeles neved neked (még) nincs (V. 152.)

nib O.

N"r i¨gI l‰urrt nib nyers fából való nehéz batyu (V. 156.)

sarNI sEm "ltm"n n'i (fl.) arany szemét emelt (v. emelõ) nap (V. 159.)

n…rct- O.

sohl" t=rrm n¨mbcln" sVnzcn lau sVscl noh-n…rctm"l a derült ég boltozatához (tk. felsõ részéhez) a hátas ló háta odadörzsölõdött (tk. földörzsölõdött (V. 167.)

*) t=rrm-hXrn" noh-h•iis az égboltozatához fölért (uo.)

nXrcm O.

k+rdil" sAglfb nXrcm (fl.) vasdeszkájú állvány

*) k+rdI s•gcl …uclt u…rcm nXrcm vasdeszkából csinált állvány (V. 168.)

n"rI O.

toglrn uai hXnz"n n"rI szárnyas állattal cifrázott szablya (V. 175.)

n‰mcn t"l- O.

mArDI-mou s…ucn n'i pVdcn u'i pVdilcn …uclt sAglcn hAt-hXr iim pEl" n‰mcn t"ld"l a délvidéki hajfonatos fejedelemnõ a talpas botost talpánál fogva a deszkás szobapadló felé lehúzza

*) nvgi– t"llclI, s=mftt" Vnd …s²lclI lefelé húzza, nem engedi fölvenni (VI. 180.)

noh-pit- O. fölülkerekedik

+r/t +nI iim ujr"iEm noh si pidcs fejedelemhõsi nagy jeles erõlködésem ím fölülkerekedett (tk. esett) (VI. 181.)

noh-mEnmf- O.

keu l"nglfb l"nglcn hAt h=lrm p"i"rt pVlAtn" noh-mEnmfs" a kõfödelû födeles ház három gerenda magasságnyira fölszakadt (VI. 192.)

nir O.

t¨t-i¨h tVil" i¨gI nir (fl.) tûzifa tartó fás gerenda (VI. 185.)

noh-Nohti- O. fölvet

og"m-iir •lcn noh-NohtidEmn" a fejem oldala végét amint fölvetem (VI. 205.)

nEmilii- O.

…N+rmI-t¨rcn-t‰rcm-i=grl nEmiliim"l …morgó hangú erõs íjnak nevezgették (VI. 206.)

*) n…mcl si a neve ez (uo.)

n‰urrmii- O.

m"-p" rXmcn toglfn hui-uai k©s n‰urrmiiscm én meg rezgõ szárnyú (tk. tollas) hím*-állatként hirtelen fölugrottam bár… (VI. 230.)

n=grl O. dúc

l+n/t-k©r +ll" lEl n=grl …uclt a lúdlábnyi alacsony dúcról (é. ülõkérõl) (VI. 232.)

vö. l+n/t-k©r +ll" lEl pVz"n lúdlábnyi (tk. lúdláb levõ) alacsony szék (VI. *.)

n+mlft- O.

itt"m Nirch iAspI +rd"n ho—" sXzI NogI t‡ncn uXl tog*-n+mlfd"! most a zsenge kezû fejedelemhõsödnek tulajdon húsa jeles helyére oda gondolj!

*) NogA El-soh idI +lA vagy: Nog•icl s+h a húsa bõre gyanánt légy! (VI. 239.)

nXmfs- O.

NAl-pilI iim +r/t pEl" "l nXmfs‰tcn! nyíltársi jeles fejedelemhõsre ne (is) gondoljatok! (VI. 145.)

n+r O.

k+rdil" h=lrm n+r poncm m" h+l/sEm l=lcn mintha három vasgerenda föltevését hallottam volna (VI. 261.)

vö. vog. nor gerenda | balken (II. 291.)

nvk-NVr…mf- O.

iirEm-igI l"bct N"lmfb t‰rcn-t¨tn" nvk-NVr…mfl" a bátyám-öreget a hét nyelvû pusztító tûz magához ragadja (VI. 261.)

nor O.

norcn n"rI norcl …uclt fogantyús (v. markolatos) szablya markolatába (VI. 264.)

nVkcn (v. nXkcn?) O.

mouct liurm nVkcn +n/t uail"n sidI +llct földet evõ (tk. evett) kárhozatos(?) erdei állata õk ígyen (VII. 364.)

vö. vog. 3. nak vétség | vegehen (II. 388.) nakkp kárhozatos | unglück bringen)

nXrI O.

p©ncl-p…lck p©ncl-nXrI ho—cn-p…lck ho—cn-nXrI (fl.) oldalra esõ oldalsó padka (VII. 365.)

n+m- O.

uAs-ogI n…mcn +r/t EltI lXudI i‰ycn hXtlcl-kI l‰bct (hXtl) n+md" mAsl városfeje neves fejedelemhõsnek mondandó szót a napja hét napig meg kell gondolni, az éje hét éjig meg kell gondolni (VIII. 377.)

n…mctn"

(c—Em) mai-ogI n…mctn" sidI t¨lEm, tAnt-ogI n…mctn" sidI t¨lEm (az öcsémet) lakodalmi nép feje gyanánt viszem igyen, násznép feje gyanánt viszem igyen (VIII. 381.)

nXrrm O.

t¨t-i¨h tVidI nXrrm tûzifa-tartó állvány (VIII. 381.)

nEz O.

p=zcn "m/p "r iim s+b lou nEz Vnd"m farkas eb sok jeles darabja õ szinte nincs (VIII. 393.)

vö. vog. ness csak, szinte

nEy •tim nem egyéb (I. 44.)

nium"n

iAs nium"n nium"n n"rI (fl.) kézbe való(?) markolatos szablya

vö. vog. n…g köt | biuden (VIII. 392.)

nEn-hoi O.

tVicn "s tVicl …uclt i+r-–©gnfb nEn-hoiil t"meu (s.c. i+ngeu) p=grld" pits" a forrásvidékes Ob forrásvidéke felõl az erõs bütykû ember ezt (tk. ezünket é. a jegünket) böködni kezdte (VIII. 417.)

vö. "s-tVi-igI

n'i O.

t…ucn Xsmcn iim n'i u…lc– p¨nzcs meleg vánkosú jeles napot rögtön nyitott (VIII. 418.)

p¨t-nor +ll" u"– n"rI O. mint az üst tartó ív, oly keskeny szablya (VII. 333.)

nir O.

t¨t-i¨h tVil" i¨gI nir (fl.) tûzifa tartó fás állvány (VII. 342.)

nEmlI

~ h¨iI nEmlI pittI +ndI egy embernek nevetlenné válásáig (é. haláláig) (VII. 341.)

nEmi- O.

it-uaiI-h=lfn +r/t nEmilcm lai-uaiI-h=lfn +r/t nEmilcm szökõ-vadban (nyuszt v. evet)-dús fejedelemhõsnek neveznek engem, alvilági-állatban-dús fejedelemhõsnek neveznek engem (VII. 352.)

t‰—cn-hAt-n=grl-+r/t (fl.) O. gazdag-ház-oszlop-fejedelemhõs (szn.) (VII. 352.)

n"uI-lA–-mvr (v. m¨r-tEl (fl.) O. fehér-hó-deres páncélruha (szn.) (VII. 352.)

nXrI O.

s'u-sXnzcn iim nXrI (fl.) szarka-hátas jeles padka (é. a padka szarka-figurás gyékénnyel van leterítve (VII. 359.)

n+m- O.

~ nXmcs n+mdI +r/tcl h¨nd +l? egy gondolaton levõ (tk. egy gondolatot gondoló) fejedelemhõs hogyan lenne? (VII. 278.)

nVr O.

s=gcn h:s-h¨i nVrcl ‰uct (fl.) tokhalas… férfi bûnhõdés hozó foka (VII. 272.)

nil" O.

sEm"m-icr •lcn Vnt nil" a szemem oldala vége nem lát (tk. nem látszik)

*: sEm"m-icr •lcnn" Vnt nil" a szemem oldala végével nem látszik (VII. 274.)

nEm O.

ujl L"LI n…mctn" sidI mVnlU nagy had nevén ígyen megyünk (VII. 287.)

n"rI O.

toglrn uai hor"n n"rI (fl.) szárnyas állattal ékes szablya (VII. 289.)

n"rI O.

–Xbcr-ogI hor"n n"rI –Xbcr-ezüsttõl ékes szablya (VII. 291.)

noh-s+ht"nt- O.

vagy: sokt"nt- (?)

Nogsfn s"s s=bcl-kEmn" noh-s+ht"ndcs nyusztos (é. nyusztbõrös) térde darabjáig fölhuzódott (VII. 293.)

n¨rlI O.

n¨rlI iin/k-h¨i "r +rd"m hodI s…ucrlcl"m bosszúok nélküli (é. ártatlan) vízférfia sok fejedelemhõsömet hogyan vágnám le? (VII. 292.)

n+glii-

l…rcn s"s kit n=grl n+gliilEm gyökeres térd két ducával ducolom (é. rátérdel) (VII. 305.)

noh-soktf- O.

Esmcn l•rcn iim m…ucl noh-soktfll~ csecses f… jeles mellemnél fogva fölemel

*) noh-soktfl‰icm fölránt (a földrõl)

n¨mbI O.

n¨mbEm Am/scm s•dcn +rd"n t‰rcm uAt iim sogI ‰lcml" a rajtam ült drága fejedelemhõsöd erõs széltõl (fájt) jeles bõr gyanánt emelõdik (VII. 307.)

uAt-h¨mbfn-sibfn-n"rI (fl.) O. széltõl-hullámos-dombos-kard (szn.) (VII. 324.)

nVr O.

p"-mourn h¨i s…ucn oh-soh nVrctn" killcm más-földi ember hajfonatos fejebõréért bosszúra kelek (VIII. 445.)

n…rcs- O.

–+gscn h¨i –+gs"m …uclt nVlcn NAl-u'i n…rcsm"n mVnm"l –"tl sarkos férfi sarkam felõl a nyeles nyílnyél dörzsölõdve ment, hallszik

toglrn NAl toglcl tob nErm"n mVnm"l –"tl a tollas nyíl tolla csak dörzsölve ment, hallszik (VIII. 448.)

nEmI- O.

l‡mrn soh hor"n tEl nEmiseu l=lcm iszapos(?) bõrbõl való szép páncélt neveztük volna meg (VIII. 459.)

n•mct O.

n•mct mil iim s+b mVs‰icm nemez süveg jeles darabját adta nekem (VIII. 460.)

vö. Patk. n•met nemez

n•met-kkn*t K. nemez kalap

nXrI O.

s'u-sVnzcn iim nXrI (fl.) szarka-hátas jeles padka (é. szarkához hasonló hímzésekkel van tarkítva) (VIII. 462.)

ninktf- O.

ningI "m/p iim s+b t"d" "t ninktfl‰icm nyüves eb jeles darabja gyanánt itt hadd nyüvesedjem (IX. 475.)

n‰urr- O.

iim h¨iI iim sVm"m h+s pEn/kpI pEngcn l+l k‰mcn hX– n‰urrm"l jeles férfiui jeles szívem a húszfogú fogas résen majdnem kiugrott (IX. 479.)

