Magyar média piac szűkül



Újságszerkesztés

(vendég: Moncz Attila, a Nemzeti Sport felelős szerkesztője)

I. Az újságírásról általában

- idegen nyelvek tudása nagyon fontos

- szűkülő magyar médiapiac

- 1999-ben 1 internettel rendelkező számítógép volt a szerkesztőségben 60 ember számára, ma már mindenki gépén elérhető a világháló => nem szükséges annyi időt tölteni az információszerzéssel, mint évekkel ezelőtt => kevesebb ember gyorsabban képes összegyűjteni az információt, ezért lényegesen kevesebb embert kell alkalmazni az újságírásban

- finanszírozás: olvasók + hirdetési felület

II. Online újságok

- külföldi lapoknál van egy ún. newsroom, itt eldöntik, hogy mi kerül az internetre és mi a nyomtatott újságba

- a Nemzeti Sportnál jelenleg még nincs newsroom, de esetükben sem ugyanaz kerül az internetre, mint ami a nyomtatott lapba

- az online újságban például egy meccs esetében az a fontos, hogy mi az eredmény, viszont a nyomtatott napilapnak adnia kell valami pluszt, például részletes leírást; hírközlés funkciót átvette az online, a napilap megtartotta a hátterező funkciót

- az a leglényegesebb, hogy összehangolt legyen az online lap és a nyomtatott újság (pl. ne legyen ellentmondás a kettő között)

- „alacsony napilapos kultúra (Blikk: 300 ezer pld/nap; két vezető napilap nem éri el a 160 ezret)” (Balavány); „Magyarországon megvan az újságolvasás kultúrája, ezért az online lapok nem olyan népszerűek” (Moncz)

- hírverseny: digitalizált világunkban intenzív (rádió, internet lekörözi a napilapot)

- minden online magazin napi jellegű: háromszor nem árt frissíteni (reggel 9, kora délután, este 9) (fenn kell tartani az olvasók „addikcióját)

saját bázis: aki közvetlenül nyitja meg az oldalt

hírkapu: hírajánló, hírgyűjtő portálok, melyek az adott cikkhez irányítják az olvasót (hírstart, hírszerző, hírkereső)

III. Mi a hír?

- Kétféle szemlélet: 1. megírom, ami történt („követő”)

2. magam generálom a hírt, én dobom be a köztudatba: megírom, miért történt („innovatív”)

Hátterezés: kontextusba (társadalmi-politikai öszefüggésbe) helyezem a hírt, kérdéseket teszek fel, a dolgok mögé nézek, keresem a választ

- hírügynökségek: a hírek birtokosai, szerződést kell kötni velük (forrás feltüntetésével lehet átvenni cikkeket)

„a jó újságcikkek 80%-át a jó téma adja, nem pedig a stílus” (Devich Márton, Heti Válasz)

IV. A szerkesztőség felépítése

- Főszerkesztő: a szerkesztőség vezetője

- Főszerkesztő helyettes: Nemzeti Sportnál 2 helyettes van

- Felelős szerkesztő: -

- napos szerkesztő Nemzeti Sportnál 3 felelős szerkesztő van

- az ő felelősségük, hogy a lap minden reggel a standon legyen, minden nap egy ügyeletes van bent, a másnapi újságért ő felel

- Rovatvezetők: a Nemzeti Sportnál 2 rovat van: labdarúgás és a többi sport (csapat és egyéni sportágak)

- Rovatvezető helyettesek

- szerkesztők

- Újságírók: szerződésben állnak a céggel

- Külsős munkatársak, gyakornokok: karakter alapú elszámolás (1 kar.=1 ft)

objektív követelmények: ne legyenek helyesírási hibák (nevekben)

szubjektív követelmények: arculatfüggő

tartalom és forma egysége a képek szerepe

címek fontossága: figyelemfelkeltés:

lead: max. 3-4 mondatban foglalja össze a cikk tartalmát

alcímek, kiemelések

Rovatok: belföld, külföld, sport, gazdaság, kultúra életmód

Siratófal: közös faliújság

Sajtójog: alapvető tények hitelességéért az újságíró a felelős, de nagyobb kérdések esetén a főszerkesztőt és a felelős szerkesztőt is kérdőre vonhatják

V. Hogyan készül el a szombati újság?

Csütörtök

- Már csütörtökön elkezdődik a lap készítése, ekkor már általában megvan a hirdetések helye, száma stb. (ezt az újság megjelenési napja előtt délig le kell zárni)

- A rovatvezetők átnézik a versenynaptár alapján az eseményeket, így még aznap elkészül egy váz. Összeáll, hogy körülbelül melyik oldalon mi lesz, hány oldalt vesz el egy adott esemény.

