A Magyar Nemzet tipográfiájának változása 50 év alatt

TIPOGR?FIAI DI?KKONFERENCIA 2008. DECEMBER ELTE BTK Mv?szetelm?leti ?s M?diakutat?si Int?zet

A Magyar Nemzet tipogr?fi?j?nak v?ltoz?sa 50 ?v alatt

Bozzay Bal?zs

E?tv?s Lor?nd Tudom?nyegyetem B?lcs?szettudom?nyi Kar, 1088 Budapest, M?zeum k?r?t 4-8. (bozzay_balazs(kukac)freemail.hu)

?sszefoglal? A ma is tapasztalhat? fejlid?s felgyorsult folyamat?ban n?lk?l?zhetetlen feladat az inform?ci?forr?sok

korszers?t?se. Az igencsak elterjedt internet mellett ide tartoznak az ?js?gok ?s foly?iratok is, mint az inform?ci??raml?s naponta haszn?latos eszk?zei. Dolgozatom c?lja a napilapok tipogr?fi?j?ban, azon bel?l is a Magyar Nemzetben 50 ?v alatt lezajlott v?ltoz?sok, az azonoss?gok ?s a k?l?nbs?gek szeml?ltet?se, illetve p?ld?kkal val? al?t?maszt?sa.

Kulcsszavak: korszers?t?s, t?rdel?s, olvashat?s?g, ig?nyess?g, c?mek

Abstract Nowadays, in the process of accelerated development it is a necessary task to upgrade the sources of

information. Besides the well currant internet, these sources include newspapers and periodicals, as the tools of the stream of information used on a daily basis. The aim of my essay is to show the changes, similarities and differences together with examples for each in the typography of newspapers in the last 50 years, especially in the Hungarian daily Magyar Nemzet.

Keywords: modernisation, fragmentation, readability, exactitude, titles

Egy 50 ?vvel ezelitti ?s egy mai Magyar Nemzet tipogr?fi?j?nak ?sszehasonl?t?sa

Egy magyarorsz?gi napilap ?let?ben 50 ?v sok idi. Ennyi idi alatt szembetniek a v?ltoz?sok. Egy olyan ig?nyes ?s trad?ci?kra ad? ?js?gn?l, mint a Magyar Nemzet, az alapjellemziket ?s a v?djegynek sz?m?t? von?sokat tekintve azonban m?g 50 ?v alatt sem zajlott le drasztikus v?ltoz?s. ?m a r?gi diz?jn a modern olvas?k?z?ns?g sz?m?ra nem lenne annyira elfogadott, ez?rt a makro tipogr?fiai jellemzik megv?ltoztat?s?val korszers?tett?k a lapot.

A tartalom ?s a forma harmonikus egys?ge biztos?tja a funkci? hat?kony ?rv?nyes?l?s?t, ?s egyben az eszt?tikus megjelen?ssel fokozza az olvas?s ?r?m?t. A nyomdaterm?kek elsi ?s legfontosabb funkci?ja ugyanis az olvas?si ig?nyek kiel?g?t?se. Ennek el?r?s?hez az ?js?gtipogr?fi?nak sz?lesek a lehetis?gei. Ezeket ?zl?ssel, m?rt?ktart?ssal, hat?sos s?lypont kialak?t?ssal alkalmazhatj?k sikeresen a lapszerkesztik. Ilyen lehetis?gek: a keretez?s, a kiemel?s, a beoszt?s, a kurz?v, f?lk?v?r, k?v?r ?s verz?lis betk, a v?ltakoz? helyes betfokozatok, a has?bsz?less?gek m?rt?ktart? vari?l?sa, a beljebbez?s, az inici?l? ?s nem utols? sorban az ?js?gsz?veg illusztr?l?sa fot?kkal, rajzokkal, k?pekkel. Az 1958-as

?s a 2008-as p?ld?ny ?sszehasonl?t?s?t ezen jellemzik, valamint m?g n?h?ny egy?b szempont alapj?n fogom elv?gezni.

