A



P

p`t- fagy, fázik

por-nE M. boszorkány (X. 186.)

por-nin Ku. boszorkány

por-nin h•drn l‰bct p'i boszorkány házas hét halom (X. 108.)

vö. vog. por-n… kwol boszorkányos ház (VNGy. II. 0287.)

p…lcs- O.

sVmcl ilbI in"n/k-i¨gI t‰rcm I+– p…lcsm"l-l"mb" a szíve alatt mintha csak vörösfenyõfából való kemény nyárs szurkálta volna (VI. 229.)

*)sVmcl ‰dcmmI iis a szíve rosszá lett (tk. jött) (é. megharagudott) (uo.)

p…lck O.

m©n-p…lck "r +rdU a mi felünkön levõ sok fejedelemhõsünk (VI. 230.)

p…lck O.

lou-p…lck ‰icn h¨iI "r mogcl az õ felén levõ hírhordó férfi sok apródja (VI. *.)

p¨L"n-moz" O.

p¨L"n-moz" +r/tcln"-kI lou h¨nt uEl/s" neki megfelelõ fejedelemhõstõl õ hogyan öletett volna meg? (VI. 232.)

pVz"n O.

l+n/t-k©r +ll" lEl pVz"n (fl.) lúdlábnyi (tk. lúdláb levõ) alacsony szék

•mfstI pVz"n (VI. 225.)

pVdI O.

iiicl-‰dcm +r/t lXurm i‰zcn pVdIn" apja rossz (é. közönséges) fejedelemhõs mondotta beszéd miatt (VI. 233.)

p"idcs- O.

k+n sXgI litfn hor p"idcsii" (v. p"idcs")! könnyû szárnyas (újjas) subává váljál!

*) k+mn" iju"! könnyûvé légy!*

p‰iik- O. könyörögni

min p‰iiks…mcn mi (ketten) könyörögtük ki (VI. 245.)

inf. p‰iikt"

p=zcn O.

t‰rcn sAdI p=zcn +r/tncn sidI +ldfn a vész száz füstje(?) fejedelemhõsök csak (é. nem megbízhatók) (VI. 247.)

*) N"lm‡lfncn megcsalnak

p=zcb O.

t‰rcn sAt p=zcb +r/tncn a vész száz felével ellátott(?) fejedelemhõsök (dual.) (VI. 249.)

pVr- O.

hXl…uct uErl‰icn | sArNI sEm "ltn"n n'ieu pVrdI i©bi (v. pVrcm-kEmn") a holnap szerzendõ (v. alkotandó) arany szemét emelõ (tk. emelt) napunk amint véget ér (VI. 250.)

pit- O.

hoidI uAs iim s+bEn | k©l •lrm iim s+b pitmcl-kEmn" nyugvó városod jeles darabja | a nehéz (tk. vastag) álom jeles darabjába amint elmerült (tk. esett) (VI. 251.)

pXz"r O.

~ pXz"r hou"tn" mAriiis ökölnyi hosszuságra töredezett (az íj) (é. ökölnyi darabokra) (VI. *.)

pA V.

pA uEr uErcl, izA Adcm bármely dolgot cselekszik, egyre rossz

vog. mat v•rmcl v•ri akw-mus LuL *

pot V. pud (orosz súlymérték)

kamcn pot u!scn? hány pudot vettél? (XVI. 4.)

pA V.

pA-hoiAt más valaki (vog. m`t h®tpÀ)

pAk-mou-h+ külföldi (tk. más földi ember) (vog. m`t m•n hum)

pA-ot másik: pA pA-ot iil ismét másik jõ (vog. ®s m®tan jiw) (XVI. 6.)

p©ncl V.

iogAn p©ncln(A) a folyó parton (vog. j•-v•tat) (XVI. 11.)

p­t- V.

­l-p­tl leesik (vog. jol-pati) (XVI. 10.)

put V. üst

put u!d­ u!i­! emeld le az üstöt a tûzrõl!

vog. put (v. pot) p• vojÀln! (XVI. 11.)

p=grl V. falu (vog. paul) (XVI. 12.)

p¬lnA V. együtt, -vel

mA p¬lEmn velem (vog. am jotkm)

(mA p­lAmA K. id.)

lou p¬lcln vele (vog. taw jotÀ)

¬mct p¬ln (¬mct-p¬lA K.) a nõkkel (vog. n…t-jot) (VNyj. 18.) (XVI. 15.)

pClck V.

~-pClck vog. akw/ p•l félre, egy oldalra

~-p±lgA manA! félre innen! takarodj!

* (VNyj. 17.)

p=rrm- V.

p=rrm/scll¬ taposta

k©rEm Elt­ p=rrm/scll­ a lábamra hágott (XVI. 16.)

p¬lnA V.

mA p¬lEmn lEd­-iESt­ noh Rnt k­llcn én velem enni-inni nem kelsz-e föl ismét?

vog. am jotem tenkw… ajunkwk ®s n®nh at kwale/in? (VNyj. 18.)

p±l­ V. felé, -hoz, irányában

mA p±lEm i•stcl hozzám szól

vog. am nupklkm l•mi (VNyj. 19.)

leu-p±l­ iahlcm a Szoszva felé utazom (vog. Ta/«t nupkl jÀle/im (VNyj. 19.)

lou pClclA lÏk tailcm neheztelek rá (vog. taw-nupkl law `NSe/im (VNyj. 19.) (XVI. 17.)

p©ncl V. oldal (vog. p®h id.)

hQt-p©ncln lWiil a ház mellett áll

vog. wol p®hÀt LuLi (VNyj. 19.)

Eu¬-p©nlclA manl a leány mellé megy

vog. •gi-p®hkn mini (VNyj. 18.)

p©ncl Elt­ mellõl (vog. p®hnkl) (XVI. 18.)

pClck V. fél. oldal (vog. p•l)

iE-pClck elõrész (vog. …li-p•l)

ioltA-pClck utórész (vog. jui-p•l)

num-pClck felsõ rész (vog. numi-p•l)

¬ltA-pClck alsó rész (vog. joli-p•l)

k­m-pClck külsõ rész (vog. kwoni-p•l)

(VNyj. 20.) (XVI. 19.)

p•ucr/t V. gerenda

p•ucr/t ¬ltA-pClckn a gerenda alatt v. alól (vö. vog. nor joli-p•lnkl) (VNyj. 20.)

p•uct- V.

kat k©tA p•uctsA megbolondult

vog. kit hal pattuwks (VNyj. 20.) (XVI. 20.)

pA-hatl V. holnapután

vog. mqt hWtcl (XVI. 21.)

porA V. idõ (vog. porÀ or. ïîðà)

iis-porain a hajdankorban

vog. jis-porÀt id.

S­-porain akkor (vog. ta porÀt id.)

tam porain ekkor, ezen idõtájt

vog. ti porÀt id. (VNyj. 21.) (XVI. 22.)

lou iogrttAl porain az õ jöttekor

vog. taw johtknk porÀt (VNyj. 22.)

p•icm u=lcm V. jó életet! (köszönés)

vog. ®s j®mks ulkm (VNyj. 23.) (XVI. 27.)

p¨LAn V.

mA iAstcdEm poraicn (vagy: p¨LAn lou iogrtl amely idõben mondottam, azon jön meg

vog. am La/«nkm-tor«/ taw johti â êîòîðêå âðåìÿ ñêàçàëü â òî âðåìÿ îí è áóäåòü (VNyj. 23.) (XVI. 27.)

~-p¨LAn egyszerre vagy egy idõben (uo.)

Sv-kEm V. annyira, oly módon (vog. ta-k…m id.)

tam-kEm ennyire, oly módon (vog. ti-k…m id.)

m¨i-kEmcn? mennyire, mily módon (vog. manÀ-k…m id.)

iEža haS hal, S­-kEm Nagrl majdnem meghal, annyira nevet

vog. •lÀ h®li, ta-k…m muwinti (VNyj. 24.)

mA m¨i-kEmcn uaštclcm, lou-pA ­S¬-kEmcn uaštrl amennyire én hajtok, õ is annyira hajt

vog. am menÀ-k…m p=se/im, taw-•s-ta-kem p=si (VNyj. 24.) (XVI. 29.)

podcrt- V.

podcrtl3mcn beszélünk mi ketten

vog. potkrtim…n (VNyj. 25.)

m­n k©d…mcncn podcrtl3mcn egymás közt beszélünk mi ketten (XVI. 30.)

p•gcn- V.

Wlcm-sagAt šEnk noh-pAkncs álmosan fölugrott

vog. ulmiNSin n®hrÀts (VNyj. 25.) (XVI. 36.)

pES V.

hQp pES-iircn ol a ladik oldalvást fekszik

vog. h•p p…S j…rkl huji (VNyj. 25.) (XVI. 31.)

punen V. szõrös (vog. punin) (VNyj. 26.) (XVI. 32.)

pA-s­rcn V. másképpen

pA-s­rcn uErl (v. u…rcl) másképpen csinálja

vog. m=tkn-k…pkl vAri (or. íà äðóãîé îáðàçü äïëàåòü) (VNyj. 26.) (XVI. 32.)

p±n/k-k©rt­ (v. k©rd­) V.

p±n/k-k©rt­ s+ž­lcl gyalogosan jár

így fordította le a közlõm ezt a vogul mondatot

maNtkl j®m«ti (or. íåøêîìü õîäèòü) ha hótalp nélkül van: p±n/k-k©rt­ š+šl

vö. n­mcln š+šl hótalpon jár (XVI. 33.)

ponhrAs V. virág

ponhrAsct virágok (XVI. 37.)

pQšhrm- V.

holt-pQšhrml megfakúl

t"m ohsAm holt-pQšhrml vagy: pQšhrmdcs ez a kendõ megfakul, megfakúlt

vog. ti t®r hot-l®thati (or. ïîëóí*åòü) (VNyj. 28.) (XVI. 37.)

parii- V.

hÏrcl Elt­ lAn/t holt-pariiil a zsákból a liszt kiszóródik

vog. hurh-asnkl kwolÀs hot-suLgi (VNyj. 28.) (XVI. 37.)

p±lk­ V.

iuh p±lk­ hal­lcs a fa széthasadt (vog. jiw pal-hal«ls) (VNyj. 28.) (XVI. 38.)

p±lk­-lol- V. fel- v. szétolvad

lQS p±lk­-lolrs a hó fel- v. szétolvadt (vog. tujt pal-tolks) (VNyj. 28.) (XVI. 38.)

p±lk­-p©š- V. fölnyit

lArAS p±lk­-p©šlcll­ a ládikát fölnyitja (vog. t®tkp pal-punsitÀ) (VNyj. 28.) (XVI. 38.)

p±nt- V.

l. lap-pCnt- alatt (XVI. 38.)

pulcp V. dugó (vog. pulkp id.) (XVI. 39.)

kEuAn pulpcl az üveg dugója

pol V. halászó sövény (vog. •rpi)

iogAn qucl polcn lap-uErlA a folyó torkolatát halászó sövénnyel elzárják (XVI. 39.)

palscm V. (vö. pal- félni)

palscmA hou ian/scm igen v. rettenetes messze jártam

vog. piliSmÀ h`sÀ jÀlskm (VNyj. 30.)

piliSmÀ tk. félelmetes, rettenetes

osztj. palscmA šEn/k uoh taicl rettenetes sok pénze van

vog. piliSmÀ-saka ®ln ®NSi (VNyj. 30.) (XVI. 42.)

p+n V. varsa

p+nEm tAl, n…mclt/ hul and+m a varsám üres, semmi hal sincs (benne)

vog. kamkÀmt vonSÀL n…-mÀter hul •Tim (VNyj. 30.) (XVI. 43.)

pEl­ V.

k•mcn u=scm, m¨i t¨t nilA-pEl­ künn voltam, látszik-e még a tûz

vog. kwon ®lskm, alÀ-pkl uLÀ n•nki künn voltam, mintha tûz látszanék

or. òàêü ïîêàæåòñÿ, êàêü áû îãîíü áûëü (Reg.) (VNyj. 31.) (XVI. 45.)

pA-hod­! V. persze!

vö. vog. ®s-hum! id. (VNyj. 31.) (XVI. 46.)

pA-S­ V. persze

vö. vog. ®s-ti id. (VNyj. 31.) (XVI. 46.)

p­l V.

mA p­l±mcn velem

vog. am-jotkm id. (VNyj. 31.)

p©ncl-NaurEm V. fattyúgyermek (tk. oldalgy.)

vö. vog. p•h-Nawrkm (VNyj. 33.) (XVI. 49.)

p©š V.

kamcn-p©š hányszor? (vog. mankh-Sos)

­-p©š egyszer (vog. akw/Sos id.)

kat-p©š kétszer (vog. kit Sos id.)

h=lrm-p©š háromszor (vog. hurkm-Sos id.)

matA-p©š hányadszor? (vog. hoti-Sos id. (VNyj. 33.) (XVI. 52.)

•lcn-p©š elõször (vog. sar-ault id.)

k­mct-p©š másodszor (vog. kitit-Sos id.)

h+lmct-p©š harmadszor (vog. hurmit-Sos) (VNyj. 33.) (XVI. 52.)

pA V. meg, megint, szintén, is

manEm pA miiA, mort and+m adj nekem még, nem elég

vog. •nkm ®s majÀln, at tauli (VNyj. 34.)

lou pA iogrtl õ szintén jön

vog. taw ®s johti (VNyj. 34.) (XVI. 52.)

pWgrl

pWgrl mariit/ rou mennydörgés

vog. sahl-r…/« id. (VNyj. 34.)

pWgrl mariit/ roucn mou tQriicn* a mennydörgés következtében reszket a föld

vog. Sahl-r…/«l m• sargi (VNyj. 34.) (XVI. 54.)

pA V. megint

molhA tadA +s, ­n pA iogrtl minap volt itt, most már megint jön

vog. m=lkh tit ®ls, aN ®s jiw (VNyj. 31.) (XVI. 53.)

pWgrn- V.

iuh-sam pWgrnl a fa belseje hasadoz

vog. jiw-sim pokli (VNyj. 34.) (XVI. 54.)

p…uclt/-hQt V. fürdõ (gõzfürdõ)

vö. vog. pugklnk-kwol (VNyj. 34.) (XVI. 54.)

pA V. is

lou pA m©n-p­leucn manl õ is velünk megy

vog. taw ®s man-jotuw mini (VNyj. 35.) (XVI. 55.)

p­l V.

m©n-p­leucn mi velünk

vog. man-jotuw id. (VNyj. 35.) (XVI. 55.)

poSkA V. hordó (vog. puSkÀ id.) (VNyj. 35.)

pA ant V.

lou pA ant iil õ sem jön

vog. taw ®s at jiw (VNyj. 35.)

p­l V. társ

nan p­lEn min p­l…mcn iil? a te társad velünk jön-e?

vog. nan jurtkn m…nki jortm…n jiw-À? (VNyj. 36.)

p¨l V. falat

vö. vog. pul (VNyj. 36.)

p•uct- V.

iQžA At p•uctsEm-l+ln kezembe ha keríthetném

vog. k•tkn voss pattnukÀlem (VNyj. 41.)

pArt- V.

t=rrm pArdcm icm hatl iEl At p©šscn, iEl At Wmrtscn! az isten teremtette (v: rendelte) jó napot bár derítenél (tk. nyitnál) föl a jövõben bár alkotnál (tk. ülepítenél) (számunkra) a jövõben!

vog. T®rkm s•tkm j`mks h®tkl …lÀ voss pusskn, …lÀ voss •ntskn! (VNyj. 41.) (XVI. 66–67.)

pWi#k- (v. pWick-) V.

m©n tam pWi#kteu (v. pWickteu) Nogrs-pQikeu At h+l/sEn-l+ln! ezen mi imádkozó nyuszt(-bõr áldozatos) imádsáunkat bár meghallgatnád!

vog. man ti pojkknk Nohs-poiku oss h=lÀslkn! (VNyj. 41.) (XVI. 67.)

pWick- V.

