„Az élő Szent László”



„Az élő Szent László”

[pic]

,, Ó, Szent László hitünk védjed, oltalmazd a magyar népet”

Készítette:

Kisfaludyné Angyal Evelin

Győr, 2017. 01. 30.

1. BEVEZETÉS

„Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!

Magyarországnak édes oltalma,

Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

Csillagok között fényességes csillag!”[1]

Hit, erő és lélek együtt mindenre képes lehet, ha az erény vezérli. Bátran merem állítani, hogy Szent László királyunk életútját ez a mottó hűen jelképezi. Karizmatikus uralkodói képességeihez mély vallásosság társult, így uralkodása alatt országunkat a kereszténységen nyugvó belső társadalmi rendezettség, jólét, és ebből táplálkozó külső tekintély jellemezte. Isten és Szent István után Szent Lászlónak s az ő példája követőinek köszönhetjük, hogy népünk nem veszett el a történelem süllyesztőjében. Országlása vízválasztó volt, mert biztos alapokra helyezte keresztény hazánkat. László király erényeire jellemző, hogy minden cselekedete Isten dicsőségére és nemzetének javára irányult. Mindez a középkor legkeresztényibb lovagjává avatta. Prohászka Ottokár püspök így jellemzi Szent Lászlót:

„Ez az a férfiú, ki alatt Magyarország végleg kivívta függetlenségét, s belső békéjét, ki alatt nagyot haladt polgári s egyházi szervezkedésben, s hatalommá vált keleti Európában. Szent László dicsőséges alakja rámutat…A vallás élet legyen, nemzeti élet is legyen. Erőteljes, dicsőséges nemzetek a vallásosság s a tiszta, szigorú erkölcs életét élik, erejüket onnan merítik, bajaikra gyógyfüvet ott keresnek. Tegyük nemzetivé a keresztény erkölcsöt, azt a szigorú, tiszta erkölcsöt, melyet Szent László élt s törvényeiben védett.”[2]

A mai szekularizált, rohanó világban, ahol mindenki visszahúzódik a saját kis elefántcsonttornyába és a technika hatalma árnyként borul rá, álljunk meg, pihenjünk egy kicsit! Véleményem szerint az embernek szüksége van arra, hogy a múltjába forduljon, megismerje történelmét.

„Minél többet tudunk meg mindarról, ami a nagyvilágban történt és történik, annál érthetőbbé válik számunkra mindaz, ami a közelünkben játszódik le.”[3]

Az idézet szerint, aki nem ismeri a múlt történéseit hitelesen, tényszerűen, az a jelen eseményeit sem tudja értelmezni. Büszkék lehetünk arra, mi magyarok, hogy van egy olyan királyunk, mint Árpád-házi Szent László, aki példakép számunkra, mint szent és, mint nemzetünk királya. Szerte a világon, ahol magyarok élnek, él az ő emlékezete. Templomok, kápolnák védőszentje, helységek, intézmények, utcák nevében ma is köztünk van. Szent László az a „fényes csillag”, amely történelmünk viharos századaiban és jelen napjaiban is, példamutató életével és erényeivel, nemcsak a múlt és a jelen, hanem a jövő nemzedék számára is rávilágít a helyes útra. A XXI. század emberének szüksége van egy olyan példaképre, mint Szent László.

„Veres András győri megyés püspök beszédében hangsúlyozta, Szent László uralkodásának és életművének azon értékeit, amelyekre büszkék vagyunk, ma is aktuálisak. Meggyőződése szerint nem divatjamúlt kereszténynek lenni és keresztény nemzeti vezetésről beszélni, mert a keresztény értékrend szerinti munkálkodás hívők és nem hívők számára is jót teremt. Kiemelte: Szent László reményei szerint arra lelkesít mindenkit, hogy a keresztény értékeket megerősítse.”[4]

2. „Szentháromságnak vagy te szolgája”

„Amikor a magyarok meghallották – olvassuk a gesztaírónál -, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképp kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyog föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt, és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette.”[5]

Az isteni gondviselés rendelkezését kell látnunk abban, hogy az első szent király halálát követő négy évtizedes viszály után László került a trónra. Uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.

