Vezető hírek



2007.07.26

Háttéranyag

A kormány szerdán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv akcióterveiről, amelyek alapján az elkövetkező hónapokban összesen 2.800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektek révén. A kormány ennek részeként most döntött összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben 271 kiemelt projekt támogatásáról is. Ezek közül 191 esetén 6 hónapon belül meg lehet kötni a szerződést, 80 esetében pedig a projekt támogatott ugyan, de átdolgozásra van szükség, így újabb döntés novemberben születhet róluk. A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok és összesen 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány 882 km hosszban, 49,3 milliárd forintért.

A Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10.000 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé. Ilyen mértékű célzott fejlesztésre még soha nem volt lehetőségünk Magyarország történelmében. Az elkövetkező hónapokban a kiemelt projekteken túlmenően több mint 2.000 milliárd forint támogatásra vonatkozó pályázatot ír ki a kormány, az ezeket tartalmazó akciótervekről döntés született, a pályázatok pedig augusztus végétől indulnak el

Már eddig is közel 1000 pályázó mintegy 5 milliárd forint uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési tervből. De a mai kormánydöntéssel új nyertesek is születtek: a kiemelt projektek, hiszen a kormány döntött ezen stratégiai fontosságú fejlesztési javaslatokról. Egy kiemelt projekt azért kiemelt, mert olyan országosan vagy regionálisan fontos fejlesztést tartalmaz, amely más pályázati keretbe vagy méreténél, vagy egyediségénél fogva nem fér bele.

Szerdán több mint 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, ezek közül 191 ügyében 6 hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 darabot pedig támogat ugyan a kormány, de további átdolgozás szükséges. Ez utóbbiakat szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés pedig november folyamán születhet.

Átlátható, tiszta, szakmai alapú elbírálás:

Éppen azért, mert a javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, a kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és szakmaiságának a biztosítására. Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet javaslatot kiemelt projektekre és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést. Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkező ötletet az NFÜ a javaslattételi lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.

Az elbírálás menete:

Minden fejlesztési ötlet külön információs adatlappal rendelkezett, amelyeket a formai ellenőrzést követően egy országos adatbázisban rögzítettek. A beérkezett fejlesztési elképzelések előértékelését – két-két szakértő értékelését követően – fejlesztési területenként egy-egy zsűri végezte el. A zsűriben helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselői; a szakminisztériumok képviselői; a régiók képviselői; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselői. Ezek a független, szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértők vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, az uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.

A zsűri négyféle javaslatot hozhatott: 1. támogatásra javasolt projekt; 2. továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt; 3. pályázati úton támogatható projekt; 4. ebben a formában nem támogatott projekt.

1. Támogatásra javasolt projektek:

A beérkező javaslatok közül a kormány 117 alsóbbrendű útfejlesztést és 74 olyan egyéb kiemelt projektet támogatott, amelyek hangsúlyosan illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz. Megvalósulhat többek között Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése; a Budavári Palota fejlesztése és megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia. Az Esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása is megkezdődik, valamint támogatásban részesül a Szentendrei Skanzen fejlesztése. Folytatódik a Balatonfüredi Városközpont felújítása, támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból. A sárvári kórházat térségi rehabilitációs központtá fejleszthetik és kiemelt fejlesztési támogatásban részesül a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását célzó projekt (a legfontosabb projektekről részletes leírást találnak a háttéranyagban).

A projektek gazdáinak mostantól van lehetőségük arra, hogy benyújtsák a részletesen kidolgozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott projektet, és felkészüljenek a szerződéskötésre: a 74 projekt gazdájának 6 hónapja van arra, hogy szerződést kössön az NFÜ-vel.

2. Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:

A kormány további 74 olyan egyéb kiemelt projekt–javaslatról és 6 alsóbbrendű útról is döntött, amelyek ugyancsak kiemelten szolgálják az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljait, és a kormány támogatni is kívánja ezeket a projekteket, ám további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részéről. A projektek gazdáinak még ebben az évben lehetőségük lesz továbbfejlesztett formában második körben is benyújtani javaslataikat, és az újabb elbírálást követően, megfelelés esetén sor kerülhet a szerződéskötésre. A javaslatokat szeptember végéig kell ismét benyújtani az NFÜ-nek, és november végéig születhet döntés a projektek támogatásáról.

3. Pályázati úton támogatható projektek:

A beérkezett projektek közül 246 darab az akciótervekben szereplő pályázatokon nyerhet el támogatást. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak „kiemelt projekt” minősítést az elbírálás során, mert támogatásuk pályázati úton indokolt. Az operatív programok akcióterveiben ilyen irányú pályázati kiírások szerepelnek, így a már jól előkészített projekteknek jó esélyük lesz. Jellemzően ilyen besorolás alá került számos jól előkészített oktatási, egészségügyi, szennyvíz-gazdálkodási, hulladékkezelési, gazdaságfejlesztési és ivóvíz tisztítási projekt.

4. Ebben a formában nem támogatott projektek:

Csak azok a projektek indultak eséllyel, amelyekben a projektgazda bizonyságát tudta adni annak, hogy valóban képes megvalósítani a projektet, egyáltalán képesek világosan megfogalmazni céljaikat, és birtokában vannak a cél elérést szolgáló eszközöknek. Azokat a projekteket, amelyek teljesen elrugaszkodtak a realitásoktól, vagy egyszerűen a projektben megfogalmazott célok nem illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, nem lehetett befogadni. Ettől függetlenül a projekt gazdáinak lehetőségük lesz arra, hogy átdogozzák javaslataikat, és benyújtsák projektjeiket a többségében ősszel kiírandó pályázatokon vagy későbbi akcióterv meghirdetésekor.

Projektlista

az ország minden régióját érintő döntésekről

Nyugat-dunántúli régió

Támogatott projektek

Lumniczer Sándor Kórház angiológiai rehabilitációs központ kialakításának rekonstrukciós programja

Győr-Moson-Sopron megye

Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció (Győr)

Győr-Moson-Sopron megye

Térségi Rehabilitációs Központ létesítése Sárváron

Vas megye

A sárvári önkormányzati kórház teljes korszerűsítésével és egy új épületszárny kialakításával egy regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ jöhet létre a jelenleg fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézmény területén. A rehabilitációs központban — a tervek szerint — 50 ágyon onkológiai rehabilitáció, 30 ágyon nőgyógyászati rehabilitáció és 20 ágyon reumatológiai rehabilitáció folyik majd. Az onkológiai rehabilitáció a túlélés és visszailleszkedés pszichoszomatikus zavaraiban nyújt segítséget; a nőgyógyászati rehabilitáció — mint országosan is ritkaságnak számító profil — a nők életminőségének helyreállítását segíti; a helyi gyógyfürdővel történő szakmai együttműködés pedig a térség egyik reumatológiai rehabilitációs bázisává teheti Sárvárt.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

A Pannonhalmi Főapátság turisztikai vonzerő - fejlesztési programja: II., III., és IV. ütem

Pannonhalmi Főapátság

Győr-Moson-Sopron megye

A Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága célul tűzte ki szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, turisztikai termékeinek és programcsomag-kínálatának bővítését, a turisztikai vonzerők sokoldalú hasznosítását. Ennek érdekében egy négy ütemből álló fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelynek elemei a következők:

I. A világörökségi helyszín környezetének rendezése és fejlesztése;

II. Turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése (parkoló bővítés, építés, gasztronómiai, kereskedelmi szolgáltatások bővítése);

III. A természeti környezet (Arborétum és Hospodárkert) turisztikai célú fejlesztése, felújítása, rendezése, kolostorkert létesítése, gyógynövényes bemutató házzal és látványműhellyel;

IV. Vendégház, ifjúsági turistaszálló létesítése.

Büki Gyógyfürdő fejlesztése

Büki Gyógyfürdő Rt.

Vas megye

A fejlesztés keretében megújul a fedett fürdő légtechnikai rendszere, bővül a vendégforgalmi pihenőhelyek száma, valamint új családi és gyermek élménymedence, nyári öltöző, fedett kabinsor épül. Teljesen megújul a gyógyfürdő parkterülete (utak, járdák, öntözőrendszer) illetve a gyógyászati műszerpark is. A beruházáscsomag keretében megépítésre kerül egy 200 szobás gyógyszálló is.

Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem - Az Iseum rekonstrukciója

Szombathely Megyei Jogú Város

Vas megye

A Szombathely belvárosában kialakítandó Történelmi-régészeti városrész három egysége a Ferences-kerti Történelmi Témapark, az Iseum, és a két terület közötti épülettömbön átvezető Történelmi sétaút. A projekt I. ütemének megvalósítása (Történelmi témapark kialakítása, a volt Batthyányi Serház felújítása) 2006 őszére befejeződött. Jelen projekt a fejlesztés II. üteme: az Iseum rekonstrukciója. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 2001-2003 között hitelesítő ásatást folytatott a területen, így az eredmények feldolgozásával elkészült az Iseum új elvi rekonstrukciójának terve, melyet a műemlékvédelmi szakma megvitatott. Ennek ismeretében elkészült az Isis szentély rekonstruktív bemutatásának és új fogadóépületének engedélyezési terve, amely 2006-ban építési engedélyt kapott. A rekonstrukció során a központi szentély zárt épületként jelenik meg, minden látogató által érthető és élvezhető formában. A központi szentély mellett a teljes szentkerület egységes szemléletű, a mai épített környezetbe illő kialakítására is terv készül. Az új épületben kerülnek bemutatásra a tárgyi emlékek, az Iseum építészeti periódusainak illusztrációi, illetve másolatban a Pannóniában előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek.

A Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele

Helikon Kastélymúzeum Kht.

Zala megye

A Festetics-kastély az ország egyik legszebb, leggazdagabb látnivalóval rendelkező, leglátogatottabb múzeuma. A projekt része az 1500-as években épült lóváltó állomás, és Magyarország egyik legszebb copf stílusú épülete, az Amazon szálló felújítása. A projekt másik eleme az Iszlám Művészeti Múzeum, valamint az iszlám kertkultúrát bemutató park kialakítása.

Új fogadóépület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, a fedett fürdő átalakítása

Gránit Gyógyfürdő Zrt. (Zalakaros)

Zala megye

Az "F" jelű új fogadó épület és a hozzá szervesen kapcsolódó fedett fürdő átalakítása feloldja a Gyógyfürdő jelenlegi szűk öltözői kapacitását, emellett lehetővé teszi a vendégek kulturált fogadását, valamint a gyógyászati és wellness szolgáltatások bővítését. Az új "F" épület 6 szinten valósul meg, amelyben a fedett fürdő belső funkciói átalakulnak, területek szabadulnak fel. A felszabaduló helyeken a már bevezetett gyógyszolgáltatások kapacitásbővítése valósul meg, valamint kialakításra kerülnek eddig még nem alkalmazott kezelések feltételei is.

Hévízgyógyfürdő - Új Fürdő és Terápiás Centrum létesítése

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.

Zala megye

A projekt Hévízgyógyfürdő integrált egészségturisztikai fejlesztésének egyik elemét tartalmazza, melynek keretében egy új Terápiás Centrumot kívánunk létesíteni. A program egy olyan minőségi egészségturisztikai fejlesztést, valamint a nemzetközi gyakorlatoknak és elvárásoknak megfelelő szolgáltatás és kapacitásbővítést eredményez, amelyhez a támogatást az előkészítéshez és a megvalósításhoz kívánjuk igénybe venni (szükséges a szakmai, gazdasági megvalósíthatóságot alátámasztó tanulmányok, költség-haszon elemzés elkészítése.) Ezt követően kell elkészíteni a műszaki tervdokumentációkat, engedélyterveket, közbeszerzési dokumentációt. A beruházás helyéül szolgáló ingatlan fokozottan védett, így szükséges az engedélyeztetés a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságoknál. A támogatás nagyobb hányadát az infrastrukturális valamint technológiai fejlesztési elemekhez kívánjuk igénybe venni. Multiplikátor hatása révén turisztikai (nagyobb vendégforgalom, újabb célcsoportok), gazdasági (beruházások generálása, adóbevételek növekedése) és szociális (népességmegtartó képesség javulása, munkahelyteremtés) hatása is van.

A Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelő megújítása (NYDOP 2.2 intézkedés)

Vas megye

Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ (A Sopron-Fertőd kistérség integrált projekt része)

Győr-Moson-Sopron megye

Lukácsházi-tározó

Vas megye

Dél-alföldi régió

Támogatott projektek

Belvízrendezés az élhetőbb településekért, komplex belvízrendezési program megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulási csatornán; I. ütem

Békés Megyei Önkormányzati Hivatal

Békés megye

Minden évben súlyos károkat okoz a belvíz az Alföld ezen részén. Az itt élők személyes, és anyagi veszélyeztetettsége nagyon magas. A projekt egyedi módon kezeli a belvíz problémáját. Az Európai Uniós szemléletű részvízgyűjtőnyi területek léptékében gondolkodva, összesen mintegy 12 belvízvédelmi öblözetben, egymással befogadói kapcsolatban álló belvízrendszert hoz létre. Ezzel Békés megye jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő 17 települése jut megfelelő vízrendezési művekhez.

Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében (Mórahalom, Domaszék)

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Csongrád megye

A Mórahalomtól dél-keletre elhelyezkedő Nagyszéksós-tó vízrendszere kiemelkedően gazdag a természeti értékekben. A tó vízkészletét jelenleg a térség felszíni vizeiből pótolják. A vízből időszakokban jelentős víztér alakul ki. A vízhiányos időszakokban az elégtelen felszíni összefolyás következtében a természeti értékek életfeltételei jelentősen romlanak. A Mórahalom városából érkező tisztított használt vizek lehetőséget jelentenek a vízpótlás megoldására. A projekt során egyrészt kiépítik a vízpótlási útvonalat a kiegészítő létesítmények felé. A tározó most jelentős szerepet tölt be a térség belvizeinek befogadásában, Mórahalom belterületének közvetlen védelmében. Ezen védelmi potenciál fenntartása és a biztonság fokozása érdekében a tározóhoz kapcsolódóan el kell végezni a csatlakozó Széksós-tói főcsatorna és a befogadó Paphalmi főcsatorna meghatározott szelvénybővítési és műtárgy korszerűsítési munkálatait

Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében (érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot)

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye

A projekt egyrészt meglévő vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukcióját, a mai kor elvárásainak megfelelő technológiai fejlesztését irányozta elő, másrészt tározók és egyéb vízvisszatartások feltételeinek megteremtésével, valamint vízpótló létesítmények építésével megtartják, illetve növelik a térség vízkészleteit. A fejlesztés eredményeként a létesítmények jobban tudnak alkalmazkodni a szélsőséges időjárási helyzetekhez. A három szivattyútelep korszerűsítése kapacitás fejlesztést, az energiatakarékosabb és biztonságosabb működést biztosító fejlesztéseket, valamint a vízminőséget javító uszadék eltávolító beépítését jelenti. A Solti árapasztó rendszer megvalósítása egyaránt jelent levezetési és vízpótlási kapacitás bővítést, másrészt vízminőség javító szerepe is van. A tervezett tározók, valamint a természetközeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szolgálják a vízhiányos térség vízkészleteinek megőrzését, és az aszályos időszakok kedvezőtlen hatásainak mérséklését.

Kecskemét, Cs 3-0-0 jelű csapadékvíz csatorna E-75 sz. út és a Batthyány u közötti szakaszának építése

Bács-Kiskun megye

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Kecskeméti Korzó - Rákóczi út revitalizációja

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bács-Kiskun megye

Kecskemét belvárosának megszépülése, olyan területté alakítása, ahol a helyi polgárok és az idelátogató turisták valódi közösségi élményhez jutnak, méltóan a város hírnevéhez. A projekt központi célja a Rákóczi út átépítése, a Főtér közösségi terének kiterjesztésével. Ennek érdekében a közlekedést átszervezik, jelentősen mérséklődik a forgalom, a gyalogos belvárost, a sétálóteret kiterjesztik, boltok, éttermek, kávézók nyílnak. Ezzel nő az ingatlanok értéke, színvonalas kulturális események rendezhetők, megoldódnak a gépjárműforgalmi és a parkolási feltételek. Összességében szebb, egészségesebb, tisztább terület jön létre.

Békéscsaba – a belváros rehabilitációja

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés megye

A belváros revitalizációjának célja az itt élők, valamint a kereskedelmi-gazdasági szereplők számára és a turisták számára is vonzó belváros kialakítása. Új közlekedési rend, sétálóutcák kialakítása, és parkosítás szerepel a projektben. A belvárosra készített terv a fenti célkitűzéseket úgy oldja meg, hogy a város közepén húzódó Andrássy út végig csak sétáló terület lesz. A kerékpáros forgalom a két közeli párhuzamos utcán keresztül folyik. A belváros gépkocsival történő elérését az Andrássy úttal párhuzamosan biztosítják. Ezek az utak biztosítják az átközlekedést ill. a parkolók megközelíthetőségét. A belváros zöldterületei új funkciót kapnak, s ennek megfelelően lesznek berendezve. A sétáló főutca földszinti üzleteinek portáljai megújulnak.

Szeged, Mars tér rendezése

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt a város hagyományos kiskereskedelmi területének fejlesztését tervezi. E fejlesztés kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy tér meglévő gazdasági és közösségi vonzereje erősödjön, a szolgáltatásokat bővítsék. Az eredeti koncepció magába foglalja a Mars tér teljes területének rendezését, illetve a megvalósítást két ütemre bontva.

