A CMS filozófiája - ANTSZ - Hir 24 friss hirek

DOKK4 Szerkesztőségi rendszer

Felhasználói Kézikönyv

ponte.hu Kft.

H-1065 Budapest

Bajcsy-Zsilinszky út 31.

E-mail: info@ponte.hu

ponte.hu

z

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 2

Bevezető 5

Osztott szerkesztőségi rendszer fogalmai 6

Bejelentkezés 7

Bejelentkezési típusok 7

Egyéb lehetőségek 8

A CMS képernyő felépítése 9

A navigációs panel felépítése 10

Helyi menü 10

Cikkfelvitel (-szerkesztés) A-Z-ig 12

Alapvető adatok 13

Megjelenés 23

Csatolások 25

Tartalmak felvitele és szerkesztése 26

Általános mezők tartalmai szerkesztéskor 26

Automatikus biztonsági mentés 26

Adatok zárolása 27

Felhasználó kiválasztó ablak 28

Tartalom átmozgatása 28

Site felvitele 29

Főrovat és rovat felvitele 29

Cikk felvitele 30

Mappa létrehozása 31

Mappa feltöltése 31

Kép felvitele 33

Kép mappa felvitele 33

Kép mappa feltöltése 34

Képgaléria felvitele 34

Galériagyűjtemény mappa 34

Képgaléria feltöltés 34

CMS kedvencek használata 35

Webiránytű Mappa 37

Linkek – Webiránytű felvitele 37

Bináris állomány csatolása 38

Szavazás 38

Ajánló felvitele 39

Esemény felvitele 39

Gyakran ismétlődő kérdések 40

Letölthető dokumentum felvitele 40

Letölthető dokumentum mappa feltöltés 40

Aktív komponensek felvitele 41

HTML űrlap felvitele 41

Referenciák kezelése 44

Szervezeti egység 51

Diagram 52

Tartalmak kijelölése, sorrendezése, mozgatása 53

Többszörös kijelölés 53

Sorrend beállítása 54

Átmozgatás 55

Másolás 56

Törlés 56

Csatolások kezelése 57

Belső csatolások 57

Alapértelmezett tartalom 57

Külső csatolások 57

Csatolások haladó használata 58

Egyszeres csatolás 60

Többszörös csatolás 60

Változatok kezelése 62

Új változat felvitele 62

Változatok utólagos módosítása 62

Változatok összerendelése 62

Verziókezelés 64

Visszaállítás egy korábbi verziótartalomra 64

Publikáció 65

A Publikáció általános ismertetése 65

Függőben levő elemek kezelése 65

Automatikus jóváhagyás 67

A publikálás folyamata 67

Publikáció engedélyezése/tiltása 67

Publikációs feladatok listázása 68

Publikációs hibák kezelése 68

Testreszabás 69

Személyes adatok beállítása 69

Általános beállítások testreszabása 69

Kedvencek szerkesztése 69

Üzenetkezelés 70

Üzenet megjelenítő ablak 70

Üzenet küldése 70

Keresés 72

Egyszerű keresés 72

Összetett keresés 72

CMS Adminisztráció 74

Rendszer-információk 74

Felhasználó menedzselés 77

Tartalom kezelés 79

Statisztika 82

Portál adminisztrációs felület ismertetése 84

Publikáció 84

Új portál felvétele 84

A portál szerkesztő felület 85

Portál készítése röviden 107

Portálszerkesztés Lépésről lépésre 116

Fórum modul 125

Bevezetés 125

Fórum, fórum témák, bejegyzések 125

Új fórum létrehozása 125

Fórumok listázása 126

Témák listázása, felvétele 127

Bejegyzések kezelése 128

Opcionálisan használható kiegészítő funkciók 132

Fórum megtekintési/adminisztrációs jogosultságok 136

Hírlevél modul 137

Bevezetés 137

Hírlevél témák létrehozása, szerkesztése 137

Hírlevél címzett lista kezelése 137

Rendkívüli hírlevél 138

Időzített rendkívüli hírlevél 139

Q&A modul 140

Q&A modul összefoglalása 140

Felhasználói szintek 140

Funkciók, folyamatok, képernyő felépítések ismertetése 142

Legfontosabb portletek és paraméterezésük 158

HeadingPortlet 159

MenuPortlet 159

ContentListPortlet 160

ContentViewPortlet 162

AttachmentPortlet 162

AttachmentParentPortlet 163

HeadingPathPortlet 164

DownloadableBinaryListPortlet 164

Bevezető

Ezen leírás célja az, hogy a felhasználóknak segítsen eligazodni a DOKK4 szerkesztőségi rendszer használata során és bemutassa azokat a lehetőségeket, amelyeket a CMS (Content Management System – szerkesztőségi rendszer) nyújt.

A szerkesztőségi rendszer két fő részből épül fel. A CMS rendszerben készülnek el a tartalmak, amelyeket a Portál rendszer jelenít meg a látogatók felé. A szerkesztőségi rendszer egy bővebb adatbázis, amely tartalmazza egyrészt a portálon megjelenő anyagokat, abban a struktúrában, ahogy az a portálon is megjelenik, valamint tartalmazza a szerkesztőség belső adatait is, például belső rendezett képtár, linktár, dokumentumtár, amely anyagok bekerülhetnek a portálon kikerülő anyagokhoz csatolva. Fontos eltérés még a két rendszer között, hogy míg a Portálon csak jóváhagyott anyagok jelenhetnek meg, a szerkesztőségi rendszer egy munkaadatbázis, ahol azonnal elérhetőek a napi munka során keletkező akár félkész anyagok is.

Osztott szerkesztőségi rendszer fogalmai

A DOKK4 szerkesztőségi rendszer osztott rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy CMS rendszerből több portál tartalom szerkesztése, adminisztrálása is lehetséges. Ez a funkció a rendszer egyik központi eleme, ezért fontos, hogy tisztázzuk ennek alapfogalmait.

A tartalmak rendszerezésének legtágabb egysége a site. Minden site különálló egység, hozzájuk külön tartalomstruktúra, felhasználók, adminisztrátorok tartoznak.

A site-okon belül hozhatjuk létre a portálokat. A portál a site tartalomstruktúrájának egy részhalmaza. (Például a site-nak csak bizonyos rovatai tartoznak egy portálba.) Egy portál egy koherens adatstruktúrát (rovatok, cikkek és egyéb tartalmak összefüggő halmaza) jelent, amely csatlakozik a megjelenítő portál rendszerekhez.

Példaként tegyük fel, hogy egy szervezetnek egy igen összetett portál struktúrára van szüksége. Rendelkezik egy intranet portállal, és egy Internet portállal. Az Internetes rész több, különböző nyelvi portálból áll össze. A nyelvi portálok különböző struktúra szerint épülnek fel, mivel ezek a magyarhoz képest sokkal kevesebb adatot tartalmaznak. A magyar nyelvű Internetes portál és az intranet portál tartalma majdnem teljes mértékben azonos, kivéve, hogy az intraneten megjelennek olyan rovatok is, amelyek csak belső információkat tartalmaznak.

A szerkesztőségi rendszerben ehhez a következő struktúrát kell kialakítani. Az egész szervezetnek létrehozunk egy site-ot, amely tartalmazza a szervezet teljes tartalom struktúráját. A site alatt különböző rovatokban helyezkednek el a nyelvi változatok struktúrái. A magyar rovat struktúra tartalmazza az intranet belső rovatait is.

Ezután a portálokat a következőképpen hozzuk létre. Egyenként létrehozunk portálokat a különböző nyelvi változatoknak, amelyek a megfelelő rovatstruktúrákat tartalmazzák. A magyar változatnál két portált hozunk létre egy intranetest, amely tartalmazza a belső rovatokat és egy Internetest, amelyik nem. Ezután beállítjuk a portáloknál, hogy az Internetesek az Internet portál szerverébe publikálódjanak, az intranetes, pedig az intranetes szerverbe.

Bejelentkezés

A rendszer használatának megkezdésekor be kell jelentkeznünk a szerkesztőségi rendszerbe. Ennek menete a rendszer kiépítettségének megfelelően eltérő lehet.

Bejelentkezési típusok

Név / Jelszó alapú bejelentkezés

Az adatok megfelelő beviteli mezőkbe való beírásával történik a belépés.

[pic]

Tanúsítvány alapú bejelentkezés

Ha a kliens tanúsítvány floppyn helyezkedik el, akkor azt az első használat előtt be kell tölteni a kliens böngészőjébe. Chipkártyás használat esetén a kártyát minden használat előtt be kell helyezni a leolvasóba.

Tanúsítvány alapú használatkor a felhasználói név a tanúsítvány adatai alapján kitöltésre kerül, így csak a jelszót kell bejelentkezéskor megadni. Jelszó megadására a biztonság fokozása érdekében van szükség.

Automatikus SSO bejelentkeztetés

Ha a környezet lehetőséget kínál az SSO használatára, akkor a rendszer képes az SSO bejelentkeztetésre is, különféle külső autentikációs rendszerek használatával. A bejelentkeztetés ekkor két komponensből áll: az egyik a Filter, amelyet az alkalmazás web.xml fájljában kell a meghatározott erőforrásunk elé helyezni, a másik az AuthenticationService kiegészítése, amely biztosítja a kapcsolatot a külső adatforráshoz, valamint a belső felhasználói adathalmazt replikálja és összefésüli a külső adatforrásból megszerzett információkkal. Az alábbiakban e típus megoldásait tárgyaljuk részletesebben.

Egyéb lehetőségek

Elfelejtett jelszó

Elfelejtett jelszavak kiküldéséhez a felhasználói nevet és a hozzá tartozó email címet kell megadni. Ha ezek az adatok egyeznek, akkor a rendszer új jelszót küld a megadott címre.

A CMS képernyő felépítése

Bejelentkezés után a CMS fő képernyő nyílik meg, amely négy fő részből áll.

A képernyő tetejét a menüsor és az új üzeneteket jelző ikon foglalja el.

Bal oldalt helyezkedik el a szerkesztőségi rendszer menüstruktúrája, innen érhetőek el a rendszer funkciói és a rendszerben tárolt adatok.

A képernyő közepét a munkaterület foglalja el. Itt jelennek meg a menüből kiválasztott elemek tulajdonságai (rovat listák, cikkek)

A munkaterület elemei igen változatosak, de több közös elem is megtalálható bennük. A középső rész jobb felső részén helyezkednek el az adott elem parancsikonjai. Más műveletek ikonjai csak akkor szerepelnek, ha az adott elemen támogatott a művelet. Ha az egeret az adott ikon fölött megállítjuk, akkor tooltip-ként megjelenik a funkció neve.

|A legfontosabb műveletek |

|[pic] |Frissítés, az adott képernyő tartalmának aktualizálása. |

|[pic] |Helyi menü ikon. Ha egy művelet tartozik az elemhez (pl. új elem), akkor az a művelet hajtódik végre lenyomásra,|

| |ha több, akkor megjelenik a végrehajtható műveletek listája. |

|[pic] |A fában ugrás erre az elemre. Egyes tartalmi elemeknél (pl. rovat) megjelenő ikon, rákattintva a baloldali |

| |menüben ráugrik a jobboldalon megjelenített elemre. |

|[pic] |Hierarchikusan elhelyezkedő tartalmi elemeknél megjelenő ikon. Hatására az egy szinttel feljebbi elem nyílik |

| |meg. Például egy rovatnál a szülő rovat, vagy képmappáknál a szülő mappa. |

|[pic] |Az épp szerkesztett tartalom előzményeit tekinthetjük meg. Például ki, mikor módosította az adott tartalmat. |

|[pic] |A tartalom ideiglenes mentése. Egyenértékű az automatikus mentéssel. |

A navigációs panel felépítése

A szerkesztőségi rendszer fastruktúrája a képernyő bal oldalán a navigációs panelen (Böngésző) található. Ez fogja össze a rendszer tartalmi elemeit és funkcióit. Minden felhasználó csak azokat az elemeket látja, amelyekhez a beállított jogai alapján hozzáfér, így nem biztos, hogy az itt felsorolt összes funkció minden felhasználónak megjelenik.

A fa menü felett jobb oldalon helyezkedik el a frissítő ikon, amellyel bármilyen probléma esetén újratölthetjük a menü struktúrát.

A menü fastruktúrában épül fel. Azoknál a fa elemeknél, amelyeknek vannak gyermek elemei, dupla kattintásra lenyílik a fa.

Helyi menü

A helyi menüt a fában, vagy az elemkiválasztó listában az elemre jobb egérgombbal kattintva lehet elérni. Az elemkiválasztó ablakban a [pic] gombbal a megjelenített mappa helyi menüjét lehet elérni.

[pic]

A helyi menü tartalmazza az elemen végrehajtható műveleteket. Például itt lehet tartalmakat felvinni, szerkeszteni vagy törölni.

Általános helyi menüfunkciók

• Előnézet: felugró ablakban a kiválasztott tartalom jelenik meg.

• Megnyitás: a jobb oldali ablakba listázza a gyerek-elemeit.

• Szerkesztés: a jobb oldali ablakba a kiválasztott elem szerkesztő felülete jön be.

• Hivatkozások: az elemre mutató hivatkozások más tartalmakból.

• Másolás: az elem kiválasztása másolásra.

• Törlés: törli a kiválasztott elemet.

• Átnevezés: átnevezi a kiválasztott elemet.

• Átmozgatás: átmozgatja a kiválasztott elemet egy másik mappa alá.

• Sorrend: A sorrendezhető elemeknél, ahol számít a sorrend ott az almenüpontokkal (Tetejére, Aljára, Feljebb, Lejjebb) lehet a sorrendet változtatni. Illetve, ha már van kiválasztott elem megjelenik a Beszúrás funkció is.

• Új: új elemek létrehozása.

• Verziókövetés: korábbi verziókra lehet visszatérni, és itt lehet a törölt elemeket visszaállítani is. (lásd a Verziókezelés fejezetet)

• Publikálás: az elem publikálása.

• Kiválasztás: listák esetében ezt a menüpontot választva kiválaszthatjuk az adott elemet, majd a Sorrend>Beszúrás gombbal beszúrhatjuk az általunk kiválasztott helyre

• Kimentés: az adott tartalmat kimenti egy fájlba

Cikkfelvitel (-szerkesztés) A-Z-ig

Az alábbiak új cikk felvitelére és már meglévők szerkesztésére vonatkoznak.

Az egyes cikkeket célszerű rovatokba csoportosítani a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A rovatok a mappákhoz hasonlatosak olyan értelemben, hogy ezekbe vesszük fel az egyes cikkeket.

A cikk felviteléhez az első lépés a cikk helyének kiválasztása, ez a navigációs menüben tehető meg. A cikk leendő helyének kiválasztása után a kívánt rovatra jobb klikkel kattintva az „Új” parancsot kell megjelölni, majd ezen belül a „Cikk” utasítást kiválasztani. Ekkor megjelenik a szerkesztőfelület, melyben a szükséges adatok megadása után felvehetjük az új cikk szövegét.

Már meglévő cikk szerkesztéséhez először ki kell választani az anyagot tartalmazó rovatot a navigációs menüben. A rovatra kattintva megjelennek a cikkek (a navigációs menühöz képest jobb oldalon), ezek közül a szerkeszteni kívántra jobb klikkel kell kattintani, majd a „Szerkesztés” parancsot kiválasztani.

[pic]

A cikkeket minden esetben az oldal alján található Mentés gombbal kell elmenteni. Ha a változtatásokat nem szeretnénk érvényesíteni, a Mégse ikonra kattintsunk.

A cikkszerkesztő panelen belül három fő rész található.

• Alapvető adatok

• Megjelenés

• Csatolások

Az „Alapvető adatok” részben adjuk meg a cikk címét, szép nevét, jóváhagyóját stb. Ezalatt található a cikk két fő része, a lead és a szövegtörzs. A „Megjelenés”-ben állítható be a cikk megjelenési helyének prioritása, az élesítés, lejárat dátuma stb. A „Csatolások” között a cikk mellé feltölteni kívánt anyagok típusát választhatjuk ki (pl. prezentációkat, portrékat, képeket).

Alapvető adatok

Az „Alapvető adatok”-on belül az első sorban láthatjuk a cikk helyét. A Jóváhagyó mutatja annak a felhasználónak a nevét, aki engedélyezi a cikk feltételét a portálra. Az összes *-gal jelölt mező kitöltése kötelező. Amíg ezen mezők tartalmát nem töltjük ki, a cikket nem tudjuk elmenteni. A Felcím a cikk főcíme feletti részben jelenik meg a portálon, az Alcím értelemszerűen a cím alatt. Ezt a kettőt nem kötelező megadni, a Cím mezőt viszont minden esetben ki kell tölteni. A Szép név az egyes tartalom elemeket (cikk, rovat, stb... ) azonosítja a portálon, ezért kitöltése kötelező. A szép név szerepel az egyes tartalmak eléréséhez szükséges URL-ekben is, ezért az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:. maximum 30 karakter hosszú lehet, és nem szerepelhet benne ékezetes, speciális, pont illetve szóköz karakter sem. Szóköz helyett használjunk aláhúzás jelet illetve a szóköz is. A szép névvel kapcsolatos további információk a „Szép név” fejezet taglalja.

[pic]

Ezután következik a cikk leadjének, azaz bevezető szövegének a megadása. Az ide feltöltött szöveg a portálon a cím alatt fog következni, félkövér (bold) betűvel szedve. A szövegtörzs tartalmazza a cikk szövegének további részét.

A leadet és a szövegtörzset a felettük lévő ikonok segítségével formázhatjuk.

[pic] Beillesztés szövegszerkesztőből

Ha Wordből vagy más szövegszerkesztőből szeretnénk szöveget betölteni a szerkesztőbe, ezt a gombot kell kiválasztani. A korábban már kijelölt szöveget (pl. ctrl + c-vel) be kell másolni a felpattanó ablakba (pl. ctrl + v segítségével). Ezt követően a Beszúrás parancsra kattintva a szöveg megjelenik a cikkszerkesztőben. Figyelem! A másolt szövegeket a beillesztő ablak segítségével vigyük fel a cikk szerkesztőbe, ellenkező esetben a más szerkesztők által alkalmazott speciális formázási karakterek problémákat okozhatnak.

[pic]

[pic]Visszavon; Mégis

Ha olyan műveletet végeztünk a szerkesztőben, amelyet nem szeretnénk megtartani, akkor a Visszavon gombra kattintva az eggyel korábbi állapothoz térhetünk vissza. A többszintű visszavonás is támogatott, de bizonyos bonyolultabb műveleteket (ilyen például a cellák összevonása) nem tud a formázott szöveg szerkesztő visszavonni. Ha meggondoltuk magunkat, a Mégis parancs segítségével hozhatjuk vissza a korábbi műveletet.

[pic]Táblázat beszúrása

Ha táblázatot szeretnénk elhelyezni a cikkben, erre az ikonra kell kattintani. A felpattanó ablakban kell megadni a táblázat tulajdonságait, a sorok, az oszlopok számát és a szélességet.

[pic]

|Sorok |Ennyi sora lesz a táblázatnak. A beszúrás után a sorok hozzáadása illetve törlése eszköztár |

| |gombokkal változtathatunk ezen. |

|Oszlopok |Ennyi oszlopa lesz a táblázatnak. A beszúrás után az oszlopok hozzáadása illetve törlése eszköztár|

| |gombokkal változtathatunk ezen |

|Szélesség |Az oldalhoz képesti szélesség százalékban |

[pic]Táblázat vagy szövegdoboz tulajdonságai

A táblázat vagy szövegdoboz tulajdonságainak további beállításához vagy módosításához a kurzort abban a táblázatban, szövegdobozban kell elhelyezni, amelyet szerkeszteni szeretnénk. Ezután kell kiválasztani a Táblázat vagy szövegdoboz tulajdonságai ikont. A felpattanó ablakban beállíthatjuk az aktuális cella szélességét, függőleges igazítását. A függőleges igazításon belül a legördülő sávban több lehetőség közül választhatunk: alapértelmezett (normál állapotban ez valósul meg); felül; középen; lent; alapvonalon. Ezek a szöveg cellán belüli helyét határozzák meg, például a lent parancs a cella aljára fogja igazítani a mondatokat (például a képen a táblázat jobb oszlopában a szöveg lentre igazított).

[pic]

[pic]Táblázat törlése

A kurzort először a táblázatba állítjuk, majd az ikonra kattintva törölhetjük a táblázatot.

[pic]Sor törlése

Ha a táblázatból egy sort szeretnénk törölni, a kurzort abba a sorba kell állítani, amelyet el szeretnénk távolítani. Ezután az ikonra kattintva a sor törlődik.

[pic]Oszlop törlése

Ha oszlopot szeretnénk törölni a táblázatból, a kurzort az eltávolítani kívánt oszlopba állítjuk, majd a szóban forgó ikonra kattintunk. Ekkor az oszlop törlődik.

[pic]Sor beszúrása az aktuális fölé

Ha a táblázatot új sorral szeretnénk bővíteni, először el kell döntenünk, hol legyen a helye. Ha a kurzort a táblázat egyik sorába állítjuk (aktuális sor), majd erre az ikonra kattintunk, az új sor a kurzor feletti sávban fog megjelenni.

[pic]Sor beszúrása az aktuális alá

A táblázat új sorral való bővítése ezzel az ikonnal is lehetséges, ebben az esetben a táblázatba állított kurzor alatti sávban fog megjelenni az új sor.

[pic]Oszlop beszúrása az aktuálistól balra

Ha a táblázatot új oszloppal szeretnénk bővíteni, akkor először a kurzort a táblázat egyik oszlopába állítjuk (aktuális oszlop), majd erre az ikonra kattintunk. Az új oszlop a kurzortól balra fog megjelenni.

[pic]Oszlop beszúrása az aktuálistól jobbra

Ha a táblázatot új oszloppal szeretnénk bővíteni, akkor először a kurzort a táblázat egyik oszlopába állítjuk (aktuális oszlop), majd erre az ikonra kattintunk. Az új oszlop ezzel az ikonnal a kurzortól jobbra fog megjelenni.

[pic]Cella összevonása a jobbra lévővel

A táblázatok alapegységei a cellák. Ha ezek között egyesítést szeretnénk végrehajtani, ezt az ikont kell kiválasztani. Ha a táblázatba helyeztük a kurzort, majd az ikonra kattintunk, akkor a kurzor cellájától jobbra lévő cellával történik az összevonás.

[pic]Cella összevonása az alatta lévővel

Ha a táblázat két cellája között egyesítést szeretnénk végrehajtani, ezt az ikont kell kiválasztani. Ha a táblázatba helyeztük a kurzort, majd az ikonra kattintunk, akkor a kurzor cellája alatt lévő cellával történik az összevonás.

[pic]Összevonás megszüntetése (cellák felosztása)

Ha korábban összevonást hajtottunk végre a cellák között, ezzel az ikonnal visszaállíthatjuk a korábbi módon felosztott cellaszerkezetet. Amennyiben egy összevonással keletkezett cellában állunk, megszűnteti az összevonást. Ha nem egyértelmű, hogy vízszintesen vagy függőlegesen kell szétválasztani a cellákat, a formázott szövegszerkesztő rákérdez.

[pic]Objektum beszúrása / szerkesztése

Az Objektum beszúrása paranccsal képeket, és más objektumokat (például videó anyagok, flash animációk, Java appletek) helyezhetünk el a cikkben. Az ikonra kattintva egy felpattanó ablakban kell megkeresnünk az objektum helyét, amelyet el kívánunk helyezni a szövegben. Ez a már ismert navigációs panelben tehető meg. Ha megtaláltuk az objektumot, a nevére jobb klikkel kattintunk, majd a Kiválasztás paranccsal beszúrjuk. Ezután az objektumot jelző ikon megjelenik a cikkszerkesztőben, ez a portálon mint a kiválasztott kép fog megjelenni.

Például kép felvitele esetén a teendő:

• Kattintsunk az Objektum beszúrása ikonra

• A megfelelő kép mappából válasszuk ki a beszúrni kívánt képet

[pic]

Amennyiben a cikk felvitel közben szeretnénk képet is felvenni a rendszerbe, megtehetjük ha a kép mappán a jobb gombbal az Új /Kép menüpontra

[pic]

• Töltsük ki a képfelvitel mezőit és töltsük fel a képet

• Ezután beilleszthetjük a képet/objektumot a szerkesztett cikkbe a fent leírt módon (jobbklikk/Kiválasztás)

[pic]Csatolás megszüntetése

Ha a szövegben csatolást hoztunk létre korábban (pl. egy szövegrészre hivatkozásként kötöttünk egy másik cikket vagy egy internetes linket helyeztünk el), ezzel az ikonnal érvényteleníthetjük a csatolást. Ezután a portálon sem fog megjelenni.

[pic]Csatolás CMS dokumentumra

A cikk szövegén belül többféle csatolást hozhatunk létre, például hivatkozást kapcsolhatunk egy másik cikkre, mappára egy internetes oldalra, e-mail címre stb. Ehhez először ki kell jelölni a szövegrészt, pl. a szavakat, amelyekre csatolni szeretnénk, egy honlapcímet, e-mail címet stb. Ezután a szóban forgó ikonra [pic] kattintunk, megkeressük a navigációs panelben és kiválasztjuk azt az objektumot, amelyhez kötni kívánjuk. Például egy e-mail cím esetében megkeressük a cím CMS-ben lementett dokumentumát. Ezt követően a dokumentumon (külső link esetén webiránytűn) jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből a „Kiválaszt” paranccsal tudjuk csatolni az elemet.

[pic]

A sikeres csatolás a cikkszerkesztőben linkként fog megjelenni. Ha a megjelenített portálon majd erre kattintunk, akkor a csatolás jellegétől függően behozhatjuk a másik cikket, e-mailt küldhetünk a címre, vagy elnavigálhatunk a hivatkozott honlapra.

Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanazt a címet szeretnénk megadni a link szövegének, mint ami a csatolt elem címe. Például az Információk rovatra szeretnénk csatolni az „Információk” szöveget.

[pic]

Ekkor nem szükséges külön begépelnünk az „Információk” szöveget, majd azt kijelölni és belinkelni. Ha úgy kattintunk a „Csatolás CMS dokumentumra” [pic]ikonra, hogy előtte nem jelöltünk ki szöveget, akkor a választás után a rendszer automatikusan a kiválasztott elem címét fogja a link szövegének beállítani. A példánál maradva tehát semmit sem kell begépelnünk. Elegendő kiválasztani a csatolás ablakban az „Információk” rovatot, a rendszer a címet automatikusan ki fogja tölteni.

[pic]Csatolás külső linkre

Abban az esetben, ha egy internetes címre/email címre szeretnénk linkelni, akkor nem szükséges először webiránytűt létrehozni, majd azzal linkelni, lehetőség van közvetlenül a külső hivatkozást belinkelni. Ehhez először ki kell jelölni a linkelni kívánt szövegrészt, pl. a szavakat, amelyekre csatolni szeretnénk, egy honlapcímet, e-mail címet stb. Ezután a”Csatolás külső linkre” [pic] ikonra kattintunk, majd a felugró ablakba beírjuk az Internet címet (az URL-t). A leírásban megadjuk azt a szöveget, amit a link fölé vitt egérmutató mellett jelenít meg a böngésző.

[pic]

A sikeres csatolás a cikkszerkesztőben linkként fog megjelenni.

Figyelem! A külső forrásokból beillesztővel átvett szövegekben szereplő linkek külső linkként kerülnek a tartalmakba.

[pic]Könyvjelző beszúrása / szerkesztése

A könyvjelzővel a megjelenített portálon könnyebbé tehetjük egy cikk kezelését, például ugrópontokat hozhatunk létre különböző részek között. Ha a cikken belül elhelyeztünk egy könyvjelzőt, akkor egy megadott hivatkozásra kattintva az adott könyvjelző helyéhez fog ugrani a böngésző. Ehhez először be kell szúrnunk azt a pontot, ahová majd az ugrást kívánjuk, ez ezzel az ikonnal tehető meg. Rákattintva a felpattanó ablakban meg kell adnunk a könyvjelző nevét (ez a portálon nem fog megjelenni, csak a szerkesztési rendszerben látható), erre kell majd hivatkozni a csatolásnál. A könyvjelzőt oda kell beszúrni, ahová az ugrást szeretnénk a cikken belül.

[pic]

[pic]Csatolás belső könyvjelzőre

A már korábban létrehozott könyvjelzőre (ld. Könyvjelző beszúrása;[pic]) csatolhatunk ezzel az ikonnal. A csatolást ott kell létrehozni, ahonnan az ugrást szeretnénk. A felpattanó ablakban annak a könyvjelzőnek a nevét kell kiválasztanunk, amelyre a hivatkozást szeretnénk létrehozni.

[pic]

[pic]Oldaltörés beszúrása / szerkesztése

Ha egy anyagot több részre szeretnénk tagolni, ezt az ikont kell kiválasztani. A felpattanó ablakban az oldaltörés nevét kell megadni. Az egyes szakaszok elejére és végére is be kell szúrni egy oldaltörést. Az oldaltöréseknél megadott névvel a portál egy külön tartalomjegyzéket is generál a cikkhez. Az egyes megadott oldaltörés nevek az után lévő oldalak címét adják meg, ezért szükségszerű, hogyha a cikkben valahol szerepel oldaltörés, akkor a cikk legelejére is meg kell adni egy oldaltörést, megadva benne az első oldal címét.

[pic]Teljes méret / Előző méret

Ez az ikon a cikkszerkesztő teljes és előző mérete közötti váltást teszi lehetővé. (Mindez a portálon megjelenő részeket nem befolyásolja.)

[pic] Formázás

Az adott szövegrészt formázhatjuk az ikon segítségével, létrehozhatunk címformázásokat (Heading 1, azaz címsor 1; Heading 2, azaz címsor 2). Ezek a portálon különböző méretben formázott címként jelennek meg. Létrehozásához először ki kell jelölni a formázni kívánt részt, majd a Formázás ikonra kattintva ki kell választani a kívánt mintát.

[pic]Félkövér

A kijelölt szöveget vastagabbá tehetjük ezzel az ikonnal.

[pic]Dőlt

A kijelölt szöveget dőltre formázza.

[pic]Aláhúzott

A kijelölt szöveget aláhúzottá teszi.

[pic]Balra igazítás

Az adott bekezdést vagy a teljesen kijelölt szöveget igazítja balra.

[pic]Középre zárás

Az adott bekezdést vagy a teljesen kijelölt szöveget középre zárja.

[pic]Jobbra zárás

Az adott bekezdést vagy a teljesen kijelölt szöveget igazítja jobbra.

[pic]Sorkizárás

Az adott bekezdést vagy a teljesen kijelölt szöveget sorkizártra formázza.

[pic]Számozás

A kijelölt sorokat sorszámmal látja el. A sorokat enterekkel kell tagolni, minden egyes enterrel tagolt szakasz új sorszámot fog kapni.

[pic]Felsorolás

Az enterekkel tagolt szövegrészeket felsorolássá formázza.

[pic]Behúzás növelése

Annak a szakasznak a behúzását növeli, amelyben a kurzor áll.

[pic]Behúzás csökkentése

Annak a szakasznak a behúzását csökkenti, amelyben a kurzor áll.

[pic]Kiemelő

A szerkesztőségi munka elősegítésére a szerkesztőségi rendszeren belül többféle színnel ki lehet emelni egyes szövegrészeket, ez a kiemelés a portál felületén nem jelenik meg.

[pic]Szövegdoboz

Szövegdoboz létrehozásához ehhez az ikonra kell kattintani. A szövegdoboz a cikkszerkesztőben egy kétsoros táblázatként jelenik meg, az első sorába kell a címét írni, a másodikba pedig a kívánt szöveget. A szövegdoboz tulajdonságait a Táblázat vagy szövegdoboz tulajdonságai gombbal ([pic]) szerkeszthetjük vagy módosíthatjuk.

A szövegdoboz jellegzetes háttérszínéről ismerhető fel:

|Cím |

|Szöveg |

Figyelem! A szövegdoboz címében elhelyezett bármilyen formázás, link vagy objektum nem fog elmentődni.

[pic]Speciális karakter

Ezzel az ikonnal szúrhatunk be a szövegbe speciális karaktereket (pl. paragrafusjel, copyright stb.).

[pic]Nyomtatás

Kinyomtatja az adott szerkesztőablak tartalmát.

[pic]Keresés és csere

Ezzel az ikonnal végezhetünk keresést a szövegben és adott szavak cseréjét is végrehajthatjuk. Ehhez a felpattanó ablakban a „Mit keres?” és „Mire cseréli” részeket kell értelemszerűen kitölteni.

[pic]

|Mit keres |A kereséshez és a cseréhez is ki kell tölteni. |

|Mire cseréli |Csak a cseréhez kell kitölteni. Üres szöveg is megadható, ekkor eltünteti a keresett |

| |karakterláncokat. |

|Kis és nagybetű különböző |Ha be nincs bejelölve: A „bot” illeszkedni fog a „Bot”-ra is. |

| |Ha be van jelölve: A „bot” nem fog illeszkedni a „Bot”-ra. |

|Csak ha ez a teljes szó |Ha be nincs bejelölve: A pont illeszkedni fog a pontos vagy kupont szavakra is. |

| |Ha be van jelölve: A pont nem fog illeszkedni a pontos vagy kupont szavakra is. |

|Következő |Megkeresi a következő karaktersorozatot |

|Csere |Az aktuálisan megtalált karaktersorozatot cseréli vagy megkeresi a következőt és cseréli |

|Mindet |A szerkesztett szövegben előforduló összes keresett karaktersorozatot lecseréli |

[pic]Helyzetérzékeny súgó

A súgó az adott helyzetet érzékelve nyújt segítséget konkrét probléma esetén, így jelentősen megkönnyítve a munkát.

Tárgyszavak

A szövegtörzs panel alatt található a Tárgyszavak rész. Ezt kitöltve a későbbi portálon való kereséskor nagyobb eséllyel adja ki a vonatkozó cikket a kereső, ezért a Tárgyszavak részhez értelemszerűen azokat a

szavakat kell beírni, melyek leginkább jellemzőek az adott cikkre. Ezeket a szavakat nem vesszőkkel, hanem szóközökkel elválasztva kell begépelni.

