Bakk István A székely magyar nemzet - OSZK

[Pages:9]T?RT?NELEM

Bakk Istv?n A sz?kely magyar nemzet*

A globaliz?ci?val teljesen ?j gazdas?gi ?rdekszf?ra j?tt l?tre Eur?p?ban. A l?trej?tt Eur?pai Uni? a XXI. sz?zadra, amely most m?r a piacok ut?ni k?zdelembe bekapcsol?dva hat?kony erv? is tudott v?lni. A vil?got m?r nem a politikai ?s ideol?giai ?rdekek, sokkal ink?bb a gazdas?gi ?rdekek befoly?solj?k sokszor politikai folyamatok m?g? b?jva. A XXI. sz?zadban az Uni?ban egy ?j elit jelenl?t?vel elindul Eur?pa ?trendezd?se. M?ra az Eur?pai Uni? egy olyan hatalmas szervezet, amely a tagorsz?gokt?l sz?mos jogk?rt ?tv?ve megpr?b?lja egyszerre elm?ly?teni a tagorsz?gok k?zti kapcsolatot, felz?rk?ztatni az ?tlag alatti orsz?gokat ?s k?z?s fejld?si p?ly?ra ?ll?tani az eur?pai k?z?ss?get.

Magyarorsz?gnak, mint t?rt?nelmi nagyhatalomnak lehets?ge van az Eur?pai Uni?ban nagyobb l?pt?k ?rdek?rv?nyes?t?sre, p?ld?t mutatva a t?bbi tag?llamnak is, ehhez fontos a magyarorsz?gi elitnek meg?rteni a magyar t?rt?nelem m?ltbelis?g?t, megtanulni a k?z?s ?rdekek ?rv?nyes?t?s?t.

A magyar diplom?cia rendelkezik ugyan szinte minden inform?ci?val, de mozg?ster?t meghat?rozza orsz?gunk ?rdek?rv?nyes?t k?pess?ge.

A Szentkorona ter?let?n ?l n?peket ?s a magyar nemzet meghat?roz?sait a Magyarok VIII. Vil?gkongresszus?nak z?r? konferenci?j?n r?gz?tett?k 2012. augusztus 20-?n, Budapesten.

1. k?p. A Szent Korona (r?szlet)

1. 2. Nemzet az a n?p, amely t?rt?nelmi sorsk?z?ss?gben sz?let ?s kibontakoz? saj?tos vil?g?s l?t?rtelmez szellemi ?s ?rt?kk?z?ss?g. Ezen etnikai alap? k?z?ss?g l?trej?tt?nek legfbb felt?tele ?s biztos?t?ka az anyanyelv ?s a ter?let kapcsolatteremt k?z?ss?ge, a bevett szok?sok otthon(oss?g) teremt rendje, amely fejld?se sor?n eljut ?nrendelkez?si ig?ny?nek megfogalmaz?s?ig ?s kinyilatkoztat?s?ig.

Elhangzott 2016. augusztus 2-?n Miskolcon a XXI. Magyar skutat?si F?rumon.

62

2. k?p. Szapolyai J?nos s?rlapja (Forr?s: mek.oszk.hu)

A magyar t?rt?nelemben Szapolyai J?nos (1526-1540) megv?laszt?sa a magyar alkotm?nyoss?g jegy?ben az ?sszes rendek jelenl?t?ben t?rt?nt 1526. okt?ber 14-?n a Tokaji orsz?ggyl?sen. Szapolyai megkoron?z?sa I. J?nos n?ven 1526. november 11-?n Sz?kesfeh?rv?rott volt ?s

Erd?lyben a fkancell?rja lesz Szapolyainak 1538-ban Werbczy Istv?n (1483-1541).

Ekkor a magyar kir?lys?g t?rv?nygyjtem?ny?t a Tripartitumot H?rmas k?nyv?t itt helyezi hat?lyba, amely a Szentkorona jogrendszer?be be is ?p?lt. Ezek ut?n nemcsak a kir?lys?gnak, hanem az Erd?lyi fejedelems?gnek is (1526-1690) a h?rom nemzet uni?j?nak t?rv?nyk?nyv?v? v?lik. A H?rmas k?nyv?ben (Tripartitumban) si szk?ta sz?rmaz?sunkat r?gz?ti, mintegy igazolva azt, hogy igen r?g?ta ?lnek magyarok a K?rp?tmedenc?ben, ?llamot alkotva. J?nos kir?ly elsnek a sz?kelyek k?z?l hatolykai Bak Gy?rgynek ?s L?szl?nak, mint sz?kely fnemeseknek c?merrel ell?tott magyar nemess?get adom?nyoz, amellyel elsnek a h?rom nemzet uni?j?ban k?t nemzetet egy csal?d k?pvisel az orsz?ggyl?sen. T?rt?nelm?nkben az 1526-os moh?csi v?sz az orsz?gunkat h?rom r?szre szak?totta. A magyar ?llamis?g jogfolytonoss?ga ?s fejld?se ?tker?lt Erd?lybe. Sz?z?tven ?v alatt a t?r?k ?s a Habsburg ter?leten teljes t?rt?nelmi ?s kultur?lis tudat veszt?s volt. Ez al?l kiv?tel volt Erd?ly Sz?kelyf?lddel, a m?s n?pekkel szemben t?rt?n toleranci?j?val, itt s?rtetlen?l fejld?tt m?s n?pek mellett az eg?szs?ges nemzet tudat. A magyar vezetr?teg st?rt?neti tudata a renesz?nsz kult?r?ban megizmosodott.

