4-A Hunyadiak és a Jagellók kora

A Hunyadiak ?s a Jagell?k kora (1440?1526)

IRTA FRAKN?I VILMOS

A MAGYAR NEMZET T?RT?NETE NEGYEDIK K?TET * SZERKESZTI SZIL?GYI S?NDOR *

KIADJA AZ ATHENAEUM IRODALMI ?S NYOMDAI R. T?RSULAT

BUDAPEST Az Athenaeum Irodalmi ?s Nyomdai R?szv?nyt?rsulat bet?ivel

1896

Elsz?.

A renaissance hat?sa a szellemi ?s politikai ?letre. Az ?jkor politikai eszm?i. A democraticus ir?ny diadala M?ty?s kir?lyly? v?laszt?s?ban. M?ty?s viszonya Eur?pa fejedelmeihez. E kor t?rt?net?nek forr?sai

A K?Z?PKOR alkonya ?s az ?jkor hajnala esik abba a nyolczvanhat esztendbe, a melyet a Hunyadiak ?s a Jagell?k ut?n nevez a magyar t?rt?netir?s.

Ebben a r?vid idszakban az emberis?g t?rt?net?nek, a kereszt?nys?g megalapit?sa ?ta, legjelent?kenyebb esem?nyei ?s mozgalmai torl?dnak ?ssze: az antik szellem ujj?sz?let?se, a k?nyvnyomtat?s f?ltal?l?sa, Konstantin?poly eleste, Amerika f?lfedez?se, a protestantizmus f?ll?p?se. Ezen esem?nyeknek ?s mozgalmaknak a vil?got ?tv?ltoztat? hat?sa term?szetszer?en nem ?rv?nyes?lt r?gt?n. A XVI. sz?zad els negyed?ben m?g sejteni sem lehetett, hogy Guttenberg, Columbus ?s Luther az ?llamok alakul?s?nak ?s a n?pek fejld?s?nek ?j ir?nyokat vannak hivatva kit?zni.

De m?r a XV. sz?zad folyam?n a n?pek ?let?ben ?s az egy?nek lelk?ben egyar?nt megindul az ?talakul?s forrong?sa. R?gi tekint?lyek ?s int?zm?nyek meginganak; ?j eszm?k t?rekednek uralomra; a t?rsadalom als?bb r?tegei emanczip?lni kezdik magukat; az egy?n ?rt?ke ?s sulya gyarapodik; nagy tehets?gek ?s erteljes egy?nis?gek eltt minden?tt korl?tlan mk?d?si t?r nyilik meg; az egyh?z, a kir?lys?g ?s a mindakettnek v?dpajzsa alatt megers?d?tt egyh?zi s vil?gi aristocratia mellett egy ?j hatalom kezd f?lemelkedni: a t?megek k?zszelleme.

A magyar nemzet, mely mai haz?nkban megteleped?se ?ta folytonosan a nyugateur?pai szellemi ?ramlatok sphaer?j?ban ?lt, ezeknek hat?s?t szervezete minden iz?ben most is ?t?rezte.

A renaissance irodalmi ?s mv?szeti vir?gai az Alpeseken innen legelsz?r Magyarorsz?gban nyiltak. Az ?jkor politikai eszm?i is kor?n hatott?k ?t itt a szellemeket.

St bizonyos tekintetben az ?tt?r dicss?ge illeti meg nemzet?nket. A k?z?pkori fogalmakkal val? szakit?s mer?sz, mondhatn?k vil?gra sz?l? t?ny?t l?thatjuk Hunyadi J?nosnak az orsz?g korm?nyz?j?v?, majd fi?nak kir?lyly? megv?laszt?s?ban. A XIV. sz?zad elej?n, az ?rp?d-h?z kihalta ut?n, a hatalmas Cs?kok, N?metujv?riak s a t?bbi oligarch?k ambiti?ja csak od?ig ?r, hogy az orsz?g egy r?sze f?l?tt ?nk?nyes hatalmat gyakoroljanak, vagy hogy a koron?t tetsz?s?k szerint osztogass?k; m?g nem gondolhatnak arra, hogy az orsz?g korm?ny?t saj?t kezeik k?z? ragadj?k, tr?nj?t maguk foglalj?k el. ?s m?sf?l sz?zaddal ut?bb a hom?lyb?l, alacsony sorsb?l csak im?nt kiemelkedett Hunyadiakat ?llitja az orsz?g ?l?re a nemzet, mag?val sodorva az aristocrati?t, hatalmas k?lf?ldi uralkod?kat utas?tva el ig?nyeikkel. ?nk?nytelen?l a napoleoni korra kell a magyar t?rt?netir?nak gondolni, mikor annak volt tan?ja, mi n?lunk a XV. sz?zad m?sodik fel?ben t?rt?nt: hogy moln?rleg?nybl gr?f ?s hadvez?r, tiszttart?b?l n?dorisp?n, jobb?gy fi?b?l b?boros pr?m?s v?lhatik.

