A magyar nemzet utolsó

[Pages:14]Csih?k Gy?rgy (Z?rich):

A magyar nemzet utols?

szabadon tett nyilatkozata

Orsz?ggyl?s?nk, Alt?tting, 1946. augusztus 20.

Kedves Bar?taim,

el?lj?r?ban k?sz?netet mondok fiatal bar?tainknak, akiknek a lelk?ben megfogant a jelen rendezv?ny terve. K?sz?netet ?rdemelnek az?rt is, mert ? figyelmeztet?sem dac?ra ? a folytat?st is v?llalt?k. Igaz: a fiatalok joga ?s tal?n k?teless?ge is, hogy ? ha ?gy alakul, ak?r ? fejjel menjenek a falnak. A t?rt?nelem tanuls?ga szerint, az ilyen falak nem is mindig olyan kem?nyek, mint hissz?k ?s n?ha ar?nylag k?nnyen leomlanak. N?ha, de nem mind?g ? ?s mi most ilyen omlaszt?sra k?sz?l?nk. Isten seg?ts?g?vel, tal?n eredm?nyesen. Nem rem?l?nk ?rte se t?mj?nt, se gl?ri?t, de ha j?l v?gezz?k dolgunk, akkor val?j?ban ?p?tkez?nk. Elad?somban az orsz?ggyl?s t?rt?nete r?vid lesz, mert tisztess?ges k?r?lm?nyek k?z?tt a l?nyeg r?viden ?sszefoglalhat?. Ellenben a bevezet?s lesz hossz?.

Elsz?r is, bven ki kell fejtsek n?h?ny fogalmat. Az?rt, mert ezek hajdan?n ? p?ld?ul az Alt?ttingi Magyar Orsz?ggyl?s kor?ban ? a magyar t?rt?nelem tudom?ny ?s jogtudom?ny alapvet ?p?tk?vei voltak, m?ra viszont a k?zgondolkoz?sb?l kikoptak, s a tudom?nyban is, legfeljebb csak torz?tott eml?k?k ?l.

M?sodj?ra fel kell id?zzek t?rt?nelmi esem?nyeket, amelyekrl a mai magyarorsz?gi t?rt?nelemtudom?nyban jobb esetben hallgatnak. Viszont, akik eset?nkben a forr?sok hi?ny?ra panaszkodnak, azoknak ?ppen ezen k?t dolog ker?li el a figyelm?t. Elz ?r?saimban m?r mindkettvel sz?ks?ges ?s el?gs?ges m?don foglalkoztam, ez?rt jelenleg itt a sz?t r?vidre fogom, honlapunkon mind megtal?lhat?. Rem?nyem szerint, jelen ?sszej?vetel?nk eml?tett meg?llap?t?saimat igazolni fogja ?s ?p?tkez?s?nk is sikeres lesz ? a Haza jav?ra.

Az Alt?ttingi Magyar Orsz?ggyl?s, ami egy menek?lt magyar orsz?ggyl?s volt, a magyar alkotm?ny ?s a magyar k?zjog t?rgy?ban, az egyetemes magyar nemzet utols?, szabad ?s mindm?ig ?rv?nyes akarat megnyilv?nul?sa. Ennek al?t?maszt?s?ra felhozott sz?mos p?ld?im k?z?l most csak egyet eml?tek. Minthogy a n?metek ?llam?val a m?sodik vil?gh?bor? ut?n senki b?k?t nem k?t?tt, ez?rt a n?met ?llam nem rendelkezik ?n?ll?s?ggal. Meg?llap?tja ezt minden odaill alkalommal a n?met orsz?ggyl?s, de az eur?pai b?r?s?g is ?t?letei indokl?s?ban napjainkig hivatkozik r?. Egyes n?met politikusok a nemzetk?zi jogban eredm?nytelen?l pr?b?lj?k a dolgot az ?jraegyes?t?sre val? hivatkoz?ssal megker?lni. Mint fentebb eml?tettem ? van t?bb ilyen p?lda is a t?rt?nelemben. K?-

7

rem, j?l ?rts?k meg: N?metorsz?gnak az?rt nem lehet alkotm?nya csak alapt?rv?nye, mert nem rendelkezik ?llami ?n?ll?s?ggal.

Az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s irataiban is hivatkoznak arra, hogy hatalom ?s jog, nem felt?tlen?l ?s mind?g fedik egym?st. Ha a kettt szembe ?ll?tj?k egym?ssal, akkor rendszerint a jog a vesztes. ?m a hatalom gyzelme a jog felett, soha nem ?r?kk? val?. Gondoljunk csak saj?t t?rt?nelm?nkre: alkotm?nyunkhoz val? t?retlen ragaszkod?sunk h?ny alkalommal szerezte vissza szabads?gunkat!