Az első ütem, a 2 db 1150 m2 alapterületű kiscsarnok megépült és környezetének rendezése is megtörtént a közműkiváltásokkal. Jelen projekt tárgya a második ütem fejlesztése, amely magában foglalja a tér kialakítását, a jelenlegi őstermelői piac területén egy nagycsarnok felépítését, a meglévő két kiscsarnok mellett a terület rendezését a körút felé. A projekt kiemelten figyel a történelmi és kulturális örökség megőrzésére, ezért tervezi a körút melletti „Mázsaház” múzeummá alakítását. Fontos feladat a terület zöldfelületi rendezése és a megfelelő számú parkosított parkoló kialakítása. Az új elrendezésű tér megközelítéséhez szükséges a körút és Hajnóczi utca csomópontjának rendezése is.

Tornyai János kulturális városrehabilitációs program megvalósítása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Csongrád megye

A projekt Hódmezővásárhely központjának rehabilitációjához öt olyan kulcsprojektet ölel fel, amely a város fejlődésében és gazdasági, kulturális város rehabilitációs programjában meghatározó. A "Tornyai János" kulturális város-rehabilitációs program nem csak egyszerűen városszépítés vagy épület rekonstrukció, hanem korábbi, funkciójuknál fogva viszonylag passzív városi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe és gazdasági vérkeringésébe.

Célunk továbbá a városi közintézmények kiszabadítása a szakmai karanténból és a közoktatás széleskörű ismereteket és képességeket fejlesztő terepévé tenni, a hátrányos helyzetű emberek számára is. Emellett a város városközponti részeinek rendezésével az egységes városkép kialakítása a célunk, amelyben együtt megtalálható és egymást kiegészíti az elmúlt századok építészeti alkotása és a 21. század posztmodern városi környezet. A programhoz szervesen kapcsolódik számos javarészt magántőkéből finanszírozandó fejlesztés is (pl: városi mélygarázs építése, Hódudvar – szolgáltató központ építése).

Újszegedi fürdőkomplexum fejlesztése

Csongrád megye

Észak-alföldi régió

Támogatott projektek

Hajdúszoboszló gyógyhely, fürdőváros fejlesztése

Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.

Hajdú-Bihar megye

A megvalósítással teljes körűvé válik Hajdúszoboszló egészségturisztikai kínálata. A fejlesztés célja, hogy Hajdúszoboszló egy nemzetközileg elismert gyógyhely és fürdőváros legyen. A beruházás célja egy olyan szolgáltatási kínálat létrehozása (élménymedencék, gyermekvilág, új szolgáltatások, gasztronómia), amely egy speciális vendégkör igényeit elégíti ki magas minőséggel és ebből adódóan magasabb hozzáadott értékkel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdőkomplexumának részeként jön létre, de önálló bejárattal, a fürdő többi részétől elkülönülten is működtethető, egész éves nyitva tartással. Fedett és zárt összeköttetéssel bír a gyógyászat épületével. A Gyermekvilág - amely fizikailag elkülönül a rekreációs tértől - új kínálatot jelenít meg Magyarországon.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Az Airport Debrecen Üzleti Park infrastruktúrájának kialakítása

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hajdú-Bihar megye

A projekt keretében a Debreceni Repülőtéren létrejöhet az Európai Uniós normáknak és a nemzetközi előírásoknak is megfelelő, rendszeres járatok fogadására alkalmas repülőtér. A cél eléréséhez a következő, repülésbiztonságot szolgáló infrastrukturális beruházások elvégzésére van szükség:

▪ a meglévő navigációs és fénytechnikai rendszer fejlesztése;

▪ a futópálya és gurulóút rendszer bővítése, a futópálya szélesítésével, új gurulóutak építésével;

▪ az elavult, több évtizedes elektromos rendszer korszerűsítése, a terület közművesítése;

▪ korszerű kiszolgáló eszközök beszerzésével a biztonságos üzemelés feltételeinek megteremtése;

▪ nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő őrzésvédelemmel és járőrözési lehetőség kiépítése a repülőtér kerítése mentén kerítésmenti behatolás-jelző rendszer telepítésével és járőrút építésével;

▪ a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő zajvédelem kiépítése;

▪ a repülőtér üzemi területén belül az ipari célokra hasznosítható területek rendezése, előkészítése.

Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hajdú-Bihar megye

A Debrecen Fejlesztési Pólus-Regionális Kiállítás és Vásárközpont a város déli részén, a Debreceni Repülőtér szomszédságában, a 47. sz. főút kivezető szakasza mellett fog elterülni, a jelenleg hasznosítatlan, korábban katonai célokat szolgáló romos épületek és gondozatlan terület helyén. A központ 10 ezer m2 fedett kiállítási csarnokot, 500 fős előadótermet, több kisebb szekciótermet, irodahelyiségeket, éttermet és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal magában, valamint kiegészül egy 40 ezer m2 -es kültéri kiállító területtel. Méreteiből adódóan a budapesti kiállítás- és vásárterek után az ország legnagyobb ilyen funkciójú központja lesz, de nem található hasonló kapacitású létesítmény a határhoz kapcsolódó román megyékben sem.

Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) létrehozása a volt Huszárlaktanya épületében

Jászberény Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Jászberényi Önkormányzat a városban működő jelentősebb vállalkozásokkal (pl. Electrolux) és a civil szervezetekkel egyetértésben egy Tudásközpont létrehozását határozta el Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) néven. A JBTK helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívül álló volt HM Egészségügyi Raktárbázis, azelőtt Huszárlaktanya. A több mint 5 ha-on elterülő, több épületből álló impozáns komplexum Jászberény belvárosához közel található, ami lehetőséget kínál arra, hogy a komplex városfejlesztés és belváros-rehabilitáció keretében a létesítmény funkcionálisan és városépítészeti kialakításban is a belvároshoz kapcsolódjon. Tervezett funkciók:

▪ K+F tevékenység

▪ Technológiai transzfer közvetítői tevékenység

▪ Térségi-regionális gazdaságfejlesztési pólus:

▪ inkubátorház

vállalkozói központ

▪ konferencia- és rendezvényközpont

▪ gazdaságszervező központ

▪ Oktatás felsőfokon - termelésközeli MSc képzés

▪ Oktatás - felnőttképzés, át- és továbbképzés

▪ Üzleti turizmus - Szálláshely, vendéglátás

▪ Városi Internet pont

Szolnok a Tisza Fővárosa - Termálfürdő és Rekreációs Központ

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A tiszaligeti termálfürdő, sport- és rekreációs központ projekt a strand területének továbbfejlesztését, állandó használatot lehetővé tevő fedett fürdő megépítését, ezen belül sportolásra, sőt versenyzésre alkalmas létesítmények létrehozását, a termál gyógyászati profillal bővítését és lakossági igényre élményfürdő kialakítását tartalmazza.

Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke-Komoró térségében – külső közlekedési infrastruktúra

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a „Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja” zászlóshajó projekt részeként, a térségben hagyományosan meglévő logisztikai tevékenység teljes körűvé tételét kívánja megvalósítani egy komplex szolgáltatásokat nyújtó ipari-logisztikai terület kialakításával. Kiemelt cél a csomagolási és termelő, befejező műveletekre épülő hozzáadott érték termelésének kifejlesztése. Ahhoz, hogy a hozzáadott érték növelés megvalósuljon nemcsak a logisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztése szükséges, hanem ezzel összhangban az eddig hiányzó ipari területek fejlesztése is, melyek a kiépített termelő infrastruktúrával és a magas minőségű szolgáltatások koncentrálásával érdekeltté tehetik az ipart a különböző munkafázisok betelepítésében. A befektetői szándékok realizálása érdekében, a projekt során kialakításra kerül egy 120 ha-os iparterület, amely rendelkezik a szükséges intermodális közlekedési kapcsolatokkal, szennyvíz, gáz, ivóvíz, elektromos és kommunikációs hálózattal, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges épületekkel és műszaki berendezésekkel. A záhonyi térségben működő két ipari parkban (a tuzséri és a záhonyi) a még szabadon bérelhető területek nagysága (20 hektár) nem elégíti ki a térség iránt érdeklődő nagyobb befektetők területi igényeit, ezért új ipari-logisztikai területek feltárása szükséges.

Hit és Egészség (Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért) 3. alprojekt Máriapócsi műemléki felújítások

Hajdúdorogi Egyházmegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt célja, hogy a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló vallás- és kultúrtörténeti, valamint természeti vonzerők komplex, egymásra épülő, a látogatók igényeit maximálisan kielégítő turizmus alakuljon ki. A projekt három elemből áll: 1. Máriapócsi műemlék épületek, a kegytemplom külső-belső felújítása, a romai katolikus templom felújítása, a szent bazhil rendi nővérek kolostorának felújítása és kegytemplom környezetének rendezése; egy új látogató központ felépítése; a két település vallási-, kulturális- és egészségturisztikai fejlesztése, a kegyhelyek és környezetük rendbetétele. 2. Nyírbátorban műemlékek felújítása, az őket összekötő műemléki sétány kialakítása. 3. Nyírbátori gyógyfürdő fejlesztés.

A Nyíregyházi Ipari Park II. fejlesztésű üteme infrastruktúrájának kiépítése

CB 11 Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt során a 100 ha-os bővítés teljes infrastrukturális fejlesztési munkáinak elvégzését tervezzük. Ezek során útépítést, víz- gáz-, elektromos ellátási és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés rendszer kiépítését kívánjuk megvalósítani, így logisztikai és ipari befektetőket tud fogadni a II. ütemű fejlesztési terület.

Óceárium, Esőerdő ház és Tarzan ösvénye

Nyíregyházi Állatpark Kht.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A Nyíregyház Állatpark fejlesztése 2 ütemben valósul meg, melynek célja egy Európában ritka, Közép-Európában egyedülálló őserdő park kialakítása. Az első ütem az ócenárium és esőerdő ház, amit mi összefoglaló néven zöld piramisnak neveztünk el, hiszen egy piramisszerű hatalmas épületben kerül kialakításra egy indonéz esőerdő, a föld alatt pedig megépítjük az Indiai Óceánt. Az Állatpark bővítés második ütemében 2010 és 2012 között egy tematikus útvonal kerül kialakításra, amelynek címe: Tarzan Ösvénye. Ez a bővítés szervesen illeszkedik az Állatparkhoz, ahol nem csak állatokat lehetne majd látni, hanem speciális, az ismert mesék (Dzsungel Könyve, Tarzan) világához kapcsolódó szórakoztató elemek is beillesztésre kerülnek.

A Tiszadobi Andrássy kastély és kapcsolódó területeinek turisztikai hasznosítása

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A projekt a tiszadobi Andrássy-kastély és parkjának rekonstrukcióját, a "Tisza Park" Interregionális Látogatóközpont létrehozását, a kastély környezetének rendezését, valamint a szabadtéri színpad akusztikai kagylójának bővítését foglalja magában. Ezen fejlesztésen kívül golfpálya kialakítását is tervezzük, amire 100%-os projekten kívüli forrás ad lehetőséget, potenciális magánbefektetők személyében.

Közép-magyarországi régió

Támogatott projektek

Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése — látogató és turisztikai központ létrehozása

Szépművészeti Múzeum

Budapest

A műemlék Szépművészeti Múzeum mélyföldszinti részeinek átalakításával és új, térszint alatti épületrész hozzáépítésével olyan látogatóközpont jön létre, mely elősegíti a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere látogatóinak nagy tömegű és igényes fogadását. A térszint alatti szárny a múzeum új főbejárataként funkcionál majd.

A projekt a következő célokból áll:

▪ 3.800 m²új építésű terület létrehozása;

▪ 400 m² meglévő terület átalakítása funkcióváltással;

▪ jelenleg nem létező vagy csak korlátozott formában létrehozható terek, illetve szolgáltatások bevezetése (turisztikai információs és kényelmi központ, nagyméretű időszaki kiállítótér, intenzív kreatív foglalkoztató helyiségek gyermekek, iskolások és felnőttek számára, megfelelő méretű ruhatár és higiéniás helyiségek a Hősök tere prémium turistaforgalmának és a nagy tömegeket vonzó tárlatok kiszolgálásához.)

Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése

Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Közhasznú Társaság

Budapest

A Budavári Palota műemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerű kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsődleges ilyen jellegű turisztikai célpontjává fejlessze. A Budavári Palota ingatlan-együttesének újjáélesztése magában foglalja egyes világörökségi védelem alatt álló épületek és környezetük összehangolt műemléki rekonstrukcióját a helyszínek fizikai infrastrukturális feltételeinek javítását, lehetőséget adva a hosszú távú fenntarthatósághoz működtetéshez hozzájáruló versenyszférának.

Bp-Józsefváros Magdolna negyed program II.

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

Budapest

Az Integrált Szociális Városrehabilitációs Program 2007-2013. (MNP II) fő célja a Magdolna Negyed Program I. 2005-2008 (MNP I) alapján folytatni, lehetőség szerint kibővíteni az egyidejű társadalmi, gazdasági és környezeti megújulást közvetlenül érintő programokat, illeszkedve a KMOP integrált, szociális típusú rehabilitációs intézkedéséhez.

A megtett és jövőbeni beavatkozások hosszú távú célja, hogy a Magdolna negyed újból élhető városrésszé váljon, mely képes a helyi társadalom kohéziójának erősítésével befogadni és hosszútávon megtartani a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegeket, generációkat. Rövid távú társadalmi cél a romló társadalmi folyamat megállítása, a negyedben élő, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlődés lehetőségének megteremtése, egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása.

Az MNP a Józsefvárosi Önkormányzat által elfogadott 15 éves városregenerációs stratégiára épül, és illeszkedik a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Podmaniczky-tervhez.

Az MNP I. modellkísérleti szakasz a Fővárosi és a Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésével jött létre. Az MNP I szociális rehabilitációs program — elsőként Budapesten — létrehozta a gazdasági, társadalmi és műszaki programelemek integrációját intézményesített formában mind a programok, mind a programban résztvevők tekintetében. Kialakultak az önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek közötti együttműködés intézményesített és informális formái. Folyamatban van, 2008. végéig fejeződik be 4 önkormányzati tulajdonú bérház bérlői bevonással történő megújítása, mely 100 lakást érint. Folyamatban van, 2007. végéig fejeződik be a Mátyás tér közösségi részvétellel történő megújítása. Megépül az új közösségi központ funkcióját ellátó Kesztyűgyár – Közösségi Ház. Újjászerveződött és kiegészítő fejlesztő programokkal gazdagodott az Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium. Megalakult a Bűnmegelőzési Munkacsoport. Létrejön az egységes civil szerepvállalást intézményesítő Szomszédsági Tanács. Kifejlesztették a program fenntarthatóságát támogató monitoring rendszert. A MNP II. építve az MNP I. már elindított programjaira, kialakult intézményi struktúrára a társadalom (T) – gazdaság (G) - környezet (K) hármas érték– és célrendszere szerint épül fel.

Liszt Ferenc Zeneakadémia, az európai zenei élet megújuló központja Budapesten

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Budapest

Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Egyetem működését nyitottabbá kell tenni, a zenei világban betöltött vezető szerep a világszínvonalú oktatási tevékenység fejlesztése és fenntartása mellett nagyobb mértékű kulturális és turisztikai szerepvállalásra ösztönöz. A fejlesztési program célja, hogy az európai és világhírű magyar zenei oktatás központját, a Zeneakadémiát látványosan fejlessze annak érdekében, hogy:

- a 100 éves, mára elhasználódott infrastruktúrát felválthassa egy korszerű, komplex oktatási tereket tartalmazó környezet;

- az Egyetem növekvő feladatai mellett az európai és a világ zeneéletében betöltött küldetésének megfelelően nagyobb súllyal vehessen részt a nemzetközi életben;

- az Egyetem aktív kezdeményezője és résztvevője lehessen hazai és nemzetközi zenei és interdiszciplináris kutatási-, fejlesztési és innovációs programoknak;

- aktívabb együttműködések jöhessenek létre hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel;

- a Zeneakadémia megújult tereiben maga határozhassa meg oktatási és kulturális arculatát, nagy nyilvánosság előtt, saját rendezésű hangversenyein mutathassa be hallgatóit, illetve meghívhassa kurzussal egybekötött hangversenyeire az alma materben nevelkedett, mára világhírűvé vált magyar művészeket, valamint világhírű külföldi muzsikusokat;

- a megújult infrastruktúra elősegítse a hallgatók mobilitását, az Egyetem képzési rendszerébe több külföldi hallgatót legyen képes bevonni.

A program jelenlegi szakaszában már egyértelműen látható, hogy a korszerű feltételek biztosítása érdekében a Zeneakadémia épületét fel kell újítani, illetve azt követően jelentősen csökkenteni a központi épület terhelését. A felvetett infrastrukturális kérdések csak egy új épület bevonásával oldhatók meg. Az új épület számos feladat megfelelő elhelyezésére ad lehetőséget.

Kőrös–éri belvízfőcsatorna meder fejlesztése és rekonstrukciója

Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Kőrös-éri belvízfőcsatorna belterületi szakaszán a szűk kapacitású, magas fenékvezetésű nyílt meder helyén új zárt csatornaszakasz épül 623 fm hosszon. A meglévő 659 fm hosszú, zárt csatorna rekonstrukciós munkája keretében elkészül a betonszerkezeti sérülések kijavítása, a folyásfenék tervezett szintre süllyesztése, valamint 128 fm hosszon a fedett csatorna "alvizén" és 190 fm-en az újonnan épülő fedett csatornaszakasz "felviz" a földmedrű csatorna fenékszintje és vízfolyási szelvénye az eredeti méretekben épül újjá. A szelvény szerkezet átalakításával mintegy 4 ha nagyságú belvárosi zöldterület és kb. 550 m kerékpárút jön létre. További 38700 fm-en megszűnnek a lefolyást akadályozó mederszűkületek, a tervezettnél magasabb fenékszintek. A torkolati 2500 fm-en a természetes mélyvonulat tulajdonviszonyainak megszerzésével biztonsággal igénybe vehető tározótér alakul ki és a meglévő laposok — mint természetes tározó terek és potenciális vizes élőhelyek — ismét megnyitásra kerülnek a nagyvizek számára. Nagykőrös felett a csatornaszakaszon meglévő 2 db tiltós áteresz zárószerkezetének átépítésével azok alkalmassá válnak az időszakos vízvisszatartásra is.