A jogosult b?szkes?g ?rzet?vel hirdethetj?k, hogy ezen (modern kifejez?st haszn?lva) democraticus ir?ny diadalait v?r?z?n nem mocskolta be.

M?r ezen mozzanatokt?l is kiv?teles ?rdeket ?s jelents?get nyer az az idszak, a melynek k?sz?b?hez jutottunk. De nem kev?sbb? ragadj?k meg a figyelmet az emelked?s ?s hanyatl?s, a dicss?g ?s gy?sz, a hazafias ?nfel?ldoz?s ?s a haz?t fel?ldoz? ?nz?s megrendit v?ltakoz?sai, melyeket ez az idszak felmutat.

A Hunyadiak kor?nak kezdet?n magyar hadak a t?r?k?knek ?zsi?ba vissza?z?s?t t?zik ki feladat?l, ?s mer?sz elnyomul?sukban a Fekete-tenger partj?ig jutnak. A Jagell?k let?nt?vel az orsz?g fv?rosa a t?r?k hadak eltt ellen?ll?s n?lk?l nyitja meg kapuit.

M?ty?s kir?ly B?csben tartja udvar?t, ?s a Habsburg h?z ?r?k?s tartom?nyait megh?ditja. Egy ?vvel hal?la ut?n a n?met kir?ly Sz?kes-Fej?rv?rt vivja meg ?s megal?z? b?kef?lt?teleket szabhat.

M?ty?s kir?ly f?ny?z?s?vel ?s gazdags?g?val eg?sz Eur?p?t b?mulatra ragadja, hatalmas fejedelmeket zsoldj?ba fogadhat, a brandenburgi v?laszt?fejedelemnek, a mai porosz uralkod?h?z s?nek ?vi kegydijt utalv?nyozhat. Ut?dai saj?t asztaluk sz?ks?gleteire apr? k?lcs?n?ket k?nytelenek f?lvenni.

A magyar k?zn?p, mely a kereszt jele alatt N?ndor-Fej?rv?rt megmentette, hatvan ?vvel ut?bb, ugyancsak a kereszt jele alatt, a p?rl?zad?s iszonyainak szinhely?v? teszi az orsz?got.

?l?nk vil?git?sban mutatja be ennek az idszaknak t?rt?nete, hogy a magyar m?lt? vez?rekkel ?l?n, nagy cz?lok szolg?lat?ban, az ?ldozatk?szs?g sugallatait meghallgatva, a politikai hatalom, az anyagi j?l?t ?s a szellemi fejletts?g mekkora magaslat?ra k?pes f?lemelkedni; ellenben az eszm?ny cultus?t?l elfordulva, ?nz ?rdekek ?s apr? cselsz?v?nyek b?k?iba verve, milyen m?lyre s?lyedhet!

E nagy esem?nyekben ?s tanuls?gokban bvelked idszakb?l a t?rt?neti eml?kek gazdag k?szlete maradt f?nn. Nemcsak a kor?bbi idszakokkal k?z?s forr?sok gyarapodnak meg tetemesen, hanem egy ?j forr?s is nyilik most meg a diplomatiai jelent?sekben.

Ugyanis a XV. sz?zad k?zep?n a nemzetk?zi viszonyok olyan alakul?st nyertek, a mely a diplomatiai szolg?lat szervez?s?t lehets?gess? tette ?s megk?vetelte. Az ?llamok k?z?tti ?rdekkapcsolatok mind szorosabbakk? v?ltak. Az uralkod?k ?s k?zt?rsas?gok most m?r nem el?gedhettek meg azzal, hogy idnk?nt valamely felmer?l fontos ?gy elint?z?se v?gett k?ldjenek k?veteket m?s hatalmass?gokhoz. Sz?ks?g?t ?rezik annak, hogy bizonyos udvarokn?l ?lland?an tartsanak k?veteket. Ezek pedig k?ldikhez s?r?n int?zik leveleiket, a melyekben az orsz?g ?llapot?r?l, az uralkod?k ?s a szerepl egy?nis?gek jellem?rl, minden fontosabb esem?nyrl ?s hirrl r?szletes tud?sit?sokat szolg?ltatnak, a titkos rug?k mk?d?s?t, a lappang? cz?lzatokat f?lderiteni iparkodnak. Term?szetesen a diplomat?k is ki vannak t?ve annak a veszedelemnek, hogy elfogults?guk, it?lk?pess?g?k fogyatkoz?sai, avagy a vel?k ?rintkez ?llamf?rfiak ?gyess?ge t?ved?sbe ejts?k ket. Ez?rt irataikat, csak ?gy, mint egy?b t?rt?neti eml?keket, a kritika t?zpr?b?j?nak kell al?vetni. De ennek dacz?ra ?llithatjuk, hogy a mi?ta n?h?ny ?vtized eltt az eur?pai korm?nyok liberalit?sa a diplomatiai lev?lt?raknak ezeltt f?lt?kenyen rz?tt kincseit f?lt?rta, az eur?pai t?rt?nelem a XV. sz?zadt?l kezdve ?j alakot nyert.

