A tömegkommunikáció
4. tétel: A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra
I.) A tömegkommunikáció
1.) Definíciója: a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével
2.) Jellemzői: - a feladó a befogadók halmazához küldi az üzeneteket
- a feladó nem mindig konkrét személy
- feladó és befogadó között nincs közvetlen kapcsolat, távol vannak egymástól térben és esetleg időben is. (A rádió és a tv ezt a távolságot megszünteti.)
- a kommunikációs szerepek nem cserélődnek fel, legfeljebb időeltolódással
- lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom, félretehetem)
3.) Funkciói: tájékoztatás, vita, eszmecsere, szocializáció, kultúra közvetítése, oktatás, szórakoztatás
4.) Eszközei: Mindazok a technikai berendezések, amelyek a kommunikátor által termelt híreket meghatározott körben terjesztik. Pl. sajtó, rádió, film, hanglemez, számítógép, könyv. A tömegkommunikációs eszközök megteremtették a közvéleményt, és legfontosabb irányítóivá váltak.
a) Sajtó: - az egyik legfontosabb politikai propaganda eszköz
- az első kommunikációs eszköz
- az időszaki sajtó jellemzői: időszerűség = aktualitás
időszakosság = periodicitás
nyilvánosság = publicitás
- újság jellemzői: adott közösség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum; rendszeresen naponta, hetente kiadott periodika; híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz; nyomtatott médium.
- sajtótermékek csoportosításának szempontjai: megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap)
terjesztés helye (országos, határon túli, intézményi) tartalom (politikai, közéleti, vegyes)
célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés)
nyelv (egy vagy többnyelvű)
b) Rádió és televízió: - adók csoportosításának szempontjai:
- Terjesztés köre szerint: - világméretű (pl. BBC, CNN)
- országos (pl. M1, MR1)
- határon túli (pl. Duna TV)
- regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Budapest rádio, BpTv)
- Fenntartó szerint: - közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1)
- kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, TV2, Danubius)
- társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil rádió, Tilos rádió)
- Műsorok témakörei szerint: - egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTv), zenei adók (VIVA)
- többprofilú adók: több témakör pl. M1
c) Internet: olyan adatbázis, ahonnan rengeteg információhoz juthatunk, ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez, a fórumok lehetővé teszik a reagálást, visszacsatolást az információkra
5.) Műfajai:
-sajtóműfajok: tájékoztató (hír, információ, közlemény); véleményközlő (cikk, kommentár, kritika)
-rádiós műfajok: írott anyagot előadó (hír, jegyzet, levél); hangos anyagok (interjú, tudósítás, riport)
-televíziós műfajok: élőadás (stúdióbeszélgetés, sportközvetítés, híradó); előre rögzített úgynevezett konzervműsor (dokumentumműsor, film, zene)
6.) Története:
- az első ipari forradalmat követően a dolgozóknak relatíve megnőtt a szabad ideje, a könyvnyomtatás feltalálása, és elterjedése nyomán jelentősen emelkedett az írni-olvasni tudók száma, s ennek következtében az általános műveltségi színvonal. Az emberek többet kezdtek gondolkozni olyasmiről is, ami túllépte közvetlen - elsősorban a munkavégzéssel kapcsolatos - tapasztalataik körét
- műszaki alapja: a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása
- száz éven át a sajtó, a mind nagyobb példányszámban megjelenő országos és világlapok - a maguk jóval szűkebb körében a helyi lapok - jelentették a tömegkommunikációt
- a XX. sz. első évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése. 1. tv-adás 1927 New York. Magyarországon a kísérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött.
II. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre
1.) A könyvnyomtatás/ sajtó:
+ könyvnyomtatással változás következett be: Guttenberg-galaxis = a korábbi kommunikáció új eszközökkel egészül ki: beszélt nyelv + írott nyelv
+ az írásnak a nyelvre egységesítő hatása volt, és a helyesíráshoz való igazodás is ezt segítette
+ a szövegszerkesztésre az összetettség, tömörség, bonyolultság lett jellemző
o a korábbi érzékletes kifejezések helyett megszaporodtak azok a szavak, amelyeknek csak fogalmi jelentése van = elvont értelmű szavak terjedése
- a beszélt nyelv lazább lesz (lehet), megengedi a lazább szövegszerkesztést
2.) A rádió és a televízió:
+ megjelenésük hozzájárult a nyelv egységesítéséhez → a könyvnyomtatás megjelenésével a kiejtésben még megmaradt a regionális tájnyelv, a rádióval egyfajta kiejtési normát közölhetünk → a kiejtés is egységesül
- a mai generáció nemcsak az információit, hanem nyelvi magatartásmintáit is a médiából szerzi:
- névadási szokások a dél-amerikai vagy egyéb szappanoperákból (pl. Dzsenifer, Húlió, stb.)
- köszönési formulák (pl. csácsumicsá)
- igénytelen/durva szókincsréteg eufemizálása, normalizálása (pl. vazeg)
- a tömegszórakoztató műfajokban megjelenő beszédmód, kérdés-feleletek, lecsupaszított közlések, magyartalan fordítások, stílustalanságok, általában a mindennel kapcsolatban kötelezően humorizáló társalgás mintaként hat a nyelvhasználatra, a kommunikációs kultúrára
- a műsorok készítőinek felelőssége megnőtt, pl. Bacsó Péter kultfilmje, a Tanu kapcsán egy egész nemzedék helytelenül, rövid u-val kezdte írni a tanú szót, mert az a főcímben helytelenül szerepelt
3.) Az internet és egyéb telekommunikációs eszközök
- a nyelvi egységgel szemben hat, épp napjainkban egy egészen új „nyelv” születik az interneten
- az internetoldalak címét ékezet nélküli betűkkel kell megadni (Régebben ez rendkívül furcsa volt a magyarok számára, mára azonban általánosan elfogadottá vált.)
- olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek mellőznek mindenféle helyesírási szabályt. Ez a helytelen írásmód nagymértékben rontja nyelvünk minőségét = a fiatalok számára teljesen természetes ez a fajta igénytelen megnyilvánulás
- az élőbeszédhez visszatérő írásbeli kommunikációs formával találkozunk: az új eszközökön sokszor úgy írunk, mintha beszélnénk (levélbeszéd, internetes csevegés), a távirati tömörségű SMS pedig sok élőszóbeli megnyilvánulásunkban visszaköszön, ezáltal az élőbeszédben elfogadható lazább szerkesztésmód „trendivé” vált az írott szövegekben
- idegen eredetű (elsősorban angol) kifejezések túlburjánzása a magyar nyelvben (pl. lájkol)
III. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra
+ az írott nyelv meghatározta a gondolkodást is → elvontabbá tette
+ demokráciát erősíti: ismerni kell bizonyos információkat
+ hősöket, eszményeket, életcélokat teremt - gyakran valamilyen politikai vagy gazdasági célt szolgálva
+/- meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól
+/- életvezetési mintákat közvetít
- a mai tömegkommunikáció negatívan befolyásolja az emberek minőségigényét
- elmélyült gondolkodásra nem ad esélyt, mert mindig újabb érdeklődést kelt fel, így sekélyessé tesz, elszoktat a kitartó figyelemtől
- ma már nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint a család, az iskola
- a média osztja be napirendünket
- öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indít, fogyasztásra, túlfogyasztásra ösztönöz
- a legkifinomultabb módszerekkel összemos valóságot és álomvilágot, lényegest és lényegtelent, tényt és véleményt, valódi információt és szórakoztatást
- manipulál, az információval vissza is lehet élni („Mussolini nem tudta volna úgy torkon ragadni az olasz népet, ha nem lett volna kezében a rádió”) = az első totális diktatúrák kommunikációja összekapcsolódott a rádióval
- médiakutatók már régen kimondták a kereskedelmi médiára vonatkozó alaptörvényszerűséget: „A médiában a rossz kiszorítja a jót, az értéktelen az értékest.”
................
................
In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.
To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.
It is intelligent file search solution for home and business.