AŸEn Elt­ nan At pWicksEn-l+ln könyörögnéd bár atyádtól!

vog. •Sknnkl nan voss polk«lamkn! (VNyj. 41.)

p©š- V. nyitni

t=rrm pArdcm icm hatl iel At p©šscn! isten rendelte jó napot bár derítenél föl (tk. nyílnál) (számunkra) ajövõben!

pazAn V. asztal

vog. pasÀn id. (VNyj. 42.)

palAt V. magasságú

l+n/t-k©r palAt lúdláb magasságú

vog. lunt-la/«l LuLkn (VNyj. 42.)

pal V. magas

l+n/t-k©r palAt pal pazAn lúdláb magasságú magas asztal

vog. lunt-la/«l LuLin pasÀn (VNyj. 42.)

pant V. út

vog. L®nh (VNyj. 43.)

pAkncptc- V.

m©neu pAkncpt3dEn =rcncn mivel bennünket megijesztettél (tk. megijesztésed miatt)

vog. manau rohtkptankn m•/ks (VNyj. 44.)

p©š- V.

num-t=rrm AŸEm sQrNi seup­ icm hatl S­ p©nžcm N.T. atyám arany sugaras szép napot nyitott meg íme

vog. numi-T`rkm •Skm sorNi sagip j`mks h®tkl ti punskm (VNyj. 44.)

p=zcn V. füst

vog. posim (VNyj. 45.)

p¨tlcs- V.

u@liiElAm i©b­nA š+šmAn t=bcrnclAm p¨tlcsncn a rénszarvaskáim után járva a cipõcskéim elkoptak

vog. s•likÀnkm jui-p•lt j®mimk N•rÀkÀgkm p`slkse«/ (VNyj. 46.)

pal V. félni | sich fürchten

vog. pili id. (a ragozását l. XVI. 89.)

pElA V. felé

mA pElEm én felém

vog. am nupklkm (VNyj. 46.)

pClck V.

kat p±lkcl Elt­ két felõl

vog. kit p•lnkl (VNyj. 46.)

pEl­ V.

vö. vog. pkl (VNyj. 47.)

­ltA mouA iogrtlcn-pEl­ ha (v. valószínûleg) az alsó földre érkezel

vog. joli m•n johtkgkn-pkl (VNyj. 47.)

togr (v. tog­) manlcm-pEl­ valószínûleg v. talán odamegyek

vog. tu minkgkm-pkl ha odamegyek (XVI. 78.)

pEl­ V.

manlct-pEl­ (v. manlct tangA) talán mennek

vog. minkgkt-pkl ha mennek (VNyj. 47.)

s¨s p±lgA uAn hatl uErcl-pEl­ midõn õsszel (N.T.) rövid napokat csinál

vog. takwsi-pkl, v•Ti h®tkl v•ri-pkl

poS- V. cacare* (névszó tõ is)

vog. poS id.

praes. poSlcm praet. poŸcs

imperat. poŸA (v. poSA)

inf. poSt­ part.* poSt­, poScm v. poŸcm

potcr V. beszéd (vog. potkr id.)

mA potrEm az én beszédem

lou potrcl az õ beszéde

poh V. fiú (vog. p«/ id.)

pohncn két fiú pogct fiak

mA pohnclAm ay én két fiam

lou pohnclAl az õ két fia

mA pohlAm a fiaim

pErnA V. kereszt | kreuz (vog. p…rnÀ id.)

mA pErnaiEm, nan pErnaiEn lou pErn•icl etz.

(birtokos ragozását l. XVI. 97.)

pal V. fül

palnclAm füleim

pAkNctl3- V.

pAkNctl3lcm reszketek

p©ncl V.

hQtEm iogAn p©nclnA +l (v. u+l) a házam a folyó partján van

vog. kwolkm j•-v•tat ®li (VNyj. 8.)

pqt- V.

uErii#gA ­sk­n pQts•icm igazán megfáztam

vog. torgknÀ«/ poLwÀskm egész a reszketésig megfáztam (or. äî ìîãî çàìåðçü ÷òî äðîææó)* (VNyj. 9.)

pClck m…ucln V. meztelen mellel

pClck m…ucln Al +lA! meztelen mellel ne légy! (or. ïîëîãðóäíîé íå áóäü!

vog. pal«/ ma/«lkl ul ®lkn! (VNyj. 9.)

(Szil. szótárában p•l fél és pal szabadon fekvõ, nyílt, két külön szó gyanánt van fölvéve) (XVI. 104.)

pElA V.

mA pElEm i#l felém jön

m­n pElCmcn felénk (dual.)

l­n p…lcn feléjük (dual.)

pail­ V.

pail­ i+š jó (tk. sima) út

pUp­ V.

AngEn pUp­iA i#s *) anyád „bálvánnyá” lett (titkoló kifejezés)

*) AngEn halcs anyád meghalt

vog. SaNin pup j…mts Munkácsi szerint: az anyád „pappá” lett. (VNGy. IV. 425.) Ez nem helyes vö. vog. pup«/ bálvány

*) AngEn l+ngA i#s (XVI. 107.)

p¨i V. segg (vog. puj id.)

p¨icn lqid­ h=lcm pun-l±rEm šEnk S•r­t­ sASl, S­-kEm nan EltEnA pallcm a farlyukamban álló három, szõrszálamnak nagyon érzik a rezgése, annyira félek tõled (mondják gúnyból)

vog. pujt LuLnk hurkm pun-t•rskm saka sargknÀnl sujti, ta-k…m pile/im nanknnkl (VNGy. IV. 425.) (XVI. 107.)

p¨n-l±r V. szõrszál

vog. pun-t•rskm (VNGy. IV. 425.)

p­l-h+ V. társ

nan p­l-hoiEn ogAL i•zcn ant h+ltAl, louEl ­ k©l palcn a társad nem érti (tk. hallja) a vogul beszédet, neki vastag felhõ

vog. nan jurt-humin at holnÀtÀ, maNSi l•tin tawÀn `sin tul (VNGy. IV. 425.) (XVI. 107.)

palcn V. felhõ

ogAL i•zcn louEl ¬ k©l palcn a vogul beszéd neki vastag felhõ (é. nem érti)

pWzcrl3- V. kurválkodni, koslatni

pWzcrl3t­ AngEn +n n+n! szajha anyád nagy p…ája! (szitokszó)

vog. poskr •nkwkn jÀn«/ n®n! (VNGy. IV. 426.)

pWzcrl3t­ Am/p! koslató eb!

vog. poskr •mp! (nõre mondják) (VNGy. IV. 426.)

pA-uŸA! V. légy üdvöz! (találkozáskor)

vog. pa sÀ! (VNGy. IV. 426.)

p+maS­bo V. köszönöm

vog. pumuSipe (or. ñïàñèáî!) (VNGy. IV. 426.)

p•icmu=lcm! V. Isten veled!

(vagy: p•icmulcmÖ (tk. megint jó életet)

vog. ®s j`mks ulkm! (VNGy. IV. 426.)

pArt- V.

t=rrm pArdcs köszönöm az ételt (tk. isten rendelt)

vog. T®rkm tits! tk. az isten jóllakatott (VNGy. IV. 426.)

pQs V. jegy

pQs-lArAs jegy-láda (a l+n/k ládája)

vog. p®s-t•tkp Munkácsi szerint: „fény-láda”, de vog. p®s jegy, pos fény (VNGy. IV. 406.)

p­d­ V. fekete

lAnkrcl p­d­ u@l­ váll-lapockája fekete rén

vog. N•rmÀ s…mkl s•li (VNGy. IV. 406.)

pA V.

pA-uErn +lt/ ­m¬ kaltAS-­m­iA pWickscl a más állapotban (tk. dologban) levõ nõ kaltAS-asszonyhoz imádkozik

vog. m=t v•rmÀLkl ®lnk n… kaltkS-…kwÀn pojkSi (VNGy. IV. 405.)

p+rlc- V.

l+n/k togr-p+rlcl a bálványszellem odaröpül

vog. popi t*li (VNGy. IV. 406.)

pQr­ V. ételáldozat

vog. puri (VNGy. IV. 407.)

leírását l. XVI. 114L.

pQr­lcd­ uEr V. az ételáldozat hozatalának dolga

vog. purlahtknk v•rmkL (VNGy. IV. 407.)

-p¨š V.

h=lrm-p¨š, Nal-p¨š háromszor-négyszer

vog. hurmkh-Sos, NilÀh-Sos (VNGy. IV. 407.)

pWicksclct V. imádkoznak

vog. pojkSe/it (VNGy. IV. 407.)

pAn V. fövenyes part

pAncn fövenyes parton

vog. r`Skttk (VNGy. IV. 409.)

pArt- V.

n¨m-t=rrm •Ÿcln pArtmAl =rcnnA, n¨m-t=rrm rendelése következtében

vog. numi-T®rknmnk sAtimÀt m•/es (VNGy. IV. 408.)

palcn-NQl-podAl­ V. menykõ (tk. felhõ-nyíl-darab)

vog. t=rkm-ahwtks (VNGy. IV. 413.)

p•grl V. viharfelhõ

p•ggrl t¨dcn Ar keu Cs²l a viharfelhõ sok tüzes követ bocsát alá

vog. Sohl tantkn ahwtks tarteli (VNGy. IV. 413.)

podAl­ V. darab

palcn-NQl-podAl­ mennykõ (tk. felhõ-nyíl-darab)

pArt- V.

t=rrmnA S­d­ pArôA az isten így rendelte

vog. t®rkmnk toh s•twks (VNGy. IV. 415.)

pEld­l3- V.

pEld­l3ll­ kicseréli, fölváltja

(kAs-u+tlcbcl)

p¨b­ V. medve

ai hWtcn n± p¨b­-Nog­ ant uQSl a „kis házbeli nõ” medvehõst nem „szed” (= esik)

vog. m•N-kwolin n… pupakw/-ulÀm at v•ti (VNGy. IV. 415.)

pal-rEp-k+r/t V. (tk. magas-domb (part)-falu) A Vogulka folyó mellett.

vog. LuLin-s=ma-paul or. Áàñ*êèíû magas-subasapka-falu (VNGy. IV. 440.)

pEnA M. nõi keresztnév

(AgripEnA)

r¨S nEm orosz név (Àãðàôåíà) (X. 273.)

porrsk+uiiA M. nõi keresztnév

r¨S nEm orosz név (Ïðàñêîâüÿ) (X. 273.)

pQzilii- M. jelezni

l+n/k-+r/t-poh rAgi kEl molhA pQziliisEn a bálványszellem fiának tetszõ üzenetet azelõtt jelezted(?) (X. 274.) vö. pQs

p+ngfl-i¨h M.

lEptcn sRmbi p+ngfl-i¨h puha bélû…fa (X. 274.)

pon- M.

ai-kEl ponA! üzenetet tégy (tk. helyezz) (X. 274.)

paili M.

iohli +ldv paili u!ŸA, hol uŸA +lAti! továbbra levõ jó egészségben éljetek! (X. 276.)

pElA M.

toglcn (v. tohlcn)-sir Ar uqi hodi-s6gAt iogrtl-pElA szárnyasféle sok állat vajjon hogyan jön? (X. 277.)

pWiik M. könyörgés

il-pQikEn il-holtsEn n¨m-pQikEn noh-holttEn k©dctcn le(boruló) könyörgésedet lenn fogyattad, égi környörgésedet fönn folyatásod közben (X. 277.)

vö. vog. pojk : pojkkm saw totnk sawin pojk elkönyörögte, átszenvedett inséges könyörgése (VNGy. II. 319.)

pWiiklct M. könyörögnek (hozzád) (X. 277.)

pEslAn M. sással borított (X. 278.)

vö. vog. p…slÀn sással borított (III. 204.)