3. k?p. A P?rtus birodalom III. Vologases drachma. (Forr?s: P?rtus p?nz ?rm?n korona p?nt

vagy tiara. Parthian tiara. Scythian, Bactrian, Sarmatian... )

,,III. r?sz, 4. czim: Az erd?lyi scith?kr?l, kiket sz?kelyeknek hivunk. Vannak ezenk?v?l Erd?ly' vid?kein a' scyta n?ptl Pannoni?ba els bej?vetelekor oda szakadt scyt?k, kik kiv?lts?gos nemesek, mi ket (magyar?l sz?kelyeknek) romlott (di?k) n?ven siculusoknak nevez?nk; t?rv?ny?k ?s szok?suk eg?szen k?l?nb?z; a' hadakoz?sban igen tapasztaltak; az ?r?ks?geket ?s hiva-

T?RT?NELEM talokat (r?gi szok?sk?nt) nemzets?gek ?s ivad?kok 's ivad?ki ?gak szerint osztj?k fel maguk k?z?tt..."

4. k?p. Egy szk?ta lovas d?szes l?takar?ja (Forr?s: Emberek Aranyban. Fejedelmi s?rok leletei a

sztyeppe piramisaib?l c?m? budapesti ki?ll?t?s.)

Visszat?rve, teh?t a nemzet fogalm?ra a feudalizmus idszak?ban Magyarorsz?gon a nemesi nemzetet ?rtj?k, melynek fogalmi k?re a nemesi rendek keletkez?s?vel p?rhuzamosan form?l?dott ki.

Elzm?nye az 1200-as ?vekig a genus (nemzets?g) tudat volt, amely mag?ba foglalta a magyar nyelvet besz?lk ?s a k?z?s eredet hit?vel rendelkezk eg?sz?t, az akkori t?rsadalmi megk?l?nb?ztet?s n?lk?l. A rendek ,,ordines" a t?bbi Eur?pai orsz?ghoz hasonl?an a feud?lis uralkod? oszt?lynak jogi eszk?z?kkel biztos?tott kiv?lts?gai alapj?n egym?st?l elk?l?n?l, egyazon jog?ll?sr?l b?r?, szervezett r?tegei, kik eljogaikat ?s hatalmi helyzet?ket ?t?r?k?tett?k ut?daikra, mint p?ld?ul a k?pviseleti jogukat a rendi gyl?seken.

Ez a folyamat Magyarorsz?gon a 13. sz?zadban kezdd?tt. Erd?lyben az 1437-es K?polnai Uni?val int?zm?nyes?lt ?s ez a folyamat a 16. sz?zadban z?rult le. Term?szetesen beletartozott a polg?ri rend elismer?se Zsigmond kir?ly 1405. ?vi dekr?tum?val. A rendis?get a testet alkot? tagok mint?j?ra organikus t?rsadalmi egys?gk?nt is ?rtelmezte.

A feud?lis ?llamalap?t?skor a nemess?g, mint feud?lis uralkod? oszt?ly az eg?sz orsz?g ter?let?n elnyerte, jogi eszk?z?kkel biztos?tott kiv?lts?gait. A rendi monarchia a kir?ly uralm?t a kir?lys?got jel?lte, ezen idszaka a XX. sz?zadihoz hasonl?, de az orsz?g ?rdek?ben a jogi eszk?zeik alkalmaz?sa t?gabb ?s jelentsebb volt.

63

T?RT?NELEM

A feud?lis uralkod? oszt?ly Magyarorsz?gon a rendek a rendi int?zm?nyeinek kialak?t?s?n?l a Szentkorona jogrendszer?t ?p?tette be.

Ebbl ad?dik a magyar kir?lys?g a t?rsnemzetek sz?vets?ge, (1091-1102) Horv?t- ?s Dalm?torsz?g, a b?ni ir?ny?t?ssal ?s szlav?nia is k?sbbiekben ?n?ll? b?ni ir?ny?t?ssal r?sze a magyar kir?lys?gnak, ?gymint a Sz?kelyf?ld comes (isp?n) ir?ny?t?ssal mk?d?tt. A b?ni ?s a sz?kely isp?n a n?dor?hoz hasonl? (mell?rendelt) hat?sk?rrel rendelkezett. Ez volt az alapja a f?ggetlen ?llamis?guk l?trej?tt?nek a XX. sz?zadban a horv?toknak ?s a szlov?noknak.