Benta patak meder-rehabilitáció

Közép–Duna–Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A Benta patak rendezése a 1+987-20+192 km szelvények közötti szakaszán (rendezési munkák 15 szakaszra való bontásával). A meder vízszállító képességének biztosítása, összhangban az EU Víz Keretirányelvével. A patak kotrása szakaszosan, a szakadópart jellegű szakaszok rézsűbiztosítása, műtárgyak felújítása és újak építése, szükség szerinti mederburkolás építése az épített környezet adottságaihoz igazodva, valamint a jobb- és bal parti víztartó depóniák kialakítása.

Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Pest megye

A projekt az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentősebb műtárgyának a Szúnyogi szivattyútelepnek az átfogó rekonstrukcióját tartalmazza. Ennek keretében felújításra kerülnek a szivattyútelep gépi berendezései, a 2 db speciális szivattyú, a telep összetett zsilip rendszere (zuhanó zsilip, belső öntvényzsilip, öntözőzsilip). A betétgerendás elzárásokat acéltábla váltja fel, az uszadék folyamatos eltávolítása érdekében két elektromos meghajtású mozgógereb kerül beépítésre. Ehhez kapcsolódóan felújításra kerül a szivattyútelep magas- és mély építménye és a csatlakozó mederburkolatok. Átépülnek a szivattyútelep kiszolgáló épületei, felújításra kerül a burkolt megkerülő csatorna és annak vízbetáplálást biztosító zsilipje.

Skanzen Örökség Program

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Pest megye

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SzNM) Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák megjelenítésével, a XVIII. század második felétől az első világháborúig terjedő időszakot leképezve. A több mint 350 építmény múzeumba telepítésével, 9 épületcsoportba, tájegységbe rendezésével, világszinten egyedülálló teljes panorámát tud bemutatni Magyarország adott korbeli képéről. A tervezett fejlesztéssel elkészül az SZNM tudományos terv szerinti következő — Észak-magyarországi falu — tájegysége, és az Alföldi mezőváros tájegység is tovább bővül egy műemlék Vasútállomás épülettel. Az örökségvédelmi beruházások mellett, közösségi infrastruktúra fejlesztésként, belső közlekedtetést segítő, korhű ún. Skanzenvasút is épül. A korszerű Nyilvános Muzeológiai Műhely megépítésével pedig a múzeumi háttérmunka kerül bemutatásra a nagyközönség előtt, amely lehetővé teszi a nyilvános műhely, interaktív látványraktár és új oktatási színhely szinergiájának kamatoztatását.

Múzeumok Mindenkinek

Szentendre

Pest megye

A kiemelt program keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) Képzési Központjában kialakításra kerül a „Múzeumok Mindenkinek” Program módszertani fejlesztési központja. A projekt célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése, melynek keretében a múzeumok szocio-kulturális szolgáltatásainak, elsősorban „iskola-barát” megújulását szolgáló tevékenységeinek módszertani megalapozása, disszeminációja, koordinálása, továbbá a kapcsolódó együttműködési- és információs hálózat fejlesztése valósul meg.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Lukács Gyógyfürdő fejlesztése

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Budapest

A működési anomáliák megszüntetése miatt a Lukács Gyógyfürdő helyet cserél az ORFI-val. Ehhez várhatóan jelentős átépítések szükségesek, és tűzvédelmileg is el kell választani a területrészeket. Ez tervezési és építési költségeket jelent, melyet műemléki kutatás is várhatóan kiegészít majd. Az új kialakítás miatt az épületgépészeti rendszereket is a megváltozott rendszerhez kell alakítani. A fürdő üzeméhez szellőzőrendszereket kell tervezni, hogy minimalizálják a belső pára mozgáskárosító hatásait. Az épületgépészet mellett az átépítés érintheti a technológiai és gépészeti rendszereket és az elektromos hálózatot. A vízbázisok felújítása is időszerűvé vált, mert a források, illetve kutak berendezései elavultak, üzemeltetésük problémákat okoz, üzembiztonságuk javításra szorul. Emellett a Lukács és a Margit-sziget közötti távvezetéket meg kell vizsgálni, és ennek eredményétől függően fel kell újítani. Cél, hogy a fürdő biztonságban üzemeljen. Fontos folytatni a Nappali Kórház korszerűsítését, hogy a gyógyvizeink gyógyhatását minél nagyobb közönség számára, minél eredményesebben lehessen biztosítani. Ehhez a fejlesztési lehetőségek rendelkezésre állnak. A fürdőszolgáltatások fejlesztése is elengedhetetlen, mert a Lukács csak így tudja fenntartani a fürdőközönség érdeklődését, vonzalmát. Ehhez új szolgáltatások bevezetésére lesz szükség az összes műszaki és pénzügyi probléma rendezésével együtt.

A Gellért Gyógyfürdő fejlesztése

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt négy fő célt határoz meg:

1. Kiemelten fontos, hogy a női termálosztály eredeti - a férfihez hasonló - arculatát helyreállítsák, mely a világháborús károk helyreállítása során, modern, stílusidegen formát kapott. Az eredeti építészeti kialakítás emeli az épület építészeti, esztétikai értékét, melyet a KÖH is támogat.

2. További cél a Nappali Kórház korszerűsítése. Ez folyamatos igényként jelentkezik, mivel a gyógyítás tudománya minden területen, így a balneológiában is töretlen. A Gellért hírneve kötelez arra, hogy szolgáltatásainak színvonala mindig korszerű legyen. Ez jelentős tervezési, építési, és technológiai költségeket jelent.

3. Harmadik pont a szolgáltatások fejlesztése. A közönség igényeinek kiszolgálása a fürdő területén is erőfeszítéseket igényel. Újabb és újabb szolgáltatások bevezetésére van szükség ahhoz, hogy a vendégek egészségét megfelelő szinten szolgálják. A Nappali Kórházhoz hasonlóan ez is átgondolt tervezést, építést, és megvalósítást igényel.

4. A Gellért fürdő kerítéseinek pirogránit burkolata sok helyen megrepedt, törött lapokat tartalmaz, mely az elmúlt 35 év alatt alakult ki. Ezek térbeli lapok, melyek gyártása sokkal bonyolultabb és költségesebb, mint az általános sík lapburkolat.

Széchenyi Gyógyfürdő fejlesztése

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal

Budapest

A projekt három főbb célt határoz meg:

1. A látogatottság szempontjából fontos fürdők nappali kórházi és fürdős szolgáltatásainak fejlesztése elkerülhetetlen.

2. Szélesíteni kell a rekreációs szolgáltatásokat a wellness területén is, mert ilyen igény is rendszeresen megjelent.

3. Az épület- és a technológiai gépészet korszerűsítése az állandó használat mellett is elkerülhetetlen. Ugyanez vonatkozik a vízbázisokra is, mert ez a fürdő alapja.

Nagy befogadó-képességű kongresszusi központ (Tüskecsarnok)

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Budapest

Az ÖTM az eredetileg világkiállítási helyszínnek épült „Tüskecsarnokot” és az „Edzőtermeket” (amelynek építése 1997 óta szünetel) a magántőke forrásaiból és részben EU támogatás felhasználásával nagy befogadó-képességű kongresszusi központként kívánja befejezni. A projekt a kincstári vagyon hasznosítására vonatkozó 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet szerinti nyílt pályázat keretében valósulna meg, amely pályázaton a nyertes cég a befejezetlen beruházás vagyonkezelői jogát nyerné el, 25 éves időtartamra. Ezért cserébe a nyertes vállalja, hogy a beruházás befejezését maga finanszírozza, annak a műszaki követelményrendszernek megfelelően, amelyet az ÖTM előír. A cég a létesítményben az ÖTM előírásai szerinti rendezvényeket szervezhet, vagy ilyen rendezvényekre adhatja bérbe. E két garanciális elem biztosítja, hogy a beruházás nagy befogadó-képességű kongresszusi központként fejeződjön be és üzemeljen. Az épület kincstári vagyon marad. A hasznosítási jog a használati idő lejárta után az államra visszaszáll (a tulajdonjog végig az államé), a létesítményt a szerződés lejárta után az állam szabadon hasznosíthatja.

Városligeti Műjégpálya és épületrekonstrukció

Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest

A rekonstrukció során újjáépül a Műjégpálya főépülete, az 1833-ban épült neobarokk korcsolyacsarnok eredeti terveinek és részletformáinak megfelelően, mely a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a lebontott jobb szárnnyal együtt. A tervezők elképzelései alapján az újjáépülő jobb szárny, illetve a felújított épület biztosítani tudja az idegenforgalom számára azokat az alapvető szolgáltató helyeket, amelyek méltóak lesznek az itt lévő kiemelt fővárosi műemléki környezethez.

Az új épület otthont adna a Városliget első turisztikai információs központjának az ide látogató turisták tájékoztatása érdekében. Az ingatlan helyet biztosítana a Városligetben még hiányzó egyéb turisztikai helységeknek is, a gyors éttermek és igényes vendéglátóhely mellett. Jelenleg a nyári időszakra a vízzel a tó nem tölthető fel így a vonzerő csökken, ez különösen hátrányos a kulturális eseményeket kiszolgáló vízi színpad és az európai színvonalú, évente megrendezésre kerülő vízi-szoborkiállítás számára. A korcsolyapálya utolsó, nagy léptékű felújítása 1954-ben történt, ennek következtében a korcsolyapálya üzemeltetése 1-2 éven ellehetetlenül A turisztikai szempontból is kiemelkedő létesítmény a leromlott állapota ellenére is évi 380 ezer fizetővendéget fogad, köztük rengeteg külföldi vendéget. Az elmúlt évtizedekben a pálya karbantartása a pálya felbontása és a hibás csövek kicserélése helyett annak újrabetonozást jelentette, ennek következtében a betonszerkezet vastagsága helyenként 90 cm-t is eléri, megszüntetve csónakázáshoz, mint turisztikai vonzerőhöz szükséges vízmélységet.

A Műjégpálya szabadtéri, mesterséges jégpálya előállítására alkalmas, hűtőcső rendszerrel egybeépített betonfelületének teljes felújítása, alakjának módosítása a főváros egészségturizmus fejlesztése érdekében, a védett környezet elvárásainak megfelelő szinten, a verseny- és szabadidősport mai, korszerű követelményeinek figyelembevételével történne . A jelenlegi működő korcsolyapálya kb. 170 x 60 m, amely teljes területén fel kell törni a betont, a régi csőhálózat kicserélve alakítandó ki az új korcsolyapálya és tó felület. A látogatók száma nem közelíti meg a lehetőségek maximumát, többek között a csónakázásra alkalmas pályatest műszaki ellehetetlenülése miatt. Annak érdekében, hogy a Városligetben, Pest zöld szívében, a kiemelkedő idegenforgalmi látványosságok szomszédságában tavasztól-őszig ne egy „kiszáradt” betonmeder riassza a turistákat, városképi fejlesztés szempontjából is elengedhetetlenül fontos a pályarekonstrukció.

Budapest Szíve Program — világörökségi terület turisztikai vonzerejének növelése

1. ütem

Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest

A projekt célja, hogy növelje a világörökségi terület turisztikai értékét. A projekt magában foglalja a Duna-korzó Fővám térig történő meghosszabbítását, a Roosevelt tér valamint a Március 15. tér felújítását és 3 mélygarázs PPP konstrukcióban történő megépítését. A terv részét képezi a Belgrád rakparti nemzetközi kikötő korszerűsítése, úszóműre helyezése és a pesti alsó rakpart Belgrád rakparti hiányzó szakaszának kiépítése.

A Roosevelt tér teljes 5 hektáros területe, a Március 15. tér északi, átmenő forgalomtól nem érintett része, továbbá a Váci utca csatlakozó torkolatai és a Pesti Barnabás utca összesen mintegy 2,5 hektáros területén változik meg a forgalmi rend és alakul ki mutatós gyalogosfelület.

A Roosevelt téren az átmenő forgalom a tér peremére szorításával, a Zrínyi utcában kialakítás alatt lévő sétálóutca célforgalmát keresztezve vezethető át a téren. Az Akadémia előtt a Szent István térhez hasonlóan, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkoló felett reprezentatív burkolt tér épül, a gyalogostengelytől délre a megtartandó parkosított felület pihenő-rekrációs zöldfelületté válik.

A Március 15. tér Erzsébet hídtól északra lévő részén — a tér északi peremén minimális célforgalom megtartása mellett — reprezentatív gyalogosfelület alakul ki, integrálva és megújítva a Contra-aquincum romterületet. Felszíni kapcsolat épül ki a Váci utca két vége között. A megszűnő parkolóhelyek pótlását a Március 15. tér felújításának következő ütemében, PPP konstrukcióban megvalósuló mélyparkolóval biztosítják.

A projekt a kidolgozott akcióprogram, előzetes megvalósíthatósági tanulmány és forgalomtechnikai előtanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési-pályáztatási eljárásokat, a szükséges műszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelező egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat és a következő ütemben megújuló világörökségi területek régészeti feltárását.

Budapest Szíve Program — Kiskörút északi szakasz forgalomcsillapítása, környezettudatos városi közlekedés fejlesztése

Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest

A projekt — a Budapest Szíve Program részeként — a Károly körút, a Deák tér–Harmincad utca és a József Attila utca felújítását–fejlesztését foglalja magában. Kapcsolódik a Budapest Szíve Program városrehabilitációs projektjei keretében megújuló Roosevelt térhez és az új Belváros-tengelyhez, a Városháza-tömb tervezett beépítéséhez, és kiegészíti, folytatja a Kiskörút, a kiskörúti villamos, a DBR metró projekt felújításait.

A településrészeket összekötő Károly körút és József Attila utca városi főutca jellegének erősítése és a környezettudatos közlekedési szokások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, motiválása érdekében a projekt – forgalomcsillapításra építve – tartalmazza:

▪ a szomszédos városrészek és a Belváros közötti gyalogos és kerékpáros, illetve célforgalmi kapcsolatok erősítését, felszíni zebrás-lámpás kapcsolatok sűrítését;

▪ a hiányzó tangenciális turisztikai és hivatásforgalmi kerékpáros-kapcsolatok kiépítését ;

▪ a Belváros északnyugati kapujaként működő Deák tér-Harmincad utca multimodális közösségi közlekedési csomópont és az érintett főutak gyalogosforgalmi területeinek felértékelését;

▪ a 47-49-es villamosvonal korszerűsítését, teljeskörű felújítását és a vonal továbbvezetéséhez szükséges műszaki átalakításokat;

▪ a Károly körúton, az útvonal városszerkezeti pozíciójához méltó allé kialakítását, valamint a Budapest Szíve Program más projektjeinek megvalósításához szükséges, a projektterületet érintő forgalomtechnikai átalakításokat.

A projekt, a kidolgozott akcióprogram, elkészült előzetes megvalósíthatósági tanulmány és tervezés alatt álló forgalomtechnikai tanulmány alapján magában foglalja a közbeszerzési–pályáztatási eljárásokat, a szükséges műszaki tervek és háttértanulmányok kidolgozását, a kötelező egyeztetési eljárásokat, a projekt kivitelezését és a kapcsolódó menedzsment, szervezési, kommunikációs feladatokat.

Budapest Szíve Program – új belváros-tengely kialakítása I. és II. ütem

Budapest Főváros Önkormányzata

Budapest

A Kecskeméti utca, Egyetem tér, Károlyi Mihály utca, Ferenciek tere, Petőfi Sándor utca, Bécsi utca, Október 6. utca mentén új pesti főutca alakul. A Belváros–tengelyt a Kálvin tértől a Szabadság térig teljesen gyalogosított és vegyes forgalmú szakaszokkal, az átmenő forgalom teljes kizárásával alakítják ki. A projekt része a Március 15. tér forgalomtechnikai átalakítása és a Belváros forgalmi rendjének átalakítása a Belváros–tengely tehermentesítése és a Ferenciek tere átmenő forgalmának megszűntetése érdekében.

Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes felújítása – II. ütem

Szob Város Önkormányzata

Pest megye

Az I–es ütemben megvalósult Szob-Márianosztra közti szakasz kiegészítésével, az eddigi pályához kapcsolódó, további korszerű kisvasúti pálya létrehozása Nagybörzsönyig. Ennek része a Márianosztra-Nagyirtás közti középső 7,2 km-es teljes vasúti szakasz elkészítése és megépítése, valamint a Nagyirtás-Nagybörzsöny közti, jelenleg is működő 8,2 km-es felső szakaszon (Nemzeti Park terület) teljes körű és végleges pályakorrekció és rekonstrukció. A pályaépítési és pálya-felújítási beruházások mellett korszerű szerelvények beszerzése és üzemeltetése (pl.: a szerelvények szervizelését biztosító remiz kialakítása a Szobi végállomáson), illetve az akadálymentes állomások és megállók építése is a projekt része. A beruházással a Dunakanyar turisztikai vonzereje tovább bővül.

