Magyar Nemzet. 5 Szabad volt-e a pápának hallgatni?

[Pages:1]P ? n t e k , 1965. j a n u ? r 8.'.

MagyarNemzet.

__5

Szabad volt-e

a p ? p ? n a k hallgatni?

?rdi eredm?nyek

T?rsadalmi fogad?k?pess?get I

?sszefoglal? kiadv?ny a Hochhuth-dr?ma vit?j?r?l

Rolf Hochhuth ?A helytar

t? c?m darabja ink?bb vi

l?gn?zeti, m int irodalm i s?

kon hatalm as vit?t v?ltott ki a N?met Sz?vets?gi K?zt?r sas?gban ?s m?s nyugati ?l lamokban. A darab egy sor orsz?g sz?nh?zainak msor?n szerepel (?gy p?ld?ul Peter Hall rendez?s?ben a londoni

kir?lyi Shakespeare sz?nh?z ban ?s Ingmar Bergman ren dez?s?ben a stockholmi dr? mai sz?nh?zban) ?s k?nyv alakban is egy sereg nyelven megjelent. Bem utat?sa ?ta nap m int nap jelennek meg

kritik?k, nyilatkozatok ?s le

velek a nyugati sajt?org?nu

mokban, term?szetesen az egyh?zi lapokban ?s foly? irato k b an is. Ezekben nem csak a darab v?delmezi ?s csod?i?i, hanem heves b?r?

k?z?tt -- Hans K?hnerW olfskehl katolikus egyh?z t?rt?n?sz is, aki tev?kenyen k?zremk?d?tt a r?mai ellen ?ll?sban. Szerinte: ?egy de m onstrat?v p?pai felh?v?snak legk?sbb azon a napon el kellett volna hangzania, am i kor a r?m ai zsid? polg?rok k?z?l az els transzportokat a hal?lba hurcolt?k. A hely zet k?zvetlen ismerete alap j?n az volt a v?lem?ny?nk, hogy a p?pa szem?lyes k?z benj?r?sa eset?n e transzpor tok nem hagyt?k volna el R?m?t ?s az rizetbev?teleket

is azonnal megsz?ntett?k

volna?.

Az egyh?zak k?pviseli k? z?tt m?sok is akadtak, akik j?zanul reag?ltak a darabra. ?gy p?ld?ul Gollvitzer pro fesszor nyugat-berlini pr?di

nultak R?m?ba ... Herbert

L. Matthews, a New York

Tim es tud?s?t?ja 1944. j?lius

5-?n h?rt adott R?m?b?l a

n?cik ?s az am erikai had?gy

miniszter vatik?ni t?rgyal?

sair?l ?s a k?vetkezket ?r

ta: ?A p?pa egyetlen gondja

eg?szen nyilv?nval?an a kom

munizmus vesz?lye Eur?p?

ban.* Egyes kardin?lisok be

sz?dei, am elyek akaratlanul

is b?tor?tott?k a n?m eteket

W ashingtonban ?s m ?su tt is

kedveztlen benyom?st kel

tettek. Nem lehet csod?lkozni

azon, hogy ?ppen a k?sbb

h?rhedtt? v?lt McCarthy ame

rikai szen?tor volt az, aki

Amerik?ban propagand?t fej

tett ki a Vatik?nnak a n?ci

N?metorsz?ggal

szembeni

"igazs?gos b?k?re* ?s a "tisz

tess?ges m egold?sra" (honou-

M ?lt ?v j?lius 12--i lap ju k ban megjelent egy cikk ?rd helyzet?rl. Ez nagy seg?ts? get adott nek?nk. Cikk?k nyom?n sok eredm?ny sz?le

tett. ?gy a gimn?zium ?p?t?

s?hez nagy l?tsz?m? brig?do kat ir?ny?tottak, ?s szeptem

ber 15-?n megkezdd?tt a ta n?t?s az ?j iskol?ban. Az ?n nep?lyes ?tad?st hazi?nk felszabadul?s?nak 20. ?vfordul? j?ra tervez?k, de a tanul?k m ?r zavartalanul tanulhat

nak. ?gy megsznt a nagy zs?

folts?g a t?bbi iskol?ban, ?s felszabadult a n?dpall?val el v?lasztott to rn aterem is. ?r?mmel ?rhatom, hogy a fi? iskola bv?t?s?hez tan?csi szerveink megadtak minden seg?ts?get ?s a m unk?latok sz?

pen haladnak elre.