Névetimológiája is érdekes számunkra. Szent László nagy legendájában a legendaíró részletesen megmagyarázza a Ladislaus név szemantikáját: „Ladislaus, a népeknek istenadta dicsőségét jelenti. „Laosz”-t ugyanis „nép”-nek fordítják, „doszisz” pedig: „ad” vagy „adott”, illetve „adás”. Neve első szótagjának jelentése szótagtoldással: „dicsőség”.[6]

„ Hiszen dicsőség adatott a népeknek, mert valóban dicsérendő a nép, és boldog a nemzet, melyből ilyen fejedelem támadt, és hírnévben sütkérezik, amiért ilyen Istentől rendelt irányító látogatta meg.”[7]

Az Érdy-kódexben szereplő László legendában is ugyanez az etimológia olvasható, valamint további érdekességek a legenda hőséről, vagyis László királyról. Már gyermekkorától gyarapodott a keresztény hit erényeiben, az imádkozásban: „Krisztusnak szolgálni lelke tiszta vonzalmával igen buzgón törekedett.”[8]

A napvilágot nem magyar földön, hanem Lengyelországban látta meg a honi viszályok dúlása miatt. Születésének éve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király volt, aki 1060-1063-ig uralkodott. Édesanyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. László kétszer házasodott. Első felesége magyar főúri család sarja volt. Ebből a házasságából született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Piroska[9] nevű leánya született.[10]

Édesanyjától örökölte vallásos lelkületét és Mária tiszteletét, édesapjától pedig a vitézséget, férfias bátorságát, vadászatban és fegyverforgatásban rendkívüli ügyességét, vagyis a magyar virtust. Béla és Richéza, gyermekeikkel együtt 1050 körül költöztek Magyarországra. Béla hercegnek 1060-ig az ország keleti része, a bihari dukátus jutott, amely hercegség középpontja Bihar volt. László még jóformán fel sem serdült, máris viszontagságos időket kellett átélnie: a testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig elhúzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. László királyunk feladata lett az ország „megállapítása”,[11] vagyis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása. László a „királyi méltóságot nem abban kereste, hogy első legyen, hanem hogy minél inkább használjon.”[12] Trónra kerülésével lezárult a Szent István halálát követő háborúkkal, trónviszályokkal, pogánylázadásokkal teli fél évszázados korszak, melyet egy békésebb, konszolidáltabb időszak váltott fel. Országlása alatt hazánk függetlenségét megalapozta és megóvta a nyugati és keleti veszedelemtől egyaránt.

3. „Szíz Máriának választott vitéze”

László király vitézségét és hadi tehetségét az ország védelmében még, mint fiatal herceg bebizonyította. Személyében ötvöződött a szent, a lovag és a király képe. László maga volt a keresztényi hős ideálja, a hitet kardjával védelmező „miles Christi” (Krisztus katonája) és a hitében élen járó „athleta Christi” (Krisztus bajnoka). Már életében szentként tisztelték, s számos csodát tulajdonítottak neki. Vitézségéről legendák mesélnek az utókornak, így elevenítve meg a múlt emlékeit.

Kézai Simon Gesta Ungaroruma és a középkori prédikációs irodalom (Temesvári Pelbárt írásai) is tartalmaznak László királyról szóló legendákat, László alakja közkedvelt volt a korban. A legendaírók az uralkodó egyéniségét festik le, a hősi jellemrajz és vitézség kidomborítása mellett a király vallásos erényeinek méltatásával teszik igazán nemessé alakjukat.[13]

Salamon király idejében, 1068 tájékán az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe. László talán 22 éves lehetett, amikor a Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, különösen azáltal, hogy sebesülése ellenére az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította.[14] E hőstette valóságos legendával fonta körül alakját. Évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények[15] és imádságos könyvek témája lett László bajvívása a kun vitézzel a Kerlés hegyi csatában. A párviadal szimbolikus értelmet nyert: László győzelme a kun harcos felett a kereszténység diadalát jelképezte a barbár pogánysággal szemben.

Szintén döntő szerepet játszott, mint vitéz katona a Salamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban. A mogyoródi csatában (1074) bátyját győzelemre segítette, s uralmát biztosította.[16]

1077-et írtak, amikor Lászlónak a nép akaratából át kellett vennie az államigazgatást. Mindent elárul lelkületéről, hogy nem koronáztatta meg magát „mert csak békességet kívánt, hogy visszaadhassa Salamonnak az országot, és magának a hercegséget tartsa meg”. „Hírneves és fönséges volt”, mivel „Magyarországot meggyarapította”.[17] Horvátország és Szlavónia meghódítását László királyunknak köszönhetjük. László regnálása alatt a Délkeleti-Kárpátokon túl lakó kunok jelentettek állandó veszélyt a magyar népre. 1085-ben Kutesk fejedelem hatalmas sereggel tört be az országba, de László rájuk rontott, s a kunok úgy menekültek, „mint tépett tollú vadkacsák a keselyűk csőrétől.”[18] 1091-ben, amikor László király Horvátországban tartózkodott a kunok ismét betörtek az országba. Végigpusztították hazánk keleti részét zsákmányt és rabot hurcolva. A veszedelem hírére László sietett vissza az ország védelmére. A kunokat utolérve az egész sereget megsemmisítette vagy fogságba ejtette. A csata hevében királyunk egyszer csak fölkiáltott: „Atyámfiai! Ne öljük meg ezeket az embereket, hanem csak ejtsük foglyul őket, hadd éljenek, ha megtérnek!”[19]