Magyarorsz?gban a r?mai szentsz?k ?s a velenczei k?zt?rsas?g voltak az elsk, melyek a kir?lyi udvarn?l ?lland?n k?veteket tartottak; p?ld?jukat k?sbb a cs?sz?r, a lengyel ?s a n?polyi kir?lyok, a ferrarai ?s milanoi herczegek k?vett?k. ?mb?r ezen k?lf?ldi k?vetek jelent?sei nagy r?szben elvesztek, maradv?nyaik, a miket R?ma, Velencze, Modena, Milano ?s Vars? lev?lt?rai megriztek, mennyis?gre ?s ?rt?kre n?zve egyar?nt jelent?kenyek.

Sajnos, a r?gi magyar kir?lyok budai lev?lt?ra nyomtalanul elpusztult. Az a rem?nys?g, a mit t?pl?ltunk, hogy legal?bb romjait a konstantin?polyi Serail csarnokaiban f?lfedezhetj?k, meghiusult.

Szerencs?re, a b?csi udvari lev?lt?r, a moh?csi v?sz ut?n l?tes?lt magyar kir?lyi kamara lev?lt?ra, az egyh?zi ?s csal?di lev?lt?rak, a moh?csi v?szt megelz idkbl is a k?zt?rt?neti vonatkoz?s? okiratok ?s levelez?sek nagy t?meg?t tartott?k f?nn.

A t?rt?neti anyagk?szlet ilyet?n gyarapod?sa k?vetkezt?ben az ujabb kor t?rt?netir?ja nem k?nytelen t?bb? a kir?lyok tetteinek ?s a hadj?ratok esem?nyeinek elbesz?l?s?re fektetni a fsulyt; a nemzet bels ?let?nek folyamat?ba is mind m?lyebb pillant?st vethet, politikai ?s culturai fejld?s?nek phasisaira mind nagyobb vil?goss?got ?raszthat.

Ettl fogva v?lik lehetv?, hogy a sz? szoros ?rtelm?ben a nemzet t?rt?net?t nyujthatjuk, a legk?zvetlenebb forr?sok segits?g?re t?maszkodhatva e nagy ?s sz?p feladat megold?s?ban.

I. FEJEZET.

I. Ul?szl? megv?laszt?sa.

A szabad kir?lyi v?laszt?s joga. A tr?n?r?k?s?d?s elve Magyarorsz?gon. A helyzet Albert kir?ly hal?la ut?n. Erzs?bet ?zvegy kir?lyn? ig?nyei a tr?nra. Orsz?ggyl?s Bud?n. III. Ul?szl? lengyel kir?ly jellemz?se.

Megv?laszt?s?nak felt?telei. Az orsz?gos k?ld?tts?g t?rgyal?sai. Kottaner Ilona ellopja a koron?t. V. L?szl? sz?let?se. Ul?szl? megv?laszt?sa. A v?laszt?s kihirdet?se. Dominis p?sp?k besz?de, Ul?szl? v?lasza. Erzs?bet

kir?lyn? ?s p?rtja. Albert osztr?k herczeg V. L?szl? gy?mja. Erzs?bet hiveinek magatart?sa

A N?PEKET megillet jogok k?z?tt egyik sem annyira term?szetes ?s egyszersmind jelents?gteljes, mint az, hogy uralkod?jukat szabadon v?laszthatj?k. ?s ?ppen ennek a jognak korl?toz?s?ra vagy teljes fel?ldoz?s?ra sz?nt?k el a n?pek a leggyakrabban ?s legk?nnyebben magokat. Ezt az ?nmegtagad?st az ?nfentart?s ?szt?ne sugalmazta. Mert a fejedelem v?laszt?s?nak korl?tozatlan szabads?ga bels bonyodalmakat ?s k?ls vesz?lyeket id?zv?n f?l, az ?llami ?let b?k?s fejld?s?nek v?ls?gos megzavar?s?t vonta maga ut?n; egyszersmind csorbitotta a var?zst, a mivel sz?ks?ges volt a fejedelmi hatalmat k?rnyezni.