Minden rem?ny megvan arre, hogy az ?rdligeti ?j iskola ?p?t?se megkezddhet ?s en nek k?vetkezt?ben felsz?mol hat? a r?gi al?d?colt iskol?

nagy teljes?tm ?ny kutak ?s terv b en van 1965-re 20 km csfektet?s is, m elynek

anyaga m ?r rendelkez?sre ?ll, de a folyamatos m unk? hoz sz?ks?g van a lakoss?g r?sz?rl a r?szjegyek pontos

fizet?s?re ?s term?szetesen to v?bbi t?rsadalm i m u n k ?ra is. A lakoss?g j? hozz??ll?s?n m?lik, hogy mennyivel tud juk meghosszabb?tani az ?l d?st hoz? v?zvezet?ket.

A rossz j?rd?k hossza is cs?kkent 3 km-rel. Ennyi k?

sz?lt el ebben az ?vben ?s 400 m ?ter k?ves u ta t is si ker?lt ?p?tem.

?zleth?l?zatunk k?t ?j perem bolttal ?s egy igen sz?p ni--f?rfi divat?zlettel bv?lt.

Befejez?s eltt ?ll ?s r?vide sen elk?sz?l -- b?r egy ?v k?

s?ssel -- a gy?gyszert?r is. Egy fontos k?rd?sben k?r

j?k az ?n?k seg?ts?g?t. S aj nos, illet?kesek nem figyelnek fel az ?rden kereszt?l veze

Koss? Istv?n hasonl? c?m mel megjelent cikke h?ven t?kr?zi idegenforgalmunk va l?s?gos helyzet?t. Elssorban val?ban a t?rsadalmi fogad?-

k?pess?g n?vel?s?n van a hangs?ly, b?r ezzel p?rhuza mosan kell haladnia az ide genforgalmi szeml?let kiala k?t?s?nak.

Idegenforgalmi szakembe reinknek gyorsan fel kellene m?rni azokat a ter?leteket, amelyeken a t?rsadalnv' foga d?k?pess?g n?vel?se ?letbe

v?g?an fontos az 1965. ?vi idegenforgalom lebonyol?t?s? hoz. Ezzel p?rhuzam osan ki kellene dolgozni azt a norm?t, melyet az ig?nybe vett lak? sok tulajdonosait?l minimum

k?nt kellene megk?vetelni a

tisztas?g, komfort, k?nyelem, kultur?lts?g stb. szem pontj? b?l. Ugyanakkor m indazokat, akik otthonukat k?lf?ldiek rendelkez?s?re bocs?tj?k, akik kifog?stalanul ell?tj?k a ma

l?i is sz?hoz jutottak. A da k?ci?j?ban a k?vetkezket rable solution) vonatkoz? ja nak cs?folt gazdas?gi ?p?let. t balatoni ?tvonal trhetet gyar vend?gl?t? h?zigazda

rabbal kapcsolatos megnyi m ondotta: "Egyh?zi oldalr?l vaslatai mellett.