Tekintettel arra a t?nyre, hogy nemzetk?zi viszonylatban is igen elhatalmasodott az az elj?r?s, hogy tudom?nyos munk?kat ?s szerzj?ket lop?ssal v?dolva igyekeznek egyesek ellehetetlen?teni, ez?rt sietve kijelentem: ez?ttal csak a szab?mester illet?kess?g?re tartok ig?nyt ? aki hozott anyagb?l dolgozik, de mag?t az anyagot m?s hozta. ?r?somb?l az?rt ki fog der?lni, hogy a rendk?v?l hi?nyos ?s n?ha bizonytalan forr?sanyagb?l teljesen m?s ruh?t ?ll?tok ?ssze, mint napjaink magyarorsz?gi t?rt?nelemtudom?nya hordoz?i. Noha tudom?nyos munk?ban ma m?r nem felt?tlen?l sz?ks?ges minden alkalommal megeml?teni se a tz, se a ker?k feltal?l?j?t, st ?ltal?nos gyakorlat a tudom?nyban, hogy az eld?k ?p?tm?ny?t fejlesztj?k tov?bb, hiszen n?lk?l?k m?g vizet sem ihatn?nk. Aminthogy az is igaz, hogy kor?bbi meg?llap?t?sok val?s?gtartalm?t is k?teless?g?nk vizsg?lni az ?jabb ?s ellenrz?tt val?s?gos adatok f?ny?ben. Minden esetre, a jelen dolgozatomban id?zjelbe ?rva sokat id?zek kor?bbi munk?kb?l ?s mindj?rt az elej?n felsorolom a forr?sokat, a honlapunkon pedig kor?bbi munk?imban megtal?lhat?k a r?szletek ?s a pontosabb hivatkoz?sok.

Az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s r?szletes t?rt?net?t meg?rta egyik fszereplje vit?z kisbarnaki Farkas Ferenc. Kiadta a Mikes Kelemen Kiad?v?llalat M?nchenben 1969-ben, az Orsz?ggyl?s egyik r?sztvevje dr. Bokor P?l elszav?val, z?rsz?t ?rt hozz? Baross G?bor a nyugatra menek?lt magyarok egyik legjelentsebb szem?lyis?ge. A k?nyvet nekem elk?ldte 1989-ben k?s?rlev?llel vit?z Somorjai B?la, a Vit?zi Rend Arch?vuma kezelje. Ismereteim szerint ezid?ig Magyarorsz?gon egyetlen szakszer ismertet?se tlem sz?rmazik, amikor bemutattam a 2003-ban Szentendr?n, a Zr?nyi Mikl?s Nemzetv?delmi Egyetemmel k?z?sen rendezett T?zedik Magyar T?rt?nelmi Iskol?nkban. Azon a rendezv?nyen eladott a val?di Vit?zi Rendbl Radn?czy Antal fkapit?ny, aki abb?l az alkalomb?l z?szl?nkra szalagot k?t?tt a k?vetkez felirattal: ,,Eml?k?l az Egyes?letnek a Vit?zi Rend" ? a szalag egyik v?g?n a Vit?zi Rend ?s a m?sikon egyes?let?nk c?mere ?s jelv?nye, mindez sz?nesen; tov?bb? Balogh ?d?m t?rzskapit?ny, Her?nyi Istv?n, Juba Ferenc t?rzskapit?ny egyes?let?nk ausztriai aleln?ke, Krasznay B?la t?rzskapit?ny, Nagy K?lm?n ?s Somorjai B?la. Az ebbl k?sz?lt k?tet kiad?si k?lts?g?hez a Rend hozz?j?rult n?gyezer nyugat-n?met m?rk?val.

Felhaszn?lom az munk?ikat ?s eredm?nyeiket. Tov?bb? T?r?k B?la: A magyar k?zjog m?ltja ?s j?vje. Sydney, 1992 munk?j?t. T?r?k az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s alkotm?nyjogi bizotts?ga eln?ke. B?l?ny J?zsef (a k?zjog professzora, akit B?rdossy L?szl? felk?rt annak tiszt?z?s?ra, hogy Magyarorsz?g a kassai bomb?z?s ut?n t?nyleg hadat ?zent-e a Szovjetuni?nak?): ,,Sacra Regni Hungarici Corona." (Acta Historica Hungarica Turiciensia II/1, 42-43 oldal). Moln?r K?lm?n egyetemi ny. r. tan?r: ,,Magyar k?zjog, ?s alkotm?nyjogi reformok az 1937-es ?s 1938-as ?vekben." P?cs, 1942. Id?zek m?g a t?rgyhoz kapcsol?d? bs?ges ? fleg idegen nyelv ? szakirodalomb?l. A rendek t?megei ?s

8

a korona-eszme t?rt?net?rl sokat tanultam D?mmert Dezs: A k?t Hunyadi c. munk?j?b?l (Panor?ma, Budapest, 1985, 38-48. oldal). ?ttanulm?nyoztam a Tripartitumot ?s a Corpus Juris Hungarici vonatkoz? r?szeit ? fleg latinul. Ebben nagy seg?ts?gemre volt n?hai vit?z nagyk?ll?i Nagy Gyula lev?lt?ros, a MTA levelez tagja, a Szent Korona V?delmezi Sz?vets?g egyik alap?t?ja St. Gallenben, ?s vit?z Her?nyi Istv?n kandid?tus Budapesten. Adorj?nyi G?bor: ,,A magyar kir?lyok apostoli c?me." (Magyar egyh?zt?rt?neti v?zlatok. Budapest. 1990. 2. k?tet 77-87. oldal.) A Szent Korona-eszme t?rt?nete ? t?rgy?ban sokat tanultam Eckhart Ferenctl (k?nyv?nek is ez a c?me, Budapest, 1941).

