A Pálos Rend szerepe a magyar nemzet életében

Bakk Istv?n ? A P?los Rend szerepe a magyar nemzet ?let?ben

Bakk Istv?n

A P?los Rend szerepe a magyar nemzet ?let?ben

A rom?nkori egyh?z kegyszerei k?z?tt a kereszt a Megv?lt? felfesz?tett alakja, a mai felfog?st?l elt?ren volt ?br?zolva. Nevezetesen a realisztikus felfog?s, mely szerint Krisztust, mint a kereszten kiszenvedett Isten-embert, szenved?se ?l?nk nyomaival ?ll?totta a h?vek szemei el? a mv?sz, a rom?n korszakban szinte tel-

A Hagia Szophia A tr?nol? J?zus k?pe

A Pantokr?tor Krisztus a Szent Koron?n

Szent ?zs?b ?vegablak. Petfisz?ll?s, Szentk?t

jesen ismeretlen volt. ?gymint a kopt kereszt?ny ?br?zol?sban ?s a magyar Szent Koron?n, a tr?non ?l J?zus az ide?lisnak mondhat?, az ?letet ?s szeretet sug?rz? k?pe.

A magyar P?los Rend alap?t?ja az ?zs?b nevet vette fel eldj?tl, S. Eusebius v?rtan?r?l. Pann?nia els ismeretes v?rtan?ja, Eusebius, Cibalis (Vincovice mellett) p?sp?ke val?sz?nleg Valerianus uralkod?sa alatt (235-259) szenvedett v?rtan?hal?lt.1

BalicsLajos:Akereszt?nys?gt?rt?netehaz?nkmaiter?let?namagyarokleteleped?s?ig.Bp.,1901.SZITkiad? sa, p. 38. Tov?bb?: Bakk Istv?n: Mi?rt fontos a magyar nemzet sz?m?ra a P?los-rend magyar k?zpont?s?ga? F?ny ?zenete MVSZ (MVSZ-Magyarok H?za, Csontv?ry-terem) elad?sa. Elhangzott 2008. augusztus 19-?n.

J?v a Szent Korona jegy?ben ? A Magyarok VIII. Vil?gkongresszusa

247

Nemzetstrat?giai konferencia ? Elad?sok

?zs?b2 a II. Andr?si Magyarorsz?g fv?ros?ban,

Esztergomban sz?letett 1200 elej?n, der?k, elke-

l sz?lktl. A Szent Istv?n ?ltal alap?tott k?pta-

lani iskol?ba j?rt Esztergomban.

?zs?b az esztergo-

mi ?rseki egyh?z kano-

nokja lett, mint tanult

egyh?zi ember k?zvet-

len?l ?rezte II. Andr?s

k?l- ?s belpolitik?j?-

nak hat?s?t. M?g gyer-

Kopt kereszt

mek ?zs?b, amikor II. Andr?s tr?nra l?p, vele

egy?tt a mer?niai csa-

l?d ?s minden rokona,

bar?tja, aki szeretett

k?nnyen ?lni, ellepte

a kir?lyi udvart. Olyan

helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon Fesz?let a 1480-90 ?vekbl

vett?k ?szre magukat

az orsz?g vezeti, hogy h?tt?rbe szorulnak. Si-

ker?l a legnagyobb n?dort (3 kir?ly n?dora volt),

Mok-ot (Bakmonostor /B?tmonostor alap?t?ja)

is 1210 k?r?l kiszor?tani a hatalomb?l.3 Minden

elkel helyet, javadalmaz? ?ll?st kezd Gertrudis

k?rnyezete elfoglalni ?s az orsz?gban teljesen ott-

honosan viselkednek. A kir?ly a teljes kir?lyi va-

gyont elaj?nd?kozza az idegeneknek. M?g olyan

fontos fpapi sz?kbe, mint a kalocsai ?rseks?g is,

Pilissz?nt?i kereszt

Gertr?d Berchtold nev ?ccse ker?l. A p?pa ?ltal vizsg?latra kik?ld?tt salzburgi ?rsek Berchtold al-

kalmatlans?g?t ?llap?tja meg.