Az elemz?st az ?js?g m?ret?nek, szerkezet?nek, c?m?nek ?s bett?pus?nak vizsg?lat?val kezdem. Ezen alapjellemzik, mint m?r eml?tettem v?ltozatlanok. A p?ld?nyok m?rete nagys?grendileg megegyezik, hathas?bos szerkezetek. A lap megjelen?se ?ta k?v?r, Bodoni bett?pust alkalmaznak a c?m megform?l?s?n?l (1. ?s 2. k?p).

1. k?p. Az 1958-as Magyar Nemzet c?mfelirata Bodoni betvel. Fot?: Bozzay Bal?zs

1

TIPOGR?FIAI DI?KKONFERENCIA 2008. DECEMBER Bozzay Bal?zs: A napilapok tipogr?fi?ja

2. k?p. A 2008-as Magyar Nemzet c?mfelirata Bodoni betvel.

Fot?: Bozzay Bal?zs

A tov?bbiakban az ?ltalam megfigyelt k?l?nbs?gek r?szletes taglal?sa k?vetkezik. A fel?letes ?s hozz? nem ?rti olvas? sz?m?ra a legnagyobb v?ltoz?s a terjedelemben mutatkozik meg. Az 1958-as a maihoz k?pest j?val r?videbb, 8 oldalas volt, m?g a mai 20.

A magyar nyelvben gyakran elifordul? t?bb sz?tagos fi- ?s mell?knevek, valamint ig?k hossz?s?g?t felt?tlen?l figyelembe kell venni a lapok has?bsz?less?g?nek meg?llap?t?s?n?l. A t?bbhas?bos megold?s v?ltozatosabb t?rdel?si lehetis?geket ny?jt, de gyakran nehez?ti az olvashat?s?got. A vizsg?lt ?js?gokn?l ez figyelheti meg. J?l l?that?, hogy az egy oldalon l?vi has?bok sz?ma ugyan megegyezik, de sz?less?g?kben enyhe, egym?st?l val? t?vols?gukban szembetnibb elt?r?s tapasztalhat?. A 2008-as p?ld?nyban egy has?b sz?less?ge 43 mm, a has?bk?z?k 4 mm-esek, m?g a kor?bbiban a has?bok 38 mm-esek, a k?z?k pedig feleakkor?k voltak. Mindk?t korban a has?bok term?szetesen sorkiz?rtak. A sorkiz?rt szed?s a sz?veg k?lalakja szempontj?b?l semlegess?get k?zvet?t. A sorkiz?r?s melletti legfibb ?rv szerint a sz?veg form?ja ?gy olyan kis m?rt?kben v?ltozik, hogy az olvas? figyelm?t m?g kevesebb t?nyezi vonja el mag?r?l az olvas?sr?l (Jury 2006).

ellent?tben az elizi sz?zadiban nem tal?lhat? keret. Az ?jban r?ad?sul a cikkek nagy r?sz?t keret szeg?lyezi, az 50 ?ves p?ld?nyban azonban nagyon ritka ezek haszn?lata. A keret az ?ttekinthetis?get seg?ti eli, hiszen ?gy a k?l?nb?zi r?szek egym?st?l vil?gosan elk?l?n?lnek ?s az olvas? jobban l?tja, hogy hol kezdidik, hol folytat?dik ?s hol fejezidik be a cikk.

Az ?tl?that?s?gn?l m?g fontos megeml?teni az anyagelrendez?s ?s a t?rdel?s form?it. A t?mb vagy blokk a leggyakoribb anyagelrendez?si forma. Nagys?ga k?l?nb?zi lehet, ?ll? vagy fekvi t?glalap vagy n?gyzet alak?. Jellegzetess?ge, hogy mindegyik has?bja egyforma magas. A z?szl? forma olyan anyagelrendez?st jelent, amelyn?l az elhelyez?s m?dja z?szl? alak?. Saj?toss?ga az, hogy egy vagy t?bb hosszan lefut? has?b mellett az anyag t?bbi r?sze r?videbb has?bon vagy has?bokon helyezkedik el. A z?szl? form?hoz sorolj?k a ritk?n haszn?lt dupla z?szl?t, m?s n?ven T form?t is. Szabad form?nak pedig az olyan elrendez?st nevezz?k, ami formailag nem a t?mb vagy a z?szl? valamelyik v?ltozata (Radics & Ritter 1976). A Magyar Nemzet kor?bbi p?ld?ny?ban szinte csak t?mbforma fordul eli, a 2008-ban megjelent lapban viszont a gyakori k?pek ?s a kisebb terjedelm sz?vegek beilleszt?se miatt m?r t?bbsz?r tal?lkozhatunk a m?sik k?t anyagelrendez?si form?val is.