Paas. p±st3 ocoka, riedgras, sumgf, wiesenheu

O. pRs*cg id.

pol M.

h+ntv polcn h+ pollA hqidv por•icn majdan a gerébbel (v. halászó sövény) halászó férfi gerebére (halászó sövényre) jutásakor (X. 278.)

pidi lqu M. fekete ló (X. 278.)

poNAr M. kötél

sQrNi poNAr l•bct m+ngrl aranyos kötelû hét csomó

= NaurEm sEmA pittv išnA m+ngrl iirlA, tRm k…lcl +rdA ponlA, m¨l-lArAsA mikor a gyermek megszületik, csomót kötnek (a feje fölött), ezt a kötelet a bálványszellemnek helyezik el, a bálványszekrénybe (X. 280.)

požcm M. ázott

tRl-iin/k/ požcm l•ucrt i¨h (fl.) téli víztõl ázott nehéz fa gyanánt (X. 280.)

vö. vog. vit poskm (jiw) víztõl ázott (fa) (II. 61.)

p…lck loui M. félcsont

= lou Nog•icl holfl az õ húsa fogy (X. 280.)

p…lck loui š=bcl-hor holtfsA félcsontra fogyatott le (uo.)

p•žct M.

lAndcn p•žct táplálékos p•žct(-folyó)

= kEiA Rnt iogrtl, k©tn (v. k©tcn) +l, ai tRiilAl hodRS-kEbA kEuA pA Alt mRnlct az Uralig nem jut, közbül van, kis forrásai valamiképpen az Uralig is mehetnek (X. 280.)

p•žct(-igi) M. mEn/k-sir h=, hou sogrmnA mRnl. sEm-pRl uožcn iQh, Elpcl t¨t-idi Rl-u!žiliiil, Rl h+tliiil mou sASti t•rcm l+n/k, molti uErcn i…rcmlcn-ki, sormEn-ki iEln +l, louEl-ki kAstflEn, k©L ~si-k©rcmnA uAžAtlfli. lou +ldv tAg•icln n…mclti-hoiAt Rnd+m a p•žct (öreg) mEn/k-féle ember nagyokat lép. Szeme-füle mocskos(?) nép, a testük tûz gyanánt csak úgy csillog-villog. Híres-nevezetes erõs bálvány, ha valami dologban megszorulsz, ha a halálod elõtted van, õt ha kéred, az ördögöt (k©L) azonnal elûzi. Ahol õ van (tk. az õ levõ helyén ) senki más nincs (X. 281.)

pA-mou-h+ pogEm tRilA M. másvidéki ember fiam birtokában levõ (X. 282.)

pRdi

pRt M.

l•bct mou, h+t mou pRdclA t+rmcl-ki Sorfs Ql ~ p¨žA si pidcs hét föld, hat föld fenekére az ege ezer koráig, örökre (oda)esett ím (é. meghalt) (X. 282.)

p¨i M.

i¨h-p¨i fa töve (X. 283.)

p¨š M.

~ p¨ŸA 0r0kre (X. 282.)

pArt- M.

NAhtv-kEmA t=rrm +n AŸEmcn mA Rnt pArô•icm azért, hogy kinevessenek Ég fenséges atyám engem nem rendelt (X. 283.)

pEnkcn M. fogas

pEnkcn uQi fogas állat (X. 283.)

pvrv- M. kiválasztani

lQr iim h¨l seltA At pvrvlfli tavi jeles hal gyanánt onnan válassza ki! (X. 284.)

NAr h¨l lEdv pitlcn-ki, h¨lct k©t Elti +nšik h¨l si pvrvlEn, kRšlEn ha nyers halat akarsz enni, a halak közül a nagyobbacska halat választod ki

pA-mou-h+ M. = pA k+rtcn h+ másföldi ember = más faluba való ember (X. 284.)

p+s M. hegy (nyílhegy)

p=zcn NQl hegyes nyíl, egyhegyû nyíl

p+scn u…rcm NQl heggyel ellátott nyíl (X. 284.)

vö. Paas. p6s O. pfeil mit einer spitze für die entendagd

pcs K. Àusserstes ende das pfeilschaftes

pArrh M.

u!r-mEn/k tRilA i+r-pArgEm hegyi mEn/k-hez illõ (tk. bírta) erõs derekam (fl.) (X. 285.)

p©ncl-iQh M. a mellette valók (é. akik mellette vannak)

pQn M. tõke

k©l pQn vastag tõke

= i¨h s…ucrdv i¨h-š+p/ favágó fadarab (tönk) (X. 285.)

pRzAn M.

Wmfstv pRz•ncl a széke (X. 287.)

p©ncl M.

pA p©ncl-molti r+t-ki tRiscn-l=lcn, mA nRnEn-l=lcn hodRS l…žftsEm ha valami más oldalági nemzetséged lenne, én ugyan elbánnék veled (X. 288.)

pElt- M.

l•icmn pEltv (v. pElttv) tAgA l•icmn s…ucr~! ha fejszével vágható hely van rajtam, fejszével vagdalj meg! (X. 288.)

kEžiiin pEltv (v. pElttv) tAgA kézzel vágható hely

p=grl- M.

kEžiiim p+hl~ (v. p+gl~)! késsel szúrd meg! (X. 288.)

p=grlmfdv kEžEn pEltv-horbi tAgA tRilcm? szúró késednek áthatóforma hely van-e rajtam? (uo.)

pol M. fenyõ és nyírfa rudakból készült cége, melyek oszlopokon keresztbe fektetett gerendákhoz vannak rézsutos állásban erõsítve ~ m. fal halászó sövény

pol-nir : l•bct nir u!dAt poslct, h+t nir u!dAt poslct hat rúd (olló) szélességû folyóágak, hat rúd (olló) szélességû folyóágak (X. 288.)

pol M.

+S-porA-pol halszállás idejére való cége

poslct hoŸA +l folyóágaknál van (X. 288.) (Leírását lásd uo.)

pol-šRš M. a cége háta

Sireliusnál: *) šÀš-p=ncn-pol (rücken-reusen-wehr)

pol-uEš a cége arca (talán: eleje?)

*) Sperrfisch. 108. (X. 288.)

pQs M. trombita varsa

vö. Sireliusnál Sperfisch. 103. p=s (u. Ob. keü.) trompeten reuse

vog. Év. KV. p=s, LV. poš, PV. p`š varsa (X. 289.)

posl M. folyóág

l•bct nir-u!dAt pos, h+t nir-u!dAt posl hét rud (vagy olló) szélességû folyóág, hat rúd (vagy olló) széleségû folyóág (X. 288.)

L. pol-nir

pQs-+n/k a varsa gödre, ahol a varsát elhelyezik (vö. m. hagyás)

pQs il-mEõfdv tAg•icl a varsa leállító (tk. letoló) helye

pQzEn il-Qms~! a varsádat állítsd (tk. ültesd) le!

pQs Wmfstv mRnlcm (iAn/scm) varsát állítani (tk. ültetni) megyek (v. jártam) (X. 289.)

pol-nir M. a halászó sövény keresztrúdja (ollója) (X. 288.)

l•bct nir-u!dAt posl, h+t nir-u!dAt posl hét keresztrúd szélességû folyóág, hat keresztrúd szélességû folyóág (uo.)

pQs M. trombita varsa (é. trombitához hasonló alakú varsa)

pQs-k©rncn a varsa lábai

pQs-•ncn-i¨h mündungsreifen der reuse

pQs-k©zi (tb. pQs-k©tct) abroncsféle körfonat

pQs-SWlct

pQs-qu a varsa szádja

pQs t¨rA Qldcm tAgA Elti Ql/n a varsa torkához toldott helyen van a halfogó

(Sirulius: Sperrfisch 103.)

pol uAnttv mRnl M. cégét nézni megy (X. 289.)

posliiE M.

uEt nir u!dAt posliiE öt keresztrúd (olló) szélességû kis folyóág (X. 290.)

pol uAntlEm M. a cégét megnézem

Wl/n t…gcnmAl, kRt Wl/n AldiliisEm, k‡dcmtAk t…gcnmAn (v. t…gcnmin) a (varsa) torka tele volt (megtelt), két gégét(?) emeltem föl, mindkettõ tele volt (X. 290.)

pAn-p…lckcn M. a fövenyes oldalon (X. 290.)

p¨t-lEdv-kEm M. egy fõzésre való (hal)

p¨t-lEdv-kEmcn u!raicn uElLiilA egy fõzésre valót (is) (t.i. halat) nehezen fog (X. 290.)

pEn/kNi M.

uAr-pEn/kNi-kEl (X. 290.)

pA-pElgA M. a másik oldalra (X. 291.)

uAr-pQs posl-pQs Elti ai, švk ~-sidi Wl/cncn QltlA a vejsze varsája a folyóági varsánál kisebb, sûrû (v. tömött), szintén meg van toldva gégével (tk. halfogóval) (X. 291.)

p©nžAnsii- M.

h¨l londv-sAgAt pElki-p©nžAnsiiil mikor a hal belemegy, kinyílik (a varsa ajtaja) (X. 291.)

pEndAnt- M.

h¨l libiiA pitl-ki, lRp-pEndAntl mikor a hal beleesik (v. jut), becsukódik (t.i. a varsa ajtaja) (X. 291.)

p=lcn M. csalán | nessel (X. 292.)

pRlAt M. magasság

pRlAtl magassága (X. 292.)

h=lrm lRl-pRlAt háromöl magasságú (háromöles) (uo.)

pRrdA M. hal

pRrdA iQš balkéz (X. 292.)

pEN—cr O. varázsdob

pEN—cr tVidI h¨i varázsdobos ember (= samán) (X. 48.)

pil O. társ

k+—" pil-h¨icl a gazda társa (X. 50.)

p¦lcb O. kémény

pulcb-ujs kémény-nyílás

k+—"-mit-h¨icln" lXp-k‰t²ls" a gazda embere a kémény-nyílást befogta (X. 50.)

p=zcn O. füst

(hAt) p=zcn" iis füst van (a szobában) (X. 50.)

pVstI O. gyors

si-mXr/n" nin pVstI, si-mXr/n" nin k"rg"m a nõ annyira gyors, a nõ annyira ügyes (X. 54.)

pAglcn (v. pAhlcn) O.

~-mos'in" t=rrm iErttI iis, pAglcnI iis i uAttI iis egyszer csak esik az esõ, mennydörög és vihat (tk. szél) lett (X. 54.)

pAl/t O.

N'urEm-pAl/t gyermek (bölcsõbe való) pudva (X. 60.)

portf-

h=li+n h¨iU h•dcl holi+n tVl tombIn" portfs" a harminc emberünk házát harminc év után behordta (a hó) (X. 68.)

pozcnI O. pogány férfi név (X. 65.)

p‰iil- O. kovácsol

p‰iildI r¨S-igI iih az orosz kovács fia (X. 65.)

pil O. társ, feleség

t+rrm(n") p"rdcm pil"n t"m! az istentõl rendelt társad ez (= feleséged)

hAldI pil O. háló társ (X. 67.)

pEnt- O.

hXt²l pEndcs, n'i pEndcs a nap elbújt = ñêðûëñÿ (X. 69.)

p+gAt¨r O. hõs

p+gAt¨r-iAh hõs nép (X. 71.)

p•grl O.

mou-p•grl földdarab

~ hoi •mcstI lou"t mou-p•grl noh-houlfs egy embernek ülésre elegendõ földdarab bukott föl (a vízbõl) (tk. egy ember ülõ nagyságú földdarab) (X. 73.)

porm"s O. fegyverzet, holmi

nVnEn mol"-p©gct porm"sl mAsl neked bármiféle fegyverzet kell (X. 76.)

vö. vog. pormÀsankm holmijaim (I. 7.)

p¨L"n O.

lou moucl mol"-p¨L"n" +s, si-p¨L"n" mVncs az õ földje amilyen irányban volt, arra ment (X. 76.)

pit- O.

h=lrm uAs-tEl m¨r mXlc i=grll"l EltI pitsct a három teli város népe már íjra kapott (X. 77.)

pai O.

s•rcm pai mVrcn sii száraz mennydörgés csattogó zaja (X. 79.)

p=zrh •mctt" O. fiókát költeni (tk. ületni) (X. 80.)

p…lck-hXlit- O. kettéhasít

n"n/k …uctsfllI, il-pidcs, p…lck-hXlitscllI a vörösfenyõt levágta, (az) leesett, kettéhasította (X. 81.)

peT-–•rcs O. peT- tenger (fl.) (X. 78.)

pEu- Ok. fázik, fagy

si pEul", t"m pEul" itt (is) fagy, ott (is) fagy (é. az egyes testrészei fáznak) (X. 81.)

nVn sXgA Vnt pEul‰icn aztán majd nem fázol (X. 82.)

vö. Paas. p+gcm, p+gt"m sich, etw. frieren

potkc- M.

iogr-potk"! taszítsd be! (X. 190.)

iogr-potkcsA betaszíttatott (uo.)

podRroh M. réz

podRroh p¨t rézüst (X. 191.)

pol M. geréb vö. m. fal halászó sövény (X. 192.)

pol uAnttv gerebet nézni

pol uAntl a gerebet megnézi (uo.)

pEnt- M.

sEm Elti si pEndfs a szem elõl eltûnt ím (X. 193.)

poliS M.

k+r/t-polSA, uQš-polSA tAgliiE …ucltEn a falu rágalmának (v. pletykájának) a város rágalmának hiába hiszel (X. 195.)

k+r/t-polSA, uQš-polSA t+dv falu pletykájára, város pletykájára adni (uo.)

porA M. idõ

hoiA =lrm porA emberré (é. férfivá) lett idõ

pvrv- M.

lqu-tAS Elti Cdcm lqu pvriiAdi! a ló-csordából kivált lovat válasszatok! (X. 194.)

pvr¬sct választottak (uo.)

p©ncl M.

hQt-p©nlA t+s•ict a ház mellé (tk. oldalához) vitték (X. 195.)

pAnn M.

p¨toiEn-AnoiEn pAnn t+lEm üstjeiddel-tálaiddal együtt(?) elviszem (X. 197.)

pA-hodi M. hát persze

pA-hodi ~-p¨š si iAstfscm hát persze egyszer már mondtam (X. 197.)

p¨t M.

p¨toiEn-AnoiEn pAnn t+lEm üstjeiddel, tálaiddal együtt(?) elviszem (X. 197.)

pQz•lf- M.

pQz•lfs meghalt (X. 199.)

pRld•mc- M.

tRlAn hoicl pRld•mfs az egészséges ember megfélemedett (X. 199.)

pArt- M.

m+ndi iogr-pAr/sEm, Rnt mRn/scn az imént visszarendeltelek (tk. haza küldtelek), nem mentél (X. 199.)

pit- M.

kim-pitmAl k…mcln amint kijutott (X. 199.)

pidfr v. pidAr M. párkány

p•ucr/t-pidfr (v. pidAr) houAt si mRnl a gerenda-párkány hosszában megy ím (X. 199.)

p©nclnA M.

in lou p©nlclnA =lrm hAlA noh si kilfmtfs a mellette fekvõ (tk. volt) halott hirtelen fölkelt (X. 200.)

p•ucr/t M. gerenda (X. 199.)

pWtcm M. hideg (tk. fagyott) (X. 200.)

pRl-u!s M. fülnyílás

pRl-u!slAm (X. 202.)

pWdcm M.

uolliiE +n/t-i¨gA, u!r-iugA pWdcm teljesen erdei fává, hegyvidéki fává van fagyva (é. csonttá fagyott) (X. 201.)

pQngcl M.

pQnhlcn-k©t lapocka köz | zwischenraum zwischen den schulterblÀttern (X. 201.)

p©tlf- M.

