A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése
A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése
A nyelvművelés az alkalmazott nyelvtudomány ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egységes fejlődését, a zavartalan anyanyelvi kommunikációt.
A nyelv legfőbb feladata: A gondolatközlés, az emberek közötti kapcsolat megteremtése.
A nyelvművelés feladata: A nyelvre és a beszélőre irányul.
Gyakori nyelvhelyességi hibák:
1. Félrecsúszott toldalékok:
□ a szokik ige múlt idejű alakját használjuk jelen időben is (szoktam járni úszni), helytelenül,
□ néhány –zik illetve –lik végződésű igének nincs felszólító módja,
□ az egyes szám első személy, feltételes mód, jelen idő, alanyi igeragozású igealak toldalékja –nék, (nem pedig –nák),
□ suksükölés: a t végű igéknél a kijelentő mód helyett a felszólító mód használata helytelen (helyesen: nem látjuk jól),
□ ikes igék: eszem, fázom, iszom, stb.,
□ -nál,-nél túl gyakori használata, sokszor más, megfelelőbb ragok helyett (gyermekeknél→ gyermekeknek ingyenes).
2. Egyeztetési hibák:
□ gyakran csak félkész birtokos és értelmező jelzős szerkezetek használata,
□ a szavak vonzatának elvesztése, azaz egy-egy meléknév vagy ige mellett helytelen névutós vagy ragos forma használata (nem valakivel vagunk őszinték, hanem valakihez),
□ néha a birtokszón a birtokos személyjelet nem egyeztetjük a birtokossal (a szorgalmas diákoknak nagyobb az esélyük→nem az esélye).
3. Szóhasználati vétségek:
□ Az igekötők helytelen használata: felesleges igekötők pl.: (ki)hangsúlyoz, (be)pótol, (le)ellenőriz, (le)rendez,
□ tőszámnév használata sorszámnév helyett: tizenhárom bés vagyok→ a tizenkettedik bébe járok
□ a névelők használata: a földrészek és a személynevek ( Madách, Ázsia) előtt általában nem áll névelő de az országrészek, államok, címek, intézmények előtt (a Tiszántúl, az Egyesült Államok, a Nemzeti Színház); az állatnevek és a jelzős tulajdonnevek előtt igen (a Bodri, a ködös Albion);
□ nem kell határozatlan névelő a főnévi állítmány előtt (ez egy vicc helyett ez vicc) de szükséges az egy névelő a határozatlan mennyiséget vagy mértéket jelölő szavak előtt (egy kevés só).
□ túl sok idegen szó használata (shoppingcenter helyett üzletközpont)
□ divatszavak
4. Mondatok szerkesztése:
□ személyes névmások- személyre utalás az az, ez mutató névmásokkal,
□ aki, amely, ami vonatkozó névmások pontos használata: amely-amikor a vonatkozó névmás főnévvel megnevezett dologra utal, ami-ha az előzményt tartalmazó tagmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra utal, aki-csak személyre vonatkozóan használjuk,
□ melléknévi igenév állítmányként való használata (körvonalai erősen kirajzolódók helyett körvonalai erősen kirajzolódnak
□ a határozói igenév és a létige használata szabályos, ha állapotot vagy állapotváltozást,eredményességet vagy a mű személytelenségét fejezi ki,
□ a mellékmondatban kijelentő ige használata a felszólító módú helyett helytelen
□ sok, zsúfolt tagmondat.
5. A beszélő nem válogat megfelelően a nyelvi eszközök között,
6.A hallgató nem érti, nehezen érti vagy félre érti a közleményt ( értelmi zavar ),
7.Negatív jelenségek: trágárság, elharapott szóvégek, hadarás, elszegényedett szókincs.
A nyelvre irányuló feladat:
1. Diagnózis: tudományos felméréssel megállapítjani az élő nyelvszokást ( hangalak, szerkezet, jelentés, stiláris érték ),
2. Értékelés: a norma szempontjából megitélni az újonnan keletkező nyelvi jelenséget, eldönteni, hogy szükséges –e , beleillik-e a nyelvi rendszerbe.
3. Nyelvbővíték: a gazdasági-társadalmi fejlődéssel, változással együtt jár a szókincs bővülése, átalakulása ( világszerte végbemenő folyamat ). El kell dönteni, hogy szükség van-e rájuk, könnyítik vagy nehezítik-e a kommunikációt, általuk nyelvünk, beszédünk világosabbá, egyértelműbbé válik-e.
A tömegkommunikáció szerepe a nyelvművelésben:
□ Nyelvészeti folyóiratok és nyelvészeti témájú cikkek segítik a nyelvművelést, mint például a Szabad Föld, az Élet és Tudomány (cikkek); Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Édes Anyanyelvünk (folyóiratok),
□ A televízió nyelvművelő adásai: Szószóló ( az Álljunk meg egy szóra utóda), a Nyelvőrző, Nyelvédesanyánk,
□ A radio nyelvművelő adásai: Édes anyanyelvünk, Magyarán szólva, Beszélni nehéz, Tetten ért szavak, Értsünk szót!,
□ Iskolai versenyek: a Kazinczy-verseny, Nyelvünkben élünk verseny, Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny,
□ A Magyar nyelv hete rendezvénysorozat.
A 20. század második felének magyar nyelvművelői: Deme László, Fischer Sándor, Gáspári László, Grétsy László, Hernádi Sándor, Montágh Imre, Wacha Imre
Nyelvművelő intézmények: Magyar Nyelvi Bizottság, Anyanyelvápolók szövetsége, Beszélni nehéz-körök, Szép Magyar Nyelvért Alapítvány, a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztálya ( köteteik: Nyelvművelő kézikönyv 1980as évek, Nyelvművelő kéziszótár 1996.)
Egyéb szótárak, kézikönyvek, folyóiratok:Magyar Nyelvőr- az MTA Nyelvi Bizottságának lapja,
A magyar nyelv értelmező szótára
Magyar értelmező kéziszótár
................
................
In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.
To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.
It is intelligent file search solution for home and business.