A magyar nemzet őstörténete és a zsidóság

[Pages:79]A MAGYAR NEMZET ST?RT?NETE

?S

A ZSID?S?G

?RTA:

P?LFI K?ROLY

Ny. r. ref. t?bori fesperes.

BUDAPEST, 1933. M?T? ERN K?NYVNYOMDA, VHI., J?ZSEF-UTCA 61.

TELEFON 461-81.

Az ?rj?k.

K. e. mintegy t?zezer esztendvel a mai Perzsia, Afganist?n ?s Beludzsist?n ter?let?n ?lt egy n?p, melyet ma ?rj?nak, vagy orsz?ga, Ir?n nev?rl ir?ninak nevez?nk. E nagy f?ldr?szen a lakoss?g sok ezer ?vig egy helyben lakott, aminek k?vetkezt?ben teljesen a megl?v term?szeti viszonyokhoz alkalmazkodott. Ir?n nem alkot sem f?ldrajzi, sem ?ghajlati egys?get, hanem sz?mos, egym?st?l elk?l?n?l hegys?gbl, lap?lyb?l, t?vid?kbl ?s lefoly?stalan medenc?bl ?ll, ami sz?ks?gk?pen hozta mag?val, hogy az egyes vid?kek lak?i, mivel egym?ssal nehezen ?rintkezhettek, nyelvben is elt?volodjanak; vagyis eredetileg k?ts?gk?v?l azonos nyelv?k sz?mos nyelvj?r?ss?, st idvel t?bb k?l?n nyelvv? alakuljon.

Mivel pedig e nagy birodalom legt?bb pontj?t?l az ?llamf sz?kv?rosa messze esett, k?l?n?sen a sz?leken -- mint J?b k?nyv?ben olvassuk -- az egyes k?zs?gek kivoltak t?ve a szomsz?d n?pek rabl?t?mad?sainak, amelyek ellen a megt?madottak csak saj?t erej?kkel v?dekezhettek. Ily m?don bizonyos helyi hazafis?g (lok?lpatriotizmus) fejld?tt ki benn?k, melyet m?g nevelt ?s az ?llamhs?g h?tr?ny?ra t?lfejlesztett az a t?ny, hogy az uralkod?k az udvartart?s ?s hadvisel?s c?lj?b?l ad?t vetettek az eg?sz birodalomra an?lk?l, hogy a polg?rs?g nagyr?sze annak valamely haszn?t l?tta, vagy ?rezte volna.

Az ?rja n?p teh?t az apr? f?ldrajzi tagoz?d?s -- ?s az ?llamhatalom messzes?ge--, sokszor lazas?ga k?vetkezt?ben m?r igen kor?n helys?gekben ?s t?rzsekben szervezkedett; a hat?rvillong?sok ?s egy?b ?rdekellent?tek miatt pedig nemcsak az ?llammal, hanem faj testv?reivel is sokszor hadil?bon ?lt. Kz az ?llapot rendk?v?l elmozd?totta a n?p b?tors?g?t, vit?zs?g?t ?s a

4

haditudom?ny fejld?s?t, de ugyanez v?r?be oltottan gyl?letet k?m?letlens?get ?s kegyetlens?get is.

K?ztudom?s? t?ny tov?bb?, hogy az Indiai ?ce?n vizp?r?i a felette uralkod? szelek ir?nya folyt?n az ?v egyik fel?ben Abessini?ban, m?sik fel?ben pedig Indi?ban csap?dnak le; vagyis Ir?n rendesen kimarad az es ?tj?b?l ?s csak egy-egy elt?vedt, vagy f?lresodr?dott p?rat?meg ?ztatja meg szab?lytalan idk?z?kben ?lland?an sz?raz ?s szomjas talaj?t. Ez a k?r?lm?ny arra k?nyszer?tette Ir?n lak?it, hogy a v?zzel takar?kosan ?s ?szszeren gazd?lkodjanak; v?zgyjtket ?s csatorn?kat ?p?tsenek ?s e munk?ikban, valamint a f?ldmivelesben minden tal?lhat? ert, teh?t az ?llatok?t is felhaszn?lj?k.