(é. a szívem majdnem kiugrott a számból)

n¨r O.

s…ucn oh-soh iim m¨r"nn" "t ogrll! hajfonatos fejbõröm jeles bosszújára hadd szálljon! (IX. 486.)

n'ilI O.

n'ilI pidcm n'ilI mou loim"n mVncs a fejedelemnõ nélkülivé vált fejedelemnõ nélküli földre (é. nap nélküli földre) énekelve jár (IX. 490.)

n¨r O.

mol" iiin" oglcm iii-n¨r kVsl, mol" Vsn" oglcm Vscl-n¨r kVsl? micsoda apától származott apai bosszúokot keres, micsoda anyától származott anyai bosszúokot keres? (IX. 494.)

nambcr O.

sVi-mouI iim nambcr ~-p¨s s…ucrlcl"m, mou-nambcr iim s+b s…ucrlcl"m fövenyes föld jeles porává vagdalom õket, föld pora jeles darabjává vagdalom õket (IX. 465.)

nEr…mf- O.

lilcn i+r t…lcn iin/k t+b nEr…mfslI az eleven i+r-állattal teli vizet csak kissé súrolta (IX. 504.)

nXl O. hegyfok

lai-k©LI t…lcn NXl ilbcln" laiscm az alvilági ördöggel teli hegyfok (é. iiluAl) alatt álltam (IX. 503.)

nVl O.

+n/t-mEngI s…ucn oh-soh nVlctn" ujtn" killcm, ujr-mEngI s…ucn oh-soh p‡lctn" etc. az erdei mEn/k hajfonatos fejbõrökkel (tk. fejbõr nyelekkel) beljebb kelek, a hegyi mEn/k hajfonatos fejbõrökkel együtt (IX. 505.)

n'i O.

il"-n'i iim s=bcl l•icm i©bin" az esti nap (tk. úrnõ) jeles darabjára állta után (é. amint beesteledett) (IX. 509.)

ncn V. ti ncnEn acc. dat.

ncn-Elt±nA ti tõletek (XVI. 2.)

nan V. te nanEn acc. dat.

nan±ncn ~ vog. nanknnk neked

nan-Elt±nA = vog. nanknnkl tõled (XVI. 2.)

n­n V. ti (ketten) n­nAn acc.dat.

n­n-EltAnA tõletek (XVI. 2.)

nEm-holt V. sehol

nEm-holt ant ianscm (v. iahscm) sehol se jártam (XVI. 7.)

n©m V. felsõ rész (vog. num)

n©m-pClck felsõ rész (vog. numi-p•l)

n©m-Wlcn felsõ vég (vog. numi-aul)

n©m-t=rrm felsõ ég (vog. numi-t®rkm) (XVI. 9.)

n=mcn V. fönt (vog. numkn) (XVI. 9.)

n=mcltA V. felülrõl (vog. numkl) (XVI. 9.)

noh V. föl (vog. n®nh)

noh-h+ngrl fölhág (vog. n®nh-h•ngi)

noh-iogrtl fölérkezik (vog. n®nh-johti)

noh-houtfSl fölmerül (vog. n®nh-huL«tahti)

nohl­ V. fölfelé (vog. n®nhaL) (XVI. 9.)

nohl­ a folyón fölfelé (vog. algaL) (XVI. 10.)

nohl­ lWurltlcm fölfelé evezek (vog. algaL t`wle/im)

nvkl­ V. lefelé (a folyó alvidékéhez)

nvkl­ manl lefelé megy (vog. l`nhaL mini)

n­m V.

n­m-iQh alvidéki nép (vog. l®nha j®h)

n­m-mou alvidék (vog. l®nha m•)

n­m-mou-iQh (vog. l®nha m•-hum) így nevezik a vogulok az obdorszki osztjákokat (XVI. 10.)

n=mcn V. a folyó felvidékén (vog. alin) (XVI. 11.)

n­m-š+p V. a folyó alvidéke (vog. lui sup)

n­m-uQt vagy: oufs-uQt alszél (é. északi szél) (vog. lui v=t)

n­m-S•rcs alsó tenger (vog. lui s•riS)

n•mcltA V. az alvidékrõl (vog. luil vagy: loil) (XVI. 11.)

num V. a folyónak fölvidéke (vog. al)

num-š+p a folyónak fölvidéke (tk. fölsõ darab) (vog. ali-sup)

num-š+p-iQh felvidéki nép (vog. ali-sup m•hum)

num-uQt felszél (vog. ali-v=t)

num-S•rcs felsõ tenger (vog. ali-s•riS) (XVI. 10.)

n­kl­ V. a folyón lefelé

vog. l®nhÀL (XVI. 11.)

n­kl­ V. szélrõl

nRn u!tl­ olA, mA n­kl­ ollcm te aludjál belõl (t.i. az ágyban), én szélrõl fogok aludni

vog. nan pujin hujkn, am nalmit huje/im (XVI. 11.)

n•mcn V. lefelé a parthoz vagy folyóhoz

vog. nalmkn, nalmit (XVI. 12.)

n­k V. lefelé (vog. nalwa)

n­kl­ lefelé a parthoz vagy folyóhoz

Igekötõ: n­k-ogrll leszáll a folyóhoz (vog. nal-va/«li)

pudEn n­k-Qm/s­! tedd le az üstöt a tûz fölé! (vog. put (v. pot) nal-vontÀln) (XVI. 12.)

n­k V.

put n­k-tagcrd­! akaszd az üstöt a tûz fölé! (XVI. 12.)

nomfs V. gondolat (vog. n`mt id.)

nomfslcn iagA-pitsct egy gondolatra jöttek ketten

vog. n`mt…n akwÀn-pats«/ (VNGy. 17.) (XVI. 13.)

nWbct- V.

nQptcm iuh úszott fa (XVI. 24.)

nEm-h+nt¬ V. soha

vog. n…m-huNt id. (VNyj. 21.) (XVI. 21.)

nAn/k V. vörösfenyõ

vog. n•nk id. (XVI. 25.)

nWbct- V.

nWbcttAl-s­s úszása közben

vog. n•tnÀtÀ-sis (VNyj. 23.) (XVI. 28.)

n=bct V. idõ, életkor

n+ptEm-t±lcn amióta élek (életemben)

vog. n`tkm-pasnkl id. (VNyj. 23.) (XVI. 28.)

n=mclm3- V.

…ucn pogcn hQt iEll­-S­ n=mclm3scm család alapításra gondoltam íme (tk. leányos fias házra) a jövõben

vog. •gin p«gcn kwol …lÀL ta n®mkl-matÀslkm (VNyj. 22.)

nEm-hodaS V. sehogysem

vog. n…m-hotkm (VNyj. 24.)

nEm-hodaS ant rAgrl sehogysem lehet

vog. n…m-hotkm at tai (VNyj. 24.)

nEn V.

nEncl neje (vog. n…tÀ) (VNyj. 25.) (XVI. 32.)

n±mAn V. szándékosan, készakarva

vog. namkl id. (vö. nam név)

n±mAn podcr/scm szándékosan, készakarva beszéltem

vog. namkl potkrtÀskm (VNyj. 26.) (XVI. 32.)

n­mcl V. hótalp

n­mcln š+šl hótalpon jár (XVI. 33.)

n•rcs- V. hárfán játszani

tam-­t(­) n•rcslA ígz, ilyen módon játszák a hárfán

vog. ti-mus s•nkwkltavk (VNyj. 29.) (XVI. 40.)

nWgrr V. fenyõtoboz (XVI. 46.)

nomcs- V.

lou nomcsl õ hiszi

vog. taw n`msi (VNyj. 36.) (XVI. 57.)

nEnct! V. nõk, asszonyok! (megszólítás)

vö. vog. n…t-À (VNyj. 36.) (XVI. 58.)

nEž V.

nEž ­ p¨l ant lCscm ­n egy falatot sem ettem

vog. akw/ pul-pkl at tajkpÀskm (or. îäèíü êóñîêú çòî åñòü, íå ñúïëü) (VNyj. 36.)

noi V. posztó

noi-tÏgcl posztos fészek

vog. nuj-piTi (VNyj. 40.)

n± V. feleség (vog. n… (VNyj. 41.)

n± S­ taidEn feleséged van

nan Eu­-poh S­ taidEn, n± S­ taidEn, m+nd­ manEm m¨i ant iAstclEn hogy neked leányod, fiad van, feleséged van, miért nem mondod vala énnekem?

vog. •gi-p«/ ®Snkn n… ®Snkn nan ®s mankr«/ •nkm at l•we/im? (XVI. 69.)

n#lA V. látszik

taltA k©š uAntl: k+r/t n#lA innen amint nézi: hát egy falu látszik

vog. t*l kwoss sunsi: paul n•nknÀtÀ (VNyj. 43.)

n­r V. rúd

tam uoh n­rp­ n­rcn hQt oht­nA Wmrst­ i#rcn mEulcp ¬ Sa£En ezen vas (tk. ezüst) rúdú rudas házon ülõ áldozatos mellû egy magzatocskád

vog. ti v`h sirpÀ sirin kwol-tarmkl unlkp jirkn ma/«lpÀ akw/ SiSkn (VNyj. 44.) (XVI. 71.)

nAi V. hölgy (vog. n•j id.)

noh-u…rcm3- V.

noh-u…rcm3mEm-k±mcn amidõn fölébredtem

vog. n®nh sajkklamkn-k…mt (VNyj. 45.)

nou V. ág

nou-k©t ianhmcn (v. iahmcn) ai t+rmA h+n i!umeu? ágak közt járkáló kis istenné mikor lettünk?

vog. taw-hal jÀlmin m•N t®rm«/ huN j…mtmu? (VNyj. 45.)

nCm V. név

nCmcl nCmctscll­ nevén (tk. nevét) nevezte

n•ucr- V-

lqu n•ucvrmAn n•ucrl a ló nagyot szökik

vog. luw sultkl sulinti (VNyj. 47.) (or. ñêàêîìú ñêàçåòú)

nWbct- V.

hou nWbctmAl k©tcn hosszas hajózása (úszása) közben

vog. h`sÀ n•timÀt halt (VNyj. 46.)

nomfs V.

mA EltEmA nomfs kaštEnA: mA nanEn S­-k­NŸA hod­-sagAt iAstclEm?! ha én tõlem tanácsot kérsz: én hogyan mondjam neked még?!

vog. •nkmnkl n`mt kissk…n: am v•ss«/ nankn humLk l•wilkm?! (VNyj. 47.) (XVI. 77.)

nambcr V.

s±mEm nambcr-taht­n p­tsA a szemembe forgács? darab esett

vog. samkm pors-tawtin patwks (VNyj. 8.) (or. â* ìîé ãëàäú ñîðèíî÷êà íàëà)

n+n V.