Gödöllői Királyi Kastély

Gödöllői Kastélyi Közhasznú Társaság

Pest megye

Európa egyik legjelentősebb épületegyüttesének felújítása a múlt század 90-es éveinek közepén kezdődött el. E folyamat eredményeként 10 évvel ezelőtt átadásra került a műemléki védelem alatt álló központi épület. Az elmúlt évtizedben állandó kiállításainkat évente több mint 180 000 ember látogatta, s ugyancsak sok ezer vendéget vonzottak kulturális rendezvényeink is. A felújítás üteme az elmúlt esztendőkben lelassult, s egy ideje már az állagmegóvás forrásainak biztosítása is nehézségekbe ütközött. Az épületegyüttes kiemelkedő kulturális és műemléki jelentősége egyedülálló turisztikai célponttá történő formálása azonban indokolja, hogy befejeződjék a ma még 2/3-ad részben elhanyagolt, romos traktusok helyreállítása. A kulturális- és hivatás/konferencia turizmus feltételeinek megfelelő biztosítása érdekében a kastély egybe épített részeinek restaurálása és a természetvédelmi oltalom alatt álló park revitalizálása fontos prioritásaiként fogalmazható meg. Megjegyzendő, hogy a nemzeti jelentőségűnek ítélt kulturális projekt a helyi termálvíz készlet kiaknázásával a turizmusra szinergikus hatással bírna, ezért a szálloda, a lovarda, az istállók, a kocsiszín és a főudvarmesteri épület is kapcsolódó projekt lehet.

Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma

Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány

Budapest

A Kormány Közalapítványt hozott létre, amely elősegíti a kiemelkedően tehetséges hallgatók képességeinek kibontakoztatását, és országos szinten támogatja a szakkollégiumokat. A kormány egyetért azzal, hogy a Közalapítvány az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében diákotthont létesítsen a felsőoktatásban résztvevő tehetséges hallgatók részére, melyet szakkollégiumként működtet.

A Kormány felkérte az Oktatási Minisztert, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében nyújtson segítséget a diákotthon állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködésben. A Projekt a Szakkollégium diákszállóját új területen, beépítetlen telken, ún. „zöld-mezős” létesítés mellett tervezi megvalósítani. Az érintett intézmények elérhetősége, a funkció telepíthetősége meghatározó a kiválasztásnál.

Az új diákotthon elhelyezését és a Közalapítványon belüli működését csak megfelelő épület szolgálja. Az épület elhelyezkedését Budapest területén úgy kell tervezni, hogy az érintett oktatási intézményekkel a kapcsolat és azok látogatása ne okozzon nehézséget az elhelyezett hallgatóknak. Összesen 500 főt befogadó épület felépítését tervezzük, akiket az elérhető felsőoktatási intézmények hallgatói közül választunk ki, szakra és felsőoktatási intézményre tekintet nélkül, kizárólag a szakmai kiválóság alapján, az első évfolyamtól kezdve a doktori tanulmányok végéig.

Korányi Projekt

Budapest

Szent Imre Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem

Budapest

Uzsoki utcai Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem

Budapest

Észak-magyarországi régió

Támogatott projektek

Mechatronikai Park

Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő ZRt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Munkahelyteremtést, vállalkozások letelepítését szolgáló beruházás. Kb. 70 ha nagyságú zöldmezős terület, amelyen két ütemben alakítható ki megfelelő infrastruktúrával ellátott fogadófelület vállalkozások letelepülésére. A kialakuló területből a befektetők tetszőleges nagyságú ingatlanrészen valósíthatják meg beruházásaikat. Ez a terület rövidtávon autópályával összefüggő közvetlen közlekedési kapcsolattal fog rendelkezni. Jelenleg zajlik az autópálya bekötőút I. szakaszának kivitelezése, amely lehetővé teszi a terület külvárosi szakaszról történő megközelítését, városon belüli elterelő út révén. Az útépítés lehetőséget biztosít arra, hogy kiépítésre kerüljön a fejlesztési terület egyéb infrastruktúrájának csatlakozási pontjai.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Kastélysziget – Kulturális Központ (Edelény)

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A felújítás célja a kastélyépület megőrzése, a jelenlegi igen leromlott állapot javítása. Ennek eszköze az épület külső-belső felújítása, a termeiben található művészeti értékek restaurálása, illetve a hosszú távon történő fenntartás és értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő hasznosítása. A koncepció főbb elemei:

• a kastélyépület múzeumi és látogatóközponti hasznosítása;

• barokk idill felidézése a kastélyparkban;

• rangos rendezvényközponti szerep kialakítása;

• kiegészítő szolgáltatások telepítése (vendéglátás, ajándékárusítás, stb.).

Tokaji „Fesztiválkatlan” kialakítása

Tokaj Város Önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A város által megrendelt településrendezési tervben a Patkóbánya kulturális, idegenforgalmi és szabadidő célú hasznosítása, mint koncepcionális feltétel és cél szerepel, s a jóváhagyott településszerkezeti tervbe ennek megfelelően „fesztiválkatlanként” épül be.

A projekt keretében megépítendő létesítmények:

• 2435 fő befogadására alkalmas nagyszínpad (szabadtéri színház);

• 420 fő befogadására alkalmas görögszínház;

• rakpartrendezés,

• hajókikötő kialakítása a Bodrog folyón;

• kiszolgáló helységek (zenekari árok, öltözők, raktárak, nyilvános illemhelyek, stb.);

• 150-200 fő befogadására alkalmas szabad felhasználású közösségi tér;

• Omlásvédő rámpafal alatt kialakítandó üzlethelységek;

• 333 személygépkocsi, 6 busz, 44 kerékpár, 8 motorkerékpár befogadására alkalmas parkoló;

• 906 m2 liget.

• Kiszolgáló infrastruktúra megépítése (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés, elektromos energiaellátás, trafóház, közvilágítás).

A történelmi Avas és Miskolc belvárosának rehabilitációja

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A fejlesztéssel érintett miskolci belvárost és a történelmi Avast az értékei és látványosságai miatt az itt tartózkodó turisták és a városlakók szívesen keresik fel. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a fejlesztések nem koncentráltak megfelelő mértékben e területekre, így nagy lemaradást kell behozni.

A projekt 13 olyan helyszínen valósul meg, melyek újrahasznosítása és funkcióváltása rendkívül fontos a város számára:

▪ A történelmi városmaghoz méltó környezet kialakítása a Kossuth (1.) és a Patak (2.) utcán, melyet díszkő burkolat lerakásával és utcabútorok kihelyezésével, valamint parkosítással kívánunk elérni;

▪ A projekt része a Művészetek Háza melletti tér (3.) és az Erzsébet tér (4.) rekonstrukciója zöldfelület fejlesztéssel, virágosítással, különböző köztéri alkotások, illetve díszítő elemek elhelyezésével és díszvilágítás kiépítésével;

▪ A rehabilitációs munkálatok keretében folytatódik a Szinva parti sétány (5.) kialakítása a Kandia köztől az Erzsébet térig, összhangban a már elkészült szakasz küllemével és anyaghasználatával;

▪ A hatodik fejlesztési terület a Rákóczi utca (6.) déli szakaszának meghosszabbítása, felújítása, melynek fontos szerepe van a belvárosi gyalogoszóna kiterjesztése, valamint a belváros és az avasi pincesorok összekapcsolása szempontjából;

▪ A belvárossal szorosan összeépült történelmi Avason 7 fejlesztendő terület került megnevezésre, melynek rekonstrukciója lehetőséget biztosít a hely- és kultúrtörténettel bíró, de elhanyagolt és erősen leromlott állapotú terület turisztikai célú hasznosítására.

▪ Az Avas északi lejtőjén: (Kis-avas I. sor (7.), - Mélyvölgy alsó szakasz (8.), Csáti sor és környéke (9.), Zsolcai sor (10.) teljes közművesítését tervezzük, melyet kiegészít a Mendikás út (11.) rekonstrukciója és buszforduló építése, az Avastető ligetszerű parkosítása (12.), sétány kialakítása, kerékpárút megépítése (13.).

„Teret a jövőnek” városközpont rekonstrukció II ütem

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat

Nógrád megye

A fejlesztési terület túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, azonban a projekt megvalósításához szükséges további területek megszerzése folyamatban van. A beruházás területén a közművek, különösen az ivóvízvezetékek és a csapadékvíz-elvezető rendszerek régiek, elavultak, állapotuktól fogva sok esetben üzemeltetési, ellátási problémát okoznak (ivóvízvezetékek csőtörése). A nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés miatt a közterületek alápincézett részei beáznak, ezért korlátozzák az alápincézett részek kihasználhatóságát. A zöldterületek elavultak, a gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint arányai nem megfelelőek; az utcabútorok nem elegendőek, a meglévők nem harmonizálnak egymással. A közterület egészén nincsen megoldva az akadálymentes közlekedés, az egyes rámpák, szegélysüllyedések nem felelnek meg a szabványnak. A közmű-rekonstrukciók, akadálymentesítési munkák és a zöldfelületek megújítási munkái után szükséges egységes egymással harmonizáló közterületi burkolatok megépítése is.

Közép-dunántúli régió

Támogatott projektek

Rácalmás ófalusi partfalszakasz védelmi munkái

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata

Fejér megye

Világossá vált, hogy a település ófalusi részén felszínmozgások észlelhetők, melynek hatására a terület a Duna medrébe csúszik. A projekt szerint ahhoz, hogy megfelelő stabilitást érjünk el a területen, 3 részfolyamatot lehet elkülöníteni. Az egyik az Ófalusi rész területének víztelenítése (drénezés, támasztó töltések építése), a másik az elöregedett vízi-közművek cseréje (melyek a partfalmozgás hatásait nem képesek követni és a lakosságra nézve károsak), a harmadik pedig a terület vízelvezetésének megoldása.

Tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja

Komárom-Esztergom megye

A Tatai-tó olyan árvízi tározó, mely az Által-érrel együtt árvízvédelmi szempontból meghatározó a térségben, ezért e projekt keretében kerül sor a NATURA 2000 és a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Tatai Öreg-tó komplex rehabilitációjának első ütemére. A beruházásban megvalósulhatnak azok a rekonstrukciós munkák, amelyek a tó helyreállításának legfontosabb peremfeltételei. A vízgyűjtő-szemléletű, komplex projekt keretében sor kerülhet azokra a vízgazdálkodási, vízkormányzási, meder–felújítási valamint környezet- és természetvédelmi munkálatokra, amelyek nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy a Tatai Öreg-tó maradéktalanul tölthesse be árvízvédelmi, halászati, természetvédelemi, üdülési valamint sportolási funkcióját, és így váljon a térség egyik meghatározó természeti látványosságává. A vízgyűjtő felső szakaszától kezdődően a Tatai Öreg-tóig, illetve a tó alatti Által-ér szakaszig mindenhol, olyan beruházásokra kerül sor, amelyek közvetve vagy közvetlenül rendkívül fontos gazdasági fellendülést is hoznak.

Az esztergomi Bazilika környezetében levő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása

Komárom-Esztergom megye

A minőségi borfogyasztáshoz kapcsolódó vendéglátási szolgáltatások és rendezvények várható bevételei nyomán a tulajdonos olyan forrásokhoz jut, amelyből képes lesz finanszírozni a felújított épületegyüttes folyamatos karbantartását, állagának megóvását, így őrizve meg nemzeti kincsünk egy darabját. Mindannyiunk épített kulturális öröksége a Bazilika, melynek közvetlen szomszédságában található pincerendszer állagmegóvása halaszthatatlan, mivel a pincerendszer évtizedek óta nedvesedik és a beázások mértéke az utóbbi időben már nemcsak a pincék statikai állapotát veszélyezteti, hanem a Bazilika alatti helyiségekben is nedvesedést okoz. A felújítási program, a ma használaton kívüli pincerendszer kulturális-idegenforgalmi célú hasznosításával egyszerre bővíti a turisztikai programkínálatot és teremti meg az ingatlan hosszú távú állagmegóvásának finanszírozási feltételeit. A pincerendszer felújításával egy olyan idegenforgalmi infrastruktúra jön létre, amely hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához.

A Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II. projekt

Balatonfüred Város Önkormányzata

Veszprém megye

A balatonfüredi reformkori városrész fejlesztése, a 2004. évben támogatást kapott ROP 1.1 pályázat folytatása műemléki jelentőségű területen.

▪ A reformkori városrészben lévő Blaha u. 3. szám alatti épület felújítása valósul meg közösségi funkció kialakításával: Városi Helytörténeti Gyűjtemény valamint Turisztikai Információs Központ kap helyet.

▪ A Jókai Mór Emlékmúzeum felújítása.

▪ A városrész parkjainak rekonstrukciója és "Történelmi emlékhelyek, szobrok útja"-nak kialakítása közvetlenül a Balaton partján.

▪ A városrészre vezető önkormányzati utak felújítása modern utcabútorokkal, új közvilágítással.

▪ A reformkori városközpont közepén elhelyezkedő ún. Vaszary kastély rekonstrukciója és abban kulturális funkció kialakítása a környezetében lévő közpark rendezésével.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Dunaújvárosi magaspart védelmi rendszerének rekonstrukciója korszerűsítése

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fejér megye

A projekt célja a dunaújvárosi római kőtár alatti leszakadt partfal körüli löszkutak, suvadások feltárása, a földmű szakadásainak felszámolása, a víztelenítő rendszer, kezelő járdák és utak kiépítése, a sarokbástya alapjának megtámasztása. A víztorony biztonsága érdekében új talajvízszint észlelő kutak kiépítése is kiemelten fontos. A fejlesztéssel össze kell hangolni a meglévő komplex védművet is: 8 db 60 m mély víztelenítő csáposkút falazatát kell megépíteni, a kezelőszerkezetet pedig a szellőző rendszer kiépítésével, új szivattyúk, motorok beépítésével kell korszerűsíteni. Emellett a meglévő talajvízszint-észlelő kutakon felül 48 db új kutat kell létesíteni.

Királyi Séta - Történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fejér megye

A „Királyi Séta - Történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron” című projekt célja, hogy Székesfehérvár, mint a „királyi városok” egyike, méltó és vonzó formában állítson emléket a magyar királyság első évszázadainak és a város történelmének. A Romkert – Nemzeti Emlékhely a magyar történelem egyik fontos helyszíne, melyet attraktív és informatív módon kell a látogatók elé tárni. Ennek eszköze a Prépostsági Múzeum létrehozása, melyben a Nemzeti Emlékhely, a magyar királyság és az ezeréves Székesfehérvár történetét mutatják be. Az alprojekt keretében síremlék készül Szent István király sírja fölé, és fejlesztik a Romkert területét is. A Fő utca felújítása tartalmazza a történelmi belvároson átvezető gyalogos utca burkolatcseréjét, közműfelújítását és új utcabútorok elhelyezését. A volt Vidámpark területén jönne létre a „Királyi játszópark”, mely játékos formában idézi meg a régi korok építményeit, hadieszközeit. A „Fehérvár belvárosa a XVI. században” makett mesterséges szigeten valósulna meg a Rózsaligetben.

Velencei-tó Kapuja

Velence Város Önkormányzata

Fejér megye

A Velencei-tóhoz érkezve a látogató elé tárul a Velencei-tó Kapuja, a turisztikai attrakció, amely egy komplex, többfunkciós közösségi tér.

A projekt során megvalósuló fejlesztések:

1. Teljes körű közműhálózat kialakítása, emellett alternatív energiaként a melegvíz vezeték behozatala;

2. Fürdősétány és közpark kialakítása;

3. Kikötő kialakítása látogatóközponttal, sétánnyal, mólóval, híddal;

4. Lidó kialakítása sétánnyal, lidós partszakasszal, parkolókkal, parkokkal, kerékpárúttal;

5. Korzó kialakítása fedett sétánnyal, kiszolgáló épületegyüttessel. Az egész projekt területén területrendezés, közvilágítás kiépítése, térfigyelő rendszer kialakítása, térkövezés kerül megvalósításra.

Nyergesújfalu, 10-es főút melletti sziklafal stabilizáció

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Komárom-Esztergom megye

A 10-es főút biztonságának növelése érdekében, az út mellett lévő, folyamatosan pergő sziklafal felületének stabilizációja horgonyokkal rögzített acélhálózással és növénytelepítéssel.

Királyi Városok Integrált Projekt: A tatai Eszterházy-kastélyegyüttes kulturális és reprezentációs központ (királyi városok része)

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

Komárom-Esztergom megye

Kulturális örökségünk, az Esterházy-kastélyegyüttes teljes mértékű rehabilitációja és környezetének helyreállítása, majd a kastélyegyüttes fenntartható hasznosítása. A rehabilitáció során kívül-belül megújul a főépület és a kiskastély is. A XVIII. századi házsor megújulása kinyitja a kastélyegyüttest a város felé, a XVII. századi épületek alatt pedig a város felől alagsori, a kastély felől pedig földszinti új fogadótér lesz. Mindezek mellett, a projekt tartalmazza a kastélypark rekonstrukcióját, illetve az élőhelyek helyreállítását.

Monostori Erőd - Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ (Komárom)

Monostori Erőd Hadkultúra Központ műemlék-helyreállító, ingatlanfenntartó és -hasznosító Közhasznú Társaság

Komárom-Esztergom megye

A volt katonai objektum, az immár UNESCO Világörökség-jelölt komáromi Monostori Erődrendszer, hazánk egyik legnagyobb és legjobb állapotában fennmaradt műemléki ingatlan együttese, amely a szükséges fejlesztések után hosszútávon is önfenntartó kincstári műemlékké fejleszthető. Az alapvetően idegenforgalmi-kulturális fejlesztés célja egy olyan euroregionális turisztikai és régiós információs központ kialakítása, melynek első lépései 2000-2006 között már lezajlottak. A gyorsan növekvő igények kielégítése azonban további fejlesztéseket igényel, melynek legfontosabb elemei a korszerű Látogatóközpont (mely a régió idegenforgalmi adatbázisát is tartalmazná) és az Ifjúsági Szálló, mely az egykori műemlék laktanyában kap helyet. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a szálló energetikai berendezéseit, és konyháját is magába foglaló Regionális Fejlesztési Iroda, amely az Árkász II. laktanyaépületében kerül kialakításra. Ehhez a projektcsomaghoz tartozik a Monostori Erődrendszer igazgatásához és működtetéséhez szükséges Koordinációs és Kutatóközpont fejlesztése is.