K?l?n k?sz?netet ?rdemelnek fiatal bar?taink M?nchenben, akik sz?mos ?s ?rt?kes irattal gazdag?tott?k forr?saink szeg?nyes t?r?t. Ezek k?z?l sz?momra kiemelten fontos az alt?ttingi zar?ndoklat szervezj?nek, K?tai Zolt?n n?metorsz?gi vatik?ni deleg?tus jelent?sei (Delegatus Missionis Vaticanae pro Hungarians in Germania et Austria. Jahresbericht, Landshut 1948. ?S 1949. janu?r 25).

Sok kiv?l? magyar menek?lt tud?s kutat? munk?j?t tanulm?nyoztam ?vtizedeken ?t, akik nagyban hozz?j?rultak ahhoz, hogy m?ra a t?rt?nelem meg?rt?s?ben elbbre vagyok, mint ?gy ?tven ?vvel ezeltt. Amint a magyar reform?ci? nagyjainak eddig csak Genfben ?ll?tottak szobrot, ?gy ezen kiv?l? magyaroknak is csak ezzel a szer?ny ?r?ssal ?ll?tok eml?ket. A felsorol?s nem teljes ?s igyekszem abc sorrendbe rendezni a neveket: Aradi Erik, ?rkai L?szl?, Bar?th Tibor, Bobula Ida, Cser Ferenc, Cske S?ndor, Daruv?r de Yves, Dud?s Rudolf, Endrey Antal, ?rdy Mikl?s, Feh?r M?ty?s Jen, Gallus S?ndor, Gosztonyi K?lm?n, Gosztonyi P?ter, G?tz L?szl?, Hallay Istv?n, Juba Ferenc, Kaz?r Lajos, Kov?rczy Istv?n, M?ln?si ?d?n, Mehrle Tam?s, Nagy ?kos, Nagy Gyula, Nagy S?ndor, N?dasy T. Jen, Pad?nyi Viktor, R?v?sz L?szl?, Rojk?n? Bakos Ibolya, Simon Endre, Simon Zolt?n, Tim?r S?ndor, Vajay Szabolcs, Vars?nyi Gyula, Vass Ferenc, V?mos-T?th B?tor L?szl?, V?ralljai Csocs?n Jen. Ez harminchat szem?ly ? k?z?l?k huszonegy egyes?let?nk tagja lett, a t?bbi kor?bban elhunyt. N?lk?l?k a magyar t?rt?nelemtudom?ny ? legal?bbis szeg?nyebb lenne.

FOGALMAK

Magyar

N?pnev?nk sz?rmaz?s?ra csak sok magyar?zkod?s van. Ezt a sz?t, ?gy, hogy ,,magyar", ebben a form?ban a 15. sz?zad eltt m?g senki nem bizony?totta. Megnyugtat?an eddig m?g senki nem bizony?totta azt sem, hogy mi?ta ?s mi?rt lett n?pnev?nk a ,,magyar"?

A Corpus Juris Hungariciben (Magyar T?rv?nyt?r) tal?lhat? magyar t?rt?nelmi alkotm?nyunkban a ,,magyar" sz? kb. 1008-t?l 1844-ig a latin hivatalos nyelv?nk?n nem tal?lhat?. Jegyezz?k meg, hogy a T?rv?nyt?r jelenlegi ?rott form?j?ban, ugyancsak a 15. sz?zadban Istv?n-ra keresztelt Sztephanosz kir?lyunk els dekr?tum?val kezddik (kb. 1008).

Alkotm?nyunkban a kir?ly ,,Rex Hungarorum", a korona ,,Hungarici", a vil?g n?pei nyelv?ben orsz?gunk neve ,,Hungaria", n?pnev?nk ,,hungar". A ,,hungar" sz? ,,hun" tagja egy b harmincezer ?ves eur?zsiai m?ltra visszatekint n?pess?g ?sszefoglal? neve, a ,,gar" sz? pedig jelent ter?letet ?s n?pet.

9

Nemzet, n?p, kisebbs?g

T?rt?nelmi alkotm?nyunkban a ,,gens hungarorum" v?rszerinti kapcsolatot jelent, a ,,natio hungarorum" pedig t?rsas?got, t?bb ,,gen"-t.

?rp?d honfoglal? n?pe a K?rp?t-medenc?be fejlett koronafogalommal ?s ?llamfogalommal ?rkezett, ?rott forr?sok rendezett orsz?ggyl?sekrl tud?s?tanak.