?zs?b esztergomi kanonok a politik?val szemben a j?mbors?g-, kereszt?ny

?nmegtagad?snak, a felebar?ti szeretetnek ?l ?s a saj?t f?lrevonul?s?r?l is gon-

doskodott, hogy a szent mag?nyban h?bor?tatlanul gyakorolhassa a kereszt?ny

er?nyeket.

Sz?nd?k?t, hogy elbb megval?s?thassa, elre nem l?that? akad?lyba ?tk?-

2 ?zs?b (Eusebius) elej?n 1200-ban sz?letett Esztergomban (?rva Vince atya vatik?ni levelez?se alapj?n.) ,,Nasce ad Esztergom all' inizio degli anni 1200." 3 Mok n?dor, aki a bakmonostori, illetve b?tmonostori sz?kelys?get Arad mell? telep?ti ?t, II. Andr?s kir?ly ell ?tmenek?tve ket. L?sd errl m?g: Bakk Erzs?bet-Bakk Istv?n: A sz?kely vezetr?teg az ?rp?dkorban1-2. r?sz. In: Dobog? 2009. VIII. ?vf. 4-5. sz?m Megjegyz?s: Az ?tk?lt?z?s viszonylag k?nnyen zajlott ebben a korban, hiszen a sz?kelys?g mindig k?nnyen mozgathat? hadin?p volt. Nem t?vesztend ?ssze a k?l?nb?z szerzk ?ltal megnevezett, ?gy mint ,,kir?lytelep?t?sek, hat?rr- ?s csatlakozott, nyelvv?lt?" stb. megnevez?sek, hiszen ezekre vonatkoz? oklev?li hivatkoz?sok nincsenek.

248

Budapest, 2012. augusztus 15-20.

Bakk Istv?n ? A P?los Rend szerepe a magyar nemzet ?let?ben

z?tt, az 1241/42-ben bek?vetkezett szomor? eml?k

tat?rpuszt?t?s miatt.

A f?kezhetetlen mongol hord?k hadj?ratukkal

romba d?nt?tt?k a vall?s ?s a polg?rosod?s har-

madf?l sz?zadon ?t l?tes?tett mveit. Az erdk

rengetegeit nemcsak az Istennek ?l j?mbor reme-

t?k, hanem a f?ld?n fut?k ezrei n?pes?tett?k be.

1246-ban ?zs?b

atya V?ncsa (Waczian)

?rsek4 engedelm?vel a

pilisi hegys?gbe indult

6 t?rs?val. Egy h?r-

mas barlangba k?l-

t?z?tt, ahol a Szent

Keresztrl5 elnevezett

kis remete k?poln?t

?p?tette.6 ?zs?b atya

Wacien nemb?li Istv?n, a pilis-szentkereszti

v?ci p?sp?k pecs?tje, templomban olt?rt

a k?sbbi esztergomi ?rsek. ?ll?tatott a Magyarok

(Tragor Ign?c: V?c t?rt?ne- N a g y a s s z o n y ? n a k ,

te. V?ci M?zeum Egyes?let, Szz M?ri?nak.

V?c, 1927. 27. oldal.)

M?r csak az apos-

toli sz?k j?v?hagy?s?t

n?lk?l?zte a szerzet, ez?rt t t?rsai megegyez?s?vel

R?m?ba ind?tott?k el. IV. Orb?n7 ?lt Szent P?ter A k?pen l?that? IV. Or-

sz?k?n, a Szentatya eltti ?gy?nek megnyer?s?re b?n p?pa, Boldog ?zs?b,

Tam?st (k?sbb, 50 ?v m?lva Aquin?-i szent) a kor Aquin?i Szent Tam?s,

legnagyobb egyh?zi tud?s?t k?rte seg?ts?g?l.