Tan?csi szerveink magasabb len ?llapot?ra. A k?zs?get ?t szerep?t ?s ez?ltal elseg?

latkoz?sok sz?ma t?bb ezer re r?g ?s ?gy szinte ?ttekint

csak felh?borod?st, v?deke z?st, ?nigazol?st hallani. Isten

Amikor egyes k?pviselk a darabbal kapcsolatban a bon

f?rum?n is m eg?rtett?k, hogy a villanyh?l?zat bv?t?s?nek

szel 7-es f?tvonal keskeny, ess idben s?kos, cs?sz?s, ?s

tik idegenforgalmunk fejld? s?t. megfelel anyagi ellen

hetetlenn? v?lt. Ez?rt a da rab kiad?ja, a Rohwolt Verlag ?Summa iniuria vagy sza bad volt-e a p?p?nak hallgat nia^ c?mmel k?tetben tette k?zz? a kritikusok ?s a pro minens egyh?zi k?pviselk

legfontosabb nyilatkozatait, valam int a k?l?nb?z ten denci?j? levelek keresztm et szet?t. Az olvas? ebbl az ?sszefoglal?sb?l t?j?koz?d?st szerezhet a vit?r?l, az egyh?zi oldalr?l te tt kifog?sokr?l ?s term?szetesen a nagysz?m? j? in d u lat? hozz?sz?l?sr?l is.

Egyh?zi oldalr?l

-- kev?s kiv?teltl eltekint ve -- ?lesen el?t?lik Hoch huth darabj?t ?s annak mon danival?j?t. Az ellenvet?sek l?nyege abban ?ll, hogy XII. Pius p?pa nem l?phetett fel a zsid?k megment?se ?rdek? ben, m ert ezzel csak rontott volna helyzet?k?n. Ezenk?v?l a p?p?nak h?romsz?zmilli? em ber?rt kellett viselnie a felelss?get azokban a neh?z idkben ?s ez a felelss?g?rzete g?tolta abban, hogy fell?pjen a zsid??ld?z?sek ellen, m ert ezzel a hitleri uralomnak al?vetett orsz? gokban a katolikusoknak ?r tott volna.

Egyes papok m?g a sz?sz? ket is felhaszn?lt?k, hogy szembesz?lljanak Hochhuth darabj?val. A m ikor.a nyugat berlini szen?tus a darab szer zj?nek a fiatal ?r?k r?sz?re alap?tott irodalmi d?jat ju t tatta, Johannes Leppich, az ism ert jezsuita atya Wedding nyugat-berlini munk?sker?let egyik tem plom ?ban 2000 hiv eltt jelentette ki: "ha Berlin polg?rmester?t nyilv?nosan bemocskolom, b?rt?nbe ker? l?k, ha azonban valaki Ber linben az elhalt Pius p?p?ra sz?r mocskot, a v?rost?l 5000 m ?rk?t kap*.

Nem tett j?t az egyh?znak, hogy r?sz?rl olyanok l?ptek fel a leg?lesebben a darab ellen, m int p?ld?ul a n?ci idkben s?lyosan komprom it t?lt Dibelius protest?ns p?s p?k, aki v?lem?ny?t abban ?sszegezte, hogy Hochhuth darabj?val nem te tt j? szol

?s az emberek ezektl az egy h?zi f?rfiakt?l csak azt a r? vid m ondatot nem hallhatj?k: ,,nagyon sajn?ljuk; bocs?ss? tok meg v ?tk?nket".*

Meg kell em l?ten?nk m?g Niem?ller evang?likus egy

h?zi vezett, aki levelet in t?zett Rolf Hochhuthhoz ?s abban -- a t?bbi k?z?tt -- ezt ?rta: "Mivel a darabj? val kapcsolatos b?r?latok tu datosan nem vont?k k?ts?gbe az ? n ?ltal ?br?zolt t?ny?l l?st ?s ?vakodtak annak c? folat?t?l, ez a k?r?lm?ny a j?vend nemzed?kek sz?m?ra bizony?t?kul fog szolg?lni a r ra, hogy mve mennyire t?r gyilagos ?s sz?ks?ges volt ?s m arad .*