A magyar nemzet politikai ?retts?g?nek kiv?teles nyilatkozat?t l?tj?k abban a t?nyben, hogy m?r a honfoglal?s k?sz?b?n az ?r?k?s?d?s elv?t ?rp?d fejedelem csal?dj?ban meg?llapitotta.

Azok a szomor? tapasztal?sok, a miket a nemzet szerzett, a mikor Szent-Istv?n hal?la ut?n ettl az elvtl ?nk?nt elt?rt, ?s a mikor az ?rp?d h?z f?rfi ?g?nak kihalta ut?n a kir?lyv?laszt?s jog?val ?lni k?nyszer?lt: alkalmasak lehettek arra, hogy a tr?n?r?kl?s elv?hez val? visszat?r?sre k?sztess?k. Ez az ir?ny annyira ers volt, hogy f?rfi? ?r?k?s hi?ny?ban az ?r?k?s?d?st k?tszer a kir?ly le?nygyermek?re terjesztette ki.

Mig Francziaorsz?gban a nket a tr?n?r?kl?sbl a t?rv?ny kiz?rta, a t?bbi eur?pai ?llamok az ?r?k?s?d?si elv folyom?nya gyan?nt a tr?n elfoglal?s?ra a nket is hivatottaknak ismert?k el. Angli?ban, Spanyolorsz?gban ?s N?polyban a koron?t t?bb n viselte.

A magyar nemzet szellem?vel ?s hajlamaival a nuralom ?sszhangz?sban nem ?llott. Mikor Nagy-Lajos az orsz?g rendeitl azt az ig?retet eszk?z?lte ki, hogy le?ny?t M?ri?t ut?dj??l fogadj?k el, a kir?lyn mell? f?rje kir?lyul megv?lasztatott ?s megkoron?ztatott; ?s Zsigmond ut?n, a ki szint?n fi-?r?k?s n?lk?l hunyt el, a tr?n?r?kl?s k?rd?se ugyanily megold?st nyert.

Albert kir?lynak 1439 okt?ber 27-?n bek?vetkezett hal?la ut?n f?lsz?zad alatt harmadizben fordult el az az eset, hogy az uralkod? fiugyermeket nem hagyott h?tra.

A helyzet neh?zs?g?t t?bb k?r?lm?ny n?velte. Az ?zvegy kir?lyn?t n?h?ny h?nappal ezeltt, az 1439 tavasz?n tartott orsz?ggy?l?s az orsz?g ,,term?szetes urnj?nek" ismerte el, mint a kit ,,az orsz?g, fk?pen a sz?let?s jogczim?n, k?ztudom?s szerint megillet."1 Ebbl az l?tszott k?vetkezni, hogy f?rje hal?la ut?n a kir?lyi hatalom teljess?ge r?sz?llott. Ebben a n?zetben volt maga, ?s voltak hivei k?z?l sz?mosan. A korm?nyt ?tvette, az uralkod?t megillet ?sszes jogokat gyakorolta, okleveleiben mag?t ,,az orsz?g jogos ?r?k?s?nek" hirdette.2

De a kir?lyn? ?ldott ?llapotban volt. ?s elhunyt f?rje, kev?ssel hal?la eltt, v?grendeletet alkotott, a melyben ?gy int?zkedett, hogy ha ?zvegye fi?t sz?l, ez Magyarorsz?got, Csehorsz?got ?s Ausztri?t ?r?k?lje, Pozsonyban neveltess?k, ?s nagyb?tyja, Frigyes osztr?k herczeg gy?ms?ga alatt ?lljon.

Ez a v?grendelete, mely Magyarorsz?gra n?zve term?szetesen a k?telez ert n?lk?l?zte, azt a felfog?s?t tolm?csolja, hogy a magyar kir?ly fiugyermeke a korona term?szetes ?r?k?se; azzal pedig, hogy ?letben lev k?t le?nygyermeke r?sz?re ?r?k?s?d?sjogot nem ig?nyelt, azt vallja, hogy a le?ny?gra a tr?n?r?k?s?d?s nem terjed ki.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download