sitlAm (t.i. l•bct kArdi p¨t) p©tlfdv +ndi Rnt iilcm míg ezeket (t.i. a hét vasfazekat) föl nem teszik(?) (v. elõ nem veszik), nem jövök (X. 202.)

vö. Paas. p6tgrm, p6ttcg*cm O. sich zurückziehen* p6tgr*tcm hervorstossen*

podAli M. darab, tuskó

hodi +ldi podAli tRdA olcl hogyan levõ darab (v. tuskó) van (tk. fekszik) itt? (X. 203.)

pA M.

tRdA pA ~ h=! itt meg egy ember (van)! (X. 203.)

pElA M.

ncn mA pEl•iEm Rnt uAntl3di ti én felém nem néztek (v. felém se néztek) (X. 203.)

pA-hodi M.

pA-hodi-iAstfl-in icm az ám-úgymond-most (már) jól (vagyok) (X. 203.)

p=lcn M.

u!r/-p=lcn vörös csalán (X. 205.)

p¨gcn M. köldök

p¨nfl Eudcm hAndi-h+ poh köldöke vágott osztják emberfi (X. 205.)

p•gfn- M.

k©rcn-uqi si p•gfnl a jávorszarvas ím megriad (X. 207.)

pQs M.

lou pWsclnA At-k©dcp por•icl lEr az õ fényénél (a göncölszekér v. jávorcsillag fényénél) az éjféli idõ (tk. éj-közép ideje) világos (X. 207.)

vö. vog. pos fény, …t-pos holdvilág, pWs jegy

p©nžfnsii- M.

l+m qu pElki p©nžfnsiiil a kincs ajtaja kinyílik (kitárul) (X. 208.)

pEndfnt- (v. pEndAnt-) M.

n…mclti hou Rnt lEl, lRp si pEndAntl sokáig nem ég (ti. a tûz), elenyészik (X. 208.)

pAttot M.

p¨den-tQlEn ilcn, lAeAsEn-pAttodEn üst-szekrény mi minden (X. 209.)

vö. Paas. pJtlA alle

p…lck-+l- M.

u!sl (v. u!scl) p…lck-=l a nyílása tárva van (X. 209.)

piS M. fogás, ügyes fogás

i+rn k©nžA pittv piS Rnd+m erõvel megkaparintani nem lehet (tk. nincs fortély, fogás) (X. 209.)

vö. vog. piS fogás (II. 293.)

pol M.

iogAn-pol patakcége v. folyócége (X. 211.)

iogAn-pol uAntl folyócégét néz (uo.)

pA M. más

mRnEm mQsl-ki, mA =grl uErlcm ha nekem kell, én másik szánt csinálok (X. 212.)

porit- M. fúr

poritl fúr

vö. por fúró (X. 210.)

por M. fúró

porlEngi fúrócska (v. valami rossz fúró) (X. 210.)

p+mAsib+ M. köszönöm (or. ñïàññèáî! (X. 212.)

pAr/t M.

=grl-pAr/t a szán oldaldeszkája

pAr/lAl si u…rcs oldal deszkákat (is) csinált (X. 210.)

p¨t uErlfncn M. az üstöt megrakják (tk. üstöt csinálnak (é. fõznek) (X. 213.)

p¨t mollfncn id.

p‡dcmt- M.

in m¨lli Wlcm imcl-imi seltA si p‡dcm/lA hát a bálványrekeszben alvó (tk. aludt) nénje asszonyt találja (t.i. a nyíl) (X. 214.)

ponltf- M.

imcl-imi l=mfttfsli, ponltfsli a nénje-asszonyát felöltöztette, (kendõt) is tett a fejére (X. 214.)

p…lck M.

iogAn pA p…lckn a folyó túlsó partján (X. 215.)

potkf- M.

kEžiiin sRm p¨LAn potkflli késsel sziven szúrja (X. 215.)

pA-hodi M. az ám (X. 215.)

p¨LAn M.

imcl-imi sRm p¨LAn kEžiiin potkflli a nénje asszonyát sziven szúrja (X. 215.)

pWrrh M. derék

pWrrh-u…ucn NRl hoicn kAtliilA derék-erõs négy embertõl lefogatik (X. 216.)

pElli M.

ai EuEm tvnli nE pElli nE Rl-l…žftlEm a kis leányomat mint díjtalan nõt neked adom (é. nem kell érte leánydíjat fizetni) (X. 216.)

pWgfn- M.

imEm-imi pWgfndv uEr tRiil a néném asszonynál szúró (v. hasító) dolog van (X. 216.)

pRr-AtmRS M. igen szelesen (tk. rosszul)

tRm …ucnclAn pRr-AtmRS mRn/sfncn ezek a leányok (tk. leányaid) igen szelesen (tk. rosszúl) mentek (X. 215.)

p¨t-tAl M.

mqicn-hoincn p¨tn-tAln uEriliilaincn a vendégembereket (dual.) megvendégelik (tk. üstöt-mit csinálnak nekik) (X. 216.)

p=žrh M.

ai nAn/k-p=žrh kis vörösfenyõ csemete (X. 217.)

piS M.

=grlli lAngcrn Aldfstv m¨i piS +l? szán nélkül vállon (terhet) emelni milyen fogással lehet (é. kibírná*)?

p¨t-tAl M.

p¨t-tAl uEriliismcn üstöt-mit készítettünk (tk. csináltunk) (é. fõztünk)

pAttot M.

¨ŸA-pAttot uErs3mcn üdvözöltük egymást (X. 220.)

pA M. és, aztán

pA m¨i pWrrh-u…ucn NRl hoicn k©š kAtliil•icm aztán vagy derék-erõs négy ember megragad bár… (X. 220.)

il-p•iit- M.

hWtcl il paid•lcn! nvk-tju•lcn! a házát szedjétek szét, hozzátok le! (X. 221.)

pQtltf- M.

iEnkcn pQtltAlcn! jéggel fagyasszátok meg! (X. 222.)

podAli M. gomolyag

m¨i podAli sedA nilA? micsoda gomolyog látszik ott? (X. 223.)

pitAr M. perem

s~ si hAisA +mlcb pitArA ott hagyták ím a léknyílás peremén (X. 222.)

p•rctlii- M.

in tRm ogi-hÏr tRm At uolli l©ncttv p•rctliisA ezt a pénze zsákot (még) ma éjjel teljesen meg kell olvasnom (tk. olvasni rendeltetett) (X. 223.)

pArtlii-

pilnA M.

uWžcn-k+rtcn igi pohlAl pilnA nvk si iogrtsct a városi-falusi öreg a fiaival együtt oda érkeztek (é. a faluból a folyóra le) (X. 224.)

pRtlfs M. besötétedett (X. 224.)

piS M.

•dcl-hoiAtn t+dv piS Rnd+m magános ember nem tudja fölhozni (a kincset) (tk. nincs hozzá ügyessége) (X. 225.)

pA-hodi M. az ám

pA-hodi iAngA! az ám, menj (csak)! (X. 226.)

putõf- M.

mRnAt, Naur…mft, +mlcp putõ•lcn (= šistAmA uEr•lcn)! menjetek, gyerekek, a léket böködjétek meg(?) (= tisztítsátok meg)! (X. 225.)

vö. vog. puti szúr , bök

Paas. pUttšcm, pUttšctcm biegen, krünmen

pRr-hou M. igen soká

mRncm igi pRr-hou Rnd+m, iogr Rnt si iogrtl az elment öreg igen soká nincs, talán vissza se jön (X. 226.)

p©ttšf- M.

+mlcp p©ttšfsAk, iEn/klAl noh-t…mfm/s•ict a léket kitisztították, a jegeket fölhányták (X. 226.)

p¨tn-tAlcn M.

p¨tn-tAlcn uEriliil•ct üstöt-mit készítenek nekik (é. megvendégelik õket) (X. 228.)

poh M.

pogcn h+ fias ember (X. 228.)

podfrt- M.

pogcn h+ imcl piln podfrtlfncn a fias ember a feleségével beszél (tk. beszélnek) (X. 228.)

kim-potkf- M. kitaszítani

kim si potkfs…mcn ím kitaszítottuk (X. 229.)

pErnA-pWzcn ohsAr M. keresztes (tk. kereszt-jegyû) róka (X. 230.)

podRroh-p¨t M. rézüst

iAn s=rcs podRroh-p¨t tíz arasztos rézüst (X. 231.)

pArt- rendel

t=rcm pArdcs, l~sn, iE–su, haleuct t=rcm ilbclna lailcslu, pA hodÏ tXilAin. Az isten rendelte, ettünk, ittunk, holnap az ég alatt várjuk, hogy megint legyen (t.i. ennivalónk).

pArt- rendel

l~scm, iEtscscm, pomasibo. haleuct nXnEn selta kiNDŸa •r •t partl (t=rrm) Ettem, elég volt. Köszönöm, holnap neked ennél többet adjon (v. rendeljen) az isten!

pAm fû

par- M.

si uEr parcl ez a dolog véget ér (XVI. 147.)

pon- O.

k+rdil" h=lrm tAsn" lVb si ponmeu –"tl vasból való három gerendával becsuktattunk ím, (úgy) hallszik (VI. 260.)

pitAr v. pidAr M.

iogAn pitArcn Wlcs a folyó szélén meghált (XVI. 147.)

ho—•pcl iin/k-p~dAriieii(sic!)* iir/scli a hálósátrát a víz szélén kötötte föl

pAr/ O. syarufa

Niiil p"rbi p"rcn hAt l"nglcln" n=mfn h+n/lct a nyolc szarufájú szarufás ház fedelére fölkúsznak (VI. 260.)

vö. vog. per mestergerenda, szarufa p•rt, pÁrt id.

pAl- O. ég

uoi pAldI –‰rcn sii ~-p¨s u…rcs faggyú (v. zsír) égõ sistergõ neszt egyszer hallatott (tk. csinált) (é. sisteregve elégett) (VI. 261.)

vö. vog. p•lti föléget | verbreunen (I. 13*.)

p"i"r/t O. deszka

h=lrm p"i"r/t-k…mcl s+ppI EucdI! három deszkának megfelelõt vágj ki! (VI. 262.)

pon"

s•rcm i¨h pon" uXl hourtt" ujr"tl‰icm száraz fa gyanánt fönn lebegni erõlködöm

*) kVnzcm i¨h-idI száraz fa gyanánt

p…zcn hAr O. borjas rénbika (VI. 265.)

L. s¨rdcn hAr

pX—crt- O.

lai ujrI s=bcl pX—crtl" alvilági (é. fekete) véres darabját kinyomja (VI. 267.)

pAtltf- O.

lju NogI iim s+bl"l p•dcm =grl p"r/tl"l ho—" pAtltfll"l az õ húsuk jeles darabjait fagyott szánjuk deszkáinál fagyasztják (VII. 363–364.)

p…lcsii- O.

I+– p…lcsiiil a nyárs szuródik (VII. 366.)

pAm- O.

+r-uaiI k"ycn pVnt s+smEn csn" il-pAmt‰ncl iim i+s m" h¨nt pAmmEm? Erdei vadas vigasságos utat járásod idején leparancsolással a jeles ösvényrõl mikor parancsoltalak? (VII. 366.)

vö. Ahlgv. p•mÏt*em, p•mta*em zeigen, verodnan, befehleu*

p…uct- O.

l¨icl-kI p…ucts" l¨icl lIr h=iil, iintpcl-kI p…ucts" iintpcl lIr h=iil ha a gyûszût elhajították volna(?), a gyûszû nyilván feküdnék, ha a tût elhajították volna(?) a tû nyilván feküdnék (VII. 367.)

pElI O.

k…zcl-tVi pXstI pElI, n‰rcl-tVi mol" pVstInpElI h¨iil iAs s=grt pElI a kard hegye (tk. a kardja hegye) éles-e, a szablya hegye vagy mi éles-e, a férfi keze súlyos alighanem (VII. 367.)

ponzcm O.

ponzcm l"nt +–mEm tXgain" ponzcm l"nt ~ p¨l l=scm ahol fõtt ételt találtam (tk. fõtt ételt találtam helyen, a fõtt étel egy falatját ettem)

vö. vog. ponsÀsli fõz (VII. 368.)

punšk föl (T.322.)

p¨i O.

i¨grl-p¨i li–k"m hAt k©s •mfsscm i¨grl-p¨i iim s+b iErm"ttI iis fája vastag (tk. fatövi) tágas házban laktam (tk. ültem) bár, a fája vastag (tk. fatövi) jeles darab (é. a ház) szûkké lett (tk. jött) (VIII. 374.)

piltfn O.