A sz?vegek elk?l?n?t?s?t szint?n seg?ti l?ni?k eset?ben ?rdekes k?l?nbs?g, hogy a kor?bbi lapban a f?ggileges, a maiban pedig a v?zszintes l?ni?k a hangs?lyosabbak. ?rdemes megjegyezni, hogy a sz?zadk?zepiben elifordulnak f?ggileges l?ni?k az egy cikken bel?li has?bok k?z?tt is. Ezek a sz?veghas?bok k?z?tt k?z?pre helyezett finom vagy f?lk?v?r l?ni?k t?k?letesen elv?lasztj?k a has?bokat egym?st?l (Szab? 2002). A mai p?ld?nyban egyar?nt megtal?lhat?k a f?ggileges ?s v?zszintes l?ni?k, de a v?zszintesek nemcsak gyakoribbak, vastagabbak is.

3. k?p. Az 1958-as ?js?g t?m?rs?g?t ?s t?lzs?folt jelleg?t a kism?ret has?bk?z?k okozz?k. Fot?: Bozzay Bal?zs

A mai olvas?nak a r?gi ?js?g azonban t?lzs?foltnak tnhet (3. k?p) a has?bk?z?k j?val kisebb m?rete miatt. Az elibbi adatokb?l l?tszik, hogy a modern lap oldalt?kre kicsit nagyobb az elidj?n?l, marg?juk nagys?ga nagyj?b?l megegyezik. Itt megfigyelheti elt?r?s m?g, hogy a 21. sz?zadiban minden oldalt?k?r keretbe van foglalva, a sz?lsi has?bok ?s a keret k?z?tt pedig f?l-f?l has?bk?znyi t?vols?g van. Ezzel

A Magyar Nemzet c?mrendszere ?szrevehetien m?s a c?mek igaz?t?sa, bett?pusa,

vastags?ga, illetve d?sz?tetts?ge is. A kor?bbi ?js?gban a megform?l?suk rendk?v?l sokf?le volt. Elifordultak ritk?tott ?s norm?l betk?z?s, dilt ?s f?lk?v?r betst?lus?, kiskapit?lis, nagybets illetve k?rvonalas betkbil ?ll? c?mek is. Helyenk?nt m?g keretbe is foglalt?k ezeket. Igaz?t?sukn?l a k?z?pre z?r?s volt a fi tendencia. A c?mek m?ret?n?l szint?n t?bb v?ltozat figyelheti meg, voltak alig, illetve jelentisen nagyobb m?ret cikkc?mek is. Sz?n?k mindenhol fekete. Tipogr?fiailag helytelen a sokf?le c?mbett?pus rendszertelen haszn?lata. A c?mbetknek lehetileg meg kell egyezni a sz?veg bett?pus?val, az egy betcsal?dba tartoz?, a sz?vegbet ?s a tartalom karakter?nek megfeleli c?mt?pusokat kell alkalmazni. Ezek alapj?n a mai p?ld?nyn?l m?r egyf?lek?ppen jelennek

2

TIPOGR?FIAI DI?KKONFERENCIA 2008. DECEMBER Bozzay Bal?zs: A napilapok tipogr?fi?ja

meg a fejsz?vegek, mindig balra igaz?tva, az ut?na k?vetkezi ?r?s bett?pus?val megegyezi betk?szletet, a kiemel?s ?rdek?ben pedig nagyobb betm?retet ?s ?ltal?ban f?lk?v?r betst?lust alkalmazva. Elmondhatjuk, hogy a c?mszerkeszt?s v?ltozatoss?ga ?l?nk?ti a lap tipogr?fi?j?t, ehhez azonban nem sz?ks?ges sok betfajta vagy a vegyes c?mrendszer, ami a kor?bbi p?ld?nyra jellemzi volt. Egy bett?pus h?rom v?ltozata p?ld?ul m?r rengeteg vari?ci?t biztos?t. Az ezek k?z?l v?lasztott c?mrendszer pedig v?gigvonul az ?js?gon, ahogy ezt a 2008-as lapn?l tapasztalhatjuk.