V?ncsa (Waczian) ?rsek,

Tam?s k?zbenj?r?s?ra fogadta a p?pa ?zs?bet8 ?s

magyar p?los aty?k.

P?lt, a veszpr?mi p?sp?k?t sz?l?totta fel az ?gyben a T. Dolabella festm?nye

v?lem?nyad?sra ?s a szab?lyok kidolgoz?s?ra.

4 V?ncha (Waczian) Istv?n esztergomi ?rsek, 1252-ben az els magyar kuri?lis b?boros. A kuri?lis b?boros: a r?mai k?ri?ban hivatalt bet?lt b?boros. A kuri?lis b?borosi koll?giumon bel?l a papi rendhez tartozik. 5 A Szent Kereszt megtal?l?s?nak tisztelet?re. A cs?cs?ves templomhoz ?szak fell n?gysz?gletes monostor csat lakozott az egy?tt lak? remet?k sz?m?ra, magas fallal k?r?lv?ve. 6 Sz?nt? k?rny?ki h?res h?rmas barlangja alatt, a forr?s mell? letzte a szent keresztet, s fel?rta r? ezt: ,,In Cruce salus'' (Keresztben az ?dv?ss?g) jelmondat?t. Forr?s: < katolikus.hu/legend.html 2009. j?nius 9..> L?sd m?g: Ipolyi Arnold 1250-ben az ?zs?b ?ltal alap?tott fmonostor hely?t prope Santo, vagyis Sz?nt? k?zel?ben hat?rozza meg. L?sd m?g: prope Sz?nt?-t az oklevelekben is. 7 Eredeti neve: Jacques Pantal?on Sz?let?si ideje: 1195 k., Troyes Megv?laszt?sa a p?pai tr?nra: 1261. au gusztus 29. Felszentel?se: 1261. szeptember 4. Pontifik?tus?nak v?ge: 1264. okt?ber 2. Elz p?pa: IV. S?ndor K?vetkez p?pa: IV. Kelemen Orb?n uralkod?sa teh?t 1264. okt?ber 2-?n ?rt v?get perugiai hal?l?val. A Corpus Christi ?nnep?nek bevezetj?nek ?nnep?n a Perugia katedr?lis?ban helyezt?k ?r?k nyugalomra. 8 Thomoso Dolabella (1628-35) festm?nye Boldog ?zs?b IV. Orb?n p?pa eltt a festm?ny (Czstochow?ban tal?lhat? jelenleg) Gy?ngy?si Gergely:... ,,az ?r 1262-ik ?v?ben ?zs?b, az els prior provinci?lis, n?h?ny testv?r k?s?ret?ben elment IV. Orb?n p?p?hoz, ?s ?gy?ben Aquin?i Szent Tam?s volt seg?ts?g?re a p?pai udvarban.

J?v a Szent Korona jegy?ben ? A Magyarok VIII. Vil?gkongresszusa

249

Nemzetstrat?giai konferencia ? Elad?sok

A veszpr?mi p?sp?k 1263-ban kelt levele szerint Szent ?goston szab?ly?t k?vess?k, tov?bb? a veszpr?mi fp?sztor level?ben a kolostorok neveit is k?zli: Szent Ilona, Szent Magdolna (Kk?ton), Szent Jakab, Szent Erzs?bet Badacsonyban, Szent Imre, Szent Magdolna (Eleken) Szent Domonkos. M?r mk?dik ebben az idszakban a patacsi,9 a szentkereszti ?s a dubicziai kolostor. ,,Az egyh?zi

B?rtfa, Szenth?roms?g

jog? szerzetest?rsaival

elkezdte a rend ?p?t?-

s?t, amelybe lassank?nt

bevonta a k?rny?k bar-

langjaiban ?l remet?ket

is, folyamatosan tan?t-

va ket k?z?ss?gi im?d- A magyar P?los Rend konfr?terei Eggerer Andr?s

s?gra, a Szenth?roms?g p?los szerzetes, t?rt?net ?r? ?ltal meg?r?k?tett okle-

ismeret?re, a katolikus

v?lhez hasonl? dokumentumot kaptak

igazs?gokra.