(ouU) u"s mVnl" piltfn hor p…lck-pon/s", l+n/t-mVnl" piltfn hor p…lck-pon/s" (ajtónkat) réce menõ madárhálós közre kitárták, híd menõ madárhálós közre kitárták (VIII. 374.)

pXlzcn O.

t¨r-hXrI uXstI pXlzcn N‡lcn hAt-hXr iim s+b n‰mcn L"ksfslI a torkából jövõ zöld ruhát*… szobapadló jeles darabjára leköpte (VIII. 376.)

p©ktfb

t"m uAseu hXrIn" ~-p©ktfb +r/l m©n h¨nd •mfsleu, k"t-p©ktfb +r/l m©n h¨nd •mfsleu? ezen városunk terén egyfajta (é. egy nemzetséghez tartozó) fejedelemhõsként hogyan lakoznánk (tk. ülnénk) kétfajta fejedelemhõs gyanánt hogyan laknánk?

por-hAb O. tutaj

pXr

lAr-p•mcn iim pXr hourts‰ict tavi-gyepes jeles tutaj merült föl

pEs-p•mcn iim pXr n…bctl‰ict sás-füves jeles tutaj úszik tovább (VIII. 388.)

vö. Patk. por tutaj, szál

vog. porÀ tutatj, pora AL. 55.

por (I. 70.) (III. 497.)

pEs O.

l"ndcn –•rcs iim i+ng"n NEl-t+ndI iim s+b m"nit"l mVttI pEs-t+ndI iim uXl m"niiil a táplálékos tengered jeles jege hántott nyírhéj jeles darabja módjára meggörbül, régi nyírhéj gyanánt (tk. jeles helyén) meggörbül (VIII. 286.)

vö. vog. p…s régi

polrs- O.

iim n'iI uE–l"l …uclt lai-kVlI iim s+b polrst"l ujntcl +l jeles fejedelemnõi orcáikról mintha csak az alvilági vér jeles darabja fagyna (VIII. 394.)

vö. vog. p=li fázik jel-poLksl‡m lehûtöm | kühlen (P. 15. (III. 521.)*

p©n O.

ogiicl kElI-p©n kEriiil, sogrm-p©n kEriiil fejecskéje kötél-gombolyag módjára forog, cérna-gombolyag módjára forog (VIII. 396.)

p"n O.

uai hon-l+h El/lI p"n (fl.) állat-gyomra… fövenypart (VIII. 396.)

pAn/k O. légyölõ galóca

r+dcn tVinI l‰bct pAn/k ripacsos fejû (tk. tetejû) hét légyölõ-galóca (VIII. 402.)

vö. Patk. panh id. Ahlgv. ponh id.

pXnhr"s O.

ujrdI-pXnhr"s-s…ufl-+r/t vörös-bógáncs*-hajfürtös fejedelemhõs (szn.) (VIII. 406.)

pEnt O.

ourn hAt ou"m lVp si pents" ajtós házam ajtaja ím becsukódott (v. betevõdött) (VIII. 409.)

vö. vog. panti B. pÀnti L.T. | fed. | hüllen

jel-pÀnti betakar | zudecken K.L. 13. becsuk *umk az ajtót | die tbüre zumacben K.L. 5.*

pXl

tXuI-pXl l+rmrn iAs •mfst" pitsU a tavaszi cége zsineges kezével kezdtünk ülni (é. halászni kezdtek)

p"n

N+grcm (v. N+hrcm) intlI p'ilI p"n (fl.) késpengéhez hasonló sima fövenypart (VIII. 418.)

p"n O.

tAr-hon-loh EllI p"n ujtšn kil/sU a daru gyomrához hasonló… fövenypartra kikeltünk (VIII. 420.)

por O

v. pXr

h•rfn +r-iAh tVis‰icn por tVibI tVicn hAt, or honbI tVicn hAt lA–mcl VLl" rénbikás szamojéd ember birtokában levõ fúró hegyû hegyes házat (é. sátorat) fúró hasú hegyes házat állítottak, azt mondják (VIII. 422.)

porh"

porh" ospI iim n'i uEr/sflI förgeteges jeles napot alkotott (VIII. 422.)

pAtltii- O.

lju NogI s+bl"l =grl-p"r/ ho—" pAtltiisl"n az õ húsdarabjaikat a szánjuk deszkáján fagyasztottad meg (VIII. 426.)

porflt- O.

(k©rcl) tVicn kEzI tVictn" pVstI pEn/kpI h¨i iim s*s tom porfltlEm (lábát) a hegyes kard hegyével élesfogú jeles hím-menyét gyanánt (módjára) megharaptatom (é. a szablya hegyével megböki) (VII. 329.)

p"idcmdii-

sEmEm iir-•lcn | ho—cn-pElI u"–-nXrI Aln"mn" p"idcmdiilEm a szemem oldala végét az oldalsó keskeny padkám végére vetem (tk. vetegetem) (VII. 330.)

p'ilI k©r O. akadálytalan láb (tk. sima) (é. semmi sem akadályozta a járásban)

vö. Patk. paida k…t, paida kur (II. 96.) geschickter arm geschickter bein (VII. 331.)

p…lfs- O.

sVm"n ilbI n"n/k-i¨gI t‰rcm I+– Vl-p…lfs" a szived alját (mint valami) vörösfenyõfából való kemény nyárs csak úgy megszúrta (VII. 331.)

h+s pEn/kpI pEnkcn loul"l 'I l‰icm sEur"ntt"l ujntcl +l húsz fogú fogas csontjaik mintha kis fejsze vagdalna olyan (neszt csapnak) (VII. 334.)

pEn/k-loul"l tXr‡lct a foguk (tk. fog-csontjaik) vacog (uo.)

p…lck-pon- O.

ourn hAt oucl p…lck-ponlEn-kI nVn ponlEn az ajtós ház ajtaját ha kitárod, (hát) te tárd ki (VII. 335.)

pond"n O.

sArNcn sogrm pond"n lEr aranyos fonállal összetett gyökér(?) (VII. 340.)

vö. Patk. pandkn, pantkn összetett

p¨L"n O. igazában

p¨L"n Vnt uXicm l‰icm (iEz" uXicmdiil", noh-rVgcnl) igazában nem alszom (egy kicsinyég elszunnyad, fölébred) (VII. 345.)

pXu (v. iou) O.

p" nin"n tVidI poucl mArtcm ~ r+n/t p" nin pVln" h•icltl" az egyik nõ (tk. nõd) birtokában levõ nyilása törött, egy függõ a másik nõ füléhez (tk. fülébe) hajítódik

p'il"mt- O.

+ngrn kAldcm +ngcl m" p'il"mtlEm gödrös nyoma gödrét én simítom el (VII. 342.)

p¨ri- O.

iigcl ‰dcm +rd"n iiicl p¨ris" iiicl ‰dcm +rd"n iigcl p¨ris" a fia nem alkalmas (tk. rom) fejedelemhõsödnek apját választották, az apja nem alkalmas fejedelemhõsödnek a fiát választották (VII. 342.)

s…mcl p•dcm "r h¨i "r lXndiiil O.szeme fagyott sok ember sok járogat (VII. 339.)

puzI

mai-p¨zI p¨yI s=mcl m"nEm s=mfltsflI a lakodalmi nép pecér*-rovását nekem rótta (VII. 342.)

p"-mou-h¨i tVicn NAl ilbI …uclt m©neu uji"! a más-földi ember hegyes nyila alól minket ments meg (tk. végy föl)! (VII. 342–343.)

*) Vnt litm"l NErn" (NEr-tXhtin" sidI si lXurl (minthogy) nem akart gúnnyal (gúnyolódva) beszél így (uo.)

pEs O. káka

pEs-p•mcn "r ujr (fl.) káka-füves sok hegyhát (VII. 351.)

vö. vog. p…s káka, pesÀn kákás (II. 416.)

piltfb O.

k‰rcn n"n/k piltfb uAs (fl.) kérges vörösfenyõ… vár

vö. Patk. karkn n•nk pandkn •vet aus rindigen lÀrchenbaune gezimmerte*

pu—cn O. tehetõs (tk. zsíros)

t‰—cn h¨i | pu—cn h¨i gazdag ember | tehetõs (tk. zsíros) ember (VII. 352.)

vö. Paas. pU* tett

poNlfn O.

poNlfn-lon/k-haim"n-sEm (fl.) szárnyas-bálvány-érte-szem (szn.) (VII. 353.)

p+nI - O.

p+n-h¨l-kI p+nIs" m"nEm "r iii-pXh Vnd"m =lm"l kecehalat halászó több testvérem (tk. atya-fi) nekem nincsen (VII. 355.)

pVl- O. fél

pVldI-kI iim +r/t Vnt-kI pVlcs-l=lcn félõ jeles fejedelemhõsként ha nem félt volna (VII. 358.)

p•gfn- O.

hXtl tog* pAgncs a nap odasütött (VII. 360.)

p"i"r/t O.

iiiEm l•icm | p"i"rtl" VL"n ujr n=mfn h+n/scm az apám állta gerendából készített ragyogó bálványsátorba fölhágtam (VII. 362.)

vö. s•gcll" VL"n ujr deszkából készített ragyogó bálványsátor (uo.)

pXzcm O.

uoi pXzcm iim hXy"b tog*-s=zcs zsírtól ázott jeles kárpithoz odalépett (VII. 276.)

vö. vog. vit poskm (jiw) víztõl ázott fa (II. 61.)

pit- O.

p" uaiI horcln" mXhtI pid"! másik állati alakba rögtön essél (é. más alakot végy föl iziben)! (VII. 278.)

por- O

pordeu-kI "r "m/p …uclt mol" porlU? a harapásunkra való sok eb közül mit harapunk meg? (VII. 281.)

p"rt- O.

m" p"rtscl"m én rendeltem (v. parancsoltam (hogy öld meg õket) (VII. 292.)

p"idfs- O.

k+n sXgI litfn hor p"idfs"! könnyû subához hasonló újjas subához (tk. ujjas valamihez) változzál! (VII. 293.)

p"idcmt- O.

~-ujnt mVndI k"t hAr"n l•ncn s‰bcl-loulcnn" p"idcm/lflI az egy irányban menõ két rénbikádnak inas nyakcsigolyájára veti hirtelen (t.i. a pányvakötelet) (VIII. 296.)

*) ~-ujnt lXngfltlflI egy irányba várja (= együtt menõ két rénbika egy irányba esik) (uo.)

pX—cr- O.

n‰rcl iir pX—crm"n t"d" s+sl a szablyája oldalát szorongatva itt lépdel (VII. 304.)

*) k…zcl ‰lcmm"n s+sl a kardját emelve lépdel (uo.)

pon O.

h=lrm ponbI poncn i¨h i+ndfstfn ujntcl +l mintha csak három húsú húsos fát pergetnének (tk. orsóztatnának) (VII. 306.)

* hXndI n‰rcs-i¨h osztják zenélõ fa (tk. hárfa) (uo.)

pVnt O.

h•rfn +r-h¨i rAphfn pVnt i•urlmfl‰icm a rénbikás syamojéd ember csaló útjára vetõdöm (v. elhajítódom)

*) k=rcbtiim"n i•urlmfs" elesve (v. hanyatt dûlve) hajította el (t.i. megforgatja az ellenfelét, erre hanyatt dûl s az ellenfelét a feje fölött áthajítja, de ugyanabban a pillanatban meg is térdeli. Ez úgy látszik, szamojéd cselfogás) (VII. 306.)

pidcmtfmI O.

sVrI-pAglcn i=grl h+l pidcmtfmI h=lrm ujrbI ujrcn NAl a lapockája kedves közén talált három oldalú oldalas nyíl. etc. (VII. 307.)

p+l O.

p¦lcn ©nlib N=rrm-s'u mXhtI p=lcm falatos szájú réti-szarka gyanánt keresztül furódott(?) a nyíltól (VII. 307.)

pai- O.

s…ucn oh-tXhtcl hord" mXhtI pailcm hajfonatos fele darabját lenyúzni azonnal odarohanok

*) mXhtI –Vkscm azonnal odarohanok (tk. reáesem) (VII. 307.)

tom-bElgI longfl pVnt si kidcmncn a tulsó féli bálványútra küldettek ím (é. megölettek) (VII. 309.)

*) si u…lcmncn ím megölettek (dual.) (uo.)

pXrrh O.

+r/t-pXrrh EltI sidI s+sl" fejedelemhõs-derékra lépünk ím

*) hXlcm m¨r EltI s+sl, mou Vn nil", hXl" EltI s+sl a holt népen jár, a föld nem látszik, halott emberen jár (VII. 309.)

p+l- O.

n"uI toglfb iim NAl(n") p¦lcn ©nlfb N=rrm-s'u mXhtI p+ll‰ict a fehér tollú jeles nyíl falatos szájú réti-szarka gyanánt átmegy rajtuk (VII. 314.)

p¨r"s O.

iAh-sXbcr n'i AlEn tincl-kI k©l tin l~sEn-kI, m" p¨r"s"mn" hXt–" l~len? a nemzetsége sXbcr fejedelemnõ feleséged díjának bõséges (tk. vastag) díját ha megetted, az én ámításomra hogyan (tk. honnan) ennél? (VIII. 433.)

vö. Ahlgv. pur•s lüge, verleumdung

pElI O.

sVnzcn n"rI sVscln" k"t-p¨s-pElI, h=lrm-p¨s-pElI ponfmdiisEm a hátas szablya hátával kétszer-e vagy háromszor megtapogattam (tk. helyezgettem) (VIII. 434.)

pXrtf- O.

vagy: portf-

ilbI iXngrm u…lcm uai iim i+sU uEk pXrtfs" ay elébb járt vadászó (tk. megölt vad) jeles utunkat teljesen (v. örökre) befútta a hó (VIII. 437.)

p‰iil- O.

NAl-k+rdI p‰iilm"n holtt" pitseu nyíl-vasat kovácsolva kezdtük fogyasztani (a telet) (VIII. 437.)

p=zrh p"idcm tXgA O. költõ hely (VIII. 438.)

pXr O.

vagy: por

lAr-p•mcn iim pXr tavi gyepes jeles tutaj

l…rcn i¨hpI "r pXr gyökeres fájú sok tutaj (VIII. 440.)

p¨ri- O.

h¨icn-kI iim L"L p¨rid"l –"tl férfias jeles hadat válogat, hallszik

*) p¨rid"b l"mb" mintha válogatna (VIII. 442.)

p'i- O.

©n "rI "r tVhr…bcl Lngfst" p'isEm (a puttony) szádjának sok-sok kapcsát oldani kezdtem (VIII. 444.)

sarNi pXN"r/ iim k+l h+st" p'isEm arany-zsinegû jeles kötõvel összehúzni (tk. fûzni) kezdtem (uo.)

p¨stfs- O.

Nilmct-sAt-uEti+n h¨ibI L"L"m ho—" mVnlcm, iim sXhpI p¦zcn sXh togr-p¨stfssEm a négyszázötven emberbõl álló hadseregemhez megyek, a jeles subájú vezéri(?) subát odasorakoztattam(?) (é. a hadsereg élére állt) (VIII. 446.)

h=lrm-t‰rcn-tjm"n +r/t c—Em iim sXhpI p¦zcn sXh m" ho—"m p¨stfscs Három-harci-vészt-vívõ (tk. vitt) fejedelemhõs öcsém jeles subájú vitézi(?) subával hozzám igazodott (v. sorakozott) (VIII. 447.)

pXri- O.

lEbscn i¨h l…bcsl"l pXridcl –"tl a galyas fa galyai megrendülnek, hallszik (tk. rezdülésük hallszik) (VIII. 448.)

vö. Ahlgv. par~*em ausgehen (von den haaren eines Pelzes*) getchüttet werden

p¦zcn O.

iim sXhpI p¦zcn sXh togr-p¨stfssEm a jeles subájú vezéri(?) subát odasorakoztattam(?) (é. a hadsereg élére állt) (VIII. 446.)

pai O.

pittI pai mVrcn sii ‡lin t"m t¨llI leesõ mennykõ csattogó zajával im lefelé ereszti (tk. viszi) (é. az íj idegét) (VIII. 450.)

il-paiI mVrcn sii t"m …s²lEm mennydörgés csattogó zajával ím leeresztem (az íj idegét) (VIII. 450.)

ponbI O.

k©rnil"l iim ponbI n‰rcs-i¨h iXnttfn –"tl a két lába jeles húsú hárfa gyanánt játszik, hallszik (é. összeverõdnek) (VIII. 450.)

porct- O.

lEldI-kI n‰icn-iih l‰iildfn …uclt lAN–cn-kI iim –"g"r porctmfn miközben a felszálló fejedelemfit várják, a havas jeles legelõt harapdálták (v. csipkedték) (t.i. a rénszarvasok) (VIII. 446.)

pVrd" O.

pVrd" h¨i iin s+b m" k"r…mfscm balog* ember jeles darabjára én megfordultam (VIII. 450.)

pAn O.

hou" …dcm lXgfr-pAn k"tlcm/lflI a messzire kiálló (tk. kiállott ) páncélszegélyemet megragadja (VIII. 451.)

pV—cr O.

h=lrm-sXbcr-ogrl-+rd"n iingEn-kI pV—crm"n n=mfn ujiI! Három sXbcr-ezüst fejedelemhõsödet a vizedet összeszorítva vedd föl! (VIII. 452.)

pVnt O.

itl-p" Xu-N‰urr kulI pVnt EsliiI! a másikat meg a torkolat felé futó vastag útra ereszd (é. usztasd el)! (VIII. 452.)

pVnt O.

itl-p" Xu-N‰urr kulI pVnt EsliiI! a másikat meg a torkolat felé futó vastag útra ereszd! (é. usztasd el)! (VIII. 452.)

p=grr O.

iidcn i¨hpI h=lrm p=grr (fl.) izületes(?) fájú három sziget (VIII. 466.)

p¨s O.