Balatonakarattya: vasút feletti magaspartfal (Kisfaludy sétány - Koppány sor közötti szakasz) védelme

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata

Veszprém megye

A Kisfaludy sétány az akarattyai vasútvonallal párhuzamos utca. Jelen pillanatban az utca burkolata murvával terített földút, ezért a csapadékvíz elvezetése a fölötte lévő utcákkal együtt megoldatlan. Az utcában a csapadékvíz elvezetés kivételével minden közmű így a szennyvízcsatorna is kiépített. A projekt szerint 1125,80 fm hosszúságban 3 m széles aszfaltburkolatú út épül, 2x1,25 m széles padkával az utca teljes hosszában, melynek kísérőjeként 1267,17 fm hosszúságban burkolt árok csatlakozik. A későbbiek folyamán ebbe a burkolt árokba csatlakozik be a Kisfaludy sétányra nyíló utcák csapadékvize is. Az így összegyűjtött vízmennyiséget a Kisfaludy sétányt és a Koppány sort összekötő Bezerédi lejáró (gyalogút) vonalvezetését követő Ø 60 cm átmérőjű zárt csatornával oldotta meg a tervező. A befogadó Balaton tóba átemelővel vezetik be a vizet.

"Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében"

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Veszprém megye

A projekt során a következő fejlesztések valósulnak meg: a terület zöldfelületeinek megújítása, a régi vidámpark teljes rekonstrukciója, köz- és szabadidőpark jelleg megteremtése, utak, sétautak felújítása. A Kittenbereger Kálmán utca összekötésével megnyílik a völgy a belváros felől, és átjárhatóvá válik a kerékpárosok számára is. A projekt részét képezi a Jezsuita templom és szomszédságában elhelyezkedő apácakolostor teljes feltárása és felújítása, a Püspöki pihenő teljes rehabilitációja, kulturális rendezvényhelyszínné történő alakítása, a Benedek-hegy kálváriájának és környezetének zöldterületi rekonstrukciójával, parkosítással újszerű kilátópontok kialakítása. A program II. üteme a Kittenberger Kálmán Vadaspark tematikus fejlesztése.

Séd-Nádor-Gaja Vízrendszer Rehabilitációja és Területfejlesztési Programja

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Veszprém megye, Fejér megye

A projekt során megvalósuló fejlesztések:

▪ Fehérvárcsurgói tározó II. ütem megvalósítása

▪ A kettős működésű (belvízbefogadó és vízszolgáltatási főmű) Séd-Sárvízi Malomcsatorna rekonstrukciója

▪ Mezőgazdasági vízszétosztó rendszerek rekonstrukciója

▪ A vízrendszer minimálisan szükséges rekonstrukciója (pl. Gaja patak, Nádor csatorna, Dinnyés Kajtori vízfolyás)

▪ Természeti, természet közeli állapot rekonstrukciója, vizes élőhelyek fejlesztése

▪ Belterületek kiemelt védelme (helyi vízkárok ellen).

Balatonvilágos-vasúti pálya melletti partszakasz stabilizációja

Veszprém

Dél-dunántúli régió

Támogatott projektek

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A beruházás célja, hogy Pécs város – az Európa Kulturális Fővárosa pályázatához illeszkedően - létrehozzon egy új, integrált közművelődési, oktatási, információs és kulturális szolgáltatásokat biztosító intézményt. Az új intézmény fő célja, hogy elérhetővé tegye mindenki számára a kulturális értékeket, és emellett – a klasszikus könyvtári funkciókon túl – olyan hely legyen a pécsiek számára, ahol sokféle tudást, információt szerezhet meg bárki. Egyéni és csoportos programok, képzések szervezésének ad majd helyet a Központ, ahol külön figyelmet fordítanak majd a speciális igényű csoportok (segítséggel élők, hátrányos helyzetűek) esélyegyenlőségére, felzárkóztatására.

Pécsi Konferencia és Koncertközpont

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A Pécsi Konferencia - és Koncertközpont épületegyüttesének elsődleges célja, egy olyan többcélú létesítmény kialakítása, mely otthont nyújt a Pannon Filharmonikusok zenekarának, kiváló akusztikájú hangversenyteremmel kiszolgálja a koncertigényeket, a zenekart, és egyben kulturális rendezvényeket, konferenciákat szervező központtá válik, kielégítve a régió igényeit. Az épület a város olyan emblematikus épülete lesz, amely méltón reprezentálja Pécs város kulturális szerepét az EKF 2010 évi programsorozat kapcsán is.

Zsolnay Kulturális Negyed

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A beruházás célja a Zsolnay-gyár volt ipari épületegyüttesének felújítása és revitalizációja, egy új, európai színvonalú kulturális városrész kialakítása. A negyedben új művészeti intézmények kapnak helyet. A projekt Pécs kulturális-művészeti életének központja, idegenforgalmi látványossága lesz. Építészetileg átalakítja a várost, mivel elősegíti a belváros keleti irányú, új kulturális tengely létrehozásával történő kiterjesztésének városfejlesztési célját. Ezzel együtt a Zsolnay-márkanév korszerű átértelmezését is megteremti.

Közterek és Parkok újjáélesztése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

Pécs város közösségi terei egy kulturális célú revitalizációt követően a jelenleginél lényegesen esztétikusabb és urbánusabb környezetet biztosítanak a lakosságnak és az idelátogató turistáknak. Pécs legfontosabb közterületei funkcióváltással egybekötött minőségi fejlődésen mennek keresztül.

Nagy Kiállítótér (Európa Kulturális Főváros - Pécs, 2010)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Baranya megye

A projekt célja a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, illetve teljes képzőművészeti gyűjteménye elhelyezés, illetve a meglévő kulturális kínálat bővítése a Káptalan u. 4. szám melletti Szabadtéri Színpad területén létesítendő Nagy Kiállítótér épületével, valamint ehhez kapcsolódóan a teljes "Múzeum" utca felújításával. A fejlesztés szervesen illeszkedik a történelmi belvárosban már megindult projekthez (Világörökségi Sétány kialakítása). A funkcionálisan kapcsolódó átalakítás és új fejlesztés minőségi változást eredményez a város, a megye, a tágabb régió művészeti szolgáltatásaiban, nemzetközi regionális jelentőséget ad Pécs művészeti intézményeinek. Ezzel csökkenthető a kultúrában a főváros dominanciája, megállítható a magyarországi kulturális olló szétnyílása.

Országos Projektek

Támogatott projektek

A jogügyletek biztonsága

Budapest

A fejlesztés az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók számára biztosítja az — adatlekérdezési és adatellenőrzési célú — elektronikus hozzáférés lehetőségét négy, központi személyi nyilvántartás adataihoz. A nyilvántartást vezető KEKKH az adatigénylő megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a lekérdezés jogosultságát.

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése és a közművesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése

Budapest

A projekt stratégiai célja egy olyan, az elektronikus közszolgáltatásokat „nagyüzemi módon” szolgáltatni képes Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakítása, ahol konzisztens módon valósul meg a szereplők hitelesítése, a rendszerben kezelt, tárolt dokumentumok bizalmassága, a végzett műveletek letagadhatatlansága. Továbbá cél, hogy a kialakítandó rendszer a legmagasabb szintű tranzakciós, ügyfélbarát elektronikus ügyintézési eljárások lebonyolítására is alkalmas legyen, a lehető legmagasabb szintű biztonság, automatizáltság és rendelkezésre állás mellett.

Központi elektronikus fizetési megoldás (e-Fiz)

Budapest

A projekt célja, hogy létrejöjjön a központi elektronikus fizetési szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó elszámolási rendszer. A fizetési és elszámolási rendszer pontos, intézményhez köthető adatokat biztosít a központi gazdálkodási rendszer számára, láthatóvá teszi a fizetési rendszer működésének költségeit.

Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR)

Budapest

A projekt célja, hogy átszervezzenek olyan Kincstári feladatokat, amelyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosak, illetve a költségvetési intézmények és egyéb előirányzat-gazdák gazdálkodásához kötődőnek. Emellett új folyamatokat és eljárásokat vezetnek be és továbbfejlesztik a kapcsolódó működést támogató informatikai rendszereket

A projekt érinti az előirányzat-gazdálkodással, a kötelezettségvállalással, az előirányzat-gazdák könyvelési feladataival, a napi likviditás menedzselés feladataival, az előirányzat-gazdák számláinak vezetésével kapcsolatos folyamatokat, illetve ezen feladatokat kiszolgáló informatikai rendszereket. A felsorolt folyamatok informatikai támogatásának érdekében egy új, központosított, on-line, integrált rendszert fejlesztenek és állítanak üzembe, amely egységesen kezeli a költségvetési folyamatokat teljes életciklusukon keresztül – a tervezéstől a zárszámadási törvényig.

Vámeljárásokhoz és árumozgáshoz kapcsolódó magyarországi egyablakos ügyintézés megteremtése

Budapest

Ha a projekt megvalósul, akkor valamennyi, a vámáru ellenőrzésére felhatalmazott hatóság a vámhatóságon keresztül lép kapcsolatba az ügyféllel, aki mindössze egyetlen elektronikus üzenetet nyújt be. A vámhatóság összegyűjti és egységes felületen továbbítja az adatokat elektronikus formában. Ezt követően a társhatóságok visszajelzései (igazolásai, engedélyei) alapján kezdődik meg a vámeljárás. A gazdálkodó mindenhová elektronikus formában és egy lépcsőben továbbít adatot, a jelenlegi hatáskörök átalakítása nélkül.

Dereguláció

Budapest

A projekt a jogi folyamatok felülvizsgálatára és kapcsolódó jogszabályok egyszerűsítésére épül.

Kiemelt költségvetési intézmények szervezetfejlesztése II. ütem

Budapest

A cél 16-18 központi költségvetési intézmény szervezetfejlesztése.

Teljesítményértékelési képzések

Budapest

A projekt célja, hogy a területi államigazgatási szerveknél teljesítményértékelési képzéseket tartsanak.

EU 2011-es magyar elnökségre felkészülés

Budapest

A projekt keretében kiválasztják az uniós döntéshozatalban résztvevő személyeket és kidolgozzák a képzésük tematikáját, módszertanát.

Műszaki jogszabályok egyszerűsítése

Budapest

A projekt célja a műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítése és a szabványok kidolgozása.

Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés – Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása

Budapest.

A projekt az igazságszolgáltatási dolgozók kompetenciájának fejlesztésére irányul.

Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása

Budapest

A projekt keretében kidolgozzák a központi informatikai szabványokat az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztése érdekében.

Új tanulási formák és rendszerek

Budapest

A munkaerőpiac és oktatási rendszer dinamizálása érdekében, a nem formális és informális úton szerzett kompetenciák elismertetése a munkaerő piacon és a formális tanulás rendszerében. A formális tanulás során szerzett végzettségek kompetenciák, készségek és képességek képzésbe, képzési időbe és vizsgába való beszámításának ösztönzése, az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) létrehozásának folyamatába illeszkedő nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása révén.

Oktatási esélyegyenlőség és integráció

Budapest

A projekt a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók integrációját és az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika horizontális érvényesítését segíti elő szakmai fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal. A sikeres integráció érdekében megvalósul az integrációs módszertani program továbbfejlesztése és terjesztése. Folytatódik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét szavatoló programok kifejlesztése, az ezek végrehajtásához szükséges szakértői és szakember kapacitás bővítése, valamint a pályázati programok minőségbiztosítása és központi támogatása. Mindezek fontos eleme a települési, a kistérségi, valamint a régiós esélyegyenlőségi programok szakmai támogatása, minőségbiztosítása és mentorálása.

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése

Budapest

A VIR, a DPR, a Validációs Központ és a NIIF rendszerek a felsőoktatási menedzsment, monitoring, a munkaerő-piaci jelenségeket figyelemmel kísérő alumni, pályakövetési, informatikai, kommunikációs szolgáltatásokat szolgálják. Ezen összetevők szisztematikusan látják el a szervezeti, irányítási, nyilvántartási és folyamatkövető feladatokat, hogy hazánk felsőoktatása versenyképes tudással lássa el hallgatóit.

Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Budapest

A Felsőoktatási Törvény előírja a minőségi irányítás fejlesztését. A felsőoktatásban lezajló minőségfejlesztés az oktatás, képzés, irányítás szakmai, szakértői fedezetének biztosítását, fenntarthatóságát célozza meg az európai minőségi fejlesztési programokkal összhangban. A minőségbiztosítás felállít egy olyan kritériumrendszert, melynek keretében az intézmények Felsőoktatási Minőségi Díj pályázatokban részesülnek.

Képzésbe ágyazott foglalkoztatás

Budapest

Az esélyegyenlőség, a versenyképes munkaerő képzése, valamint a társadalmi integráció érdekében, a Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás program segítségével a befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező, de érettségi vizsgát nem tett roma fiatalok iskolarendszerű képzésbe történő visszavezetése történik meg, miközben a közoktatási és közművelődési intézményekben foglalkoztatják őket. A programban résztvevő munkanélküli fiatalok a tényleges és több éven át tartó foglalkoztatás mellett mentor segítségével érettségit, valamint OKJ-s szakképesítést nyújtó oktatásban/képzésben vesznek részt.

Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban

Győr, Budapest

A projekt megteremti az oktatási, ágazati adminisztráció infrastruktúráját, ezzel elősegítve a TÁMOP-ban megfogalmazott szakmai fejlesztések megvalósulását. A projekt módszertani és technikai támogatást nyújt az informatikai oktatási segédeszközök felhasználásához; segíti a hatósági, illetve törvényi felhatalmazásra épülő adatkezelés inrastruktúrájának megteremtését; valamint az oktatási célú elektronikus mérés-értékelési rendszerek központi infrastruktúráját is megteremti.

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

A projekt az Állami Foglalkoztatás Szolgálat 7 Regionális Munkaügyi Központjában, kirendeltségein, a képzést megvalósító képző intézményeknél, valamint a támogatott foglalkoztatás keretében munkagyakorlat-szerzést biztosító munkahelyeken valósul meg

Magyarország teljes területe

A programba kerülő — előzetes becslések alapján mintegy 9600 rehabilitációs járadékos — foglalkoztatási rehabilitációjára az előzetes becslések alapján mintegy 16,29 Mrd Ft áll az intézkedés (2007-2009 évi) kötelezettségvállalási keretéből rendelkezésre. A projekt keretében azokat a szolgáltatásokat, programokat finanszírozzuk, amelyek a munkaerőpiacon maradást ténylegesen lehetővé teszik az megváltozott munkaképességű emberek számára (képzésen, a munkavégző-képesség fejlesztésén, támogató szolgáltatásokon, stb. keresztül).

Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért

Hét régiós helyszín összessége

Magyarország teljes területe

A projekt célja a 2007-2008 évi programozási időszakban 19500 fő hátrányos helyzetű álláskereső személy munkaerő-piaci (re)integrációja. A program megvalósítása 26 041 000 Ft-ból tervezett. A program célja, hogy a célcsoportokra, ill. azon belül az egyénekre szabott komplex segítségnyújtással mozdítsa elő a támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációt. A négy fő célcsoport: alacsony iskolázottságúak; pályakezdők; 50 éven felüliek; GYES-ről, GYED-ről, hozzátartozók gondozásából visszatérők.

Komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése (5.6.8 konstrukció)

Nem releváns

A projekt célja az egészségkárosodás, a szakmai munkaképesség-változás, a rehabilitálhatóság tudományosan megalapozott, objektív megállapítására képes szakértői rendszer kialakítása. A fejlesztés megteremti a szakértők és rehabilitációs szakemberek széles köre számára a képzés, a továbbképzés feltételeit, s megvalósítja a képzést. Kialakítja és működésbe állítja a megmaradt, a fejleszthető képességek vizsgálatának, a rehabilitálhatóság értékelésének, s az egyénre szóló rehabilitációs javaslat kialakításának feltételeit.

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése (5.6.5 konstrukció)

A projekt nem beruházási jellegű, így nem értelmezhető a helyszínnel kapcsolatos kérdés

Nem releváns

Cél, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az alábbi szakterületeken a szakmai háttér fejlesztése, képzési programok kidolgozásával, tananyagok fejlesztésével:

▪ egyetemes tervezés (alapvetően integráltan)

▪ szakképzés

▪ felsőoktatás

▪ akadálymentes tervezés

▪ mérnök alapképzés (integráltan)

▪ mérnök továbbképzés

▪ építésügyi hatóság

▪ egyenlő esélyű hozzáférés a pedagógus, a szociális, az orvos és a közigazgatási továbbképzésekben

▪ egyenlő esélyű hozzáférés a kultúra területén

▪ egyetemes tervezés a közlekedés területén

▪ jelnyelv oktatása az általános iskolában

▪ alap-, közép- és felsőfokú jelnyelvi képzés (alap-, közép- és felsőfokú jelnyelvi nyelvvizsgára történő felkészülés)

▪ jegyzetelő, író tolmácsolás

▪ jelnyelvi fordítás

▪ jelnyelvi tolmácsok továbbképzése

▪ augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK)

▪ képzések az autizmus, a siket-vakság és a súlyos-halmozott fogyatékosság területén

▪ könnyen - érthetően nyelvi forma

▪ ECDL tananyag adaptálása vakok és gyengénlátók számára

▪ honlaptervezés (elsősorban vak- és gyengénlátó barát változat) (informatika)

A foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

A Projekt célja a jelentős megmaradt munkaképességgel rendelkező megváltozott munkaképességű személyek visszavezetése a munkaerőpiacra a foglalkozási rehabilitáció segítségével. A Projekt komplex szakértői tevékenység és a foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális fejlesztését hivatott megvalósítani a komplex bizottság szakértői hálózata és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat rehabilitációs részlegének ez irányú fejlesztésével. A szakértői tevékenység területén meg kell teremteni a szakértők és a rehabiltiációs szakemberek képzésének-továbbképzésének infrastrukturális feltételeit, bővíteni, fejleszteni kell az OOSZI módszertani-oktatási-képességvizsgáló központját, a regionális és a kirendeltségi képességvizsgáló munkahelyeket, a szakértői tevékenység és a foglalkozási rehabilitáció egységes, integrált informatikai rendszerét. Fontos a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben a komplex rehabilitáció minden elemét megvalósító, referencia-értékű 3-4 intézmény kialakítása.