A cikkek terjedelm?til ?s fontoss?g?t?l f?gg a c?meik betm?rete. A c?m nagys?ga att?l is f?gg, hogy az oldal s?kj?nak mely hely?re t?rdelik. ?ltal?ban az a helyes, ha az ?js?goldal felsi r?sz?re helyezik az erisebb c?meket, mert egy?bk?nt az ?js?goldal s?lypontja az als? r?szre ker?l, ami az oldal harmonikus kialak?t?s?val ellenkezik (Sz?nt? 1964).

A sok k?l?nbs?g ellen?re azonban van olyan, ami 50 ?v eltelt?vel is v?ltozatlan. Az alc?mek mindenhol a f?l?tt?k l?vi c?mekhez k?pest kisebb m?retek ?s dilt betsek, a c?mekkel azonos igaz?t?s?ak. A c?mek elhelyez?s?n?l figyelembe kell venni, hogy a c?m mindig az azt k?veti sz?veghez tartozik, ez?rt a c?m f?l? mindig nagyobb beoszt?st kell tenni, mint al?, ami az ?rtelmi hovatartoz?st is jelzi. Ez al?l az alc?m kiv?tel, amely az azt megelizi c?m tartoz?ka, teh?t ehhez kell k?zelebb helyezni. Megfigyel?seim alapj?n a kor?bbi napilapban sokkal kevesebb alkalommal l?thatunk alc?met is, m?g a mostaniban szinte minden c?m ut?n alc?m k?vetkezik.

?sszess?g?ben meg?llap?thatjuk, hogy a c?mek jelentis?ge igen nagy, ez?rt a szerkesztik k?l?n?s gondot ford?tanak arra, hogy egy-egy cikk c?me t?m?ren fejezze ki azt, amit az alatta k?vetkezi sz?veg mond, ?s ezen t?l olyan hangulatot teremtsen, amely az olvas?t a cikk elolvas?s?ra k?szteti. Ezt a c?lt szolg?lja az elibb eml?tett bett?pus, betm?ret ?s az elrendez?s helyes megv?laszt?sa.

nyire kurz?v kiemel?st alkalmaznak. A 2008-as p?ld?nyn?l gyakran tal?lkozhatunk dilt bets nevekkel. A k?pekre vonatkoz? sz?vegek a 2008-as Magyar Nemzetben p?ld?ul dilt betsek ?s nagyobb m?retek. Emellett m?g szok?sos kiemel?s a ritk?t?s, tov?bb? kezd divatba j?nni az al?h?z?s. Keretez?sre is van lehetis?g, valamint t?nusokat is lehet haszn?lni az egyes sz?vegr?szek megk?l?nb?ztet?s?re. A mai napilapban igen gyakran fordulnak eli a kiemel?sek k?l?nb?zi v?ltozatai, m?g a kor?bbiban legink?bb a c?mek elk?l?n?t?s?re, azok hangs?lyoz?s?ra haszn?ltak csak kiemel?seket.

A betk vastags?ga az eliziekben le?rt bett?pusokra vonatkoz? ?ll?t?sokhoz hasonl?an mk?dik. A betk egym?st?l val? t?vols?ga cikkeken bel?l az egaliz?l?snak, azaz a betk?z?k optikai kiegyenl?t?s?nek k?sz?nhetien azonos. A sz?k?z?k a t?mb?s (sorkiz?rt) szed?sben szab?ly szerint egyhatod ?s k?tharmad n?gyzet k?z?tti m?retek lehetnek, de ez a szab?ly nem felt?tlen?l tarthat? be (?rdi & Garai 2007). Soron bel?l azonban a sz?k?z?knek azonos m?reteknek kell lenni?k. A sorok a sz?k?z?kn?l megt?rhetik, ?m nem mindenhol. Ilyenkor haszn?latos az ?gynevezett fix sz?k?z, ami nem v?ltoztathat? m?ret ?s nem t?rheti sz?k?zt jelent. Az olvas?s pszichol?giai ?s fiziol?giai jellemziinek tanulm?nyoz?sa sor?n meg?llap?tott?k, hogy a szavak k?z?tti egyenletes sz?k?z a sz?veg olvashat?s?g?nak egyik legl?nyegesebb eleme (Jury 2006).