Másodlagos tárgyszavak

Ide érdemes beírni azokat a szavakat, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak az adott cikkhez (nem azok képzik a fő témáját), de a későbbi, portálon való keresésekkor hasznos, ha ezeket a másodlagos utalásokat is megtalálják az érdeklődők.

[pic]

Megjelenés

Az Alapvető adatoktól jobbra található a Megjelenés rész, amelyen belül a következő paramétereket állíthatjuk:

[pic]

• Prioritás: itt adhatjuk meg a cikkek portálon való megjelenési rangsorát. Minél kisebb számot választunk itt ki, annál előrébb fog kerülni az éppen szerkesztett cikk a többihez képest (az 1-es számú a legnagyobb prioritású és így az kerül a listában legelőre).

• Cikkajánló kép: segítségével kiválaszthatunk egy képet, amely a cikk portálon való megjelenésekor a leadben fog szerepelni. A csatolás az eddigiekhez hasonlóan működik.

• Élesítés dátuma: megadhatjuk előre, mikor kerüljön fel az adott cikk a portálra. Ha nem kívánunk ilyen időpontot megadni, a jelölőnégyzetből vegyük ki a pipát.

• Lejárat dátuma: megadhatjuk előre, mikortól ne szerepeljen az adott cikk a portálon (pl. már érvényét vesztette). Ha nem kívánunk ilyen időpontot megadni, a jelölőnégyzetből vegyük ki a pipát.

• Forrás: itt hivatkozhatunk a cikk létrehozásához kötődő anyagra (forrásokra).

• Szerző: itt adhatjuk meg a cikk szerkesztőjének a nevét. Ez a portál arculatától függően vagy megjelenik a portálon, vagy csak belül a szerkesztőségi rendszeren belül van nyilvántartva.

• Létrehozó, létrehozás dátuma: ezekben a cikkre vonatkozó adatok szerepelnek automatikusan. Megjelenik a létrehozó neve és a cikk létrehozásának dátum.

Csatolások

A Csatolások rész a Megjelenés panel alatt található. Itt csatolhatunk a cikkhez például képgalériákat, letölhető állományokat stb. Ezek a portálon a cikkek alatt jelennek meg. A csatolás itt is az előzőekhez hasonlóan működik: a kívánt típusra kattintva (pl. szavazások) a felpattanó ablakban kell megkeresnünk a feltölteni kívánt állomány helyét, majd ha megtaláltuk, az adott elemre jobb klikkel kattintva a Kiválaszt paranccsal csatolhatjuk.

[pic]

Az egyes csatolási kategóriákat (például „Cikkek”, „Képek”, stb…) csatolási csoportoknak hívjuk, és egy csatolási csoporton belül akár több csatolást is kiválaszthatunk.

Tartalmak felvitele és szerkesztése

Általános mezők tartalmai szerkesztéskor

Az alábbi mezők a legtöbb tartalomszerkesztőben előfordulnak, ezért itt összesítve található a leírásuk.

A tartalom helye

Megmutatja a tartalom helyét a CMS fa-hierarchiájában. Itt ellenőrizhetjük, hogy megfelelő helyre fog-e mentődni a tartalom.

Szép név

A portálon megjelenő információk internetes URL címeken keresztül érhetőek el, amelyek a tartalom rovatstruktúrában elfoglalt helye és a tartalom szép neve alapján képzett egyedi címek. A szép névnek ezért – ahogy a neve is mutatja – hasonló feltételeknek kell eleget tennie, mint az interenetes címeknek általában. Nem tartalmazhat ékezetes betűket vagy speciális karaktereket. Célszerű a szóközt is mellőzni, helyette aláhúzás jel vagy kötőjel használata javasolt.

A szép névnek van egy maximális hossza, amelyet nem haladthat meg. A cikkszerkesztő felületen a szép név megadásakor láthatjuk, hogy mennyi a már felhasznált / összes használható karakter száma. Egy mappán belül két azonos szép nevű elem nem lehet, mert akkor az URL címük is azonos lenne, lehetetlenné téve ezáltal a pontos azonosítást. Amennyiben olyan szép nevet adnánk meg, amely nem felel meg a követelményeknek, a rendszer hibaüzenetben értesít bennünket.

Csatolások

A csatolás segítségével kapcsolhatunk más tartalmakat az éppen szerkesztett tartalomhoz (például cikknél korábbi cikkeket).

• Csatoláshoz kattintsunk a csatolandó típus nevére! (egy típusból több csatolás is felvihető)

• Csatolás törléséhez kattintsunk a Csatolás melletti X ikonra.

• A csatolások sorrendjének megváltoztatásához a fel illetve lefelé mutató kis nyilak használhatóak.

Automatikus biztonsági mentés

Tartalmak szerkesztése közben – meghatározott időközönként - a rendszer biztonsági mentést készít a szerkesztés alatt álló tartalomról. Ha a szerkesztés valamilyen oknál fogva (pl. áramszünet, vagy véletlenül más elemre kattintottak a bal oldali menüstruktúrában) nem a mentés vagy a mégse gomb megnyomásával ér véget, akkor a tartalom következő szerkesztésekor felajánlja, hogy az automatikus mentési állapotot akarjuk-e tovább szerkeszteni vagy az eredeti tartalmat.

Adatok zárolása

A szerkesztésre megnyitott tartalmakat a rendszer zárolja a szerkesztést végző felhasználó számára. Ez azt jelenti, hogy a többi felhasználó addig nem szerkesztheti a tartalmat, amíg a zárolás tulajdonosa fel nem oldja azt. A szerkesztő felület „Mentés” vagy a „Mégsem” gombjára való kattintáskor a zárolás feloldásra kerül. Ha a tartalom szerkesztője máshogy lép ki a szerkesztésből (pl. elkattint máshova, bezárja a böngészőt, áramszünet, hálózati hiba miatt), akkor a zárolás nem kerül feloldásra. Ebben az esetben addig nem tudja más szerkeszteni az adott tartalmat, amíg a zárolás tulajdonosa helyesen ki nem lép a szerkesztőből, vagy a lefoglalt adatok listájából ki nem törli. A zárolást a tartalom listázóban megjelenő [pic] ikon jelzi.

[pic]

A lakat ikon fölé mozgatva az egeret a rendszer kiírja a zároló felhasználó nevét valamint a zárolás dátumát. [pic]

Zárolások megtekintése, elengedése

Az aktuálisan belépett felhasználóhoz tartozó lefoglalt (zárolt) tartalmakat meg lehet tekinteni a felső menüsor Tartalmak->Lefoglalt tartalmak menüpontra kattintva.

A tartalmak előtti jelölőnégyzete(ke)t bejelölve lehet kiválasztani az általunk törölni kívánt zárolásokat, majd a „törlés” gombra kattintva érvényesíthetjük. A törlés a zárolásra vonatkozik és nem magára a tartalomra. Ezután az adott tartalmakat az összes arra jogosult felhasználó szerkesztheti.

Adminisztrátori jogosultság birtokában az összes zárolást is lehetőségünk van megtekinteni, illetve elengedni. Válasszuk az Adminisztráció -> Lefoglalt Adatok menüpontot! A felület kezelése megegyezik a fentebb leírtakkal.

Értesítő üzenet küldése a lefoglalt tartalom szerkesztőjének

Ha egy olyan tartalmat akarunk szerkeszteni, amely zárolva van (mert épp szerkeszti valaki), akkor nem a szerkesztő-, hanem egy üzenetküldő felület jön be. Itt üzenhetünk a tartalom szerkesztőjének. Itt beírhatunk magunknak is egy üzenetet, amit akkor kapunk meg, ha a zárolás feloldódott.

[pic]

A „Tovább” gombra kattintva a zárolást megszűntethetjük, és tudjuk szerkeszteni a tartalmat, amely ezek után számunkra lesz zárolva.

Figyelem! A tovább gombra kattintáskor előállhat olyan eset, hogy az eredeti zároló felhasználó még szerkeszti/menti a tartalmat, de mi később mentjük le. Ekkor a mi változtatásaink fognak érvényesülni (hiszen a mentés később történt meg), és az eredeti szerkesztő által végrehajtott módosítások el fognak veszni! Ezért a „Tovább” gomb használata csak indokolt esetben javasolt!

Felhasználó kiválasztó ablak

Felhasználók kiválasztását segítő felugró ablak.

• Felhasználók kiválasztásánál lehet alapelemekre szűkíteni (pl. csak a egy megadott site-on belüli felhasználókat listázza).

• A kiválasztási mintában a felhasználó nevet kell megadni. Kis és nagybetű nem számít, és lehet használni a speciális kereső karaktereket (*, ?).

• Kiválasztás gombra kattintva csak a kiválasztási mintában megadottakra teljesülő felhasználók lesznek kiválasztva.

• A Hozzáad gombra kattintva a kiválasztási mintában megadottakra teljesülő felhasználók hozzáadódnak a már kiválasztott felhasználókhoz.

• A Törlés gombra kattintva törlődnek a kiválasztott felhasználók közül a kiválasztási mintában megadottakra teljesülő felhasználók.

• A Mentés gombbal a kiválasztott felhasználók mentődnek.

• A Mégse gombbal a kiválasztás folyamatát megszakíthatjuk.

Tartalom átmozgatása

Az átmozgatás az átmozgatandó elem helyi menüjében az Átmozgatás pontra kattintva érhető el.

A megjelenő ablakban lehet kiválasztani az elem új helyét, a kiválasztott elem helyi menüjében a kiválasztásra kattintva.

Site felvitele

Új site felviteléhez menjünk a menü tartalmak pontjára, majd válasszuk a helyi menü Új > Site opcióját.

A Site felvitel mezői

• A site neve: a létrehozandó site elnevezése

• A site leírása: a létrehozandó site szöveges leírása

• A site URL-je: az új site elérésének útvonala

A Mentés gomb lenyomásával az új site létrejön. A Mégsem gombbal elvethetjük site felvitelt.

Főrovat és rovat felvitele

A főrovat a kiindulópontja a rovatoknak. A rovatokkal ellentétben nem jelenik meg, mint menüpont. Különböző főrovatok a portálon különböző URL-en érhetőek el. Például ha különböző nyelveken is elérhető a portál, akkor a különböző nyelveknek külön főrovatuk van.

Új főrovat felviteléhez menjünk abba a site mappába, ahol az új főrovatot szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Főrovat opcióját.

Egyéb tudnivalók:

Új rovatot a főrovat vagy egy rovat alatt lehet létrehozni a helyi menü Új > Rovat menüpontjával.

Meglévő rovat/főrovat szerkesztéséhez a helyi menü Szerkesztés opcióját válasszuk!

A főrovat és a rovat felvitele és szerkesztése azonos módon történik.

Mindkét esetben a rovatszerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni, melyek a következők

A rovatfelvitel mezőinek listája:

• A Rovat helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál : A tartalom helye

• A Rovat neve: a menüpont neve. Ez jelenik meg a kiválasztó ablakokban is az elem bejegyzéseként.

• A Rovat leírása: a rovat bővebb leírása.

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név. ( a főrovatnak nem lehet megadni szép nevet, mert a főrovat neve nem épül bele az URL címekbe)

• Alapértelmezett tartalom: Itt választható ki a rovat megjelenítésekor az alapértelmezett tartalom.

• Ad Szerver témák: ha van DOKK4 Ad szerverünk, akkor itt megadhatjuk hogy az adott rovathoz milyen témákban jelenjenek meg hirdetések.

• Csatolások: Lásd az Általános mezők magyarázatánál/Csatolások. Itt választhatjuk ki az elsődleges és másodlagos vezércikkeket is.

Cikk felvitele

Új cikk felviteléhez menjünk abba a rovatba vagy alrovatba, ahol az új cikket el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Cikk opcióját.

Meglévő cikk szerkesztéséhez a cikk helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a cikkszerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni.

A cikkszerkesztő panel mezői:

Alapvető adatok

• A cikk helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Jóváhagyó: a jóváhagyó személye beírható vagy a listából kiválasztható

• Felcím: amennyiben a portálban alkalmazott megjelenítő támogatja, a cikk címe fölött jelenik meg.

• Cím: a cikk címe. Ez jelenik meg a kiválasztó ablakokban is a cikk elem bejegyzéseként.

• Alcím: Amennyiben a portál arculatának részét képezi, a cikk címe alatt jelenik meg

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név.

• Lead: rövid figyelemfelkeltő összefoglaló vagy bevezető a cikkről.

• Törzs: A cikk teljes szerkeszthető formázott szövege szövegdobozokkal együtt, több oldalas cikk esetén elnevezett oldaltörésekkel elválasztva.

• Tárgyszavak, Másodlagos tárgyszavak: keresést segítő szavak szóközzel elválasztva.

Megjelenés

• Prioritás: Amennyiben a portál támogatja a cikkek prioritáskezelését, csökkenthetjük vagy növelhetjük a cikk prioritását az alapértelmezett Normálhoz képest.

• Cikkajánló kép: Az elemválasztó ablak segítségével kis, a cikkre jellemző képet választhatunk. Ha van már kiválasztott kép, az a jobb hasábban megjelenik a Cím, Forrás, Helyszín mezőivel.

• Élesítés dátuma: ekkortól látható a cikk a portálon. A dátum és idő értéke kitölthető az egyszerű beviteli mezőkben vagy a Beállítás linkre felugró naptár segítségével.

• Lejárat dátuma: eddig látható a cikk a portálon. Ha nincs kipipálva, nem jár le. A dátum és idő értéke kitölthető az egyszerű beviteli mezőkben vagy a Beállítás linkre felugró naptár segítségével.

• Forrás, Szerző: a rádiógomb alsó állásában a lenyíló listából választhatunk. Amennyiben nem található a kívánt szöveg, a rádiógomb felső állásában megadhatjuk beviteli mezőben.

• Létrehozó, Létrehozás dátuma: nem változtatható mezők. A CMS állítja be a cikket létrehozó belépett felhasználó és a CMS gépének órája szerint.

• Csatolások: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Csatolások.

Mappa létrehozása

A mappák szolgálnak az azonos típusú elemek gyűjtőhelyéül. Elemek kategorizálására, csoportosítására lehet használni.

Kétfajta mappa létezik:

• Portálon nem megjelenő. A Tartalmak és a Site elem alatt lehet őket létrehozni. Szerkesztő felülete nincs, csak a nevét lehet megadni.

• Megjelenik a portálon, beépül a rovatstruktúrába. A Főrovat/Rovat alá lehet létrehozni őket.

Új mappa felviteléhez menjünk arra az elemre, ahol az új mappát el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Mappa menüpontot.

Meglévő mappa szerkesztéséhez a mappa helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

A portálon megjelenő mappák szerkesztőfelületének elemei:

A mezők listája:

• A mappa helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név.

• Mappa neve: a portálon a ez a név jelenik meg a rovatstruktúrában.

• Csatolások: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Csatolások.

Mappa feltöltése

Bizonyos tartalom típusok (kép, képgaléria, bináris, letölthető dokumentum, stb…) lehetőséget adnak arra, hogy a számítógépünkről egy előre összekészített mappa egész tartalmát egyben feltöltsük. Ez azért rendkívül hasznos, mert sok fájl esetében nem kell minden egyes alkalommal megkeresni a helyi háttértárolón elhelyezkedő fájlt, majd feltölteni, hanem ezt a műveletet elegendő egyszer elvégeznünk. A mappa feltöltését a „Kép mappa feltöltés”-vel fogjuk illusztrálni, de gyakorlatilag minden más tartalom típus feltöltése is hasonlóan zajlik.

Első lépésként a számítógépünkön válogassuk össze egy mappába az összes olyan tartalmat, amit fel szeretnénk tölteni. Gondoljunk arra is, hogy az összeválogatott anyagokat a szerverre fel kell tölteni, így túlságosan nagy méretű mappákat nem célszerű összeválogatni. A feltöltésre rendelkezésre álló sávszélességet is vegyük figyelembe, és lehetőség szerint egy mappa illetve fájl mérete ne haladja meg a 20-30Mbyte-ot. Fontos, hogy az összeállított mappába lehetőség szerint csak olyan típusú fájlok legyenek, amilyeneket valóban fel is szeretnénk tölteni, tehát például képek közé ne keveredjenek dokumentumok.

Válasszuk ki a szerk. rendszerben azt a helyet, amin belülre fel szeretnénk tölteni az aktuális mappa tartalmát, majd a jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből válaszuk ki az Új > Kép mappa feltöltés:

[pic]

A tartalom listázó rész (jobb oldalon) helyén megjelenik egy beépülő ablak, amin belül a feltöltést el fogjuk végezni. A feltöltő felület bal oldalán válasszuk ki a gyökér mappát, melynek neve mindig ugyanaz lesz, mint amelyikbe a feltöltést kezdeményeztük (Képek).

[pic]

A számítógépünkön előzőleg összeválogatott mappát „Fogd és vidd” (Drag and drop) módszerrel húzzuk rá a szerk. rendszer feltöltő felületén belül előzőleg kijelölt mappára (Képek)!

A feltöltés folyamatát egyrészt az egérmutató foglalt állapota (homokóra), másrészt pedig a feltöltő alján elhelyezkedő, az eddig átküldött bájtok számát mutató folyamatjelző mutatja:

[pic]

A feltöltés 100%-nál nem ér véget azonnal, pár másodpercig dolgozik még a rendszer, a végleges állapotot az egérmutató megváltozása jelzi. Az állományok beérkezése után a folyamatjelző eltűnik, és megjelennek a fájlok adatai, valamint előnézeti képük (nem kép típusok esetén a fájltípust jelző ikon).

Az egyes elemeket a feltöltő felületen jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből még ki tudjuk törölni, illetve át tudjuk nevezni. Ez a művelet a számítógépünkön levő állományokat természetesen nem érinti.

A feltöltés véglegesítéséhez kattintsunk a „Feltöltés” gombra!

Kép felvitele

Új kép felviteléhez menjünk abba a kép mappába, ahol az új képet el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Kép opcióját.

Meglévő kép szerkesztéséhez a kép helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a képszerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni. Szerkesztéskor kettővel több mező jelenik meg.

A mezők listája új kép felvitelkor:

• A kép helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• A feltöltendő képfájl: fájl felviteli mező. A Tallózás… gombbal megkereshetjük a fájlt.

• A kép megnevezése: a kép címe. Ez jelenik meg a kiválasztó ablakokban is az elem bejegyzéseként.

• A kép forrása, fotósa: forrás vagy fotós nevezhető itt meg. A rádiógomb alsó állásában a lenyíló listából választhatunk. Amennyiben nem található a kívánt szöveg, a rádiógomb felső állásában megadhatjuk a beviteli mezőben.

• Tárgyszavak, Másodlagos tárgyszavak: keresést segítő szavak szóközzel elválasztva.

• Helyszín: a kép készítésének helyszíne.

• Leírás: a kép tartalmának szöveges leírása (Ez a mező elsősorban vakok és gyengénlátók számára hasznos.)

• A kép mérete: a szerkesztők a CMS-ben keresésnél veszik nagy hasznát ennek a mezőnek.

A rádiógomb alsó állásában a lenyíló listából választhatunk. Amennyiben nem található a kívánt szöveg, a rádiógomb felső állásában megadhatjuk a beviteli mezőben.

• Mentés: elmenti az éppen szerkesztett képet és visszatér annak kép mappájába.

• Mentés/Új: elmenti az éppen szerkesztett képet és megnyit egy új kép felvitel panelt. Akkor hasznos, ha egymás után több képet kell feltölteni.

Csak szerkesztéskor módosítható mezők:

• az eredeti képfájl neve

• az eredeti képfájl mime típusa

Ezek a mezők új kép felvitelekor automatikusan kitöltődnek. Amennyiben az értékek nem megfelelők, szerkesztéskor módosíthatjuk őket.

Kép mappa felvitele

Új kép mappa felviteléhez menjünk abba a képg mappába, ahol az új képeket el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Kép mappa opcióját.

Meglévő kép mappa szerkesztéséhez a kép mappa helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a kép mappa szerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni. Szerkesztéskor kettővel több mező jelenik meg.

Kép mappa feltöltése

Sok kép (például 50) egyenkénti feltöltése igen kényelmetlen lenne, ezért a szerkesztőségi rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy, a felhasználó számítógépén előzetesen összeállított kép mappát egy az egyben fel lehessen tölteni. A kép mappa feltöltésével kapcsolatos részleteket a „Mappa feltöltése” c. fejezet ismertetni.

Képgaléria felvitele

A képgaléria sok képet fog össze egyetlen egységbe, amelyet a portálon egy ízléses, lapozásra is képes megjelenítő felületen keresztül érhetnek el a portált látogató felhasználók. Például egy eseményről készült fényképeket célszerű képgalériaként elhelyezni az oldalra, és nem a cikk szövegén belül beilleszteni az egyes különálló képeket. Új képgaléria felviteléhez jelöljük ki azt a Galériagyújtemény mappát, amin belül létre fogjuk hozni a galériát, majd a jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből válasszuk ki: Új > Képgaléria. A nevet értelemszerűen megadjuk, majd a képek csatoló csoporton belül becsatoljuk a képgalériában szerepeltetni kívánt képeket.

Galériagyűjtemény mappa

A képgalériákat a cikkekhez hasonló módon célszerű mappákba szervezni. A képgalériák mappája a Galériagyűjtemény mappa.

Képgaléria feltöltés

A kép mappáknál ismertetetthez hasonló módon van lehetőség képgaléria feltöltésére is. Különbség a kép mappa és a galéria feltöltésében csupán annyiban mutatkozik meg, hogy galéria esetén a mappa neve fogja jelenteni a galériát, és a benne levő képek alapértelmezés szerint a „Fogd és Vidd képek” mappa alá kerülnek feltöltésre, majd onnan lesznek becsatolva a galériába.

GoogleMaps használata

A Google féle térkép használata napjaink weboldalainál egyre inkább igényként merül fel, és számos funkció elérését megkönnyíti. A DOKK rendszer is lehetővé teszi Google térképek használatát a Szerkesztőségi rendszeren keresztül[1]. Ez azért is praktikus, mert egy-egy térkép esetén a geokódolást csak egyszer kell elvégezni, és utána a portál már a kész koordinátákat használhatja. (A geokódolás az a folyamat, amikor egy címből pontos Gmaps koordinátákat – végeredményben akár GPS koordinátaként is felfoghatjuk – készítünk.) A geokódolások ingyenes száma korlátozott, ezért is praktikus a Szerkesztőségi rendszerben intézni, ráadásul sokkal kényelmesebb is, mint más megoldások.

Google térkép létrehozása

A Google térképek csak Google térkép mappákba kerülhetnek, így nem keverednek más tartalmakkal. Létrehozásuk egy ilyen mappában a már megszokott Jobb gombos menü ( Új ( Google map módon hozható létre.

Itt következő elemek kitöltése szükséges:

• A térkép neve – ez lesz az a név, ami megjelenik a listázónál

• Szép név – a jól ismert szép név, az URL-ben megjelenő kép

• A térkép szélessége a portálon pixelben

• A térkép magassága a portálon pixelben

• Nagyítás mértéke – nullától tizenkilencig lehet választani. Érdemes megjegyezni, hogy szatelit kép esetén nem mindig lehetséges a maximális nagyítás használata, illetve nem biztos, hogy megfelelő képet kapunk.

• Mozgatható-e a térkép – nagyon sok esetben nincs erre szükség, mert például csak egy helyet szeretnénk megmutatni.

• Nagyítható-kicsinyíthető-e a térkép – szintén nem mindig szükséges a felhasználói interakció

• Térkép típusa:

o roadmap – autós térkép formátumú megjelenítés

o mobile – (GoogleMaps API 3 –ban szerepel, ne használjuk)

o satelite – műholdas felvételekből összeállított valós „fénykép” mód

o terrain – magasságvonalakkal és turista-térképeken megszokott színekkel kifestett térkép

o hybrid – lényegében a satelite és a roadmap mód összekovácsolása, azaz a műholdas képeken is megjelennek az utak

o mapmaker-roadmap-(GoogleMaps API 3 –ban szerepel, ne használjuk)

o mapmaker-hybrid – (GoogleMaps API 3 –ban szerepel, ne használjuk)

• A térkép pontjainál van lehetőség több elem felvételére is.

A térkép pontjai

Egy térképre akár több pontot is elhelyezhetünk, például egy cég vagy minisztérium több telephelyét.

A legfontosabb a hely pontos meghatározása. Erre három lehetséges módszert kínál a Szerkesztőségi rendszer.

1. Grafikusan a térképről kiválasztva.

Ebben az esetben a középső térképen a kis kereszttel van lehetőség a pont beállítására.

2. Koordináták megadásával

Valahonnan már rendelkezünk pontos szélességi és hosszúsági fokokkal. Ilyen esetben elég bemásolni a megfelelő számokat a mezőkbe, és a fenti térkép már oda is fog ugrani. (Fontos, hogy a magyar helyesírás ellenére itt ponttal kell megadni a tört számokat!)

3. Geokódolással

A cím beírásával a Google szervere megpróbálja azonosítani a pontos pozíciót. Amennyiben nem a megfelelő pontot kapjuk, pontosítsuk a keresési kifejezést. A geokódolás gombbal kérhetünk új pozícionálást.

Miután a pontos pozíciót megkaptuk, egy rövid leírást kell megadnunk a már jól ismert szerkesztő eszközzel. Ez a szöveg fog megjelenni a kis ablakban a térképen. Ide mindenképpen röviden írjunk, mert a buborék felhőbe nem férhet bele minden információ. Amennyiben szükséges, inkább a helyezzünk el a szövegben hivatkozásokat.

Több pont esetén szükséges kiválasztani azt, hogy melyik pont lesz a térképünk középpontja. A pontok közül legalább egyet ki kell választani erre.

Szószedet

A szószedet funkció több funkciót is képes betölteni. Egyrészt egy Lexikon szerű, lapozható megjelenítést lehet vele elérni, másrészt pedig az oldal lapjain értelmező szótárként alkalmazható.

[pic]

A kitöltendő mezőknéle a kifejezés kitöltése után a magyarázatot lehet megadni a már jól ismert szerkesztő felületen keresztül.

Lehetőség van megadni egy linket, amivel a megfelelő helyre navigálhatunk a portálunkon belül. Sok esetben, ha bővebben kifejtendő egy magyarázat vagy valahol egy egész cikk foglalkozik az adott témával, akkor érdemesebb ezt a funkciót használni.

[pic]

CMS kedvencek használata

Kedvencek megtekintése, megnyitása

A kedvencek a felső menüsorban helyezkednek el egy legördülő mezőben, a felvitel sorrendjében egymás alatt:

[pic]

A kedvencre állva a menüben azok a műveletek jelennek meg, amelyek a kedvencen elvégezhetőek, így a kedvenc által hivatkozott tartalom típusának megfelelően a menüpontok eltérőek lehetnek (cikken belül értelemszerű módon nem lehet másik cikket létrehozni)

Kedvencet szerkeszteni nem lehet, csak a törlésre van lehetőség, amely a legalsó pontban helyezkedik el. Kedvenc törlésekor a hivatkozott tartalom nem fog törlésre kerülni, csak a rá mutató kedvenc bejegyzés.

A kedvencek felvételénél (lsd. később) lehet megadni, hogy az milyen névvel kerüljön a listába, alapértelmezés szerint mindig az aktuálisan hivatkozott tartalom neve jelenik meg.

Kedvencek kategorizálása

Sok hasonló kedvenc csoportosítását segíti az ún. kategorizálás. A kedvenc felviteli ablakban megadhatjuk, hogy az aktuális elem a többi közé kerüljön be, illetve egy másik kategóriába.

Az alábbi képernyőképen a kedvencek tartalomtípusonkénti kategorizálását láthatjuk (dokumentumtár, képek, stb…):

[pic]

A kategorizálás egyszintű, kategórián belül újabb kategóriát felvenni nem lehet.

Új kedvenc/kategória felvétele

Az új kedvenc felvételéhez – a böngészőkhöz hasonló módon – a célként felvenni kívánt elemen jelenítsük meg a helyi menüt (jobb egérkattintás)! A menüből válasszuk a „Hozzáadás a kedvencekhez…” menüpontot!

[pic]

A felugró ablakban a név mezőben adható meg a kedvenc neve, ami alapértelmezés szerint megegyezik a hivatkozott tartalom nevével.

[pic]

A „létrehozás ide” mező a kategóriát jelenti. Amennyiben ez a mező üres, akkor az aktuális kedvencünk a sima listába fog kerülni, kategorizálás nélkül. Az alsó listából választhatunk már meglevő kategóriát.

Új kategória létrehozásához írjuk be az igényelt kategória nevét, amely mentés után létre is fog jönni, és az új kedvenc már ebben lesz benne.

Kedvencek törlése

Az aktuális kedvencre állva a menüben megjelenik a kedvenc törlése menüpont, amelyre kattintva a rendszer azonnal törli a kedvencet. A kedvenc törlésekor az általa mutatott tartalom nem kerül törlésre. A kedvencek menüből nincs lehetőség a hivatkozott tartalom törlésére.

Webiránytű Mappa

A linkgyűjtemény a webiránytűk kategorizált megjelenítését teszi lehetővé. A linkek mappát a főrovat alá lehet létrehozni. Célszerű kategorizálni a linkgyűjteményeket. A linkgyűjtemény mappa alá létre lehet hozni webiránytű elemet, vagy lehet rá referenciát létrehozni.

Új webiránytű mappa felviteléhez menjünk abba a mappába, ahol az új webiránytű mappát szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Webiránytű mappa opcióját.

Linkek – Webiránytű felvitele

A webiránytű egy többször felhasználható link valamilyen külső erőforrásra, általában egy webhelyre. A webiránytűk típusként kezelésének nagy előnye a csoportosíthatóság és az automatikus linkellenőrzési funkció.

Új webiránytű felviteléhez menjünk abba a webiránytű mappába, ahol az új webiránytűt el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Webiránytű opcióját.

Meglévő webiránytű szerkesztéséhez a webiránytű helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a webiránytű szerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni.

A webiránytű felvitel / szerkesztés mezői

• A webiránytű helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• A link neve: ez jelenik meg a kiválasztó ablakokban is az elem bejegyzéseként.

• A link URL-je: két részből tevődik össze, protokoll és szövegmező. A szövegmezőbe kell írni a tényleges címet, míg a protokoll – mely az erőforrás elérésének típusát mutatja - a következő beállításokat ajánlja fel :

o http:// (hypertext transfer protocoll) a web protokollja

o ftp:// (file transfer protocoll) fájlok letöltésére használt

o mailto: email címek protokolljaként használva a link a felhasználó levelezőprogramját nyitja meg, benne egy üres levéllel, melynek címzettje ki lesz töltve.

• Tárgyszavak, Másodlagos tárgyszavak: keresést segítő szavak szóközzel elválasztva.

• A link leírása: hosszabb leírás a link által hivatkozott erőforrás (pl. weboldal) tartalmáról.

• Link ellenőrzése: legyen kipiálva, ha azt szeretnénk, hogy CMS automatikusan ellenőrizze bizonyos időközönként, hogy a link által hivatkozott erőforrás elérhető-e.

• Mentés: elmenti az éppen szerkesztett webiránytűt és visszatér annak mappájába.

• Mentés/Új: elmenti az éppen szerkesztett webiránytűt és megnyit egy új webiránytű felvitel panelt. Akkor hasznos, ha egymás után több webiránytűt kell feltölteni.

Bináris állomány csatolása

Bináris állomány olyan portálról letölthető fájl (például pdf, doc, avi, mp3), amely nem illeszkedik semmilyen egyéb tartalomtípusra, mint pl. kép, flash, banner.

Új bináris állomány felviteléhez menjünk abba a bináris mappába, ahol az új bináris állományt el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Bináris állomány opcióját.

Meglévő bináris állomány szerkesztéséhez a bináris állomány helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a bináris állomány szerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni.

Szavazás

Új szavazás felviteléhez menjünk abba a szavazás mappába, ahol az új szavazást el szeretnénk helyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Szavazás opcióját.

Meglévő szavazás szerkesztéséhez a szavazás helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a szavazás szerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni.

A Szavazás felvitel mezőinek listája:

• A szavazás helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Név: a szavazás címe. Ez jelenik meg a kiválasztó ablakokban is az elem bejegyzéseként.

• Leírás: hosszabb leírás a szavazásról.

• Kérdés: a szavazás kérdése.

• Válaszok: a szövegmezőbe bevitt válaszlehetőséget a Hozzáad gombbal tehetjük a lehetséges válaszok listájába. A listában a válaszok sorrendje megváltoztatható a kis fel-le nyilakkal. A listából törölhető egy válasz a mellette lévő kis X ikonnal.

• Típus:

o Nyitott: Nem belépett felhasználók is szavazhatnak

o Zárt: Csak belépett felhasználók szavazhatnak

• Megjelenítési mód: a szavazás állásának megjelenítési módja választható ki:

o Csak számok

o Kördiagram

o Oszlopdiagram

• Élesítés dátuma: ekkortól érhető el a szavazás a portálon. A dátum és idő értéke kitölthető az egyszerű beviteli mezőkben vagy a Beállítás linkre felugró naptár segítségével.

• Lejárat dátuma: eddig érhető el a szavazás a portálon. Ha nincs kipipálva, nem évül el. A dátum és idő értéke kitölthető az egyszerű beviteli mezőkben vagy a Beállítás linkre felugró naptár segítségével.

• Mentés: elmenti az éppen szerkesztett bináris állományt és visszatér annak mappájába.

• Tárgyszavak, Másodlagos tárgyszavak: keresést segítő szavak szóközzel elválasztva.

Ajánló felvitele

Új ajánló felviteléhez menjünk abba az ajánló mappába, ahol az új ajánlót szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Ajánló opcióját.

Meglévő ajánló szerkesztéséhez az ajánló helyi menüjének Szerkesztés opcióját válasszuk!

