Magyar haza, szlovák nemzet - MTA K

[Pages:272]DEMMEL J?ZSEF

Magyar haza, szlov?k nemzet

1

KOR/RIDOR K?NYVEK 5. 2016

Sorozatszerkeszt: Demmel J?zsef

2

DEMMEL J?ZSEF

Magyar haza, szlov?k nemzet

Alkotm?nyos szlov?k politikai t?rekv?sek Magyarorsz?gon (1860?1872)

MAGYARORSZ?GI SZLOV?KOK KUTAT?INT?ZETE B?K?SCSABA | 2016 3

Lektor?lta: Kov?cs Anna ?s ubos Kac?rek A kiadv?ny megjelen?s?t t?mogatta:

?rad pre Slov?kov zij?cich v zahranic?

Nemzeti Kultur?lis Alap K?nyvkiad?s Koll?giuma A szerz kutat?sait a Magyar Tudom?nyos Akad?mia

Bolyai J?nos Kutat?i ?szt?nd?ja t?mogatta. A forr?sgyjtem?nyt ford?totta: Racsk? Erzs?bet

Felels kiad?: dr. Kov?cs Anna Bor?t?terv: Kraszl?n Martin

A c?mlapk?p forr?sa: J. V. H?ufler: Visegr?d albuma, Pest, 1847. 12.

? Demmel J?zsef, 2016 ? Magyarorsz?gi Szlov?kok Kutat?int?zete, 2016

ISBN 978-615-5615-08-5 Nyomdai elk?sz?t?s: Croatica Nonprofit Kft. Felels vezet: Horv?th Csaba ?gyvezet igazgat? K?sz?lt a Croatica Nonprofit Kft. nyomd?j?ban, 2016-ban. 4

Tartalom

Elsz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

A szlov?k nemzeti mozgalom t?rt?nete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Egy ,,nagy koponya ?s nagyon nagy szlov?k"

J?n Pal?rik ?tja Cirilltl ?s Met?dt?l Szent Istv?nig . . . . . . . . . . . . . . . 22 Kir?ndul?s a magyar nemzeti m?ltba?

Jozef Viktorin szlov?k ?letmve ?s a visegr?di v?rromok . . . . . . . . . . . 47 Egy ,,bajusz n?lk?li ifjonc" a szlov?k politik?ban

J?n Bobula politikai v?llalkoz?sai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Ut?pisztikus realizmus? A szlov?k alkotm?nyos gondolkod?s

1860 ?s 1872 k?z?tt Magyarorsz?gon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

Bibliogr?fia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

F?ggel?k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Alkotm?nyos szlov?k politikai gondolkod?s 1860?1870 1. J?n Pal?rik: A nemzetis?gi ?s k?vetkez?sk?ppen az irodalmi

k?rd?s Magyarorsz?g politikai ?jj?sz?let?se sor?n . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 2. J?n Pal?rik: A szlov?k v?rmegy?ink intelligenci?ja k?z?tti

egyet?rt?s ?rdek?ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 3. J?n Pal?rik: A n?p jogai ?s az 1848-as t?rv?nyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 4. J?n Pal?rik: Mit kell most tenn?nk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 5. J?n Nemess?nyi felsz?lal?sa a memorandum-t?rgyal?sokon

1861. j?nius 6-?n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 6. J?n Pal?rik felsz?lal?sa a memorandum-t?rgyal?sokon

1861. j?nius 6-?n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 7. J?n Pal?rik m?sodik felsz?lal?sa a memorandum-t?rgyal?sokon

1861. j?nius 7-?n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172

5

8. J?n Mall?: Mi?rt hallgattam el? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 9. J?n Mall?: Helyzet?nk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 10. J?n Mall?: A szlov?k ker?let . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 11. J?n Mall?: Szlov?k nemess?g . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 12. J?n Pal?rik: A nemzeti gyl?let . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

A Slovensk? noviny ?s az ?j Iskola (1867?1872) 13. J?n Bobula: A Slovensk? noviny programja, amelynek kiad?s?t