AngEn n+n! az anyád p…ája!

vog. ankwkn n®n! (VNGy. IV. 426.)

nou­ V. fehér

nou­ soh fehér prém

nou V. ág

­ltA noulAl alsó ágait

vog. tit-t`wÀnÀ (VNGy. IV. 406.)

t#i-noulAl csúcságait

vog. taLkh t`wanÀ uo.

nWgrr-i¨h V. cirbolyafenyõ

vog. uLpÀ (VNGy. IV. 406.)

nAi-+r/t V. bálvány (tk. fejedelemasszony és úr)

nAi-+r/t pEl­ uAntt­ h+ a bálványra (tk. fejedelemasszonyra és úrra) nézõ (é. bálvány-gondozó) ember

vog. n•j-®tkrnk susnk hum (VNGy. IV. 407.)

n­k-k•ucrt- V.

n­k-k•ucr/lA megfõzetik (t.i. a tûzön)

vog. nal-pajtawk (VNGy. IV. 407.)

nomcs- V.

m©neu Adcm normcscn Al nomcs•lcn! rossz gondolattal ne gondolkozzál rólunk! (ezt mondják a halottnak)

vog. manaun LuL n`mtkl ul n`mskn! (VNGy. IV. 407.)

noh-houlcd­ (inf.) V. fölbukkanni (a vízbõl)

vog. n®nh-huL«lunkwk (VNGy. IV. 408.)

nohl­ V. fölfelé

nohl­ lWurltl fölfelé evez

vog. h«uli-ke (VNGy. IV. 408.)

n±-hoiAt V. nõ

vog. n…-h`tpÀ (VNGy. IV. 409.)

nou­ V.

nou­ hatl fényes (tk. fehér) nap

vog. posin h®tkl (VNGy. IV. 413.)

noh-=ict- V.

h=lrm tal-l©n kEmcn noh-=ictlA három év mulva megtalálódik (t.i. a mennykõ)

vog. khurkm kut kh`nkhÀ (t=rkm-ahwtks) nukh-kh`ntau (VNGy. IV. 414.)

nohl­-pElA O. fölfelé (a folyó folyásával szemben)

n¨b­šÍk egy kissé a falu fölött

n±-uQi V. nõstény medve (tk. nõ-állat)

vog. n…-uj (VNyj. 87.)

kat tal +ldv nC-uQi két éves nõstény medve

n¨m-keu-•lcn M. az Ural felsõ vége (X. 207.)

n¨m-keu-•lcn s+hncm t6gaicn az Ural felsõ vége felé (uo.)

nim-keu-•lcn M. az Uralbérc alvége (= északi vége)

nim-keu-•lcn s+hncm tAgaiA az Uralbérc alvége felé (tk. végzõdése helyére) (X. 207.)

noh-l=mft- M. fölölt

noh-l=mftl•ict (X. 213.)

nvk-tRgfrt- M.

p¨dEn nvk-tRgfrdi! akaszd az üstöt (tk. üstödet) (a tûz fölé) (X. 213.)

nEn M.

nEnEm nõm (feleségem) (X. 221.)

n•mcn M. lenn (X. 221.)

n•ucr- M. ugorni

n•ucrmf- M. mom.

iA, igi n•ucrmA! no öreg, ugorj! (X. 226.)

nvk-ogrl/isct +mlcp hoŸA M. leszálltak a lékhez (X. 226.)

nvk M.

seltA si n•ucrdv ipitsct nvk aztán ugrálni kezdtek bele (tk. a lékbe) (X. 227.)

nE-u!dv-tAgA M. leányos hely (tk. nõ-vevõ-hely)

nE-u~dv tAgaiA h=lrm hoiAt mRnlct a nõ-vevõ helyre (é. a leányos helyre) hárman mennek (X. 228.)

nomfs M.

iA, igi, nomsEn pitl m¨i Rnd+m no öreg, tetszik vagy nem tetszik

nE-u!dv igi M. a nõ-vevõ öreg (é. a házasuló fiatal ember atyja) (X. 230.)

n©žA M.

n©žA h+ szegény ember (X. 232.)

n•bct- O.

Xurl pElI ujrcn iogAn(nA) n•bcts"ict a torkolata felé széles folyón lefelé úsztak ("nl'l-ujsl"l tálaik-mijük) (II. 158.)

n•bct- O.

iogr- n•bcts‰ict, h=lrm-p¨s visszasodródnak háromszor (II. 160.)

n•bcttI-i+n/k-hor"n-tEl uszó-jég-(darab)-forma-páncél (név) (II. 178.)

n‰bct- O.

n‰bctl‰ict úsznak (a vízen)

n‰bcttct k©tn" amint (így) viszi õket a víz lefelé (II. 252.)

n•dcn-As O. Nadym-folyó

n•dcn-As t=rrm-lArnA Etl; n•dcn-As-tVi,k•ycm-iogAn-tVi, p¨L-iogAn-tVi s•icmmI iilct a Nadym-folyó az isten-tavából ered; a Nadym-forrása, a Kazym-folyó forrása, a Poluj-folyó forrása egy patakká lesznek (tk. jönnek) (I. 42.)

n•dcn-iAh (Kunž.) Nadym-folyó melléki osztjákok

naDe-sXngrm i…mcn +r-nXl (fl.) O. a Nade-folyó magas partján levõ szentséges hegyfok

keu-"sn" (keu-p…lck-mou) az Ural felé esõ Ob ágán (Ural felé esõ vidék) (IV. 52.)

n•grr O. cédrus mogyoró

n•grr-i¨h szibériai cédrus

n•grr-l~dI-uai = +r-s'unin O. cirbolyatoboz evõ állat = erdei szarka (madár) (I. 95.)

nWgrr/ K. cédrus mogyoró

nWgrr-i¡h szibériai cédrus

nAh- O. sántít

n"hl"t O. veszteség (or. íàêëàäú)

h=lrm sXlku'i n"hl"t három rubel veszteség

m" n"hl"tn" pitscm, h=lcm sXlku'i tXbcltscm én kárba (veszteségbe) jutottam, három rubelt elvesztettem (I. 61.)

n'i O. úrnõ, nap

n‰icn napos

n'i EttI-p=lck napkelet

n'i O.

n'ilI pidcm uAs nõ nélkülivé lett város (II. 147.)

n'i O. nap

~ Aldcm h=lcm n'i egymás után következõ (tk. egybetoldott) három nap (IV. 71.)

n'i O. tûz

k"r/t norbI "r p¨deu k‰ucrtI n'i"nn" a vasfülû sok üstünket fõzõ tûznek (tk. tüzeknek) (IV. 17.)

n'i-h¨l O. kárász (Cyprinus carassius) (I. 36.)

n'i-h¨l O. (or. êàðàñü) cyprinus carassius) kárász (tk. nõ-hal) (I. 38.*)

nai/ K. úrnõ, nap (ritkán)

n'i-+r/t O. nap fia

n'i-EuI nap leánya (II. 71.)

n'i-+r/t O. himlõ

vö. i…mcn hXlcbsI

n'i-+r/tn" Vnd Etliis‰icm, N'urEmEm iEz"-tXhtI Etliis" a himlõ nem jött ki rajtam, a gyermekemen egy kevéssé kijött (II. 47.)

n'i-+r/t O. himlõ

…lcl ujrdiiI iil, k"t hXt²l mol" h=lrm hXt²l tXil‰ict, mXhtI VndAmI iilct a teste megvörösödik, két napig vagy három napig tartanak (tk. a himlõk), azonnal megsemmisülnek

si nEnh+ hXld"-kI pitl, VzAt p¨diiI iil ez az ember, ha haldoklik, teljesen megfekeketedik

n'i-+r/t O. himlõ

•lcnn" kimi– Ett" pitlct-togr– libI pEl" mVnd" pitlct, Etliiim tXgail"l p¨diiI iilct elõször kifelé kezdenek jönni, (aztán) befelé, a belsõrész felé kezdenek menni, a kiütések megfeketednek

n'i-+r/t kimis Etliiil, selt" iogr–-p" lXngfl, kVzcn nEnh+ Vnd"mI iil a himlõ ki-kijön, aztán visszamegy, a beteg ember elpusztul

sit t=rrm uEr, moz"nEm m" ho—cm iogrtl, pVld"-kI pitl, mEt ‰dcm holn" **

nRk/ K. izület, tag | gelenk

vö. vog. nak stute, ende, glied

nVl O. nyél | schaft

hAn/s"-nVl pipaszár

nVl O. nyél

i¨h-nVl fanyél

nRl K. nyél | schaft

nXmbcr O. por, szemét

nXmbrcn szemetes

n"mbcr O. apró por, szemét

i¨h n"mbr" s…ucr/sEm a fát apróra vágtam

nXmbcr (Kunž.) por, szemét

itt" h+t nXmbcrI s…ucr/s" ím a ház szemétté (porrá) vagdaltatott

nAmbcr/ K. por, szemét

nAmprcn/ szemetes

v. nAmbrcn/

n‰mcn O.

(lXgAr) tXm•ncn oubI lAr"s …uclt n‰mcn ujlEm (a páncélt) a lakatos ajtajú szekrénybõl kiveszem (III. 296.)

n‰mcn O.

n‰mcn-ujlEm leveszem

= nvk-"l…mfllI leveszi (a szögrõl) (tk. leemeli) (II. 146.)

nXmcs O. elme, gondolat

nXmcs- gondol

nXmfs O.

iXršn sAnhr" l‰bct +rd"n nXmscl pidcm "r"t uAhsct a szamojéd sXnhrA hét fejedelemhõsöd annyit kért (t.i. nõdíjat), amennyi tetszett nekik (III. 361.)

nXmcs O.

sArNI +n iim nXms"n "t pitl! aranyos nagy jeles szives könyörüljön rajtam! (II. 258.)

nXmcs O.

podcrttEm sXgAt si i‰zcn nXms"mn" pidiliiil beszédem közben ez a szó majd lassanként eszembe jut (I. 73.)

nXmfs O.

nXmsrl ‰dcmmI iis megbolondult (tk. az esze rosszra vált) (II. 41.)

nXmfs O.

lou tombcln" p"-nXmfs-s+bcl m" Vnt tVilcm (fl.) õ mögötte nekem más vélekedésem (v. gondolatom nekem nincsen) (IV. 16.)

nXmcs pitlI n'i (fl.) O. nem tetszõ (tk. észbe nem esõ) fejedelemnõ

= ‰dcm-horbI nin rosszformájú nõ (V. 123.)

nXmfs O.

nXmsfb v. nomsfb O.

iim nXmscb h¨i pil-h¨icl Vnd"stfl a jóakaratú ember a társát segíti

nXmcs- O. gondolkodik

m" nXmcslcm, hodI podcrtt" rXgcl azon gondolkozom, hogyan kell beszélni (I. 61.)

m" si h¨i pEl" nXmcslcm, nXmsAm (v. nomsAm) …uclt VzAt Vn mVnl én erre az emberre gondolok, nem megy ki az eszembõl (én nem tudom feledni) (uo.)