Mindkét esetben a ajánló szerkesztő panel mezőit kell megfelelően kitölteni.

Ajánló felvitele mezők

• Az ajánló helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Jóváhagyó: a jóváhagyó személye beírható vagy a listából kiválasztható

• Cél tartalom: kattintsunk a Válasszon tartalmat amire mutasson! linkre Válasszuk ki a kívánt céltartalmat (ez általában cikk) a felugró választóablakból!

• Cím: az ajánló címe.

• Lead: rövid figyelemfelkeltő összefoglaló a céltartalomról.

• Ajánló kép: az ajánló mellett megjelenő kép

Esemény felvitele

Eseményeket, programokat vihetünk a rendszerbe az esemény tartalom segítségével.

Új esemény felviteléhez menjünk abba az esemény mappába, ahol az új eseményt szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Esemény opcióját.

Ezután töltsük ki az eseményfelvitel mezőit!

A mezők listája

• Az esemény helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Jóváhagyó: beírható vagy megadható a jóváhagyó személye

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név.

• Esemény megnevezése: az esemény ezen a néven jelenik meg a CMS-ben

• Lead: rövid figyelemfelkeltő szöveg az eseményről. Ajánlókban a lead jelenik meg.

• Esemény leírása: az esemény bővebb leírása.

• Esemény kezdésének időpontja: ez a mező nem azonos a portálon való megjelenés kezdeti dátumával.

• Esemény végének időpontja: ez a mező nem azonos a portálon való elévülés dátumával.

• Esemény megjelenésének időpontja: a portálon való megjelenés kezdeti dátuma

• Esemény eltünésének időpontja: a portálon való elévülés dátuma

• Esemény helyszíne: megadható az esemény helyszíne

Gyakran ismétlődő kérdések

A GY.I.K. elem csak egy kérdést és egy választ tartalmaz. Egy GY.I.K. oldal létrehozásához egy GY.I.K. mappába kell a GY.I.K. elemeket létrehozni. Önmagában egy GY.I.K. elem nem jeleníthető meg és nem csatolható, hanem csak a GY.I.K. mappát lehet más tartalomhoz csatolni, vagy megjeleníteni.

GY.I.K. mappát a főrovat alá lehet felvenni, és a GY.I.K. mappába lehet a kérdéseket és a válaszokat felvinni GY.I.K. elemenként.

Ezután töltsük ki a mezőket!

A GY.I.K mezők listája

• A GY.I.K. helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Jóváhagyó: Megadható a jóváhagyó személye

• Megnevezés: a GY.I.K. ezen a néven jelenik meg a CMS-ben.

• Kérdés: a gyakran ismételt kérdések kérdés része.

• Válasz: a gyakran ismételt kérdések válasz része.

Letölthető dokumentum felvitele

A letölthető dokumentum egy bináris állományt tartalmaz a hozzá való leírással és használati útmutatóval.

A letölthető dokumentumokat a letölthető dokumentumok mappával célszerű kategorizálni.

Új letölthető dokumentum felviteléhez menjünk abba a letölthető dokumentum mappába, ahol az új letölthető dokumentumot szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Letölthető dokumentum opcióját. A feltöltendő állománynál megadjuk azt a fájlt, amit a számítógépünkről fel szeretnénk tölteni. A mentés gombra kattintva elmenthetjük a letölthető dokumentumot.

Letölthető dokumentum mappa feltöltés

Sok letölthető dokumentum esetében célszerű azok csoportos feltöltési lehetőségét kihasználni. A felöltéssel kapcsolatos részleteket a „Mappa feltöltése” c. fejezet ismerteti bővebben.

A letölthető állomány felvitel mezőinek listája

• A letölthető dokumentum helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név.

• Dokumentum megnevezése: a letölthető dokumentum megnevezése.

• Dokumentum leírása: a letölthető fájl leírása.

• Letölthető fájl: az előzőleg felvitt letölthető bináris állományt lehet itt csatolni.

• Útmutató a dokumentum kitöltéséhez: az előzőleg felvitt használati útmutató bináris állományt lehet kiválasztani.

Aktív komponensek felvitele

Aktív komponensek például a Java Applet és Flash objektumok. Az aktív komponensek a cikk törzsébe ágyazva is megjeleníthetőek.

Új aktív komponens felviteléhez menjünk abba az Aktív komponens mappába, ahol az új aktív komponenst szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > Aktív Komponens opcióját.

A mezők listája

• Az aktív komponens helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Feltöltendő komponens fájl: a fájl kiválasztása

• Komponens neve: a CMS ezen a néven tárolja a komponenst

• Tárgyszavak: Keresést segítő szavak szóközzel elválasztva.

• Leírás: A komponens bővebb leírása

• A komponens szélessége: ajánlott szélesség a komponens megjelenítőjének.

• A komponens magassága: ajánlott magasság a komponens megjelenítőjének.

• Paraméterek: a komponens bemenő paraméterei.

• Attribútumok: a komponens bemenő attribútumai.

• Eredeti fájl neve: csak módosításkor elérhető!

• Eredeti fájl MIME típusa: csak módosításkor elérhető!

HTML űrlap felvitele

HTML űrlapot lehet összeállítani a CMS felületén, mely a portálon jelenik meg. A portálon az űrlap „Elküldés” gombjára kattintva a kitöltött űrlapot a portál a CMS-ben megadott email cím(ek)-re küldi.

Szerkesztéséhez szükséges az alapvető HTML űrlapelemek ismerete.

Új űrlap felviteléhez menjünk abba a HTML Űrlap mappába, ahol az új űrlapot szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk a helyi menü Új > HTML űrlap opcióját.

A HTML űrlap felvitel mezők listája

• A HTML Űrlap helye: lásd az Általános mezők magyarázatánál/A tartalom helye.

• Szép név: lásd az Általános mezők magyarázatánál/Szép név.

• Megnevezés: az űrlap neve, amelyen a CMS tárolja.

• Bevezető szöveg: az űrlap bevezető leírása

• Űrlap elemei: csoportokként lehet felvinni az elemeket. A csoport neve a portálon is megjelenik. Új csoportot a Hozzáad gombbal tudunk létrehozni. A csoportot a nevére kattintva tudjuk szerkeszteni egy felugró ablakban.

• Lábléc: Az űrlap alatt megjelenő lábléc szöveg adható meg ebben a pontban.

• E-mail: a megadott email címre küldi a portál a kitöltött űrlapot. Több cím is megadható ;-vel elválasztva.

• Visszajelzés e-mail: be lehet állítani, hogy az űrlap küldjön-e visszajelzést a kitöltőnek.

• Visszajelzés szöveg: a kitöltőnek elküldendő visszajelzés szövege

• További email: kiválasztható, hogy ki kapjon még levelet. Itt az űrlap elemeinél felvett mezők közül lehet választani.

• A beküldőnek az űrlapot validálnia kell egy URL-re kattintással: bepipá ennek jelentősége abban van, hogyha például statisztikázni szeretnénk egy kérdőívet, akkor ellenőrizhetjük, hogy valóban egy ember egy kérdőívet töltött ki.

• A validálási email összerakásához XSLt használjon: így lehetőség van HTML levél küldésére is.

• Kitöltött űrlap csatolása XMLben a továbbított levélhez: sok esetben a leveleket automatikusan feldolgozzák. Így lehetőség van XML-ként csatolni az űrlap tartalmát

• Validálást kérő email szövege: A validációt kérő üzenetet lehet megadni.

• Email: erre a címre érkeznek a kitöltött űrlapok

• Továbbküldés a beküldő email címével: ebben az esetben a felhasználó által megadott email cím lesz a feladónál (nem pedig a konfigurációban megadott portál email cím)

• Egy felhasználó csak egyszer töltheti ki az űrlapot: felmérésnél cookie-ban tároltathatjuk, hogyha már valaki egyszer elküldött egy levelet.

• A kitöltött űrlapot adatbázisban tárolja: ebben az esetben a portál adatbázisában eltároljuk a válaszokat. Így SQL lekérésekkel is lehet a válaszokban keresni, illetve egyéb információkat (mikor lett beküldve az űrlap) is eltárolunk.

• A kitöltött űrlap tartalmát levélben küldje el: a kitöltött űrlap tartalmát egyszerű levélként küldje el. Ez az alapértelmezés. Ilyenkor a kitöltés után általában egy gyűjtő email címre futnak be az űrlapok.

• Fájlok megtartása miután a kitöltött űrlap tartalmát levélben elküldte: amennyiben fájlfeltöltés is lehetséges az űrlapon, és az űrlap el lett küldve, alapértelmezés szerint törlődik a fájl. Ezzel a funkcióval a fájlok nem törlődnek elküldés után (archívum).

• Adatok hozzáfűzése az emailhez CSV formátumban is: hasonlóan az XML formához, itt is lehetőség van a levelek automatikus feldolgozására, ám itt az egyszerűbb CSV formátummal.

• Az űrlap kitöltéséhez captcha teszt szükséges: a különböző robotok kiküszöbölése végett lehetőség van JCaptcha használatával ellenőrizni, hogy valóban ember-e a kitöltő.

• Fájl méret ellenőrzés - Maximális fájlméret: lehetőség van fájl méret korlátozására. Ne lehessen túl nagy fájlokat feltölteni.

• Szumma fájl méret ellenőrzés - Maximális szumma fájlméret: ha több fájl töltenek fel, akkor se haladhassa meg ezt a méretet a feltöltés.

• Fájlok feltöltése folyamatosan (ajax): ha valaki kiválaszt egy fájlt, akkor már a kiválasztás után (miközben tölti ki az űrlapot) elkezdheti feltölteni a fájlt.

[pic]

Az űrlap elemei felugró ablak

Az űrlap elemeit csoportonként lehet létrehozni, ezt az ablakot részletesebben ki is fejtjük.

• Név: az elem nevét jelenti. Egy űrlapon belül minden elemnek különböző nevet kell adni. Kivétel a választógomb, mert ott ugyanazt a nevet kell megadni egy kérdéshez tartozó válaszoknak. A név lehetőség szerint EGY szó legyen.

• Címke: az űrlapon az elem előtt megjelenő szöveg.

• Típus: az alábbi típusúak lehetnek az elemek:

o textbox (szövegmező)

o textarea (szövegdoboz)

o checkbox (jelölőnégyzet)

o radiobutton (választógomb)

o listbox (legördülő lista)

o hidden (rejtett mező)

• Érték: különböző típusúaknál mást jelent:

o Alapértelmezett értéket jelent a szövegmezőnél, a szövegdoboznál és a rejtett mezőnél.

o Csak visszatérési értéket jelent a jelölőnégyzetnél és a választógombnál.

o Több érték is felvihető a legördülő listába (itt ki lehet választani egy alapértelmezett értéket is). Ilyen esetben a felső Hozzáad gombbal nyílik lehetőség a kiválasztó elem

o A lent található Hozzáad gombbal adhatjuk hozzá a formelemet az űrlapunkhoz. Nem szabad összekeverni a felső Hozzáad gombbal, illetve amíg nem mentettük el a munkánkat, addig bármi itteni beállítás csak számunkra látszik. (nincs adatbázisban)

• Paraméterek: itt adhatóak meg az elemhez az egyéb paraméterek. (Pl. szöveges mezőknél a felvihető maximális karakterhossz.) Szerkesztéséhez HTML ismeretek elengedhetetlenek.

Az összes adat kitöltése után a Mentés gombra kattintva tárolhatjuk el adatbázisban az űrlapunkat.

Referenciák kezelése

Ha több rovatba vagy mappába szeretnénk felvinni ugyanazt a tartalmat, akkor elég csak egyszer felvinni az anyagot és a másik rovatba vagy mappába csak egy referenciát kell létrehozni a felvitt tartalomra. A referencia gyakorlatilag csak egy mutató az „igazi” tartalomra, ezért a referencia megtekintésekor/szerkesztésekor mindig a hivatkozott (felvitt vagy eredeti) tartalmat fogjuk kezelni.

Egy tartalomhoz akár több referenciát is létrehozhatunk, nincs megkötés a referenciák számára vonatkozóan. A referencia nagy előnye a másoláshoz képest, hogy az eredeti tartalom megváltozását a referenciák azonnal „lekövetik”, hiszen csak hivatkoznak az „igazi” tartalomra.

Az eredeti tartalom törlésekor a rá mutató összes referencia is törlésre kerül. Referencia törlésekor azonban csak maga a mutató törlődik, az eredeti tartalom megmarad.

Referencia készítése két lépésből áll: a cél elem kiválasztása (amire hivatkozni szeretnénk), majd a referencia helyének megadása. Új referencia létrehozásához menjünk tehát abba a mappába, ahol a referálandó elem elhelyezkedik, majd a (jobb egérkattintásra megjelenő) helyi menüből válasszuk a „Referencia” menüpontot!

[pic]

Ezután egy felugró ablakban kiválaszthatjuk, hogy hova szeretnénk elhelyezni a referenciát. Majd a referencia nevét kell megadni, ahol alapértelmezés szerint a rendszer a hivatkozott tartalom nevét kínálja fel.

A tartalomlistázóban a referenciák neve után a „[referencia]” jelzés mutatja, hogy az valójában csak egy hivatkozás:

[pic]

Az eredeti tartalom hivatkozásainak listájában is megtekinthetők a rá mutató referenciák.

Jóváhagyás

A DOKK4 rendszer lehetőséget biztosít elemi szintű jogosultság kezelésre. Így elválaszthatóak a szerkesztők, jóváhagyók és portáladminisztrátorok feladatai. Példánk folyamán a következő felhasználói jogosultsági szinteket fogjuk használni:

• szerkesztő – a szerkesztő csak a saját rovatát, illetve az ahhoz kapcsolódó mappákat (képek, binárisok) szerkesztheti

• jóváhagyó – a jóváhagyó elsődleges feladata az elkészült tartalmak megjelenésének menedzselése a hozzá tartozó rovat esetében

• portálszerkesztő – olyan tartalmak esetén, amelyek csak a portálon jelennek meg a felhasználó hozzáférhet a portálszerkesztő felület egyes részeihez

• administrator – minden jogosultsággal rendelkezik, így képes jogokat módosítani vagy megvonni

Egy felhasználó természetesen több jogosultságot is megkaphat.

1. Jogosultsági szintek kialakítása

Felső menü (Adminisztráció ( Szerepkörök ( Új szerepkör

Az új szerepkörnél meg kell adni a nevét, majd az összes adott szinthez szükséges jogosultságot ki lehet válogatni. Alakítsuk tehát ki a három fenti szintet, az adminisztrátor már egyébként is rendelkezik az all alapértelmezett jogosultsággal, ami értelemszerűen magába foglal mindent.

[pic]

A portálszerkesztők számára szükség lesz portálhoz kapcsolód jogosultságra is. Ezek portalconfigurer.XYZ formában jelenhetnek meg.

[pic]

2. CMS felhasználó felvétele

Felső menü (Adminisztráció ( Felhasználók ( Új felhasználó felvétele

[pic]

Töltsük ki a felhasználó adatait.

[pic]

3. Jogosultságok megadása

A felhasználók listáján ( Felső menü (Adminisztráció ( Felhasználók ) az új felhasználónak jogosultságokat kell adnunk. Ezt a felületet a felhasználó nevén jobb gombbal lenyíló menüből választhatjuk ki.

[pic]

A jogosultságok beállításánál négy csoportban lehet megadni a jogosultságokat. Az első a globálisan érvényes jogosultságokra vonatkozik. Minden felhasználónak megadhatjuk az OpenContents Jogosultságot, ami lehetővé teszi számára, hogy a Szerkesztőségi rendszer menüstruktúrájában barangolhasson.

[pic]

Amennyiben a felhasználónkat jóváhagyóvá is szeretnénk tenni, akkor itt kell hozzáadni a Jóváhagyó jogosultságot is, portálszerkesztők esetén pedig a portálszerkesztő szerepkört kell kiválasztani.

A második csoportban pontosítani lehet az egyes tartalomstruktúrához tartozó jogosultsági szintet.

• A tartalom struktúra bármely pontján meg lehet határozni, hogy a hozzáféréshez milyen szerepkörrel kelljen rendelkezni. Aki nem rendelkezik ezzel, az nem tehet semmit az adott tartalommal, illetve az alatt.

• Ha a hierarchia több pontján van megadva ilyen szabály, akkor egy adott ponttól felfelé haladva mindig az első szabály lesz érvényben

• Ha valaki rendelkezik az adott szerepkörrel, akkor a szerepkör által meghatározott jogosultságokkal ruházódik fel a tartalom elemen, vagy az alatt.

• Ezt a fajta szerepkört valamilyen szinten meg kell különböztetni a többitől, mert csak az adott tartalom alatt ruházódik fel a felhasználó ezekkel a jogosultságokkal, alapvetően ezekkel nem rendelkezik a rendszer egészére nézve. Ezt a rendszernek mindig figyelembe kell vennie.

A harmadik blokkban adhatjuk meg a Szerkesztőségi rendszerbeli navigáció lehetőségeit. Amennyiben a Globális jogosultság adott, akkor az összes site-hoz hozzáférhet a felhasználó.

A negyedik blokkban szabályozható a Felső menü ( Portálok között elérhető lista. Ez azokra a felhasználókra vonatkozik, akiknek a portálon is vannak feladataik. Például fórum moderátorok, külső adatbázis kezelők, vagy épp portál oldali telefonkönyv kezelők. Itt is érvényes a Globális jogosultság, azaz aki ezzel rendelkezik, az valamennyi portálhoz hozzáfér.

4. Menüelemhez kapcsolódó jogosultság megadása

A Szerkesztőségi rendszerben az egyes menüpontokhoz rendelhetőek szerkesztők. Ehhez a menüponton jobb gomb (Jogosultságok ( Felhasználói jogosultságok menüpont használható. Az itt megjelenő listában láthatóak a menüelemhez tartozó felhasználók. A jobb felső sarokban lévő Hozzáadás ikonnal adható hozzá új ember a listához.

[pic]

Itt hozzáadható a megfelelő szerepkör a megfelelő felhasználóhoz. A felhasználó loginnevének a kezdetét megadva kereshetünk az emberek között. A listából kiválasztva menthető a jogosultsági lista.

[pic]

5. Cikk felvitel menete jóváhagyásos jogosultság kezelés esetén

A Szerkesztő felhasználó felviszi a cikket az általa szerkeszthető rovatba. A létrehozott cikk előtt egy kérdőjel jelzi, hogy jóváhagyásra vár. A jóváhagyó felhasználó az általa felügyelt rovatban az egyes cikkek jobb gombos menüjében elérhetővé válik a Jóváhagyás gomb. A jóváhagyás után csak a publikáció maradt hátra. Vezető esetén lehetséges bekapcsolni az automatikus publikációt, így ez a lépés kimaradhat. Ezzel a cikk publikálódik a portálra, és megjelenik a felhasználók előtt.

[pic]

Amennyiben a felhasználónak portál oldali szerkesztői feladata is van, akkor a felső menü Portálok menüjében megjelenik a számára engedélyezett portál is. Erre kattintva a Tartalomfa eltűnik, és megjelennek a portál konfigurációjának menüpontjai. Itt a szerepkörnek megfelelő, engedélyezett menüpontok jelennek meg.

Szervezeti egység

A szervezeti egységes segítségével az alattuk található tartalmak foghatóak össze. Megadható hozzá egy e-mail cím, ami Portál felületén az összes, adott szervezeti egység alatt található tartalom esetén megjelenik az oldalon. Ezen kívül a Portál Adminisztrációs felületén található statisztikai modulban lehetőség van szervezeti egység szerinti szűkítésre is azon felhasználók számára, akiknek van írási joga az adott szervezeti egységre.

[pic]

Diagram

A tartalomtípus segítségével látványos Fusion Chart alapú diagramok hozhatóak létre, melyek a képekhez hasonló módon cikkekbe illeszthetőek.

[pic]

A mezőknél kötelező kitölteni a diagram megnevezését, opcionálisan megadható leírás, illetve kulcsszavak is.

Ezt követően meg lehet adni a létrehozandó diagram forrását, ami egy XML fájl feltöltésével tehető meg. Az állomány kiválasztása után az alsó sorban található Feltöltés gomb segítségével tölthető fel. Az XML fájlnak illeszkednie kell a Fusion Chart által támogatott sémára.

Ezt követően a diagram alatti szekcióban meg lehet adni a diagram egyéb paramétereit, például méretét, formátumát, és a feliratokat, valamint a sablonját.

A paraméterek kiválasztása után az új diagram a Generál gomb segítségével tekinthető meg.

Tartalmak kijelölése, sorrendezése, mozgatása

A fejezet olyan hasznos opciók ismertetésével foglalkozik, amelyek nagymértékben felgyrosíthatják a mindennapi munkavégzést, növelhetik a hatékonyságot.

Többszörös kijelölés

A többszörös kijelölés lehetővé teszi, hogy egyszerre ne csak egy tartalom elemet, hanem akár többet is kiválasszunk, és azokkal egyszerre hajtsunk végre bizonyos műveleteket (másolás, mozgatás, stb..)

A tartalmakat alapvetően a Ctrl billentyű lenyomása és folyamatos nyomvatártása melletti bal egér kattintással lehet kijelölni, illetve a kijelölt elemet „ismét kijelölve” törölni a kijelölést. A kijelölést a szerkesztőségi rendszer kék háttérszínnel emeli ki a listázókban:

[pic]

Ha nem szeretjük a speciális billentyűzet kombinációkat, akkor a jobb gombos helyi menüben található „Kijelölés”, ill. a „Kijelölés törlése” menüpontokkal ugyanezt a hatást érhetjük el. A menüben található még egy fontos menüpont: Összes kijelölés törlése. Ezzel a kijelöléseket lehet törölni. Az elemeket több különböző mappából (rovatból) is kijelölhetjük.

Hol használhatjuk a többszörös kijelölést:

• Az elemek egy mappán belüli sorrendezésére. Egyszerre több elemet sorrendezhetünk egymás alá a lista egy adott pontján. Ez természetesen egy elem esetén is nagyon hasznos.

• Átmozgatásnál

• Másolásnál

• Törlésnél

Sorrend beállítása

Abban az esetben, ha a portálon a cikkek sorrendjét nem a prioritás, hanem a rovatban található sorrend határozza meg, ott a listában JobbEgér -> Sorrend menüpontban található elemekkel lehet beállítani a sorrendet.

[pic]

A sorrend beállítására szolgáló menüpontok csak akkor jelennek meg, ha az adott elem sorrendezhető, és a lista a természetes sorrendet mutatja. A lista akkor mutatja a természetes sorrendet, ha nincs aktív sorrend kiválasztó nyíl:

[pic]

Az aktív sorrend kiválasztó nyilak pirosan jelennek meg. Ha erre a nyílra rákattintunk, akkor átlépünk ebbe az üzemmódba, és a lista a természetes sorrendet fogja mutatni. Ekkor megjelennek a fenti sorrend beállító menüpontok is. A bal oldali „Tartalmak” fa struktúrát megjelenítő tartalomböngésző mindig a természetes sorrendet mutatja, ezért ott a sorrend menü mindig elérhető.

Az egyes menüpontok jelentése:

|Beszúrás |Csak akkor aktív, ha van kijelölt elem (lehet akár több is). Ha megnyomjuk, akkor a kijelölt elemeket |

| |beszúrja az elé az elem elé ahol éppen állunk. Másik mappából (rovatból) nem lehet ezzel a módszerrel |

| |áthozni az elemeket, arra a mozgatás menüpont szolgál! |

|Tetejére |Az első pozícióra mozgatja az elemet |

|Feljebb |Egy pozícióval feljebb mozgatja az elemet |

|Lejjebb |Egy pozícióval lejjebb mozgatja az elemet |

Átmozgatás

Az átmozgatandó elemen jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből válasszuk az „Átmozgatás” pontot! A kijelölt elemeket - vagy azt az elemet, amelyen éppen állunk - át tudjuk mozgatni egy másik elem alá. Azt, hogy hová mozgatjuk az elemet, egy felugró kiválasztó ablakban kell megadnunk.

[pic]

Miután kiválasztottuk az elem helyét, megjelenik egy oldal, amelyen felsorolja a program a kijelölt elemeket. Itt még törölhetjük a kijelölésből azokat az elemeket, amelyeket mégsem kívánunk átmozgatni.

Megjegyzés: A másolási célhely kiválasztásánál csak azok a mappák jelennek meg, a bal oldali böngészőben, amelyekbe az átmozgatást el lehet végezni. Például egy binárist nem lehet egy hagyományos rovat alá átmozgatni, ezért a rovatok meg sem jelennek.

[pic]

Ha nem volt külön kijelölt elem, akkor azt az elemet mozgatja át a program, amelyen megnyomtuk az “Átmozgatás” menüpontot. Ebben az esetben is jóvá kell hagynunk a műveletet a célhely kiválasztása után.

Másolás

Másolás helyett inkább a referencia képzést javasoljuk, mert ez utóbbinál nem válik el egymástól az eredeti és a másolt elem. A hivatkozott tartalom módosulásakor nem kell figyelni a hivatkozások frissítésére, hiszen azok automatikusan frissülnek. A működési módja teljes egészében megegyezik az átmozgatásnál leírtakkal.

Törlés

A törlés menüponttal a kijelölt elemeket, vagy azt az elemet lehet törölni, amelyen megnyomtuk a menüpontot. A törlés előtt a program még egyszer rákérdez a törlés jóváhagyására.

Csatolások kezelése

A szerkesztőségi rendszer használatakor alapvetően három féle csatolással találkozhatunk:

• belső csatolás (pl.: cikkeken belüli kép, link, st)

• alapértelmezett tartalom

• külső csatolás (pl.: rovathoz csatolt banner, cikkhez csatolt előző cikk)

Belső csatolások

A belső csatolások nevükből következően mindigy egy kisebb tartalmi egységen belül értendőek. Ilyen például a cikkek formázott szöveges mezőjébe beszúrt kép, link, egyéb objektum. A belső csatolások esetében egyszerre mindig egy objektumot választunk ki, és helyezünk el a csatolandó elemen belül. Több tartalom együttes kiválasztása nem lehetséges.

Belső módon csatolt tartalmak esetében az eredeti anyagon belül jelenik meg a csatolt tartalom, például egy cikken belül jelenik meg a beszúrt kép.

Egy cikken belül akár több csatolt tartalom (pl.: kép) is megadható.

Alapértelmezett tartalom

Alapértelmezett tartalom esetén azt adjuk meg, hogy az eredeti rovatra navigálva milyen tartalomnak kell megjelennie. Például egy „Ügyfélszolgálat” rovatra alapértelmezett tartalomként beállítva az „Ügyfélszolgálat elérhetősége” cikket, a rovatra menve mindig a cikket fogják látni a honlapot látogatók. Alapértelmezett tartalmat alapvetően rovatokra lehet definiálni, és mindig csak egyetlen tartalom választható ki.

Külső csatolások

Külső csatolása lényegét tekintve az összes fontosabb tartalom típusnak van, és általában a szerkesztő felület alján helyezkedik el „Csatolások” címmel:

[pic]

Itt csatolhatunk a tartalmakhoz (rovathoz, cikkhez) olyan kiegészítő anyagokat, amelyek nem képezik szerves részét az anyagnak, nem határozzák meg a belsejét, hanem kiegészítő információkkal szolgálnak. Rovatok esetén például bannereket lehet csatolni, míg cikkek esetében képgalériákat, letölhető állományokat, linkeket stb. Ezek a portálon jellemzően a cikkek alatt jelennek meg, ezzel is jelezve a kiegészítő szerepüket.

A csatolás a kívánt típusra kattintva (pl. szavazások) a felpattanó ablakban kell megkeresnünk a feltölteni kívánt állomány helyét, majd ha megtaláltuk, az adott elemre jobb klikkel kattintva a Kiválaszt paranccsal csatolhatjuk.

Az egyes csatolási kategóriákat (például „Cikkek”, „Képek”, stb…) csatolási csoportoknak hívjuk, és egy csatolási csoporton belül akár több csatolást is kiválaszthatunk.

Rugalmasságuk révén a csatolásokkal elég sok funkciót meg lehet valósítani, ugyanakkor ez magában hordozza azt a veszélyt is, hogy az egymásra hivatkozó sok csatolásban könnyen el lehet keveredni.

Csatolások haladó használata

A szerkesztőségi rendszerben olykor bonyolult tartalom struktúra található. Az elemek egymásra hivatkoznak, egymáshoz kapcsolódnak. Azért hogy ezeket a kapcsolódó elemeket is könnyen lehessen szerkeszteni, bevezetésre kerültek a belső szerkesztő menük. Minden csatolt elemen a JobbEgér gomb megnyomásával felhívható az adott elem szerkesztésére szolgáló menü, amely az elérhető műveleteket tartalmazza.

[pic] [pic]

Ha ezen a menün hívjuk meg a szerkesztés menüpontot, akkor egy másodlagos szerkesztő oldal jelenik meg (felugró ablak), ahol a szerkesztési művelet elvégezhető, nem kell külön megkeresni és megnyitni a hivatkozni kívánt elemet. Figyeljünk ugyanakkor oda arra is, hogy amennyiben az az elem, amelyet ily módon kívánunk megszerkeszteni több helyen is hivatkozva van, mindenhol módosulni fog éppen úgy, mintha külön szerkesztettük volna. Például egy imagebanner több aloldalon is szerepel és új képet töltünk fel, akkor mindenhol az új kép fog megjelenni.

[pic]

Egyszeres csatolás

A szerkesztőségi rendszerben számos helyen kell egy vagy több csatolt elemet kiválasztani. Erre a csatolás kiválasztása oldal szolgál.

Egyszeres csatolás esetén egyetlen elemet tudunk kiválasztani (például alapértelmezett tartalom esetében). A “csatolás kiválasztása” ablakban új elem létrehozására is lehetőségünk van. A felső kereső mezővel pedig a kiválasztható elemek között tudunk keresni.

[pic]

Többszörös csatolás

Ha egyszerre több csatolást is ki lehet választani, akkor az előzőekben tárgyalt “Többszörös kijelölés” funkcióval lehet ezt a legegyszerűbben megtenni. A kiválasztó menüben legalább egy kijelölt elem esetén megjelenik a “Kijelölt elemek kiválasztása” menüpont is. Ezzel lehet csatolásra kiválasztani a kijelölt elemeket. Az elemek kijelölése a “Többszörös kijelölés” fejezetben bemutatott módon történik.

[pic]

A főoldalon megjelenítendő több bannert például könnyedén, egyszerre ki tudjuk választani.

Változatok kezelése

Lehetőség van egy tartalom különböző változatainak egységes kezelésére, ami az esetek többségében a nyelvi váltás lehetőségét takarja. Lényeges, hogy a változatkezelés megbízható működéséhez előzőleg az Adminisztráció alatt megtegyük a szükséges beállításokat, illetve szükséges meghatározni az alapértelmezett változat típust (például alapértelmezett változat lehet a Magyar nyelv). Működését tekintve tehát egy adott alapértelmezett változat típushoz rendeljük hozzá a többi változatot.

Szerkesztéskor a változatfülekkel rögtön átugorhatunk egy másik változatra és szerkeszthetjük azt is. Ha egy tartalom-típusnak léteznek változatai, akkor már új felvitelekor ki kell választani.

Új változat felvitele

Tartalom szerkesztésekor megjelenő változatfülnél, ha a listából választunk egy elemet, akkor automatikusan létrejön az új változat. A kiinduló változat mezőinek tartalma átmásolódik az új változatba. Így egyszerűbb az új változatot felvinni, mert csak módosítani kell a szöveget.

Új változat létrehozásakor ki lehet választani az új változat helyét, a tartalom helye melletti Válasszon linkre kattintva.

Fontos! Amennyiben elkészült az egyik változat, mindenképpen mentsük le! Hiába kattintunk át a másik fülre, mindig csak az aktuálisan szerkesztett tartalom kerül tárolásra. Erre oda kell figyelni, nehogy elvesszen a munkánk.

Változatok utólagos módosítása

Amennyiben egy cikk valamilyen oknál fogva nem megfelelő változatú (például Angol oldal alatt magyar változatú cikk szerepel), abban az esetben az elemen történő jobb kattintással válasszuk ki a Változat módosítása menüpontot. Itt fel fogja ajánlani a választható változatok listáját, amiből ki kell választanunk a számunkra megfelelőt. Amennyiben nem történt meg létrehozatalkor a változat meghatározása, akkor az összes választható lehetőség felsorolásra kerül.

Rovatok esetén azért is érdemes meghatározni a változatot, mert így a rovat alatt létrejövő új tartalmak alapértelmezés szerint a szülő rovat változatával jönnek létre. Tehát egy angol rovat alá angol cikk kerül alapértelmezés szerint.

Változatok összerendelése

Előfordul olyan eset, hogy különböző szerkesztők hozzák létre ugyanazon tartalom más-más nyelvű változatait vagy korábban nem történt meg ennek beállítása. Ilyen esetekben a rendszer biztosítja a tartalmak utólagos összerendelésének lehetőségét. Ehhez ki kell jelölnünk először az egyik majd a másik elemet, majd ezek megjelenik a helyzetérzékeny menüben egy új elem: Változatok összerendelése

A változatok összerendelését választva az összes kijelölt tartalom listázásra kerül, ezek közül kell kiválasztani a társítandó tartalmakat. Csak különböző változatú tartalmak társíthatóak, de természetesen nem csak kettő (előfordulhat, hogy valamelyik elemből van Magyar-Angol-Német változat is). Amennyiben az általunk társítani kívánt elemeken kívül van még más is kijelölve, akkor csak az érintetteket kell kiválasztani.

Amennyiben egy elemnek már létezik azonos nyelvű változata, akkor a rendszer hibaüzenettel jelzi ezt. Ilyen esetben vagy törölni kell a korábbi társított változatot, vagy pedig másik elemhez kell hozzárendelni

[pic]

Verziókezelés

A verziókezelés lehetővé teszi, hogy minden tartalom mentéskor egy új verzió jöjjön létre. Ezáltal megtekinthető a korábbi verziók tartalma, és vissza is lehet állni egy korábbi verzióra. Törölt elemek is visszaállíthatóak, ha engedélyezve van az adott tartalomra a verziókövetés.