1868-ban Pesten ind?totta el J. N. Bobula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 14. J?n Bobula: Politikai ?ll?spontunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 15. A pesti Nemzeti-Demokratikus Egyes?let felh?v?sa a szlov?k

polg?rokhoz ?s polg?rt?rsakhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 16. J?n Bobula a v?laszt?sokr?l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 17. A pesti Nemzeti-Demokratikus Egyes?let levele a magyar

orsz?ggyl?shez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 18. Jegyzk?nyv a Lipt? megyei Lucsk?n, J?n Bobula ?s a lipt?i

nemess?g k?pviseli k?z?tti tan?cskoz?sr?l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 19. A Slovensk? noviny felh?v?sa a szlov?k nemess?ghez . . . . . . . . . . . . . 223 20. J?n Bobula: A nemzetis?gi k?rd?s megold?sa ut?n . . . . . . . . . . . . . . . 224 21. Az ?j Iskola pet?ci?ja, amelyet k?pviselje, Jozef Zarzetzky

ny?jtott be a magyar k?zoktat?si miniszternek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 22. [ Jozef Hlozansk?]: Andr?ssy gr?f ?s a mi szlov?k ellenz?k?nk . . . . 229 23. Nyilatkozat, amellyel a Minerva kiad? ?s az ?j Iskola politikai

csoport k?pviseli egyet?rt?s?ket fejezik ki azzal, hogy a Slovensk? noviny a Minerva kiad? kiad?s?ban jelenjen meg . . . . . 232 24. J?n Bobula levele J?n Franciscihoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 25. J?n Bobula: Testv?reink, a lengyelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 26. Egyezm?ny Viliam Pauliny-T?th ?s J?n Nepomuk Bobula k?z?tt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 27. J?n Bobula v?laszt?si programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244

Eredeti megjelen?s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

K?pek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

Resume . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265

N?vmutat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268

6

Elsz?

A magyar-szlov?k k?z?s m?lt egyik leg?rz?kenyebb szakasz?t a dualizmus kora jelenti. Az 1867 ?s 1918 k?z?tti korszakkal kapcsolatos szlov?k ?s magyar nemzeti eml?kezetben ugyanis legt?bbsz?r a neuralgikus pontokat, a m?sik f?ltl elszenvedett s?relmeket magukba sr?t esem?nyeket ?ll?tj?k az eml?kez?s k?z?ppontj?ba ?s terjesztik ki gyakran az eg?sz korszakra (szlov?k oldalon a szlov?k nemzeti mozgalom int?zm?nyrendszer?t ellehetetlen?t korm?nyzati int?zked?seket ?s a szlov?k nyelvi-kultur?lis t?rekv?seket g?tl?s n?lk?l t?mad? magyar politikai ?s k?zbesz?det, magyar oldalon a t?rt?nelmi Magyarorsz?g 1918-as sz?thull?s?t ?s jelents sz?nmagyar ter?letek elcsatol?s?t). E t?m?k elt?rbe helyez?se miatt kifejezetten neh?z a dualizmus kori k?z?s m?ltr?l k?z?s, magyar ?s szlov?k oldalon egyar?nt elfogadhat? ?rtelmez?seket kialak?tani.1 Ez al?l nem kiv?tel a magyar politik?val az 1860-as, 1870-es ?vekben egy?ttmk?d?st keres ?gynevezett szlov?k ?j Iskola sem. T?rt?net?t magyar oldalon ?ltal?ban a szlov?k-magyar egy?ttmk?d?s sz?p, pozit?v p?ld?jak?nt, szlov?k oldalon viszont sikertelen, st a szlov?ks?gra k?ros politikai kalandk?nt ?rtelmezik. Konstantin Culen p?ld?ul azt ?rta e politikai csoportr?l 1932-ben: ,,A mozgalom nem volt