Hadjárataiban, Lengyelországban, Oroszországban vagy a nyugati végeken, mindig arra törekedett, hogy haderejével azt az országot támogassa, ahol az igazságot vélte. VII. Gergely és IV. Henrik invesztitúra harcában a pápa oldalán állt. A sok háborúság, amit kényszerűségből vállalt egy mély és őszinte hangnemű vallomást váltott ki belőle, mely a montecassinói apáthoz intézett levelében maradt fenn 1091-ből: „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.”[20]

Hadvezéri tettei halála után is nagy hatást gyakoroltak a nép emlékezetére. A dubnici krónika megemlíti, hogy hadi szokás volt Szent László fejereklyéjének a sereg élén való hordozása. A harcba vonuló katonáknak mintegy csatakiáltásává vált: „Uram Isten és Szent László!”[21] Szent István hagyatéka szerint Szent Lászlótól kezdve a magyar nemzet őrt állt a nyugat határán, a keleti világgal szemben. Egy 1992. évi győri Szent László érme köriratában ezt olvashatjuk: „A Keresztény Európa Védelmezője”.[22] Napjainkban is a Határőrség védőszentje Szent László.

[pic][pic]

Szent László érme

4. „TE SZENT LÉLEKNEK TISZTA EDÉNYE”

A külpolitikai tényezők, arra sarkallták Lászlót, hogy a végeket megerősítse. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket hozott, kiépítette a keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily módon politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot. A közigazgatási rendszer kiépítését az északnyugati részeken szintén László kezdte meg, de Könyves Kálmán fejezte be. E két királyunk építette ki a 72 vármegyéből álló vármegyei rendszert.[23]

László tudta, hogy tekintélye csak egy független és gazdaságilag megalapozott, erős országra épülhet fel. Ennek első lépése volt a királyság gazdasági erőforrásainak a biztosítása. A királyi kincstár egyik fő jövedelmi forrása a pénzverés, és a pénzváltás volt. Kétévenként új pénzt veretett. Uralkodása idejében az esztergomi pénzverdékben készültek LADIS(LAUS RE)X epigrammájú új pénzérmék.[24] Az érmét megfigyelve előlapján – gyöngykörben kereszt, kis keresztekkel – és hátlapján – vonalkörben kereszt, ékekkel – latinul a László király feliratot olvashatjuk. A László által kibocsátott érmék is utalnak, a kereszténység fontosságára.

[pic]

Árpád-házi Szent László ezüstpénz[25]

Szigorú törvényhozásával a királyi jövedelmet magas fokra emelte, ami alapja a nemzetgazdaságnak. Egy lengyelországi gall névtelen krónikás 1110-ben egyik latin versében így vélekedik László királyról: „Azt mondják, hogy a magyaroknak ily királya nem vala, – A magyar föld ily termékeny még azóta sem vala.”[26]

Fontos szerepet töltött be uralkodásában az igazságszolgáltatás újjárendezése. A belpolitikai küzdelmekben, az évtizedes testvérharcban megrendült a törvények ereje. Elhatalmasodott a tolvajlás, meglazultak az erkölcsi életet szabályozó törvények. László ezt nem tűrte és uralkodása második évében, 1078-ban Pannonhalmán a papság és előkelők jelenlétében szigorú törvényeket hoztak a tolvajlás ellen és a magántulajdon védelme érdekében. Aki egy tyúk értékénél többet lopott vagy elorzott, fölakasztották, ha közben bemenekült a védelmet nyújtó templomba megúszta vakítással. Az emberölést sem torolták meg ilyen szigorúan.[27] László igazságérzetét a krónikás így jellemzi: „Minden ítéletben Isten félelmét tartotta szeme előtt.”[28] 1085 táján újabb törvénykönyvet alkotott, melyből kiderül, hogy korábban meghozott rendeleteit siker koronázta. A nádort a király általános helyettesévé, a királyi és udvari pecsét őrzőjévé tette, aki az uralkodó helyett és nevében bíráskodott. Ezzel megkezdődött a magyar bíráskodás szerkezetrendszerének kiépülése. Továbbá fontos kiemelni, hogy a lakosságot közvetlenül érintő vásárokat törvényileg vasárnapról szombatra áttette, s ez a rendelkezése vallásos lelkületéből fakadt.[29]