Visszat?rve a Habsburg ?s HasburgLotharingiai uralkod?k idszak?ra ?n?ll? ter?leti egys?g Sz?kelyf?ld ?gy, mint Horv?torsz?g ?s Szlov?nia. T?rt?nelmi k?l?nbs?g a sz?kelys?gn?l az, hogy saj?t ?r?ssal (rov?s?r?s) ?s a birodalomt?l f?ggetlen a kir?ly ?ltal nem ?r?k?lhet ?s el nem adom?nyozhat? ter?lettel is rendelkezett.

A birodalmi nemesi rangok ?rv?ny?ket vesztik Sz?kelyf?ld?n, a sz?kely nemess?g sfoglal?s?, de mindez nem mondhat? el a horv?tokr?l ?s a szlov?nokr?l. A magyarokkal azonos egy nyelvs?g nem akad?lya a k?t nemzet t?rt?nelmi k?l?nbs?g?nek, erre p?lda Eur?p?ban egy n?met nyelvet besz?l Ausztria, Bajororsz?g, Poroszorsz?g, Sz?r vid?k stb.

A sz?kely (szk?ta) nemzet Kr. e. 1500 - Kr. u 1690-ig ?n?ll? politikai joggal ?s ter?lettel rendelkezett a Szentkorona al? tartoz? saj?t nemzetgyl?s?vel ?s saj?t t?rv?nyalkot?ssal. Sz?kelyf?ld, mint nemzet az 1868. XLIII. tc., ?letbel?p?s?vel sznt meg.

A nemzet az ?llami hatalmat ?lvez n?p, amely t?rt?nelmi sorsk?z?ss?gben sz?let, mindazon n?pelemek ?sszeolvad?s?val, amelyek h?d?t?s, sz?vets?g, vagy beolvad?s ?tj?n az ?llami hatalomnak r?sz?v? v?ltak, magukat idegen n?pelemekkel szemben k?z?s egys?gnek ?rzik.

E k?z?ss?g l?trej?tt?nek legfbb felt?tele ?s biztos?t?ka az anyanyelv ?s a ter?let kapcsolatteremt k?z?ss?ge, a bevett szok?sok otthonotthonoss?gteremt rendje.

A sz?kely nemzet (natio Siculica) k?zjogi ?s politikai ?rtelemben egyar?nt k?l?n nemzet volt a legr?gibb K?rp?t-medencei vagyis pannonszk?thiai Szk?l?sz (Kr. e. 440-ben) uralkod?s?t?l

kezdve eg?szen az 1868. XLIII. tc., ?letbel?p?s?ig.

si joga volt a nemzetgyl?sek tart?sa, amelyeken a bel korm?nyzatot ?rint a Szentkoron?t?l f?ggetlen?l k?l?n t?rv?nyeket hoztak. Saj?t si szabads?g?val, t?rv?ny?vel, szok?s?val ?s jog?val ?ltek.

Erre p?lda az agyagfalvi konstit?ci? a sz?kely nemzet ?nkorm?nyzati jog?nak nyilatkozat?val, amely megers?tette a sz?kely nemzet kiv?lts?gait szab?lyoz? ?s biztos?t? 1505-ben kiadott udvarhelyi konstit?ci?t, ebben:

Megsznt a passz?v ellen?ll?s elve, mely szerint jogs?relem eset?ben nem ragad r?gt?n fegyvert a sz?kely nemzet.

Az ellen?ll?s helyett a nemzetgyl?sen a testv?r Magyarorsz?g seg?ly?t ?s k?zbenj?r?s?t kik?ri, a kir?ly kegyelm?hez is folyamodjanak. Kimondt?k, hogy a haza?rul?, valamint a t?rv?nyes kir?ly ellen bujtogat?, ?r?k?sen sz?mzess?k Sz?kelyf?ldrl, ing?s?gai felpr?d?ltassanak, javai pedig ?r?k?seire sz?lljanak. Itt ?ll?tott?k meg a nemzeti t?m?rs?g elv?bl azt, hogy a sz?kely ?r?ks?g m?g a fejveszt?s eset?ben sem sz?ll a koron?ra, hanem azt ?r?k?sei, vagy ha azok nem lenn?nek, szomsz?dja ?r?k?lje. Itt mondt?k ki a n?pfens?g hatalm?t, amely szerint a sz?mz?ttnek csak is a kir?ly vagy az eg?sz sz?kely nemzet kegyelmezhet meg, teh?t a kir?ly ?s n?p hatalma egy sz?nvonalra emelkedett.