1 Ugyanakkor nem lehetetlen: a Szlov?k-Magyar T?rt?n?sz Vegyesbizotts?g 2015. ?vi konferenci?j?n sz?mos elad?s bizony?totta, hogy megfelel, modern m?dszertani alapokb?l kiindulva lehets?ges ak?r a dualizmus kori szlov?k-magyar nemzetis?gi k?rd?srl is olyan ?rtelmez?seket kialak?tani, amelyek f?ggetlenek az adott t?rt?n?sz etnikai-nemzeti hovatartoz?s?t?l (a teljess?g ig?nye n?lk?l ?rdemes t?bbek k?z?tt Bagdi R?bert, Bona L?szl?, Hajd? Anik?, Kov?cs Anna, Alica Kurhajcov?, Elena Mannov? ?s Lucia Segov? elad?sait eml?teni).

7

hossz? ?let, mert m?r programja is alapjaiban elhib?zott, szlov?k k?r?lm?nyek k?z?tt alkalmatlan volt. [...] N?h?ny nemes befoly?sa nyom?n a mozgalom magyarofill? v?lt."2 Mikul?s Gaspar?k 1956-ban a legfontosabb szereplket felsorolva azt is kijelentette, hogy k ,,nemzet?rul?knak bizonyultak, akiknek a szlov?k nemzethez semmi k?z?k nem volt". 3 Dusan Kov?c az ezredfordul?n k?sz?lt k?nyv?ben hasonl?an negat?van ?t?lte meg a mozgalmat, amelynek politik?j?t szerinte ,,kezdettl fogva k?s?rte egy megoldhatatlan bels ellentmond?s. Magyarbar?t orient?ci?ja nem j?rhatott sikerrel, mert a magyar politika megsz?llottk?nt t?rekedett az egys?ges magyar politikai nemzet eszm?j?nek ?s egy centraliz?lt magyar ?llamnak a megval?s?t?s?ra. [...] politik?ja a val?s?gban semmi hasznot nem hozott a szlov?koknak. Csak meghasonl?st okozott a nemzeti mozgalomban ?s megk?nny?tette a magyar korm?nynak n?h?ny magyaros?t? int?zked?s megt?tel?t." 4

A fenti ?rt?kel?sekkel azonban legal?bb k?t (de ink?bb h?rom) probl?ma van. Az egyik, hogy az 1860-as ?vek v?g?n, 1870-es ?vek elej?n mk?d ,,?j Iskola" t?rt?net?t anakronisztikus m?don, a k?sbbi korszakok fell ?rtelmezik. Ugyanis ebben az idben a l?tez nemzeti ellent?tek dac?ra m?g lehets?ges volt (nem csak elvi, hanem gyakorlati szinten is) a p?rbesz?d a szlov?k mozgalom k?pviseli ?s a magyar politikusok k?z?tt. Azt is gyakran elfelejtj?k, hogy ez a kor (fleg a kor?bbi, illetve k?sbbi ?vtizedekkel ?sszevetve) a szlov?k nemzeti mozgalom int?zm?nyes?l?s?nek aranykora volt: rengeteg, kifejezetten a modern szlov?k nemzeteszme ?ltal ihletett int?zm?ny j?tt l?tre ekkor (iskol?k, bankok, nyomd?k, kultur?lis int?zm?nyek), ?s egy fragment?lt sajt?piac r?v?n kialakult a szlov?k nemzeti t?rsadalmi nyilv?noss?g is. E t?rt?net rendk?v?l fontos eleme, hogy ezt a vir?gz? int?zm?nyh?l?zatot 1874? 1875-ben egy p?ld?tlan, a hat?lyos t?rv?nyeket is z?r?jelbe t?v magyar

2 Konstantin Culen: Roky slovensk?ch n?dej? a sklaman? 1848 ? 1875. H. n. ?stredie Slovensk?ho katolick?ho studenstva, 1932. 104 ? 105.

3 Mikul?s Gaspar?k: J?n Pal?rik ? bojovn?k za pr?va a rec udu. In: J?n Pal?rik: Za rec a pr?va udu. Bratislava, SVKL, 1956. 23.

4 Dusan Kov?c: Szlov?kia t?rt?nete. Pozsony, Kalligram, 2001. 132.

8

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download