A politikai szervezés munkájával párhuzamosan haladt az egyházi élet megújítása, intézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése. Szent László tudatában volt annak, hogy csak a kereszténység megerősítése tarthatja fenn országunkat a Kárpátok medencéjében. László király idejében Pannonhalma már a magyar kereszténység közel 100 éve működő egyházi intézménye volt. A Szent Márton-hegyén élő Szent Benedek reguláját követő bencés szerzetesek voltak népünknek nevelői és tanítómesterei. Szent László nemcsak templomokat építtetett, hanem monostorokat és szerzetesházakat is. Birtokokkal gazdagította a meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat. Befejezte a már megkezdett templomépítéseket, sőt új egyházakat és kolostorokat is alapított. Szentjobban, a Tolna megyei Bátán és a nyitrai Koloson bencés kolostorokat létesített. A dél-franciaországi Saint Gillesből (Szent Egyed) behívott bencés szerzetesek számára Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére templomot és monostort építtetett. A felszentelési ceremóniákon megjelent a Saint Gilles-i apátúr és Teuzó pápai legátus is. A somogyvári apátságot gyümölcsöző tevékenysége és a századokon át tartó áldásos kisugárzása miatt joggal nevezhetjük második Pannonhalmának. László egyházszervezői munkássága kiterjedt a székes és társaskáptalanok felállítására, ahol az úgynevezett káptalani iskolák működtek. A püspökségekről is bőkezűséggel gondoskodott. Befejezte a váci székesegyház építését, újakat épített Váradon és Gyulafehérvárott.[30] „Templomot rakatál Szűz Máriának, Kiben most nyugoszol menden tisztességével.”[31] Átszervezte a kalocsai érseki egyházmegyét, székhelyét Bácsra helyezte át, ahol 1091-ben új püspökséget alapított Szent István tiszteletére. A bencés rend apátjának a későbbi szent Egidiusnak segítségével hozta létre az újonnan meghódított Horvát és Szlavónországban a zágrábi érsekséget. Egyházszervező tevékenységének és életszentségének elismerése megnyilatkozott abban, hogy a szerzetesrendekben magas volt kultusza. Szentté avatása után tiszteletére kolostorokat, templomokat építettek. A premontreiek és a ferencesek mellett, különösen a magyar alapítású pálos rendben volt bensőséges a Szent László tisztelet.[32]

László királyunk egyházias gondolkodása és a kor szelleme hozta magával, hogy az egyházat is megregulázta. 1092-ben zsinatot hívott össze Szabolcsba, ahol intézkedtek a papok házassága ügyében, tilalmazták az egyházi javak elidegenítését, s rendezték az ünnepek és böjtök megtartását. Rendelkeztek a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről.[33] Továbbá a zsinat büntetéssel sújtotta a pogány szokásoknak hódolókat: „akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.”[34] Szabályokat léptetett életbe az erkölcsi élet védelmére a házasságon belül és kívül egyaránt.

1083-ban István király, Imre herceg, Gellért püspök, és két zobori remete András és Benedek ereklyéit az egyházi és világi előkelőség, valamint hatalmas néptömeg jelenlétében fölemeltette. Ebben a tettében a magyar nemzet és az Egyház szolgálata nyilvánult meg, valamint a magyar népnek a saját nemzetéből adott szent példaképeket.[35]

László király egész élete, intézkedései, tettei a szentség jegyét viselik magukon. A krónikás a következő jellemzést jegyzi le róla: „mindenkor rugalmas volt és szelíd. Vigasztalta a bajból sújtottakat, fölemelte az elnyomottakat, az árvák kegyes atyja volt. Az ország minden lakosa csak kegyes király néven emlegette.”[36] László vendégszeretete közismert volt. Nem egy királyi vagy fejedelmi sarj talált nála menedékre.[37] Másik nemes jellemvonása a megbocsátás. Salamont nem büntette meg a kor szokása szerint, csak fogságra vetette egy időre, s „ő maga folyvást imádkozott Salamonért, hogy térjen meg Isten törvényéhez.”[38]

5. „Jézus Krisztusnak nyomdoka követi”