Kimondt?k tov?bb?, hogy vas?rnap t?rv?nyt ?lni nem szabad, ?s azt is, hogy a b?r? v?grehajt?si ?t?let?t 15 nap alatt kell, hogy ?rv?nyes?tse, ?s sok m?s fontos hat?rozatot r?gz?tettek, melyek tagadhatatlanul mutatj?k, hogy a sz?kelys?g magas sz?nvonal? t?rv?nnyel ?gyel a nemzeti szabads?g?ra, melyben szigor? b?ntet?st szabott a haza?rul?sra, t?rv?ny?ben a nemzeti fens?gnek alkotm?nyos elv?t fel?ll?totta, mik?zben Eur?pa legt?bb orsz?g?ban a n?phatalomnak m?g elm?lete sem fogalmaz?dott meg, amely mutatja a r?mai birodalmi jogon t?l l?tezik Eur?p?ban egy m?sik fejlett szk?ta m?lt? birodalmi jog, amely fejletts?g?vel a r?mai joggal azonos szint ?s ugyan azon politikai ?retts?ggel is b?rt.

Ismert az anyanyelv f?lv?tele a t?rt?nelembl, tudjuk azt, hogy a longob?rdok felveszik az olaszt, a frankok a romaniz?lt gallt, a normannok a fran-

64

ci?t majd az angolsz?szok?t, tov?bb? a bolg?rok a szl?vot. A k?z?s nyelv val?ban mindenn?l biztosabb jele annak, hogy valamely embert?meg az azonos k?rnyezeti, t?rt?neti ?s lelki hat?sok alatt fejld?tt ki. A magyar ?llamon bel?l a k?t rokon nemzet a magyar ?s a sz?kely nem tudott ?sszeolvadni, ugyan ez a helyzet ?llt fenn Skandin?vi?ban a szint?n rokon a norv?g ?s a d?n nemzet k?z?tt, pedig a norv?g ?s a d?n irodalmi nyelv is teljesen azonos.

A magyar kir?lys?gon bel?l Horv?torsz?g ?s Sz?kelyf?ld jogi oldalr?l n?zve egys?ges ?s alkotm?nyszer tagoz?d?ssal is rendelkezik, ahol a horv?t ?s sz?kely nemzet t?rv?nyesen ?nmag?t korl?tozza az egyesekkel szemben, ezek a l?nyeges jellemvon?sai annak, amit modern ?llamnak nevezhet?nk.

Ezt a fejld?st gyors?totta azon orsz?goknak, amelyeknek birodalmi m?ltuk volt. Pannonszk?thia ?s Magyarorsz?g, R?mai Birodalom ?s Olaszorsz?g, N?met-R?mai Birodalom ?s N?met Cs?sz?rs?g, Biz?nc ?s G?r?gorsz?g is.

Id?zz?nk m?g ide egy szakaszt a magyar nemzet meghat?roz?s?b?l:

1.3. Az ?llam a nemzet (nemzetek) ?ltal l?trehozott jogi ?s politikai int?zm?nyrendszer, amely annak (azoknak) l?t?rdekeit k?pviseli, ?s ezen l?t?rdekeknek ak?r k?nyszerrel is ?rv?nyt szerez.

Teh?t 1505-ben kimondt?k a n?pfens?g hatalm?t, mely szerint sz?kelyf?ldi sz?mz?ttnek csak is a kir?ly vagy az eg?sz sz?kely nemzet kegyelmezhet meg, teh?t a kir?ly ?s n?p hatalma egy sz?nvonalra emelkedett.

A magyar ?llamon bel?l a sz?kely nemzet egys?ges jogi ?s katonai szervezet, amely a gazdas?gi egys?gen is alapszik, ennek pedig az egyik alapja a f?ld, a Szentkorona nem volt ?r?k?s Sz?kelyf?ld ter?let?n, a ter?lete nem kir?lyi f?ld (terra regia, fundus regius).

A sz?kely jog nemcsak a sz?kely int?zm?nyek ?gait, mint p?ld?ul a t?rv?nykez?st, vagy a birtokjogot szab?lyozza, hanem kit?r a sz?kely jogszok?sokra is, st jelents hangs?lyt kap a sz?kely katonai szervezet is.

Ennek a jogi kerete adta, hogy ak?r az orsz?g nyugati fel?n ?l sz?kelyek seg?ts?g?re menjenek ?s megv?dj?k az ottani sz?kelys?g ?rdekeit. Tov?bb? e katonai jog az alapja, az orsz?got ?rt

T?RT?NELEM

s?relem megbosszul?s?nak, vagy a katonai fejld?snek is. N?zz?k meg ennek a t?rt?nelmi h?tter?t.

I. (Nagy) Lajos (1342-1382) kir?ly idej?re a sz?kelys?g a hadsereg?t m?r eur?pai szint erv? fejlesztette fel.

A sz?kelyek eml?keztek a tat?rok ?ltal a v?raik elpuszt?t?s?ra ?s az ottani szk?ta-hun kincsek elrabl?s?ra. Ilyenek voltak a sz?kelys?g sv?rai k?z?l: az Udvarhely megyei Budv?r, a hun Buda vez?r v?ra, a Bak szk?ta fejedelmi csal?d v?rai, az udvarhely megyei B?gy, a Bagi fejedelem v?ra, valamint a felsr?kosi Bakk v?r, amelyek fenn?lltak 1241-ig.