Ezut?n 17 ?vig korm?nyozta ?zs?b a mindink?bb fejld kolostort ?s 1270. ja-

nu?r 20-?n az ?ltala alap?tott szentkereszti kolostorban, t?rsainak sz?vszakaszt?

zokog?sai k?z?tt halt meg. A magyar urak bkezs?ge ?s a honi szeretet eredm?-

nyek?nt egyre bv?lt a rend.

9 Patacs (?r?g, Jakabhegy) 1225 k. Szent Jakab. Bertalan p?csi p?sp?k (1219-1247) III. Honorius p?pa 1220. augusztus 25-i nagyon ?s komoly, ?s m?rt?ktart? lev?lben hivatkozott a p?csi p?sp?k t?rv?nyszer ?letkor?ra ?s elrendelt egy szigor? vizsg?latot; hogyha a k?noni ?letkor t?nylegesen hi?nyzott volt, akkor a p?sp?kk? v?lasz t?st semmisnek kell nyilv?n?tani, a tov?bbiakban ?gy rendelkezett, hogy a p?sp?k?t csek?ly ismeretei miatt, a p?sp?ks?g egyh?zi igazgat?s?t?l eltiltotta. ,,Intellecto to in duobu... In. Koller: Historia Tom. II. pag. 49. Patacs (P?cs) 1334 Szz M?ria. 1334-ben Kelemen p?csi p?sp?k alap?totta a jakabhegyi p?losok r?sz?re, akik a rabl?t?mad?sok miatt ide k?lt?znek. Csak ?tmeneti kolostor volt, mert k?sbb a jakabhegyi kolostor ?jb?l mk? d?tt. 1543-ban sznt meg. Knapp ?: P?los gazd?lkod?s a k?z?pkori Baranya megy?ben. 1994. 302. p.; In: Varia Paulina I. P?los rendt?rt?neti tanulm?nyok. Csorna, 1994. 62-103. p. Megjegyz?s m?g: 1393. november 19-?n A p?csi k?ptalan eltt Mih?ly, az iregi ?gostonrendi kanonokok pr?postja a patacsi p?losoknak visszaadja malmukat. Fej?r X/2. 134. ?s a DL 7903

250

Budapest, 2012. augusztus 15-20.

Bakk Istv?n ? A P?los Rend szerepe a magyar nemzet ?let?ben

A k?vetkez jelents l?p?s a rend szempontj?b?l Gentilis b?boros10 magyarorsz?gi mk?d?s?vel kapcsolatos, hiszen ekkor kapta meg a rend a p?pai megers?t?st a v?gleges ?gostoni regula k?vet?s?rl. 11

,,A P?los Rend rizte meg a legjobban Esztergom si liturgi?j?t. A rend Szent ?gostont is bevette a Contifeorba, ?s a Mindenszentek lit?ni?j?ba is kiemelt helyen szerepel az neve. A fegyh?zmegye az "Iste confessor" kezdet himnuszt ?nekli, m?g a remeteszerzet az ?nnep saj?t himnuszait, melyek k?z?l a legjelentsebb: a ,,Flos cleri norma praesulum" (De santo Augustini ad laud.)" 12

A P?losok Szent ?gostont dics?t Himnusza: ,,Vir?g, a paps?g rendje szerint

,,M?r a mennyei kir?lys?g javait ?lvezed Salamon gyermekeivel egy?tt M?r szemtl szemben l?tod a hatalmas uralkod? Isten lakhely?t ?s az ?des

nyugalmat. Esedez?nk, Atya, hogy k?zbenj?r?soddal minden bn(?nk) elt?rl?se ut?n egyes?lj?nk az ?g lak?ival. Ezt adja meg a Mindenhat? Atya, az Egysz?l?tt