A magyar történelemben kiemelkedik Szent László, kinek alakját gazdag mondakör szövi át, vallásos tisztelete pedig a középkortól napjainkig terjed. A legendás hagyományok középpontjában egy latin nyelvű László-legenda áll a 12. századból, ebben hat legenda leírás szerepel. Az első az ima hatására való felemelkedés–levitáció jelensége. Az uralkodó, amikor tehette, szeretett félrevonulni és lelkét felemelni Istenhez. Egyik csatlósa megleste ima közben a nagyváradi egyházban és azt látta, hogy a király a föld fölé emelkedett.[39]

Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfogó második legendában, miszerint éhező katonái táplálására szarvasok ökrök jelennek meg. Ebben az esetben párhuzamot figyelhetünk meg az Ószövetség történéseivel, pontosabban a pusztai vándorlással. Mózes kiapadhatatlan, el nem múló szeretettel, krisztusi lelkülettel intette, ösztönözte, bátorította Izráel fiait. A nehézségeket megoldotta, a bajban helyettük is Istenhez fordult. Amikor Izráel népe éhezett az Úr mannával és fürjekkel ajándékozta a választott népet.[40]

A harmadik história a király halálát írja le. Szentségekkel megerősítve az Úr 1095. július 29-i vasárnapon visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Nagy volt a szomorúság „és három esztendeig ez országban, szép öltözet, táncjárás és semmi vigasság tétel nem láttaték, sem hallattaték”. Az elhalálozás forró nyári időben történt[41], ezért Lászlót a somogyvári bencés kolostor templomában temették el. 1116-ig itt pihent a szent teste. Viszont a nép emlékezetében élt, hogy a szent király még életében kifejezte azon kívánságát, hogy a váradi Vártemplomban akar örökre nyugodni. A váradiak ekkor fordultak II. István királyhoz és kérték, hozassa Váradra László testét. II. István, nem mert dönteni az ügyben, ezért elrendelte, hogy díszes szekérre tegyék a koporsót, és fogjanak a szekér elé lovakat. A kocsi azonban húzóerő híján magától Várad felé indult el, így mindenki Isten rendelésének tekintette, hogy a Szent koporsója Váradra[42] kerüljön. Jogosan nevezhető Nagyvárad Szent László városának. László gyermek és ifjúkorát a bihari várban töltötte. A mai nagyváradi székesegyház Oltárképe Szent Lászlót ábrázolja vadászat közben, mialatt Szűz Mária megjelöli a váradi székesegyház helyét. Továbbá a székesegyház szentélyét egy Storno Ferenc által festett üvegablak képe ékesíti László királyunkról.[43]

Az ezüst edény legendája Lászlót, mint egy túlvilági „bírót” mutatja be, ki halála után is szívén viseli az igazságosztást népe körében. Egy vitéz nyomasztó szükségében ezüst ivócsészéjét, melyet édesapjának még László király adományozott, egy ispánnak eladásra kínálta. Az ispán a kapzsiság hevében azt hazudta, hogy a vitéz éppen tőle lopta el az ezüst edényt. Az ítélet szerint a csészét Szent László király sírjára kellett tenni, bizonyítsa be a szent, ki érdemli meg a csészét. Az ispán nagy reménységben lépett a csészéhez, de mint egy halott zuhant le nyomban. A vitéz pedig sértetlenül hazavitte jussát.[44]

1192-ben László szentté avatásakor egy fényességes csillag jelent meg az égen, a kolostor irányába, ahová a szent testét helyezték.

Az Érdy-kódexben három részletesebb legenda található. Az egyik László látomásáról számol be a Salamonnal vívott csata előtt, miszerint az angyalok egy fénylő koronát nyújtottak át Gézának. A következő legenda Salamon pozsonyi látomását részletezi. László idegen öltözetben Pozsony vára alá ment harcolni. Salamon, amikor meglátta a vár fokáról, álruhába öltözött és kiállt László ellen harcolni. Ekkor azonban László oltalmára hirtelen két angyal jelent meg lángpallossal. Salamon pedig ijedten futott vissza Pozsony várába. A harmadik leírás Arany János csodálatos művének, Szent László balladájának az alapja, miszerint a szent király nem csak életében, hanem halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. Fejét aranykorona ékesítette, kezében harci csákányt tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.[45]