Minthogy Hochhuth eg?sz

mve -- m int ismeretes -- t?rt?nelm i dokumentumokon nyugszik, az ellenv?lem?nyek

re tulajdonk?ppen nem is kellene v?laszolni. M?gis a vit?ban sok olyan ?j momen tum m er?lt fel, amely meszszemenen al?t?m asztja Hoch h u th m v?szi k?nt?sbe ?lt?z tetett, minden tekintetben in dokolt ?ll?spontj?t. ?gy t?b ben utaltak arra, hogy a XII. Pius p?pa m agatart?sa feletti elkesered?s m?g?tt fel kell ismerni a p?pai tr?nus ir?nti

bizalm at. Ez?rt k?l?n?sen ki?br?nd?t?, hogy a katolikus egyh?z minden ?ron ?rveket sorakoztat fel a darab ellen, ahelyett, hogy elfogadn? a jogos b?r?latot. Mennyivel rosszabb lenne a Vatik?n sz? m ? ra -- m ondj?k ezek --, ha a p?p?t?l, a katolikus egy h?zt?l a n?ci idkben senki sem v?rt volna b?rmilyen t?m ogat?st is. ?ppen az a nagy erk?lcsi probl?ma, hogy volt ilyen v?rakoz?s, amely re -- sajnos -- csal?d?s k? vetkezett, hogy milli?k l?tt?k azt a nagy feladatot, amely rl XII. Pius -- sajn?latos m?don -- megfeledkezett.

A vit?ban

felhozott t?nyek arr?l tan?s kodnak, hogy XII. Piusnak a zsid??ld?z?sekkel kapcsolatos passz?v m agatart?sa minden ben megfelelt eg?sz politikai hitvall?s?nak, amely abban

ni Bundestagban interpell? ci?t int?ztek a korm?nyhoz,

tervez?s?n?l sz?molni kell ?rd hatalm as ter?let?vel ?s az

ami a legnagyobb baj. s?t?t. (Hely volna sz?les?t?s?re, de

1964-es 7 km -es kereth ez 1965- az ? tp ad k a kik?vez?se is so

a korm ?ny nev?ben

oe is biztos?tottak 7 km -t, k at seg?tene.) Ezen az ? t amely t?vols?g k?t ?v alatt szakaszon nagyon sok a k?z

Schr?der k?l?gym iniszter v? a t?rsadalm i m unk?kkal to ?ti baleset, m it meg lehetne

laszolt. V?lasz?ban kifejtette, v?bbi 3 krn-rel n?velhet, ?s elzni, ha a f?tvonal a k?z

hogy a n?m et n?p erre jogo ?gy a nagyon "?get* helyeken s?g ter?let?n f?nycsvil?g?t?st

sult k?pviseli ?tj?n ism ?tel ten f?lre?rthetetlen?l kifeje z?sre juttatta a vil?g k?zv? lem?nye eltt, hogy teljes m?rt?kben tudat?ban van. milyen ?ld?z?snek ?s t?meges

megsemmis?t?snek voltak ki

t?ve a zsid?k a harm adik bi

eleget tudunk tenni a lakos s?g ig?nyeinek. Szeretn? a tan?cs min?l elbb felsz?mol ni a kir?v? eseteket. J? a la koss?g t?rsadalmi munkafel

aj?n l?sa ?s teljes?t?se is.

?p?lnek a Duna-parton a

kapna. Saj?t ernkbl ez nem megv. Ehhez k?rn?nk az il let?kesek seg?ts?g?t, hogy mi n?l elbb eltnj?n Budapest hat?r?b?l ez a s?t?t folt.

Hradee^kv B?la ?rd

rodalomban. Bels t?rv?nyek ?s nemzetk?zi szerzd?sek ?t

Hogyan besz?l a magyar ifj?s?g?

j?n megk?s?relte ezt r?szben j?v?tenni, ha ilyen m?don egy?ltal?n valam it is j?v? le het tenni. A sz?vets?gi kor m?ny m?lyen sajn?lja, hogy ezzel kapcsolatban t?m ad?so

kat int?ztek XII. Pius p?pa

ellen. Az elhalt p?pa k?l?n b?z alkalm akkor felsz?lalt a harm adik birodalom ban foly? faj?ld?z?s ellen ?s amennyi zsid?t csak lehets?ges volt, megv?dett ?ld?zi ell. A sz?vets?gi korm ?ny k?sz?net tel ad?zik annak a t?nynek,

hogy a nemzeti szocialista

rendszer buk?sa ut?n XII.