nXmcsiii- O. gondolkozik

nXms"mn" Vn/ pitl nem jut az eszembe

nXmscn" O. okosan

nXmscn" podcrd"! okosan beszélj! (I. 15.)

nXmbrit- O. izré-porrá tör

nXmbrits‰ict = uEl/s‰ict izré-porrá törettek = megölettek (II. 56.)

nVn O. te

Dat. Acc. nVnEn

nRn/ K. te

nRnEn/ téged

n"n/k O. veresfenyõ

nAn/k/ K. veresfenyõ

nAn/k-i¡h B. vörösfenyõ

nAb O.

nAb-t"ldI-h•lcb parás-háló (I. 97.)

nXr- O. mit hölzern belegen

nar B. bûn

narcn B. bûnhõdéshozó

vö. Patk. nkr jó, tisztességes, becsületes

nir, nkr (K) harag, düh

az obdorszki oszjákom szerint = i…mcn*

nVrcnpI O.

nVrcnpI nVrcn 'I h+lm"l-kEmn" amint az átkos szentséges beszédet meghallotta (V. 129.)

s•rcm n"n/k laim"n +r-NXl (fl.) O. száraz vörösfenyõ állta hegyfok (V. 131.)

nVrcnpI nVrcn +r-NXl = imbcr-NXl bûnhõdéshozó vészes hegyfok = imbcr-fok (Obdorszktól északra 60 versztnyire)

nVrcn O. dühös

+n sArNI t=rrm EltI nVrcn sir +n iasrh "l uEr"! a fenséges arany égnek (v. istennek) dühös fajta (vagy átkos szerû) nagy átkot ne mondj!

nVr"t- O. megboszul(?)

nVrcn i¨h-s+b"m nVr"tlEm bûnhõdéshozó fám darabját (vagy: fadarabomat) megboszulom(?) (II. 105.)

nXrcm O. állvány

?n=rrm

nXrcm O.

hAbn" iXn/l" (v. iXnhl") s•gfl-nXrcm ladikon járó deszka-állvány = k+ltn"n kikötõ (IV. 5.)

narcp-iuh B. çåðíûé òàëü

v. n;rcp(?)

n•rcb O. poroló bot

suiU-tXhtI l•bcs pVrg"tlEm, n•rcbn" pVrg"tlEm (or. ïàëî÷êà, â ðîäí ëîïàòêè)

p‰rcs-i¨h O. hárfa (öt húrú)

n‰rcs-i¨h O. osztják citera, öt húrú hangszer

n‰rcs-i¨h-l"n a citera húrja

n‰rcs-i¨h-l•nct m" t"g"m/lcl"m, p…rctlcl"m, sitn" t"g"mflct a citera húrjait megerõsítem, megcsavarom, ettõl megerõsödnek

n•rcs-i¡h B. osztják hárfa (5 húrú)

n•rcs-i¡h l=nct húrjai (számszerint 5)

pAhnA húrvánkos

p¡kl•ict csontból készült húrerõsítõk

p:rnA kereszt (äëÿ çâóêîâü*)

n•rcs-i¡h h+štA inf. stimmolni

n•rcsl3dA (inf.) játszani

n‰rcslf- O. játszik, muzsikál

n•rcsl3- B. hárfán játszik, muzsikál

setA Ariilct pA n•rcsl3lct ott énekelnek és muzsikálnak

n•rcsl3- K öthúrú hangszeren játszik, muzsikál

nArI O. syablza

nArIn" s+ppI s…ucrmfs" szablyával ketté vágatott

nArI-pXrrh uA– ‰uct

kEzI-pXrrh uA– ‰uct (folk.*) szablya-derék keskeny hegyfok | kard derék keskeny hegyfok (II. 32.)

n•rcn lon/k O. szablyás bálvány (II. 93.)

n"ril" iim s+bn" hos-s…ucrmfllI (fl.) kardos (é. karddal vágott jeles darabra szét vagdalja (III. 460.)

nAril" O. szablyás

nAril" sjurn iAs szablya-botos kézzel (II. 93.)

nXrI-•mfsl" nXrcn imI (fl.) O. padkán ülõ padkás asszony (V. 63.)

= h•dcn-tVi-n'i imI házgondviselõ asszony

nXrI O. padka a jurtában

hoidI nXrEm az én nyugvó padkám = ágyam (II. 46.)

nXrI-•lcn O. padka-vég

nXrI-•lcn "dI pil padka végi háló társ (II. 116.)

nXrI O. padka

lonkl" nXrI m¨l Alncl a bálványos padka rekesze (III. 262.)

nXrI O. padka

si i©bin" nXrcln" u…li– kill aztán a padkájára kel (é. vissza mehet a házba) (a nõ a tisztulás után) (I. 85.)

nXrI

t¨t-sil-nXrI = az énekekben:

t¨t-i¨h-p…lck u…rcm sus(?) ez alá rakják a tüzifát

nXrI O. padka

ho—cn-nXrI oldalsó padka

m¨l-nXrI vendég padka (az ajtóval szemben), ahol a lon/k (bálvány) van elhelyezve (tk. imádkozó padka)

nXrt- O. hidal

nXrtpI O.

nXrtpI ¨ntl"n iim t…gfl (fl.) takarós ülõs(?) jeles fészek (é. a padka le van takarva rénszarvas bõrrel, posztóval stb.)

vö. vog. nari, norti ausbreiten

nXsilk"-i¨h O. bakre*

n‰ucr- O. ugrik

n‰ucr- O.

~ k©rn" n‰ucrlcm egy lábon ugrálok (I. 97.)

n•ucr/- K. ugrik

n"ucrclt- O. ugráltat

t=rrm k"N sogmfb "r hAr iXršn hXd¨t sEu"l n'in" si-k©s n"ucrcltl'ict, iXlt" ijurm "r +r/tn" EltI si iogrts"iU ay égi rénszarvas lépésû sok rénbikát a szamojéd tundra-tûz hajfonatos fejedelemnõ bármennyire ugráltatja is, ahátulról jövõ (tk. jött) sok fejedelemhõs ím elért bennünket (III. 426–427.)

n‰ucrmf- O. (mom.) hirtelen ugrik

n•ucrm3- K. (mom.) hirtelen ugrik

noh-n•ucrm3t­ inf. felugrani

n‰ucrt(i)-nin O. béka (tk. ugráló-nõ) (I. 92.)

n"iI O. fehér, világos

n"uI O. fehér

t=rrm lAN—cn n"uI lau t¬ Etl az ég havához hasonló fehér ló jön ere (III. 266.)

n"uI O.

t=rrm lAN—cn n"uI lau O. ég havához hasonló fehér ló (III. 294.)

n"uI sArNi siicn uAs fehér aranyos híres város (n¨m-t=rrm székhelye)

n"uI sEm-l+k O. szem fehére

n"uI iin/k sis-k©rEh p=zrh libIn" O. tojás fehére

n"uI-lA–-m¨r/-tEl, tVl-i+n/k-m¨rcn-tEl (fl.) Fehér-hó-deres-páncél, téli-jég-deres páncél (név) (III. 467.)

nAuI-tAr-iitfn lon/ksigEn t¬ Etl O. fehér-darú-izületû-bálványocska tûnik elõ (III. 427.)

n"uI-k©nz•lcn O. (fehér-könyök) réce

uAs 'I l+n/t-lou"t réce, kis vadlúd nagyságú (I. 88.)

ni- O. néz, lát

nil" látszik, látható (pass.)

ni- O.

nidI látszó

tom nidI pVl +r (v. +n/t) l"nglcln" iogrtlcm az ott látszó magas erdõ hátára (tk. fedelére) érek (II. 103.)

ni- O.

toglrn scrbI iim uain" iideu nil" szárnyasszerû jeles állat jön hozzánk, (úgy) látszik (II. 252.)

ni- O.

t"m nidI h•rcn +n/t sVnzcl pEl" hAr h=grll" hou sogrm h=grllct az itt látszó rénbikás erdõ háta felé rénbika iramodó hosszú lépéssel iramodnak (III. 488.)

nil" O.

t"m nil" t=rrm-t¨t hor"n nArI n•rcl si az itt látszó égi tûzhöz hasonló kard ím az õ kardja (II. 129.)

n: K. nõ

nEbEk O. könyv, levél

nEbEk-oh O. papír rubel

sXlku'i-nEbEk-oh papír rubel (II. 55.)

nEbEk O. levél

nEbEk kimct t‡li–-p…lckn" s~ iogrtl a levél másfél hónap alatt ér oda (I. 36.)

nEbEk O.

=grl nEbEk vékony papiros (òîíêàÿ áóìàãà)

íEbEk O.

pX–-m+nhtI nEbEk sz…törlõ papir (III. 483.)

nEbEk/ K. könyv, levél

nil'it- O.

m…dcmh+ iAscl iir nil'it"l +ndI = m…dcbscl mVndI mXz" fáradt férfi keze oldala pihenéséig(?) = fáradsága megszûnéséig (tk. menéséig) (V. 127.)

nEm O. név

nEm O. név

–‰rcn L"L n…mcln" iidcl –"tl zajgó ellenség (v. had) nevén jönnek, hallszik (tk. jövésük hallszik) (IV. 4.)

iim longI nEmlI Vl "t pitl *) O. jeles bálványi névtelenné csak hadd legyen (tk. essék)!

*) "t uEll"! hadd ölessék meg! (V. 112.)

nEm O.

hXl…uct-hXtl ujl L"L nEmn" lEllU, h+lmct-sAtl-uEti+n h¨i n…mctn" mVnlU a holnapi napon nagy had nevében (é. nagy haddal) hajóra szállunk, háromszázötven emberrel (tk. nevében) megyünk (II. 144.)

nEm O.

n…mctn"

ujl L"L n…mctn" m"nEm lail"! nagy ellenség gyanánt (tk. nevében) engemet várj! (III. 270.)

ujl L"L nEmn" id. (uo.)

nEm O.

hXl…uct-hXtl ujl L"LI n…mctn" lEllU a holnapi napon nagy hadsereg nevében (szánra) ülünk (III. 339.)

n:m/ K. név

nEmbI O. nevû

si nEmbi h¨i ujrdid' iis ilyen nevû ember leánykérõbe jöt (I. 76.)

n…mclt Rnt n*lA (vog.) semmi) sem látszik

n…mcn-hXt²l (Kunž.) névnap

h+n n…mcn-hXt²l a cár nevenapja

n…mcs-kArt-Am B. cintányér

n…mcs-kArt­ pléh | eisenblech

n…mct- O. nevez

n“mct- K. nevez

n…mrlt­ K. semmi

n…mrlt­ K. egyik sem

n…mcttI O. semmiféle

n…mcttI moucl s©nn" semmiféle földszögeleten se (II. 85.)

n…mcttI moucl s©n …uclt (fl.) O. egy földszögelet felõl se (IV. 3.)

nEmVttit O. semmi

Reg. ne mÀttÀt (I. 8.)

n…mcttI O.

n…mcttI huimcn …uclt k‰rcn i¨h ~ sVm sitt…mcn Vnd"m egyikünk sem szegi meg a másiknak kérges fához (hasonló) szivét (tk. együkünktõl sem szerezzük meg a kérges fához hasonló egy szivet) (II. 250.)

n…mcttit O. egyik sem

si l‰bct n"n/k n…mcttit pVl Vnd +l, n…mcttit lEl Vnd +l ez a hét vörös fenyõ egyforma nagyságú (tk. egyik sem magas(abb), egyik sem alacsonyabb (I. 46.)

n…mcttI O. semmiféle

n…mcttI u"s Vnt ¤ulct semmiféle réce sem szól (tk. üvölt) (I. 57.)

n…mcttI O. semmi, egyik sem

nEm hoiAt O. senki

nEm-h¨ndI O. soha

nEm-h¨ndsI id.