Temesvári Pelbárt[46] prédikációsgyűjteményében pedig másik három csodás történetet olvashatunk. Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek. László ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált, az aranyak nyomban kővé változtak, így az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött. Az ország egyes vidékein ezeket a kődarabokat (nummulites) Szent László pénzének nevezik. A tordai hasadék mondája a következő. A kunok a tordai hegyekben, a csatában kifáradt Lászlót üldözőbe veszik, már majdnem utolérik, azonban imádságára a hegy szétnyílik, nagy hasadék keletkezik, a kunok pedig mind a mélybe hullanak. Királyunk Szög nevű lovának patkónyomát máig is őrzi itt a Patkóskő. A csodás vízfakasztás legendája ismét mózesi párhuzamra[47] emlékeztet bennünket. A kun küzdelem során a hegyek között László szomjúságtól eltikkadt serege nem talált vizet. A szent király Istenhez fohászkodva bárdjával megütötte a kősziklát, melyből egyszerre üdítő víz szökellt.[48] A hargitai pásztorok a sziklaforrásokat napjainkban is „Szent László forrásá”-nak nevezik. Búcsújáró helyekké váltak a csodálatos vízfakasztások helyszínei, szent kutak. A búcsújárások pedig fenntartották és növelték Szent László tiszteletét. Az ország számos szentkúttal, búcsújáróhellyel büszkélkedhet. Ilyen például a szabolcsi Kisvárda, Mátrafüred, Mátraverebély-Szentkút, a Felvidéken található debrődi Szent László forrás, a vas megyei Rábagyarmat, a Zala megyei Búcsúszentlászló.[49] Vizet fakasztó Szent László lovas alak díszíti Szob bélyegzőjét. A szobi Szent László templom harangján a következő felirat szerepel: LÁSZLÓ NÉPÜNK SZENT KIRÁLYA, HARANGODDAL HÍVJ IMÁRA.[50] A nemes királyról elnevezett gyógynövény, a Szent László füve (Genciana cruciata) a népi tisztelet jele. Legendája elmeséli, hogy a magyar harci táborban pestis tört ki. Ekkor Szent László könyörgő imájával kérte Istentől, hogy a betegség gyógyítója az a növény legyen, amelyet a kilőtt és leesett nyílvesszője eltalál.

A Kézai féle Gesta Ungarorumban egy kevésbé ismert László legendával ismerkedhet meg az olvasó, melyben László, mint alamizsnaosztó szerepel.

Árpád-házi Szent László királyunkat a „Magyar Mózes” megtisztelő jelzővel is illetik.[51]

A legendákban található „kegyes királyképpel” szemben az egyházi verses műfajok[52] a dicsőséges szent László királyt éneklik meg. Szentté avatása tájékán keletkezhetett egy róla szóló história prózában valamint versben is. A vers legsikeresebb darabja a Regis regum civis ave kezdetű himnusz, amely Lászlót, mint „athleta patriae”-t dicsőíti.[53]

„ Vigadozzál, magyar nemzet,

harsonáljad, énekeljed,

új királynak új dalod.

Boldog Várad, szálljon híred,

Növekedjék dicsőséged,

Visszhangozzák századok.”

Magyarországon a legkorábbi időkből fennmaradt egyházi ének egy Váradon szerzett „Novae laudis extollamus” kezdetű szekvencia. Ez a Laudes crucis attollamus kezdetű Szent kereszt-szekvencia átköltése Szent Lászlóra. Szép metaforákkal indít:

„Mint a lépesméz, az ének

olyan édes, a dicséret

László királyt zengje ma.”

Folytatásában a király dicsőítését olvashatjuk. Az ismeretlen szerző sorra veszi szent László hősies tetteit: mindig törekedett arra, hogy Istennek tetsző életet éljen, betegeket gyógyított, az ellenséges támadásoktól megvédte az országot, a király imájának köszönhetően Isten kegyelméből sokszor megmenekült a nép, a magyar nemzetet a hit által birodalmi rangra emelte. A szekvencia záró szakasza fohászkodik Istenhez, hogy hallgassa meg a magyar nép könyörgéseit és a szent királyt, és az Urat magasztalókat vigye fel az örök dicsőségbe.[54]

„Urunk, ki megkoronáztad,

hallgasd meg, kik itten áldnak,

s szent királyunk hű szolgáit

ez életből egykor átvidd

mennyei palotádba.”