Pius p ?p a az elsk k?z?t*

volt, akik tevlegesen fell?p

tek a N?metorsz?g ?s m?s

n?pek k?z?tti kiengeszteld?s ?rdek?ben. Ez k?l?n?sen ?rt hetetlenn? ?s sajn?latoss? te szi, hogy em l?k?t ?ppen n? m et r?szrl becsm?rlik.

A Magyar Tudom?nyos Akad?mia nyelvmvel mun

kabizotts?ga nemr?g tartotta meg a fenti c?mmel hirdetett p?ly?zat?nak ?nnep?lyes d?j kioszt?s?t. M ?r a p?ly?zati

felh?v?st ism ertet cikk is az

zal az ?hajjal z?rult annak idej?n, hogy sz?vesen olvas n?nk olyan k?nyvet, amely kimer?t v?laszt adna az ?r dekes k?rd?sre: Hogyan be sz?l a mai ifj?s?g?

T?redelmesen megvallom m?g ha m aradinak is tartanak ?rte: a legnagyobb ?r?mmel azt venn?m, ha erre a k?r

d?sre nem egy k?nyv adn?

meg a v?laszt, hanem egy sz?: m agyarul!

A di?knyelv mindig is hasz n?lt olyan tolvajnyelvszer kifejez?seket, melyeik alkal m asint ugyanannak a c?lnak k?sz?nhett?k keletkez?s?ket,

lehetleg ?rthetetlenn? tenni

a besz?det a besz?lk k?r?hez

nem tartoz?k eltt. Az "ifj?

s?g nyelv?t" azonban most

m ins?tett?k elsz?r quasi

k?l?n nyelvnek, m?gpedig

olyannak, amely behatol most

m ?r a k?z-, st az irodalmi

nyelvbe is. Igaz, hogy nyo

m at?kosan

hangs?lyozt?k

ugyanakkor a nyelvk?pzd?s

helyes ir?ny? befoly?sol?s?

nak, a vadhajt?sok lenyes?s?-

nek sz?ks?gess?g?t is.

Att?l tartok azonban, hogy

m ?r maga a p?ly?zati felh?v?s

?s d?jkioszt?s, de m?g ink?bb

az eredm?nynek a felmer?lt

k?v?ns?g szerinti k?zz?t?tele,

?ppen az ellenkez ir?nyban

h at serkentleg: azok is meg

tanulj?k a meg?t?l?s?k sze

rint ezzel polg?rjogot nyert

"vag?ny* besz?det, akik eddig

m agyar nyelven besz?lteik.

Ez a hivatalos ?ll?sfoglal?s m int maga a "tolvajnyelv":

Dr. B ?l?ny J?zsef

semmivel sem hom?lyos?tja el, hogy Hochhuth darabja

A P?lvlgyi-barlang sorsa

minden?tt, ahol bem utatt?k,

nagy sikert aratott ?s ezt a A P?lv?lgyi-barlangot, fv? kol?sok ?s kir?ndul?t?megek

siker?t nemcsak irodalmi, rosunk egyik nevezetess?g?t, eltt is csaknem ismeretlen.

mv?szeti kiv?l?s?g?nak, ha 1904-ben fedezte fel Scholcz K ?v?natos lenne, ha a fv?

nem alapos kutat?si eredm ? P?l Korn?l ?s Bagyura J?nos. rosi tan?cs, vagy a Term?szet-

nyekkel al?t?m asztott vil?g Nagy szenz?ci? volt ez abban v?delmi Hivatal venn? ?t a

n?zeti m ondanival?j?nak is az idben. A lelkesed?sbl k? barlang kezel?s?t. Oldj?k

k?sz?nheti.

sbb h?tk?znapi megszok?s meg az olyan, ?vek ?ta h?z?d?