'I p¨sI Xmrn t¨r togr-n‰urrmflcm kis hadi üvöltõ hanggal (tk. torokkal) odaugrom (VIII. 469.)

A párhuzamos sorban:

ujl L"LI Xmrn t¨r tog*-n‰urrmflcm nagy hadi üvöltõ hanggal odaugrom (uo.)

p…uct- O.

m" AmfsmEn n‰iil ujr p…ucts" •lcn iing"m …uclt, "tcl ujr p…ucts" •lcn iing"m …uclt N•lcn +r/tpI iim pXgrl nVn "l tju"! a magam lakta nap oldala érte(?) táji vizemrõl, éj oldala érte)?) táji vizemrõl nyilas fejedelemhõsû jeles fiat te ne hozz! (IX. 470.)

p=grr O.

"ldcm i¨hpI iim p=grr (fl.) magas (tk. emelt) fájú jeles sziget

vagy Aldcm toldott (IX. 471.)

p"n O.

uai hon-loh EllI p"n (fl.) állat bordához hasonló(?) fövenypart (IX. 473.)

p"n O.

sXbcr p'nbI p"ncn l¨b (fl.) sXbcr-(ezüst) fogantyújú fogantyús evezõ (IX. 476.)

p•rcn O.

p•rcn-kI iim iAs pArI lId" pitsU ételáldozatos jeles kézzel ételáldozatot kezdtünk enni (IX. 511.)

p=grr O.

h=lrm iitpI iidcn p=grr (fl.) három izületû izületes sziget vagy: három részre osztott sziget(?) (IX. 477.)

p+lt- O.

+n/t-h=lfh p+lt‰ncn mXhtI p+lts" erdei holló fuvásával(?) rögtön kifujódott (t.i. a hallott beszéd) (IX. 484.)

pElc O.

m" nXmfslcm: sai-loufn (v. logfn) n'i AlEm hodI-pElc lXurl én (így) gondolkodom: kece réce-csontos fejedelemnõ hugám hogyan is szól (IX. 486.)

pVnt O.

tom"l-kI longU-pVnt si sokl" tXngA, tom"l-kI kaltU-pVnt si sokl" tXngA ama bálványi utunkat ím leszúrják talán, ama kalt-bálványi utunkat ím leszúrják talán (é. végünk lesz) (IX. 490.)

pXzii- O.

lai-kVlI iim s+b pXziiil mEt az alvilági (é. fekete) vér jeles darabja igen szivárog (IX. 497.)

pAs O.

lXgfr-pAs páncél-keztyû

lXgfr-pAs s‰ictn" k©s hXN"diillI a páncél-keztyû jeles mögén elrejti bár (IX. 497.)

pon- O.

liu-p" iirb"n oh lailcl, "r sEuI iim ohl"l ponm"n lailct õk meg lehajtott fejjel állnak, sok fürtû jeles fejeiket hajtogatva (é. tisztelet adás jeléül) állnak (IX. 501.)

p‰gfn- O.

p"kncm uai iim s+b t‰mcn p‰gfnl megijedt állat jeles darabja gyanánt erre megijed (IX. 504.)

p"n O.

tAr-hon-l=h ElI p"n Silch-keu p¨trfn p"n daru-bordához hasonló(?) fövenypart, kavicsos szélû fövenypart (IX. 504.)

pai O.

pittI pai mVrcn sii, t‰rcn pai mVrcn sii erõs mennydörgés csattogó zaja, erõs mennydörgés dörgõ zaja

p•mfn O.

tou-p•mcn "r ujr t¬ n•bctl‰icm tavi gyepes sok hegyhát úszik ide felém (IX. 506.)

poNlfn O.

(l‰bct Ard"n) tXuI-l+n/t-poNlfn iAs laisct, s¨s-l=ntI poNlfn iAs laisct (a hét szolgáló) tavaszi lúd szárnyas kézzel (é. lõdseprõvel) álltak, õszi lúd szárnyas kézzel álltak (é. takarítani kezdtek) (IX. 508.)

pAl/t O. fatörmelék

pAldcn Andcb fatörmelék, bölcsõ

Nauurem-pAl/t csecsemõ fat0rmelék (a bölcsõbe ugyanis a csecsemõ alá fatörmeléket raknak) (V. 142.)

vö. Patk. potkn =ndap mit morschem holze gefüllte wiege

pEzI O. egyéves rénszarvasborjú | einjÀhriges renntier kalt

pXnhr"s O.

kVlI tVibI tVicn pXnhr"s (fl.) vörös virágú (tk. tetejû) virágos bógáncs (V. 143.)

vö. Patk. pahrAnT

vkrde-teipe tejen pahrAnT rotwipfelige mit einem wipfel verschene disfel

p•gfl O. gomb

sAt pAglcn pAglcn Vndcb (fl.) száz gombos gombos öv (V. 146.)

p'i O. csoport

huiIpI l‰bct p'i l"bt" laimcl férfias hét csoport hétté állott (é. hét csoportban állt)

*) l‰bct tXgain" lailct hét helyen állnak (V. 147.)

pil O.

NAl"m pil i+glfb +r/t tVimEm VndI hát nyilas társ ijjas fejedelemhõsöm is van

*) m"nEm NAttI h¨i engem (v. nekem) segítõ férfi

p+n/k O.

•lrm-h¨i t¨rcn p+n/k il-nogrllcm (fl.) álmos ember hangos mámorába(?) lenyugszom (V. 160.)

*) ~ornfl horkol : t"m h¨i"n iin" t"g"n ~ornfldiiil ez az embered ugyancsak erõsen horkol?

pXrg" O. hóförgeteg

pXrg"-s…mcn s…mcn n'i t¬ p¨sl" (fl.) hóförgeteg-szemû szemes napunk nyílik ím

*) pXrg" pittI hXt²l hóförgeteg esõ nap (X. 163*.)

pai O.

kildI pai mVrcn sii keletkezõ mennydörgés csattogó zaja (V. 166.)

pon/k O.

sohl" t=rrm l‰bct pon/k *) n=mfn h+ngfs a derült ég hét szélességébe fölhágott (V. 166.)

vö. Patk. ponh K. szélesség

*) …dcr ho—", …dcr sArNI soh ho—" noh-k"tlcs, pVlnct ilt" a derült éghez, a derült arany (é. ég) boltozatához (tk. bõréhez) fölkapott, a felhõk alul (vannak) (uo.)

pohtcn O.

tXuI-lXrncn imeu… pohtcn hAt iim s¨rcl lXngcm-kEmn" tavaszi verõfényes asszonyunk (é. a nap) amint a gátas(?) ház jeles zugába bement (V. 167.)

vö. Patk. p=got gát | stauung, damm

hAt-pogrt(?)

pVrd" uE–pI h¨i iim uai k‰mcn kErlcs balra arcú jeles hím-állatként (V. 172.)

pVll"n-NXll"n-sogrbtiil"-N+rmI-t¨rcn-t‰rcm i=grl (fl.) füleiteket-orraitokat-szaggató(?)-morgó(?)-hangú erõs íj (név) (V. 172.)

*) i=grl-iindI pittIn" nEn-hoict –Xh-mVnlct, i=grl-iindI pittI rXun" –Xh-sogcnlct az íj ideg elpattanására az emberek elájulnak, az íj-ideg pattanásának szelétõl összeesnek(?) (uo.)

p+n/k O.

hoidI •lrm l‰bct p+n/k m©n Vnd +–lU fekvõ (v. nyugvó) álom hét mámorában mi nem tudunk róla (V. 174.)

*) hoideu …uclt m©n Vnd +–lU alvásunk közben mi nem tudunk róla (uo.)

p"r/ O.

Niiil p"rbI p"r/cn hAt négy gerendájú gerendás ház (V. 174.)

vö. vog. per mestergerenda (II. 365.)

p©n"s-

'iiI p©n‰zcs (v. p©nfzcs) kicsinnyé gomolyodott össze (V. 175.)

pAn O.

p•ncn lXgfr p•ncl (fl.) szegélyes páncél szegélye (V. 178.)

lXgfr-pAn

pElI O.

mVdI mou ogrl-pElI t"k +r/tn" iogrts‰iU? melyik földre való vezérféle (tk. fej-féle) erõs fejedelemhõs érkezett hozzánk? (V. 178.)

p+n O.

tEl-lXngcm h¨lI p+n, tEl-lXngcm NilkI p+n telement halas varsa, telement héringes varsa (VI. 182.)

p¨dcr- O.

kimlcl tVi p¨dcrm"n *) Vl "lm‰lcn! ruhaszárnyát összefogva emeljétek csak beljebb!

*) iXgA-k"tlcm"n összefogva (t.i. a ruhaalját vagy szárnyát) (VI. 183.)

ujdI "lm‰lcn! emeljétek beljebb! (uo.)

pVs O.

pVscn NAl pVscl sXgAt iXlšn "t iil bevágásos nyíl bevágása szerint (a nyíl) hadd jöjjön vissza

*) keu ho—" hailiiil, pVscn pVscl sXgAt iog* "t iil a sziklához ér, (s aztán) a bevágásos nyíl bevágása szerint hadd jöjjön vissza!

pil O.

pillI pidcm ~ hAb társtalanná vált (tk. esett) egy hajó (VI. 199.)

p…l-* O.

lXg•rcl ho—" ijurttI NAl Vnt p…lcl (pElttI-kEm Vnd +l) s©g"ttI-kEm Vnd +l a páncéljára lõtt nyíl nem szúrja át (nem tudja átszúrni v. törni (VI. 201.)

pVnt O.

tom-pElgI longfl pVnt houcn kitscl'm a tulsó féli bálványos útra már rég elküldtem õket (VI. 206.)

*) m" hXl"-t=rrmn" kitscl"m én a holt-világba küldtem õket (megöltem)

pAzi- O.

mXscl iin/k iim tXhtI m¨i pAziiil (v. pAziiil) az izzadtság jeles darabja-mi csorog (VI. 208.)

vö. vog. p•sgi csorog | fliessen (II. 72.)

p¨r"lii- O.

N•lcn +r/t mogiiI, hXlcm h¨i horEnn" l…bcltiitEm, mol"-p" lilcn h¨i hor"nn" p¨r"liitEm? nyilas fejedelemhõs magzatocska, holt ember árnyad téveszt meg engem, avagy élõ emberi alakod csal meg engem? (VI. 210.)

vö. Ahlgv. par•S Lûge; verleumdung

pur•S*em lügen, verleumden

pind"n (fl.) O.

–Xbcr pind"n +n uAs (fl.) –Xbcr-fémbõl való sáncos(?) nagy vár

*) pVd"roh-oh …uclt u…rcm iErdcb rézbõl csinált kerítés (é. sánc)

p=lcn O.

h¨iin r¨– h¨i uEt p=lcn-oh sidI sEul" az emberes orosz ember öt kendercsomóját (tk. fejét) igyen fonja (tk. fonatik) (VI. 216.)

p=lcn-oh kendercsomó (tk. fej)

pVd"roh O. réz

pVd"roh-oh …uclt u…rcm iErdcb rézbõl csinált kerítés (= –Xbcr pind"n +n uAs) (VI. 214.)

p¨ri- O. választ, válogat

iiicn h+s n'i "r "ngEn p¨rid" pits‰ict az apás húsz(?) fejedelemnõ sok anyádat kezdték válogatni (VI. 216.)

pVl-t¨s O. oldal-szakál (tk. fül-szakál) = pVl-uAs-lon/k a magas vár bálványa

(or. ïåëüâîøñêèå þðòû)

Obdorszktól délkeletre 40 versztnyire van pVl-uAs-iAh-p=grl a magas vári-nép falva (VI. 214.)

p…lck O.

sVrI "t iim p…lck iidI isn" az igazi éj jeles fele eljövésekor (VI. 222.)

pelI O.

i•scn-pElI iim iXnt iXnttcl –"tl kézzel való jeles játékukat játszák, hallszik (VI. 220.)

pil O.