Latin nyelv alkotm?nyunk szerint mi mindannyian a Korona tagjai vagyunk: ,,membra"; a kir?ly a Korona feje: ,,caput" ?s a kett egy?tt a: ,,Totum Corpus Sacrae Regni Coronae" ? az Orsz?g Megszentelt Koron?j?nak eg?sz teste, azaz az eg?sz magyar n?p, amit magyarul ut?bb ,,nemzet"-nek is mondunk. Ebbl nem marad ki senki. Hunyadi M?ty?s nevezetes megv?laszt?sa a ,,Duna jeg?n" 1458. janu?r 24-?n a ,,multitudo"=sokas?g tette volt. D?mmert Dezs hivatkozott munk?j?ban errl ?gy ?r: az ,,1440 janu?rj?ban Bud?n kezdd orsz?ggyl?sen az orsz?g minden t?j?r?l ?rkez rendi sokas?g adjon ir?nyt a t?rt?nendknek." Majd. ,,Az az ?r?sos dekr?tum, amely 1440. j?lius 17-tl kezdve, a nevezetes budai orsz?ggyl?srl fennmaradt, h t?kre annak a folyamatnak, hogy p?tolja az alattval?k sokas?ga a maga sz?m?ra v?delm?l a tle ? idk?zben ? elvett kir?lyeszm?t. ...a latin nyelv dekr?tum elemz?s?nek ind?t? kulcsszava elssorban a 'multitudo=sokas?g' kifejez?s. ...nem cs?kkenti a sokas?g ?rt?k?t az sem, hogy elssorban az orsz?g nemess?g?rl van sz?. ... Mellett?k m?r ott vannak a szabad kir?lyi v?rosok nem nemes k?pviseli is. N?pk?pviseleti orsz?ggyl?st m?g senkitl sem k?rhet?nk sz?mon a 15. sz?zadban. Anakronisztikus ugr?sokat nem lehet tenni a fejld?sben: a nemzet k?pviselet?nek kell megsz?letnie elbb a nemesi jelleg orsz?ggyl?sen, ?s most ?ppen ez t?rt?nik. ... Az ?rp?dok ut?n visszanyert?k v?laszt?si szabads?gukat ?s ennek az eszm?nek a fontoss?ga m?r akkor is ?rv?nyre jutott, amikor K?roly R?bertet annak idej?n harmadszor is meg kellett koron?zni Szent Istv?n koron?j?val. ... D?nt s?ly? mondatok ker?lnek az orsz?ggyl?s dekr?tum?ba: '...a koron?z?s mindig az orsz?glak?k akarat?t?l f?gg, ?s a korona hat?konys?ga ?s ereje az j?v?hagy?sukon alapul'. ... A Vestigia comitiorum m?r az eg?szen ?ltal?nos ,,regnicola"= orsz?glak?, ?s nem az elk?l?n?t nobilis=nemes megjel?l?ssel fejezi ki a nemzeti akarat birtokos?t ? ?s ez a m?sodik kulcssz?." (D?mmert 38-41. Oldal.) Jegyezz?k meg, hogy Magyarorsz?gon m?g a 19. sz?zad elej?n is minden 21-ik ember nemes volt; ez a sz?m a franci?kn?l 108, a csehekn?l 828.

Sztephanosz parancs?ra alap?tott udvari kamara nyelve a latin ? egy holt nyelv, mi?ltal ?llami nyelv?nk a latin ? 1844-ig, Eur?p?ban a Vatik?n mellett a legtov?bb. ?gy ?llamunkban senki nem esett nyelvi megk?l?nb?ztet?s al?. Werbczy orsz?gb?r? kor?ban ?rta egy m?sik f?rnak: ,,Igazs?got tartozom szolg?ltatni mindenkinek, legyen az ak?r cig?ny, vagy zsid?, ha a Szent Korona alattval?ja ?s k?ri."

A fentiek alapj?n teh?t joggal felt?telezhetj?k, hogy a magyar n?pn?v a kir?lys?gunkat alkot? valamennyi n?p ?sszefoglal? megjel?l?se, amint volt m?r a t?rt?nelemben a hun, a szk?ta, a kelta, a turk, a germ?n, a sclav=szl?v stb. Pontosan ?gy tal?lhat? ez latin nyelv ?rott t?rt?nelmi alkotm?nyunkban ? amint ezt az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s?nk is meg?llap?totta: ,,Magyarorsz?gon a kereszt?nys?g ?s nemzet ?llami ?lete egy idben kezddik. Az erk?lcs, a vil?gn?zet, a t?rv?nyek, a nemzeti szok?sok ?s hagyom?nyok ezer ?ven kereszt?l ebbl a vil?gb?l

10

erednek. Magyarorsz?g alkotm?nyos ?llamberendez?se a legr?gibb az eur?pai kontinensen, t?rt?nelmi fejld?s eredm?nye. A magyar ?llamnak ezer ?ven ?t volt kir?lya ?s van t?rv?nyhoz? hatalmat gyakorl? orsz?ggyl?se. ... Az ezer?ves alkotm?ny ?s a magyar n?p felfog?sa szerint, a nemzet ?sszess?g?ben (szimbolikusan a Szent Koron?ban) van minden jog alapja. Ez a legtiszt?bb demokr?cia forr?sa, amely nem ismer elnyom?st, erszakot, oszt?lygyl?letet. ... A m?sodik vil?gh?bor? utols? ?veinek egyes jelens?gei idegen hatalom el nem h?r?that? k?nyszer?nek mins?lnek."