(?)nEm-h¨—" O. senki

Reg. nem kožÀ vogulul: nem katpÀ (v: n…m-hqtpÀ)

n…mcz" O. semmi

n…mcz"iU Vnd"m, Vnt tVilU semmink sincs, nem bírunk (I. 65.)

n…mcy" O.

hoi iohtcs? t"d" n…mcz" nEnh+ Vnd"m Kicsoda jött? Itt senki sincs. (I. 93.)

n…mcy"-hodX– O. sehogyan

n…mcy"-hodX– Vnd +s sehogyan se volt (II. 42.)

n…mcz"-sirn" O. semmimódon, semmiképpen

n…mcz"-sirn" Vnt sitl"

n…mcz"-sirn" Vnt iogrtl"

n…mcz"-sirn" sittI tXgA Vnd"m = semmiképpen sem lehet (or. íèêàêü íåëüçÿ) (I. 94.)

n…mcz"-holt–A O. sehonnan (íè îòêóäîãî)

n…mcz"-holt–A nEn-h+ Vnt iohtcs sehonnan sem jött ember

n…mcz"-ho– Vnt mvnlcm sehová se megyek (I. 93.)

n…mcz"-ho–-pEl" O. semerre, sehová (I. 92.)

n…mcz"-h¨– O. senki

n…mcz"-h¨– Vn tVilcm senkim sincsen (I. 73.)

ncn O. ti

ncn O. ti

Dat. Acc. ncnil"n

nEn-hoi O. férj

"t iN—cssEn louEl, nEn-hoi tViis pElI megkérdezhetted volna õt, van-e férje (III. 270.)

nEr- O. dörzsöl | reiben

n:r- K. dörzsöl | reiben

nEr- O.

hos-nErs‰ict lehorzsolódtak (a szõrök) (III. 266.)

n…rcp/-i¡h B. fekete fûz (or. ÷åðíèé òàëü)

n…rct- O.

(NXlcl) n¨m-t=rrm h=icm iin/k noh-n…rctsflI az orrát a felsõ-ég lapos(?) vizébe dörzsölte (IV. 70.)

vö. vog. Ahlgv. neritam aufstehen, sieb erheben

nEz (nEž) O. mégis; tapadó mondatban: nem is

nEž O. csak

uAsnA nEž ~ nEnhoi Vnd"m a városban csak egy ember sincs (II. 148.)

nEz-p" O.

m" nEz-p" kim-EtmEm? hát én kimentem?

kim-EtmEm m" Vnd +–lEm nem is tudom, hogy mikor és hogyan mentem ki

n#- K. néz

n#l" látszik, látható

nigi– O. lefelé

nigi– k"r…mflcm lefelé fordulok (III. 264.)

nvk-…s²l- (vog.) leereszkedik

h¨l n­k-Es²l (vog. khul n'lu-tarÀti) a hal kisebb folyóból a nagyobba ereszkedik

nvk-hXtmf- O. lefelé (a parthoz) hatol

Praes Sing. 3. nvk-hXtmfl (II. 150.)

nvk-hXtmf- O.

nArI EltI l•icmdcs i nvk-hXtmfs, hirtelen a szablyájára állott és lefelé hatolt (II. 214.)

nvk-ii- O. jön (a parton)

lju nvk iisct õk lementek (tk. jöttek) a partra (II. 186.)

nvk-kErlfs O. visszafordult (a part felé), száraz földrõl a part felé (II. 168.)

nvk-Nogrm- O.

nAril" siucn iAs nvk-Nogrml kardbotos kézzel lefelé iramodik (II. 242.)

nvk-oglcm (v. ohlcm) N+r-NXl O. behajló hegyfok (v. erdei fok) (IV. 69.)

nvk-ogrl- O. leszáll

tXuI-lXrNcn ~mEn tVicn i¨h pVl"ttI iidI-kEmn" nvk-ogrlt"l –"tl (II. 93.)

nvk-ogrLsU leszáltunk (III. 357.)

nvk-–Vk- O.

k…zcl kVst" nvk-–Vgcs a kardját keresni lefelé rohant (é. lerohant a partra) (II. 226.)

nvk-uAh- O.

i—Enn" nvk-uAhs‰icn az öcséd hív téged le (a partra)

uAhs‰icm-kI, "t ogrllcm ha hív, hát megyek is (II. 146.)

nvk-uArt- O.

ninct-s©n nin-iAsnA nvk-uArtt" pits" a nõk szögeletét (egy) nõi kéz kezdte félre tolni (II. 202.)

nvk-lEl- (Kunž.) beleül (csónakba)

h+p ho—A nvk-l…lcs beleült a csónakba

nvk-s+smf- O. lefelé (a parthoz) indul

Praes. Sing. 3. nvk-s+smfl (II. 150.)

nvk-u+rt- (Kunž.)

h=bcl nvk-u+rtscllI (iingn") a ladikot betaszítja (a vízre)

n­L (a nõ fitestvére) (or. øóðèíú*)

nim O. al

nim-uAt alszél (é. északi szél, az Ob alsó folyása felõl) (Reg. namen vog. nalmel lent, alant)

n‰mcn alvidéken, a folyó alsó folyásánál

pl. n‰mcn h¨l uEllct az Ob alsó folyásánál halásznak (âíèçó ïðîìûøëàþòú*)

n‰mclt" alvidékrõl | n‰mclt" iohtcs az alvidékrõl jött (or. èçú íèçó ïðèøîëú)

Reg. nameltA vog. naloel

nigi– (Reg. nikisch, nikesch vog. langÀL lefelé

vö. nogr– fölfelé (I. 11.)

nim-•lcn O.

uAs-nim-•lcnn" mVnlcm az alvégre megyek (I. 71.)

vö. ujt-•lcn

nim-mou-h¨i O. alvidéki ember

n¨m-mou-h¨i O. fölvidéki ember

nim O. a folyó alvidéke

nim-uAt alszél, északi szél

(?)nImI– aláfelé

nim-mou (Kunž.) alvidék

nvgc– lefelé

nvgc– iilct, nim-mou pEl" lefelé jönnek, az alvidék felé (é. az Ob alsó folyása felé)

nim-mou-h¨i O. alvidéki ember, obdorszki osztják (II. 48.)

n­m/ K. a folyó alvidéke

n­m-uqt/ északi szél

n*m-holA-uQt/ észak-keleti szél

n‡mcl O. hótalp

+ndcr-soh k"t n‡mcl (fl.) vidrabõrrel bevont két hótalp (III. 477.)

n­mcl K. hótalp

n­mcl B. hótalp

n‡mcl O. hótalp

nim/s"r-~mI O. pók

nim/s"r-~mI h•lcp …s²l a pók hálót ereszt

nin O. ti (ketten)

Dat. Acc. nin"n

nin O.

ninii"

i…zch i'inil"m ninii" hodI hXny"n pi– hol uErl3tcn tXngA kedves bátyáim magatoknak hogy tarka csípõt csináltok talán (I. 59.)

nin O. nõ

…zcmn" l‰bcttI nin szoptató nõ

nin-kVl"n rén tehén

nin O.

ou-uA–-•lcn l•icldI l‰bct nin az ajtó mellett keskeny szögeletet (é. nõi szögeletet) õrzõ hét nõ

m¨l-uA–-•lcn l•iildI l‰bct nin a vendégrekeszhez közelesõ keskeny szögeletet õrzõ hét nõ (cselédféle) (II. 206.)

nin ujdI mVndI mou O. nõslésre (tk. nõ-venni) mennivaló föld (II. 136.)

nin O. feleség

ujl iigEn nincl +l? az idõsebb fiadnak van felesége?

Vnd"m, iigEm nin Vnt tViil, ninn" ujsEm-l=lcn, nin-ujdI-tin Vnd"m vennék neki feleséget (tk. feleséggel venném õt) (de) nincs leánydíj (II. 50.)

nin O. nõ

h¨i s'in" iXn/tI nin kurva | dirwe (tk. férfi után járó nõ) (II. 9.)

nin-tin O. nõdíj, amit házasság kötés alkalmával a menyasszony ayjának fizetnek (I. 77.)

nin-tin s+mlcn i¨h O. nõdíj rovó fa (egy pálcika, amelyre a kívánt összeget a kérõ fölrója) (uo.)

nin-uai O. nõstény madár (tk. állat

nin-pElI nin-uaicl si +lm"l nõstényféle nõstény madár (tk. állat) volt ez (IV. 71.)

nin-uEr uErl" uErm"n n'i (fl.) O. nõi dolgot csináló fejedelemnõ (V. 139.)

nin-ujdI-h¨i O. a házasuló férfi (I. 75.)

nin-ujdI-iAh a lakodalmas nép (I. 75.)

ninct-uEr O. hószám

imcl mVncs, ninct-uErn" pidcs az asszony ment (t.i. a kis házba), hószámja van (tk. dolgába esett) (I. 85.)

n#n/ K. ti

nib O. teher, vihetõ batyu, tarisznya

ninktft-nin/k O. apró légy (or. ìîøêà)

ninktft-nin/k iXngrl apró légy jár (I. 98.)

nib O. batyú

n‡bcn sVspI l‰bct mEn/k batyús hátú hét mEn/k (II. 102.)

vö. vog. n•p batyú

nir O. pózna

s•icb tVgcrttI nir háló tartó pózna (szárító állás a hálókra)

nir O. gerenda

k+rdI nirbI nircn hAb vas gerendájú hajó (II. 99.)

nir O.

NXgscm i¨h iim nir hántott fából való jeles rúd (III. 405.)

nir O.

NogsI-kI iim nir (fl.): m¨l-tXgA pEl" +ldI nir nyusztbõrös jeles rúd, a vendég szobarekesz felé esõ rúd (III. 482.)

nir O.