Tartalmanként két szinten lehet beállítani a verziókezelést:

• csak a törölt tartalmat lehet visszaállítani

• minden mentéskor létrejön egy verzió, és bármilyen korábbi verzióra vissza lehet állni, beleértve a törölést is

Csak azokra a tartalmakra vonatkozik, melyekre engedélyezve van a verziókezelés!

Visszaállítás egy korábbi verziótartalomra

A kiválasztott tartalom helyi menüjének Verziókövetés almenüjének Verziók visszaállítása pontjára kattintva listázódnak az adott tartalom verziói.

A verzió lista elemének helyi menüpontjai:

• Verzió megtekintése: előnézettben megtekinthető a kiválasztott verziójú tartalom.

• Visszaállítás: a kiválasztott verziójú tartalom lesz az aktuális tartalom.

• Törlés: törölhetőek a feleslegesen tárolt verziók.

Törölt elemek visszaállítása

A helyi menü Verziókövetés almenüjének Verziók visszaállítása pontjára kattintva, kilistázódnak a kiválasztott elem törölt gyermek-elemei.

A törölt elemek listája egy elemének helyi menüpontjai

• Verzió megtekintése: előnézetben megtekinthető a törölt elem.

• Visszaállítás: a kiválasztott elem visszaállítódik.

• Törlés: véglegesen törlődik a tartalom a rendszerből.

Publikáció

A DOKK4 szerkesztőségi rendszer két komponensét, a site-ot illetve a portált a publikáció folyamata köti össze. A portál és a szerkesztőségi rendszer kapcsolódásának alapos megértéséhez szükséges átlátnunk ezt a folyamatot.

A Publikáció általános ismertetése

A CMS rendszerből a tartalmak a portál(ok)ra az úgynevezett publikációs folyamat során kerülnek át. A publikáció sikeres befejeződéséig a tartalmak (illetve az abban eszközölt változások) csak a CMS-ben jelennek meg, a portál rendszeren nem. Erre egyrészt azért van szükség, mert így a szerk. rendszerben olyan tartalmakat is felvehetünk, amelyeket nem, vagy csak később szeretnénk megjeleníteni a portálon. A másik ok a szétválasztására pedig az, hogy a két rendszer eltérő adatbázisokkal dolgozik (teljesítmény és rugalmassági okokból), és az adatbázisok szinkronizációját valamilyen módon biztosítani kell.

A tartalmakat publikáció szempontjából 3 kategóriába lehet sorolni:

• még nem publikált tartalmak (jóváhagyásra váró elemek),

• már publikált tartalmak,

• valamilyen hiba folytán nem publikálható tartalmak.

A publikáláskor egy ún. publikációs csomag készül, ami tartalmaz minden olyan elemet, amelyet a publikáláskor el kell helyeznünk a portálon. Ez a publikációs csomag kerül átadásra a portálnak feldolgozás céljára.

Függőben levő elemek kezelése

Publikáció során a tartalomszerkesztőben felvitt és jóváhagyott tartalmak átkerülnek a portálra. Azokat a tartalmakat, amelyek nincsenek jóváhagyva, a Tartalom>Publikáció függőben lévő elemek alatt tekinthetjük meg:

[pic]

Ezt a menüpontot csak akkor láthatjuk, ha rendelkezünk a tartalmak jóváhagyására vonatkozó jogosultsággal, és csak azokat az elemeket fogjuk látni, amelyek jóváhagyására jogunk van. A listából a jobb oldalon megjelenő zöld pipa ikonra kell kattintanunk ahhoz, hogy jóváhagyhassuk az aktuális elemet:

[pic]

Az ikonra kattintáskor a rendszer egy felugró ablakban megerősítést vár a műveletre vonatkozóan.

Abban az esetben, ha egy tartalom hivatkozik egy olyan anyagra, amely még nem lett jóváhagyva, akkor maga az eredeti tartalom sem kerül ki a portálra, hiszen a hivatkozott függőben levő elem megakadályozza ezt. Például van egy cikkünk, (Rendkívüli bejelentés) amelyben egy szöveget belinkeltünk egy másik cikkre (Cikk ami nincsen jóváhagyva, de be van linkelve). Jelenleg mindkét cikkünk függőben van, de a „Rendkívüli bejelentés”-t jóváhagyjuk mégsem jelenik meg a portálon. Ez azért van, mert a belsejében belinkeltük a másik cikket, amely még nincsen jóváhagyva, ezért megakadályozza az eredeti cikkünk publikálódását, amit a függőben levő elemek listájában is láthatunk:

[pic]

Ha jóváhagyjuk a hivatkozott cikket, (Cikk ami nincsen jóváhagyva) akkor az eredeti cikkünk is meg fog jelenni a portálon.

A tartalomszerkesztőben az egyes tartalmak előtti zöld pipa azt jelenti, hogy a tartalom jóvá lett hagyva, míg a kérdőjel azt jelzi, hogy a tartalom jóváhagyásra vár. Ebben az esetben a függőségek miatti blokkolódást nem láthatjuk, csak magukra a tartalmakra vonatkozó jóváhagyást.

[pic]

A jóváhagyást elvégezhetjük a cikken jobb egérgomb kattintásra előugró helyi menüből is. Rögtön a tartalom megszerkesztése után ez egy gyors és könnyen elérhető módszer, sok cikk esetében azonban fáradtságos lenne minden elemet egyenként jóváhagynunk, ezért használjuk inkább az előzőleg bemutatott függőben levő elemek listáját.

Automatikus jóváhagyás

Az automatikus jóváhagyás beállításával utasíthatjuk a rendszert, hogy minden általunk lementett tartalmat automatikusan hagyjon is jóvá, azaz engedélyezze annak publikációját. A mentés után a végrehajtott módosításaink tehát azonnal meg fognak jelenni a portálon, ezért ha olyan tartalmat szerkesztünk amelyet külön szeretnénk jóváhagyni, akkor kapcsoljuk ki ezt az opciót! Az automatikus jóváhagyást a Beállítások -> Testreszabás alatt lehet megadni:

[pic]

Az automatikus jóváhagyás természetesen csak abban az esetben működik, ha megfelelő jogosultságokkal rendelkezünk.

A publikálás folyamata

A publikálási folyamat alapvetően négy nagyobb lépésből áll, melyeket a publikálási folyamat jelző is megjelenít számunkra, a Tartalmak ( Publikációs feladatok listában. Ezzel kapcsolatosan teendőnk nincsen, csupán képet kaphatunk arról, hol tart a folyamat a portál és a CMS rendszer viszonyában.

A publikáció lépései:

• függőségek keresése ( van-e olyan elem, amelynek függősége megakadályozza az aktuális tartalom publikációját

• publikációs adatcsomag összeállítása

• publikációs csomag elküldése a portál részére

• publikáció lezárása: a publikáció eredményét a szerk. rendszer eltárolja saját rendszerében

Normál esetben a publikáció nagyon gyorsan lezajlik, így ezt a folyamatot nem tudjuk lépéseiben megfigyelni, csak akkor, ha rendkívül sok adatot szeretnénk egyszerre kipublikálni a portálra.

Publikáció engedélyezése/tiltása

Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy a publikációt letiltsuk egy portálra vonatkozóan. A hétköznapi munka során erre szinte sosincs szükség, csak különleges esetekben. A publikációt letiltani az Adminisztráció –> Publikációs célpontok felületen lehetésges a tiltó, illetve engedélyező gombok megnyomásával.

Publikációs feladatok listázása

Ha a publikáció során bármilyen probléma lép fel, akkor a portálon nem fogjuk látni a tartalomszerkesztőben felvitt változásokat. A Publikálásra váró elemek listáját a felső menü Tartalmak –Publikáció pontjában tekinthetjük meg, amennyiben van rá jogosultságunk. Az összes publikációs feladat megjelenik, amelyeket újraindíthatunk vagy törölhetünk. Egy publikációs feladat jellemzően egy tartalom publikálását tartalmazza.

[pic]

Ebben a felsorolásban láthatjuk az összes függő elemet is, a jóváhagyási listával ellentétben azonban nincsenek csoportosítva a jóváhagyási blokkolódások miatti tartalmak. A publikációs feladatok külön kezelődnek a szerk. rendszerben, és mivel itt alapvetően publikációs feladatok kezelésére van módunk, itt is egyenként jelennek meg.

Láthatjuk azt is, ha egy publikációs csomag valamilyen oknál fogva elakad, vagy publikációs hiba lépett fel.

A megjelenő hibaüzenet segít a hiba okának felderítésében. A leggyakoribb hibaok, hogy a CMS nem éri el a portált, illetve egy tartalomban olyan hiba van, ami miatt az nem alakítható át XML formátummá.

Egy publikációs folyamatot újraindíthatunk vagy törölhetünk, módosításra nincsen lehetőség, illetve a publikáció visszavonására sem.

A publikációs lista automatikusan is frissül bizonyos időközönként, ha azonnal szeretnénk látni az aktuális állapotot, használjuk a lista felső részén elhelyezkedő „Frissítés”[pic] gombot!

Publikációs hibák kezelése

Ritka esetben előfordulhat hibás publikáció, amely a legtöbb esetben a publikációs feladat újraindításával sikeresen végrehajtható. A publikációs feladat újraindításához kattintsunk az adott feladat mellett megjelenő [pic] ikonra. A publikációs feladat törlése adminisztratív célokra van fenntartva, normál felhasználás esetén NEM kell törölnünk. Amennyiben sok olyan hibás publikáció is van, amelyet kézzel hosszadalmas lenne egyenként újraindítanunk, akkor használhatjuk a lista tetején elhelyezkedő [pic] „Összes publikációs folyamat újraindítása” gombot is, amely minden hibás feladatot megpróbál újból végrehajtani.

Testreszabás

Személyes adatok beállítása

A Beállítások menüpont Személyes Adatok pontjában az alábbi adatokat módosíthatjuk magunkról:

• jelszó

• vezetéknév, keresztnév

• email cím

• telefonszám

Általános beállítások testreszabása

• Nyelv: kiválasztható a CMS felület nyelve.

• Automatikus visszaállítási információ mentése: minden tartalomról az itt beállított időközönként biztonsági mentés készül.

• Elemkiválasztó ablak automatikus frissítése: a böngészőben történt eseményekre (pl. átnevezés, jóváhagyás, törlés, sorrendmódosítás) automatikusan az elemkiválasztó ablak frissített értékei jelenjenek meg.

• Kiválasztásának előnye: az elemkiválasztó minding a legfrissebb értékeket mutatja. Hátránya: ha épp tartalomszerkesztés közben átnevezünk egy tartalmat, akkor a szerkesztésből az elemkiválasztóra ugrik.

• Automatikus jóváhagyás: ilyenkor egy tartalom mentése automatikusan jóváhagyódik és publikálódik. Ha nincs aktiválva, akkor egy tartalmat többször is szerkeszthetünk, anélkül hogy publikálódna a portálra.

Kedvencek szerkesztése

A kedvencek használatának segítségével a sűrűn szerkesztett tartalmak fa-beli pozícióját elmenthetjük, majd könnyedén visszakereshetjük. Ennek köszönhetően ha sokszor kell használnunk egy, a fa struktúra mélyén elhelyezkedő rovatot, nem kell minden egyes esetben kinyitni az összes felette levő rovatot. Elég csak kiválasztani a kedvencek közül, és a rendszer már oda is ugrik a kívánt helyre

Tegyük fel például, hogy minden nap fel kell vennünk egy rovatba (napi hírek) egy újabb cikket. A felhasználónak nem kell minden egyes alkalommal megkeresni a rovatot a navigációs panelen (bal oldalt). Elegendő az első alkalommal megkeresni, majd kedvencként való elmentése után a következő alkalmakkor visszakeresni.

Adott tartalmat kedvencként felvenni a szokásos „Új” gomb megnyomásával, majd a mappa vagy kedvenc kiválasztásával tudunk. Egy nevet is meg kell adnunk a kedvencünknek, amellyel a későbbiekben hivatkozni tudunk rá. A mentés után a kedvencet kiválasztva annak tartalma a jobb oldalon fog megjelenni, de a navigációs panelen NEM választódik ki. Ehhez „A fában ugrás erre az elemre” nyomógombot kell kiválasztanunk.

Üzenetkezelés

Üzenet megjelenítő ablak

A szerkesztőségi rendszer teljes körű belső üzenetkezelést tartalmaz. A képernyő jobb legfelső részén helyezkednek el Beérkezett üzenetek illetve az Üzenet Küldése ikonok. Az első szám mutatja az olvasatlan leveleink számát, a második az összes beérkezett levelünk számát.

[pic]

Üzenet küldése

Az üzenetküldés egy felugró ablakban történik. Az üzeneteket több felhasználónak is el lehet küldeni, így itt több címzett kiválasztására is mód van. Abban az esetben, ha nem választunk ki címzettet, minden felhasználó megkapja az üzenetet.

[pic]

Az alapelem pontban kiválaszthatjuk, hogy melyik site-ok felhasználóinak akarunk üzenetet küldeni.

A felületen egy listát kell kiválasztani. A Kiválasztási minta ablakban meg kell adnunk egy a felhasználók neveire illeszkedő mintát. A mintában használhatunk ’?’, ’,’ és ’*’ karaktereket is.

Itt a „kiválasztás” gombra kettintva, csak a mintára illeszkedő felhasználók kerülnek a címlistába, a „Hozzáad” gombra bökve pedig az eddigi listához hozzáadódnak a találatok. A teljes listát a „Törlés” feliratú gombbal üríthetjük. Ha végeztünk a kiválasztással a „Mentés” gombot megnyomva visszakerülünk az üzenetszerkesztő ablakhoz, amiben megjelennek az itt kiválasztott felhasználók.

[pic]

Ezután meg kell adni az üzenet prioritását, a fent részletezett három osztálynak megfelelően. Meg kell adni az üzenet szövegét, valamint a lejárat dátumát, ha nincs megadva, akkor az üzenet nem jár le sohasem.

Ha van megadva lejárati dátum, akkor ez után a dátum után az üzenet automatikusan törlődik a rendszerből, ez akkor hasznos, ha olyan üzenetet szeretnénk küldeni, melynek egy bizonyos idő után már nincs jelentősége.

Keresés

A kereső funkció a tartalmak egyszerű visszakereshetőségét támogatja. A találatokat találati pontosság (relevancia) szerint rendezi sorba. A találati listában látható a talált elemek:

• neve

• típusa (pl. cikk, kép)

• a találati pontosság

• tartalom utolsó módosítási dátuma

• tartalom létrehozója

• szűkített előnézet

A talált elemek helyi menüje elérhető a találati listában (ezáltal innen is kiadható a szerkesztés parancs).

Ha több szót írunk be a kereső mezőbe szóközzel elválasztva, akkor azokat a tartalmakat is megtalálja, amiben csak az egyik szó szerepel. A lista elejére kerülnek azok, melyekben mind a két szó szerepel.

Ha konkrét szövegrészletre szeretnénk keresni, akkor " jelek közé tegyük a beírt szövegrészletet.

A kereső értelmezi a ? (egy karaktert helyettesítő) és a * (több karaktert helyettesítő) karaktert is.

Egyszerű keresés

Az egyszerű keresés elérhető a felső menüsor Tartalmak / Egyszerű keresés menüpontjában

Az egyszerű kereső a megadott kifejezés alapján keres az összes tartalom kereshető mezői között.

Időintervallummal alapján is lehet keresni. A kereső a dátum vizsgálatakor a tartalom utolsó módosítási dátumát veszi figyelembe.

Összetett keresés

Az összetett keresés a felső menüsor Tartalmak / Összetett keresés menüpontjából érhető el.

Tartalomtípusonként lehet keresni, a típuson belüli kereshető mező alapján.

Egy tartalomtípus kiválasztása után megjelenek a kiválasztott tartalom kereshető mezői:

• Típus

• Felcím

• Cím

• Alcím

• Módosítás dátuma (-tól)

• Módosítás dátuma (-ig)

• Lead

• Törzs

• Forrás

• Szerző

• Kulcsszavak

• Másodlagos kulcsszavak

• Szép URL

CMS Adminisztráció

Rendszer-információk

Információk a rendszerről

• Maximális memória: a CMS által használható maximális memóriaméret. A CMS-t futtató környezetben (pl. Apache Tomcat) lehet beállítani.

• Lefoglalt memória: a maximálisan memóriából lefoglalt memória mérete.

• Szabad memória: a lefoglalt memóriából a szabad (nem használt) memória mérete

• Futó szálak: az aktív programszálak száma

• Összes felhasználó száma: a rendszerbe regisztrált felhasználók száma.

• Bejelentkezett felhasználók száma: jelenleg a rendszerbe bejelentkezett felhasználók száma.

• Tartalmak: A rendszerben található tartalmak darabszáma tartalomtípusonkénti bontásban.

Gyorsítótárak

• A rendszer a hatékony működés és a megfelelő válaszidő elérésére gyorsítótárakat használ. Ezekben eltárolja az egyszer már az adatbázisból lekért objektumokat, és a következő kérésre már innen szolgálja ki. A gyorsítótáraknak csak olvasási műveleteknél van jelentősége, írásnál, módosításnál automatikusan törlődnek, így a rendszer mindig szinkronban van az adatbázissal. A rendszer számos gyorsítótárat használ, amelyek ebből a menüből érhetőek el és állíthatóak be. A megjelenő listában a következő pontok jelennek meg:

• Név: A gyorsítótár neve.

• Méret: A gyorsítótár maximális elemszáma.

• Lejárat: A gyorsítótár elemeinek élettartalma.

• Telítettség: Hány elem van jelenleg a gyorsítótárban, és ez hány százaléka a maximális elemszámnak.

• Találat: A lekérések során hányszor történt kiszolgálás a gyorsítótárból.

• Kihagyás: A lekérések során hányszor történt kiszolgálás nem a gyorsítótárból.

• Performancia: A gyorsítótár hatékonysága. A gyorsítótárból kiszolgált lekérések száma osztva az összes lekérés számával.

Gyorsítótárak beállításai

Az egyes gyorsítótárak helyi menüiből érhetőek el a szerkesztés paranccsal a gyorsítótárak beállításai. Ebben a menüben adhatóak meg a gyorsítótárak főbb paraméterei.

• Engedélyezés: Az adott gyorsítótár engedélyezve van, ha nem, akkor minden egyes kérelem adatbázis művelettel jár. Ekkor a rendszer jelentősen lelassulhat.

• Maximális méret: a gyorsítótárban tárolható elemek száma. A gyorsító tárak mérete nem végtelen, ha elérik az itt megadott határt, akkor a legrégebben bekerült elemek automatikusan kidobásra kerülnek.

• Elévülési idő: A gyorsítótárakba bekerült elemek az itt megadott idő után automatikusan kidobásra kerülnek a gyorsítótárból. Az értéket milliszekundumban kell megadni.

A helyi menü A cache törlése parancsával törölhető egy adott gyorsítótár tartalma.

Összes gyorsítótár ürítése

Ezzel a funkcióval az összes gyorsítótár egyszerre törölhető.

Feladat Ütemező

A rendszer periódikusan futó tevékenységeinek beállításait tartalmazó felület. A szerkesztőségi rendszer több ponton is használ időszakosan futó feladatokat, ezek állapota és futási beállításai tekinthetőek meg itt.

A megjelenő lista oszlopai:

• Név: A folyamat neve.

• Állapot: A folyamat most éppen várakozik e (Vár), vagy éppen aktív (Fut).

• Engedélyezve: A folyamat engedélyezettsége, csak az engedélyezett folyamatok futhatnak.

• Hátralévő futások: Hányszor fut le még az adott folyamat.

• Periódusidő: Mennyi idő telik el a folyamat két futása között.

• Engedélyezés kezdete: A folyamat engedélyezésének kezdő időpontja, ez előtt az időpont előtt a folyamat nem futhat.

• Engedélyezés vége: A folyamat engedélyezésnek vége, ez után az időpont után a folyamat nem futhat.

Folyamatok beállítása

Ez egyes folyamatok beállításai a folyamatok helyi menüiből érhetőek a el szerkesztés paranccsal. Itt a következő beállítások érhetőek el:

• Engedélyezés: A folyamat engedélyezettsége, csak az engedélyezett folyamatok futhatnak.

• Hátralévő futások: Hányszor fut le még az adott folyamat., ha Végtelen van beállítva, akkor nincs korlát.

• Periódusidő: Mennyi idő telik el a folyamat két futása között.

• Engedélyezés kezdete: A folyamat engedélyezésének kezdő időpontja, ez előtt az időpont előtt a folyamat nem futhat.

• Engedélyezés vége: A folyamat engedélyezésnek vége, ez után az időpont után a folyamat nem futhat, ha Nincs van beállítva, akkor nincs ilyen korlát.

A helyi menü Azonnali futtatás parancsával az adott folyamat azonnal futtatható.

Keresés újraindexelése

A vezérlőpult keresés pontjában lehet a keresési indexet újragenerálni. Ekkor a szerkesztőségi rendszer minden felvett tartalomnak elvégzi a keresési újraindexelését és javítja az esetleges index hibákat. Az újraindexelés sok tartalomnál hosszabb folyamat is lehet, ezért ha az újraindexelés folyamatban van, akkor ugyanebben a menüpontban érhető el a folyamat aktuális állapota és itt lehet megszakítani is a folyamatot.

A funkciót adatbázis visszaállítás, vagy a keresési funkció helytelen működése esetén célszerű alkalmazni.

Felhasználó menedzselés

A Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment pontban állíthatóak be a szerkesztőségi rendszer felhasználói, a felhasználók globális jogosultságai és a rendszerbe felvett szerepkörök.

A szerkesztőségi rendszer felhasználó kezelése szerepkör alapú. Ez azt jelenti, hogy az egyes jogosultságokat (például rovat megnyitása, cikk írása) szerepkörökbe vonjuk össze (például újságíró, szerkesztő) és ezeket a szerepköröket rendeljük hozzá az adott felhasználókhoz. Ez azért hatékony, mert így elég csak egyszer összeállítani a szervezetnek megfelelő szerepköröket és ezután ezeket bármilyen új felhasználó esetén már csak így összefogva kell hozzárendelni a felhasználókhoz.

A DOKK4 szerkesztőségi rendszer a szerepkör alapú modellt azzal egészíti ki, hogy két részre bontja a szerepköröknek a felhasználókhoz való rendelését. Az Alapvető Jogosultságok a rendszer minden pontján érvényesek, míg a többi szerepkör hozzárendelés mindig egy adott tartalom fa részre vonatkozik. Tehát, ha egy felhasználó megkapja például a hírek rovatra az újságírói szerepkört, akkor csak a hírek rovatban és annak alrovataiban rendelkezik majd az újságírói szerepkörnek megfelelő jogosultságokkal, más rovatokban nem.

Felhasználók

A Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Felhasználók pontban tekinthetjük meg a felhasználók listáját, vagy a helyi menü felhasználásával hozhatunk létre új felhasználót.

Új felhasználó létrehozása

A Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Felhasználók menüpont helyi menüjéből vehetünk fel új felhasználót. Az itt megadandó mezők:

• Felhasználói név

• Jelszó

• Jelszó ismétlése

• Vezetéknév

• Keresztnév

• E-mail cím

• Telefonszám

Felhasználók beállításai

A felhasználók beállításait megváltoztatni a Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Felhasználók pont alatt megjelenő felhasználói listában lehet.

Módosítás/Törlés

Itt az egyes felhasználók helyi menüinek Módosítás parancsával lehet megváltoztatni, szintén itt a Törlés paranccsal lehet törölni a felhasználókat.

Jogosultságok

A felhasználók helyi menüiből állíthatóak az egyes felhasználók alapvető jogosultságai. Itt több kategóriát látunk, kategóriánként 2 dobozzal, a bal oldalon jelennek meg a felhasználók jogosultságai, míg a jobb oldalon a rendelkezésre álló, a felhasználónak meg nem adott jogosultságok, közöttük elemeket átmozgatni a középen lévő nyilakkal lehet.

Az itt beállítható elemek a következők:

• Alapvető Jogosultságok: Azokat a szerepköröket lehet itt megadni, amelyekkel a felhasználó az összes általa elérhető tartalmon rendelkezik, függetlenül annak elhelyezkedésétől.

• Tartalom hozzáférés: Azokat a site-okat lehet itt megadni, amelyek tartalmaihoz a felhasználó hozzáférhet, azok a site-ok, amelyek itt nincsenek beállítva nem is jelennek meg a menüben. Ez a beállítás csak azt határozza meg, hogy a felhasználó böngészhesse az adott tartalmat, az ide vonatkozó jogosultságokat az adott tartalomnál kell megadni.

• Tartalom adminisztráció: Itt adható meg, hogy a felhasználó melyik site-okon rendelkezzen adminisztrátori jogokkal.

Szerepkörök

A Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Szerepkörök pontban tekinthetjük meg a szerepkörök listáját, vagy a helyi menü felhasználásával hozhatunk létre új szerepkört.

Új szerepkör létrehozás

A Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Szerepkörök menüpont helyi menüjéből vehetünk fel új szerepkört. Az itt megadandó mezők:

• Szerepkör neve

• Szerepkör leírása

• Jogosultságok: A bal oldali dobozban azok a jogosultságok jelennek meg, amelyek részét képezik a szerepkörnek, a jobb oldalin pedig azok, amelyek nem. A középen lévő nyilakkal lehet a jogosultságokat a két doboz között mozgatni.

Szerepkörök beállításai

A szerepkörök beállításait megváltoztatni a Vezérlőpult/Felhasználó Menedzsment/Szerepkörök pont alatt megjelenő felhasználói listában lehet.

Módosítás/Törlés

Itt az egyes szerepkörök helyi menüinek Módosítás parancsával lehet megváltoztatni, szintén itt a Törlés paranccsal lehet törölni a szerepköröket.

Tartalom alapú jog hozzárendelés

A nem alapvető szerepkörök felhasználókhoz rendelése a tartalom struktúra alapján történik. A hozzárendelések az egyes tartalmi elemekre adhatóak meg, így ezek beállításai a tartalmi elemek helyi menüjének Jogosultságok pontjában történik. A hozzárendelés a tartalom fában öröklődik, tehát ha egy tartalmi elemre megadtuk a szerepkör hozzárendelést egy felhasználóra, akkor az a tartalmi fában alatta elhelyezkedő elemekre is érvényes lesz.

Tartalom kezelés

Változat kezelés

Alapértelmezett változatok létrehozása

Itt definiálhatjuk az alapértelmezett változatokat. Pl. különböző nyelvi változatokat.

Változat hozzárendelés

Itt határozhatjuk meg, hogy mely tartalom típusokra engedélyezzük a különböző változatokat. Pl. ha a cikkszerkesztőben egy cikknek fel akarjuk vinni az angol változatát is, akkor előbb itt ezen a felületen a cikk tartalomtípushoz hozzá kell rendelnünk az angol változat lehetőségét is! A hozzárendelést az egyes tartalomtípusok előtti nyílra kattintva tehetjük meg. Beállíthatjuk továbbá, hogy melyik változattípus legyen az alapértelmezett. Az adott tartalomnál ez fog megjelenni a szerkesztőben míg a többi változat a háttérben lesz és egy választófüllel lesz elérhető.

Változat típusok

Itt megtekinthetjük a már felvitt változat típusok listáját és a hozzájuk rendelt tartalom típusokat.

Metaadatok kezelése

A tartalom szerkesztőben tartalmak felvitelekor lehetőségünk van az adott tartalom metaadatainak definiálására. Pl. hogy egy képnek mi a forrása, vagy egy cikknek ki a szerzője. Ebben a menüpontban globálisan tudjuk szerkeszteszteni ezeket a metaadatokat az egész portálra vonatkozóan. Pl. ha egy szerzőt a portálon számos cikkhez rendeltünk, akkor ebben a menüpontban tudjuk módosítani az adott metaadatot, pl. szerző nevét, anélkül, hogy minden egyes cikkben meg kellene változtatnunk azt. A gombra kattintva megtekinthetjük a bővíthető típusok listáját, majd az egyes típusok előtti nyílra kattintva módosíthatjuk, törölhetjük a típushoz tartozó elemeket. Pl. a cikk szerzők típusra kattintva megtekinthetjük a cikkszerzők listáját, módosíthatjuk ill. törölhetjük az egyes neveket.

Verziókövetés

A tartalom szerkesztő részben már láttuk, hogy verziókövetés funkcióval visszatérhetünk a szerkesztett tartalom egy korábbi változatához. De ahhoz, hogy ez működjünk, ezt a funkciót aktiválnunk kell az adott tartalomtípusra, pl. cikkekre.

Beállítások

Itt állíthatjuk be, hogy az egyes tartalom típusokra milyen verziókövetési módot szeretnénk választani.

Három lehetőségünk van: Nincs verzió követés választása esetén a tartalomra értelemszerűen nem lesz aktiválva a verziókövetés funkció. A Csak törlés visszaállítás választása esetén, ha töröljük a tartalomszerkesztőben az adott funkciót, akkor lehetőségünk lesz visszaállítani az utolsó elmentett verzióra. Teljes verziókövetés esetén a rendszer elment minden korábbi verzió és azokra visszatérhetünk később.

Visszaállás egy előző címkére

Itt lehetőségünk van kiválasztani, hogy melyik előző verzióra szeretnénk visszaállni.

Lefoglalt adatok feloldása

Az rendszeradminisztrátor ezen menüpont alatt az összes felhasználó által lefoglalt adatot tekintheti meg. A tartalmak előtti jelölőnégyzetet bejelölve ki lehet választani, majd a törlés gombra kattintva ki lehet törölni a zárolásokat.

Hibás linkek

A CMS-be felvitt hibás webiránytűk listája látható itt. A Kód oszlopban láthatjuk a hibaüzenet kódját, és a jelentés oszlopban annak rövid leírását. Jobb gomb/Szerkesztés menüt választva a hibás linkek szerkeszthetők.

Belső tartományok

Ezt a menüpontot választva beállíthatjuk, mely szerverek számítanak ún. baráti domainnek, vagy belső tartományoknak. Ha egy link kimutat a portálról, a látogató a következő biztonsági üzenetet kapja:

„Kedves látogatónk, az ön által kiválasztott link elnavigál az oldalainkról, biztos, hogy követi?”

A baráti domainek esetében azonban ez az üzenet nem jelenik meg.

Hierarchikus kulcsszavak

A tartalom szerkesztőben cikkek ill. egyéb tartalmak felvitelekor megadhatunk kulcsszavakat, melyek a portálon való kereséskor segítik a tartalom lokalizációját. Ebben a menüpontban vehetünk fel, szerkeszthetünk, törölhetünk kulcsszavakat. Ezeket a kifejezéseket tartalmak felvitelekor a [pic] gomb megnyomásával illeszthetjük a tárgyszavak mezőbe.

Hierarchikus szerkezetet is adhatunk kulcsszavainknak. Kulcsszavakon belül felvehetünk újabb kulcsszavakat, és azokon belül akár további kulcsszavakat is. Pl. ha azt szeretnénk, hogy amikor a látogató a portál keresőjébe beírja pl. az ingatlan szót, és így megtalálja a keresési találatok között mindazokat a tartalmakat, amelyek tartalmazzák a telek tárgyszavakat is, akkor vegyük fel kulcsszóként az ingatlan szót, azon belül pedig a telek szavunkat, és az adott tartalmak felvitelekor a tárgyszavak mezőbe illesszük be ezeket a kulcsszavakat.

Publikációs célpontok

Ennél a menüpontnál a portálok létrehozásánál beállított publikációs kezelők beállításait tekinthetjük meg, szerkeszthetjük, tilthatjuk valamint lehetőségünk van az adott portál publikációs naplójának megtekintésére. A publikációs napló gyakorlatilag egy log fájlhoz hasonlóan listázza a publikáció során felmerülő hibákat.

[pic]

Feltöltés

Külső forrásokból érkező tartalmak betöltésére szolgál.

Feltöltés menete a következő:

1. Állomány kiválasztása: A főmenü Feltöltés pontjára kattintva lehet feltölteni a tartalmakat. Itt kell kiválasztani a feltöltendő fájlt. Majd a Feltöltés gombra elkezdődik az importálás.

2. A feltöltés menetét folyamatosan nyomon követhetjük, ha a frissítés gombra kattintunk. Ebben az állapotban figyelhetjük a feltöltés mentetét, az esetleges hibákat, és megnézhetjük előnézetben a feltöltött tartalmakat. A tartalmak ideiglenes állapotúként kerülnek feltöltésre és nem publikálódnak egészen a jóváhagyásig.

3. Ha már ebben a fázisban kiderül, hogy a feltöltött tartalmak hibásak, akkor a feltöltést megszakíthatjuk a megszakít gombbal.

4. Csomópontok megfeleltetése Egy adott tartalomszolgáltatótól tartalmainak első betöltésekor a feltöltött tartalmak egy ideiglenes helyre kerülnek (Feltöltés/Temp). A legfelső csomópontokat meg kell feleltetni egy CMS-beli csomópontnak (elemnek). A Temp könyvtár alatt levő elemek helyi menüjének megfeleltetés pontjával lehet kiválasztani azt a tartalmak alatt lévő elemet, amelyre meg szeretnénk feleltetni.

5. Ha már egyszer feltöltött tartalom módosítását töltjük fel, akkor már automatikusan az előzőleg kiválasztott helyre kerül az elem.

6. Feltöltés jóváhagyása: Ha az összes felső csomópontot megfeleltettük, akkor jóváhagyhatjuk a feltöltést a jóváhagyás gombra kattintva. Ekkor az összes feltöltött elem állapota ideiglenesről normálra módosul és publikálódik.

7. Feltöltés elvetése: A feltöltés bármely szakaszában meg lehet állítani a feltöltést, majd el lehet vetni. Ha a tartalom újként jött létre akkor törlődik, ha módosítás volt akkor visszaáll a feltöltés előtti tartalmi állapot.