A sz?razf?ldi ?ghajlat, a magas hegyek ?s m?ly v?lgyek, hfokk?l?nbs?gei -- mint J?b ?s a P?ldabesz?dek k?nyve tan?s?tja -- gyakran id?ztek el tavaszi; st ny?ri fagyokat is; ami?rt mindig bizonytalan volt a term?s, dac?ra a sz?razs?g elleni sikeres v?dekez?snek. Ez a tapasztalat viszont arra ?szt?n?zte az. ir?niakat, hogy szil?rd lak?h?zakat ?s rakt?rokat ?p?tsenek; t?bbet termeljenek, mint amennyire egy-egy ?vben sz?ks?g?k van ?s min?l nagyobb k?szleteket rakjanak f?lre az esetleges sov?ny esztendkre. A szil?rd ?p?tkez?s sz?ks?gess?ge mag?val hozta az ?sszes ipar?gak megteremt?s?t ?s a n?p ily ir?njni ?gyess?g?nek, tal?l?konys?g?nak ?lland? fejld?s?t. A munka pedig, melyet eleinte a term?szet ?s az ?let?szt?n k?nyszeritett az ?rj?ra, a hossz? ?vezredek folyam?n szok?s?v?, ?letelem?v?, st ?r?m?v? ?s sz?rakoz?s?v? magasztosult, ami test?nek is minden m?s fajfelett kiemelked magass?got, ar?nyoss?got ?s sz?ps?get adott. De a termel?s erltet?s?vel ?s a k?szletek gyjt?s?vel term?szet?v? v?lt a halmoz?si v?gy is, mely takar?koss?gban, sokszor kapzsis?gban, nem ritk?n az eg?sz vil?got felfalni akar? telhetetlens?gben jutott ?s jut ma is kifejez?sre.

A j?l?t ?s megteleped?s ?lland?s?ga meghozta a sz?v nyugalm?t, el?gedetts?g?t, ?r?m?t ?s ?letrekeltette a ked?lyt, mely a term?szet sz?ps?g?nek ?s f?lelmetess?g?nek b?mul?sa k?zben megtal?lta az isteneket s nekik emberi otthont ?p?tve, ket szolg?kkal ?s ?lelemmel ell?tva; f?nnyel, pomp?val, a k?lt?szet ?s mv?szet minden nagyszers?g?vel k?r?lv?ve, -- tisztelet?k ?r?k biztos?t?sa v?gett megszervezte az egyh?zat.

A hol egyh?z van, ott van hivatal ?s k?nny meg?lhet?s, oda teh?t nemcsak a vall?sos ?rz?s ?s ked?ly ?ltal ?thatott lel-

5

kek igyekeznek, hanem m?g ink?bb a sz?m?t? ?letmv?szek. ?m ha amazokat emezek nem t?rhatj?k is ki teljesen, de elbb-ut?bb m?gis f?l?j?k kerekednek ?s az egyh?zi ?let fejld?s?nek ir?ny?t mindig ezek, azaz a hivatlan pr?f?t?k szabj?k meg. Ezen ir?ny pedig az els egyh?z megalakul?sa ?ta h?rom c?l fel? mutat, melyek azonban egy vonalon, egym?s m?g?tt sorakoznak, az?rt strat?giai szempontb?l rendk?v?l elny?sen, az erk sz?tforg?csol?sa n?lk?l ostromolhat?k meg. Ez a h?rom c?l: a j?l?t, a vagyon ?s a hatalom. Innen azt?n az olyan vall?srendszert, melyben a papok hiveik kegyess?g?t ?s ?ldozatk?szs?g?t ?gy haszn?lj?k ki, hogy azokb?l maguknak embert?rsaik ?tlagos ?letsz?nvonal?t?l el?t j?l?tet, vagyont ?s hatalmat szereznek, -- klerik?lizmusnak nevezz?k. A hol egyh?z van, ott minden?tt van kisebbnagyobb klerik?lizmus is: de mivel a sziv- ?s ked?ly?let seholsern fejld?tt ki annyira, mint az ?rj?kn?l; term?szetszerleg a klerik?lizmus is ott burj?nzott legmagasabbra ?s t?mogatva e faj velesz?letett kapzsis?g?t?l, az?ta borzalmas pusztit?st v?gez ?s rengeteg nyomort, szenved?st id?z el az eg?sz f?ld?n minden?tt. Ir?nt m?r igen kor?n megfertzte a klerik?lizmus, mert Zarathustra, a ki K. e. 5200 k?r?l ?lt, -- hitjav?t? tanait, mint r?g ismert igazs?gokat adja el ?s annyira fel van h?borodva a papok ellen, hogy egyenesen meg?l?s?ket ?s kiirt?sukat k?ri a n?ptl ?s a kir?lyt?l. Vistaspa kir?ly erre megkezdi a nagy tisztogat?st ?s r? nyomban megindul a n?pv?ndorl?s Ir?nb?l kelet?szak- ?s nyugat fel?.