A folyamat alapveten magyar ?s lovas mvelts?g?nkben gy?kerezik. A ,,kisebbs?g" sz?p magyar sz?, de amit ma a n?pek k?z?ss?ge ?s a nemzetk?zi jog ,,kisebbs?g" alatt ?rt ? az n?lunk ?gy soha nem l?tezett. P?ld?ul a nemzeti kisebbs?g ? az n?lunk nemzetis?g ?s tagja a Megszentelt Koron?nak ? ?pp?gy, mint a t?bbi, ma a vil?gban ,,kisebbs?gk?nt" kezelt b?rmely n?pcsoport. Nincs a K?rp?t-medenc?ben sem ,,magyar kisebbs?g", mert itt valamennyien slak?k vagyunk ?s haz?nk a Megszentelt Korona. De?k Ferenc ,,a nemzet pr?k?tora" mondta a k?pviselh?zban 1867. febru?r 17-?n, az Alkotm?ny vissza?ll?t?sakor: "...s itt nemcsak a magyar ajk?akr?l sz?lok, hanem ?ltal?ban a Magyarorsz?got alkot? nemzetrl..." A horv?t sz?rmaz?s? Zr?nyi Mikl?s ?rta m?ly meggyzd?ssel, hogy: ,,Ne b?ntsd a magyart!"

Amikor teh?t n?p?nk nagyjai ?rt?k, mondt?k: ,,nemzeti nagyl?t?nk", ,,talpra magyar", ,,a dics magyar nemzet", ,,nemzettestv?r", ,,nemzetis?g", akkor ezalatt mind?g a Megszentelt Korona Eg?sz Test?t ?rtett?k. Akkor is erre gondolunk, amikor ?gy im?dkozunk: ,,Isten ?ld meg a magyart!"

Moln?r K?lm?n szerint: ,,Csak azt az ?llamot nevezz?k alkotm?nyos ?llamnak, ahol az ?llamhatalom gyakorl?sa ... a polg?rok r?sztv?tel?vel t?rt?nik. Ahol nincs ilyen ?rtelemben vett alkotm?nyoss?g, ott ?nk?nyuralom van, s az ?llam tagjai nem akt?v polg?rok, hanem csak passz?v alattval?k." T?rt?nelmi alkotm?nyunk errl pont ?gy rendelkezik.

E bonyolult ?s saj?tosan magyar ?llamelm?letet t?rt?nelmi folyamat?ban kell meg?rteni, r?ad?sul minden porcik?j?ban, az Eur?pa t?bbi r?sz?n ismeretlen lovas mvelts?g?nk term?ke. A ,,gens hungarorum" (ma ?gy mondjuk: magyar nemzet) ?rp?d honfoglal?sa idej?n egy k?z?s, n?hol misztikus stl val? lesz?rmazott, v?rszerinti rokon n?p, a t?rzssz?vets?g. Az ?rott forr?sok szerint 108 nemzetts?g alkotta. A nemzetts?g nagycsal?db?l, ezek pedig csal?dokb?l ?lltak. Korona-elm?let?nk szerint ez egy ,,membra", azaz ,,tag". Felteheten idesorolhat? egy sor t?red?k n?p is, amelyek k?l?n-k?l?n ,,membra"-k, tal?n v?rszerinti kapcsolatban is ?llhatnak ?rp?d n?p?vel. Ezek lehetnek a hun illetve szk?ta ?s az avar birodalom K?rp?t-medenc?ben megmaradt t?red?k n?pei, mint p?ld?ul szarmat?k, avarok, valamint egy sor k?l?mb?z idben csatlakozott n?pt?red?k: kabarok, sz?kelyek, besenyk, kunok, j?szok, pal?cok, tat?rok, ?rm?nyek, her?nyek, cs?cs?nyek stb. Tov?bbi ilyen ,,membra"-k, de nem tagjai a ,,gens hungarorum"-nak az idekeveredett ?s k?sbb felvett scl?vok, germ?nok, rom?nok, cig?nyok, izmaelit?k stb.

A ,,gens hungarorum" teh?t egy ,,membra" azaz egy nemzet, ?s a t?bbi ,,gen" pedig sz?haszn?latunkban nemzetis?gek. Ezeket ?sszefogja a kir?ly, a ,,caput", s egy?tt alkotj?k az ,,Orsz?g Megszentelt Koron?ja Eg?sz Test?t", t?rt?nelmi alkotm?nyunkban latinul: ,,Totum Corpus Sacrae Regni Coronae". Ez

11

?gy egy?tt az Orsz?g Megszentelt Koron?j?nak eg?sz teste ? azaz n?pe ? amint ezt ?gy az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s?nk is lesz?gezte.