Sajnos e v?rak is azon nagy magyar nemzeti tat?r trag?di?ban pusztultak el, melynek annyi seml?k?nk is, majdnem a nemzet?nk is ?ldozat?v? v?lt. A Budv?r alatti hegy folyos?iban ?s ?regeiben rizt?k az ?n ?s kt?bl?kat, amelyekre a sz?kelyek hun ?g?nak t?rt?nete volt r?gz?tve a lustr?kkal ?s tribusaiknak a feloszt?s?val. Errl sz?molt be K?zi Lajos XIII. sz?zadi k?zirata is.

A szk?ta hagyom?ny szerint a sz?kelyeknek most j?tt el az ideje, hogy a s?relmeket megboszszulj?k a tat?rokon.

J?l eml?keztek m?g a IV. B?la kir?ly idej?ben az 1241-42-es ?vekben a tat?rj?r?s ?ltal megt?rt?nt sz?rnys?gekre. Az?ta a tat?rok imm?r t?bbsz?r is az erd?lyi r?sz hat?rvid?keit, valamint a sz?kelyeket puszt?tott?k.

,,A kir?ly 1345-ben a Lackfi Andr?s (1310 k. - 1359) sz?kely isp?nt k?ldte a sz?kelyekkel Tat?rf?ldre ?s azzal a n?h?ny magyar nemessel, akik akkoriban k?z?tt?k ?ltek.

A sz?kelyek hatalmas hadernek erej?vel ?ri?si puszt?t?st v?geztek a tat?rok k?z?tt Moldv?n kereszt?l a Kr?m-f?lszigetre nyomulva az orsz?gukba. Ott az Athlamos (Othlamus) nev fejedelm?ket legyzt?k ?s ut?na lefejezt?k. A hatalmas sereg?t sz?jjelvert?k, k-k?v?n nem maradt. A harc ut?n, akik szembe szeg?ltek azokat kard?lre h?nyt?k. A foglyul ejtett tat?rok sokas?g?t pedig sz?mos z?szl?val egyetemben elk?ldt?k a kir?lyi fels?gnek."

M?dfelett sok aranyb?l, ez?stbl, dr?ga fegyverekbl ?s ?rt?kes t?rgyakb?l, tov?bb? dr?gak?vekbl ?s dr?ga ruh?kb?l ?ll? gazdag zs?km?nyt hoztak haza az uralkod?nak.

65

T?RT?NELEM

5. k?p. Sz?kelyf?ld ,,Cs?k sz?k". (Forr?s: Fortepan)

Azok a tat?rok, akik pedig, nem pusztultak el, a messzi tengerparti r?szekre menek?ltek. A sz?kelys?g hadereje most m?r, mint a nemzet ereje tov?bbi sikereket ?rt el N?polyban, ?s Velenc?ben is.

Lackfit sikere elismer?sek?nt 1350-52 k?z?tt, I. Lajos sei orsz?g?nak tekintett N?poly helytart?j?nak nevezte ki, ut?na megkapta az erd?lyi vajda c?met 1356-ban, amit hal?l?ig viselt.

6. k?p. M?ty?s kir?ly szobra Kolozsv?r f?ter?n (Internet)

M?ty?s kir?ly ezt a katonai rendszert vette ?t a sz?kelyektl, a sz?kely jogi keret?vel egy?tt.

A kir?lys?g?ban szervezett katonas?got alak?tott ki, ?s ennek alapj?n ?ll?tja fel Eur?p?ban

elsnek a ,,rendes katonas?got" is, melyben szint?n jelents ert k?pviseltek a sz?kelyek. K?sbb az I. Lip?t cs?sz?r ?s kir?ly 1691-ben kiadott diplom?j?ban a sz?kelyeket a legharciasabb n?pnek nevezi.

A magyar kir?lys?g Szent Istv?n ?ta du?lismonarchia k?t azonos nyelvet besz?l, de m?s t?rt?nelmi m?lttal, rendelkez magyar n?ppel. A t?rv?ny ?rtelm?ben a magyarok k?t t?rt?nelmi m?lt-

tal rendelkez n?pe a magyarok ?s a K?rp?tmedencei szk?t?k (sz?kelyek) l?trehozt?k 1526 ut?n az Erd?lyi Uni?t. A Szentkorona mell?rendelts?g?nek ?rtelm?ben nemzeti jogot kaptak a betelep?tett n?met eredet sz?szok (II. Andr?s kir?ly telep?tette) is. Ezzel l?trej?tt a h?rom nemzet uni?ja.

A magyarok k?z?tt e k?tfajta ?letform?nak a magyars?gon bel?l val? egym?sba ?raml?sa m?r a k?z?pkorban hat?rozottan megfigyelhet volt. Eb-

ben a kult?r?ban j?tt l?tre egy ?n?ll? vil?gvall?s az unit?rius egyh?z.