NXgscm i¨h-nir hántott fából (készült) rúd (II. 188.)

nir O.

t¨t-i¨h tVidI i¨gI nir tûzifa tartó faállvány (III. 334.)

n­r/ B. rúd (or. øåñòú)

h=lcp/-n­r hálótartó rúd

nir O.

n¨m-t=rrm "—eu •mfstI oh-nirbI nircn hAt n=mcn h+nhm"l Felsõ-Ég atyánk lakta (tk. ülõ lakó) ezüst tetõrúdú tetõrudas házába fölhágott (III. 508.)

n‡rcn O.

iingcn-ilbI (v: iingi nirbI) n‡rcn pXl uErlcm vizes rúdú rudas céjét csinálok

pXl uErl" p" n‡rctleu céjét csinálunk (tk. céje csináltatik) és ruddal összekötjük (III. 483.)

n­r/ K. pózna

nitcrm" O. játékbaba

Ezt a megkeresztelkedett osztjákok s=nct helyett használják *)

l. s=nrt

*) emlékül maguknál tartják, négy-öt év eltelte után sem teszik a sírba.

n=bct O. idõ, kor

n=bct O.

iEl-n=bct a mult

i=grt-n=bct jövendõ

n=bct-iAhlAm (fl.) O. õseim (IV. 6.)

n+btcn O.

hou n+btcn hosszú életû

n=bct Vn/ uAndiicm (fl.) O. rég nem látott (III. 470.)

n=bct O.

h=lrm h¨i(I) n~btI uAs (fl.) három nemzedékû város (tk. ember korú)

L. iis (III. 454.)

n=bct O.

m©n ho—eu n=bct Vnd =lliisct mi nálunk rég nem voltak

n=bct/ K. idõ, kor

n+btcn O. koros

hou n+btcn nEnhoi koros ember, igen öreg ember

vö. n=bct életkor

n=grl O. állás, vízbe állított hídféle

n=grl uErd" mAsl, iin/k tUdI tXgA Vnd"m állást kell csinálni, vízhozó (v. hordó) hely nincsen

n=grl O. dúc, támaszték

h=lrm-sXbcr-n=grl ‰uct három sXbcr-dúcos hegyfok (az énekekben) (II. 83.)

n=grl O.

l…rcn s"s kit n=grl noh lilclmcn gyökeres térd két oszlopán föléledünk (é. föltápászkodunk) (II. 244.)

n=grl O. oszlop

n+glcn uAs oszlopos város (III. 272.)

n=grl O. dúc (II. 77.)

n=grl/Sc- K. támaszkodik vmihez

n=grr-iuh B. cédrus fenyõ (a ladikot ebbõl készítik)

n=grr-i¡h B. cirbolyafenyõ

nogrS-…ncmlcm O. fölnevelõdöm

si N'urEm holn" nogr–-Enmfl ez a gyermek még fölnevelõdik

nogr–-mEtsf- O. fölgyûr, föltûr (ruhát) (I. 67.)

noh O. föl

noh K. föl

noh O. föl

noh-kilcs fölkelt

hXt²l noh-…dcs a nap följött (or. ñîëíöå çàøëî)

nogr– (Reg. nogoš) fölfelé (or. ââåðõó)

nogr– mVn/sfncn felfelé mentek (ketten)

nogr–-pEl" id. (Reg. nogoš pele)

nogr–-pEl" uAntlfncn fölfelé néznek (I. 11.)

noh-…gft- O.

tEll"l noh-Ektfmct páncélruháik föl vannak akaszva (II. 214.)

noh-Kn/lflI O. leveti (a páncélt (é. a feje fölé tolva veti le) (II. 188.)

v. KnklflI (t…lcl) leveti (a páncélját (II. 190.)

noh-Ellfm/- O. fölemelkedik

noh-Ellfm/scm praet. fölemelkedtem

noh-Ellft- O. fölemel

noh-uj- (Kunž.) fölvesz

h¨l noh-uji", h+pn" lEltil" a halat vedd föl, rakd a csónakba

noh-hor- O. lenyúz

sogrl noh-horlEm a bõrét lenyúzom

noh-p+rlf- O. fölrepül

noh-p+rlfs, sEm …uclt pEndcs fölrepült, a szem elõl eltûnt (II. 63.)

noh-p¨š- (Kunž.) fölnyit

h+p-noh-p¨šscllI a ladikot fölnyitotta (é. a parton fölborított ladikot visszafordítja, mielõtt a vízre ereszti)

noh-s+htf- O.

m…ucl-soh n‰rcln" noh-s+htfs" mell bõrét(?) a szablyájával fölszakította

= mou …uclt noh-sogrbtfslI(?) a földrõl fölrántotta (IV. 44.)

noh-tVgcrt- (Kunž.) fölakaszt

h+lt"-pUn noh-tVgcrtI! az érzõ hálót akaszd föl (a tartójára)!

noh-t"l- O. fölhúz

p•rcs noh-t"ls" a vitorlát fölhúzták (é. kifeszítették)

noh-uErlfbtii- O. fölébred (II. 35.)

nohl" O. fölfelé

=nogr–

nohl" t=rrm pEl" p‰iitlEm föl az ég felé vetem (a szememet) (II. 123.)

nohlI O.

m" il-pitlcm, lou nohlI iit"l én elesem õ fölül kerül (a bírkózásban) (III. 499.)

n+h- O. csipked, vagdal (a csõrével)

n+h- K. csipked, vagdal (a csõrével)

n+h- K. sántít

nQh­-

n+hlii- O.

l…rcn s"s kit n=grl k©s n+hliilEm gyökeres térd két dúcával dúcolom bár (é. rátérdel) (IV. 35.)

= s"ny-ohn" tVncrtlEm térddel lenyomom (rátérdelek) (uo.)

noi O. posztó (vö. zürj. noi tuch Wied.)

noicn O. posztós

noi O. posztó | tuch

Eucdcn noi (~-b…lck noiil uXstI, ~-bElgcl ujrdI) hímzett (tk. vágott) posztó (az egyik fele zöld a másik fele vörös)

hor‰mcn-kI uErl", Nil-scr noi +ldI: p¨dI, n"uI, ujrdI, uXstI

noi-tEl (noi-dEl) O. (egy) végposztó (I. 79.)

noicnpI iim k©zcbs" O. posztóval fedett jeles kas (III. 427.)

noi/ K. posztó

vö. zürj. noi tuck Wied.

noi/-hAnd­-uai/ B. posztó tarisznya (or. ñóêîííûå ÷óëêè)

n+m- O. gondol, emlékezik

n+m- O.

m"nEm n+m"t! gondoljatok rám! (IV. 32.)

n+m- O.

EuI tVicm iih tVicm i©g"nnI n+mlEm mintha leányom, fiam volna tõle, (úgy) gondolok rá (II. 148.)

n+m- O.

~ nXmcs n+mdI +r/t egy akaraton levõ (tk. gondolatot gondoló) fejedelemhõs (III. 365.)

n+m- K. gondol, emlékezik

n+m- O. emlékezik

m" si h¨i n+md" Vn uEritlcm, nXms"mn" Vn/ pitl én nem tudok emlékezni arra az emberre, nem jut az eszembe

n+m- O. szeret

imEm "ngI i©g"nnI n+mlEm a feleségemet anyámként szeretem (II. 41.)

n=mclmf- O. gondolni, emlékezni (mom.)

n=mclm3- B. emlékezik

n=mcltf- O. emlékeytet

nVnEn n=mcltflEm, n+m"! emlékeztetlek, emlékezzél

n+mlft- O.

n+mlfdii- O.

kimbcn hAt kimbI pEl" n+mlfdiiscm a külsõs ház kültája felé gondoltam hirtelen (III. 290.)

ogcl (ogEn)-pVl sAr =bct n=mfn uErl"! O. nyakra-fõre (tk. feje magas gyors hajjal) ébredj föl! (IV. 64.)

nomcs K. elme, gondolat

nomcs- gondol, képzel

n+n O. a nõ nemzõ szerve

mol" VsEn n+n! az anyád p…a! (káromló szó)

n+n-p¨n scham haar

n+n-lId" coire | zengen, erzengen

h¨ndI nEnh+ imcl piln" iXgA-hoiliiil mikor ay ember a feleségével együtt hál

n+n s©g"ttI or. ëèøèòü íåâèííîñòè äíâöòâà | entiungfernung (II. 9.)

ujr hostI n+n vérhugyozó p. (káromkodó szó)

"mb-n+n kutya p. (II. 9.)

nor O. fogantyú, markolat

k…zcl nor-+ndI moun" lXngfl a kardja markolatig belemegy a földbe (II. 224.)

nor O.

norcn ou norcln" uEt l¨ibI l¨icn iAs hX– k"tlcm"l-kEmn" a kilincses ajtó kilincséhez öt újjú újjas kézzel alighogy hozzányúlt (IV. 19.)

nor O.

k"rt norbI p¨t vasfogantyús üst (II. 250.)

nor O. gerenda

l‰bct uAs oueu k"rdil" h=lrm nor hon" poncm? a városunk hét kapuját vasas három gerendával ki teszi be (III. 460.)

n+r O.

n=rcn ou n=rctn" u"n‰mfmEm-kEmn" amint a fogantyús ajtó fogantyújához közeledtem (III. 341.)

nor O. pózna, tartó

nor-i¨h pózna, melyhez a vazsan-háló alsó végét kötik

n:r- K. mit hölzer belegen

norrm/ B. keskeny polc, állvány

s=mrh tRgcrt­ norrm/ halszárító állvány

p¡t/-norrm/ fazéktartó állvány

norct- O. hidalni

nor­ K. padka

nor­ K. padka, fekvõhely

n+r­ B. padka takaró (szõnyeg), gyékény, mely nalym bõrrel van beszegve

n+r¬ i+ntlct gyékényt varrnak

n+r/-oh-s­l szegélye

pAn-n:-soh-…uclt/ u“rcm/ nalym-hal bõrébõl van készítve

n+ri-i¨h B.