Ez a saj?tos ,,magyar nemzetfogalom", ami tartalm?ban teljesen m?s, mint az Eur?pa m?s r?szein j?val k?sbb kialakult nemzetfogalom. Ez?rt, a Magyar Kir?lys?g ter?let?re ?s t?rt?nelm?re teljesen ?rtelmezhetetlen az ugyancsak m?shol kialakult sovinizmus ?s nacionalizmus ? s ha valakik m?gis idevet?tik, az vagy mer kital?l?s, vagy t?rt?nelmi ferd?t?s. Amitl n?lunk nemzetis?geink idnk?nt f?lhettek, az a magyart n?ha m?g jobban is s?jtotta, mint ket, ?s mindaz szinte kiz?r?lag csak idegenbl j?tt kir?lyaink alatt. Habsburg M?ria Ter?zia magyar kir?lyn az si jogaikr?l fegyvertelen?l t?rgyal? sz?kelyeket halomra l?vette Madefalv?n 1764. janu?r 7-?n. Ek?zben agyond?delgette a t?r?k ?ltal kipuszt?tott magyarok hely?re betelep?tett idegeneket. Ki sz?molta ?ssze, hogy h?nyszor kellett a magyar kir?ly ellen saj?t haz?nkban fegyverrel fell?pn?nk jogaink, st szabads?gunk v?delm?ben? Ehhez k?pest, mit tudnak a t?bbi ,,membra"-k felhozni ellen?nk? Valamennyien saj?t akaratukb?l j?ttek hozz?nk, t?bbnyire menek?lv?n saj?t v?rengz uraik ell. Vonzotta ket a magyarok gazdags?ga, jogbiztons?ga. A Magyar Kir?lys?gban senkit sem ?ld?ztek nyelve, vall?sa, nemzeti hovatartoz?sa miatt. Legfeljebb a magyart...

Nemzeti ?nrendelkez?s, jogfolytonoss?g

Nemzeti ?nrendelkez?s?nk a K?rp?t-medencei t?rt?nelm?nk sor?n sokszor s?r?lt, sokszor csak korl?tozottan ?rv?nyes?lt, de orsz?gunk eg?sz ter?let?n csak 1944. m?rcius 19. ?ta sz?netel. T?r?k B?la szerint: ,,...az alkotm?nyos ?llami fhatalom 1944. okt?ber 14-?n megsznt".

Meg?llap?tja ezt az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s is, ?s a jogfolytonoss?g t?rgy?ban a k?vetkez hat?rozatot hozta: ,,Magyarorsz?g nev?ben csak a magyar ?llam alkotm?nyos k?pviselte jogosult nyilatkozni. Ez a jog az 1939-ben megv?lasztott ?s 1939. j?nius 14. napj?n alkotm?nyos form?k k?z?tt megalakult Orsz?ggyl?st illeti meg." ,,...?gy a k?t h?z hivatalban lev eln?keinek, illetve helyetteseinek eln?klete alatt ? augusztus 20-?n ?jjel 3 ?rakor kezdet?t vette." ,,Az ?gynevezett Nemzetgyl?s teh?t nem d?nti meg az 1939-es Orsz?ggyl?s t?rv?nyes ?s alkotm?nyos volt?t, amely jogait ugyan de facto nem gyakorolhatja, de jure azonban vitathatatlanul a magyar ?llameszme egyetlen megl?v t?rv?nyes reprezent?nsa. ... K?l?nben is, a jog ?s a hatalom nem sz?ks?gszeren j?r egy?tt."

Farkas szerint: ,,Az Orsz?ggyl?s tagjai kisebb-nagyobb csoportokban folyamatos megbesz?l?seket tartottak ?s az az egyhang? v?lem?ny alakult ki, hogy az 1947. ?vi P?rizsi B?keszerzd?s ut?n f?l ?ven bel?l az Orsz?ggyl?snek m?g egyszer ?s utolj?ra ?l?seznie kellene. ... 1946 sz?n elhat?rozt?k, hogy a kapcsolatos alkotm?nyjogi k?rd?sek elzetes ?s alapos megvitat?s?ra h?sztag? int?z bizotts?got jel?lnek ki. ... Abb?l indultak ki, hogy az alkotm?nyosan meghozott 1944. ?vi VII. t.-c. az Orsz?ggyl?s ?lettartam?t a b?kek?t?s ratifik?l?s?t?l sz?m?tott tov?bbi f?l?vre meghosszabb?totta..."