A t?rsadalom teh?t egys?gesebb s ez ?ltal a k?z?ss?gi erk minden?tt fokozottabban l?pnek elt?rbe. Az Erd?lyben ?l n?pek, k?l?nb?z gy?ker mvelts?g hordoz?i. Az ?vsz?zados egym?smellettis?g (egym?sra utalts?g), ?lland? egym?sra hat?s k?vetkezt?ben, valamint az eml?tett f?ldrajzi, t?rsadalmi ?s n?pi meghat?rozotts?guk szerint t?bb tekintetben a m?lyrehat? elt?r?sek mel-

lett is bizonyos hat?rozott egys?get is alkotnak ?letform?ban, mvelts?gben, mv?szetben egyar?nt.

66

T?RT?NELEM

l?si jog megsz?ntet?se ut?n 26 ?vvel be tudta vezetni a Pragmatika Sanctiot is, ami az orsz?gos, ?s ?llami ?gyeket is ?rint rendelkez?s volt, amiben megm?s?thatatlan az uralkod? int?zked?se.

Az osztr?k Habsburg ?gra vonatkoz? 1713-as ?vi h?zi t?rv?ny, a tr?n?r?kl?si jogot kiterjesztette a Habsburg-h?z n?g?ra is. A magyar t?rt?nelemben a Pragmatika Sanctio a rendi orsz?ggyl?s ?ltal az 1723. 1-3. tc-ben ker?lt r?gz?t?sre. A jogi hat?ly?t v?glegesen az 1920. 1-es tc.-kel megsemmis?tett?k. A kiegyez?s nem adta vissza a nemzetnek az ellen?ll?si jog?t. A szabads?gharc ut?n 1867. j?lius 28-?val b?r l?trej?tt a kiegyez?s, de csak az?rt mert, a Habsburg uralkod?nak kellett ez a politikai keret, hogy a Sz?kelyf?ldet a k?vetkez ?vbe f?lsz?molhassa, mint ?n?ll? nemzetet.

7. k?p. A magyar uralkod?k arany forintjai

1387-1526 k?z?tt (Forr?s: mek.oszk.hu)

A k?z?s jelleg adja meg a saj?tos erd?lyis?get, mely ?titatja az ott ?l n?peket.

Az Erd?ly t?rt?nelm?ben ?s kult?r?j?ban tov?bb ?l Eur?pa legnagyobb g?niusz csal?dj?nak, a Hunyadiaknak kult?r?ja az erd?lyi renesz?nsz. Amely fejldik ?s ers?dik a XVI. sz?zadban ?s a fejedelems?g idej?re esik vir?g kora ?s m?g a XVIII. sz?zadban is elevenen hat? ert jelent az ottani n?peknek.

Igen, Erd?ly p?ld?t mutatott a t?rt?nelmi m?ltj?val Eur?p?nak, ?s eur?pais?g?val megelzte a t?bbi nemzetet. Erd?ly egyes?t?se Magyarorsz?ggal a monarchi?n bel?l a Sz?kelyf?ld t?rs?llam st?tusz?t a hat?lyos t?rv?nyek ellen?re megv?ltoztatta ?s elind?totta a Sz?kelyf?ld nemzeti ?s politikai f?lsz?mol?s?t.

Ehhez kellet az ellen?ll?si jog megsz?ntet?se, ,,jus resistendi" ez az 1222-es ?vi Aranybulla 31. cikkely?nek 2 ?-a, ami egy?bk?nt a kir?ly esk? sz?veg?ben is szerepelt. Ezt az 1687. ?vi 4. tc., elt?r?lte. Az Erd?lyi fejedelems?gre vonatkoz?an pedig az 1691-ben ?ratott Diploma Leopoldiumnak a 3. pontj?ban t?rt?nik mindez.

Egyben ezzel indul el a nemzeti ellen?ll?s v?res idszaka. A nemzet ellen?ll?si jog?t megsz?ntett?k az?rt, hogy egy diktat?rikus monarchi?t tudjon bevezetni a Habsburg uralkod?. Az ellen?l-

8. k?p. Szk?ta (sz?kely) harcmodor ?br?zol?sa (Internet)

9. k?p. Szk?ta harcos a g?r?g v?z?n (Forr?s: Caspar Meyer: G?r?g-szk?ta m?v?szet...)

67

T?RT?NELEM

10. k?p. Caspar Meyer: G?r?g-szk?ta m?v?szet sz?let?se Eur?zsi?ban c. k?nyv c. lapja.