Péntek

- 11 óra: lapindító értekezlet: rovatvezetők, főszerkesztő, ügyeletes felelős szerkesztő, képszerkesztő megbeszélése. Hasábszélesség, illusztrálás stb. (pl. az újság 6 hasábjából hány hasáb a vezető anyag)

- 12 óra: a rovat tagjai délben érkeznek be. Utána minden rovat saját értekezletet tart, hogy mi a napi feladat.

- Ezután kezdődik el a napi munka. Az írás legtöbbször a szerkesztőségből történik. A hazai eseményeken legtöbbször a helyszínről adnak tájékoztatást a munkatársak. Vannak tudósítók vidéki helyszíneken. A külföldi események esetében általában az internet a fő forrás.

- Amikor az újságíró megírta a rovatba sorolható cikket, a rovatügyeletes ezt átolvassa. Joga van belejavítani, átírni. Ezután a cikk elindul a rendszerben:

1. állomás: olvasószerkesztés: tartalmi és nyelvtani ellenőrzés

2. állomás: tördelőszerkesztő: betördelni a már megbeszélt hasábba

3. állomás: kinyomtatnak 6 példányt, melyből kap: a művészeti vezető, a napi ügyeletes, a főszerkesztő, az olvasó szerkesztő, a rovatügyeletes és egyet kiraknak a falra=> mindenki elolvassa

4. állomás: visszakerül a korrektúrához, betördelt oldalba gépen rávezetik

5. állomás: tördelő szerkesztő

6. állomás: képek belekerülnek az újságba

7. állomás: 2 példányt kinyomtatnak a végleges változatból: egyiket az ügyeletes szerkesztőnek, másikat a vezető olvasó szerkesztőnek

8. állomás: nyomda

VI. Mutáció

Az első kiadás lapzártája 23 óra. Viszont mivel a lapok kihordása szakaszosan történik, ezért be lehet emelni az első lapzárta utáni eseményeket is. Az újság is szakaszosan készül tehát. Ha ilyen történik, akkor kimarad egy cikk az első lapzárta cikkei közül, bizonyos szövegrészeket kicserélnek. Az újságíró előre megírja a cikk vázát, melyet az esemény után véglegesít és a 23 óra utáni esemény belekerülhet a másnapi újságba, viszont ezek a később nyomott lapok általában Budapesten kaphatók, mivel a kihordás vidékre indul először. A szövegrészek cseréjét, újabb cikk hozzáadását egy bizonyos újság egy részében tehát mutációnak nevezzük.

VI. Cikkek típusai általában

• hír: legalapvetőbb információknak is szerepelnie kell (idő, helyszín) (ki, mikor, hol)

• interjú: kérdés-válasz

• riport: (nem interjú!),az életet leírásszerűen jeleníti meg, irodalmi, kicsit drámai, érzelmekkel teli (helyszínre megy, elemzi a helyzetet, háttéranyagot is nyújt)

• tudósítás (sporteseményről pl)

• glossza: véleményalkotás: rövid, ironikus odamondás, elegánsan

• jegyzet/kommentár: glosszához hasonló, véleményalkotás, csak hosszabb, nem ironikus

• portré

• szerkesztői levél/ vezércikk: manapság egyre rövidebb

• tényfeltáró cikk (=oknyomozó riport) - legdivatosabb, óriási háttérmunkát igényel

• kritika

• ajánló: könyv, cd

újságírás, fordítás, szakfordítás, szerkesztés: díjazás

Könyvkiadó:

egy szerzői ív: 40 000 leütés = 22 oldal

nagy flekk 1800 leütés

kis flekk 1500 leütés

angolról-magyarra fordítás: 21 000-40 000 Ft/ív

(igen jónak számít: 1 Ft/karakter)

Szakfordítás:

3-5 Ft / karakter

Újságírás: (itt a legváltozatosabb talán)

Legalacsonyabb (Népsport): 1 Ft/ kar), ennek 3-5-szöröse is elképzelhető

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download