Az ?rj?k eme sz?trebben?s?t a 6-ik ?vezred elej?n ?ltal?ban l?gk?ri v?ltoz?sokkal ?s eltol?d?sokkal magyar?zz?k a r?g?szek. E feltev?snek azonban szil?rd alapja nincs: mert mint Mezopot?mi?r?l tudjuk, ?gy Perzsi?r?l is csak azt k?vetkeztethetj?k, hogy nem a term?ketlens?g okozta a lakoss?g elv?ndorl?s?t, hanem a h?bor?k puszt?tott?k el az ?nt?z mveket ?s id?zt?k el a f?ld elsivatagosod?s?t, de ugyancsak a h?bor?k ritk?tott?k meg ?s k?nyszer?tett?k menek?l?sre a lakoss?got is.

A kiv?ndorolt ?rj?k, a hol hamarosan megtelepedhettek, mint Indi?ban ?s Egyiptomban, -- r?gt?n a klerik?lizmus legt?lz?bb alakja, a kasztrendszer szerint rendezkedtek be, a mi k?ts?gen k?v?l igazolja, hogy ezt az elvet shaz?jukb?l hozt?k magukkal, a honnan nagy belh?boruk ut?n ?pen e miatt kellett a papoknak h?veikkel egy?tt menek?lni?k.

Az shaz?b?l kelet fel? menek?l ?rj?k szerencs?sen beha-

6

toltak Indi?ba ?n azt hamarosan megh?d?tott?k. Az ?szaki ir?nybun vonul?k a K?spi-tenger mellett feljutottak az Ural d?li lejtihez, a honnan, mivel keletre ers tur?ni n?pek laktak, a Volg?n ?t Eur?p?ba szorultak. A nyugatnak tart?k azonban csak az Eufrates k?z?pfoly?s?ig juthattak, mert ott ?tjukat ?llta ?s d?l fel?, Siri?nak ?s Egyiptomnak k?nyszer?tette ket egy nagy hatalom, melynek n?p?t Maneto, egyiptomi t?rt?net?r? ut?n ma hiksos-nak nevezik. Errl a birodalomr?l az otest?mentom is t?bb helyen megeml?kezik ?s azt Kus, vagy Havilah n?vvel jel?li meg,

Hogy a hiksosok val?ban ?ltek ?s El-?zsi?ban hossz? idn ?t nagy birodalmat tartottak fenn, -- azt sok egy?b forr?son ?a a bibli?n k?v?l a ehik?goi egyetem keleti int?zet?nek ma is folyamatban lev ?sat?sai, melyek eredm?ny?rl Van den Osten tan?r 1931. j?nius?ban Ankar?ban besz?molt, minden k?ts?gen k?v?l igazolt?k. A biblia azonban t?bb Kus ?s Havilah nev orsz?gr?l besz?l, melyek k?z?l egy Kis?zsi?ban az Arras,- egy m?sodik a Csarak foly? mellett, egy harmadik D?l-Jude?ban, egy negyedik D?l-Ar?bi?ban, a V?r?s-tenger mellett, egy ?t?dik Afrik?ban FelsEgyiptom ?s a V?r?s-tenger k?z?tt ter?lt el,

A magyar faj t?rt?nelemeltti viszontags?gainak ?s a s?mi n?pek eredet?nek megismer?se v?gett rendkiv?l fontos ?s sz?ks?ges a hiksos k?rd?s megvil?g?t?sa, az?rt a tov?bbiak folyam?n igyekezni fogok, hogy ezt a k?rd?st a tudom?ny mai eredm?nyei ?s eszk?zei ?ltal tiszt?zzam.

Mint Van den Osten tan?r helyesen meg?llap?totta, a hiksosok tur?niak voltak ?s a Kauk?zuson ?t nyomultak ?l-?zsi?ba. Hogy azonban t?rt?net?k tov?bbi folyam?ra a tud?s r?g?sz helytelen k?vetkeztet?seket von le ?s ket a hittit?kkal ?sszet?veszti; ez az?rt van, mert a biblia erre vonatkoz? adatait nem ismeri,, vagy nem ?rti: fk?pen pedig mert nincs tudom?sa arr?l, hogy hov? tntek el ?s hol vannak ma a hiksosok.