XXI. századi közoktatás

A projekt megvalósulásának elsődleges helyszínei Budapest, XIII. Váci út 37., Pilisborosjenő Fő út 1. és V. Dorottya u. 8. A projekt jellegéből adódóan az ország közoktatási intézményeinek legalább 60-%-ra közvetett hatása van. Emellett kiemelt szerep jut az ország 7 régiójában létrejövő közoktatási hálózatoknak. Minthogy a K+F projekt nem beruházási jellegű, így a helyszín nem bír kiemelt jelentőséggel. (A projektmegvalósítás későbbi szakaszában a közoktatás más tulajdonosi szereplői együttműködés, támogatás révén vonhatók be a projektbe.)

A projekt célja az ÚMFT közoktatás-fejlesztési programjainak központi koordinációja, menedzselése, a fejlesztési programok harmonizációja.

NOI: A versenyképességet és az esélyteremtést erősítő oktatáskutatás és tanulásfejlesztés:

▪ A tanulási környezet fejlesztése, iskolafejlesztés

▪ Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló kutatások és fejlesztések

▪ A tudásmenedzsment és innováció-támogatási rendszer fejlesztése és működtetése

Educatio: Elsődleges cél az IKT cél és eszköz jellegű kompetencia-fejlesztése, amelyet a kifejlesztendő központi szolgáltatási rendszerrel a közoktatás minden szereplője számára biztosítani kell, kiemelten a pedagógusok és a diákok részére:

▪ IKT alapú pedagógus-továbbképzés

▪ technikai és módszertani támogatás

▪ digitális pedagógia fejlesztése és elterjesztése

▪ A kompetencia alapú oktatás programok fejlesztés-koordinációja és továbbfejlesztése; regionális hálozat építése és koordinációja; pedagógus továbbképzés, pedagógiai szakmai sztenderek kidolgozása.

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban

Az ország teljes területe, régiónkénti és település típusonkénti reprezentatív kutatási minta

A projekt célja az oktatás eredményességének, minőségének és hatékonyságának növelése. Fontos az oktatás minden szereplője (különösen a központi, az iskolafenntartó és helyi szintű, az oktatásirányítás, oktatásfejlesztés és intézményfejlesztés, valamint a szülők és tanulók) számára megalapozott tanulói teljesítménymérési és intézményértékelési információk kialakítása, információmenedzsment és visszacsatolás megteremtése, valamint az oktatási minőségfejlesztés támogatása a közoktatásban.

Egységes Informatikai Szolgáltató Felület kialakítása

A kiemelt program célja a formális oktatás eszközrendszerének bővítése az oktatási, kulturális és tudományos tartalmakat egyaránt közvetítő (a SuliNET-et és a leendő KultúrNET-et összekapcsoló) Egységes Informatikai Szolgáltató Felület létrehozásával.

Információs adatbázisok az egészségügyben

A projekt célja, olyan adatbázisok létrehozása és működtetése, amelyek az egészségpolitikusok és az európai uniós (vigilance) és egyéb (OECD) jelentések számára a szükséges információs hátteret biztosítják.

„Lépj egyet előre”

A projekt keretein belül kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott képzés vehető igénybe, ami csak OKJ-s, akkreditált vagy felzárkóztató képzés lehet. Célindikátor 20000 fő.

Betegjogi, ellátott-jogi és gyermekjogi képviselői hálózat, és civil jogvédő munka fejlesztése

Valamennyi régióban egy-egy (a Közép-Magyarországi Régióban /Budapesten/ 2) regionális jogvédelmi iroda jön létre

A projekt konkrét célja:

▪ a három szakterületen (betegjog, ellátott-jog, gyermekjog) tevékenykedő szakemberek, illetve civil szervezetek hálózatának fejlesztése;

▪ egyrészt e szakemberek és civil szervezetek, másrészt a célcsoportok tájékozottságának javítása.

A konstrukció keretében végrehajtandó fő tevékenységek a következők:

1. regionális jogvédelmi teamek létrehozása a betegjog, ellátott-jog, gyermekjog területén tevékenykedő szakemberekből

2. önkéntesek számának növelése

3. a regionális jogvédelmi teamek működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek javítása

4. jogtudatosság előzetes felmérése, betegmobilitás-vizsgálatok, legjobb gyakorlatok feldolgozása

5. a helyi szinten, a jogvédelem területén tevékenykedő civil szervezetekkel folytatott együttműködés javítása

6. tananyagfejlesztés, képzés – a regionális jogvédelmi teamek tagjainak, önkénteseknek, civil szervezeteknek, szolgáltatóknak és klienseknek

7. rendezvények (tájékoztató rendezvények, workshopok) civil szervezeteknek, szolgáltatóknak, klienseknek

8. tájékoztató kiadványok megjelentetése, honlap fejlesztése és működtetése

9. nemzetközi kapcsolatépítés

10. elégedettség mérése (utánkövetés)

Pályaorientáció rendszerének fejlesztése Fő hangsúly az ÁFSZ kontakt pontjain és az ÁFSZ által üzemeltetett pályaválasztási- orientációs portálokon lesz

A pályaorientáció fejlesztésének célja, hogy csökkenthető legyen az információhiány miatt megalapozatlan szakmaválasztások száma, ezáltal javuljon a szakképzésre fordítható források felhasználásának hatékonysága, növekedjen képzésből kikerülők elhelyezkedési esélye, valamint járuljon hozzá a társadalmi esélyegyenlőség javításához. Jöjjön létre a pályaorientáció (életpálya-építés, pályaválasztási tanácsadás, pályatanácsadás etc.) nemzeti szintű integrált rendszere. Ne vesszenek el információk az egyes pályaorientációs rendszerek között (munkaügyi, közoktatási, felsőoktatás, foglalkozási- rehabilitációs stb.). Alakuljon ki Magyarország on-line és hagyományos („off-line”) eszközrendszerekre épített pályaorientációs nemzeti rendszere, amely bekapcsolható az EU-27 rendszereibe ( EUROPASS, PLOTEUS, EURES etc.) is.

Központi szociális információs fejlesztések

Országos lefedettségű rendszerfejlesztés megvalósításáról van szó, amelynek központja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A fejlesztés tartalmában érintettek a szociális hatóságok (szociális és gyámhivatalok, kijelölt városok jegyzői: 300 helyen, illetve a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások (8600) és azok fenntartói (3000 szervezet).

A projekt fő tartalma: szakmai anyagok, felmérő és megvalósíthatósági tanulmányok, szellemi termékek kidolgozása, szoftver tartalomfejlesztés és az ágazati portál működtetéséhez szükséges eszközbeszerzés, valamint projektmenedzsment költségeit. A program egyik fő célja egy önálló ágazati szolgáltató portál kialakításával érhető el. Az FSZH projektje tartalmazza: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények adatainak központi elektronikus nyilvántartási rendszerét, a működési engedélyhez kapcsolódó ágazati azonosító kiadásának, a szolgáltatások tervezéséhez, működéséhez, ellenőrzéséhez szükséges központi adminisztrációnak, adatszolgáltatási és információs rendszerek alapjainak a megteremtését. A projekt egyaránt szolgálja mind az ágazati döntéstámogatást, mind a lakosság információhoz jutását a különböző szolgáltatások elérhetőségéről, hozzájutási feltételeiről.

Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának módszertani megalapozása

A kiemelt projektet partnerségben valósítja meg a Hajléktalanokért Közalapítvány (HKA) és az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány (ÖKA). Mindkét közalapítvány budapesti székhelyű, a HKA országos hatáskörű, az ÖKA regionális hatáskörű (KMR: Budapest és Pest megye) szervezet. A két körben meghirdetett nyílt pályázati programok előkészítése és megvalósítása során hozzávetőleg 70 támogatott programban 3.000 hajléktalan ember integrációjának támogatásával számolunk, 1/3-2/3 arányban a KMR és a konvergencia régiók között. A projektek előkészítését, követését és segítését regionális szinten, az adatok kezelését és elemzését központilag szervezzük.

Országos megvalósítás, szervezés regionális szinten.

A projekt tartalma a nyílt pályázati projektek előkészítésében:

▪ részvétel a nyílt pályázati program kidolgozásában, és a támogatott projekt kiválasztásban,

▪ a végrehajtás módszertanának kidolgozása: szociális munkások felkészítésének tematikája, ellátottak kiválasztási szempontjai, ellátotti támogató csoport, motiválás, kapcsolat a munkaügyi kirendeltséggel, kapcsolat munkaadókkal, dokumentáció.

▪ szociális munkások felkészítése régiónként: foglalkoztatáspolitikai ismeretek, a foglalkoztatás megszerzését és megtartását, a lakhatás megszerzését és megtartását segítő szociális munka,

▪ tanácsadás, konzorciumok alakításának segítése a kisellátók számára,

▪ a szakmai segítségnyújtás a pályázatok szakmai tartalma kidolgozásához.

A projekt segítő szolgáltatásainak tartalma a pályázati projektek végrehajtásának támogatására:

▪ regionális foglalkoztatási-lakhatási műhelyek,

▪ folyamatkísérés kedvezményezettenként,

▪ a program nyilvánossá tétele a munkaadók között, régiónként,

▪ munkaerő igények felmérése régiónként,

▪ állásbörze szervezése a régiók nagyvárosaiban a munkaügyi kirendeltségekkel együttműködve,

▪ esetmegbeszélő csoport (régiónként),

▪ a résztvevő hajléktalan emberek elégedettségének mérése,

▪ munkaadói elégedettség mérése,

▪ a lemorzsolódások követése és elemzése,

▪ az integrációt erősítő elemek követése és elemzése.

Gyerekesély program indításának szakmai megalapozása (5.4.1 konstrukció)

A projekt megvalósulásának helyszíne Budapest, országos kiterjesztéssel.

A létrehozandó tanulmányok, módszertani fejlesztések, képzési anyagok, kutatási eredmények helyszín szempontjából az együttműködő partnereket érintik Budapesten és a régiókban, valamint elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken, településrészeken.

Kiemelt projekt (TÁMOP AT 5.2.1 konstrukció) megvalósítása egy komplex program keretében. Az UMFT-ben szereplő - az SZMM szakmai kompetenciájába tartozó - gyermekesély programok megalapozása illeszkedve az „Egy gyermek sem veszhet el. Minden gyermek számít” zászlóshajó programhoz, valamint valamint a ”Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007.(V.31.) OGY határozatához (továbbiakban: „Legyen jobb a gyermekeknek” OGY határozat). A projekt fő tartalma egységes szakmai alap biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekügyi fejlesztések összehangoltan és célirányosabban működjenek: szakmai együttműködések keretében a gyermekügyi fejlesztések módszertani megalapozása, továbbfejlesztése a következő területeken:

▪ A Biztos Kezdet program szakmai-módszertani továbbfejlesztése az eddigi eredmények becsatornázása.

▪ A leghátrányosabb térségekben indítandó Biztos Kezdet programok szakemberhátterének megalapozása, mentori segítség biztosítása.

▪ A kora gyerekkori állapotfelmérés és készségfejlesztés érdekében képzési, módszertani anyagok kidolgozása, módszertani háttér megteremtése (pl. szerződéskötés felsőoktatási intézményekkel, egyéb képzőhelyekkel a különféle ágazatokhoz tartozó korai képességfelmérésben, készségfejlesztésben működő szakemberek szakirányú továbbképzésének, valamint a 0-7 évesek számára BA szakemberképzés kidolgozására és elindítására.)

▪ A kora gyermekkori készségfejlesztés módszerének széleskörű elterjesztése a szakemberek, a közvélemény és az érintettek körében (a Gyermekesély zászlóshajóhoz kapcsolódóan)

▪ Az óvodai-bölcsődei integráció szakmai megalapozása.

▪ Ágazatközi együttműködések fejlesztése (jelzőrendszer, a tagok együttműködési készségének , fejlesztése, „back-office” szolgáltatások működtetésének megalapozása a Gyerekesély ZH-hoz kapcsolódóan).

▪ A leghátrányosabb térségekben indítandó komplex a humán szakemberek együttműködésén alapuló programok megalapozása, modellezése

▪ Jó gyakorlatok gyűjtése, módszertani anyagok kidolgozása a lemorzsolódással fenyegetett tanköteles korú gyermekek nem közoktatási intézmények által nyújtott programjai tekintetében

▪ A gyermekjólét, gyermekvédelem megerősítése, prevenciós programok kidolgozása (személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások

▪ teljes-körűvé tétele, gyermekjóléti központok kialakítása, biztonságos szabad-idő eltöltési programok, Játszva megelőző játszóterek,

▪ gyermekvédelmi szakellátás fejlesztése)

▪ A gyerekjóléti alap és szakellátások összehangoltságának fejlesztése;

▪ A program kommunikációja, az eredmények terjesztése

▪ Háttértámogatás: a folyamat szakmai kísérése, támogatása, folyamatos értékelése stb.

Az integrált rendszer kereteinek a megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével (3.2.1 konstrukció)

A projekt az ÁFSZ Közép-Magyarországi Régió munkaügyi kirendeltségein kívüli helyszíneket érint.

A projekt az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kialakításához két területen járul hozzá: megteremti az integrált rendszer működtetéséhez szükséges informatikai infrastruktúrát az ÁFSZ intézményrendszerén belül, valamint alkalmassá teszi a kirendeltségek ügyféltereit a kibővült ügyfélkör ellátására. Összesen 12 db kirendeltség felújítása.

Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat

A projekt az ország egész területére kiterjed. A KMR-re jutó rész meghatározásánál az arányosítás elvét kell alkalmazni. A projekt első lépésben az ország három régióját célozza: Dél-alföldi régió, Észak-alföldi régió, Észak-magyarországi régió. A régiók kiválasztása a KSH, illetve a megváltozott munkaképességű embereket segítő szervezetek adatai alapján történt (gazdasági fejlettség, megváltozott munkaképességű és mozgássérült emberek száma; integrációt segítő, valamint rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség). A megvalósítás konkrét helyszíneit (megye, település) a projekt megvalósítása során határozzuk meg (az ütemtervnek megfelelően) önkormányzatok, különböző civil szervezetek és a mozgássérült embereket segítő szervezetek bevonásával.

1. Országos lefedettséget biztosító, életvitelt segítő eszközjavító, illetve forgalmazó műhelyhálózat létrehozása (helyiségbérlés, átalakítás, akadálymentesítés, EU-s normáknak megfelelő felszerelés).

2. Központi, módszertani műhely fejlesztése.

3. Fejlesztő- és módszertani központ kialakítása (műszaki technológia, FNO adaptáció, minőségirányítás, humánerőforrás fejlesztés, gazdasági irányítás, marketing tevékenység, társadalmi és nemzetközi kapcsolatok).

4. Megváltozott munkaképességű emberek számára munkaerő-piaci felkészítést, munkakipróbálást és képzést követően integrált foglalkoztatás, egyéni szükségletekre adaptált munkaeszközökkel, akadálymentes munkakörülményekkel. Rehabilitációs szolgáltatások, mentori kísérés.

5. Mozgásterapeuták, rehabilitációs szakemberek által állapotfelmérésekre (FNO segédeszköz használatra adaptált változata) alapozott segédeszköz és sportszerfejlesztés, átalakítás, szervízelés, értékesítés, kölcsönzés és tanácsadás. Eszközhasználat betanítása, nyomon követés.

6. A szolgáltatások egységes biztosítását szolgáló kézikönyv elkészítése. Az egységes működést segítő képzések, tapasztalatcsere.

7. Együttműködések kialakítása (HU, EU).

8. Az FNO segédeszköz-használatra történő adaptálásának további fejlesztése.

9. A szakmai és társadalmi nyilvánosság biztosítása

10. A megújuló komplex rehabilitációs szakmai program támogatása.

Sürgősségi ellátás fejlesztése

A projekt az ország egész területére kiterjed: a megvalósítandó fejlesztésekből a mentőállomás hálózat korszerűsítésén keresztül az ország szinte teljes lakossága részesül.