Hochhuth -- m int Ismere tes -- eddig nem enged?lyez

lett. A barlangot rizetlen?l hagyt?k, ennek k?vetkezt? ben j?v?tehetetlen rong?l?sok

probl?m?kat, m int p?ld?ul a barlang vil?g?t?sa ?s a jelen legi korszertlen, szk kis

te darabja elad?s?t a szo t?rt?ntek benne. Komoly h?z hely?be egy val?ban ide

cialista orsz?gokban, ?s ?gy eredm ?nyk?nt em l?thet vi genforgalm i c?lokat szolg?l?

a magyar k?z?ns?get is meg szont, hogy korl?tok, ?thida turistasz?ll? l?tes?t?se.

fosztotta az ?rdekes darab l?sok, l?pcsk ?s mesters?ges magyarorsz?gi bemutat?s?t?l. bej?rat l?tes?t?s?vel a bar

K?csi Ferenc ez?stjelv?nyes t?ravezet

Ezt azzal indokolta, hogy a lang utcai ruh?ban is v?gig szocialista orsz?gokban da j?rhat?.

szolg?ltat?shoz kell juttatni.

Abadi S?ndor Budapest.

Hocy ?ll az ,,eszt?iikai ?v"

mozgalom

Azt hiszem, sokan ?r?ltek dr. Domonkos Im re mv?szet t?rt?n?sz -- a Pedag?gusok Szakszervezete rajz- ?s k?p zmv?szeti tagozata titk?ra -- ?rdekes ?r?s?nak a Mv? szet szeptemberi sz?m?ban, s azt hitt?k, kezdem?nyez?se

gyorsan meg?rt?sre tal?l min den?tt, a n?pfrontn?l, a n tan?csn?l, ifj?s?gi szerveze teim?i, pedag?gusokn?l, m v?szekn?l, hiszen az ^eszt?ti

kusa bb ?let" szebb?, kultur?l tabb? tenn? k?rnyezet?nket, eg?sz orsz?gunkat, ?s egy

ilyen mozgalom tudatos?tan? a mai t?rsadalm i ig?nyeket ?s elseg?ten? azok megold? s?t.

Az 1965-?s m u n k aterv el k?sz?t?s?n?l m ?r bizony?ra sc?i helyen l?trehozt?k az eszt?tikai szervez bizotts?got a k?l?nb?z szakter?letek k?pviselivel, de a mozgalom

ir?nt ?rdekldk egyelre csak dr. Kv?ri G?born? m v?

szett?rt?n?sz, a kissz?ll?si n?pfrontbizotts?g eln?k?nek

okos ?s nagyszer kezdem? nyez?s?rl tudnak (amelyrl Gyapay D?nes sz?molt be a M agyar Nemzet decem ber 2-i sz?m?ban), ?ld k?z?lte, hogy ?a helyi n?pfrontbizotts?g ?r?mmel v?llalkozna arra, hogy e sz?p ?s nemes mozga lom ebben a kis k?zs?gben bontson sz?rnyat*, s besz?

molt a szervez?s megindul? s?r?l, eredm ?nyeirl is.

Nem k?ts?ges, hogy ez a mozgalom olyan, hogy meg ?rdem li: orsz?gosain figyelje nek fel r?. A t?megszerveze tek rem?lhetleg mindenhol seg?ts?get fognak ny?jtani ah hoz, hogy az "eszt?tikai ?v*

el?rje c?lj?t.

M. A. A. Budapest

g?latot a n?m et n?pnek ?s a foglalhat? ?ssze, hogy a fasiz rabja bem utat?s?t v?lem?nye Nemr?giben a barlang

vil?gnak. Dibelius nyilv?n m usban nem l?tott vesz?lyt, szerint, a katolikus egyh?z sportl?tes?tm ?nyk?nt vend?g

azt hitte, hogy a vil?g elfe hanem ink?bb rokonszenwel elleni t?m ad?sra haszn?ln?k l?t?ipari kezel?sbe ker?lt. A

lejtkezett kor?bbi cikkeir'l ?s besz?deirl. Pedig a vil?g

m?g em l?kszik r?, hogy 1933ban a r?di?ban igazs?gosnak mondotta a zsid?k elleni boj kottot, 1935-ben az "?szaki

viseltetett ir?nta, m ert sz?