N•lcl pil i+glfb +r/t (fl.) nyíl-társ íjjas fejedelemhõs (VI. 222.)

pXz"r O. ököl

pXy"r"m-pVl"tn" uoliiis, p" Vnt NfstfllI öklömnyi magasságban abbanhagyta, tovább nem húzza (t.i. az íj idegét)

pX– Ok.

lau-hAt-pX– istálló trágya (X. 83.)

pElc Ok.

rXgcl pElc talán lehet (X. 83.)

p…lck-m…ncm- Ok.

i"stcm ©nlEm t'm p…lck-m…ncmlEm ha mondtam volna, a nyelvemet is kitépném (tk. mondott szájamat kétfelé szakítanám) (X. 86.)

p"-mogct Ku. a többiek (X. 88.)

p"-mogctn" N'uriis" a többiek bosszantják(?) (uo.)

pord+n Ku. orvosság

pord+nn" h=lrm-p¨š poniliis", h•icm N¦lcm Nog•icl icm" iis három ízben tett rá orvosságot a (nyíltól) talált sebének húsa meggyógyult (X. 91.)

pXrcs Ku. törmelék

i+n/k s©g‰dcm lEr-pXrcs ilbin" togr-lXngrs jég törte gyökértörmelék alá odabújt (X. 90.)

vö. vog. pors szemét

pAngcl Ku.

pAnhlcn k©tn" a két váll-lapockája közé

Patk. panhtkn kut zweschenreum zwischen den schulterblÀtter

pAstf- Ku. illeszt

(nNAl) i+glcl ho—" si pAstfslI (a nyilat) az íjjára illesztette (X. 98.)

p¨t-i¨h Ku. üst (tartó)-fa (X. 99.)

p‰iit- Ku.

hXt²l p‰iitt" iisU, "tl p‰iitt" iisU napot eltölteni jöttünk, éjet eltölteni jöttünk

= "tl p‰iitlU, hXt²l p‰iitlU (X. 101.)

pVz"n Ku.

tAnt-h¨iI "r pVz"n "rcl •mfts", mai-h¨iI "r pVy"n "rcl •mfts" lakodalmas népnek való sok asztal sokját helyezték el, násznépnek való sok asztal sokját helyezték el

p¨zcn Ku.

mai-huiI p¨zcn hor násznépnek való faros szán

a p¨zcn szót így értelmezték: p•grllI iogrtsct, p¨stfsm"n iisct csapatosan jöttek

de vö. Reg. =grl p¨žEm" (Reg. pusemÀ) szánom farába

pJngcl M. lapocka (X. 170.)

(pun)

punitEl M.

pES …uctl punitEl, pAngcl …uctl punitEl a csípõt vágja (azon) szõröstül, a lapockát vágja (azon) szõröstül (X. 170.)

p…lck M.

pElki, pElki

quEn pElki-pElki! az ajtódat ki, ki! (é. nyisd ki!) (tk. félre, félre) (X. 170.)

p¨lli M. süket (X. 168.)

sEmli-p¨lli vak-süket (uo.)

(porA)

~-molti-porAicn M. egy valamely idõbe (X. 168.)

pA-si M. megint

pA-si mRnl, mRnl megint megy, megy (X. 168.)

p•ucrt M. gerenda

k•rcn n•n/k-p•ucrt AltmAn hQt kérges vörösfenyõ gerendából összerótt ház (X. 169.)

pulcp-qu M. födél vagy kémény nyílás

(vö. pulcp-u!s) (X. 169.)

vö. vog. pulp nyílás födél (III. 98.)

pulkp dugó (III. 444.)

pElAnt- M. beleakad

©ndiiA pElAntl a dárdába beleakad (é. a dárda átfuródik rajta) (X. 169.)

pES M. csípõ (X. 170.)

p¨dI Nogrs Ku. fekete nyuszt (X. 103.)

p¨dI uai Ku. fekete róka (tk. fekete állat)

a közlõm szerint: ohs"r róka (X. 103.)

pontltf- Ku.

pontltfl": =grl kAmg" "r ohs"m ‰rcl pontltfl" a vékony selyem sok fejkendõ sokját teszik a fejemre (X. 104.)

p•rfs Ku. vitorla | segel

XbI-tXhtI ujl p•rfs (fl.) vászonból való nagy vitorla (X. 106.)

or. ïàðóñü

p©n Ku. prém

Nogrs-p©n, uai-p©n nyusztprém (X. 108.)

pArk" Ku.

l"ntI-gI ujl pArk" gabonás nagy bárka (X. 108.)

v. pArg"(?)

•lrm Ku. álom

•lrm-pVdI turI uol t§l‰icm (fl.) álomfeneki hangos (é. horkoló) (tk. torkos) helyre vivõdöm (é. elálmosodik (X. 108.)

p¨LAn M.

sRmcl p¨LAn a szive irányában (X. 177.)

pElAnt- M. szív

in ©ndi seltA sut-š+pA pElAntl most aztán a dárda a köszörûkõdarabba szúr (X. 177.)

patlc- M.

si hAtl pRtlcs a nap ím besötétedett (X. 179.)

potkf- M.

kEziicn sRm p¨LAn mohti-potkflli a késével a szíve irányában keresztül szúrja (X. 180.)

pElAnt- M.

©ndiiA pElAndcs (v. pElAntcs) a dárdába furódott (X. 180.)

p©ncl M. oldal

t¨t-i¨hlAl p©nlA i•urll a tüzifákat (tk. fáit) félre (tk. oldalra) dobálja (X. 182.)

pA M. megint

ApSiiE, nRn ioln +lA-sA! mA pA iAnlcm öcsike, te maradj csak benn. Én megint elmegyek. (X. 182.)

p°s- O. melken, watlhen

Kaz. p*s- id. (FUF. XIX. 182.)

pVŸc*t" O. auspressen, ausdtücken (die wÀsche) Kaz. pRžcr/±­ id.

Kr. pusrr/tta in den hÀnden drücken

VK. p=srr±A an seine brust drücken (FUF. XIX. 153.)

pXs- O. gedeihen, reifen

p:¤- Kaz. id.

(p:n*fm) (FUF. XIX. 114.)

p¨st", p¨nz- O. öffnen

p¡**­ Kaz. id. (FUF. XIX. 111.)

pXtlan O. hinter kopf ü. nacken*

p:t{Aä/ Kaz. id. (FUF. XIX. 110.)

p+z'm O. in klarer nacht nach heissem tag aus kleinen bÀchen aufsteigender (sichtbarer) kalter duust (im sommer), reif (im herbst)

p=*rm/ id.

Frj. p/W*°¤rm/ rauhreit (FUF. XIX. 85.)

pR¤N­ Kaz. kante, verbrÀmung am eingand das wüberschuhs (FUF. XIX. 85.)

pX*°¤Aê***A um schmeissen (einen baum stumpf)

Ahlgw. p=satlem zerstreuen, verschweuden, vergenden (FUF. XIX. 84.9

pXst" O. po¤±'/ Ni. wasser zichen (holz); in den boden sickern, einsickern, dirch siekern (wasser)

Kaz. p:°¤­ (< p:š±­) pass. nass, durehnÀsst werden

Kaz. p:žrm/ O. pXzrm nass, feucht (FUF. XIX. 81.)

p¨stcd" O. p¡¤±c±­, p!¤±c±­ mit verstÀrkenden fÀden versehen (ein seil), flechten, einen faden hiuzufügen (zu einem strick) (FUF. XIX. 78.)

vö. pus O. mal; schicht, strÀhne

p¡š id.

pU¤iuh Ts. strange, womit das haudnetz aufgehoben wird

vö. zürj. po°¤ stange, staken Eiehm.

votj. pu°¤ id. (FUF. XIX. 80.)

p+*Aê Kaz. stutzschwanz (das bÀren, das elens, das renntiers, das haten (FUF. XX. 69.)

pA-si M. megint

pA-si mRnl, mRnl megint megy, megy (X. 168.)

p•ucrt M. gerenda (X. 169.)

k•rcn nAn/k p•ucrt kérges vörösfenyõ gerenda (X. 169.)

pElAnt- M.

©ndiiA pElAntl a dárdába beleakad (X. 169.)

pun M.

pumitEl szõröstül (X. 170.)

pES M. csípõ (X. 170.)

pAngcl M. lapocka (X. 170.)

pA-hodi M. a bizony (X. 172.)

p…lck

pElki M.

imEm-imi, quEn p+lki-pElki! néném-asszony, az ajtódat ki-ki! (é. nyisd ki!) (X. 170.)

pElAnt- M.

in ©ndi seltA sut-š+pA pElAntl most aztán a dárda a köszörûkõ-darabba szúr (X. 177.)

potkf- M.

kEziicn sRm p¨lAn mohti-potkflli a késével a szive irányában keresztül szúrja (v. átdöfi) (X. 180.)

p©nlA M. félre

t¨t-i¨hlAl p©nlA i•urll a tüzifákat félre dobálja (tk. oldalra) (X. 182.)

pEn/k M. fog (X. 184.)

pRzi M.

icm pRzi tAgaicn szentséges helyen (X. 185.)

pRl M. fül (X. 183.)

pEnt- M.

k©r-pošhiiEnclAm il si pEntsfncn a lábacskáim im lesüppedtek (X. 185.)

pEndcmt- M.

oh-sohlAl illi si pEndcm/sct a fejbõrei is hirtelen eltûntek (é. a föld alá sülyedt) (X. 185.)

p…ucl- M.

p…ucll3mcn! fürödjünk meg! (X. 186.)

sidi si p…ucll igyen fürdik ím (uo.)

p…ucldAl k©tn (v. k©tcn) fürdés közben (uo.)

p•uit- Ì.

tišcl-uQScl At p•uitlfli! a szomoruságát, bánatát hadd öntse ki (tk. szomoruságának, bánatának hadd tegyen eleget) (X. 180.)

pA nomfs u!sti M. mást határoztatok (tk. más gondolatot vettetek) (X. 236.)

paidfS- M.

t©nA paidfSsU megegyeztünk (v. egyezségre jutottunk) (X. 236.)

p¨t M.

p¨ttAl iEõflct az üstök elkészülnek (é. megfõtt az étel) (X. 236.)

pA-mou-iQh M. másföldi nép (é. idegenek) (X. 237.)

porA M. idõ

mRndv poraiA si iis elérkezett a menés ideje (tk. menõ idõre jött ím) (X. 235.)

punit- M.

m©n lou roucln uEnžeu-sEmeu top Rl-punitl•uct mi arcunk-szemünk az õ melegébõl csak úgy elpirult(?)

= m©neu uAndv i…lcm, louEl i…lcm Rnd=m nekünk néyni szégyen volt, õ nem szégyenlte magát (X. 237.)

-pRttot M.

pQri-pRttot l…sct, iESsct ételáldozatot mit(?) ettek, ittak (X. 238.)

pRtlf- M.

m©n mRnlU, pRtlfl•iU mi megyünk, besötétedünk (X. 238.)

pQrilf- M.

ogrl l+n/k-lArAs hoŸA ponlA: pQrilflA a fejét (é. az áldozati állat fejét) a bálvány elõtt való szekrényre helyezik: ételáldozatot mutatnak be (X. 230.)

p©ncl-nori M. oldalsó padka

vö. hAžAps•icn nori kárpittal ellátott padka, ahol a nõk tartozkodnak (X. 240.)

pA-mou-h+ M. másföldi ember (X. 240.)

p©ncl M. oldal

s…ucn lQuEn p©nlA sörényes lovad oldalához (X. 241.)

paili M. sima, egyenletes

paili i+š sima (egyenletes) ösvény (X. 241.)

pWiik- M. könyörögni

pQigcl könyörög (X. 241.)

p=žrh M. magzat

pA-mou-h+ ~ p+šhEn másföldi ember egy magzatocskád (fl.) (X. 240.)

vö. vog. poshkn drágád (VNGy. II. 419.)

pRttot M.

•nct Qm/siliil•ict, t¨tn-pRttotn šRšiliil•ict a tálakat a bálvány elé helyezik, tüzet tartanak föléjük (X. 242.)

polnA iogrtsfncn M. a cégéhez megérkezett (X. 244.)

pQrilc- M.

pQrilcdv mRnlct ételáldozatot bemutatni mennek (X. 243.)

posl M. folyóág

posl n¨m Qlncl Elti a folyóág felsõ vége felõl (X. 244.)

posl houAt M. a folyóág hosszában (X. 244.)

poslA pitlct M. folyóágra jutnak (X. 245.)

pA-si M. ismét

pA-si uAntlfli ismét megnézi (X. 245.)

pAot M. másik

pAot hoŸA iogrtl a másikhoz érkezik (X. 245.)

pArdilii- M.

mA t¬ Rnt pArdiliisEm én õt erre nem rendeltem (X. 245.)

pA M. megint

pA iEln iAngfl, pA iogrtl, pA uAntlfli tovább megy, meg visszajön, megint megnézi (X. 245.)

pEl- M.

si s+gEn umbcl-loucn k©r-pRdEn Elti pEll•icn ezen tokhalad állacsontjából a talpadon megszúratol (X. 246.)

pEl- M.

s+h-umbcl-lourn p…lcm tokhal állacsontjától van megszúrva (é. tokhal állacsontja ment bele) (X. 246.)

pWz•lc- M.

pWz•lcs meghalt (v. elpusztult) (X. 247.)

pai M.

=grl-•ncn-pai szán-orra-domb (X. 247.)

pQlt M.

NaurEm-pQlt kis gyermek (v. csecsemõ) alatt pelenka gyanánt szolgáló fatörmelék (X. 248.)

pai M. domb

iEm-pai szent domb

l. nRrcn alatt (X. 248.)

pA M. is

h¨lcl holAli i…mcn lQt rRdA pA At rvucl! hala ki nem fogyó szentséges gödör támadjon itt is! (X. 249.)

pit- M.

louEl pitl (iir) neki jut (tk. esik) (a véráldozat) (X. 250.)

p…lck M.

~-p…lck sAgAt nAn/k-•uct ~-p…lck sAgAt a vörösfenyõ-hegyfok egyik felén

k©rck-igi iRm (iim) uErmAl, ~-p…lck sAgAt lou sas-öreg volt a jótevõ (tk. jót tett), a másik felén õ (X. 249.)

p+s- M.

m¨i hAndi-nE, hAndi-h+ iAn/tv p+sl? micsoda osztják nõ , osztják ember tud járni? (X. 249.)