Id?zz?k ide az esk? sz?veg?t: ,,Mi I. Ferenc J?zsef, Isten kegyelm?bl, mint Magyarorsz?g ?s t?rsorsz?gainak ?r?k?s ?s apostoli kir?lya: esk?sz?nk az ?l Istenre, boldogs?gos szz M?ri?ra s az Istennek minden szenteire, hogy az Isten egyh?zait, Magyarorsz?g ?s t?rsorsz?gai t?rv?nyhat?s?gait, s egyh?zi ?s vil?gi mindenrend lakosait, jogaikban, kiv?lts?gaikban, szabadalmaikban, t?rv?nyeiben, r?gi j? ?s helybenhagyott szok?saiban, megtartandjuk, mindenkinek igazs?got szolg?ltatunk; Magyarorsz?g ?s t?rsorsz?gai jogait, alkotm?ny?t, t?rv?nyes f?ggetlens?g?t ?s ter?leti ?ps?g?t, s?rtetlen?l fentartandjuk; dics?lt II-ik Andr?s kir?ly t?rv?nyeit, (kiv?ve mindazon ?ltal azon t?rv?nyek 31-ik cikk?nek z?rad?k?t, mely ?gy kezddik: ,,Quad si vero Nos" eg?szen azon szavakig: ,,in perpetuam facultatem") megtartjuk. Magyarorsz?g ?s t?rsorsz?gai hat?rait ?s a mi ezen orsz?gokhoz b?rmi jog ?s c?men tartozik: el nem idegen?tj?k, meg nem csonk?tjuk, st a mennyire lehet gyarap?tjuk ?s kiterjessz?k s megteendj?k mind azt, a mit ezen orsz?gaink k?zjav?ra, dicss?g?re ?s ?regb?t?s?re igazs?gosan megtehet?nk. Isten Minket ?gy seg?ljen s annak minden Szentjei!" Ezzel folytat?dott Ferenc J?zseffel is a Habsburg-Lotaringiai dinaszti?nak a magyar nemzet ir?ny?ba t?rt?n jogs?rt?se. Az ?r?kl?si rend ?s a magyar k?zjog megs?rt?s?vel ker?lt tr?nra is. A koron?z?si esk?sz?veg?t sem tartotta be. Ez?rt a magyar Szentkorona jog?nak ?rtelm?ben tr?n foszthat?v? lett a Habsburg-Lotaringiai di-

nasztia, amelyet Bethlen Istv?n gr?f meg is tett. Szerencs?nkre tr?nfosztott lett a HabsburgLotaringiai dinasztia Magyarorsz?gon.

Visszat?rve a sz?kelys?g, mint nemzet mind k?zjogi ?s politikai ?rtelemben 1868. XLIII. tc. ?letbel?p?s?vel sznt meg. Megszn?s eltt nemzetgyl?seket tartottak, bel korm?nyzatot ?rint t?rv?nyeket hoztak. Saj?t si szabads?gukkal ,,libertas Siculorum" t?rv?ny?kkel ,,lex siculorum," szok?sukkal ,,consuetudo Siculica" ?s jogukkal ,,ius Siculicale" ?ltek.

A Habsburg politika l?nyege pedig, hogy a magyars?gnak ne legyen st?rt?nete, ne tudja bizony?tani skereszt?ny m?ltj?t, tov?bb? ne kapcsol?djon t?rt?nelmileg ?s kultur?lisan egyetlen birodalomhoz sem. Szerencs?re a sz?kely nemzet rendis?g?nek idszak?t visszamenleg nem tudta befoly?solni, mert Erd?lyre nem vonatkozott ez a Habsburg hat?s, hiszen a fejedelems?g idej?re m?r az eur?pai ?llapot szil?rdul meg.

Amit tehetett, hogy a sz?kely frendet nem engedte be a felsh?zba. Helyett?k nagym?rt?kben 1526-ut?n kialak?tott indigen?tus azaz a honfi?s?t?s int?zm?nye biztos?totta a Habsburgoknak a vezet r?teget. Az indig?n?k magukkal hozt?k a k?lorsz?gi rangjukat is.

11. k?p. Krisztus jelk?p (Forr?s: Pannon enciklop?dia. A magyars?g k?zik?nyve, Budapest: Pannon Kvk. 1993.)

?sszegezve: A Szentkorona rendk?v?lis?g?nek eszm?je a magyar m?lt, a Tan a Szentkorona fogalma k?r? rendezhet elvek, n?zetek ?s szab?lyok egy?ttese, mely a Werbczy Istv?n 1514-es szok?sjogi gyjtem?ny?ben egys?ges szerkezetbe foglalta a r?gi megl?v t?rv?nyeket.

Ez a polg?ri fejld?s akkor is t?lmutatott az eur?pai szinten. A magyar jogforr?s alapja volt a magyar szellemis?g fejld?snek a Szent Istv?n kir?lyt?l indul? minden magyar t?rv?ny, bele?rtve a Werbczy (Verbczi) H?rmask?nyv?t ?s (1486. ?s 1492. ?vi t?rv?nyk?nyvek ?ssze?ll?t?s?ban is r?szt vett) m?g ehhez hozz? j?rultak az erd?lyi t?rv?nyek is 1540-tl 1796-ig bez?r?lag, ez a jogfolytonoss?g a Corpus Juris-ba is be?p?lt. A magyar alkotm?ny korszakai a t?rt?neti alkotm?nnyal

68

indul ?s a 2012. janu?r 1. Magyarorsz?g Alapt?rv?ny?vel z?rul. Az els korszak 1000-1946 k?z?tt az 1222-es Aranybulla, majd Werbczy H?rmask?nyve (Szent Korona-tan) ?s az 1848. ?vi t?rv?nyek, ez ?sszesen 946 ?vet ?lelt ?t.