A Magyar Nemzet sz?vegk?pe A sz?vegbetkn?l figyelembe kell venni a betk

t?pusait, m?reteiket, vastags?gukat, egym?st?l val? t?vols?gukat, a sorok k?zti t?rk?z?ket, illetve a bekezd?s beh?z?sok m?rt?k?t. A bett?pus kiv?laszt?s?n?l sz?m?t?sba kell venni, hogy az antikva t?pusok k?nnyebben olvashat?ak, mint a groteszk jelleg ?r?sok. A keskeny ?s a sz?les betv?ltozatok nehezebben olvashat?ak norm?l kialak?t?s? megfeleliikn?l.

A betm?retek a cikkek t?bbs?g?ben azonosak, de term?szetesen a kiemel?s ?s hangs?lyoz?s ?rdek?ben haszn?lnak helyenk?nt m?s m?reteket is. A kiemel?st szolg?lj?k az azonos betcsal?dhoz tartoz? k?l?nb?zi betfajt?k, a kurz?v, a (f?l)k?v?r ?s a (f?l)k?v?r kurz?v. Ezek a kiemel?sfajt?k tipogr?fiai ?rtelemben megfeleliek. Alaphelyzetben az ?ll? betkh?z t?bb-

4. k?p. A 2008-as p?ld?nyban l?that? s?llyesztett inici?l?. Fot?: Bozzay Bal?zs

A sort?vols?gok m?rete a r?gi ?js?gban kisebb, azonban a mai p?ld?nyban m?r nagyobb t?rk?z?k seg?tik a k?nnyebb olvas?st. A tipogr?fia szab?lyainak megfelelien a bekezd?s ?rt?k?nek az eg?sz nyomtatv?nyon bel?l, a betfokozatt?l f?ggetlen?l azonosnak kell lennie. Ez al?l a c?mek ut?ni elsi sor lehet kiv?tel, amely akkor is lehet tompa, ha a t?bbi bekezd?s beljebbezett. V?lem?nyem szerint a beh?z?sok mindk?t esetben megfeleli m?rt?kek. Az 50 ?ves lapban nem haszn?ltak tompasort, viszont a 2008-asban a

3

TIPOGR?FIAI DI?KKONFERENCIA 2008. DECEMBER Bozzay Bal?zs: A napilapok tipogr?fi?ja

cikkek elej?n l?vi ?sszefoglal? sz?vegek tompasorral kezdidnek, sit m?g az inici?l?val kezdett sz?vegekn?l is tompa bekezd?sril besz?lhet?nk.

Az inici?l?k haszn?lata meglepi m?don a maira sokkal ink?bb jellemzi, mint a kor?bbi Magyar Nemzetre. A r?gi ?js?gban csak elv?tve, nagyon ritk?n tal?lhat?k, de az ?jban szinte minden cikk inici?l?val kezdidik. Ezek alapvetien d?sztelenek, de t?nusukban k?l?nbs?gek fedezhetik fel. Leggyakrabban 2 vagy 4 sort fognak ?t, de elifordul 10 sort ?t?leli m?ret is. Az inici?l?kat fik?nt s?llyesztve (4. k?p), de esetenk?nt marg?n helyezik el. Ha a sz?vegbe s?llyesztik, akkor nemcsak a kiemelt bet vonal?nak a megfeleli sz?vegsor vonal?val kell egy?tt ?llnia, hanem az inici?l? felsi betvonal?nak is a fisz?veg elsi sor?nak felsi vonal?val (?rdi & Garai 2007). A kor?bbiakban m?r utaltam r?, hogy a s?llyesztett inici?l?k mindig tomp?n ?llnak, akkor is, ha beh?z?st alkalmaznak a t?bbi bekezd?sn?l.