= iAn/ti uEritl tud járni

p+rlf- M.

seltA si p+rlfl (k©rck-igi), p+rlfmAl-sAgAt nAn/k-tRict holiiE hAl…uct-p…lck pElA tAl/sfli aztán im elröpült a (Sas-öreg) miközben fölröppent a vörösfenyõ tetejét teljesen kelet felé húzta (X. 250.)

poikAs- M.

v. poikfs-

si-k©š poikAzcs (v. poikfzcs) hiába könyörgött (X. 251.)

potlAn M.

potlAn Elti homlokon (üti) (X. 251.)

pErnA M. kereszt (X. 252.)

pErnA-pQs keresztjegy

pErnA-pQs ponA! vess keresztet!

pErnA-pWzcn keresztes

pQs M. jegy | pErnA-pWzcn

kEžiiin iin/k pErnA-pWzcnA …uctliilli késsel a vizet kereszt jegybe vágja (X. 252.)

p•iit- M.

tRm t=rrm pAiidcm lQnSEn , tRm t=rrm pAiidcm iEngEn ez az isten bocsátotta hadad, isten bocsátotta jeged (X. 252.)

pEtrop M.

l©n-pEtrop-hAt²l nyári Péter-nap (X. 253.)

pai M. domb

SRri pai üszkös domb

lAumi pai parázs(?) domb

h+li pai korom-domb

hÏši pai hamu domb

vö. rAt-hÏš hamu

požrh M. tojás

požrh ponl tojást tojik

k•rcn požrh kérges tojás (itt: serke) (X. 254.)

p¨š M.

l•bct-p¨š QšNcn h+ (= SogAl) hétszeres subás ember (= kandalló) (X. 255.)

por…mf- M.

iRgA-por…mfmAn egymásba harapva (X. 255.)

poh-lEngcncn M. a két kis fiú (X. 263.)

pQrilii- M.

i¨gEm hoŸA pQriliidv m¨i Qm/siliidv iAn/tv uErEm +l-k©š a fámhoz ételáldozatot bemutatni vagy elhelyezni való járásom volna (X. 189.)

pit- M.

l+n/k pElA pittcl-lAmbA, lArAsA pitlct a bálványszellemnek jutnak talán, a (bálvány)szekrénybe jutnak (X. 233.)

pQri M. lakoma (étel-áldozat)

pqri lEdv uQh saidi lakomára hívnak titeket (tk. hívattak) (X. 233.)

p¨t k•ucrdcm imi M. az üst fõzõ (tk. fõzött) asszony (a lakodalmi szakácsnõ) (X. 234.)

p=zcn

p+sncn M. füstös (X. 234.)

paili M.

(qu) paili +s (az ajtó) nyitva volt (X. 234.)

pA M. más

pA h+ más ember (X. 235.)

p¨t-pRlncn M. az üst két füle (X. 255.)

p¨lcp M. kémény dugó

vö. vog. pulkp dugó (III. 444.) (X. 255.)

p©nžilii- M.

qu p©nžiliidv išcn ajtó nyitogatáskor (X. 255.)

poliS M. pletyka, rágalom

vö. vog. poliS rágalom (X. 255.)

p©š- M.

•lcn-sAgAt +ldAl-sAgAt qu si p©šsA reggel tájban az ajtó ím kinyílt (X. 262.)

pA-si M.

iogr pA-si ujttšfs már-már haza akart (t.i. menni) (X. 258.)

p=žrh M. tojás

uAzi-p=žrh vadkácsa tojás (X. 255.)

p+rgA M. nyári suba

noui p+rgA l+mdcm h+ nyári subát öltött ember (X. 256.)

p©g•icn M.

p©g•icn nE potrohos nõ (X. 256.)

p©gA

vö. vog. puki potroh, pocak (II. 375.)

pQhliiE M. csomó

uQt Almcm noui p¨n-pQhliiEncn szél emelte két fehér szõrcsomó (X. 256.)

polt- M.

tiicl poltlaincn, togcl poltlaincn ide fúvatnak, oda fúvatnak (t.i. a széltõl) (X. 256.)

pWgcl M. felhõ (X. 256.)

pEslAn M.

pEslAn hAr lElncn a sással borított téren esznek (X. 256.)

vö. vog. p…slÀn sással borított (III. 204.) p…s káka pes%n kákás

p©ncl M.

rAt p©nlA si Qm/scs a tûzhely mellé ült (X. 265.)

pAncn

pAncn tju•lcn! hozzátok magatokkal (X. 265.)

p¨t u…rcs M. üstöt készített (é. fõzni kezdett) (X. 264.)

p•gcn- M.

lou pAkncs õ megijedt (X. 265.)

pAt- M.

iskiiin pAtmAn Wmfsl fagyoskodva ül (X. 266.)

pA-hoiAt M. más, másik (más-valaki) (X. 266.)

p+zAlf- M.

hoiAt p+z•lcm hQt halottas ház (X. 266.)

vö. vog. p=skli meghal | sterben (I. 41.) (II. 375.)

pRdcn M.

uQhtEncn mA n…mclt Rnt tRilcm, ~si nRn horbEn pRdcn amit kérsz, nekem nincs semmim, amim van, az is olyan mint a tied

(= mA n+n tRilcm, nRn n+n tRilcn) (X .267.)

poSli M.

tRgA, poSli +lA! m¨i poS miiliisEn? pajtás, ne szarakodj! mi szart adtál? (X. 267.)

poS- M.

Al poŸA! ne szarakodj! (tk. ne szarj!) (X. 267.)

poŸcn M. szaros

poŸcn Am/p-n+n-u!s-poh! szaros eb-picsa-nyílás-fi) (szitokszó) (X. 267.)

poS M. szar, fos

poŸi szaros, fostos (X. 266.)

p¨i M. segg, valag

mA nRn p¨i-NogEn-sar l…žftlEm! a te valagadat (tk. segg-húsodat) majd ellátom (é. megbotoztatlak)! (X. 368.)

nRn p¨iEn Alt horlA! a te valagodat hadd nyúzzák (é. verjék)! (uo.)

p…lck M.

~ Am/p-šAš-lQn-p…lfkcn miiliis•icm egy darab kutya térdinat adott nekem (X. 269.)

pA ot M. a másik, másvalaki (X. 269.)

pitfr M.

As-pitfr az Ob széle

p©gA M.

l©k-p©gA fajd golyvája (X. 270.)

ponRmAr~ M. kántor(?)

uQš ilbiiin ponRmAr~ város alatt (v. alján) kántor (egy gyermekversben) (X. 270.)

vö. vog. p`nkmari kántor (IV. 6*.)

p+z•lcm h+ M. meghalt ember

m©n p+z•lcm hoieu a mi meghalt emberünk (így említette az osztjákom elhalt testvérét) (X. 272.)

pRlAgi M. keresztnév (or. Ïåëàãèÿ)

r¨S nEm orosz név (X. 272.)

poNLcn M. pogánynév (tk. szárnyas)

vö. poN*L szárny (X. 272.)

pork+piA M. keresztnév (or. Ïðîêîïèé)

por-k+piA ApScl š=nct Prokópia öccse a megboldogult (X. 272.)

p+uAr M. (tk. szakács) szn.

= lEdot uErlcm, mA p+uArA +llcm ennivalót csinálok, én szakácskodom (or. ïîâàðü) (X. 272.)

pQtmAn M.

izA pQtmAn lQilct teljességgel fagyva állanak (t.i. az õrfonalak)

pWdcmot-idi t©ncn lQilct megfagyott módjára egyenesen (é. mereven) állnak (X. 293.)

pot/ M. pud

kimct pot/-š+p-louAt-kEm +ldAl-lAmbA másfél pud nagyságú lehet (t.i. a tokhalfióka) (X. 293.)

paidfmt- M.

pRrdA-p…lck pElA paidfm/lcli baloldalra veti (hajítja) (X. 294.)

pRrdA-p…lck pElA M. balfelé (X. 294.)

pAn-n± M. menyhal (tk. fövenyparti nõ) (or. íÿëûìü)

vö. Ahlgv. pan-n… Quappe (lota vulgaris) (X. 295.)

pvšiAn M. Coregonus polkur (v. por-h¨l) (or. ïûæÿíü) (X. 295.)

p+n-SQl M. a varsa bordavesszõje (v. léce) latte der reuse (fûzfából) (X. 297.)

p+n-tRi M. a varsának csúcsban végzõdõ hegye | sterz der reuse (X. 297.)

p+n-sWmct M. a varsa szádja, vörcsökrész | kehle der reuse (X. 297.)

p+n-sWmct-tRicl, sWmctqucl a varsa vörcsökrészének a hegye, a vörcsökrész szádja (tk. ajtaja ) (uo.)

p+n-k©zi M. a varsa abroncsa | Spiralle der reuse (X. 297.)

p+n sEudv u…rEm +l: l±r +žilcm SQl Nogrrlcm, k©zi uErlcm (ha) varsát akarok csinálni: gyökeret vakarok, lécet faragok, abroncsot csinálok (X. 297.)

p+n-šWiit uErlcm M. varsához való bordavesszõket csinálok (vörösfenyõfából) (X. 297.)

p+n-•ncn-i¨h uErlcm M. vörcsököt (tk. varsa-áll-fa) csinálok

p+n i¨gcl iinncl (i¨gcl Rlotl) nAn/k elti uErlA (X. 297.)

posl M. folyóág

posl-ki =iitlU, poln uErleu, lou-sAgAtl uElpfslfl ha folyóágat találunk, halászó sövényt csinálunk rá, magától halászik (X. 298.)

pol M. halászó sövény

posl-ki +iitlU, poln uErleu ha folyóágat találunk, halászó sövényt csinálunk rá (tk. halászó sövénnyel csináljuk meg) (X. 298.)

p¨L-iogAn M. a Poluj folyó

p¨L-iQh: p¨L-iogAn libiiin +ldv iQh poluji osztjákok: a Poluj-folyó vidékén lakó nép (X. 300.)

p¨l M. falat

l¨i-tRi +llA ~-kRt p¨l (fl.) újjhegyre való egy-két falat (XVI. 121.)

pRdcn M.

pRdcn hQt pRdctnA t=grrl•icm fenekes ház fenekébe bezáratom (XVI. 120.)

pRzAn M.

sQrNi k©rbi k©rcn pRzAn (fl.) arany lábú lábas asztal (XVI. 121.)

p+šhiiE M.

N=rrm-uqii p+šhiiE sidi =scn réti-állat fióka vagy im (XVI. 121.)

ponžcm M. érett

ponzcm š+mši érett ribiszke (XVI. 124.)

vö. Paas. pJntšcm, pJnttš"m fertig werden, reifen; heran washseu

Vog. Ahlgv. p=nšam, p=nsam, p•nšam reifen ?? tscher pošem

p©gcn M.

p©knfl Eudcm hAndi-h+ pogrm köldöke vágott osztják ember fiam (XVI. 126.)

p•ucr/t M. gerenda

h=lrm p•ucr/t pRlAt š+bA Etlcn-ki ha három gerenda magasságú darabra (é. éléskamrára) találsz (XVI. 126.)

pon- M.

n¨m-sQrNi AŸiiEm iski-NAlmcp uQt sidi ponmAl Fenséges Arany atyuskám hideg nyelvû nyelves (é. csípõs) szelet támasztott (tk. helyezett) (XVI. 128.)

pit- M.

N=rrm-uqii nomsiiem sidi pitmAl réti állatnak kedvem szerint úgy esett (XVI. 128.)

pRl s©n M.

uqicn +llA pRl s©ncl oidiliilcm állatnak (é. medvének) való magas szögeletet(?) találok (XVI. 128.)

vö. vog. paL s…wam sûrû bozót v. bokor (VNGy. III. 18.)

pErt M. keresztgerenda

moucn pEr/pi pErdcn hQt föld keresztgerendájú keresztgerendás ház (barlang) (XVI. 128.)

vö. vog. m• p…rpi kwol id.

pArt- M.

t=rrm +n AŸEmnA +ndA pArdcm +n/t-uqiiE =scm Ég fenséges atyámtól erdõbe rendelt erdei-állatocska vagyok (XVI. 129.)

p=dcn M.

p=dcn qubi kAl jégvize omló mocsár (XVI. 129.)

vö. vog. putin `wpÀ j• jégvize omló folyó (VNGy. III. 324.)

Karj. p°t in schichten abgelagerties eis auf bÀchen

Kaz. p*t-: p+±iEnk dünne eisrinde auf dem über das früchigs*

pAgi M. cirbolyatoboz (vogul szó)

vö. vog. p•kw id. (X. 129.)

i¨h-tRii Ar pAgi fa tetején levõ sok cirbolyatoboz (uo.)

pRs M. nyílbevágás

uoncn pRs rovott nyílbevágás (XVI. 130.)

pRl s©n M. magas zug (v. szögelet)

uqiEn +llA pRl s©nA hoidiliiscm állatnak lakásra alkalmas magas zugba(?) lefeküdtem (XVI. 131.)

vö. vog. paL s…wam sûrû bozót (VNGy. III. 18. 117.)

poShitii- M.

u!rdi lqurn hoiEn tRdA poshitiidAl vörös lovas férfiad itt poroszkál (tk. dagaszt) (XVI. 132.)

vö. vog. poShi tapaszt (IV. 389.)

poSgknte/im dagasztom (a mocsaras helyét lábszárammal) (III. 337.)

paidcmtii- M.

ponžcm š+mši kRli kRt h+s ielli si paidcmtiilEm érett ribiszkéhez hasonló fényes két csillagomat (é. szememet) ím elõre vetem

p¨di lqurn hoiEn M. fekete lovas férfi (tk. férfiad) (XVII. 134.)

vö. vog. s…mkl luwin hum fekete lovas ember (VNGy. III. 153.)

poSnit-

poSnitlfli dagasztja(?)

(vö. vog. poSgknte/im dagasztom)

poShitiidAl-t az osztjákom ezzel magyarázta (XVI. 134.)

poSnitii- M.

noui lqurn hoiEn ti tRdA poSnitiidAl a fehér lovas férfi (tk. férfiad) ím itt poroszkál (tk. dagaszt) (XVI. 136.)

Die seile der reuse sind: der viereckige mündungstrahmen, der aus vier natürlichen winkelhölzern (aststumpf und stammstück einer fichte) zusammeugefügt ist, acht spreizen aus lÀrche (eins in jeder ecke und in der mitte jeder seite), die lattan aus lÀrche, die spirale aus weide und das baudholz aus zirbel kiefern wurzel. Das fanggerÀt verjüngt sich nach hinten, und das fischloch befindet sich in seiner einen schwalen seiten flÀcke nur hat rechtecktige focm*

pon- M.

manEm lWlcmdi pon/scn engem tolvajnak tartottál (tk. tettél) (XVI. 144.)

por- M. harapni

QšNi-Nol kidcmtAk pEnkcn porlflcm a medve orrába mindketten beleharapnak (XVI. 144.)

pA-p©š M. máskor (é. jövõre) (XVI. 144.)

pA-p©š tam por•icn máskor (é. jövõre) éppen ebben az idõben (é. ilyen idõtájt) (uo.)

parcs praeteritum M.

si uEr si parcs ez a dolog, ím véget ért (XVI. 145.)

pElgA M.

lQlmcm nEncl pElgA mancs a tolvaj nõ felé tartott

pElgA: p…lck-noriiA oldalsó padkának (XVI. 145.)

p©smii- M.

lArAs p©šmiiis a szekrényt hirtelen fölnyitotta (XVI. 144.)

p…lck-nori M. oldalsó padka (XVI. 145.)

pElki (v. pElgi)-m…ncmlfli M. szétszakítja (t.i. a vánkost) (XVI. 145.)

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download