8. Feltöltések naplózása A feltöltések naplózva vannak. Megtekinthető mikor milyen tartalmakat töltöttünk be és hova azokat hova helyeztük. A feltöltés/feltöltések listája elemre kattintva megjelennek az eddigi feltöltések, és állapotuk. A kiválasztott feltöltésre kattintva megjelenik a feltöltött tartalmak részletes listája és előnézetben meg is tekinthetőek.

Statisztika

Lehetőségünk van a szerkesztőségi rendszer (nem a portál!) statisztikáinak lekérésére, és azok CSV (vesszővel tagolt text fájl) formátumban való elmentésére. Három lekérdezési mód közül választhatunk:

Felhasználók szerint

Válasszuk ezt a menüpontot, ha arra vagyunk kíváncsi, hogy egy adott felhasználó meghatározott időszakban milyen tartalom típusra milyen műveleteket hajtott létre. Valamint szűkíthetjük a listát egyes portálokra is. A művelet a létrehozást, módosítást, törlést jelenthet. A generált listában láthatjuk az adott felhasználó mikor, melyik tartalmat hozta létre, törölte, vagy módosította és az egyéb oszlopban pedig általában a tartalom méretét láthatjuk bájtokban ill. flekkekben. 1 flekk egy A4-s oldalnyi tartalmat, kb. 1500 karaktert jelent.

[pic]

Tartalmakként

Válasszuk ezt a menüpontot, hogy ha azt szeretnénk lekérdezni, hogy melyik portálon meghatározott időszakban egy adott tartalom típust ki hányszor hozott létre ill. törölt.

[pic]

Belépési statisztika

Listázhatjuk adott időszakban meghatározott felhasználóra, hogy milyen műveletet (belépés, kilépés, sikertelen belépés), mikor, milyen IP címről hajtott végre.

[pic]

Portál adminisztrációs felület ismertetése

A DOKK4 szerkesztőségi rendszer két komponensét, a site-ot ill. a portált a publikáció folyamata köti össze. A portál szerkesztői felületének alapos megértéséhez szükséges átlátnunk ezt a folyamatot.

Publikáció

A CMS rendszerből a tartalmak a portál(ok)ra az úgynevezett publikációs folyamat során kerülnek át. A publikáció sikeres befejeződéséig a tartalmak csak a CMS-ben jelennek meg, a portál rendszeren nem. Erre azért van szükség, mert a két rendszer eltérő adatbázisokkal dolgozik (teljesítmény és rugalmassági okokból), és az adatbázisok szinkronizációját valamilyen módon biztosítani kell.

A tartalmakat publikáció szempontjából 3 kategóriába lehet sorolni: még nem publikált tartalmak (jóváhagyásra váró elemek), már publikált tartalmak, valamilyen hiba folytán nem publikálható tartalmak.

Publikáció során a tartalom szerkesztőben felvitt és jóváhagyott tartalmak átkerülnek a portálra is megjelenítésre. Azokat a tartalmakat, amelyek nincsennek jóváhagyva a Tartalom>Publikáció függőben lévő elemek alatt tekinthetjük meg. Ezt a menüpontot csak akkor láthatjuk, ha meg van a jogosultságunk tartalmak jóváhagyására. A függőben lévő elemek publikációját itt engedéyezhetjük.

A tartalom szerkesztőben egyes tartalmak előtti zöld pipa azt jelenti, hogy a tartalom jóvá lett hagyva, míg a kérdőjel azt jelzi, hogy a tartalom jóváhagyásra vár.

A tartalom szerkesztőben a módosított tartalmakat (cikkeket, rovatokat) tehát publikálnunk kell, hogy azok meg is jelenjenek a portálon. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a tartalomra jobb gombbal kattintva kiválasztjuk a publikálás menüt, de hogy ne kelljen ezt minden egyes alkalommal megtenni, az egész site-ra engedélyezhelyük a folyamatos publikációt. A portál szerkesztői felületen a Portál szerkesztése menüpont alatt tudjuk bekapcsolni a publikáció engedélyezését.

Ha a publikáció során bármilyen probléma lép fel, akkor a portálon nem fogjuk látni a tartalom szerkesztőben felvitt változásokat. A Publikálásra váró elemek listáját a felső menü Tartalmak –Publikáció pontjában tekinthetjük meg. Itt láthatjuk azt is, ha egy publikációs csomag valamilyen oknál fogva elakad.

A kidobott hibaüzenet segít a hiba okának felderítésében. A leggyakoribb hibaok, hogy a CMS nem éri el a portált, illetve egy tartalomban olyan hiba van, ami miatt az nem alakítható át XML formátummá.

Új portál felvétele

Minden egyes site-hoz felvihetünk egy vagy több portált. Például gyakran van szükség egy internetes és egy intranetes portálra. Az intranetes portál tartalmaz néhány extra rovatot az interneteshez képest, de tartalmilag egyébként megegyeznek. Ilyenkor nincs szükség két külön site-ot felvinni a tartalom szerkesztőben. Elég egy site, amihez két portált rendelünk, egy internetest és egy intranetest. Majd az internetes portálra létrehozunk egy portál szabályt, amelyben letiltjuk a specifikusan intranetes rovatok publikálódását. (!)

A felső menü Portálok menüpontjában jelennek meg a már felvitt site-ok, A megfelelő site-ot kiválasztva van lehetőségünk egy adott site-hoz portált rendelni. Új portál létrehozásakor meg kell adnunk a portál nevét hasonlóan a cikkek és rovatok „szépnevéhez”, leírását, valamint az elérési útvonalát (URL-jét).

A publikáció kezelő beállításainál pedig meg kell adnunk, hogy a site és a portál közötti publikációs folyamat hogyan történjen. Választhatunk a Publikáció kezelő és az ütemezett publikáció között.

Ha a portál és a szerkesztőségi rendszer egy gépen fut, célszerű kipipálni azt a mezőt, mert ez meggyorsítja a szerkesztőségi rendszer és a portál közötti kommunikációt. Ha azonban a két rendszer nincs egy gépen semmi esetre se jelöljük ki, mert akkor a kommonikáció nem fog megtörténni. A tartalom szerkesztő a felvitt ill. módosított tartalmakat ún. publikációs csomagokban küldi a portálra. Ezeket a csomagokat digitális aláírással is elláthatjuk fokozott biztonság érdekében. Valamint választhatjuk, hogy a tartalmak publikációját engedélyezzük, vagyis ne kelljen minden egyes tartalom esetében azt külön publikálni.

Ütemezett publikáció választásánál ezen felül lehetőségünk van kiválasztani, hogy a publikáció manuálisan történjen-e. Ilyenkor a tartalom szerkesztőben a Tartalom>Ütemezett publikáció menüben indíthatjuk az adott portálra a publikációt. Erre általában akkor van szükség, ha pl az intranetes ill. internetes verziója fizikailag el van különítve.

Manuális publikáció lépései: Miután kiválasztottuk a Tartalom>ütemezett publikáció menüben a megfelelő publikációs célpontot, elindíthatjuk a a publikációs csomag összeállításának folyamatát. Alőször a rendszer összeállítja számunkra az eddig felhalmozódott publikáléásra váró elemeket. Amikor ez a lista elkészült, még módunkban áll a listából elemeket törölni. Ha itt törlünk egy elemet, az nem jelenti magának a tartalomnak a törlését! Csak az adott tartalom fog kikerülni a publikációs listából. Miután elfogadtuk a listát, elkészül a publikációs csomag, amit a számítógünkre menthetünk. A fájl nevénél célszerű meghagyni a rendszer által javasoltat, mert az tartalmazza a publikáció pontos időtartamát is. A jóváhagyás lépését egyelőre ne válasszuk.

Ezt az elkészült publikációs csomagot tölthetjük fel a portál portálszerkesztőjében a Publikáció menü alatt. Csak akkor hagyjuk jóvá az ütemezett publikációnkat, miután visszajelzést kaptunk, hogy a publikáció sikeresen lezajlott,.(!) Erre azért van szükség, mert, ha valami oknál fogva a publikációs csomagot nem tudjuk feltölteni, akkor a még félbeszakíthatjuk az ütemezett publikációnkat és azt később újra megpróbálhatjuk, mert a rendszer úgy fog tekinteni a publikációs csomagban lévő elemekre, hogy azok még nem publikálódnak, és továbbra is megmaradnak a publikálásra váró elemek listájában. Azonban, ha anélkül hagynánk jóvá az ütemezett publikációnkat, hogy meggyőződtünk volna, hogy a feltöltése sikeresen befejeződött, akkor a publikációs elemek törlődni fognak a publikálásra váró feladatok listájából és így a tartalom szerkesztő már úgy tekint azokra az elemekre, hogy azok publikálódtak. De még ebben az esetben is orvosolhatjuk a szituációt, ha újrapublikáljuk a tartalom szerkesztőben az elemeket.

A portál szerkesztő felület

A DOKK4 CMS rendszerének része a Portál Szerkesztő, ami lehetővé teszi a portál testre szabását. A rendszer a CMS-be történő belépés után a felső menüsorból érhető el, miután kiválasztottuk a “Portálok” fül alól a szerkeszteni kívánt portált.

A képernyőstruktúrát két részre bonthatjuk: a baloldalon láthatjuk a szerkeszthető elemeket, míg jobb oldalon a kiválasztott szerkesztőelem részletezését, az oda tartozó szerkeszthető elemek felsorolását. A képernyő felosztása alap állapotban körülbelül ¼-ed a ¾-edhez, amit tetszőlegesen állíthatunk, ha az egérmutatót a vonalra mozgatjuk, majd nyomva tartjuk a bal gombot, míg el nem érjük a kívánt pozíciót. A jobb oldalon a felsorolt elemek a le, illetve a felfelé mutató nyilakkal rendezhetőek a kívánt tulajdonságtípus szerint. A jobb alsó sarokban kiválaszthatjuk, hogy egyszerre hány elem látszódjon a listázó oldalon, valamint találhatunk gyorslinkeket is a lista egyes oldalaira.

A szerkeszthető elemek a következők: Portál szerkesztő, Portál szabályok, Gyorsítótárak, Ütemező, Portál beállítások, Lokalizációs fájlok, XSL templatek, CSS fájlok, Design kép fájlok, HTML fájlok, Profilok, Oldal leírók, Publikáció, Biztonság, Felhasználó kezelő, Keresési index, Rovatok, Mappingek, és a különböző modulok: Fórum, RSS csatornák, Hírlevél, Dinamikus űrlap.

Az egyes elemek szerkesztési sorrendje nem mindegy, például új XSL-t csak akkor tudunk létrehozni, ha már hoztunk létre profilt, míg profil létrehozásához szükségünk van CSS fájlra.

Portál rendszer beállítások

Portál Szerkesztő

A portál beállításait szerkeszthetjük ebben a menüpontban. Módosíthatjuk a portál nevét, leírását, elérési útvonalát valamint a publikáció kezelő tulajdonságait. Beállításokról bővebben az új portál felvétele című menüpontban.

[pic]

Portál szabályok

A portál szabályok opció alatt különböző szabályokat állíthatunk be, amelyek a tartalmak megjelenítését szabályozzák. Kétféle szabálytípus vehető fel: megengedő, és tiltó szabály. Új szabály felvitelét a jobb felső sarokban lévő ikonok segítségével végezhetjük el. A kívánt ikonra kattintva egy felugró ablakban kiválaszthatjuk, hogy mely rovat mely elemére kívánjuk életbe léptetni a szabályt. A felugró ablak szintén két részre bontható, bal oldalon egy fa struktúrában láthatjuk az aktuális portál tartalmait, jobb oldalon pedig a kiválasztott mappa elemeit. A kívánt elemen jobb kattintás segítségével hívhatunk elő egy felugró menüt, ahol három lehetőségünk van: megtekinthetjük az aktuális elemet az “Előnézet” opció segítségével, hozzárendelhetjük a szabályt a mappához a “Kiválasztás” menüpont segítségével, illetve megtekinthetjük az elem hivatkozásait, a “Hivatkozások” pont segítségével. Miután elvégeztük ezeket a lépéseket, a módosításokat a “Mentés” gomb segítségével véglegesítenünk kell. Amennyiben valamit elrontottunk, a “Mégsem” gombra kattintva töröljük az eddig nem mentett változtatásokat.

Ha egy szabályt meg akarunk szüntetni, akkor a lista nézetben minden elem mellett látható “Törlés” gombbal tehetjük ezt meg. A módosítások után szintén szükséges a “Mentés” alkalmazása.

[pic]

Gyorsítótárak

A harmadik menüpont alatt a gyorsítótárakat találhatjuk, amelyeket kétféleképp érhetünk el. Ha rákattintunk az ikonra, akkor a szokásos módon megjelenik a gyorsítótárakat tartalmazó lista, amit lehetőségünk van a bevezetőben írt módon listázni. Amennyiben jobb gombbal kattintottunk az ikonra, akkor két lehetőségünk van: vagy megjelenítjük a listát, vagy pedig törölhetjük a gyorsítótárakat. A lista egy tagja előtt lévő háromszögre kattintva lehetőségünk van módosítani az egyes elemek tulajdonságain, ezt azonban csak gyakorlott felhasználók tegyék, mert a helytelen beállítások megbéníthatják a rendszert. A módosítható elemek a következőek: engedélyezés, maximális méret, és elévülési idő. Az alsó részen találhatjuk a “Mentés” és a “Mégsem” gombokat, közöttük pedig az “Elemek törlése” gombot, ami az aktuális gyorsítótár elemhez tartozó elemeket üríti.

[pic]

SQL böngésző

Az SQL böngésző a portál adatbázisát teszi elérhetővé akkor is, ha esetleg a szerver közvetlen elérése korlátozott, vagy rendkívül körülményes. Rendkívüli óvatosság indokolt a használtakor, de gyakorta hasznos.

Lehetőség van Cookie-ban tárolni egy egy elkészített SQL-t, azonban ezek nyilván csak az adott gépen és az adott böngészőn lesznek eltárolva. Az SQL végrehajtásánál automatikusan lefut egy commit is, ellenkező esetben egy INSERT utasítás esetleg rollback-elődhetne vagy beragadhatna.

Ütemező

Az “Ütemező” alatt az ütemezett feladatokat láthatjuk. Itt is van lehetőség módosítani a beállításokat az elem előtt lévő háromszögre kattintva, azonban ezt is kizárólag hozzáértő felhasználóknak ajánlott megváltoztatni. A módosítható elemek a következők: engedélyezés, hátralévő futások száma, periódusidő, ütemezés kezdete, és az ütemezés vége. Itt is megtalálhatjuk a “Mentés” és a “Mégse” gombokat, valamint van még egy “Végrehajt” is, amivel azonnal el tudjuk indítani a kívánt feladatot.

[pic]

Tartalom kezelés

Lokalizációs fájlok

Az XSL megjelenítők konkrét értékek helyet egy un. Lokalizációs hivatkozást tartalmaznak, melynek értékét „kívülről”, a lokalizációs fájlban definiálunk. A lokalizációs fájl nem más, mint a portál egy adott nyelvi változatában használt lokalizációs hivatkozások gyűjteménye.

Ennek köszönhetően a portál pl. angol nyelvi változatának elkészítésekor nem kell új XSL megjelenítőket felvenni. Elég az új nyelvi változathoz felvenni egy másik lokalizációs fájlt, amiben újradefiniáljuk a hivatkozásokat. Például:

XSL:

….

#loc("portlets.search.XSL.title")

….

Sitenev_hu.properties: magyar oldalakhoz tartozó lokalizációs fájl

….

#simple search

portlets.search.XSL.title=Keresés

……

Sitenev_en.properties: a portál angol nyelvi változatához tartozó lokalizációs fájlban ugyanez

….

#simple search

portlets.search.XSL.title=Search

….

Megjegyzés: A DOKK4 CMS-ben a lokalizációs hivatkozások többsége definiálva van. Ezeket azonban a lokalizációs fájlokban felüldefiniálhatjuk.

A lokalizációs fájlok gombra kattintva megtekinthetők az egyes nyelvi változatokra meghatározott lokalizációs fájlok (pl. sitenev_hu.properties).

Jobb gomb kattintásával a következő lehetőségek közül választhatunk:

Szerkesztés: itt lehetőségünk van az adott lokalizációs fájl szerkesztésére, módosítására, kiválaszthatjuk, hogy melyik nyelvi változathoz tartozzon, ill. feltölthetünk tartalmat. Minden egyes hivatkozást új sorba írjunk.

Hivatkozás=Érték

Pl.: portlet.auth.XSL.title=Ügyintézés

Vagy: portlet.forward.XSL.head.img=…/…/images/head_img.jpg

A # jellel kezdődő sorok nem kerülnek értelmezésre, csak megjegyzésként szolgálnak. A változtatások elmentését ill. elvetését a szokásos módon tehetjük meg.

Törlés: törli a lokalizációs fájlt. A rendszerben definiált alapértelmezett lokalizációk megmaradnak.

A jobb felső sarokban lévő gombbal új lokalizációs fájlt is felvihetünk.

XSL megjelenítők

Ez alatt a menüpont alatt találhatjuk az egyes oldalak kinézetét beállító XSL fájlokat. XSL-t az oldal leíró szerkesztőben lehet egy portlethez hozzárendelni, míg az XSL-ben felhasználhatóak a CSS fájlokban definiált osztályok a “Class” tulajdonság beállításánál.

Ezen a ponton létrehozhatunk, módosíthatunk, illetve törölhetünk XSL megjelenítőket. Új elem létrehozását a jobb felső sarokban lévő ikon segítségével végezhetjük, amely ikon egy új ablakban megnyitja a szerkesztő felületet. Először is el kell neveznünk az új XSL-t, itt ügyeljünk arra, hogy a nevek kis/nagybetű érzékenyek. A következő lépésnél, a profil kiválasztásánál a rendszer egy legördülő menüből automatikusan felkínálja a “Profil” menüpont alatt létrehozott elemeket. A harmadik lépés a tartalom felvitele, ahol magát az XSL forrást írhatjuk be. Miután mindennel végeztünk, itt is a “Mentés” gombbal véglegesíthetjük a változtatásokat. Ha valamit nem jól csináltunk, például nem adtuk meg a profilt, már létező nevet adtunk meg, vagy nem érvényes az XSL amit bevittünk, akkor a lap tetején megjelenő hibaüzenet alapján javíthatjuk a hibát.

Már létező elemet vagy magára az elemre kattintással, vagy a jobbgombos menü “Szerkesztés” parancsának segítségével végezhetjük el. A szerkesztés során egy ugyan olyan ablak jelenik meg, mint új elem létrehozásánál, csak a mezők már ki vannak töltve.

XSL törlését a jobbgombos menü “Törlés” parancsának segítségével végezhetjük el. Miután kiválasztottuk ezt az opciót, a rendszer még egyszer rákérdez a döntésünkre, majd véglegesen törli az XSL-t a rendszerből.

[pic]

Az XSL-ek hivatkozhatnak más XSL-ekre, lehetővé téve ezáltal, hogy bizonyos funkciókat kiemeljünk külön XSL-ekbe. A contentview XSL például hivatkozik az összes olyan tartalom XSL-jére, amiket meg tud jeleníteni (article, event, gallery, stb..)

Azon template-ek amelyek egy XSL-ben már elérhetőek (pl.: include-olás útján), azok a hivatkozott XSL-eken belül szintén elérhetőek. Például a formattedtext XSL be van include-olva a contentview XSL legelső sorában, ezért onnantól kezdve az összes többi hivatkozott XSL-en belül (pl.: article) is elérhető. A formázott szöveg megjelenítését elegendő csak a formattedtext XSL-ben kell megvalósítani, minden más XSL csak hivatkozni fog rá. Az egész portálrendszerben megjelenő XSL-ek ilyen hivatkozások útján működnek.

CSS fájlok

A “CSS fájlok” menüpont alatt a rendszerben lévő CSS fájlokat módosíthatjuk, illetve létrehozhatunk újakat. A funkciók az XSL megjelenítőknél leírtakhoz hasonlóan működnek, van azonban néhány különbség. Itt nem kell profilt meghatároznunk, illetve lehetőség van külső fájl feltöltésére is. A törlés menüpont átkerült a szerkesztőfelületre, a “Mentés” és a “Mégse” gomb közé.

[pic]

Design képek

Ebben a pontban a megjelenítéshez használt képeket találhatjuk. A képeket először fel kell vinnünk a rendszerbe a jobb felső sarokban lévő ikon segítségével. Itt meg kell adnunk a kép nevét, és fel kell töltenünk egy képfájlt, például gif, vagy jpg kiterjesztésűt.

[pic]

Html fájlok

Az oldalleírókban használt HTML portletek a többi portlettől eltérően nem egy XSL fájlt, hanem egy HTML fájlt jelenít meg. A HTML fájlok gombra kattintva ezeket a fájlokat tekinthetjük meg.

A jobb felső menüsor gombjaival vehetünk fel új HTML fájlokat vagy könyvtárokat. Új HTML fájlok felvitelekor ügyeljünk arra, hogy a felvitt tartalom egy div tag-en belül legyen, megfeleljen az XHTML szabványainak, de ne tartalmazza a , a ill. a tageket.

Az egyes fájlokra jobb gombbal kattintva szerkeszthetjük ill. törölhetjük a fájlt.

Profil

Profilok a különböző nézettípusokhoz szükségesek. Ilyen profilok például a normál profil, profil a vakok és gyengénlátók számára, vagy például a nyomtatási profil. A menüpont alatt listázhatjuk a meglévő profilokat, létrehozhatunk új profilt, vagy törölhetünk létező profilt az előző pontokban megismert módszerekkel. Törlésnél figyeljünk arra, hogy hivatkozhatnak XSL fájlok az adott profilra, amik a rendszerben maradhatnak.

Új profil létrehozásánál először is meg kell adnunk a profil nevét, majd az URL előtagot, és a tartalom változatot. URL előtagként akár több címet is megadhatunk vesszővel elválasztva, mindig a legfontosabbat írjuk be az első helyre! Ezek után ki kell választanunk azt a mappát, ahova a profil mutat. Ezt egy felugró ablak segítségével tehetjük meg. Ezek után már csak a nyelv, és a médiatípus beállítása van hátra. Utolsó lépésként meg kell még adnunk egy CSS fájlt is. Ehhez a rendszer előre elkészíti a rendszerben lévő elemek listáját, amiből választhatunk. A változtatásokat a megszokott módon menthetjük, vagy elvethetjük.

Profil módosításnál hasonlóképp kell eljárni, a mezők már ki vannak töltve, és a név kivételével módosíthatóak.

[pic]

Oldal leírók

Az oldalleíró határozza meg a portál oldalainak felépítését és megjelenését. Egyszerű hasonlattal élve az oldalleíró egy olyan építőjátéknak tekinthető, amiben kis alkotóelemekből (cikkek, szavazás, gyik, fórum, stb...) építhetjük fel az összetett, bonyolult működésű portál oldalakat. Például egy portál felső részére elhelyezhetünk egy bannert, bal oldalára egy menüt, jobb oldalára pedig egy cikk megjelenítőt. Természetesen ezeket az építőkockákat akár más struktúrában is elhelyezhetnénk: például a banner legyen alul, a menü pedig jobb oldalon. Az építőkockákat nevezzük portleteknek. Például a cikkek megjelenítését a ContentViewPortlet végzi.

A portletek csoportosítva vannak attól függően, hogy milyen funkcionális szerepet töltenek be a portál működésében. Például a keresési találat megjelenítő és a fórumokat listázó portlet különböző kategóriákban találhatóak az eltérő funkcionalitás miatt Az oldalleíróknál nem csak az oldalak felépítését lehet beállítani, hanem az egyes portletek kinézetét meghatározó paramétereket is: például milyen XSL-eket használjon, vagy hogy milyen széles legyen egy megjelenő oszlop.

Az oldalleíróknak két típusuk lehet: oldalleíró, vagy oldalrészlet-leíró. Egy oldalleíró portleteket, konténer elemeket, és oldalrészlet-leírókat használhat fel egy struktúra leírásához.

Az oldalrészlet leíró több portletet foghat össze egyetlen egységbe, melyet aztán több különböző oldal leírón is felhasználhatunk. Ennek az előnye, hogy ha sok oldalleíró felépítése hasonló (például bal oldalt található egy menürendszer) akkor nem kell minden egyes leíróban külön elhelyezni a portleteket és azok tulajdonságát beállítani. Elég csak egy közös oldalrészlet leírót elkészíteni a megfelelő módon, majd erre hivatkozhatunk az összes oldalleíróban. Például ha az összes oldal felső részén el szeretnénk helyezni egy bejelentkeztetést végző és egy bannert megjelenítő portletet, akkor erre célszerű létrehozni egy külön oldalrészlet leírót, majd az összes oldalleíróban erre hivatkozni.

Új oldal létrehozását a megszokott ikon segítségével kezdeményezhetjük. Ez után meg kell adnunk az oldalleíró nevét, kategóriáját, majd ezek után kezdhetjük el szerkeszteni magát az oldalleírót. Az, hogy oldalleírót, vagy oldalrészlet-leírót szerkesztünk, az csak a szerkesztőben dől el.

A szerkesztőfelület hármas tagozódású. Bal oldalt találhatóak az építőelemek, középen a létrehozott oldalleíró, jobb oldalt felül a létrehozott szerkezet fa nézete, alatta pedig a kiválasztott elem tulajdonságai, paraméterei. A paraméterek szerkesztése a megfelelő cellába való kattintással történik, de csak a második oszlop elemei szerkeszthetőek.

Az építőelemek első csoportja a portletek, melyek kategória szerint csoportosítva láthatóak. A második csoport a kontroll elemek csoportja. A portletek az oldal tagozódását alapvetően nem tudják szabályozni, arra a „container” elemeket használhatjuk, amelyek segítségével a táblázat-szerkesztőhoz hasonlóan adhatjuk meg hány oszlopból álljon az adott oldal. A portletek felhelyezése csak ezután következhet a megfelelő táblázat megfelelő helyére Itt találhatjuk az oldalleírót (page), oldalrészlet-leírót (pagelet), az oszlopos elemet (multicolumn), illetve a négyzetrács (grid) elemet. Egy új oldalleíró építésénél legelőször egy page elemet kell felvenni. (Oldalleíró-részlet esetében pedig legelőször egy pagelet elemet kell felvennünk!). Más elemet ezelőtt a lépés előtt, illetve ilyen elemet később felvinni nem lehetséges. Ha ilyet próbálnánk meg, akkor a szerkesztő egy hibaüzenettel tájékoztat a művelet érvénytelenségéről. Az építőelemek harmadik csoportja a Layout, melyben az oldalrészlet-leírók találhatóak. Az egyes elemeket drag and drop módszerrel vihetjük fel a felületre.

Egy elem felvitelénél vízszintesen három sáv jelenik meg, melyek közül a középső a legszélesebb. Ha portlet elemet vittünk fel, akkor erre a szintre már csak a fej-, vagy a láblécre dobva vihetünk fel másik elemet. Ha konténer elemet vittünk fel, akkor arra az elemre egy további elem vihető fel a középső részre, majd a többi elem szintén a fej-, illetve láblécre dobva vihető fel. Ha nem megfelelő az elemek sorrendje, akkor azt jobbgombos menü segítségével sorrendezhetjük. Lehetőség van az elemek törlésére is, szintén jobb gomb segítségével. Multicolumn elem alapból egy oszloppal kerül a felületre, amihez tetszőleges számú új oszlop adható balra, vagy jobbra, szintén jobb gomb segítségével. Grid elemnél két cella kerül elhelyezésre, amihez tetszőleges számú új cella adható akár sorba, akár oszlopba rendezve. A cellák a HTML táblázathoz hasonlóan elláthatóak rowspan, vagy colspan tulajdonsággal, ami a cellák átnyúlását szabályozza más cellák rovására.

A kiválasztott elem kijelölésre kerül a szerkesztőfelületen, illetve a jobb oldali fában is, és ez az eljárás fordított irányban is működik. A szerkesztő felületen két kattintással a szülő elem kerül kijelölésre. Az egyes konténer elemek szélességének beállítása függ a konténer típusától. Multicolumn esetén az oszlopot kell kijelölni, hogy elérjük a tulajdonságait, míg grid esetén egy cellát kell kiválasztani. Ezek után a paramétertáblában ki kell választani a “width” paramétert. Két lehetőség van: ha százalékban szeretnénk megadni a szélességet, akkor csak be kell írnunk egy 100 alatti számot, ha pedig pixelben szeretnénk megadni, akkor a szám mögé oda kell írni a “px” karaktereket is. Ne felejtsük el beállítani az egyes portletek paramétereit, mert ezek határozzák meg az oldal megjelenését, vagy hogy egyáltalán megjelenik-e az oldal. Például, ha HTML portletnél nem állítjuk be a filename paramétert, akkor az oldal egyáltalán nem fog megjelenni.

[pic]

Portletek és paramétereik

Az oldalleíró ablak jobb alsó részében találhatók az adott portlethez tartozó paraméterek ill. a hozzájuk tartozó, szerkeszthető értékek.

Vannak kötelezően kitöltendő paraméterek, amelyek megadása nélkül a portlet működésképtelen lenne. Ilyen kötelező paraméter például az XSLname, amely a portlet vizuális megjelenítését végző XSL nevét határozza meg. Ha ezt a paramétert kihagynánk, a portlet nem lenne látható az adott oldalon. Amennyiben a kötelező paramétereknek nem adunk értékeket, akkor az oldalleíró mentésénél hibaüzenetet kapunk. Vastagított betűtipus jelöli a kötelező, normál pedig az opcionális paramétereket.

A paramétereket két nagyobb csoportba sorolhatjuk: Minden portlethez tartozó általános paraméterek és csak bizonyos portletek esetében megjelenő speciális paraméterek

Általános paraméterek és lehetséges értékeik

Az általános paraméterek nagy része a portlet megjelenésére vonatkozó információkat hordozza: CSS osztályok, megjelenítendő fejléc szövegek, stb.

Az alábbiakban részletesen megadjuk melyik paraméter mit szabályoz a portlet megjelenésekor:

XSLname: kötelező megadnunk minden egyes portlet esetében. A legördülő listából választhatjuk ki a portlethez tartozó hasonló nevű XSL-t. Pl. a cikkek tartalmát megjelenítő ContentViewPortletnél a contentview XSL-t. A legördülő menüben az összes elérhető XSLmegjelenik. Amennyiben egy új XSL-t szeretnénk hozzárendelni a portlethez, akkor először hozzuk létre az XSL szerkesztőben, és utána állítsuk be a portlet paramétereként.

portalstate: a portlet portálállapotát állíthatjuk be. Egy oldalleírón belül számos portálállapotot hozhatunk létre. Egy meghatározott portálállapot aktiválódásakor, a portálon csak a hozzátartozó portletek jelenítődnek meg. Pl. a főoldalon csak azok a portletek, amelyeknek a „main” portál állapotot definiáltuk.

Egy portlethez vesszővel elválasztva több portálállapotot is rendelhetünk. Lehetőségünk van azt is meghatározni, melyik portálállapotnál NE jelenjen meg a portlet. Ilyenkor írjunk a portálállapot elé egy ! jelet. Pl. ha egy portlet portalstate paraméterének !main értéket adunk, akkor az main portálállapotnál nem fog megjelenni, minden más esetben viszont igen.

Stílus definiáló paraméterekkel lehetőség van a portlet CSS stílusinformációinak meghatározására.

class: az itt megadott érték lesz a portlet CSS osztálya

headerclass: a portlet fejlécének CSS osztályát definiálhatjuk

headertext: az itt beírt szöveg fog megjelenni a portlet fejléceként

Egyes design elképzelések megvalósításához szükség lehet a portlet fejlécét, felső, alsó, oldalsó ill. sarki részeit más-más osztályokkal definiálni. Ebben az esetben a szerkesztőségi rendszer egy táblázatot fog generálni, és adott celláihoz hozzárendeli az általunk megadott CSS osztályokat.

Az ábrán látható, hogy az adott portlet egyes részeinek formázását mely CSS osztályok szabják meg:

[pic]

Speciális paraméterek és lehetséges értékeik

Az általános paramétereken kívül bizonyos portletek igényelhetik speciális paraméterek megadását is. Például a ContentListPortlet (rovatok tartalmát listázó portlet ) esetében megadható, hogy maximum hány elemet listázzon (maxcount paraméter).