A mennyis?gi ig?nyhez ?rthetien kapcsol?dott a minis?g jav?t?s?nak feladata, a k?pek ir?nti sz?ks?glet hat?rozott k?vetel?se. Az ?j napilap illusztr?ci?ja igen gazdag (5. k?p), sok k?pet, fot?t, ?br?t tartalmaz, m?g az 1958-asban egyetlen fot? sincs, illusztr?ci?k?nt csup?n n?h?ny rajz fordul eli. Ezek t?bbf?le szempont szerint vizsg?lhat?ak, p?ld?ul m?ret, gyakoris?g, sz?vegbe val? illeszt?s, keretezivonalak ?s k?pal??r?sok szerint.

5. k?p. A mai napilapban t?bb illusztr?ci?t tal?lhatunk. Fot?: Bozzay Bal?zs

A m?ret?k jelentisen elt?rhet, az igazolv?nyk?p nagys?g?t?l kezdve a f?l oldalt is elfoglal? fot?ig. Az a n?h?ny rajz, grafika, ami a r?giben elifordul a

mostaniakhoz k?pest kisebb m?ret. Az ?j, hosszabb terjedelm ?js?gok m?ret?hez jelentisen hozz?j?rul a k?pek mennyis?ge. M?ra m?r ritka az olyan oldal, ahol nem tal?lhat? illusztr?ci?, ?ltal?ban csak 1-2, de ak?r 4 k?p is megjelenhet egy oldalon. Ezek egys?gesen fekete-feh?r sz?nek.

Elhelyez?s?k k?t f?le is lehet, vagy sz?vegbe ?gyazott vagy k?l?n?ll?. A 2008-asban mindketti megtal?lhat?. A k?l?n?ll? k?peken bel?l is megk?l?nb?ztethet?nk k?t t?pust, a bekeretezettet, illetve a keret n?lk?lit. A keretez?s nagyon v?kony, sokszor alig l?that?. A r?gi ?js?gban is van mindk?t t?pusb?l, ott azonban a keretez?s kicsit vastagabb. A fot?k, grafik?k elhelyez?se l?nyeges feladat, ugyanis az illusztr?ci? helye, megjelen?si form?ja, folthat?sa egy?tt hat az olvas?ra. A k?pek elrendez?s?n?l azonban t?bb probl?ma is felmer?lhet. ?gyelni kell arra, hogy lehetileg ne vagy csak kev?s esetben bontsa meg a sz?vegmezit a beillesztett illusztr?ci?, mivel az megzavarhatja az olvas?t. A t?j?koz?d?s megk?nny?t?se ?rdek?ben sokszor ?gy helyezik el a fot?t vagy grafik?t, hogy az elv?lassza az egym?s mell? ker?li c?meket. Mondhatjuk azt, hogy v?laszt?elemk?nt fontos szerepet t?lt be, de nem mindegy, hogy mit k?l?n?t el, ez?rt elhelyez?s?t gondosan kell megv?lasztani.

A k?pal??r?sok k?l?nb?zi m?don jelennek meg a r?gi ?s az ?j p?ld?nyban, a r?giben k?z?pre igaz?tva, m?g az ?jban balra igaz?tva tal?lhat?ak. Mindk?t esetben f?lk?v?rek, a k?pektil megfeleli t?vols?gban, j?l l?tat?an helyezkednek el. Az illusztr?ci?k al??r?sait ?ltal?ban 2 ponttal kisebb betfokozattal szedik. A k?pal??r?s a k?p sz?less?g?t nem haladhatja meg, valamint ezek v?g?re pontot sem szabad tenni. Ahogy m?r eml?tettem fot?k csak a k?sibbiben fordulnak eli. Tipogr?fiai hiba azonban, hogy a fot?sok nevei nem k?vetkezetesen vannak felt?ntetve. Egyszer a k?pal??r?ssal egy sorban, jobbra igaz?tva, m?skor a k?p f?l?tt vagy a k?pen bel?l tal?lhat?k. Ezek sz?ne a k?pal??r?sok ?s a sz?vegbetk sz?n?til is elt?r, ?ltal?ban vil?gosabb t?nus?.