vets?gest l?tott benne a kom munizmus elleni harcban Ebben a vonatkoz?sban n?ze teit mindig k?z?rtheten ?s szabatosan hozta nyilv?nos

fel. Ez a f?lelme term ?szete sen alaptalan; haz?nkban ?p pen ?gy reag?ln?nak a da rabra, m int a nyugati orsz? gok halad?, demokratikus

hozz?nem?rt?s folyt?n t?bb nyire z?rva tartott?k. Propa

g?l?sa teljesen abbamaradt, ?gy azut?n a barlang, amely a vil?g b?rmely m?s nagyv?

ember* uralm ??rt rajongott, s?gra, ?s nem fogalmazott k?zv?lem?nye: egyed?l XII ros?ban idegenforgalmi a tt

?s ?gy tov?bb.

olyan hom?lyosan, m int a Pius p?pa politik?j?t ?t?ln?k rakci?t jelentene, most -- fel

A katolikus sajt?ban ?olyan zsid??ld?z?sekkel kapcsolatos el -- de ezt en?lk?l is meg fedez?s?nek hatvanadik ?v?

hangok is hallatszottak, hogy m egnyilatkoz?saiban. M?g az teszik.

ben -- nemhogy a k?lf?ldiek,

Hochhuth darabj?val a zsid? ?t?dik h?bor?s ?v kezdet?n ?ld?z?sek m ia tt a felelss?g -- 1944. szeptem ber 2-?n --

Dr. T?m ?r Istv?n vagy vid?kiek, de a pesti is-

al?l m entes?tette a n?cikat, s tarto tt r?di?besz?d?ben is el

a felelss?get a p?p?ra h?r? ssorban a mag?n tulaj d?r totta. Ezt m ?r az is megc? k?rd?s?vel foglalkozott; a

Gondolatok egy utcan?vhez

folja, hogy Hochhuth darab New York Times a k?vetkez

j? t a leg?lesebben a nyugat c?met adta besz?d?nek: "Pop?

D?SI-HUBER IST V ? N FEST EM L?KET ID?Z

n?metorsz?gi neon?ci, revan- defends right of priv?t? pro-

M AG YAR DOKUMENTUMFILM

sista sajt? utas?totta el. "A perty* (a p?pa a m ag?ntulaj helytart?dnak azonban egyet donhoz val? jogot v?delmezi)

Rendez:

Operatr :

BEM U TAT? : JA N U ? R 14

len m ondata sem jogos?t fel ?s a besz?det "?lesen antiilyen meg?llap?t?sra, semmi kommunista* megnyilatkoz?s sincs a darabban, amely arra k?nt ?rt?kelte.

m utatna, hogy a szerz sze A p?p?nak a r?mai b?bo-

KOLONITS ILONA

T?TH ISTV?N

BEMUTAT?: JANU?R I4-?N,

Egy szamur?j kegyetlen realizmussal megrajzolt trag?di?ja

Magyarul besz?l lengyel bn?gyi film

rint a p?pa v?tkes lett volna a zsid?k meggyilkol?s?ban. E g y a '! van benne s~ " hogy a p?ninak r.em lett v o l na szabad hallgatnia. Osztja

rosi koll?gium eltt 1944. j? nius 2-?n tartott p?nk?sd: '-'"sz?d?t az eg?sz vil?gon r n?metek ir?nti bar?ts?ga gesztusk?nt ?rt?kelt?k. ?s s

AZ

?GY J?TTEM

c?m ?j magyar film m el egy msorban

D?jnyertes, sz?lesv?szn? jap?n filmdr?ma

Csak 18 ?ven fel?lieknek

10 ?ven aluliaknak nem aj?nljuk

ezt a v?lem?nyt -- a t?bbi n?cik k?t nap m ?lva bevo

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download