A tur?niak.

Az Ir?nnal szomsz?dos ?s tle ?szakra fekv nagy tur?ni alf?ldet a t?rt?nelem eltti idben tengerv?z bor?totta, amit a rajta elsz?rt kisebb-nagyobb s?stavak igazolnak. Az ir?niak m?g a fejld?snek igen alacsony fok?n ?lltak, amikor ez a Tur?ni tenger f?ldtani v?ltoz?sok k?vetkezt?ben d?l-?szaki ir?nyban apadni ?s kisz?radni kezdett. A viztl elhagyott ter?letekre ekkor keletrl nagyobb sz?m? mongol, d?lrl pedig kisebb sz?m? ?rja n?pek t?dultak, melyek kevered?s?bl egy ?j n?pfaj, a tur?ni keletkezett. A mongol ?s ?rja selem a tur?niak nyelv?ben, brsz?n?ben ?s testalkat?ban ma is feltn ?s k?ts?gbevonhatatlanul kimutathat?.

A tur?niak e f?ldter?let sors?t meghat?roz? k?t nagy foly? ?ltal teremtett lehets?gek szerint k?t ?llamban t?m?r?ltek, melyek k?z?l a keleti a Sirdarja medenc?j?t, a nyugati pedig az Amadarj??t foglalta mag?ban. Valamint pedig az ?rj?k nyelv?t, jellem?t, szok?s?t, st m?g testalkat?t is a term?szeti viszonyok alak?tott?k az ismert m?rt?kre: ?gy e ketts tur?ni fajnak az ?rj?k?t?l teljesen el?t, st azok?val egyenesen ellent?tes testi ?s lelki tulajdons?gait is a f?ldrajzi helyzet fejlesztette ki.

Tur?n ?ghajlata enyhe ?s meleg volt; lak?inak teh?t nem kellett h?zakat ?piteni?k, mert a ritka es ?s ers napf?ny ellen s?traikban is elegend v?delmet tal?ltak. F?ldm?vel?sre ?s kert?szetre alkalmas f?ld itt csak a foly? partokon volt ugyan tal?lhat?, de ott azt?n minden ?vben b ?s biztos term?sre sz?m?thattak a f?ldm?velk; teh?t felesleges lett volna hosszabb idre k?szleteket felhalmozniuk. A hegyes ?s dombos vid?kek vadon termik a leg?zletesebb gy?m?lcsfajt?kat; a k?t foly? ?s a sok t? bvelkedik halban; a v?gtelen puszt?k pedig kiapadha-

8

tatlan legelt ny?jtanak a juhny?jaknak, melyek a sz?razs?gt?l ?s hs?gtl kiaszott f?v?n is vigan ?ldeg?lnek ?s h?napokig sem ?rzik meg nz es hi?ny?t. Tur?nban teh?t volt n?mi f?ldm?vel?s, hal?szat ?s vad?szat; de m?gis, mivel az orsz?g legnagyobb r?sz?t a f?ves puszt?k alkott?k, a juhteny?szt?s k?pezte a lakoss?g fkeresetforr?s?t. Mindez a foglalkoz?s ig?nyelt ugyan n?mi munk?t, de f?rads?got ?s nagyobb megerltet?st nem: az?rt a tur?ni ma is kelletlen?l v?gzi a neh?z munk?t ?s azt ink?bb k?nyszers?gnek, vagy b?ntet?snek tekinti, mint sz?rakoz?snak. A p?sztorkod?ssal a v?gtelen legelk?n velej?rt, hogy a ny?jak rzikkel egy?tt nagy ter?leteket bekalandozzanak ?s ?gy messze vid?kek lak?i egym?ssal ?lland?an ?rintkezzenek: az?rt itt nem nyilt alkalom elz?rk?z?sra, t?jnyelvek kialakul?s?ra ?s lok?lpatriotizmus kifejld?s?re. Az Amudarja medenc?j?ben ?s tle nyugatra a K?spi tengerig sok ?vezreden ?t egys?ges n?p ?lt, az egy nyelvet besz?lt ?s nagyj?ban egyf?le foglalkoz?st z?tt. Mivel pedig e n?p ?let?rdeke azt kiv?nta, hogy e nagy ter?leten nyugodtan kalandozhasson, -- amit csak az eg?sz n?p ?sszetart?sa biztos?thatott, -- rokonszenvvel n?zte a k?zponti, vagyis ?llamhatalom kifejld?s?t.