Az illusztr?ci?nak a sz?veg k?z?tt vagy az oldalt?kr?n bel?l val? elhelyez?s?n?l szab?lyokat fel?ll?tani nagy ?ltal?noss?gban nem lehet, de felt?tlen?l betartand? n?h?ny eszt?tikai eli?r?s, amely minden illusztr?ci?n?l k?telezi (Szab? 2002). Ilyen p?ld?ul az, hogy a szed?st?k?r k?zep?re ?ll?tott k?pet minden esetben optikai k?z?pre, azaz a m?rtani k?z?pn?l valamivel magasabbra kell be?ll?tani, valamint az egym?s mell? ?ll?tott, ar?nyaikban egyen?rt?k, de k?l?nb?zi magass?g? ?br?kat minden esetben als? hat?rvonalukn?l kell egy vonalba ?ll?tani. Tov?bb? a has?bsz?less?gre m?retezett f?nyk?p mell? has?bl?ni?t m?r nem szok?s szedni.

A modern sajt?ban gyakoriak a diagramok ?s a fenntarthat?s?g ?rdek?ben a rekl?mok is. Az ?js?g tipogr?fi?j?t?l gyakran elt?ri a rekl?mok diz?jnja, a legalapvetibb k?l?nbs?g, hogy a rekl?mok ?s a

4

TIPOGR?FIAI DI?KKONFERENCIA 2008. DECEMBER Bozzay Bal?zs: A napilapok tipogr?fi?ja

hirdet?sek sz?nesek. Ezzel k?v?nj?k felh?vni az olvas?k figyelm?t. Kev?s sz?veg van benn?k, sokszor csak mondatt?red?kek, kulcsszavak haszn?lata jellemzi iket. Ezek ?ltal?ban tipogr?fiailag ig?nytelenebbek, mint a napilap t?bbi r?sze.

50 ?v ut?n az ?js?g ?lifeje is m?s. Az ?lifejben szerepli adatok k?z? sorolhatjuk az oldal sz?m?t, a lap nev?t ?s a megjelen?s napj?t. Szok?s al? l?ni?t is szedni, hogy elv?lassza az ?lifej tartalm?t a fisz?vegtil ?s a szed?st?k?rtil. A kor?bbiban a felsi z?r? l?ni?val egyvonalban volt az ?js?g neve ?s a d?tum, az oldalsz?m vagy pagina pedig f?l?tte (6. k?p). Az ?jban viszont mindezek a v?zszintes l?nia f?l?tt l?that?ak (7. k?p). A d?tumok egys?gesen dilt betsek. ?rdekes v?ltoz?s vel?k kapcsolatban, hogy r?gen a napok elnevez?se a d?tum elitt szerepelt, ma azonban ford?tva van. A modern ?lifej ezeken k?v?l tartalmazza m?g a rovatok c?m?t is, valamint az oldalsz?m felt?ntet?se is m?s. Ma m?r negat?v h?tter, ?s mondhatjuk, hogy ?gy a pagina oldald?sz?ti szerepet is bet?lt. 1958-ban az ?js?g c?me minden oldal tetej?n k?zepre igaz?tva szerepelt, 50 ?v eltelt?vel azonban az ?lifej tartalma a lap sz?l?re ker?lt, az ebben tal?lhat? ?js?gc?m pedig vil?gossz?rke ?rnyalat? lett. Az ?lifej nem sz?m?t bele a szed?st?k?rbe, azonban a marg?viszonyok kialak?t?s?n?l sz?molni kell vele, hiszen az oldal tetej?n l?vi marg? t?nyleges m?ret?t cs?kkenti. Betfokozata ?ltal?ban 2 ponttal kisebb, mint a fisz?veg?.

6. k?p. Az 1958-as ?js?g ?lifeje. Fot?: Bozzay Bal?zs

7. k?p. A 2008-as lap ?lifeje. Fot?: Bozzay Bal?zs

Szeretn?m m?g k?l?n a c?mlapot is jellemezni. A r?gi p?ld?nyban a c?m a leghangs?lyosabb helyen, a lap tetej?n k?z?pen volt, ma azonban m?r jobbra igaz?tva olvashatjuk. Minden napilap elsi oldal?n szerepel az ?js?g neve, a kiad? szerv vagy szervezet, az ?vfolyam ?s az ?vfolyamon bel?li sorsz?m, a megjelen?s kelte, valamint az egyes sz?m ?ra. 2008-ra az ?js?gc?m alatt, az impresszumban szerepelnek a keny?rbetkn?l is apr?bb m?ret betkkel a lap szerkesztis?g?nek adatai, ?gy a szerkesztik, a kiad?, a nyomda, levelez?si ?s internetc?m, telefonsz?m ?s m?s el?rhetis?gek.