1. Mentési infrastruktúra fejlesztése

a. Földi mentési infrastruktúra fejlesztése:

▪ Új mentőállomások építése, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésére, a mentő 15 percen belüli kiérkezés arányának legalább 90%-ra növelése

▪ Az épület műszaki állapota szerint alkalmatlannak minősített mentőállomások helyett új mentőállomások építése

▪ Az elavult, elhasználódott épületek felújítása, a kor követelményeinek és a kivonulás hatékonyságának növelésének figyelembe vételével

▪ A gépjárműállomány egyenletes fejlesztése, a magasabb szintű egységek (elsősorban az eset/rohamkocsik, mentőorvosi kocsik), valamint a 24 órában feladatot teljesítő egységek arányának növelése

▪ Az orvosi gép- műszerpark korszerűsítése az előírt minimumfeltételek alapján

▪ Meglévő épületek átalakítása, felújítása, felszerelése

b. A légimentés fejlesztése

▪ A meglévő bázisok mellett az ellátatlan Dél-alföldi régióban a légimentés feltételeinek megteremtése a szakmai minimum garantálása miatt

2. Képzés és oktatás fejlesztése

▪ Oktatócentrum kialakítása a megnövekedett oktatási igények kielégítésére

▪ Az oktatási eszközpark fejlesztése

Prehospitalis Ellátórendszer informatikai fejlesztése

A projekt az ország egész területére kiterjed: a megvalósítandó fejlesztésekből valamennyi mentőállomás, ezáltal az ország szinte teljes lakossága részesül.

A projekt célja:

▪ A mentésirányítás és a vállalatirányítás korszerűsítése

▪ Az informatikai infrastruktúra kiépítése, a rendszer Európai Uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő fejlesztése

▪ Az Országos Mentőszolgálat integrált vállalatirányítási és döntéstámogatási rendszerének kiépítése, üzembe helyezése.

▪ Egységes mentésirányítási és elektronikus döntéstámogatási rendszer kiépítése (egységes mentési protokollok kidolgozása és bevezetése, bejelentő-kérdezési algoritmus bevezetése, térinformatikai rendszer kiépítése)

▪ A prehospitális ellátórendszer számára egységes mentésirányító szolgálat kialakítása, mely gyors kapcsolat kialakítására képes a hospitális ellátórendszerrel is, elősegítve ezáltal az optimális betegút megvalósíthatóságát

▪ Épülettervezés, létesítés, átalakítás, felújítás, felszerelés, berendezés valamint akadálymentesítés.

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények (1.2.1 konstrukció)

A projekt az ország minden régiójára kiterjed.

A START + kedvezmény alapján járulékkedvezményben részesül az a munkáltató, amely olyan személyt alkalmaz, akinek

▪ lejárt/megszűnt a gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj folyósítása, és a folyósítás megszűnésének időpontját követő egy éven (365 napon) belül kíván munkát vállalni, vagy

▪ a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy a gyes, gyed, gyet, családtag ápolásának időszakára igénybevett fizetés nélküli szabadság, illetve távollét alatt megszűnt a munkaviszonya, nincs (vagy a gyes folyósítása előtt sem volt) munkáltatója, továbbá

▪ aki tartósan álláskereső, azaz aki a START + illetőleg a START Extra kártya igénylését megelőző 16 hónap során legalább 12 hónapig - pályakezdő esetén az utóbbi 8 hónap során legalább 6 hónapig - a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában álláskeresőként szerepel).

A START Extra kedvezmény azoknak a tartósan álláskeresőknek az elhelyezkedését segíti, akik az életkoruk miatt, vagy azért, mert alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatót illeti meg a járulékkedvezmény.

OFA Hálózat - Partnerség, Együttműködés a Regionális Tudásért

Az OFA keretében működő OFA-ROP Hálózat (ROP 3.2.3. komponens) irodái 2007 december 31-ig működnek jelenlegi formájukban.

A projekt helyszíneit az OFA-ROP Hálózat jelenlegi regionális irodái jelentik: Budapest (1037. Galagonya u. 5.), Debrecen (4024. Iparkamara u. 2.), Miskolc (3530. Görgey u. 5.), Pécs (7600. Garay u. 31.), Szeged (6721. Bárka u. 5/b), Veszprém (8200. Kossuth Lajos u. 10.). Jelenleg KD és NYD régiót egy iroda képviseli, ezt szükséges megbontani, tehát egy irodával bővíteni a hálózatot.

A projekt elsődleges célcsoportját a foglalkoztatási célú civil szervezetek és egyéb, a szociális gazdaságban érintett helyi szereplők (ügynökségek, közigazgatási szervek, közalapítványok, önkormányzatok, vállalkozások) jelentik. A projekt közvetett célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetű személyek, akiknek képzését és foglalkoztatását az alternatív munkaerő-piaci projektek igyekeznek segíteni.

A OFA Hálózat továbbfejlesztésének feladatai:

▪ a helyi foglalkoztatási célú projektek irányítását végző szakemberek, projektgazdák számára szakmai háttérszolgáltatás, tanácsadás és képzés biztosítása,

▪ szükségletfelmérés készítése a szakmai háttértámogatás típusait illetően, képzési és tanácsadási igények felmérése,

▪ szakértői háttértámogatás biztosítása annak érdekében, hogy a szervezetek piacképes és közösségi igényeket kielégítő, hosszú távon is fenntartható szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani /termékeket előállítani,

▪ adatbázis létrehozása és folyamatos aktualizálása,

▪ a nyilvánosság biztosítása országos és nemzetközi szinten, az eredmények terjesztése, disszemináció,

▪ a helyi foglalkoztatási projektek számára speciális tudással rendelkező és szakmai segítséget nyújtó szakemberek biztosítása,

▪ szakmai és menedzsment tanácsadás, válságkezelés, rendezvények szervezése a helyi foglalkoztatási projektek sikeres megvalósításának elősegítése érdekében,

▪ legjobb tapasztalatok (best practice) elterjesztése, tájékoztatás és publicitás biztosítása kiadványok, szakmai folyóirat készítése, honlap működtetése,

▪ helyi partnerség rendszerének, együttműködésnek és kultúrájának kialakítása, elősegítése és támogatása a szociális gazdaságban érintettek és érdekeltek között.

Szűrőprogramok országos kommunikációja

A projekt megvalósításának terület Magyarország. A megvalósítás három szinten szervezett: országos, regionális és kistérségi szinteken.

Szűrőprogramok országos kommunikációjának célja

Országos kampány

▪ A lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítására, egészséggel kapcsolatos ismereteinek, készségeinek fejlesztésére, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdjének befolyásolására irányuló országos kampány megtervezése és megvalósítása. Az országos kommunikációs kampány részeként olyan standardizált adathordozó elkészítése, ami egyúttal alkalmas az egyén szűréseken való megjelenésének rögzítésére is.

Érzékenyítő tréning

▪ A szűréssel kapcsolatos kommunikációs és motivációs készségek fejlesztésére érzékenyítő tréningek kidolgozása és szervezése az egészségügyi alapellátásban dolgozó és a szűrésben érintett szakemberek (szakorvosok, háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok, egészségügyi szakdolgozók) részére

▪ A kedvezményezett kistérségekben tevékenykedő kistérségi államigazgatási, politikai és gazdasági reprezentánsok szemléletformáló képzése,

▪ A kistérségi szintű közösségi alapú egészségtervek elkészítésének szakmai támogatása (help desk működtetése).

Információ menedzsment a felsőoktatásban

A projekt országos kiterjedésű; az érintett régiók: Észak-alföld, Dél-alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl (A fejlesztéseket kiegészítő, Közép-Magyarországot érintő beruházások a KMOP program keretén belül kerülnek támogatásra) A projekt koordinációja a projektgazda székhelyén valósul meg.

A projekt biztosítja a K+F-hez szükséges adathálózat infrastruktúráját, valamint a kommunikáció kapacitásának növekedését. A projekt segítségével multimédiás eszközökkel gyorsítja fel az intézmények közötti információáramlást, adatbázisok kezelését. Az informatikai és kommunikációs infrastruktúra a tudomány Európai Kutatási Térségbe való beintegrálódását valósítja meg, hogy ezzel is közelebb kerüljön Magyarország a világ élvonalához.

"Új pálya program"

A projekt során a tanfolyamok megvalósítása országos szinten zajlik az akkreditált képzők által biztosított helyszíneken. A helyszíneknek meg kell felelniük a FAT akkreditáció előírásai szerinti szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. A program során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a felnőttek az ország minden részéből egyenlő eséllyel jussanak hozzá a képzésekhez, figyelembe véve a program KMR-re vonatkozó feltételeit.

A programban alkalmazott konstrukció eredményesen elősegítheti a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók képzését, átképzését, elhelyezkedését egy olyan képzéskínálattal, amely rugalmasan tud igazodni a programba belépők összetételéhez, a résztvevők lehetőségeihez, ambícióihoz, valamint a munkaerő-piaci igényekhez. Más programok tapasztalatai is alátámasztják, hogy Magyarországon is jelentős érdeklődést tanúsítanak a felnőttek önfejlődésük, képzettségük növelése iránt, így az egyénre és az egyes szakágazatokra fókuszáló eszközökkel a program a piaci elvárásokat teljesíteni tudja, fajlagosan alacsonyabb adminisztrációs költséggel.

Szociális szolgáltatások modernizációja

A projekt megvalósulásának helyszíne Budapest, országos kiterjesztéssel

A regionális módszertani fejlesztések, területi tervezési kapacitások megerősítése, kábítószerügyi fejlesztések helyszín szempontjából az együttműködő partnerek helyi jelenléte által, de a létrejött termékek és szolgáltatások hasznosulása szempontjából különösen érintik az ország egész területét.

A projekt fő célja szakmai anyagok, szellemi termékek kidolgozása, modellezése, valamint informatikai megalapozása az alábbi területeken:

1. A szociális szolgáltatások szükséglet-felmérési rendszerének, szakmai standardjainak, protokolljainak, tevékenységadminisztrációjának, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszerének kidolgozása és továbbfejlesztése, azaz átfogó, egységes eljárásrendek és adminisztrációs rendszerek kifejlesztése. Az SZMI (NCSSZI) által 2005-től elkezdett szakmai és szolgáltatásfejlesztési tevékenységek kiteljesítése. A szükséglet-felmérési rendszer kísérleti bevezetése és kipróbálása két régió kiválasztott településein és kistérségeiben.

2. A szociális szolgáltatások minőségi és hozzáférhetőségi területi egyenlőtlenségeire is reagálva a stratégiai tervezési és módszertani kapacitások fejlesztése és összehangolása az SZMI (NCSSZI) eddigi kezdeményezéseire építve (Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat - a területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása és viszont, a szociális politikának a regionális fejlesztésekben való megjelenítése);

3. A projekt integráns része a foglalkoztathatóság fokozása érdekében végzett kutatások, elemzések, modellek továbbfejlesztése (HEFOP 2.2.2 intézkedés továbbfejlesztése)

4. Kutatások, elemzések, indikátorfejlesztések a szociálpolitikai beavatkozások előkészítéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódóan (szegények és fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, munkaerő-piaci (re)integráció - ld. SZMI korábbi kutatásai, stb.).

5. Kábítószer-probléma kezelésével összefüggő ellátások fejlesztése, integrálása a szolgáltatások együttműködésébe (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet - SZMI része - megkezdett tevékenységének fejlesztése).

Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt a cégbíróságok cégbejegyzési és változtatási tevékenységének meglevő elektronizálásának fejlesztését és kiterjesztését, az újonnan megjelent törvényi változások végrehajtásához szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja, valamint támogatja a hiteles adatvagyon szakszerű kezelését és megőrzését. A cégbíróságok rendszerét kiterjeszti a táblabíróságokra, lehetővé téve a másodfokra kerülő ügyek esetében is az elektronikus ügykezelési folyamat fenntartását. Emellett a projekt kialakítja a számviteli beszámolók közzététele folyamatának elektronikus megoldását. A projekt során az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer és a Mérleginformációs Rendszer kormányzati központi alkalmazásokkal való összekapcsolására is sor kerül (ügyfélkapu, e-tértivevény és e-fizetés).

Biztonságos elektronikus összeköttetés az NBSZ és megrendelői között

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy biztonságos elektronikus kapcsolati háló jöjjön létre a megrendelésre jogosult szervezetekkel és az engedélyezőkkel, így kiváltva az eddigi papíralapú munkavégzést. A kiépítésre kerülő rendszer megteremti a már eddig is meglévő vagy a jövőben létrehozandó informatikai rendszerekkel való együttműködést.

GSM-R rendszer beszerzése és telepítése

Budapest

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek

Az okmányirodai ügyintézés elektronizálása

Budapest

A projekt célja az okmányirodai szolgáltatások fejlesztése az alábbi hatósági ügyekben:

▪ útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos ügyintézések lehetőségeinek kiterjesztése;

▪ a kérelmek elektronikus kezelése;

▪ a személyazonosító okmányok elektronikus érvénytelenítése állampolgári kezdeményezésre ügyfélkapun keresztül.

Közigazgatási Informatikai Közmű – Elektronikus azonosító rendszer bevezetése

Budapest

Az állampolgárokra telje körűen kiterjedő érdemi elektronikus szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az érintett (ügyfél vagy ügyintéző, ellátó) megbízható azonosítása, amelyre a szolgáltatások ráépülhetnek, így ez kiemelt cél a program egészének sikere szempontjából. A személyazonosítás egyszerű formája a jelenleg az Ügyfélkapun alkalmazott jelszavas megoldás, amelyet azonban az alacsony védelmi szint miatt érdemes lehet kiegészítő védelemmel ellátni. Ilyen például az SMS vagy email értesítés, ennél erősebb védelmet ad az SMS-ben megküldött véletlen (random) kulcs, amelyet szintén be kell gépelni. Ez az azonosítási forma a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a Ket-ben megadott reklamálási időszakkal, visszacsatolással alkalmas a letagadhatatlanság biztosítására, és külön eszköz (kártya) kiadása nélkül lehetővé tenné szigorúbb azonosítást igénylő alkalmazások kialakítását (ami hasznos lehet például a közigazgatás – vállalkozás kapcsolatokban történő gyors előrelépéshez).

Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltatási Rendszer és infrastruktúra kialakítása

Budapest

Az Európai Unió minden tagországtól elvárja, hogy a közbeszerzésre kötelezett szereplők (ajánlatkérők és ajánlattevők) részére 100%-ban biztosítsák az összes közbeszerzési cselekmény elektronikus végrehajtásának lehetőségét (vertikális követelmény) és a közbeszerzési cselekmények legalább 50%-át ténylegesen elektronikusan bonyolítsák. A projekt a szolgáltatási rendszer bevezetéséhez szükséges változás- és projekt-menedzsment feladatokat valósítja meg. Ha a projekt megvalósul, a közbeszerzések magyarországi szereplői képesek lesznek hirdetményeiket elektronikusan közzétenni, a műszaki dokumentációikat elektronikusan megjelentetni. Ezeket az érdeklődők elektronikusan is elérhetik és letöltetik, ajánlataikat elektronikusan - akár elektronikus katalógus formájában, a virtuális cég-dossziéval együtt – benyújthatják. Az ajánlatkérők képesek lesznek ezeket elektronikusan fogadni és felnyitni, az értékelés, elemzés és további versenyeztetés során elektronikus eszközöket alkalmazni, a szerződés megkötését követően a megrendeléseket elektronikusan feladni és az elektronikus számlákat kezelni.

Adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása

Budapest

A projekt feladata, hogy az APEH adattárházba betöltött bevallási, kontroll és további forrásrendszeri adatokat a bizonylatalapú struktúráról adóalany centrikus fogalmi modellre alakítsa át az adószakmai területek igényeinek megfelelően.

„Ellenőrzés Informatikai Korszerűsítése az APEH-ben”-projekt

Budapest

Az APEH adatbázisaiban igen sok értékes adatot tárolnak hosszú évek óta és fontos, hogy magasabb szinten hasznosítsák őket az ellenőrzési munkában. A projekt ezt valósítja meg az informatika átfogó alkalmazása, az egyes elszigetelten már működő rendszerek integrálása, illetve a hiányzó részek kifejlesztése révén.

A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése

Budapest

A projekt főbb tartalmi elemei között szerepel, hogy a jogi alapoktól indulva újragondolják a családtámogatási ellátások rendszerét, a költség-hatékony megvalósíthatóság, üzemeltethetőség és optimalizált folyamatok menti alkalmazását, a működtetés előtérbe helyezésével.

Kiemelten fontos a jelenlegi (elsődleges eljárási) szabályozási környezet módosítása (pl. az önálló kifizetőhelyek megszűntetése), ezáltal az egységes központi adatbázis megteremtésének, egységes ügyvitel kialakításának előkészítése, megalapozása. Ezzel párhozamosan a jelenlegi széttagolt rendszereket egységes, országos rendszerré alakítják. A projekt kiterjed az ügyviteli folyamatok korszerűsítésére, az eddig nem támogatott folyamatok elektronizálására, a hiteles, naprakész információs szolgáltatási lehetőség megteremtésére.

Illetékkezelés háttérinformációs rendszer

Budapest

Az Illetékhivatalok beolvadása szükségessé teszi, hogy az Illetékhivatali tevékenységek informatikai támogatását beolvasszák az Adóhivatal rendszereibe. Az új rendszer korszerűsíti a kapcsolatot a közigazgatás más szerveivel, támogatja az ügyfél-centrikus ügyintézést és tudásbázisával a döntés-előkészítést.

Közigazgatási Szolgáltató Központok kialakítása I.

Budapest

A projekt célja, hogy megalapozza az egyablakos ügyintézést. Ehhez a közigazgatási szolgáltató központok igazgatását kell megszervezni és a kapcsolódó jogszabály-módosításokat előkészíteni.

Közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása

Budapest

A cél a közigazgatási szolgáltatások egységes eljárásrendjének felállítása, amely illeszkedik az EU 20 eljárások rendjéhez.

Minőségi jogalkotás megteremtése a központi közigazgatásban

Budapest

A projekt célja, hogy az EU módszertanának megfelelő minőségi jogalkotást vezessen be a központi közigazgatásban, és megvalósítsa a kapcsolódó informatikai fejlesztéseket.