Több portlet esetében is (jellemzően a listázó portletek) közösek az alábbi speciális paraméterek:

|Paraméter neve |Paraméter |Alapértelmezett |Kötelező-e? |Rövid magyarázat |Megjegyzés, példa |

| |típusa |értéke | | | |

|count |INT |10 |false |az egy oldalon |pl: egy oldalon |

| | | | |megjelenítendő tartalmak |megjeleníthetünk akár |

| | | | |számát lehet vele |100 tartalmat is, csak|

| | | | |beállítani |akkor túl nagy lesz az|

| | | | | |oldal |

|headingid |LONG |-1 |false |megadja mely azonosító |felhasználó általi |

| | | | |számmal rendelkező |állítása NEM javasolt |

| | | | |rovatban lévő tartalmakat | |

| | | | |jelenítse meg | |

|ignorestarttimelimit |BOOLEAN |false |false |ha ez az érték be van |pl.: intranetes |

| | | | |állítva, akkor a listázó |oldalakon adott cikkek|

| | | | |az egyes tartalmak |korábbi megjelentetése|

| | | | |élesítési dátumát nem | |

| | | | |figyeli, csak a lejáratit | |

|listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |az összes almappában is | |

| | | | |listázzon | |

|maxcount |INT |-1 |false |maximum hány tartalom |pl.: egy cikk |

| | | | |jelenhet meg az oldalon |archívumban mindig |

| | | | | |csak az utolsó 10 cikk|

| | | | | |legyen elérhető, a |

| | | | | |többi ne |

|priorities |BOOLEAN |false |false |sorrendezés figyelembe |pl.: kiemelt cikkeket |

| | | | |vétele. ha ezt beállítjuk|mindig a cikklistázó |

| | | | |a sorrendezés felül fogja |elejére szeretnénk |

| | | | |bírálni az abc szerinti |helyezni |

| | | | |rendezést | |

|rule |STRING |deny |false |a típusok között felsorolt|pl.: egy listázóban |

| | | | |azonosító számú tartalmak |szeretnénk listázni a |

| | | | |megjelenését megengedi |cikkeket és az |

| | | | |(allow) vagy megtiltja |eseményeket, de a |

| | | | |(deny) |forumokat nem |

|types |STRING |4 |false |megadja mely azonosító | FELHASZNÁLÓI ÁLLÍTÁSA|

| | | | |számú tartalmakat |NEM JAVASOLT |

| | | | |jelenítsen meg a listázó. | |

| | | | |működését a „rule” | |

| | | | |paraméterrel együtt kell | |

| | | | |értelmezni | |

|contenttype |STRING |üres |true |AttachmentPortletnél ez a |Pl. egy bannert a |

| |(heading v. | | |paraméter fogja megadni az|rovathoz csatolunk, |

| |content) | | |oldalleírónak, hogy a |ezért az azt |

| | | | |csatolmány |megjelenítő |

| | | | |megjelenítésénél a |AttachmentPortlet ezen|

| | | | |rovathoz tartozó |paraméterébe a |

| | | | |csatolmányokat jelenítse |heading-et írjuk. |

| | | | |be (heading), vagy a cikk | |

| | | | |belső tartalmához csatolt | |

| | | | |tartalmakat (content) | |

|searchinparents |STRING |false |false |AttachmentPortlet esetében| |

| | | | |lehet definiálni, hogy ha | |

| | | | |nem talál csatolmányt az | |

| | | | |adott tartalomhoz, akkor | |

| | | | |keressen-e a tartalom fa | |

| | | | |struktúrájában felmenő | |

| | | | |ágon. | |

|groupnames |STRING |Üres, ekkor minden |false |Megjelenítendő csatoló |Egy Attachment Portlet|

| | |csatolmányt | |csoportok megadása, |esetében megadhatjuk, |

| | |megjelenít | |vesszővel kell |hogy az melyik csatoló|

| | | | |elválasztani az értékeket |csoportot jelenítse |

| | | | | |meg. Pl. articles, |

| | | | | |downladables stb. A |

| | | | | |teljes lista |

| | | | | |megtalálható a |

| | | | | |szerkesztőségi |

| | | | | |rendszer konfigurációs|

| | | | | |állományában az |

| | | | | |attachmentgroups |

| | | | | |szekció alatt. |

|displaypriority: |INT | |false |heading portlet esetében |Rovatok display |

| | | | |csak az adott display |prioritását a portál |

| | | | |prioritású rovatokat |adminisztrációs |

| | | | |jeleníti meg.. |felületén állíthatjuk |

|heading |STRING |-1 |false |HeadingPortlet esetében | |

| | | | |ebben a paraméterben | |

| | | | |választhatjuk, ki, hogy | |

| | | | |mely rovat alatti | |

| | | | |tartalmakat listázza | |

| | | | |menüben. | |

|src |STRING |Üres, |true |IFramePortletek URL-jét, | |

| | | | |ebben a paraméterben adjuk| |

| | | | |meg | |

|isRefreshable |BOOLEAN |false |false |Megadja, hogy a portlet |Valamilyen okból sűrűn|

| | | | |AJAX kéréssel |frissítendő portletnél|

| | | | |frissíthető-e. Csak |alkalmazható, JS és |

| | | | |speciális esetben kell |XSL támogatás |

| | | | |használni. |szükséges hozzá! |

|portletRefreshInterval|BOOLEAN |false |false |Ha frissíthető a portlet, |Ms-ekben a frissítési |

| | | | |akkor mennyi időnként |időköz értéke. |

| | | | |kerüljön frissítésre. Csak| |

| | | | |speciális esetben kell | |

| | | | |bekapcsolni. | |

Az I. számú mellékletben megtalálhatóak az oldal-összeállításhoz jelenleg elérhető portletek nevei, az esetleges speciális paraméterei, azok tulajdonságai: típusa, alapértelmezett értéke, kötelező paraméter-e?

Publikáció

A tartalomszerkesztőben felvitt és jóváhagyott anyagok a publikáció folyamat során kerülnek át a portálra. A DOKK4 CMS folyamatosan gyűjti a tartalomszerkesztőben felvitt anyagokat ill. azok módosításait és azokat ún. publikációs csomagba szerkesztve küldi meghatározott időnként a portálra. Ebben a menüpontban lehetőségünk van külső forrásból feltölteni egy DOKK4 szerkesztőségi rendszer által elkészített publikációs csomagot.

[pic]

Keresés

Ahhoz, hogy a portálon keresni tudjunk, létre kell hoznunk, vagy frissítenünk kell az index fájlt, ami a keresés alapja. Ezt ez alatt a menüpont alatt tehetjük meg. Itt az index fájl frissítésére van lehetőségünk, amit az index gombra kattintva indíthatunk el. Ez elindítja a folyamatot, ami a feltöltött tartalomtól függően fog futni. A Keresés ikonra újból rákattintva frissíthetjük az újraindexelés állapotát. Indexelés közben felfüggeszthetjük a folyamatot, amit később folytathatunk, vagy meg is szakíthatjuk azt véglegesen. Miután végzett a rendszer, kiírja a futási statisztikát.

[pic]

Rovatok

Ez alatt a menüpont alatt a tartalomszerkesztőben felvitt rovatok megjelenését szabályozhatjuk. A rovat előtti háromszögre kattintva megjelennek a rovatban felvett további rovatok, melyeknek szintén állíthatjuk tulajdonságait. A rovatoknak két tulajdonságát állíthatjuk be: a megjelenés prioritását, a megjelenés stílusát.

[pic]

Megjelenés prioritása: A rovat címeket listázó HeadingPortlet esetében a displaypriority paraméterben adhatjuk meg, hogy melyik prioritású rovatokat szeretnénk abban a menüben megjeleníteni. Pl gyakran van szükség egy felső és egy oldalsó menüre. Ebben az esetben azoknak a rovatoknak, amelyeket felül akarunk megjeleníteni, de nem akarjuk hogy az oldalsó menüben is szerepeljenek, adjunk itt egy számot pl.7-est. Ezután írjuk be ezt a számot a felső menüt megjelenítő HeadingPortlet displaypriority paraméterébe. Innentől kezdve ez a HeadingPortlet csak 7-es prioritású rovatokat fogja megjeleníteni.

Minden rovat alapértelmezett prioritása 10. A HeadingPorletek ezeket a rovatokat automatikusan megjelenítik. Ha 0 prioritást választunk, az adott rovat eltűnik a portálról, mintegy rejtve marad, de a tartalma továbbra is elérhető lesz a tartalom szerkesztőben.

Előfordulhat, hogy az egyes rovatoknak egymástól eltérően szeretnénk megjeleníteni. Ilyenkor lehetőségünk van különböző stílusváltozatokat rendelni az adott rovathoz. A megjelenés stílusa alatt kiválasztott szám hozzáadódik a rovat CSS osztályához, így azt a CSS fájlban külön designolhatjuk.

A változásokat a “Mentés” gombra kattintva véglegesíthetjük.

Mappingek

A mappingek azt adják meg, hogy a rovatok alatt elhelyezkedő bizonyos típusú tartalmak megjelenítéséhez milyen oldalleírót kell használnunk, azaz mi és hogyan fog megjelenni az oldalon. Például a cikkek rovatban elhelyezkedő cikkek listázásához a main, azaz alapértelmezett oldalleíró fog behívódni, amely pontosan tudni fogja, hogy neki cikkeket kell listáznia. A Fórum rovat alatt azonban már nem cikkeket kell listáznunk, hanem Fórum kategóriákat. Ebből kifolyólag az alapértelmezett main oldalleírót nem használhatjuk, mert az cikkeket keresne, amik viszont a bogon belül nem lesznek. A Fórum oldalleíróban viszont már meg van adva, hogy a Fórum rovatban levő tartalmak fórumkategóriák lesznek, ezért azokat másképpen kell listázni mint a cikkeket. Alapértelmezés szerint például az összes rovat típusú tartalmat lekérve a main oldalleíró fog behívódni kist portál állapottal. A main oldalleíróban a list portálállapothoz a ContentListPortlet fog tartozni, amely a rovatban elhelyezkedő tartalmakat (általában cikkeket) fog listázni.

Ez alatt a pont alatt kell beállítanunk, hogy az egyes rovatok mely oldalakon jelenjenek meg.

Háromféle mapping típus van: rovat mapping, modul mapping, és alapértelmezett mapping. Ezek listáját jobb gomb segítségével kérhetjük le. Ha simán rákattintunk az ikonra, akkor a rovat mappingek listája kerül megjelenítésre.

Új rovat mappinget a szokásos módon hozhatunk létre. A létrehozás során ki kell választani a profilt, amihez létre kívánjuk hozni a mappelést, majd ki kell választani magát a rovatot, aminek a tartalmát viszont szeretnénk látni. Ezt a szokásos rovatválasztó felugró ablak segítségével tehetjük meg. A következő pontban be kell állítanunk az öröklési tulajdonságot, például ha a fő oldal szerkezetét szeretnénk használni a többi oldalon is, akkor létre kell hoznunk egy öröklődő mappelést a kívánt mappákra. Ha valami különleges megjelenítést igényel a portál egy része, akkor kell egy nem öröklődő mappinget létrehoznunk, ami felülbírálja az öröklődő mappelést.

A következő pont a mappelés részlet beállítása. Legfelül jelennek meg az eddig hozzáadott részletek, ez alatt a táblázat alatt vehetünk fel új részleteket. Amennyiben törölni kívánjuk valamely mapping részletet, azt a sor végén található ikon segítségével tehetjük meg. Új részlet felvételekor meg kell határozni a típust, valamint az oldalt (oldalleíró, vagy oldalrészlet-leíró). Ezeket a rendszer egy legördülő menübe gyűjti, ahonnan ki kell választani a megfelelő értékeket. Kézzel csak a portál állapotot kell beírnunk, melyek általában main, view, vagy list értékeket vesznek fel. A folyamat végeztével véglegesítenünk kell a változásokat.

[pic]

Statisztika

A DOKK4 keretrendszer portál alkalmazása rendelkezik statisztika modullal, amelynek főbb funkciói az alábbiak:

• Szerver információk: ebben a menüben a rendszer néhány paramétere tekinthető meg, például rendelkezésre álló memória, vagy látogatók száma.

• Összesített statisztika: a megadott időintervallumban az adott felbontásban mutat tartalmakkal és felhasználókkal kapcsolatos statisztikákat, grafikonokat. A felbontás állításával az időintervallum kezdetét automatikusan a közelmúltba.

• Tartalom típusonkénti statisztika: megadott intervallumra lekérhető, hogy az egyes tartalomtípusokat mennyien tekintették meg.

• Keresési statisztika: a portálos keresőbe beírt keresőkifejezések gyakoriságát mutatja.

• Szervezeti egység statisztika: azon szervezeti egységek összesített statisztikái tekinthetőek meg, amelyekre a felhasználónak van írási joga.

Felhasználó menedzselés

Biztonság

Ezen menüpont alatt definiálhatók a portál rovatai megtekintéséhez szükséges jogosultságok. Pl. megadhatjuk, hogy csak azok a felhasználók láthassák a kiválasztott rovatot, akik rendelkeznek egy adott jogosultsággal vagy adott felhasználónak definálhatunk jogosultságot tartalmakra. (Itt a portálon regisztrált látogatók jogosultságait állíthatjuk! A CMS rendszergazda, ill. tartalomszerkesztői jogosultságok az Adminisztráció menüpont alatt találhatók. )

Jobb egérgomb megnyomásával a következő menüpontokat választhatjuk:

Jogosultságnak bármilyen kifejezést megadhatunk az Új Jogosultság menüpont alatt, valamint megtekinthetjük a már felvitt jogosultságok listáját. ($ jellel kezdődnek a portál rendszer által definiált jogosultságok.). A nyílra kattintva szerkeszthetjük a jogosultság nevét. A felvitt jogosultságokat lehetőségünk van szerepkörökbe szervezni az Új Szerepkör menüpont alatt.

A felvitt szerepkörök listázódnak a Szerepkörök listája menüpont alatt. A szerepköröket módosíthatjuk az előttük lévő nyílra kattintva.

A Tartalom Szabályok menüpont alatt listázódnak az egyes tartalmakhoz rendelt jogosultságok. Új tartalom szabályt is itt adhatunk meg a jobb felső sarokban elhelyezett [pic] gombbal.

Új tartalom szabály felvitelekor ki kell választanunk a tartalmat, miután egy új sor legördülő menüjében megjelenik, hogy ahhoz milyen jogosultságot csatolhatunk. Normál rovatok esetében csak az olvasási funkcióhoz rendelhetünk jogosultságokat, azonban pl. fórumok esetében külön jogosultságokat rendelhetünk az olvasási, moderáló ill. író funkciókhoz.

[pic]

Példa: Azt szeretnénk, ha a portál tartalmából egy rovatot, csak azok láthassanak, akik regisztráltak a honlapon.

A jogosultságok listájából láthatjuk, hogy a rendszer már létrehozott egy $RegisteredUser jogosultságot. Nincs más dolgunk, mint egy új tartalom szabályt létrehozni, amelyben kiválasztjuk az adott rovatot, majd a legördülő menü segítségével az olvasási funkcióhoz hozzárendeljük a $RegisteredUser jogosultságot.

A Felhasználók listáját is megtekinthetjük, ahol lehetőségünk van egyes felhasználókhoz szerepköröket, jogosultságokat hozzáadni ill. tartalom szabályokat felvenni, módosítani, törölni.

[pic]

Ahogyan a CMS esetében, úgy a portál esetében is lehetőség van a felhasználók automatikus (úgynevezett SSO) bejelentkeztetésére. Ebben az esetben felhasználói interakció nélkül azonosítjuk a felhasználót egy külső autentikációs szolgáltató, valamint a böngésző által elküldött adatok segítségével. Az autentikáció két fő részből áll: egy szűrőből, amely a portál elé helyezve elvégzi az autentikációt és belépteti a felhasználót, valamint az autentikációs szolgáltatóból, amely egy külső forrásból megszerzi a felhasználó azonosításához szükséges adatokat. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük az egyes SSO megoldásokat.

Felhasználó kezelő

Ebben a menüpontban a portálon regisztrált felhasználók regisztrációs adatai szerkeszthetők.

Portál készítése röviden

1. Hozz létre egy Site-ot a tartalomszerkesztőben, majd alatta egy Magyar oldalak főrovatot

2. A felső menüben a Portálok menüpont alatt megjelent a Site neve. Ezen menüpont alatt hozz létre egy portált. Az adatokat töltsd ki. Legfontosabb dolgok, amire figyelni kell:

a. Amennyiben ugyanazon gépen van a portál és a CMS ezt pipáljuk be (eredménye a gyorsabb publikáció)

b. A címnél a portálalkalmazás http portját adjuk meg.

c. A publikációt engedélyezzük

3. Portál szabályok állítása: általában a Magyar oldalakra kell engedélyező szabályt létrehozni.

4. Lokalizációs fájl, CSS fájl létrehozása

5. Oldalleíró elkészítése (ha ideiglenesen megfelel a default-os, akkor ezt később is lehet)

6. Profil elkészítése

7. Mapping elkészítése

8. Oldal megtekintése, tesztelés, esetleges Apache config módosítás.

Modulok

Fórum

A Fórum menüpont alatt vihetünk fel új fórumokat a portálra ill. tekinthetjük meg a már felvitt fórumok listáját. (Jobb gombbal kattintva fórumok gombra közvetlenül is elérhetők ezek a lehetőségek.)

A Fórum gombra kattintva megjelenik a már felvitt fórumok listája. Láthatjuk, hány téma, válasz tartozik az egyes fórumokhoz valamint a fórum létrehozásának időpontját.

Új fórum létrehozásához válasszuk a jobb felső sarokban elhelyezett új fórum gombot. Ekkor megjelenik a fórum szerkesztő ablak, ahol az alábbi mezők tölthetők ki.

[pic]

Szépnév: ez lesz a fórum szerkesztőségi rendszerben használt neve. Ne használjunk ékezeteket, szóközöket ill. nagybetűket.

Cím: az ide beírt szöveg fog megjelenni a portálon a fórum címeként. Itt természetesen lehetőségünk van ékezetes betűk ill. szóközök használatára.

Szöveges leírás: az ide beírt szöveg fog megjelenni a fórum leírásaként

Rovat: Itt választhatjuk ki, hogy az adott fórum melyik rovatban szerepeljen.

Prioritás: Alatt állíthatjuk be, hogy a fórum normál ill. kiemelt prioritású legye-e. A kiemelt prioritású fórumok előrébb fognak megjelenni a portálon a fórumok listájában. A kiemelt 1-es prioritású fórumok előrébb helyezkednek el, mint a kiemelt 2-es prioritásúak.

Jobb gombbal kattintva az egyes fórumokra van lehetőségünk szerkeszteni, törölni az adott fórumot. Módosíthatjuk a nevét, leírását, prioritását, melyik rovatban helyezkedjen el.

Az egyes fórumokra ill. az előttük elhelyezett nyílra kattintva tekinthetjük meg a felhasználók által az adott fórumban létrehozott témákat. Jobb gombbal kattintva az egyes témákra szerkeszthetjük, törölhetjük a témát. Módosíthatjuk címét, leírását, prioritását ill. hogy melyik rovathoz legyen csatolva. A fórum témákra ill. az előttük elhelyezett nyílra kattintva tekinthetjük meg az adott témában felvitt fórum bejegyzéseket. Itt van lehetőségünk moderálni ill. visszavonni a moderálást az adott bejegyzésre.

Rss csatornák

Az RSS az angol Really Simple Syndication kifejezés rövidítése, magyarul leginkább "egyszerű hírmegosztásnak" fordítható. Az RSS-sel több weboldalról összegyűjthetők a friss hírek és cikkek linkjei, mégpedig úgy, hogy naponta nem kell többször megnyitni az adott weboldalakat. Az úgynevezett RSS-olvasóprogram figyeli a kiválasztott oldalakat, és azonnal jelez, ha a megadott site-on új cikk jelenik meg. Az RSS használatához mindössze egy hírolvasó program szükséges, amely ingyen letölthető az Internetről.

RSS-en keresztül egyszerűen, kényelmesen és folyamatosan hozzáférhetőek pl. egy portál adott rovatának legújabb cikkei, tartalmai. Az RSS-sel a felhasználók szinte azonnal értesülhetnek arról, ha a portálon - vagy akár egy-egy kiválasztott témában - új cikk jelenik meg!

Ezen menüpont alatt hozhatunk létre új RSS csatornákat, ill. szerkeszthetjük a már meglévő RSS csatornák beállításait. A gombra kattintva tekinthetjük meg a már meglévő RSS csatornákat. Jobb gombbal kattintva az egyes csatornákat szerkeszthetjük vagy törölhetjük azokat.

[pic]

Új RSS csatorna felviteléhez válasszuk a jobb felső sarokban elhelyezett gombot.

• Rovat: itt választhatjuk ki, hogy a RSS csatorna melyik rovat változásait figyelje. Ha a Magyar oldalakat választjuk ki, akkor az egész portált figyeli az RSS csatorna. Több rovat figyelésére is van lehetőség.

• Kulcsszavak: az RSS csatorna akkor aktiválódik, ha az ide beírt kifejezés előfordul az újonnan felvitt tartalom tárgyszavai között. Ha választottunk ki rovatot, de megadunk kulcsszót, akkor az egész portálon figyeli az adott kulcsszavakat.

• Kép fájl: ezt a képet fogja megjeleníteni a RSS olvasó a RSS csatorna mellett.

• Leírás: Az RSS csatorna leírása megjelenik a portálon is az RSS csatornák listájánál, az adott csatorna alatt.

• Az élettartam, maximális elemszám ill. időtartam mezők megfelelnek a szabványos RSS paramétereknek.

A mentés gomb megnyomása után töröljük a gyorsítótárakat, hogy a változások a portálon megjelenjenek.

Hírlevél

A szerkesztőségi rendszer hírlevél moduljának segítségével a portál tetszőleges tartalmából készíthetünk hírlevelet. A hírlevél léltrehozásánál beállíthatjuk, hogy az milyen időközönként menjen ki, vagy beállíthatjuk, hogy csak akkor készüljön hírlevél, ha az adott tartalom változik. De lehetőség van soron kívüli ún. rendkívüli hírlevelek létrehozására is. A rendkívüli hírlevelet lehet időzíteni. Ebben az esetben az csak egy meghatározott időpontban kerül csak kiküldésre.

[pic]

A helyi menüben a következő funkciók közül választhatunk:

Hírlevél téma lista: Itt tekinthetjük meg a már meglévő hírlevél témák listáját. Az egyes hírlevelek előtti nyílra kattintva megtekinthetjük azok beállításait valamint a hírlevélre feliratkozottak listáját.

Új hírlevél téma: Ebben a menüpontban vehetünk fel új hírlevél témákat. Megadhatjuk, hogy mely rovat tartalmában történő változásokról készüljön hírlevél. A kulcsszavak mező kitöltésével arra is van lehetőségünk, hogy szűkítsük a feltételt azokra a cikkekre, amik tartalmaznak bizonyos tárgyszavakat. Ki kell választanuk a profilt (pl. magyar, vagy vakos oldalak).

Ezután megadhatjuk a hírlevél témájának nevét, rövid ismertetőjét és hogy az emailben kimenő hírlevél tárgya mi legyen és milyen bevezető szöveget, fejlécet, láblécet tartalmazzon a kiküldött hírlevél. Ezután van lehetőségünk meghatározni, hogy milyen feltételek teljesülése esetén menjen ki a hírlevél.

[pic]

Megadhatunk időfeltételt és/vagy tartalomfeltételt. Az időfeltételnél beállíthatjuk, hogy hány naponta és a nap melyik órájában kerüljön a hírlevél kiküldésre. Tartalomfeltételnél pedig mgadhatjuk, hogy csak akkor készüljön hírlevél, ha van már egy minimum számú cikk. A két feltétel között ha és kapcsolatot definiálunk, akkor hírlevél csak akkor generálódik, ha mindkét feltétel teljesül. A VAGY kapcsolat választásakor pedig akkor is készül hírlevél, ha csak az egyik feltétel teljesül. Belső hírlevél választása esetén a portálon a nem fog megjelenni a hírlevél.

Rendkívüli hírlevél: Egyes esetekben szükség lehet soron kívül hírleveleket kiküldeni. Ebben a menüpontban szerkeszthetünk egy rendkívüli hírlevelet. Megadhatjuk annak tárgyát, a beépített szövegszerkesztővel megszerkeszthetjük annak kinézetét., meghatározhatjuk, hogy ki kapja meg (mindenki, egy adott témára feliratkozottak, vagy csak bizonyos felhasználók. A Rendkívüli hírlevél azonnal kiküldésre kerül.

Rendkívüli időzített hírlevél lista: Ebben a menüpontban láthatjuk a meghatározott időben kiküldendő vagy már kiküldött rendkívüli hírleveleket.

[pic]

A listában láthatjuk a küldés dátumát, a levél tárgyát ill. hogy aktuális-e a kiküldése. A zöld pipa jelzi, hogy a hírlevél készen áll az adott időben való kiküldésre. A piros kereszt pedig, hogy a hírlevél már idejét múlta, elévült.

Új rendkívüli időzített hírlevél: Ebben a menüpontban vehetünk fel új rendkívüli időzített hírlevelet. A szerkesztő felület abban különbözik a rendkívüli hírlevelektől, hogy megadható a kiküldés dátuma.

Beállítások: Ebben a menüpontban adhatjuk meg a hírlevél nyelvét, ill. megadhatjuk, hogy a hírlevélről történő leiratkozás esetében milyen tárgyú és szövegtörzsű emailt kapjon a felhasználó.

Üzenőfal

Ebben a menüpontban van lehetőségünk adott tartalmakhoz üzenőfalat csatolni. A portálon az üzenőfal az adott tartalom (pl. cikk alatt) alatt jelenik meg. Az üzenőfalon minden látogatónak lehetősége van kommentálni az adott tartalmat. Az üzenő fal lehet előzetes ill. utólagos moderálású. Előzetes moderálás esetén beírt üzenetek nem jelennek meg rögtön az üzenőfalon, csak majd ha engedélyezésre kerülnek az ehhez jogosultsággal rendelkező felhasználó által. Utólagos moderálás során az üzenet rögtön megjelenik az üzenőfalon.

Moderálni az a felhasználó tud, akinek az adott tartalomhoz moderáló jogosultsága van.

Dinamikus űrlap

A dinamikus űrlapok jelentősen eltérnek a tartalom szerkesztőben elérhető HTML űrlaptól. A tartalom szerkesztőben létrehozott űrlap a portálon kitöltve meghatározott email címre küldi tovább az adatokat. Míg a dinamikus űrlapok a tartalmat megjelenítik a portálon. Dinamikus űrlapok lehetővé teszik, hogy a felhasználók is fel tudjanak vinni tartalmat a portálra, akár fizetős rendszerben is. Dinamikus űrlapokkal létrehozhatunk kereshető adatbázisokat, ahol pl. adott termék típusokra végezhetünk lekérdezéseket, a keresési találatok megjelenítésénél már az űrlaptípus felvitelénél megadhatjuk, hogy mely mezők szerint tudja majd rendezni az űrlapokat a felhasználó. Lehetőség van a kereshető mezők szűkítésére, azaz nem feltétlenül szükséges az űrlap összes mezőjét belevenni a keresésbe.

A megjelenítésben is teljes szabadsága van az űrlap típus létrehozójának, ugyanis a keresési, listázó és a megtekintő felületek akár teljesen eltérően jeleníthetőek meg. Egy űrlap portál oldalon történő megjelenítését köthetjük egy bizonyos összeg befizetéséhez is. Fizetés nélkül nem fog a többi felhasználó számára megjelenni az adott űrlap. Így a dinamikus űrlap modult akár bevételteremtő forrásként is használható. A fizetés történhet mobil telefonnal, akkor egy emeltdíjas sms-t kell küldeni egy adott számra, de lehetőség postai átutalás formájában pénzt utalni, ekkor egy felelős adminisztrátor feladatai a megfelelő kreditek portálra történő átvezetése. A feltöltés azonban megakadályozható egy jogosultság hozzárendelésével, így csak azon felhasználók lesznek képesek űrlapokat feltölteni, akik rendelkeznek ezzel a jogosultsággal. A többi felhasználó pedig csak a többi funkciót tudja használni (keresés, megtekintés, nyomtatás, továbbküldés). Így akár lehetőség van egy webshop kiépítésére is a felhasználásával.

A portálszerkesztőben a dinamikus űrlap pontnál az űrlap típusok létrehozásánál egy új típust létrehozva az alábbi szerkesztőfelület jelenik meg

[pic]

A rovat mezővel adjuk meg, hogy mely rovat alatt jelenjen meg a dinamikus űrlap. Az XSL-ek kiválasztásával tudjuk szabályozni az adott űrlap típus megjelítését. Alapvetően 3 darab XSL-t kell elkészíteni egy űrlap típushoz. Ezek a következőek::

listázó XSL: amikor a portálon megtekintünk egy űrlap típust, akkor ilyen elrendezésben fognak megjelenni az űrlap típus mezői

megjelenítő XSL: amikor egy űrlapnál a megtekintésre kattintunk, akkor ilyen formában fognak megjelenni az űrlap típus mezői

kereső XSL: az űrlap típus megtekintésénél egyből megjelenik egy kereső felület is. Ezzel az XSL-el tudjuk elrendezni az űrlap típus mezőit.

A mezők gombra kattintva tudjuk átszerkeszteni az űrlap típus mezőit. Lehetőségünk van újabb mezők felvitelére, és már meglévőek törlésére.

[pic]

A mezők paraméterei gombra kattintva az alábbi szerkesztőfelületre jutunk:

[pic]

Itt a mezők különböző paramétereit tudjuk módosítani.

Az űrlap típus szerkesztésénél az érvényesítés gombot akkor kell használni, ha módosítunk egy űrlap típust, és a változásokat végre szeretnénk hajtani a már felvitt űrlapokon is. Erre azért van szükség, mert az űrlapok tartalma el van mentve adatbázisba, és amennyiben módosítunk a mezőkön, akkor ezek a változások nem fognak megjelenni egyből.

DHTML validátor szerkesztőben olyan reguláris szabályokat tudunk létre hozni, amelyeknek a beírt adatok meg kell, hogy feleljenek, különben hibaüzenetet ad a portál a felhasználónak. Segítségével elérhetjük azt, hogy a felhasználók kövessenek egy bizonyos tartalmi formát. Például, ha a felhasználó email címét szeretnénk bekérni az űrlap egy mezőjeként, akkor a validátor (ellenőrző) a következőképpen nézne ki: (.+)\\@(.+)\\.(.+) szabállyal, ehhez pedig hozzárendeljük az „email cím hibás üzenetet”. Ezt a felhasználó akkor fogja megkapni, hogy ha egy olyan email címet adott meg, amely nem úgy épül fel, mint egy valós email cím.

Aktivációs joggal rendelkező felhasználók menupont alatt adhatunk űrlap aktivációs jogot regisztrált felhasználóknak. Ezt a jogosultságot szűkíthetjük meghatározott időre ill. egy adott összegre. Űrlap típusok felvételénél meghatározhatjuk, hogy az adott űrlap típus, fizetős-e és kitöltésének mennyi az „ára”. Ez az ár vonódik le a felhasználó rendelkezésére álló összegből. erre a funkcióra van szükség fizetős apróhirdetések adminisztációjához. A regisztrált felhasználó miután belépett a portálon látni fogja hogy az adott űrlap kitöltése fizetős-e ill. hogy hány darab űrlapot tud még aktiválni. A felhasználó látni fogja az általa felvitt, de már lejárt hirdetéseket is, míg mások csak az érvényes hirdetéseket tekinthetik meg. A felhasználó törölheti és ha úgy állítottuk be, akkor módosíthatja is a már felvitt tartalmakat.

Az alábbi kép egy ilyen dinamikus űrlappal létrehozott felületrészletet mutat.

[pic]

Portálszerkesztés Lépésről lépésre

A most következő fejezetben egy egyszerű új portált fogunk létrehozni lépésről lépésre. A portálunk, egy oldalsó menüt, egy felső képet, egy középső tartalmi részt, és egy jobb oldali panelt fog tartalmazni.

Az oldalsó menüben a site-unk rovatstruktúráját fogjuk látni (kivéve egy rovatot, amelyet „elrejtünk” a nagyközönség elől) valamint egy bannert (egy képet, ami egy külső linkre mutat). A site-unk 3 rovatot fog tartalmazni, melynek nevei egyenként ELSŐ, MÁSODIK és REJTETT. Az oldalsó menüben az ELSŐ rovatra kattintunk, akkor középső tartalom részben a portálunk ki fogja listázni a rovatban lévő két cikket. Ha ott a cikkek valamelyikére kattintunk, akkor a középső tartalom rész meg fogja jeleníteni a cikk tartalmát. A MÁSODIK rovat esetében azonban azt szeretnénk, ha a rovatra kattintva, nem egy cikk listázó, hanem már rögtön egy cikk jelenjen meg.

A jobb oldali panel tartalmazni fog egy kereső modult és egy szavazást. A kereső modul találatait szintén a középső tartalmi rész fogja megjeleníteni.

A portálunknak lesz egy főoldala (main) is. Ez a főoldal fog megjelenni, amikor a portált behívjuk a böngészőbe. A főoldal egyetlen vezércikket fog tartalmazni, melynek fejlécébe be fogjuk írni a „Köszönti Önt a portálunk” feliratot, és a vezércikk röviden ismertetni fogja a portálunk felépítését.

[pic]

Miután létrehoztuk a portált, változtatni fogunk annak megjelenésén is. A portál háttérszínét átállítjuk világoskékre, oldalsó panelek háttérszínét pedig zöldre. Majd a Keresés modul főcímét, ami alapértelmezetten „Keresés”, átírjuk „Tartalomkeresés”-re.

Létrehozzuk a tartalomszerkesztőben a site rovatstruktúráját.

Site létrehozása: Bejelentkezés után a tartalomszerkesztőben a navigációs panel részben kattintsunk jobb gombbal a Tartalmak feliratra, majd válasszuk a helyi menü Új>Site opcióját. Miután kitöltöttük a *–gal jelölt kötelező mezőket. Mentsünk el az új site-unkat. Ez a site fogja tartalmazni leendő portálunk rovatstruktúráját, egy banner mappát, egy kép mappát, amiben magát a bannerként funkcionáló képet fogjuk tárolni és a vezércikket tartalmazó ajánló mappát.

Ezután a Site-unkra jobb gombbal kattintva a legördülő helyi menüben válasszuk az Új>Főrovat opciót. A főrovatnak adjuk a Magyar oldalak elnevezést. A rovatokkal ellentétben a főrovat nem jelenik meg, mint menüpont. Különböző főrovatok a portálon különböző URL-en érhetőek el. Például ha különböző nyelveken is elérhető lenne a portál, akkor a különböző nyelveknek külön főrovatot kelljen felvennünk. Főrovatra jobb gombbal kattintva válasszuk az Új>Rovat opciót és nevezzük a el a rovatunkat Első rovatnak, szépneve pedig legyen „elso”. Második ill. Harmadik nevű rovatunkat szintén ezzel a módszerrel hozzuk létre. Ezután az Első rovatra jobb egérgombbal kattintva a legördülő helyi menüben válasszuk a z Új>Cikk opciót, és vigyünk fel egy tetszőleges cikket A cikkfelvitel A-Z-ig részben leírt módon. Ezután vegyünk fel még egy cikket ebbe a rovatba. A második rovatunknak pedig állítsuk be, hogy alapértelmezettként jelenítse meg az első rovat első cikkét. Ekkor, ha majd a menüben a második rovatot választjuk, akkor nem egy rovatlistázó fogja a tartalmakat listázni, hanem egyből az alapértelmezett cikkre fogunk ugrani. Egy rovatnak alapértelmezett cikket a jobb egérgombbal elérhető helyi menü Szerkesztés opciójában tudunk. A Harmadik rovatot majd később fogjuk tudni elrejteni a portálszerkesztő felületen.