A jelen rendezv?ny egyik fiatal koll?ga r?sztvevje megtal?lta az Orsz?ggyl?s alkotm?nyosan hozott ezen hat?rozata eredetij?t. Eszerint a meghosszabb?t?s v?gs hat?ridej?re Alt?ttingben ? felteheten ? rosszul eml?keztek. A menek?ltek szakmai munk?j?ra ? sajnos ? ez, a k?sbbiekben is jellemz, hiszen az eredeti forr?sokt?l el voltunk z?rva. Ennek dac?ra, oktalannak tartok minden ?r-

12

vel?st, ami erre a t?ved?sre alapozva k?ts?gbe vonn? az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s alkotm?nyos mivolt?t. Egyr?szt az?rt, mert amikor a Magyar Orsz?ggyl?s ezen hat?rozata sz?letett, akkor m?r vil?gos volt, hogy a h?bor?b?l vesztesk?nt ker?l?nk ki, de annak a t?rt?nelem sz?mtalan bizony?t?k?t adta, hogy a f?ld?n akkor nemigen volt ember, aki l?tta volna a k?vetkezm?nyeit, m?g kev?sb? annak idrendj?t. Aki pedig m?gis pr?b?lkozna ilyen ?rvel?ssel, az sz?veskedj?k tudom?sul venni, hogy ezt a hat?rozat?t egy olyan orsz?g gyl?se hozta, ahol akkor k?zel ezer ?ve volt ?rott alkotm?ny ?s azon alapul? orsz?ggyl?s. N?h?ny ?vtized ?ta l?tez orsz?g, vagy int?zm?ny rendj?re oktalans?g ilyenkor hivatkozni. Azt viszont a jogban val? csek?ly j?rtass?ggal rendelkez szem?ly is bel?thatja, hogy a jog alkalmaz?s?n?l a sz?veg mellett, mind?g figyelembe kell venni a jogalkot? sz?nd?k?t, ami a jelen esetben minden vita felett ?ll. Egyebek mellet ez?rt is tartja a jogtudom?ny a t?rt?nelmi alkotm?nyt magasabb rendnek, mert ,,...a charta jog?sz tehetetlen?l ?ll az alkotm?nylev?l h?zagai eltt".

A mi t?rt?nelmi alkotm?nyunk szellem?ben az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s alkotm?nyos volt ? csonka ?llapot?ban is. Az a k?r?lm?ny pedig, hogy megsz?llt ter?leten j?tt l?tre, szint?n nem von le semmit az ?rt?k?bl, mert hol volt akkor Eur?p?ban olyan ter?let, ami nem volt megsz?llva? ?s mik?nt lehetett volna akkor oda eljutni ? magyar orsz?ggyl?st tartani? A semleges Sv?jc p?ld?ul komoly mszaki z?rral ?s katonai ervel tartotta ter?let?t z?rva. Aki ennek ellen?re oda bejutott, azt ott is azonnal k?nyszert?borba intern?lt?k.

Moln?r szerint: ,,A fhatalom az ?llamnak az az eszmei alkot?eleme, amely az ?llam re?lis alkot? elemeit (ter?let, n?p) ?sszefoglalja. ... Az ?llamszem?lyt megillet legmagasabb hatalmat szuver?n hatalomnak nevezz?k. ... A k?zjogi szuverenit?s jelenti egyr?szt az ?llamnak ter?lete ?s tagjai feletti legmagasabb, jogilag korl?tlan ?s feleltlen rendelkez?si jog?t (fels?gis?g); m?sr?szt kiz?r?s?t minden idegen hatalom ?njog? ?rv?nyes?l?s?nek az ?llam ter?let?n (f?ggetlens?g). ...a magyar t?rv?nyhoz?s b?rmely magyar t?rv?nyt hat?lyon k?v?l helyezhet. ?r?k ?rv?ny t?teles t?rv?nyek nincsenek." Ez nem ig?nyel magyar?zatot ? Alt?tting vonatkoz?s?ban sem.

Az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s hat?rozatai ?gy foglalhat?k ?ssze, hogy a Megszentelt Korona jogfolytonoss?ga f?nn?ll. A tov?bbiakban vizsg?ljuk meg ezt a kijelent?st.

,,Sacra Regni Hungarici Corona" a neve ? t?rt?nelmi alkotm?nyunkban, ami helyes magyar ford?t?sban: ,,Hunorsz?g (avagy) Hunok Orsz?g?nak Megszentelt Orsz?gkoron?ja". A magyar kir?ly ? ha r?szletesen ki?rt?k, akkor ,,Rex Hungarorum" ? ami magyarul annyit tesz, mint ,,Hun Orsz?g (avagy) Hunok Orsz?g?nak Kir?lya". Senkinek sincs joga 844 ?v ut?n azt ?ll?tani, hogy ezek a kir?lyaink nem tudt?k, hogy k kik.

Addig, am?g Magyarorsz?g kereszt?ny kir?lys?g volt, nem volt semmi baj azzal, hogy Szent Koron?t, vagy csak koron?t ?rtak, mondtak. A sz?veg?sszef?gg?sbl kider?lt, hogy mirl van sz? ?s ebben mindenki meg is egyezett. Ami?ta haz?nkban az ?gynevezett ,,liber?lisok" ?s a kommunist?k is uralkod? szerephez jutottak, az?ta egyre t?bben lehagyj?k az orsz?g jelv?ny?rl, a koron?s kisc?merrl a koron?t, mert az ? szerint?k ? kir?lyi ?s r?mai egyh?zi dolog. Arra m?r t?bben is felh?vtuk a figyelmet, hogy a korona nem kir?lyi (rex), hanem az orsz?g koron?ja (regnum). Sz?mos korai t?rt?nelmi iratunkban is kifejezetten hivatkoznak erre ? ?vsz?zadok ?ta. Ami?ta t?bb koron?t is ,,szentnek"

13

mondanak, az?ta egyesek koron?nk neve el? odateszik, hogy ,,magyar" ? aminek se ?rtelme, se forr?sa. Ez amolyan ,,konyha nyelv". Jegyezz?k meg, hogy a most nek?nk alkotm?ny helyett ?rt ,,alapt?rv?nyben" is hol ,,Szent Korona" szerepel ? ami ?gy ?rtelmezhetetlen, hol meg ,,magyar Szent Korona" ? amit viszont nem tettek az orsz?g z?szlaj?ra.