š=mrh tRgcrtt­ n+r­ i¨h szárított hal akasztó rud (tk. gerenda-fa)

n:rt- K. hidal

nou O. ág

nourn i¨h ágas fa (III. 492.)

nou­ K. fehér, világos

nou­ =bct/ fehér haj

nou­ n:r#p/ fehér festék

nou­ s:m-lAk/ fehér szemgolyó, fehérség a szemben

nou­ uoh ezüst (tk. fehér fém)

n¨l O.

tXuI i+n/k siscn n¨l hol t"l/s"? a tavasyi jég idejebeli árvíz gyanánt hová húzta (a lábát) (V. 100.)

n¨l O.

n¨ln" t§l‰ict: iogAn-Xun" mVnlct viszi õket a víz: a folyó sebjével mennek (III. 507.)

n¨l-iin/k O.

hodV– +ldI n¨l-iin/k mVnm"n s•icm (+r-s•icm) tViiln" valamiképpen levõ árvíze megindult hegyi patak forrásvidékén (III. 491.)

vö. vog. nul árvíz | fluth wasse (III. 218, 257.)

n¨l-i¨h O. szivárvány

szam. num panudai id. (I. 20.)

n©l-i©h B. szivárvány

n¡l- B.

t=rrm n¡l-i¡h szivárvány

vagy: t=rrm-k©z­ az ég abroncsa

n¨m O. föl

n¨m-uAt felszél (é. déli szél az Ob felsõ vidékérõl) (vö. nim-uAt alszél, az Ob alsó vidékérõl)

n¯mfn fenn, t=rrm n=mfn +l az isten fenn van (az égben)

n¯mclt" felülrõl

n¨mbI felsõ, n¨mbin" felett (I. 11.)

n¨m-mou-h¨i O. felvidéki ember (az Ob folyása szerint) berjozovi osztják (II. 48.)

n¨m O. felsõ

n¯mclt" felülrõl

n¯mcn fent

n¨m-uAt felszél, déli szél

(n¨mbI felsõ) n¨m-keu délnyugat, n¨m-p…lck déli oldal

n¨m-hAt or. àëòàðü oltár (II. 68.) or. ãîðíèöà szoba

n¨m-•lcn O. felvége a falunak v. városnak

n¨m-AlnUnA a felvégünkön (II. 83.)

n¡m K. felsõ

n¡m-uQt felszél, déli szél

n¡m-keu/ délnyugat

n¡m-p“lck/ déli oldal

n=mcn/ fönt

n=mcltA fölülrõl

n¨mb…uclt O.

uAs-ou n¨mb…uclt n=mflt" mVnl a várkapu fölött felülrõl emgy (é. átugrotta) (II. 178.)

n¨mbI O.

n¨mbEm(n") Am/scm lXgrcn h¨i a rajtam (tk. fölöttem) ült páncélos férfi (II. 246.)

n¨mbIn" O.

toglrn lon/k n¨mbIn" lju si +llct, k©rcn lon/k n¨mbIn" lju si pitlct*) a szárnyas bálvány fölött lesznek õk majd, a lábas bálvány fölé kerülnek majd (t.i. a hét mEn/k)

k©rcn lon/k n¨mbIn" lju si •mfslct a lábas bálvány fölött ülnek majd õk (é. a lon/k-ok fölé kerekednek) (V. 111.)

n¨mbI sAr" O. igen gyors

si nin"n n¨mbI sAr" ez az asszony (tk. asszonyod) igen gyors (III. 480.)

-n¨mbI O. felsõ

n¡mb­ K. felsõ

n¨r O. bosszúok

n¦rcn mou bosszúokos föld (II. 85.)

n¨r O. bosszúok

m" i©bEmn" s…ucn oh iim n¨r"m u…li– kVnzI! én utánam hajfonatos fejem jeles bosszúokát azonnal keresd! (II. 178.)

n¡r/ K. harag, bosszú

n¡rcn/ K. haragos

n¦rcn O.

n¦rcn mou bosszúokos föld (IV. 3.)

n¨r"s- O. haragszik

lou n¨r"sl, podcrtt" Vn litl õ haragszik, beszélni nem akar

nurct- O. egyenetlenkedik

n©tk" (Kunž.) zsákmány(?)

selt" n©tk" kAr"bL‰icn lElt" pits", t+gncs aztán a zsákmányt(?) a vitorlás-csónakba kezdték rakni — megtelt

n¨z" O. szegény (or. íóæäà)

n¨z‰icn id.

nužA (vog.) szegény

nužA nEnh+ Elt­ t=rrm, N+tt"pArdcs (a) szegény embernek az isten segíteni rendelt

n¡žA K. szegény (or. íóæà)

-n" O.

ogclna, sEmclna nEnhoiii~ iis fejre, szemre emberformává lett

n•bcm

l°ndI-kI "r n•bcm pitm"l sok lud szállt le (142.)

n•grr cirbolyatoboz

k©r-n•grr, iAs-n•grr medvekarom

m" NogAiEm lIdEn k©tn" k©r-n•grrlU, iAsn•grrlU nVn ujdI sid"m tXgain" pon~l"! az én húsomat evésed közben kezünk cirbolyatobozait (é. karmaikat), lábunk cirbolyatobozait te majd odébb csöndes helyre tedd! (86.)

n"hl"t kár, veszteség

m" n"hl"tn" pitscm én kárt vallottam (61.)

naii O.

pA hui •mcsla naii mou idegen ember lakta nõs (n. napos) vidék

n'i-uEncl, +r/t-uEncl kVslclI-pElc nap vejét, fejedelemhõs vejét keresi-e? (149.)

n'ilI-+rtlI (v. +r/lI) nEnhoi Vn/tXidI N'urEm noh-EnmcldI! ezt a gyermeket, akinek a világon senkie sincs, neveld föl! (115.)

nXmclmc-

i¨h-p¨in" iohtcs, ittam nXmclmcs a fa tövéhez érkezett, most elgondolta (85.)

n‰mclt" sch egy kissé alább (135.)

nXmcs O. gondolat

nEmcza nXmcs oSta kurdcs semmi okosat se tudott kitalálni

nXmcsna n+mla O. emlékezetben tartják

nXmcs- meggondol

nXmcsm"n +l"! gondold meg! (39.)

nXmcs- O. gondolkozik

~mi nXmcsl az asszony gondolja

nXmsEn pitl tetszik neked (21.)

nXmcslI pitl megáll az esze (tk. gondolat nélkülivé lesz) (25.)

nXmcsl~ pidcs O.

tuncn nXmcsl~ pidcs egyenesen megállott az esze (tk. gondolat nékülivé lett)

nXmscn okos (26.)

nXn O. te

nXnEn O. neked

nXnEn malEm neked adom

nXnEn O. téged

n•btcn i¨h víz úsztatta fa (138.)

nXr

si nXrn" (si-p¨L"n) mXncs errefelé (ebben az irányban) ment (120.)

nXrcm (halszárító) állvány (99.)

nXri-oh O. a padka feje

nXrI-oh-siln" mEtscslI a padka fejéhez odaszúrta (a kését) (33.)

n•ucrda O. ugrálni

n•ucrda pidcs ugrálni kezdett

n•ucrdal O.

k+rd~ s•ucr n•ucrdal Nila vas nyúl ugrálása látszik

n•ucrcs O.

ohsar hoS-pElA n•ucrcs, lou and oSl a róka, hogy merre ugrott, maga sem tudja

n‰ucrdct békák (45.)

n•ucrliiida v. n‰ucrliid" inf. ugrálni

n‰ucrlii- (fregn.) ugrál

n•ucrliiil O. ugrál

lou ‡-huicl n•ucrliiil liS hoŸa az õ társa (is) csapdában (v. hurokban) ugrál

n‰ucrmc- (mom.) ugrik (4.)

n‰ucrmclcm O.

nXn hoŸaicn n•ucrmclcm hozzád ugrom

n•ucrmcncn O.

AsN~ncn-i…ucrncn hXm-iuh šugAtta iXgA n•ucrmcncn a medve és a farkas a koporsót * egyszerre (tk. együtt) ugranak

n•ucrmcs O.

n=mclta selta n•ucrmcs erre aztán fölülrõl leugrott

n•ucrmal sXgAt O. ugrása közben

n•ucrmcsct O.

holi+n hoi n•ucrmcsct a harmincz ember fölugrott

n•ucrmcsct O.

Am/bct n•ucrmcsct az ebek megugrottak

n‰ucrlcldii-

itt"m ¯grln" n"urcldiiil ím a szánon eliramodik (tk. ugrik) (89.)

nAu~ O. fehér

nAu~ AsN~ fehér medve (jegesmedve)

nAuii~ O.

kEzcn icm-p…lck nAuii~-ki iil ha a késed jobb oldala fehér

nAuii~ iis O. kivilágosodott (tk. világossá lett)

n"uI

t‡li–-n"uI uEriiE +lm"l szép holdvilág volt (53.)

n"uI t=rrm fehér ég (é. világos ég) (9.)

nEm O. név

nEmna ponlcm nevet adok

nEman/ O.

manEm uEldv +rcnna nEman/ tÌ tuumEn engem csak elveszteni hoztál ide!

n…mct- nevez

m" "ngEmn",nEm Vnd =—cs, pAmmI n…mcts‰icm az anyámtól, nevet nem talált, fûnek neveztettem (12.)

n…mcttit

ncn ho—Aicn n…mcttitlcn siicl Vnd"m nálatok egyikõtöknek sincs semmi nesze sem (27.)

n…mcttit

iXgA-kudcrmcd" pitscncn i n…mcttitcn Vn/ uEllcncn birkózni kezdtek és nem tudják egymást megölni (41.)

nEmcttitlcn O

ncn hoŸaicn nEmcttitlcn scicl andAm nálatok egyikõtöknek sincs semmi nesze se

n…mcttit siicl Vnd"m semmiféle nesz sincs (28.)

nEmcttv O. egyik se

nEmctti egyik sem

n…mcttI N'urEm lou ho—•icl Vn/ uEritl egyik gyerek se bír vele

lou VzAt N'ur…mct i•urllclI õ a gyerekeket mind földhöz vágha (161.)

n…mcttI

n…mcttI k©rcl Vn/ sitl az egyik lábát sem bírja kiszabadítani (6.)

nEmcza v. n…mcz" semmi (4.)

nEmcza O.

uAzcn +r/t-igi nEmcza an/ podcr/l a városi fejedelem-öreg semmit sem szól

n…mcz" Vnd"m nem igaz (50.)

nEmcza nEnho andAm senki sincs (ott)

nEmcza LaL andAm semmiféle ellenség sincs

n…mcz" nXmcs +–t" kurdcvs semmi okosat (tk. gondolatot) sem tudott kitalálni (18.)

laucl noh-l•icmdcs, n…mcz‰icl hodX– ieucm Vnd"m a lova hirtelen fölállt, mintha semmi sem lett volna(?) (116.)

n…mcz"-ho–-pEl" Vnt rXgcl semmire sem jó (57.)

nEmcza-hoS-pElc O.

mA lE—Adcm k+rd~ harcm nEmcza-hoS-pElc ant ragcl az én készítettem vas tér semmire sem jó

n…mcz"-sirn" sehogyse

n…mcz"-sirn" Vnt rXgcl t"d" tVid" sehogyse lehet itt tartani (25.)

nEmI iil

mol" =rcnn" m"Nin-hAttcl nEmI iil? miért manying háza a neve?

ncn O. ti

ncnil"n vagy: ncnil"n EltI nektek (21.)

ncnilAn O.

mA ncnilAn elti uas anthXilEm én nektek nem hagyom meg a várost

ncnilAn O. titeket

nEnh+ férj

nEnh+ tVilcn tXngA? urad (tk. embered) van talán?

m" nEnhoiEm hXlcm kimct tVl t"m az én uram (tk. emberem) már két éve meghalt (115.)

nEnhoict O. emberek

nEnhoict iogrtmel –Atl emberek érkezte hallszik

nEnhoict O. emberek

nEnhoict iitel –Atl emberek jövése hallszik

nEnhoi~ i~scn emberré lettél

nEnhoiii~ iis O. emberformává lett

nEnhoi-kAldcm O. embernyom

nEnho-ohp=zrh O. férfifej

nEnhoin" k‰t²lt" Vn u…rcml‰ict ember nem bírja megtartani (az ebeket) (27.)