?llamforma uni?s kir?lys?g, tag?llamok: Sz?kelyf?ld, Erd?ly, Sz?szf?ld, Horv?torsz?g, Szlov?nia. Ebben a korszakban a sz?kelys?g, mint nemzet k?zjogi ?s politikai ?rtelemben 1868. XLIII. tc. ?letbel?p?s?vel sznik meg.

A sz?kely nemzet a K?rp?t-medencei 3500 ?vbl a magyar kir?lys?gban 868 ?vet ?lel ?t. A m?sodik korszak 1946-1948 k?z?tt 1946. ?vi I. tv. A k?zt?rsas?gi ?llamform?r?l: alkotm?nyos alapt?rv?ny.

Az alapt?rv?ny figyelmen k?v?l hagyta a magyar orsz?gon ?l sz?kely n?p, jogos ?nrendel-

T?RT?NELEM

kez?si ig?ny?nek megfogalmaz?s?t ?s kinyilatkoz?s?t, ez az idszak 2 ?vet takar. A harmadik idszakot 1949-1989-ig, mintegy 40 ?vig az 1949. ?vi XX. tv. szab?lyozta, ?s a sz?kelys?g helyzete sem v?ltozott. A negyedik korszak 1989-2012. 1989. ?vi XXXI. tv.: jog?llamis?g idszak?ban ers a sz?kelys?g ir?ny?ba a magyar nemzet szimp?ti?ja. Az ?t?dik korszak a nemzeti korm?ny k?tharmados parlamenti t?bbs?ggel 2012. janu?r 1. l?trehozza Magyarorsz?g Alapt?rv?ny?t. A sz?kelys?g nemzeti lobog?ja k?z?p?letekre ker?l. A Szentkorona ter?let?n ?l n?peket ?s a magyar nemzet meghat?roz?s?t a Magyarok VIII. Vil?gkongresszus?nak z?r? konferenci?j?n r?gz?tett?k 2012. augusztus 20-?n, Budapesten. De a sz?kely nemzet bizony?tott szk?ta m?ltj?nak alkotm?nyos r?gz?t?se m?g nem t?rt?nt meg.

12. k?p. El?kel? honfoglal? magyar f?rfiak ?lt?z?ke (L?szl? Gyula rajza)

A saj?t t?rv?nnyel ?s m?lttal rendelkez sz?kelys?g a kir?lyi hatalom r?sze volt. A K?rp?t-

medencei sz?kelys?g kir?lyszk?ta dinasztia nemzete, ?s az Univerzit?sa a Trium Generum Siculorum a sz?kelyek h?rom nemzets?g?nek egyeteme. A nemzets?gi vezetk megtartott?k a k?z?pkorban ?s a rendis?gben is, hogy a sz?kelys?g az ?gi kir?lys?g f?ldi pajzsa, k a kir?ly ut?n az elsk. Vezetik v?lasztj?k a kir?lyt ?s az apostoli uralkod?kat. A kir?lyt v?laszt? primorok a fkegy?ri joggal rendelkez Feh?rn?k?k a feh?regyh?za b?bornokai nemcsak kir?lyt, hanem apostolt is v?-

laszt? z?szl?surak voltak. Ezen z?szl?surak nemcsak comes v?risp?nok, hanem a csal?djuk adt?k az egyh?zi v?rmegy?k p?sp?keit ?s ?rsekeit is.

A t?rt?nelm?nk jog ?sszess?g?t a Szentkorona dokument?lja. A Szentkorona, mint szem?ly a mai parlament?ris jogszerkezetben kir?lys?g ?s kir?ly n?lk?l is mk?dik, ?s nem att?l f?gg, hogy van-e kir?lya az orsz?gnak, hanem att?l, hogy a jogszerkezete uralkod? n?lk?l is mk?dik, f?ggetlen att?l, hogy a parlament?ris demokr?ci?ban a k?zt?rsas?gi eln?k vagy minisztereln?k ?l-e ezzel a lehets?ggel. A szentkoronai hat?sk?rt a magyarorsz?gi Alkotm?ny B?r?s?g vagy a Magyarorsz?gi Parlamentje, tov?bb? a hat?ron k?v?l az Eur?pa Parlament vagy annak bizotts?gai nem szk?thetik vagy vonhatj?k el.

Ez a Szentkorona isteni eredet?bl fakad. Egyben adja azt is, hogy minden teremtett ember egyenl ?s azonos.

69

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download