Az 50-es ?vekben m?g nem volt divat az, ami ma m?r vil?gjelens?g, hogy a c?mlapon az ?rdeklid?st

felkelti r?vid cikkr?szletek tal?lhat?ak, amelyek csak az ?js?g belsej?ben ker?lnek kifejt?sre, illetve folytat?sra. Az ?js?gok t?bbs?ge a c?mlapon k?v?nja felh?vni az olvas? figyelm?t a lapban l?vi kiemelkedi ?rdekess?gekre, erre pedig a tartalmi ismertetik ?s a szalagrendszerek ny?jtanak lehetis?get. A tartalmi ismertetik, mint azt elibb m?r eml?tettem, rendszerint az elsi oldalon, a f?lbehajtottan ?rus?tott ?js?gokban annak felsi r?sz?n jelennek meg. A legfontosabb rovatok, ?gy a belf?ld, k?lf?ld, gazdas?g ?s kult?ra vez?rcikkeinek c?mei m?r a c?mlapon felv?zolj?k az ?js?g tartalm?t. Ez minis?l a legegyszerbb megold?snak, mivel itt csak c?meket ?s oldalsz?mokat sorolnak fel. Ezeket az ismertetiket rendszerint, a tov?bbi kiemel?s ?rdek?ben keretezve k?zlik. A teljes vagy r?szleges tartalomismertet?s, illetileg a szalag a lap rekl?mja. Alapk?vetelm?nye azonban, hogy ne vezesse f?lre a k?z?ns?get.

A Magyar Nemzet tipogr?fi?j?nak ?rt?kel?se ?rdemes m?g megeml?teni, hogy a tipogr?fiai

szab?lyokat megfeleli m?don alkalmazt?k. Ig?nyes megszerkesztetts?g, valamint a nyomdai eli?r?sok betart?sa jellemzi a Magyar Nemzetet. Ezen ig?nyes kivitelez?sek k?z? tartozik a nevek dilt bets kiemel?se, a sz?moz?sos felsorol?s szab?lyos alkalmaz?sa, a z?r?jelek, illetve id?zijelek megfeleli haszn?lata mindk?t esetben egyar?nt. A z?r?jelek sokkal ritk?bban fordultak eli a r?gi kiadv?nyban, a ma m?r z?r?jellel val? elk?l?n?t?st akkor m?g ink?bb gondolatjellel oldott?k meg, elitte ?s ut?na is sz?k?zt hagyva. Tov?bb? mindenhol a magyar norm?nak megfeleli alul kezdidi ?s fel?l befejezidi id?zijelet tal?lhatunk.

Manaps?g a Magyar Nemzet az egyik legolvasottabb napilap Magyarorsz?gon, tipogr?fi?ja 50 ?vvel ezelitt is ig?nyes volt, ?s ma is az.

Hivatkoz?sok

?rdi J?lia ?s Garai P?ter 2007: Tipogr?fia ?s helyes?r?s 30 nyelvhez. Akad?miai Kiad?, Budapest, pp 13 - 40.

Jury, David 2006: Mi az a tipogr?fia? Scolar Kiad?, Budapest, 100. p.

Radics Vilmos ?s Ritter Alad?r 1976: Laptervez?s, tipogr?fia. A Magyar ?js?g?r?k Orsz?gos Sz?vets?ge, Athenaeum Nyomda, Budapest, pp 50 - 54.

Szab? L?szl? 2002: Tipogr?fiai kalauz. Alexandra Kiad?, P?cs, pp 87 - 88.

Sz?nt? Tibor 1964: K?nyvnyomtat?s, tipogr?fia. Mszaki K?nyvkiad?, Budapest, pp 223 - 225.

5

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download