Ha ezt befejeztük ismét kattintsunk jobb egérgombbal a Site-unkra és vegyünk fel egy új képmappát. Nevezzük el mappánkat „Kép”-nek, mentsük el, majd a Kép mappába töltsünk fel a számítógépünkről egy új képet (jobb gomb Új>Kép opció), amit bannerként szeretnénk használni a bal oldali menüben. Ehhez hasonlóan vegyünk fel egy Webiránytű mappát is a site-unk alá. Nevezzük el Link-nek, és ebbe a mappába vegyünk fel egy új Webiránytűt. Ez a webiránytű nem lesz más min a link, amire a banner mutatni fog. Vegyünk fel egy imagebanner mappát is a site-alá az Új>Imagebanner opciót választva. Nevezzük el ezt a leendő bannerunkat tartalmazó imagebanner mappát „Banner”-nek. Miután elmentettük, létrejön a Banner mappa a site-unk alatt. A Banner imagebanner mappa helyi menüjében (jobb egérgomb) válasszuk az Új>Image banner opciót. Adjuk az új bannerünknek a Left Banner nevet, és válasszuk hozzá az általunk már felvitt képet és linket. Szükségünk lesz még a site-unk alatt egy Szavazás mappára is, amibe felviszünk majd a jobb panelen megjelenő szavazásunkat. Ill. egy Ajánló mappára, amibe felveszünk egy ajánlót. Ez az ajánlót fogjuk vezércikként alkalmazni. Jelenleg a Teszt site-unk így fog kinézni:

[pic]

Jelenleg azonban a Magyar oldalaknak még nincs kapcsolata a vezércikkel, a képet és a linket tartalmazó bannerrel, ill. a felvitt szavazásunkkal. Ha kész is lenne a portálunk oldalain ezek nem jelennének meg hiába vittük fel őket. Szükség van arra, hogy ezeket csatoljuk a Magyar oldalakhoz. Ezt úgy tehetjük meg, hogy Magyar oldalakra jobb gombbal kattintunk és a Szerkesztés menüpontot választjuk. Itt csatoljuk elsőként bal oldali bannerként az elkészített bannerünket. Ezt úgy tehetjük meg, ha a Csatolások alatt a bal oldali bannerekre kattintunk és a felugró tartalomkiválasztóban kiválasztjuk a bannerünket. Hasonlóképpen csatoljuk az ajánlónkat, mint elsődleges vezércikk, ill. a szavazásunkat a szavazás pont alatt.

Létrehozunk a site-hoz egy új portált automatikus publikációval.

Az 1. lépésben létrehoztuk a portálunkon majd megjelenő tartalmakat. A tartalmak már léteznek a tartalomszerkesztőben, de még nem elérhetőek portálként az interneten. Ahhoz, hogy a böngészőbe beírva egy adott címet a portálunk elérhető lehessen a nagyközönség számára, a site-unkhoz egy portált kell felvennünk, és publikálnunk kell az anyagokat a portálunkra. Új portál felvételéhez menjünk felső menü Portálok menüpontjára és válaszzuk itt ki a Teszt site-unkat. Ekkor egy oldalra gördülő opcióban lehetőséget fogunk kapni egy új portál felvételére. Írjuk be a portál nevét, hogy Teszt Portál, és az elérhetőségi URL-ét. Ahhoz, hogy a portálunkat bárki elérhesse egy böngészővel, be kell állítanunk egy webszervert, hogy kiszolgálja a megadott URL ill. IP címet. A publikáció kezelőnél válasszuk a Portál publikáció kezelőt, majd jelöljük be a publikáció engedélyezését. A site-unk automatikusan publikálni fogja a portálunkra a jóváhagyott cikkeket. De ehhez a portál szabályok alatt még engedélyeznünk kell a site-unkat. Ezt a portál szabályt még engedélyeznünk kell a Adminisztráció>Publikációs célpontok alatt. Ezzel létrehoztuk a portálunkat, mely készen áll a szerkesztésre.

Megjegyzés: több portált is létrehozhatunk egy site-hoz. Ilyenkor lehetőség van megadni, hogy az egyik portálon pl mely rovatok ne jelenjenek meg.

A designtervünknek megfelelően felépítjük a portáloldalunkat.

A portálunk megjelenítéséhez szükségünk lesz egy oldalleíróra, mely kisebb alkotóelemekből az un. Portletekből összerakja az oldalunkat. A designtervünket figyelembe véve úgy döntünk, hogy az oldalleírónk a következőképpen fog kinézni: Felül lesz egy top oldalleíró-részlet. Ez fogja tartalmaznia a felső képünket egy HTML portletbe ágyazva. A baloldali részen a left oldalleíró részlet, mely két portletet fog tartalmazni: egy a menüt megjelenítő HeadingPortletet és egy bannert megjelenítő AttachmentPortletet. A right oldalleíró-részlet fogja tartalmaznia kereső modul SimpleQueryPortletjét, és a szavazást megjelenítő VotePortletet. Lehetőség lenne ezeket a Portelteket oldalleíró részlet nélkül közvetlenül beépíteni az új oldalleírónkba de, de mivel elképzelhető, hogy létre fogunk hozni egy későbbiekben egy kéthasábos oldalleírót a jelenlegi három helyett bizonyos tartalmak megjelenítésére, célszerű a különböző olalleírók által közösen használt elemeket oldalleíró-részletekbe szervezni. Így ha valóban szükségünk lesz a jövőben egy pl a bal panelt szintén tartalmazó oldalleíró létrehozására, akkor a oda egyből beilleszthetjük a már elkészített left oldalleíró-részletet. Későbbiekben ez javunkra válik, mert ha pl módosítjuk a baloldali panelt, akkor elég a left oldalleíró-részletet megváltoztatni, és a változások minden oldalleíróban be fognak következni, anélkül, hogy egyenként kellett volna módosítanunk az egyes oldalleírókat. (Általában célszerű az oldalleíró-részleteket külön kategóriába szervezni.)

Tehát hozzunk létre három új oldalleíró-részletet:

Left: Amikor a jobb felső menüsorból kiválasztjuk az új oldalleíró gombot a megadhatjuk az új oldalleírónk (vagy oldalleíró-részletünk) nevét és hogy milyen kategóriába szeretnénk helyezni. A tartalom szerkesztése gombra kattintva egy felugró ablakban lesz lehetőségünk megszerkeszteni az oldalleírónkat (vagy oldalleíró-részletünket). Úgy terveztük, hogy a topnevű oldalleíró egy oldalleíró részlet lesz. Ebben az esetben kezdjük az oldalunk építését, hogy Használható elemek>Container>pagelet elemét behúzzuk a középső üres részbe. Ezután helyezünk ide ugyanebből a kategóriából egy multicolumn elemet. Ezután a Portletek>content kategóriából egy HeadingPortletet. A Heading Portlet paramétereinél állítsuk be XSL ként a heading XSLt, ill a heading paraméternél a -1-re kattinva válasszuk ki a Magyar oldalakat. Ez azt fogja eredményezni, hogy az oldal összeállításakor a HeadingPortlet a a Magyar oldalaktartalmát fogja megjeleníteni a heading XSL-lel. Majd helyezzünk a HeadingPortlet alá egy AttachmentPortletet, amihez rendeljük hozzá az imagebanner XSLt. (Az XSL-en kívül itt még látunk két kötelezően megadandó paramétert:contenttype:head, ill searchinparents:true.)A grounnames parameterbe írjukbe: imagebannerleft.

Top: A left oldalleírórészletünkhöz hasonlóan először pagelet, majd multicolumn, de ez után Portletek>html kategóriából válasszunk a egy HTMLPortletet a filenévhez írjuk be, hogy top.html. Ezt a html fájlt még majd létre kell hoznunk a portál szerkesztői felületen. Tehát menjünk a a portálszerkesztőben a HTML fájlokhoz. És hozzunk létre egy új top.html nevű HTML fájlt. A html fájlba helyezük bele az felső képnek szánt kép img tagjét egy div tagba ágyazva. Ezt a képet ebben az esetben design képként kell felvennünk, adjuk neki a top.jpg nevet. A html fájlban elérési útvonalának pedig adjuk src=” /sites/teszt/images/top.jpg”

Right: pagelet, multicolumn, majd Portletek>search kategóriából a SimpleQueryPortlet (beállítások: searchquery XSL) ill. egy Portletek>contnet kategóriából egy VotePortlet, amihez válasszuk a vote XSLt.

Main: Ezek után maga az oldalleírónk, amibe belehelyezzük az oldalleíró részleteinket ill a tartalom részben megjelenítendő portleteket. A sorrend:page (nem pagelet, hiszen oldalleíró van szó, nem oldalleírórészletről), multicolumn. Az oldal tetejére rakjuk be az top oldalleírónkat, amit megtalálhatunka Használható elemek>Layout kategóriában. Az alatta lévő részt osszuk fel három részre. (jobb egérgomb megnyomására legördülő menüböl válasszuk az oszlop hozzáadása balra menüpontot kétszer). A bal oldali részbe helyezük bele a left oldalleíró-részletünket és adjuk neki a paraméterbeállításoknak a class paraméternek a LeftSide értéket, a jobb oldaliba, pedig a right oldalleíró-részletünket, és classának adjuk meg a RightSide értéket. A CSS fájlunkban így fogjuk tudni a háttérszínt megváltoztatni.

A középső részbe pedig rakjuk bele a következő portleteket:

AttachmentPortlet: ez fogja megjeleníteni a Magyar oldalakhoz csatolt elsődleges vezércikkünket. (editorial XSL, contenttype:heading, searchinparents:false, groupnames:editorial_primary)

ContentListPortlet: ez a portlet listázza ki a rovatban lévő cikkeket (contentlist XSL)

ContentViewPortlet: ez a portlet jeleníti meg a cikkek tartalmát (contentview XSL)

SearchResultPortlet: ez a portlet jeleníti meg a a keresés találati eredményeit (searchresult XSL)

Jelenleg az oldalleírónk így fog kinézni:

[pic]

A tartalom részben lévő portleteket mozgathatjuk felfelé és lefelé a jobb gombbal elérhető menüvel.

Mielőtt folytatnánk, át kell gondolnunk, hogy pontosan mit is szeretnénk. A jelenlegi oldalleíró azt fogja eredményezni, hogy a portálon a középső tartalmi részben egyaránt meg fog jelenni a vezércikk, a cikklistázó, a cikk megjelenítő, valamint a keresési találatok. De mi azt szeretnénk, hogy a vezércikk csak a főoldalon jelenjen meg a portálon, és akkor nem, ha a bal oldali menüben egy rovatra kattintva annak tartalmát szeretnénk kilistázni. A cikk tartalmát is szeretnénk „egyedül” megjeleníteni, hasonlóan a keresés találatokhoz. Ehhez a portleteknél az ún. portalstate paraméter megfelelő beállítására van szükség. (Ezeket a prtálállapotokat fogjuk meghívni a mapingek beállításával)

AttachmentPortlet portálstate paraméterének adjuk a main kifejezést, a ContentListPortletnek a list portalstate-t, a ContentViewPortletnek view-t, a SearchResultPortletnek pedig searchresult portál állapotot.

Négy különböző portálállapotunk lesz egy oldalleíróban. Olyan, mintha négy különböző oldalleírónk lenne, pedig csak egy paramétert változtattunk.

Tehát mostanra meg van a tartalom struktúránk és felépítettük a szükséges oldalleírókat. A portálunk azonban még mindig nem látszik. Ugyanis még két lépés hátra maradt: a profil és a mapping beállítása.

Profil beállítása:

[pic]

A profil beállításával tudjuk megadni, hogy adott URL-en a site-unk tartalmának melyik változata jelenjen meg. Létre lehet hozni pl. különböző nyelvi profilokat, nyomtatási profilt, vakok és gyengénlátók számára egy külön profilt, vagy éppen egy RSS profilt.

Részletesen a következő elemeket lehet beállítani:

- Név: ezt fogjuk látni a mappingeknél is, ha ki szeretnénk valamit választani

- Szülő profil: ennek a profilnak az XSL-jeit, oldalleíróit használhatjuk majd

- URL előtag: ez határozza meg, hogy a címsorba beírt cím alapján hova is kerüljön a felhasználó. Vesszővel elválasztva több is megadható, amennyiben egy portált több féle képpen is elérhetnek (pl. IP-cím és domainek)

- Tartalom változat alapértelmezett profilja: több profil is lehet ugyanolyan tartalomváltozatra, így korábban mindig az első lett az alapértelmezett. Ehelyett most már ezzel a pipával választható ki, melyik is jelenjen meg.

- Rovat: azt a rovatot jelzi, amely alatti elemek megjelennek. Jellemzően főrovatot (pl.:Magyar oldalak) választunk itt ki, de lehetséges egyszerű rovatot is választani.

- Nyelv: A profil nyelvét válasszuk ki

- Mime típus: két lehetőség adott: text/html és text/xml Normális html oldal esetén nyilván a html-t kell választani, RSS profil esetén pedig az xml-t. Ennek megfelelően fogja az oldalt kigenerálni.

- CSS: Cascading Style Sheet – az oldal designtervnek megfelelő stíluslapját a designer alakítja ki. A Portálszerkesztőben elérhető menüpont alól szerkeszthető.

- Oldal összeállító XSL: az az xsl, ami az oldal alapvető összeállítását végzi. Itt is lehet a default-os XSL-t használni, bár esetenként érdemes lehet felüldefiniálni.

- Az oldal címe: ez jelenik meg a böngésző fejlécében. Lehetőség van az aktuális tartalom címét is felírni a fejlécbe, ilyenkor a %content% illesztő kulcsszót használjuk.

- User Agent: a http fejlécben közlekedik ez az információ, és ennek alapján is lehetőség van szűrésre. Például mobiltelefonos böngészők userAgent-jei alapján jobban testre lehet szabni a profilt. (új elemek config-ban lehet felvenni ide)

- alapértelmezett profil: az adott portálalkalmazásra befutó kérés esetén, ha nem illeszkedik egyetlen másik profilra sem a minta, akkor a portál ezzel a profillal fogja generálni a választ

- HTTPS profil: amennyiben titkosított kapcsolaton keresztül szeretne valaki kapcsolódni a portálunkhoz, akkor jó, ha jelezzük. (előfordulhat, hogy mást szeretnénk mutatni titkosított és nem titkosított oldalon, pedig a cím ugyanaz.)

A mapping beállításai:

Most következik a mappingek beállítása. Erre azért van szükség, mert a rendszer még nem tudja, hogy a rovatok megjelenítéséhez melyik oldalleírót használja. A mappingek megfelelő beállítása után a portál tudni fogja, hogy melyik oldalleírót kell majd behívnia (és milyen portálállapottal). A portálszerkesztőben a Mappingek ikonra kattintva hozzunk létre egy új mappinget.

[pic]

A fenti rovat mapping beállításokkal elérjük, hogy ha a Magyar oldalak-ban egy rovat tartalomtípust választunk, akkor a main oldalleírót hívja be a list portálállapottal, vagyis ki fogja listázni a rovat tartalmát, hiszen tudjuk, hogy az odalleírónkban list portalstate-tel csak egy ContentListPortlet van a tartalmi részben. Ha pedig a Magyar oldalakban egy cikk tartalomtípust választunk majd, akkor az a main oldalleíró view portál állapotát fogja behívni. Ebben a portálállapotban az oldalleíróban csak egy ContentViewPortlet van, tehát a cikk tartalma fog megjelenni.

Az öröklődő rovat mapping mindenre érvényes lesz a kiválasztott rovat alatt. Ezért nem kell minden egyes rovathoz mappinget létrehozni, mert a legfelül álló rovatra már definiáltuk a szükséges portál állapotot (=portalstate).

Azonban nem mindig megfelelő ez számunkra, mert például a főoldalon jellemzően nem egy listát, hanem egy egyedileg kialakított lapot szeretnénk látni. Ezért szükségünk lesz egy másik rovat mappingre is:

[pic]

Ennek köszönhetően fog megjelenni a kezdő oldalon a vezércikkünk. Mivel öröklődést nem választottunk, ez a mapping csak a Magyar oldalakra fog vonatkozni. Most már valamennyi portálállapotunkra van mappingünk, kivéve a searchresult-ra, de nincs is szükség arra külön mappinget definiálnunk, mert a keresés modul ezt automatikusan megteszi, pontosabban magától a defaultos modul mappinget kezdi használni. Mindezek után törölük a gyorsítótárakat és a böngészőben látni fogjuk az új portálunkat.

Design és lokalizáció változtatás

Mostanra kész a portálunk, látjuk is a böngészőben és működik valamennyi általunk eltervezett funkció. A most következő részben néhány apró módosítást fogunk végrehajtani. Meg akartuk változtatni a portál, valamint a jobb és baloldali panelek háttérszínét, illetve módosítani akartuk a keresés modul főcímét Tartalomkeresésre.

Az első változtatás megvalósításához egy CSS fájlra lesz szükségünk. A portál szerkesztői felületén a CSS fájlok alatt vegyünk fel egy új CSS fájlt teszt.css néven, és írjuk bele a következő definíciókat:

#portal {background-color:# A3CAF5;}

.LeftSide, .RightSide { background-color:# CAFBD4;}

Ezt a CSS fájlt ki kell választanunk a profilunkban, mert csak így fog használatba kerülni.

A második módosításhoz pedig tegyük a következőket: A SimpleQueryPortlet a searchquery XSL-t használja a megjelenítéshez. Az XSL-ekben található konkrét kifejezések, általában nem az XSL-ekben vannak definiálva, azokat egy külső lokalizációs fájlban van definiálva. Így ha egy új nyelvi változatot veszünk fel, nem kell az XSL-eket újra létrehoznunk az egyes nyelvi változatokra, hiszen azok nem tartalmaznak konkrét szavakat. A változtatáshoz arra van szükségünk, hogy megtaláljuk a searchquery XSL-ben a Keresés szöveghez tartozó lokalizációs hivatkozást, és azt felül kell definiálnunk egy új hivatkozással az általunk létrehozott lokalizációs fájlban.

Az XSL fájlok listája habár még üres az alapértelmezett XSL-ek elérhetőek a rendszer számára. Az alapértelmezett XSL-eket megtekinthetjük, ha kiválasszuk az új XSL felvétele funkciót. A tartalmaknál legördülő menüben megtalálhatjuk az összes default XSL-t. Ezeket természetesen felül is definiálhatjuk a portálunk számára. (A default XSL-ek nem fognak törlődni, ha az XSL listából a későbbiek során XSL-eket törlünk.) Ha betöltjük a searchquery XSL-t láthatjuk, hogy a következő részletet tartalmazza:

…

#loc("portlets.search.XSL.title")

…

Vagyis a searchresult XSL a lokalizációból a portlet.search.XSL.title hivatkozást fogja oda beolvasni. A portálszerkesztőben a lokalizációs fájlok menüpontnál vegyünk fel egy új lokalizációs fájlt amibe írjuk be a következő sort:

portlet.search.XSL.title=Tartalomkeresés

Ezzel felüldefiniáltuk a rendszerben alapértelmezett lokalizációt.

Kulcsszavak megadása és időintervallum beállítása

Kulcsszavak

A keresés legfontosabb része a kulcsszavak megadása: itt definiálhatja a felhasználó azt, hogy mit is keres pontosan az adott szervezeti egység csoporton, szervezeti egységen, és rovaton vagy helyi dokumentumtáron belül, vagy akár mindben egyszerre. Alapértelmezettként három darab kulcsszó mező kerül megjelenítésre a felületen, ezeket „és” vagy „vagy” logikai kapcsolattal kell összefűzni (például: „alma” „és” „körte” „vagy” „szilva”). A kulcsszavak szabad szöveges mezőben adhatók meg, míg a reláció két eleme legördülő menüből választható. A felhasználó kulcsszó mezőbe történő gépeléskor semmilyen felajánlást nem kap az előzőekben beírt kulcsszavakból.

Az első üres kulcsszó mező megszakítja a láncot és a további elemek nem kerülnek értelmezésre. Abban az esetben, ha a legelső kulcsszó mező üres, akkor minden, a többi feltételnek megfelelő elemet megtalál a kereső. Egy jelölőnégyzet segítségével az alapból megjelenített, egy sorban elhelyezkedő három kulcsszó mező megduplázható, azaz a bejelöléssel még egy sor mező megjelenik, így összesen hat darab mező áll a felhasználó rendelkezésére, ennek segítségével már igen bonyolult logikai feltételrendszer is leírható.

Dátumbekérő

A keresés a kulcsszavakon túl tovább szűkíthető dátumválasztó mezők segítségével. Ebből két darab található, ezek a „dátum kezdete” és a „dátum vége” mezők. A mezők feltöltése három egymás melletti legördülő listából történő választással történik: év-hó-nap. Itt értelmezett mindkét mező külön-külön és egyszerre történő kitöltése is, ha mindkét mező üres, nem történik időintervallumra történő szűkítés. A megjelenési időre lehet szűrni és ez csak akkor hatásos, ha a cikkeknél megfelelően van beállítva. A dátumbekérő két mezője előtt található egy reláció mező is, a kulcsszavakhoz hasonlóan „és” vagy „vagy” logikai kapcsolattal köthetőek a kulcsszavakból alkotott logikai lánchoz.

Keresés a portálon kívül

Az összetett kereső a fentieken túl lehetőséget biztosít arra, hogy publikusan elérhető külső szervereken megosztott mappákban levő szöveges dokumentumokban is tudjon keresni. Szöveges dokumentum alatt a doc, pdf, xls, htm, html, ppt, txt, rtf kiterjesztésű fájlok értendők. A szerkesztőségi rendszerben lehetőség van felvenni olyan mappa elérési utakat, amelyekben levő szöveges dokumentumok a portálon indexelésre kerülnek.

Az elérési utak felvételére és törlésére egyaránt van mód, a végrehajtott módosítások azonban csak a következő indexeléskor fognak érvényesülni. Az elérési utak új tartalom típusként jelennek meg a szerkesztőségi rendszer rovatstruktúrájában, de itt a könyvtárak tartalma természetesen nem jelenik meg. Az elérési utakat egy gyökér mappa alá szükséges felvenni. Az elérési utakként megadott mappán belül minden almappa automatikusan indexelésre és keresésre fog kerülni, adott almappa indexelésből való kitiltására nincsen lehetőség. A kereső támogatja maximum 1024 karakter hosszú, Windows konvenció szerinti URL megadását.

A megadott mappáknak publikusan elérhetőeknek kell lenniük, vagy a portál által használt technikai felhasználónak könyvtár listázási és olvasási jogosultsággal kell rendelkeznie a mappákra vonatkozóan. A mappák vizsgálata rekurzívan történik, és minden szöveges állomány indexelésre kerül az összetett kereső részére. A szöveges állományokat a portálon nem kell tárolni, illetve megjeleníteni, csak az összetett kereső találati listájában kell megjeleníteni a megtalált állományokra mutató linkeket.

A külső állományok keresési prioritása megegyezik a portálban tárolt információk prioritásával. Elképzelhető tehát olyan eset, hogy egy keresési kifejezésre a kereső több/relevánsabb találatot hoz fel a külső állományokból, mint a portálon tárolt információkból. A külső mappákban történt változásokat a portál indexelője és keresője nem követi le azonnal, csak a következő indexelési ciklus lefutását követően. A fájlok élesítés időpontjaként minden esetben a fájl utolsó módosítási időpontja kerül letárolásra, a lejárat időpont nem kerül értelmezésre.

Ezen külső állományok indexelése időzített módon (pl.: minden nap éjfélkor) történik, az időzítést felhasználói felületről nem lehet megváltoztatni. A jelszóval védett fájlokat az indexelő nem kezeli le. A fájlokban képként megjelenő információk nem kerülnek feldolgozásra. Az indexelő minden esetben a fájlok kiterjesztése alapján dönti el azok típusát, így csak az alábbi kiterjesztéssel ( .doc, .pdf, .xls, .htm, .html, .ppt, .txt, .rtf ) rendelkező fájlok fognak bekerülni az index állományba.

Abban az esetben, ha a külső mappák valamiért nem lennének elérhetőek, de előzetesen már fel lettek indexelve, akkor az index állományban az előző állapot kerül megtartásra mindaddig, amíg az elérés helyreállása utáni első indexelés be nem fejeződik, illetve az index állomány nem kerül törlésre. Az összetett kereső legfelső legördülő mezőjében a „Központi szervezetek”, „Regionális igazgatóságok” és „összes” elemeken kívül megjelenik egy új menüpont „Külső könyvtárak” elnevezéssel, amelyet kiválasztva a második legördülő mezőből van lehetőség kiválasztani a megadott külső mappa elérési utakat.

Többszörös kiválasztás is megadható. A külső mappa elérési utak megadása egyszintű, arra nincsen mód, hogy almappákra is lehessen szűkíteni a keresést, csak a szerkesztőségi rendszerben felvett elérési utak jelennek meg. A harmadik legördülő mező ebben az esetben nem választható ki, inaktív marad.

Fórum modul

Bevezetés

A DOKK4 keretrendszer portál alkalmazása rendelkezik egy igen összetett funkcionalitású (opcionális) fórum modullal, amelynek főbb funkcióit az alábbi felsorolás foglalja össze:

• fórum témák létrehozása

• témákon belül fórum bejegyzések létrehozása, szerkesztése, törlése

• bejegyzések mozgatása témák között

• bejegyzések utólagos moderálásának illetve újboli engedélyezésének lehetősége

• adminisztrátori jogosultsággal moderálás esetén nem csak az egész bejegyzést lehet letiltani, hanem mód van a bejegyzés szerkesztésére

• RSS generálása fórum téma alapján

• fórum téma változásaira, mint hírlevélre való feliratkozás (regisztrált felhasználók esetén)

Fórum, fórum témák, bejegyzések

A fórum modul alapvetően 3 szintű tagozódást tesz lehetővé

• fórum

• téma

• bejegyzés

szintek bevezetésével. A fórum alapvetően egy nagyobb kategorizálási egység, például egy közösségi oldalon az azonos érdeklődési köröket fedheti le (pl.: zene, kertészkedés, stb…). A témák alapvetően egy-egy konkrét témakör szerint tagolást segítik (pl.: elektronikus zene, komolyzene, stb…). A bejegyzések pedig az egyes felhasználók által írt konkrét bejegyzéseket tartalmazzák.

A fórum a portál oldalon jelenik meg, adminisztrálására vagy a portál oldalon van lehetőség, vagy pedig a szerk. rendszer portál szerkesztő moduljában a „Fórum” menüpont alatt.

Új fórum létrehozása

A fórummal kapcsolatos legfontosabb beállításokat az arra jogosult felhasználók a portál szerkesztő felület „Fórum” menüpontján keresztül érhetik el:

[pic]

A menüpontra kattintva a jobb oldali listában megjelennek a már létező fórumok. Új fórumot létrehozni – a portálszerkesztő felület egyéb részein is használatos – jobb felső sarokban levő új gombra kattintva lehetséges:

[pic]

A megjelenő szerkesztő felület mezőit értelemszerűen töltsük ki:

[pic]

A rovat megadása a mappingek beállítása miatt szükséges, a rendszernek ugyanis tudnia kell, hogy mely rovatra való kattintáskor kell kitennie a fórummal kapcsolatos portleteket. A fórum mapping és oldal leíró beállításaival kapcsolatos részleteket egy későbbi fejezet tartalmazza. A mentés után a fórum megjelenik az előző listában, valamint a portál felületén is a fórum listázóban. Új fórumot létrehozni csak a portálszerkesztő felületen lehetséges, a portálon erre nincsen mód.

Fórumok listázása

A portálon a fórum menüpontra kattintva megjelenik a fórum listázó, amely minden fórumot kilistáz az utolsó hozzászólás idejével együtt:

[pic]

Egy portálon akár több különböző fórum is elhelyezhező akár több eltérő rovaton belül. A rovatot a portálszerkesztő felületen kell megadni a fórum létrehozásakor.

Témák listázása, felvétele

A fórum nevére kattintva az aktuális fórumban levő témák listája jelenik meg:

[pic]

Az arra jogosult felhasználók új témát a listázó felett elhelyezkedő „Új téma” gombra kattintva tudnak felvenni. A téma felvételére jogosult felhasználók kijelölésének módját egy későbbi fejezet ismerteti.

[pic]

Bejegyzések kezelése

Bejegyzések megtekintése, új hozzászólás

A téma felvétele után bekerül a listába. Egy témára kattintva megjelennek az adott témában írt megjegyzések időrend szerint csökkenő sorrendben:

[pic]

Amennyiben az adott felhasználónak van avatar képe, akkor az is megjelenik, amennyiben nincs, akkor az alapértelmezett felhasználó kép kerül megjelenítésre.

A sorrendezést megfordítani a „Növekvő” sorrend gombra kattintva lehetséges, míg az arra jogosult felhasználók új bejegyzést az „Új hozzászólás” gombra kattintva tudnak felvenni:

[pic]

Amennyiben egy felhasználó egy korábban írt bejegyzésre szeretne reagálni, akkor „Válasz erre” gombra kattitnva teheti ezt meg. A válasz megírásakor a beviteli mező felett megjelenik az eredeti bejegyzés. Az elküldés után a portálon megjelenik egy előzményre mutató link:

[pic]

Moderálás

Moderálási joggal rendelkező felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy egy adott bejegyzést láthatatlanná tegyenek a moderálási joggal nem rendelkező felhasználók számára. A moderálást vissza lehet vonni, így egyszer már moderált bejegyzést bármikor ismét aktívvá lehet tenni. A moderálás – a szükséges jogosultságok megléte esetén – elvégezhető a portálon – előzetes bejelentkezés után – illetve a szerk. rendszer portál szerkesztő felületéről is.

Moderálás a portál oldalakon

A moderáláshoz kattintsunk a a moderální kívánt megjegyzésnél megjelenő „Moderálás” gombra! Moderált bejegyzést a moderálási joggal rendelkező felhasználók el tudják olvasni a későbbi esetleges engedélyezés érdekében:

[pic]

Moderálási joggal nem rendelkező felhasználók az eredeti bejegyzést nem láthatják, a bejegyzés helyét a kimoderálást jelző üzenet fogja kitölteni:

[pic]

A moderált bejegyzés engedélyezése után a bejegyzés ismét ugyanúgy fog megjelenni, mint a moderálás előtt.

Moderálás portálszerkesztőből

A portálszerkesztői jogosultsággal rendelkező felhasználók a fórum modul egyszerűbb és gyorsabb használata érdekében a moderálást a portál szerkesztő felületről is elvégezhetik az alábbiak szerint: A portálszerkesztő modulok közül válasszuk a fórumot, majd a jobb oldali listából válasszuk ki azt a fórumot bal egérkattintással, amelyben a moderálni kívánt bejegyzés van. A fórumon belül válasszuk az aktuális témát, majd az adott bejegyzés melletti moderálás/moderálás visszavonása gombot az igényeknek megfelelően:

[pic]

Hozzászólás áthelyezése másik témába

Abban az esetben, ha egy fórum adminisztrátora úgy itélné meg, hogy egy bejegyzés nem abba a témába tartozik, mint amelyikbe a felhasználó eredetileg felvette, akkor áthelyezheti azt egy másik témába. Hozzászólás áthelyezésére csak a portálszerkesztő felületen van lehetőség, a portálon oldalon erre nincsen mód.

A portál szerkesztő felület fórum adminisztrációs részében keressük meg azt a bejegyzést, amelyet át szeretnénk helyezni, majd az adott bejegyzésen jobb egérkattintásra megjelenő helyi menüből válasszuk ki a „Szerkesztés” menüpontot:

[pic]

A megjelenő szerkesztő felületen lehet átállítani a bejegyzés témáját az alábbiak szerint:

[pic]

Először kattintsunk a piros X-re, majd a „válasszon” linkre! Ekkor egy felugró ablakban megjelenik egy tartalomkiválasztó, amelyből már kiválaszthatjuk a kívánt témát.

Figyelem! Amennyiben a bejegyzést olyan téma alá mozgatjuk át, amelyik nem látható, akkor ezzel az adott bejegyzést is láthatatlanná fogjuk tenni!

Hozzászólás végleges törlése

A portálszerkesztői jogosultsággal rendelkező felhasználóknak lehetöségük van a hozzászólásokat nem csak moderálni, hanem akár véglegesen törölni is. Ebben az esetben végleges fizikai törlés történik meg, amelyet nem lehet visszaállítani, figyeljünk tehát oda ennek használatára!

Hozzászólás végleges törléséhez keressük meg az adott hozzászólást, menjünk a szerkesztésére (lsd. előző pont), majd kattintsunk a törlés gombra! A rendszer megerősítést vár tőlünk, elkerülendő a véletlen törléseket. A jóváhagyás után megtörténik a törlés. A művelet nem visszavonható!

Opcionálisan használható kiegészítő funkciók

A fórum modul tartalmaz több olyan kiegészítő lehetőséget is, amely nem képezi az alapértelmezett telepítés részét, külön igény esetén azonban beépíthető.

Hozzászólás elküldése utáni módosítás

Lehetőség van arra, hogy a felhasználó a saját hozzászólását a hozzászólás elkészítését követő X percben szerkeszteni, javítani tudja. Az idő konfigurációból szabályozató alapértelmezés szerint 15 perc. A „türelmi idő” lejártával a felhasználó saját bejegyzését nem módosíthatja. A fórum adminisztrátorok szerkesztési/moderálási lehetőségeire ez a kitétel nem vonatkozik.

[pic]

Az esetleges szerkesztés után a „türelmi idő” számolása ismét elkezdődik. A türelmi idő a módosítás beküldésekor lesz figyelembe véve, így ha valaki pl. 5 perc után rámegy a szerkesztésre, de utána 20 percig szerkeszti a bejegyzést, akkor azt már nem lehet majd elmenteni!