Szent László király nevének említésekor rögtön szülővárosom Győr jut eszembe, mivel Szent László hermáját, hazánk harmadik legértékesebb ereklyéjét őrzi (a Szent Korona és a Szent Jobb után) a Győri Nagyboldogasszony-székesegyház. Lászlót 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté.[55] A ceremóniát követően sírját felnyitották, testét díszes sírba, koponyáját pedig egy külön mellszobor alakú ereklyetartóba helyezték. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban[56] is fontos szerepet töltött be, valamint ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél. Érdekesség, hogy az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának nem esett baja. A ma látható hermát Zsigmond regnálása alatt készítettek. A koponyát ezüsttel vonták be, ám legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. László Gyula történész szerint – akinek volt alkalma a hermát explorálnia – az ereklyetartó arcvonásai magának Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik. Az ezüstötvözetből készült herma később a Báthory család kincstárába került. Báthory Zsigmond kancellárja, Naprághy Demeter, aki veszprémi, majd győri püspök lett, hozta magával az ereklyét 1606-ban Győrbe. A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. 1775-ben Zichy Ferenc a nyakszirtcsontból egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában őrzik. Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát. Díszes üvegvitrint építtetett az ereklye őrizetére, hogy szemlélhető legyen, és előtte mindenki ájtatoskodhassék. A Héderváry-kápolna szentélyének, Szent Istvánt és Szent Imrét bemutató üvegablakait Hefter László győri iparművész készítette, Szent II. János Pál pápa 1991. évi magyarországi látogatásának emlékére. Felszentelése Szent László szentté avatásának 800. évfordulója évében, 1992. augusztus 20-án történt. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. Szent Lászlóhoz folyamodtak a hívek, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár szeretett városukat. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden évben, körmenetben hordozzák körül az ereklyét a város utcáin. A győri székesegyházban több Szent Lászlóra vonatkozó alkotást csodálhatunk meg. Jogosan nevezhetjük Győrt is Szent László városának.[57]

6. BEFEJEZÉS

Életünk során fontos dolog a szent király erényeire való összpontosítás, törekednünk kell követni a László által elénk tárt értékeket. Napjainkban, amikor az elmúlt évtizedekre, évszázadokra visszagondolunk, hogy milyen irányt vett saját és népünk sorsa, az összefogás és az egység vagy a viszály és széthúzás vált dominánssá, elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy Szent László miként teremtett egységet és felemelkedést őseink életébe. Törekedett az Evangélium szerint élni, gyakorolta teljes buzgósággal, szívvel-lélekkel a keresztény erényeket. Nem csak erős kézzel vezette népét, hanem jó példával járult elé, és bennünket is erősít abban, hogy akárcsak ő, feltekintsünk Istenre és az oltalma alá helyezzük életünket. Példaképként kell tekintenünk Szent Lászlóra, hogy elkezdhessük a megújulást az élet minden területén, bűnbánattal, elcsendesülve és felebaráti szeretettel. A hagyományok tiszteletével, hazánk szeretetével, keresztény hitünk gyakorlásával mi emberek lehetünk az „élő Szent László”-k, László király élő hagyatékai. Mély tisztelettel kérjük szent királyunkat, hogy mennyei közbenjárásával Istennek tetsző életet tudjunk élni, megújulhassunk, mert ott ahol az Úr jelen van, béke, szeretet és egyetértés uralkodik.

Mellékletek:

Felhasznált irodalom:

Források:

• Biblia, Szent István Társulat, Budapest, 1997

• Kézai Simon, Gesta Ungarorum in Szöveggyűjtemény a Régi Magyar irodalom történetéhez 1000-1530, Sermones Compilati, ELTE kiadás, (szerk. Madas E.)

• Szent László legenda, in Szöveggyűjtemény a Régi Magyar irodalom történetéhez 1000-1530, Sermones Compilati, ELTE kiadás, (szerk. Madas E.)

Könyvek:

• Bornemissza P. – Balassi B. – Esze T. – Csetri Lajos, A régi magyar vers (szerk. Komlovszki T.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

• Fogassy J., A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005.

• Geréb L., A magyar középkor költészete, Kiss József Könyvkiadó, Budapest, 2006.

• Hóman B., Szent László-kori Gesta Ungarorum, Budapest, MTA kiadása, 1925.

• Karácsonyi J., Szent László király élete

• Kristó Gy., Magyarország története 895-1301, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

• László Gy., Árpád népe, Helikon, Budapest, 1988.

• Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1893.

• Prohászka O., Összegyűjtött Munkái, Szent István Társulat, Budapest, 1938.

• Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, Szent László Alapítvány, 1993.

• Závodszky L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, Szent István Társulat, Budapest, 1904.