A tur?ni n?p nem ismert ?hs?get, ?ns?get, hideget ?s rossz szomsz?dot, az?rt nem l?tott rossz szellemeket ?s ellens?ges isteneket maga k?r?l. Amit l?tott, az csak jav?ra ?s seg?ts?g?re szolg?lt; de azok k?z?l is az ?gen k?v?l, melyet ,,ten"-nek nevezett ?s egyed?l im?dott, a juh ?s holdvil?g ?llt legk?zelebb sziv?hez: az elbbi az?rt, mert tle nyerte ?lelm?t, ruh?zat?t ?s s?tra anyag?t, az ut?bbi pedig az?rt, mert az oroszl?n ?s farkas ?jjeli t?mad?s?t a ny?j ellen szel?d f?ny?vel el?rulni ?s meghiusitani seg?tett. Ha a hold ?jjel nem vil?g?tott, akkor p?sztort?zeket kellett gy?jtani, ami nagy neh?zs?ggel j?rt a f?tlan pusztas?gon. ?s ?me! A tur?ni p?sztor nemcsak a holdat l?tta fenn az ?gen f?nyleni, hanem a ny?j vez?re is d?sze, a kos is ott j?rt ?s ragyogott eltte a mennyboltozat?n: az?rt tisztelete az s Ten-en k?v?l e k?t t?nem?ny fel? fordult elssorban ?s legnagyobb m?rt?kben.

A tur?niak ?rzelemvil?g?t is, mint minden n?pfaj?t, a nemi, vagy h?zas?let k?zt?k kialakult m?dszere szabta meg. A kisebb k?z?ss?gekben ?l f?rfi csak kev?s nt l?tv?n maga k?r?l, nem j?tt arra a gondolatra, hogy nagyon v?logasson ?s a kiszemelt n?rt vet?lyt?rsaival k?zdelmet folytasson. a nt v?s?rolta

9

ott, ahol legk?zelebb tal?lta ?s benne elssorban seg?tt?rs?t l?tta, akit ?pen az?rt nem ,,nmnek" nevezett, mint az ir?niak, hanem ,,feles?gemnek." Mivel pedig az ?lelem ?s ruh?zat el?ll?t?s?ban teljesen feles?g?re volt utalva, jobban megbecs?lte azt, mint az ?rj?k: csal?dja ntagjait bec?z szavaiban az ?ghez ?s naphoz hasonlitotta (ar?m, menyem, nap?m, menyecske) ?s sohasem szennyezte be s?tr?t t?bbnej?s?ggel. A nemi ?s h?zas?let ilyen egyszers?ge ?s sima mederben foly? nyugodts?ga azonban eleve lehetetlenn? tette a nagyobb f?lt?kenys?get; az ?r?m, b?nat, sz?gyen ?s diadal ?rz?s?nek magasra lobban?s?t, de egy?ttal a mv?szetek, fleg a zene ?s k?lt?szet kifejld?s?t is. Az ?rja teljesen ?t van hatva ezen ?rz?sektl ?s azokat r?ruh?zza isteneire is; az?rt az vall?sa tele van szinnel, szenved?llyel, t?relmetlens?ggel, kegyetlens?ggel, m?ly, bens ?hitattal ?s k?lss?gekben tobz?d? im?d?ssal. A tur?ni mindezt nem ismeri; felfogni, meg?rteni sem tudja: a term?szet j?t?kony hatalmait, az eget, holdat ?s a kos csillagzatot csak szereti ?s tiszteli, de ezeken az egyszer ?rz?seken t?lhaladni nem bir.

Mindezen testi ?s lelki tulajdons?gok t?bb ezer ?v alatt term?szetesen fejldtek ki a tur?niakban ?s annyira l?nyeg?kk? v?ltak, hogy k?sbb -- v?ltozott ?letviszonyok k?z?tt sem tudtak azokb?l, st mai napon sem tudnak csak egyet is elhagyni, vagy megtagadni. E t?ny ismerete azonban rendkiv?l fontos ?s ?rt?kes a t?rt?nelem eltti kor megvil?g?t?sa ?s a k?l?nb?z kevert n?pfajok l?trej?tt?nek meg?llap?t?sa c?lj?b?l; de a vall?sos szervezetek, tant?telek, papi rendek ?s istentiszteleti szertart?sok meg?rt?se v?gett is.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download