T?rt?nelmi alkotm?nyunkban ?ll, hogy ,,Sacra Corona radix omnium bonitum et iurium" ? azaz: minden tulajdon ?s jog forr?sa a Megszentelt Korona. A koron?z?ssal a kir?lyra csak a korona jogainak gyakorl?s?t ruh?ztuk. T?r?k B?la szerint, n?lunk a k?zt?rsas?g, vagy a monarchia k?z?tti megk?l?nb?ztet?s nem jelent alkotm?nyjogi probl?m?t (10. oldal). Moln?r szerint: ,, A jogfolytonoss?got megszak?tja a forradalom, ami nem egy?b, mint a jogszer alkotm?ny megv?ltoztat?s?ra, vagy megd?nt?s?re ir?nyul? erszak. ...A biztos?t?kok elseg?tik ?s megk?nny?tik az ?llam?letnek az alkotm?nyjog ?ltal meg?llap?tott mederben val? tart?s?t, de igazi tartalommal mind e t?rv?nyeket a polg?roknak az alkotm?nyhoz val? elsz?nt ragaszkod?sa t?lti meg. Ez az egyetlen val?di alkotm?nybiztos?t?k..." Az Alt?ttingi Orsz?ggyl?s minden r?sztvevje ebben a szellemben cselekedett.

Ezt a jogfolytonoss?got megszak?tott?k az 1946. ?vi I. t?rv?ny ( ,,Magyarorsz?g ?llamform?j?r?l" ? amit ?n tartalma alapj?n alapt?rv?nynek tekintek) ?letbel?ptet?s?vel ? a magyar b?r?s?gok ?t?let?ket mindaddig a Szent Korona nev?ben hozt?k. A jogfolytonoss?g teh?t fenn?ll, de erszak folyt?n mindm?ig sz?netel.

Bel?tom, hogy a jelen dolgozat eszmefuttat?s?t k?vetni nem k?nny, kiv?ltk?ppen annak, aki ilyen ir?nyban kev?ss? t?j?kozott. De annak is, aki mindezekrl m?st tanul... L?ssuk a folytat?st.

?llamforma

Moln?r szerint: ,,Magyarorsz?g ?llamform?ja Szent Istv?n ?ta a kir?lys?g. A nemzet ?lete k?zel egy ?vezreden ?t teljesen ?sszeforrott a kir?lys?ggal. A monarchia az hatalm?t kezdettl fogva (V?rszerzd?s) a n?p r?sztv?tel?vel gyakorolja. Ez?rt Magyarorsz?g alkotm?nyos monarchia ?spedig 1848-ig rendileg korl?tozott, 1848 ?ta n?pk?pviseletileg korl?tozott alkotm?nyos monarchia." Pontosan ?gy hat?rozta ezt meg az orsz?ggyl?s?nk is Alt?ttingben. Tegy?k hozz?, hogy ? t?rt?nelemtudom?nyunk nem kis dicss?g?re ? m?ig nem tudni, hogy hol, mikor ?s mennyi V?rszerzd?st k?t?tt?nk?

Az egyik V?rszerzd?s fennmaradt sz?veg?t Anonymusnak k?sz?nhetj?k, aki ,,Gesta Hungarum" c?m latin nyelv mv?ben k?zli sz?veg?t. Minden esetre, ?rott t?rt?nelmi alkotm?nyunk a V?rszerzd?ssel kezddik. A val?di alkotm?nyjog?sz sz?m?ra a V?rszerzd?s harmadik pontja a legjelentsebb, amely arr?l sz?l, hogy az ?rp?dot megv?laszt?k ?s lesz?rmazottjaik a vez?r tan?cs?b?l ki ne z?rassanak. Teh?t, az eur?pai fejld?snek akkori ?llapot?ban, amikor az Isten kegyelm?bl uralkod? abszol?t kir?lys?g m?r kialakult, a magyars?g alkotm?nyt, st egy olyan alkotm?nyjogi vez?relvet fogadott el, amely biztos?totta az ?llamf ?s az al?rendeltek egy?ttmk?d?s?t. Ebben m?r felismerhet, hogy a nemzet az ?llami fhatalom gyakorl?s?t m?r akkor is megosztottnak tekintette a vez?r ?s tan?csa k?z?tt ?s ez fontos t?nyez, mert arra utal, hogy az alkotm?nyoss?g az ?llamf ?s az orsz?ggyl?s egy?ttmk?d?s?ben tal?lhat?. Mai kifeje-

14

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download