Internetes hivatkozás:

•

•

•

•

•

•

Képmellékletek:

[pic]

Szent László ábrázolása a Képes Krónikában

[pic]

Szent László megmenti az elrabolt magyar lányt a kun vitéztől, Thuróczy Krónika

[pic]

Szent László megkoronázása a Képes Krónikában

[pic]

Szent László az Anjou-magyar Legendáriumban

[pic]

Szent László csodás csatái az Anjou-magyar Legendáriumban

[pic]

Jeruzsálem: Dormitio kápolnában magyar szentek mozaikképe Szent László alakjával

[pic]

Vizet fakasztó Szent László

[pic]

Szent László Herma – Győr

[pic]

Szob község (Hont vármegye) bélyegzője, középen Szent László

[pic]

Szent László ünnep - Győr

-----------------------

[1] Vekerdi J., Szent László ének, in A régi magyar vers (szerk. Komlovszki Tibor) Budapest, 1979. 11-21.

[2] Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái VII. kötet, 234.

[3] Az idézet Ernst Hans Gombrich osztrák származású brit művészettörténész, író és egyetemi tanár tollából származik.

[4].

[5] Kézai Simon, Gesta Ungarorum in Szöveggyűjtemény a Régi Magyar irodalom történetéhez 1000-1530, Sermones Compilati, ELTE kiadás, (szerk. Madas E.)

[6] 2017.02.15.

[7] Szent László legenda, in Szöveggyűjtemény a Régi Magyar irodalom történetéhez 1000-1530, Sermones Compilati, ELTE kiadás, (szerk. Madas E.)

[8] 2017.02.17.

[9] Szent Piroska a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója.

[10] 2017.02.17.

[11] Hóman B., Szent László-kori Gesta Ungarorum, 14

[12] Karácsonyi J., Szent László király élete, 18-23.

[13] 2017.02.19.

[14] A magyar lány megmentésének legendáját Vörösmarty Mihály a Cserhalmi ütközet című versében is feldolgozta

[15] A freskók teszik számunkra ma is élővé a különböző legendákat. A középkorban „a hit átadásában több jellegzetes módszer alakult ki, bár a prédikációk jelentették a katekézis fő csatornáját. Emellett igyekeztek érzelmi szinten hatni az emberekre a festmények, a freskók és a misztériumjátékok segítségével is.” (Fogassy J., A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005. 25.) A freskók napjainkban is beszélnek hozzánk, el akarják mondani történetüket. Nekünk kell meghallgatni őket, tanulnunk belőlük és az üzenetükből.

[16] Pauler Gy., A magyar nemzet Története Az Árpádházi királyok alatt, 127.

[17] 2017.03.02.

[18] 2017.03.02.

[19] 2017.03.02.

[20] 2017.03.02.

[21] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 11.

[22] Uo. 43.

[23] Uo. 13.

[24] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 12.

[25] Letöltés: 2017.02.26.

[26] László Gy., Árpád népe, 147.

[27] Kristó Gy., Magyarország története 895-1301, 129-131.

[28] 2017.03.02.

[29] Kristó Gy., Magyarország története 895-1301, 129-131.

[30] Uo. 132-133.

[31] 2017.03.02.

[32] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 14-15.

[33] Kristó Gy., Magyarország története 895-1301, 132-133.

[34] Závodszky L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, 75.

[35] Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, 147-149.

[36] 2017.02.03.

[37] Udvarában neveltette fivére, Géza két fiát, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid nevű fiát, s egy ideig Salamont is udvarában tartotta, mindennel ellátva őt rangjához mérten, amíg csak önként el nem távozott az országból.

[38] 2017.02.03.

[39] 2017.02.03

[40] vö. Kiv 16

[41] A negyedik legenda ehhez a momentumhoz köthető. A sokaságból valaki azt meri mondani, hogy a holttest bűzlik. Menten hátracsavarodik a feje, és csak akkor gyógyul meg, mikor megbánja bűnét.

[42] II. István király is Váradra temetteti magát, Nagy Lajossal és Zsigmond királyainkkal együtt.

[43] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 38-39.

[44] 2017.03.02.

[45] 2017.03.12.

[46] Hunyadi Mátyás király udvari papja

[47] vö. Kiv 17

[48] 2017.03.12.

[49] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 28-29.

[50] Uo. 45-46.

[51] Uo. 28-29.

[52] A verses műfajok a zsolozsma, mint imagyűjtemény keretén belül helyezkedtek el. A középkorban a zsolozsma, a liturgia másik támpillére volt a szent mise mellet. Célja a szüntelen Isten dicséret, mely elsősorban a zsoltárok folyamatos elimádkozása által valósul meg.

[53] 2017.02.12.

[54] Geréb L., A magyar középkor költészete

[55] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 23-24.

[56] Rátették kezüket a vallomástevők.

[57] Szőke Gy., Szent László király szentté avatásának 900. évfordulója alkalmával, 39-43.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download