nErI- csalódik(?)

al-pElc nErIlcm ha nem csalódom (145.)

nEž Vn

~ Xt–"m sUiU tom t"– pEl" nEž Vn mVncs egy bolondos rénborjú nem ment csak a nyájhoz (40.)

než O.

holi+n hoi než ‡ hoi lilcn andAm a harmincz ember közül csak egy sem élõ

nvk (v: nÏk)

lou sitcln" ~-nvk-ujr"tl ou pEl" õ erre egyre elõre törekszik az ajtó felé (87.)

nvk-i•url-

pElgcn hAb p…lckl"l l"ndcn As mVl iin/k nvk-i•url/scl"m a feles csónak feleiket a táplálékos Ob mély vizébe behajítottam (140.)

nvk-lXskc-

(NogA) nvk-lXskcslI a húst földobálta (a fazékba) (129.)

nvk-r©nk-

s"s-mVl"t mVl iin/k nvk-r©nscm térdig érõ mélységû mély vizet gázoltam (132.)

nim

nim p¯grr nim-Alni– Nogrmlcm az alsó sziget alvégére iramodom (139.)

nim-•lcn alsó vég

n¨m-•lcn felsõ vég

As nim-•lcn pEl" uAnd", As n¨m-•lcn pEl" uAnd" az Ob alsó vége felé nézz, az Ob felsõ vége felé nézz! (170.)

n‡mcl hótalp

n‡mcll"l s=mdcs hótalpait fölvette (171.)

n~mlitEln" hótalpastul (172.)

ninEn titeket (dual.) (2.)

ninEn O. nektek (dual.)

ninEn uEr andAm nektek (más) dolgotok nincs

nin O. nõ, asszony

nincn (dual.) asszonyok (2.)

ninI mV- nõül adni

nVnEn pAm-horbi-hoi EltI ninI mVlEm téged a Fûforma-emberhez nõül adlak (124.)

ninna lE—AtlEm O. asszonyt készítek föl neked

ninisun O. nõs vidék

ninI tU- nõül vesz

pAm-horbI-hoin" hAn-EuI ninI tUs" a Fûforma-ember a királyleányt elvitte feleségül (109.)

nin-hXrtI

k©dcb i'i, nin-hXrtI i‰zcn h+l"! középsõ bátyám, nõféle beszédre hallgass! (88.)

nin-kVl"n rénszarvastehén (35.)

n=bct kor, idõ

+ldEn hou n=bct …uclt hosszú ideig éltedben (15.)

n=bct O. kor

n=btcl-ki hou n=bct kora hosszú koron

n=bct O. nemzedék

h=lrm n=bct Euclt u…lcm tAŸu a három nemzedék óta ölt portékánkat

n=bct

nVn itt"m hou n=bct tVid" pitlcn te most már hosszú ideig élsz majd (121.)

n=bct-h¨i õsember, õs

's p"-p…lckmcnn" n=bct-huincn h+ldiliicm p"n tXis3mcn az Obunk tulsó felén õsemberünk halászta fövenyes partunk (é. halászóhelyünk) van (130.)

nogoS O. fölfelé

nogr–-laidI k+rdctn" tAgncs a fölfelé álló vasakba akadt (az) (55.)

nogoS h=n/tv fölfelé kúszni

nogoS-laidv O.

nogoS-laidv k+rdctna tAhncs a fölfelé álló vasakba akadt

noh-•lEmcsl~ O.

ohs•tpi-Tiberlos iaicl tahti noh-•lEmcsl~ a rézhüvelyes Tyiberlosz a bátyja rénszarvasbõrét fölemelte

noh-•lmcliicm keu O. a föemelt követ

noh-•lcm/scl~ O. fölemelte (t.i. keu)

noh-•lcm/scl~ O.

ogcl noh-•lcm/scl~ a fejét fölemelte

noh-•mctmelna O. fölültetésük közben

noh-•mctmelna Angcl oh-p=žhcl t•gcnmal amint fölültetik, az anyjuk feje szétszaladt

noh-•mctsa O.

holi+n hoina Am/b-=grl noh-•mctsa a harmincz ember a szánt fölállította

noh-•mctscl O. fölültettek

hXlAiel isNi puL"n noh-•mctscl a halottjukat az ablakkal szemközt fölültették

noh-•mctsct

tAm holi+n hoi Angel noh-•mctsct ennek a harmincz embernek az anyját fölültették

noh-“dcs O.

icn/g ilb(i) …uclt noh-“dcs a víz alól följött

noh-EtltcslI

sEucrcm h¨ll"l k©t …uclt nEnhoi-NogA noh-EtltcslI az összevágott halak közül emberhõst vett föl (65.)

noh-“tltiiilncn O.

top NXl-tXilcn noh-“tltiiilncn csak a csõrüket dugják ki

noh-h+n/ta O.

noh-h+n/ta pitsct kezdtek fölmászni

noh-h+n/cs O. fölkúszott

noh-hulcs O. fölmerült

noh-iir- fölköt

m" ioulcn u'i k"t ioulEm noh-iirlEm a kötõszíjas botosom két kötõszíját fölkötöm (139.)

noh-kilcs O. fölkelt

noh-kilcmdcs O. fölkelt

noh-killiiil O. fölkel

il-k+riiil, noh-killiiil elesik, (meg) fölkel

noh-k©smcs

uoi t¨tl noh-k©smcs a faggyú a tüzet lángra lobbantotta (18.)

hAt t¨tn" lVp-k©zcm/s" a házat a tûz meggyújtotta (18.)

noh-l•icmdcs fölállott (21.)

noh-lAicmdcs O. hirtelen fölállott

noh-lAiliiil O.

AsN~ noh-lAiliiil, il-k+riiil a medve föláll, elesik

noh-l~u~ v: noh-l~u~! (imperat.) fald föl!

noh-n•ucrmcsncn O. fölugrottak (dual.)

noh-NVrEmc- fölránt

p"Nin-uEldI-igI h=icm tXgA …uclt noh-NVrEmcs" a menyhal-ölõ-öreget a fekvõ helyérõl fölrántotta (a kígyó) (111.)

noh-p+rliiil O. fölröppen

noh-p©smc-

hAbEm noh-p©smclEm a ladikomat fölnyitom (é. fölfordít) (131.)

noh-r•gcn- fölbugyog

iin/k noh rAgncs a víz fölbugyogott (170.)

noh-tAl/sEu O.

ittam nXnEn –•rcs-iin/g ilb(i) …uclt sitna i noh-tAl/sEu ezért aztán most a tenger vize alól föl is húztunk

noh-tAl/scl O.

hXm-iuh Euclt hXlAicl noh-tAl/scl a halottjukat a koporsóból fölvették*

noh-tUdI k+rdI l¨b tVictn" al-sEngiliill"m a fölhúzott vas evezõ hegyével csak lecsapkodom (a nyilakat) (140.)

noh-sok-

seul"l noh-sokmcl –"tl (a rénszarvas irányító) rúdjaikat (tk. botjaikat leszúrták, hallszik (153.)

noh-ujr"tl erõlködik (fölfelé) (67.)

noh-uErcs O. fölébredt

noh-uArt- v. u+rt-

hAdEm s©ncl il si k+riiil, noh-u+rdI! a házam szöglete ím leesik, tartod föl (v. támaszd föl)! (95.)

noh-uErEmcs O. fölébredt

Xbcl noh-uErEmcs a nénje fölébredt

noh-uErlcs fölébredt (28.)

noh-uErlcs O. fölkelt (tk. fölébredt)

noh-uErlcsncn O. fölébredtek (dual.)

noh-u!da O.

i+n/k ilb(i) Euclt louEl hodv-sXgAt u!lEm noh? a jég alól hogyan veszem föl?

noh-ujd" O.

ittam louEl icn/k ilb(i) …uclt noh-u!da mAsl! most tehát a víz alól föl kell venni!

noh-ujr"tl O. fölfelé erõlködik

noi-hor"n ¯grl posztóval kivarrott(?) (v. posztóval borított) szán (106.)

noi-sXh posztó suba (79.)

n+m-

~ hXt²l mVncm tXg•icl nXmcsn" Vn/ n+ml" egy napig ment útjukat (tk. helyüket) nem tartják emlékezetben (43.)

n+m- említ

hAd"iEn-~mI "l n+mI! a nénédasszonyodat ne említsd! (15.)

n+mv O.

tohlcn uai hAnn~ manEm Al n+m¬ a szárnyas állatok királyának engemet ne gondolj

n+m-

i"incl"ln" k+—" i©g"nn" n+ml" a bátyjai gazda gyanánt tekintik (51.)

n+mla O.

k+—A iugAnna n+mla gazda gyanánt tekintik

n+m-

nVnEn iih i©g"nn" n+md" pitlEm téged fiam gyanánt foglak tartani (26.)

n+mla O.

nXmcsna an/ n+mla nem tartják emlékezetben

n+m"n tVi- emlékezetben tart

t"m i‰zcnl"m hAllcdEn k©tn" n=m"n tViIl" ezeket a szavaimat sírásod közben is emlékezetben tarsd! (86.)

n=mclta O. felülrõl

n=mclta sXgAt O. fölülrõl

nU nos

nU, lXurl, mol" l‰ucndiilcn? nos, mondja (a róka) hát te mit eszel? (99.)

n¨m-•lcn felvég

uAs n¨m-•lcn …uclt a város felvégérõl (53.)

n¨m-keu …lcn …uclt az Ural hegység felsõ vidéke felõl (53.)

num-keu-Alcn sohncm tXgA …uclt O. délnyugat felõl (tk. a hol az Ural hegység felsõ vége végzõdik)

numbi O.

tXhlcn t=rrm numbi hui~ i ~scn szárnyas istennél nagyobb emberré lettél

kurcn t=rrm numbi hui~ i ~scn lábas istennél nagyobb emberré lettél

numbina O.

tohlcn t=rrm numbina p~diliiiscn szárnyas istennél nagyobbra nõttél (tk. duzzadtál)

n¨mbI

n"uI laucn hoi uAs n¨mb(i) …uclt iil fehér lovas ember jön a város felvége irányában (54.)

n¨mbI …uclt fölött

hAm-EuI numbI …uclt sidI mVnl a királyleány fölött igyen megy (118.)

n¨mbi …uclt

sidct oh-n¨mbI …uclt mVnd"l sXgAt si-k©dct al-k=rctliilct õ mikor ezeknek a feje fölött elmegy, némelyek csak leesnek (a földre) (122.)

n¨mp"n

n¨mp"nEn ujl hoinA náladnál idõsebb embertõl (8.)

n¨r bosszúok

min hodI nin ho—cn n¨r Vnt tVis3mcn minekünk veletek semmi bajunk (tk. bosszúokunk) nem volt (145.)

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download