RSS generálása téma alapján

A témákhoz automatikusan generált RSS-feed tartozhat, amely a topic fejlécében található RSS ikonra kattintva elérhető. Az RSS bejegyzések a szájt nevét, a topic címét, az utolsó hozzászóló nevét és a hozzászólás idejét, valamint a hozzászólás első néhány szavát tartalmazzák. Az RSS feedre feliratkozva bármely felhasználó könnyedén nyomon tudja követni egy adott topic alakulását. Az RSS feedre való feliratkozás minden, a fórum megtekintésére jogosult felhasználó számára elérhető (akár bejelentkezés nélkül is).

[pic]

Keresés fórum témában

A fórum téma kereső minden téma tetején megjelenik, és az adott témán belüli bejegyzéseken belül lehet a segítségével keresni.

[pic]

A kereséskor a listázóban csak az adott keresési feltételnek megfelelő bejegyzések jelennek meg.

Előjegyzés e-mail értesítésre

A témánál egy linkre való kattintással az aktuálisan bejelentkezett felhasználó feliratkozhat az adott téma e-mail értesítő szolgáltatására. A feliratkozás után minden, az adott témában újonnan érkezett bejegyzésről küld számára a rendszer egy értesítő emailt. A leiratkozás ugyancsak egy linkre való kattintás formájában történik meg.

[pic]

A szolgáltatást csak a portálra bejelentkezett felhasználók tudják igénybe venni. Az RSS feedtől annyiban tér el, hogy minden bejegyzéskor automatikusan kiküldésre kerül az email, így használatához nem szükséges külön RSS olvasó alkalmazás feltelepítése.

Fórum csatolása cikkhez

Nagyobb érdeklődést kiváltó cikkek esetében célszerű lehet fórum témát rendelni az adott cikkhez. Ekkor a cikk alatt megjelennek a korábbi bejegyzések, illetve a fórum témát megtekintve is el lehet jutni az eredeti cikkre. A téma csatolását a portálszerkesztő felületen lehet elvégezni, a téma szerkesztésére menve:

[pic]

Fórum moderálása módosítással

A moderátor az általa moderálni kívánt bejegyzést szabadon tudja módosítani. Módosítás esetén a módosított szöveg jelenik meg minden felhasználó részére. A hagyományos moderálási funkciót a képernyő alján elhelyezkedő „Hozzászólás letiltása” jelölőnégyzet bepipálásával lehet elvégezni.

[pic]

A moderált bejegyzés alatt a moderátor felhasználó felhasználói neve is megjelenik:

[pic]

Fórum megtekintési/adminisztrációs jogosultságok

A fórum modult a rovatokhoz hasonlóan le lehet védeni jogosultsággal, az alábbi szintek meghatározásával:

• megtekintés

• írás

• moderálás

A jogosultság beállítása a rovatokkal megegyező módon történik a portálszerkesztő felület biztonság menüpontja alatt, ezért arra itt részletesen nem térünk ki. A következőkben csak azt ismertetjük, hogy a fórum esetében melyik szint pontosan mit jelent, az adott jogosultsággal rendelkező felhasználók milyen műveletek elvégzésére lesznek képesek.

A megtekintés hozzáférési szint szabályozza a fórum, téma, és bejegyzések megtekintésének lehetőségét. Lehetőség van védett fórum kialakítására, amit csak adott jogosultsággal rendelkező felhasználók tekinthetnek meg.

Az írási szint a fórum téma létrehozását, megjegyzés elkészítését (választ) foglalja magában. A téma létrehozása és a megjegyzés elkészítése jogosultság tekintetében nincs külön választva.

A moderálási jog a bejegyzés utólagos moderálására ad lehetőséget.

Egy fórumhoz több adminisztrátor is tartozhat, és egy adminisztrátor több fórumot is kezelhet, az adminisztrátori jogkör a jogosultsági beállításoktól függ.

A fentebb említett jogosultsági rendszer nem terjed ki a szerk. rendszer portálszerkesztő felületén elvégezhető műveletkre.

Hírlevél modul

Bevezetés

A DOKK4 keretrendszer portál alkalmazása rendelkezik egy opcionális hírlevél modullal, amelynek főbb funkcióit az alábbi felsorolás foglalja össze:

• hírlevél témák létrehozása, szerkesztése

• hírlevél címzett lista kezelése

• rendkívüli hírlevél küldése

• időzített rendkívüli hírlevél küldése

• általános beállítások

Hírlevél témák létrehozása, szerkesztése

Az egyes hírlevél témák esetén többek között meghatározható a címzettek listája, a kiküldés időpontja, a kiküldés feltételei, valamint a levél egyéb paraméterei, például lábléc és tárgy, illetve megszólítás. A kiküldés feltételeinek kitöltése kötelező.

Szükséges beállítani, hogy a hírlevélbe milyen tartalmak kerüljenek: kiválaszható egy meghatározott rovat, ami alatti cikkekből fog állni a hírlevél, valamint kulcsszavak: ebben az esetben a meghatározott kulcsszavakkal rendelkező cikkek kerülnek bele a hírlevélbe. Lehetőség van továbbá beállítani, hogy nem jóváhagyott, illetve módosított cikkek megjelenjenek-e a levélben.

Hírlevél címzett lista kezelése

Az egyes hírlevelekhez tartozó címzett lista két féle módon is elérhető. A hírlevél ikonra jobb egérgombra előjövő menüben található Hírlevél címzett lista alatti menü kilistázza az összes címzettet, minden hírlevél témára. A másik lehetőség a hírlevél téma szerkesztésénél található Feliratkozottak listája gomb segítségével érhető el: az előbukkanó listában csak a szerkesztett témához tartozó címzettek listázódnak.

[pic]

Mindkét esetben lehetőség van a lista rendezésére, és szűkítésére, valamint a lista jobb oldalán található jelölőnégyzetek, valamint a felső sávban található gombok segítségével a kiválasztott címzettek törölhetőek az adott témákról.

A szerkesztő jobb felső sarkában található gomb segítségével bármely témához létrehozható új címzett.

Rendkívüli hírlevél

A DOKK4 keretrendszer portál alkalmazásával lehetőség van rendkívüli hírlevél kiküldésére. Az alábbi ábrán látható portál szerkesztőben a rendkívüli hírlevél létrehozása felületen meg lehet adni a hírlevél tárgyát, a profilt, a tartalmakat esetlegesen meghatározó rovatot és a levél tartalmát.

[pic]

Mielőtt az éles hírlevelet kiküldjük, lehetőségünk van teszt levelet kiküldeni a szöveges mezőbe írt, vesszővel vagy pontosvesszővel egymástól elválasztott email címekre.

Az éles rendkívüli hírlevél címzettjeit többféleképpen is meghatározhatjuk. az egyik módszer, ha bepipáljuk az összes feliratkozott címzettet. Ekkor az összes valamilyen témára feliratkozott címzett megkapja a hírlevelet.

A második módszer, hogy bejelöljük azokat a témákat, amikre feliratkozott felhasználók meg kell, hogy kapják a hírlevelet. Ha valaki több bejelölt témára is feliratkozott, akkor természetesen csak egyszer kapja meg a rendkívüli hírlevelet.

A harmadik módszer szerint egy kereső mezővel történő keresés után kijelölhetjük a megcímezni kívánt címzetteket.

A kiküldés után egy automatikusan frissülő státusz oldalra kerülünk, ahol látható, hogy mennyi címzettnek kell kiküldeni a rendkívüli hírlevelet és hogy hány %-nál tart a kiküldés.

Időzített rendkívüli hírlevél

Az időzített rendkívüli hírlevél ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint az időzítés nélküli, de azt a portál alkalmazás nem azonnnal küldi ki, hanem a felületen beállított időpontban.

Általános beállítások

A Beállítások menüpont alatt be lehet állítani az összes hírlevélre vonatkozóan megszólítást, bevezetőt, láblécet és fejlécet. Ezen felül lehetőség van a hírlevél törlését jelző e-mail finomhangolására is.

Legfontosabb portletek és paraméterezésük

A portletek funkciójuk szerint nagyobb csoportokba vannak rendezve, amit az oldal leíró szerkesztő bal oldalán levő kiválasztó felületen vehetünk tüzetesebben szemügyre:

[pic]

Az egyik legfontosabb kategória a “content”, magába foglalja az összes olyan tartalomkezeléssel kapcsolatos portlet-et, ami egy portál kialakításához szükséges: a menüt megjelenítő portlettől kezdve a rovat listázón át egészen a cikkek vagy annak csatolmányinak megjelenítéséig. Minden portlet-nek van egy előre definiált működése, amelyet paramétereinek megváltoztatásával bizonyos mértékig testre lehet szabni, át lehet alakítani. Például egy rovatban levő cikkek kilistázásával foglalkozó “ContentListPortlet” alapértelmezés szerint 10 tartalmat listáz, ennél több cikk esetén lapozási opciót biztosít. A ContentListPortlet count paramétere határozza meg azt, hogy egy oldalon mennyi tartalmat listázzon ki, ennek a kezdeti értéke 10. Az értéket megváltoztatva például 3-ra, a listázó már csak 3 tartalmat fog listázni egyszerre, kisebb helyet foglalva el az egész oldalból.

A fejezetben ismertetésre kerül a “content” kategórián belüli összes jelentősebb portlet működése, paramétereinek jelentése példákkal illusztrálva. A paraméterek értekeinek ideális meghatározása nagyban függ a végrehajtandó feladattól, illetve bizonyos esetekben az oldal dizájnjától, vagyis olyan egyedi tényezőktől, amelyek minden esetben mások és mások. Ebből kifolyólag a dokumentációban nem tudunk iránymutatást adni a legjobb beállításokra vonatkozólag.

HeadingPortlet

Portlet feladata: Egy rovaton belül levő alrovatok kilistázása, menük megjelenítése

Alapértelmezett XSL-je: heading

Legfontosabb paraméterei:

• headingid: A portlet mindig az aktuálisan látható rovaton belüli alrovatokat listázza ki, azaz dinamikusan változik, minden rovatnál más listát jelenít meg. A headingid paraméterrel egy olyan rögzített rovatot lehet megadni, amelyen belüli alrovatok listázódnak függetlenül attól, hogy éppen melyik rovaton állunk. Fix menük kialakításához be kell állítani a paramétert a megfelelő rovat (pl.: Főoldali menü) kiválasztásával.

• fixheadingid: törlésre kijelölt paraméter, a következő verziókban nem lesz a rendszerben

• listallsubheadings: A rovatok fastruktúrában tetszőleges mélységűek lehetnek, a portlet alapértelmezés szerint mindig csak egy szintű mélységben levő rovatokat listázza. A paraméter engedélyezésével az összes alrovat is listázásra kerül.

• displaypriority: a Portálszerkesztő Rovatok menüpontjánál beállított megjelenítési prioritások szerint csak ezen prioritási szinten lévő elemeket listázza. Ezzel bizonyos mértékig tester szabható a listázónk.

• listattachments: sokszor szükség lehet arra, hogy a menünél látható legyen valamelyik csatolmány. Ilyenkor kell használni ezt a beállítást.

• depth: maximálisan eddig a mélységig nézi végig a menüstruktúrát.

Figyelem! A portlet csak egy rovaton belüli alrovatok megjelenítésére képes (akár több szint mélységben is), de azonos szinten levő, különböző rovatokon belüli listázására nem használható, erre a MenuPortlet-et kell használni. A rovatok mindig olyan sorrendben fognak megjelenni a portálon, mint ahogy a tartalomszerkesztőben látszódnak, a portlet szempontjából eltérő sorrendezés nem adható meg.

MenuPortlet

Portlet feladata: A HeadingPortlet legnagyobb hátránya, hogy a több azonos szinten levő különböző rovatokban elhelyezkedő alrovatokat nem tudja kilistázni. Például az ábrán látható hierarhciából a “Belső hírek”-en belül levő 3 alrovat és a “Lapszemle” rovaton belüli 2 rovatot egy HeadingPortlet nem tudja megjeleníteni, ugyanis nem egy mappán belül helyezkednek el.

[pic]

A MenuPortlet lehetőséget ad arra, hogy hierarchiától független módon kiválaszthassuk azokat a rovatokat, amelyeket menüelemként szeretnénk szerepeltetni a portálon. A kiválasztott rovatok sorrendje is tetszőlegesen változtatható a tartalomszerkesztőben levő sorrendtől teljesen függetlenül:

[pic]

Alapértelmezett XSL-je: heading a HeadingPortlet-el való kompatibilitás érdekében

Legfontosabb paraméterei:

• menuitems: azon rovatok listája, amiket meg szeretnénk jeleníteni

• listattachments: a portlet képes arra is, hogy egy rovat csatolmányait kilistázza, a paraméter határozza meg, hogy a csatolmányok listázásra kerüljenek-e

• groupnames: csatolmányok listázása esetén azon csatoló csoportok neve, amelyeket meg kell jeleníteni

ContentListPortlet

Portlet feladata: Egy rovaton belül levő cikkek (tartalmak) kilistázása, amennyiben egy oldalnál több lenne, akkor az egyes oldalak közötti lapozás biztosítása. Az egyes cikkeknek csupán a címe és a lead-je kerül megjelenítésre. Annak érdekében, hogy a portált látogatók figyelmét a legfrissebb cikkek keltsék fel, a portlet alapértelmezés szerint időrendben csökkenő módon listáz.

Alapértelmezett XSL-je: contentlist

Tipikus portalstate: list

Legfontosabb paraméterei:

• headingid: az a rovat, amelyen belüli tartalmakat ki szeretnénk listázni. Alapértelmezés szerint a portlet mindig az aktuálisan megtekintett rovaton belüli tartalmakat listázza ki.

• priorities: A cikkek felvitelénél megadható prioritás érték figyelembe vételéhez ezt a paramétert be kell jelölni. Ha egy cikknél már vannak sokkal újabbak is, de valamilyen okból mégis azt szeretnénk legelől tartani (pl.: egy két hetes cikk arról szól, hogy holnaptól ingyen van a kenyér) akkor a cikknél megadjuk a prioritás értékét, és a portletnek is beállítjuk, hogy vegye figyelembe. Ettől kezdve a hír legelől fog megjelenni. A paramétert hagyományos használat során nem kell állítani.

• orderings: A tartalmak olyan sorrendben jelenjenek meg, mint ahogyan a szerkesztőségi rendszerben (rendezés nélkül, “természetes módon”) elhelyezkednek. Figyelem! A CMS-beli listázó felületen beállított rendezés (pl.: a szerkesztő neve alapján) a portál oldalon nem érvényesül!

• alphabeticalorder: A tartalmak névsorrend szerint jelenjenek meg. Akkor célszerű beállítani, ha a portált böngésző felhasználók várhatóan pontosan tudják melyik betű alatti tartalmat keresik, és az viszonylag ritkán változik, illetve a változásnak nincs hatása a sorrendiségre. Például leírások esetében jól alkalmazható. Alapértelmezés szerint nem szükséges beállítani.

• listinsubheadings: A rovatok fastruktúrában tetszőleges mélységűek lehetnek, a portlet alapértelmezés szerint mindig csak az aktuális mappában levő cikkeket listázza. A paraméter engedélyezésével az összes alrovat (és annak további alrovatai rekurzív módon) tartalma is listázásra kerül.

• ignorestarttimelimit: Amennyiben egy cikknek meg van adva az élesítés ideje, akkor addig az időpontig a cikk nem jelenik meg a portálon. A paraméter beállításával az összes olyan tartalom is listázásra kerül, amelynek élesítési dátuma még nem érkezett el. Például ugyanazt a cikket az intranets portálon hamarabb meg lehet jelentetni, mint az internetes portálon. A beállítása NEM javasolt!

• rule és types: A rule és types együttesen értelmezendő az alábbiak szerint: A portlet minden tartalomtípus listázására képes (rovatot, cikket, letölthető dokumentumot, stb…), az esetek döntő többségében azonban egy rovaton állva csak azon belüli cikkeket kell kilistázni, az alrovatokat nem. A rule paraméterrel megengedjük (allow) vagy megtiltjuk (deny) a types-ban felsorolt tartalomtípusokat. Egy rovaton belül az alrovatokon kívül minden listázható deny/4 beállítással (a 4 a rovatok tartalom típus azonosítója).

• count: Az egy oldalon megjelenítendő tartalmak számát lehet vele beállítani. Például csak a 3 legfrissebb cikket szeretnénk kitenni a főoldalra. Jellemző értékei az 1, 3, 5, 10. Sok anyagot (10-nél többet) nem érdemes megjeleníteni egyszerre, mert áttekinthetetlen lesz, illetve túl sok helyet foglal el az oldalból.

• maxcount: Maximálisan hány tartalmat listázzon ki a portlet. Például ha egy rovaton belül van 100 cikk, és 5-öt jelenítünk meg egy oldalon (count=5) akkor 20 oldalon keresztül listázódnak a tartalmak. A maxcount-ot levéve 20-ra, csak 4 oldalnyi tartalom fog megjelenni.

• attachmentgroups: Szükség esetén meg lehet adni azon csatolási csoportok neveit vesszővel elválasztva, amelyeket hozzá kell fűzni az XML kimenethez. A paramétert csak nagyon speciális esetekben kell állítani.

• attachmentAppendFullXml: A paramétert csak nagyon speciális esetben kell állítani. Amennyiben az attachmentgroups mezőben meg vannak adva csatolási csoport nevek, akkor azt határozza meg, hogy a csatolt tartalmak teljes XML-jét hozzá fűzze-e az XML-hez, vagy csak a linkjüket.

ContentViewPortlet

Portlet feladata: Az aktuálisan nézett tartalom (cikk) megjelenítése, amennyiben a cikk többoldalas, akkor a lapozó felület kihelyezése. A betűméret nagyító/kicsinyítő ikont, valamint a cikk alján megjelenő “Cikk továbbküldése”, “Cikk nyomtatása” ikonokat szintén ez a portlet helyezi ki a portálra.

Alapértelmezett XSL-je: contentview

Tipikus portalstate: view

AttachmentPortlet

Portlet feladata: Egy tartalomhoz (rovat vagy cikk) kapcsolódó anyagok megjelenítése, imagebannerek kihelyezése a portálra.

Alapértelmezett XSL-je: attachment

Legfontosabb paraméterei:

• contenttype: Ez a paraméter fogja megadni az oldalleírónak, hogy a csatolmány megjelenítésénél a rovathoz tartozó csatolmányokat jelenítse meg (heading), vagy a cikkhez csatolt tartalmakat (content). Bannert például tipikusan rovathoz szoktunk csatolni, míg cikkhez jellemzően valamilyen kiegészítő anyagot, másik cikket, linket, letölthető dokumentumot.

• groupnames: A tartalomszerkesztő felületen a „Csatolások” résznél különböző típusú csatolásokat adhatunk meg. Rovatoknál például: „cikkek”, „bal oldali bannerek”, „jobb oldali bannerek”, stb.. Ezeket hívjuk csatolási csoportoknak, és egy tartalomhoz akár több csatolási csoportba is fel lehet venni csatolmányokat. Például egy rovathoz tartozhat jobb oldali és bal oldali banner is, azonban a portálon mind a kettőt egyszerre nem lenne szerencsés megjeleníteni. A megjelenítendő csatoló csoportok neveit vesszővel elválasztva kell megadni, ha üresen hagyjuk, akkor minden csatolmányt megjelenít. A csatoló csoportok nevei konfigurációból jönnek, a leggyakoribb értékek a következők: articles, imagebannerleft, imagebannerright, downloadables.

• searchinparents: Alapértelmezés szerint mindig az aktuálisan megtekintett tartalomhoz kapcsolódó anyagokat jeleníti meg. Ha nem talál csatolmányt az adott tartalomhoz, akkor keressen-e a tartalom fa struktúrájában felmenő ágon ( a szülő rovatokon felfele egészen a „Magyar oldalak”-ig).

Például egy olyan bannert csatolunk a magyar oldalakhoz, amelyet minden oldalon meg szeretnénk jeleníteni, akkor ezt a lehetőséget aktiválnunk kell.

• inheritfromparents: Abban az esetben, ha az aktuális tartalomnak vannak csatolmányai, akkor a szülő tartalamkban való keresés nem érvényesül a „searchinparents” esetében sem. Ennek a paraméternek a beállításával kell megadni, hogy ekkor is keressen a szülők között.

• excludecontents: Ha egy gyökér rovatra adunk meg csatolmányt, akkor az minden alatta levőnél is megjelenik. Meg lehet adni azon tartalmak listáját, amik esetében a csatolmányt nem teszi ki. Például egy linkeket tartalmazó rovatot tekintve ne tegye ki a bannereket, minden más esetben viszont igen.

• contentid: Felesleges, már nem használt paraméter, a következő verziókban el lesz távolítva.

• headingid: Az a rovat, ameddig a hierarchián felfele kell nézni a szülő rovatokat. Alapértelmezés szerint mindig a legfelső rovatig történik az ellenőrzés (például: magyar oldalak)

AttachmentParentPortlet

Portlet feladata: Azon elemek listázása, amelyekhez hozzá van csatolva az adott elem

Alapértelmezett XSL-je: attachmentparent

Legfontosabb paraméterei:

• contenttype: Ez a paraméter fogja megadni az oldalleírónak, hogy a csatolmány megjelenítésénél a rovathoz tartozó csatolmányokat jelenítse meg (heading), vagy a cikkhez csatolt tartalmakat (content). Bannert például tipikusan rovathoz szoktunk csatolni, míg cikkhez jellemzően valamilyen kiegészítő anyagot, másik cikket, linket, letölthető dokumentumot.

• groupnames: A tartalomszerkesztő felületen a „Csatolások” résznél különböző típusú csatolásokat adhatunk meg. Rovatoknál például: „cikkek”, „bal oldali bannerek”, „jobb oldali bannerek”, stb.. Ezeket hívjuk csatolási csoportoknak, és egy tartalomhoz akár több csatolási csoportba is fel lehet venni csatolmányokat. Például egy rovathoz tartozhat jobb oldali és bal oldali banner is, azonban a portálon mind a kettőt egyszerre nem lenne szerencsés megjeleníteni. A megjelenítendő csatoló csoportok neveit vesszővel elválasztva kell megadni, ha üresen hagyjuk, akkor minden csatolmányt megjelenít. A csatoló csoportok nevei konfigurációból jönnek, a leggyakoribb értékek a következők: articles, imagebannerleft, imagebannerright, downloadables.

• searchinparents: Alapértelmezés szerint mindig az aktuálisan megtekintett tartalomhoz kapcsolódó anyagokat jeleníti meg. Ha nem talál csatolmányt az adott tartalomhoz, akkor keressen-e a tartalom fa struktúrájában felmenő ágon ( a szülő rovatokon felfele egészen a „Magyar oldalak”-ig).

Például egy olyan bannert csatolunk a magyar oldalakhoz, amelyet minden oldalon meg szeretnénk jeleníteni, akkor ezt a lehetőséget aktiválnunk kell.

• inheritfromparents: Abban az esetben, ha az aktuális tartalomnak vannak csatolmányai, akkor a szülő tartalamkban való keresés nem érvényesül a „searchinparents” esetében sem. Ennek a paraméternek a beállításával kell megadni, hogy ekkor is keressen a szülők között.

• excludecontents: Ha egy gyökér rovatra adunk meg csatolmányt, akkor az minden alatta levőnél is megjelenik. Meg lehet adni azon tartalmak listáját, amik esetében a csatolmányt nem teszi ki. Például egy linkeket tartalmazó rovatot tekintve ne tegye ki a bannereket, minden más esetben viszont igen.

• contentid: Felesleges, már nem használt paraméter, a következő verziókban el lesz távolítva.

• headingid: Az a rovat, ameddig a hierarchián felfele kell nézni a szülő rovatokat. Alapértelmezés szerint mindig a legfelső rovatig történik az ellenőrzés (például: magyar oldalak)

HeadingPathPortlet

Portlet feladata: A HeadingPathPortlet a rovatstruktúrában a gyökér rovattól az aktuálisig terjedő rovatokat teszi ki linkként, illetve az aktuális rovat nevét jeleníti meg jellemzően az oldal tetején, szokták még „morzsa-menünek” is nevezni.

Alapértelmezett XSL-je: headingpath

DownloadableBinaryListPortlet

Portlet feladata: Két ContentList és egy HeadingPathPortlet egyesítésével egy olyan portlet, amely letölthető dokumentum mappákat jelenít meg böngészhető formában, illetve letölthető dokumentumokat táblázatos formában.

Legfontosabb paraméterei:

• a ContentList-ből öröklődők

• topheadingid: Az a letölthető dokumentum mappa, illetve rovat, amelytől felfele nem szeretnénk több mappát megjeleníteni. Ezen a mappán állva a „felfele egy szinttel“ ikon nem kerül ki. Figyeljünk arra, hogy a rendszer nem tudja megállapítani, hogy melyik számít a gyökér mappának, ezért célszerű minden esetben megadni. Ha nincs megadva, akkor a „felfele egy szinttel“ ikon mindig megjelenik.

• downloadablefoldertypes: Azon tartalom típus azonosítók, amelyeket a portlet mappa megjelenítő részében ki kell tenni. Alapértelmezés szerint ilyen a rovat és a referencia. A paramétert NEM kell átállítani.

• downloadablebinarytypes: Azon tartalom típus azonosítók, amelyeket a portlet letölthető dokumentum táblázat részben meg kell jeleníteni. Alapértelmezés szerint ilyen a letölthető dokumentum és a referencia típus. A paramétert NEM kell átállítani.

I. számú melléklet: Portletek speciális paraméterei

|Mappa.PortletNév |Paraméterek neve |Paraméterek típusa |Alapért. Érték |Kötelező-e? |

| | | | | |

|dynamichtmlform.DHTMLAllFormListPortlet| | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| | | | | |

|dynamichtmlform.DHTMLFormFreeSearchPort| | | | |

|let | | | | |

| | | | | |

|dynamichtmlform.DHTMLFormFreeSearchResu| | | | |

|ltPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| dynamichtmlform.DHTMLFormListPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| dynamichtmlform.DHTMLFormSearchPortlet| | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| | | | | |

|dynamichtmlform.DHTMLFormSearchResultPo| | | | |

|rtlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| | | | | |

|dynamichtmlform.DHTMLFormTypeListPortle| | | | |

|t | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |formtypeid |LONG |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| dynamichtmlform.DHTMLModifyFormPortlet| | | | |

| dynamichtmlform.DHTMLNewFormPortlet | | | | |

| edemocracy.EdemocracyAttachmentPortlet| | | | |

| |contenttype |STRING |heading |true |

| |groupnames |STRING | |false |

| |contentid |LONG |-1 |false |

| |searchinparents |BOOLEAN |false |true |

| edemocracy.EdemocracyMenuPortlet | | | | |

| |menuitems |XSL | |true |

| forum.ForumListPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| forum.ForumNewEntryPortlet | | | | |

| forum.ForumNewTopicPortlet | | | | |

| forum.ForumTopicListPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| forum.ForumTopicViewPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| groupware.CalendarEntryEditorPortlet | | | | |

| groupware.CalendarViewPortlet | | | | |

| |groupid |LONG |-1 |false |

| groupware.DirectoryListPortlet | | | | |

| |directory |STRING | |true |

| |urlprefix |STRING | |true |

| groupware.DocumentEditorPortlet | | | | |

| groupware.DocumentFolderEditorPortlet | | | | |

| groupware.DocumentFolderPortlet | | | | |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| groupware.DocumentUploadPortlet | | | | |

| groupware.DocumentViewPortlet | | | | |

| groupware.GroupEditorPortlet | | | | |

| groupware.GroupListPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| groupware.GroupUsersEditorPortlet | | | | |

| groupware.GroupViewPortlet | | | | |

| groupware.GroupwareMenuPortlet | | | | |

| groupware.MessageAlertPortlet | | | | |

| groupware.MessageEditorPortlet | | | | |

| groupware.MessageListPortlet | | | | |

| |title |STRING | |false |

| |maxcount |INT |0 |false |

| |count |INT |10 |false |

| groupware.MessageViewPortlet | | | | |

| groupware.PersonalPagePortlet | | | | |

| |count |INT |1 |false |

| groupware.UserSelectPortlet | | | | |

| | | | | |

|messageBoard.MessageBoardCommentListPor| | | | |

|tlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| RSS.RssChannelListPortlet | | | | |

| RSS.RssChannelReaderPortlet | | | | |

| |channels |STRING | |true |

| RSS.RssChannelViewPortlet | | | | |

| |types |STRING |100,114 |true |

| |rule |STRING |allow |true |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |true |

| auth.CallCardPortlet | | | | |

| |groupid |LONG |-1 |false |

| auth.ChangePasswordPortlet | | | | |

| auth.FavoritePortlet | | | | |

| auth.ForgetPasswordPortlet | | | | |

| auth.LoggedInUserPortlet | | | | |

| auth.LoginPortlet | | | | |

| auth.UploadAvatarPortlet | | | | |

| auth.UserPropertiesPortlet | | | | |

| auth.UserViewPortlet | | | | |

| content.AttachmentPortlet | | | | |

| |contenttype |STRING |heading |true |

| |groupnames |STRING | |false |

| |contentid |LONG |-1 |false |

| |searchinparents |BOOLEAN |false |true |

| content.ContentListByKeywordsPortlet | | | | |

| |headingid |BOOLEAN |false |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |count |INT |10 |false |

| content.ContentListPortlet | | | | |

| |types |STRING |4 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |alphabeticalorder |BOOLEAN |false |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |priorities |BOOLEAN |false |false |

| |rule |STRING |deny |false |

| |ignorestarttimelimit|BOOLEAN |false |false |

| |listinsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |count |INT |10 |false |

| content.ContentViewPortlet | | | | |

| content.EventBrowserPortlet | | | | |

| content.FooterPortlet | | | | |

| content.ForwardPortlet | | | | |

| content.HeadingPathPortlet | | | | |

| content.HeadingPortlet | | | | |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |listallsubheadings |BOOLEAN |false |false |

| |fixheadingid |LONG |-1 |false |

| |displaypriority |INT |0 |false |

| content.ImageBannerMenuPortlet | | | | |

| |groupnames |STRING | |false |

| content.LastDaysArticleListPortlet | | | | |

| |daysnumber |INT |10 |false |

| |maxcount |INT |-1 |false |

| |count |INT |10 |false |

| |daysnumber |INT |10 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| content.RandomEditorialPortlet | | | | |

| |periodinminutes |INT |1 |true |

| content.VersionListPortlet | | | | |

| content.VoteEmbedPortlet | | | | |

| |target |STRING |show |false |

| content.VotePortlet | | | | |

| |target |STRING |show |false |

| content.WebRingPortlet | | | | |

| HeaderPortlet | | | | |

| HtmlPortlet | | | | |

| |filename |STRING | |true |

| IFramePortlet | | | | |

| |frameclass |CLASS | |false |

| |width |INT |-1 |true |

| |frameborder |INT |0 |false |

| |title |STRING | |false |

| |id |STRING | |false |

| |height |INT |-1 |true |

| |align |STRING | |false |

| |style |STRING | |false |

| |longdesc |STRING | |false |

| |name |STRING | |false |

| |marginheight |INT |-1 |false |

| |src |STRING | |true |

| |marginwidth |INT |-1 |false |

| |scrolling |STRING | |false |

| newsletter.NewsLetterLinkPortlet | | | | |

| | | | | |

|newsletter.NewsLetterRegistrationPortle| | | | |

|t | | | | |

| RemoteHtmlPortlet | | | | |

| |timeout |INT |-1 |true |

| |cacheable |BOOLEAN |false |true |

| |url |STRING | |true |

| search.AdvancedQueryPortlet | | | | |

| search.AdvancedSearchPortlet | | | | |

| search.SearchResultsPortlet | | | | |

| search.SimpleQueryPortlet | | | | |

| |headingid |LONG |-1 |false |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | | | |

2. számú melléklet A rendszerben regisztrált tartalom típusok azonosítói

|ID |Név |Megjegyzés |

|1 |contentitem |Alapvető tartalom típus |

|2 |root |A rendszer gyökerét jelentő tartalom elem. |

|3 |site |Egy site-ot reprezentáló tartalom elem. |

|4 |heading |Rovat tartalom elem. |

|5 |reference |Referencia tartalom elem. |

|6 |folder |Könyvtár tartalom elem. |

|7 |rootheading | |

|8 |binaryfolder | |

|9 |imagefolder | |

|10 |imagegalleryfolder | |

|11 |imagebannerfolder | |

|12 |webcompassfolder | |

|13 |activecomponentfolder | |

|14 |votefolder | |

|15 |editorialfolder | |

|16 |downloadablebinaryfolder | |

|17 |eventfolder | |

|23 |organizationfolder | |

|24 |linkstorefolder | |

|27 |htmlformfolder | |

|29 |faqfolder | |

|100 |article |Cikket tároló tartalom elem, cms |

|101 |binary |Bináris adatok tárolására szolgáló tartalom elem, cms |

|102 |activecomponent |Aktív komponensek tárolására szolgál (pl.FLASH), cms |

|103 |image |Képeket tároló tartalom elem, cms |

|105 |vote |Vote tartalom, cms |

|106 |imagebanner |ImageBanner , cms |

|107 |webcompass |Webcompass (link) tartalom, cms |

|108 |imagegallery |Képgaléria, cms |

|109 |institute |Intézmény tipus (ua. mint egy cikk), cms |

|110 |editorial |Verzércikk, cms |

|113 |downloadablebinary |Letölthető Bináris állományok, cms |

|114 |event |Esemény tartalom, cms |

|115 |DownloadableProgram |Letölthető programok, cms |

|116 |imprint |Impresszum, cms |

|120 |htmlform |html űrlapok szerkesztése, cms |

|121 |faq |GY.I.K. , cms |

|130 |organizationgeninfo |Szervezet Általános Információ, cms |

|134 |dutycalendartermentry | |

|ID |Név |Megjegyzés |

|200 |forum |Fórum |

|201 |topic |Fórum téma |

|202 |entry |Fórum bejegyzés |

|444 |newsletter | |

[pic][pic]

-----------------------

[1] bizonyos feltételek teljesülése esetén

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.

It is intelligent file search solution for home and business.

Literature Lottery

A CMS filozófiája - ANTSZ

To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.

Related download

Related searches