(Fi?) ?s a Szentl?lek. Amen"13

XXII. J?nos p?pa 1328-ban ?jabb kiv?lts?gokkal ruh?zta fel a rendet, ekkor m?r Szlav?ni?ban, Dalm?ci?ban ?s Isztri?ban is fel?p?ltek monostoraik. Megtelepedtek Palesztin?ban ?s felvett?k a kapcsolatot a n?metalf?ldi remet?kkel, akik szint?n ?tvett?k a magyar p?losok szab?lyzat?t. 14

10 A ferences-rend tagja. 11 XXXVIII. Eremitae S. Pauli, in Hungaria regulam S. Augustini profitentur. A. 1308. Dilectis in Christo filiis, Priori Prouinciali, Fratribus S. Crucis de Eremo, per Hungariam constitutts, tam praesentibus, quam futuris, in perpetuum. Qui saecularia desideria abnegantes ad coelestia promouenda festinant, se subdendo regularibus disciplinis, sunt non immerito in suis votis efficaciter promouendi, vt inceptum cursum eo facilius valeant feliciter consummare; quo sibi viam propositam perspexerint certiorem; et praecipue, qui carnem suam cum vitiis et concupiscentiis crucifigere cupientes, pro crucifixi gloria, saeculi vanitate relicta, sub regulari habitu, spontanee virtutum domino famulantur. Saepe petitio vestra nobis exhibita continebat, quod quondam Prouincialis, et alii Priores, ac Fratres dirersorum locorum vestrorum, olim ad felicis recordationis Vrbani IV. praesentiam accedentes, sibi humiliter supplicarant, vt eis regulam B. Augustini, ad quam de cultu eremitico se transferre cupiebant, concedere dignaretur; quorum precibus misericorditer annuens, bonae memoriae Paulo, Wesprimiensi Episcopo, suis dedit literis in mandatis, vt eis, dummodo, de quibus sustentari possent, facultates habeant, regulam ipsam apostolica auctoritate concederet, si ei expediens videretur; et quia per inquisitionem ipsius Episcopi compertum extitit, quod tunc temporis non erat eis competentia facultatum, quae sufficeret ad obseruantiam regulae memoratae, concessioni huiusmodi supersedens, eadem auctoritate indulsit eisdem, vt in praedictis locis et domibus, quibus tunc erant tanquam licita collegia, in cultu eremitico liceret ipsis de caetero domino famulari. Cum itaque in tantum, vt asseritis, vestrae largitione diuina excreuerint facultates, quod de ipsis potestis iuxta exigentiam ipsius regulae, congiue sustentari, vobisque non liceat auctoritate propria nouum Ordinem instituere, aut etiam recipere aliquam de regalis approbatis; nobis supplicastis humiliter, ut eandem S. Augustini regulam, per quam in salutis semitam valeatis dirigi, ab eo, qui via, veritas et vita est, vobis concedere dignaremur. Nos itaque vestrum pium et fixum propositum attendentes, dignumque arbitrantes et congruum, vt loca religione conspicua, apta obseruanuantiae regulari, in quibus feruet charitas, refloret honestas, virtutum plantaria, per bonum operum studia, et praeclara merita sanctitatis iugiter reuirerescunt, approbatae religionis insigniis efferantur; vestris piis precibus annuentes, dictam S. Augustini regulam, vobis auctoritate, qua fungimur, duximus concedendam: statuentes vt eadem a vobis et successoribus vestris, perpetuo futuris temporibus inuiolabiliter obseruetur (seqitur ipsa regula) Anno MCCCVIII. Annal. Ord. S. Pauli Eremitae Libr. 1. cap. 5. p. 101. 12 T?r?k J?zsef: A magyar p?losrend liturgi?j?nak kialakul?sa ?s fbb saj?toss?gai (1225-1600) Bp., 1977. p. 88. 13 ford: Vir?g Barnab?s 14 A XIV. sz?zadban m?r adatolhat?an tudjuk, hogy rendi el?r?s volt Remete Szent P?l ?s Szent ?goston zso

J?v a Szent Korona jegy?ben ? A Magyarok VIII. Vil?gkongresszusa

251

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download