Humánerőforrás fejlesztés II.

Budapest

A projekt több szakmai modulból épül fel, amelyek az alábbi humánerőforrás-gazdálkodási területek fejlesztését szolgálják:

▪ belső kiválasztás;

▪ pályáztatás;

▪ versenyvizsga;

▪ vonzó;

▪ pozitív közigazgatási pályakép kialakítása;

▪ utánpótlási programok;

▪ köztisztviselői elégedettség-mérés.

Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring

Budapest

A projekt célja a kormányzati, illetve egészségügyi ágazati szintű döntés-előkészítések megalapozását, döntéstámogatását segítő, komplex és egységes ágazati HR Stratégiai Módszertani Központ (HR SMK) koncepciójának és fenntartható működésének részletes kidolgozása.

Kistérségi társulások feladatellátásának támogatása

Minden kistérségben

A program célja, hogy a kistérségi társulások megnövekedett feladatainak a sikeres ellátásához szükséges információkat megszerezzék.

A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként (1.3.1 konstrukció)

Országos lefedetségű rendszerek fejlesztésének megvalósításáról van szó, amely érint az ÁFSZ teljes egészét. Valamint a foglalkozási rehabilitáció, ellátás és a szociális ellátó- aktiváló rendszerek egészét

Komplex rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések

▪ Az egyablakos rendszer kialakítása, a szociális szolgáltatókkal való együttműködés kialakítása (a szociális szolgáltatók az OOSZI és az ÁFSZ közös ügyfélkörének összehangolt kezelése, az informatikai rendszerek kommunikációja megteremtése, az ügyintézők felkészítése, közös módszertan kialakítása a foglalkoztathatóság javítása érdekében. térségi kapcsolattartói hálózat)

▪ Munkáltatóknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése (kiemelt nagyvállalati szolgáltatás, mikro- és kkv foglalkoztatási támogató szolgáltató hálózat kialakítása)

▪ Munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése (az aktív munkaerő-piaci programok központi nyilvántartásának kialakítása, Fogl. Pénzügyi Információs Rendszer)

▪ Roma foglalkoztatást megszervező hálózat

▪ A stratégiai irányítás és a regionális tervezés támogatás, irányítása (a megalapozott gördülő tervezés kialakítása és ellátása, a különböző szervezetek közös célt támogató projektjeinek és az ÁFSZ projektjei előkészítésének összehangolása)

▪ Foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása (A döntések előkészítését segítő kutatások, elemzések, értékelések, rövid és középtávú előrejelzések)

▪ A projekt az OOSZI rehabilitációs fejlesztési programmal összehangoltan kerül megvalósításra, a kulcselemek esetében konzorciumi együttműködésben. A részterületeken a fejlesztések egymásra épülve, szakaszosan, több ütemben valósulnak meg.

A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal

A konkrét megvalósítás helyszíne, tekintettel a projekt komplexitására, az egyes projektelemek szakmai felelőseivel még egyeztetés alatt áll

Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl-i régió

A program célja, a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása (TÁMOP 5. prioritás), az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, valamint a bűnözés csökkentése.

▪ Gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése

▪ Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés

▪ A bűnelkövetők társadalmi visszailleszkedésének segítése

▪ A közösség kiengesztelése, az okozott károk reparálása

A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése (2.5.2 konstrukció)

A projekt az ország egész területére kiterjed. (A Közép Magyarországi Régió - KRM - területéből csak e keret terhére lehet támogatást adni.)

A projekt célja az érdekképviseleti szervezetek szakmai kapacitásának fejlesztése, a társadalmi partnerségben és párbeszédben való részvétel segítése érdekében, a jó kormányzás és a hatékony társadalmi partnerség feltételeinek megteremtésére. Fontos, a szervezetek az érdekképviselethez szükséges információkkal történő ellátása, valamint í szociális dialógus partnerségi szereplőinek egymás közötti, valamint a kormányzattal való együttműködésének elősegítése, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k), illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) és a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) szerepének erősítése.

A foglalkoztatás támogatása az alapellátás egyenlőtlenségeinek kiküszöbölése

A projekt országos hatósugarú, az alapellátás szempontjából hátrányos helyzetű kistérségekre fókuszál. Tekintettel az átképzésben résztvevő személyek számára, mintegy 150 helyszínnel lehet számolni a két éves projektidő alatt.

A projekt keretében háziorvos hiány és az alapellátás hiányzó egyéb humánerőforrásának biztosítása céljából átképzésre kerülnek azok az orvosok és egészségügyi szakdolgozók, akik az ellátórendszer átszervezése következtében korábbi munkahelyüket elhagyni kényszerülnek. Az átképzés alatt álló orvosok munkáját és képzését mentor segíti, illetve felügyeli. Az átképzés alatt az orvosokat olyan kistérségekben helyezzük el, ahol a kollégák nyugdíjazás előtt állnak vagy van pillanatnyilag betöltetlen a körzet. Az átképzés alatt álló orvosok helyettesítő és ügyeleti munkát végeznek ezekben a kistérségekben, ahol a sikeres vizsgát követően elhelyezkednek, megoldva ezzel a praxisváltás, valamint a földrajzi igényekhez igazodó kapacitás-átcsoportosítás kérdését. A program az egészségügyi szakdolgozókra is kiterjed. A kétéves futamidő alatt, mintegy évi 75-75 személy foglalkoztatását és átképzését teszi lehetővé. A program tartalmazza a munkavállalók áttelepedési támogatását, lakhatási támogatást, valamint fizetés-kiegészítést.

A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése (2.2.1 konstrukció)

A projekt során a tanfolyamok megvalósítása országos szinten zajlik az akkreditált képzők által biztosított helyszíneken. A helyszíneknek meg kell felelniük a Hivatal ellenőrzése során vizsgált infrastrukturális, szakmai, személyi feltételeknek. A program kidolgozása során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a felnőttek az ország minden részéből egyenlő eséllyel jussanak hozzá a képzésekhez. Ennek elérése érdekében az FSZH és a regionális munkaügyi központok megyei kvótákat dolgoznak ki a képzésbe vonható felnőttek számának szabályozására. Ezen túl a projekt megvalósításának helyszínét adják még a Hivatal által bérelt felszerelt irodahelyiségek is.

A projekt céljai a következők:

• A magyar szakképzés átláthatóvá tételének, kompetencia alapelvűségének, minőségbiztosításának és az értékelés folyamatellenőrzésének továbbfejlesztése.

• A szakképzés teljes vertikumára országosan egységes pályakövetési rendszer kidolgozása, bevezetése, s az így keletkezett komplex adattartalom célszerű feldolgozásával képzési és munkaerő-piaci információk biztosítása az adatigénylőknek.

• A CQAF minőségbiztosítási keretrendszerhez illeszkedő, az OKM által kidolgozásra kerülő rendszer bázisán, a szakképző iskolák ön- és külső értékeléséhez szükséges módszer kifejlesztése és bevezetése.

• Szakmai kompetenciák mérését biztosító vizsgáztatási, ellenőrzési rendszer létrehozása és működtetése.

• Ellenőr-vizsgaszakértők felkészítése, módszertani kézikönyv elkészítése.

• Olyan tananyagcsomagok fejlesztése, amelyek biztosítják a kompetencia alapú és moduláris követelményekre épülő központi programok tananyagegységeinek elsajátítását, a tankönyvekhez való hozzáférést még a kislétszámú szakképesítések esetében is.

• A kompetenciák részletes leírása, a szakképesítés kompetenciaprofiljának elemzése, leképezése a vizsgafolyamatra.

• Kompetenciaalapú mérési-értékelési dokumentumrendszer kidolgozása, mely egzakttá teszi a szakmai vizsgáztatást.

• Felméréseken és elemzéseken alapuló "üzemi" munkahelyi tapasztalatszerzés a hazai szaktanári továbbképzések új formája, mely a "naprakész" piaci igényeket kielégítő szakképzést segíti.

• A kompetenciák fejlesztésére 3 hetes itthoni és 4 hetes anyanyelvi környezetben kerül sor.

• Az "idegen nyelvi túlélőcsomag" kifejlesztése a szakmai oktatók csoportmunkájának keretében valósul meg.

• A munkahelyi gyakorlati képzés módszertanának fejlesztése, új szervezeti formák kialakításának támogatása, a fogadó gazdasági szervezet hozzájárulási kötelezettségét meghaladó költségeinek biztosítása pályázatokkal.

• A pályaválasztók orientálása, munkavállaló korú és tanköteles népesség szakképzésbe történő beiskolázási arányának növelése, különös tekintettel a hiányszakmákra.

Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy biztosítsuk a földhivatali adatok szélesebb körű, állampolgárok általi elektronikus elérhetőségét. Az adatok elérhetősége tekintetében biztosítani kívánjuk a 24 órás rendelkezésre állást, míg a kapcsolódó későbbi projektek már az ügyintézés időkorlát nélküli megvalósítását tűzhetik ki célul. A projekt végére már látványos eredmények érhetők el:

• Az ügyfelek az Ügyfélkapun keresztül bármikor bárhonnan közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, változásokról.

• Az adatok keresését, az adatokban való eligazodást térképi megjelenítés is segíti.

• A fejlesztés megteremti az első lépések technikai alapjait az elektronikus földhivatali ügyintézés kialakításában, így a következő fejlesztési szakaszokban már zökkenő-mentesebben vezethető be a teljes körű elektronikus ügyintézés.

Rendőrség Elektronikus Ügyintézésének megteremtése

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja a rendvédelmi szervezetek ügykezelési és ügyviteli rendszerének korszerűsítése, egységesítése, olyan e-kormányzati, e-közigazgatási környezet kialakítása, amely "polgárbarát", ügyfélcentrikus módon nyújtja a rendőrség által végzett szolgáltatásokat.

Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer (KOIR)

Budapest és minden megyeszékhely

A projekt célja, hogy egy olyan egységes info-kommunikációs rendszer jöjjön létre, mely a veszély- és katasztrófahelyzetek kezelését, a beavatkozó erők-eszközök irányítását képes biztosítani országos szinten.

A munkaerő-piaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása

Budapest

Támogatott alsóbbrendű útfejlesztések országosan

Dél-alföldi régió

Bács-Kiskun megye

▪ 5215. j. Kerekegyháza-Fülöpháza összekötő út 0+000 - 3+500 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 5301. j. Kiskőrös-Kecel-Kalocsa összekötő út 43+108 - 73+004 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 5412. j. Kiskunhalas-Csávoly összekötő út 0+000-20+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Békés megye

▪ 4232. j. Körösladány – Gyomaendrőd összekötő út 2+000 - 8+100 kmsz. közötti szakasz felújítása

▪ 4235. j. Okány – Vésztő összekötő út 1+267 - 3+000 kmsz. közötti szakasz felújítása

▪ 4236. j. Zsadány – Okány összekötő út 0+000 - 4+988 kmsz. közötti szakasz felújítása

▪ 4429. j. Kevermes - Medgyesegyháza–Orosháza összekötő út 16+543 - 21+283 és a 38+996 - 43+538 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

Csongrád megye

▪ 4302 j. összekötő út Kübekháza és Klárafalva (12+500 - 20+709 kmsz.) közötti szakszának felújítása

▪ 4415 j. összekötő út Hódmezővásárhely és Földeák (3+050 - 10+500 kmsz.) közötti szakaszának felújítása

▪ 4521 j. összekötő út 0+720 - 6+070 km szelvények (Szentes és Szegvár) közötti szakaszának felújítása

Dél-Dunántúli régió

Baranya megye

▪ 5606 j. Somberek-pécsváradi ök. út 0+000-32+615 km sz. közötti szakasz felújítása

▪ 5826 j. Pécs-délnyugati elkerülő út 0+000 - 4+680 kmsz. közötti szakasz felújítása

▪ 65195 j. Dombóvári bekötő út 0+000 - 6+211 kmsz. közötti szakasz felújítása

▪ Hosszúhetény elkerülő út építése

Somogy megye

▪ 65137 j. Lullai bekötőút 0+000-5+600 km szelvények közötti szakasz felújítása

Tolna megye

▪ 5113. sz. Szekszárd - Várdomb összekötő út felújítása

▪ 6317. j. Szekszárd-simontornyai összekötő út szilárd burkolattal történő kiépítése

▪ 6532. j. Hőgyész-dombóvári összekötő út 0+000 - 3+700 km szelvények közötti szakaszának korszerűsítése

▪ 65195. j. Mágocs-dombóvári összekötő út dombóvári bekötése

Észak-magyarországi régió

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

▪ 2505. j. összekötő út 36+350 - 51+718 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 2507. j. Borsodnádasd-Mónosbél összekötő út 0+000 - 5+215 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 2601. j. ök. út 0+000 - 18+535 km sz. közötti felújítása

▪ 2603. j. összekötő út 19+622 - 45+980 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 3611. j. Köröm-Tiszalúc-Szerencs összekötő út 25+600 - 26+800 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 3613. j. Tiszalúc-Kesznyéten összekötő út 0+000 - 5+532 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 3616. j. Tarcal-Bodrogkeresztúr ök. út 0+000 - 3+482 km sz. közötti felújítása

▪ 3617. j. Tarcal-Prügy ök. út 0+000 - 9+712 km sz. közötti felújítása

▪ 3705. j. összekötő út 23+223 - 29+697 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 3804. j. Cigánd-Zemplénagárd összekötő út 2+681 - 7+051 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ Cigánd térsége országos közútjainak felújítása

▪ Encs-Gönc térségi országos közutak felújítása

▪ Mezőcsáti kistérség országos közútjainak felújítása

▪ Mezőkövesi kistérség országos közútjainak felújítása

▪ Sajó-völgyi bekötőutak felújítása

Heves megye

▪ 2412 sz. Sirok- Pétervásárai öe. út 5+171-13+339 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 2416. sz. Gyöngyös- Verpelét-Eger öe. út 33+100-37+670 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 2505. sz. Eger- Hollóstető-Miskolci öe. út 0+000-7+300 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 2505 sz. Eger- Hollóstető-Miskolci öe. út7+300-18+879 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 3203. sz. gyöngyös-jászberényi összekötőút 0+000 - 11+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 3209. sz. heves-pusztataskonyi összekötőút 10+184 - 18+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 3210. sz. gyöngyös-adácsi összekötőút 0+000 - 6+127 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 3213. sz. kisköre-poroszlói összekötőút 0+000 - 10+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 24124. sz. fedémesi bekötőút 0+000 - 4+812 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

▪ 24128. sz. egerszóláti bekötőút 6+500-15+105 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása.

Nógrád megye

▪ Kis-Zagyvavölgyi térségi és Mátra nyugati megközelítését szolgáló országos közutak felújítása

▪ Salgótarján térségi országos közutak felújítása

▪ Szécsényi kistérségi országos közutak felújítása

Közép-dunántúli régió

Fejér megye

▪ 8119. j. Velence-Csákvár-Tatai összekötő út 26+393 - 31+403 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8119. j. Velence-Csákvár-tatai összekötő út 31+403 - 36+546 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8123. j. Székesfehérvár-Zámoly-gánti összekötő út 2+150 - 27+540 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Komárom-Esztergom megye

▪ 1111. j. Budakalász - Dobogókő - Esztergom összekötő út 33+122 - 35+776 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8119. j. Velence - Csákvár - Tata összekötő út 43+311 - 48+510 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8119. j. Velence - Csákvár - Tata összekötő út 56+177 - 60+460 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 8135. j. Tatabánya - Kisbér összekötő út 0+000 - 6+508 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 8143. j. Oroszlány-Bokod összekötő út 2+402 - 9+728 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Veszprém megye

▪ 7309. j. Ajka-Pulai összekötő út 0+000 - 18+048 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 7317. j. Devecser-Tapolcai összekötő út 0+000 - 6+500 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 7319. j. Tapolca-Sümegi összekötő út 1+000 - 15+300 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 7324. j. Devecser-Sümegi összekötő út 6+000 - 16+400 km. szelvények közötti szakaszának felújítása

Közép-magyarországi régió

Pest megye

▪ 1108. j. összekötő út Budakalászi (3+117 - 4+850 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 2101. j. összekötő út Mogyoródi (9+300 - 15+235 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 2102. j. összekötő út Csomád és Fót (17+700 - 18+300 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 2102. j. összekötő út Erdőkertes és Galgamácsa (25+700 - 33+300 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 2106 j. összekötő út Versegi (39+409 - 41+639 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 2109. j. összekötő út Versegi (9+700 - 11+820 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3103 j. összekötő út Péceli (4+425 - 6+600 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3105 j. összekötő út Sülysápi (32+200 - 32+700 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3105. j. összekötő út Tura és Zsámbok (15+000 - 20+000 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3105. j. összekötő út Zsámbok és Kóka közötti (20+700 - 26+435 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3106. j. összekötő út Zsámbok és megyehatár (6+700 - 10+900 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 3107. j. összekötő út Zsámbok és Tóalmás (0+000 - 6+030 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 3111 j. összekötő út Péteri (10+825 - 12+725 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 3112. j. összekötő út Monori (0+000 - 1+100 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 4601 j. összekötő út Nagykőrősi (76+600 - 78+575 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 4602 j. összekötő út M5 autópálya és Alsónémedi (8+971 - 12+935 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 4603. j. összekötő út Üllői (6+800 - 9+400 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 4604 j. összekötő út Alsónémedi (0+000 - 6+250 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 4617 j. összekötő út Alsónémedi elkerülő (0+000 - 2+385 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 5202 j. összekötő út Taksony és Bugyi (2+861 - 15+700 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 5204. j. összekötő út Bugyi és Kiskunlacháza (0+000 - 9+855 km szelvények) közötti szakaszának felújítása

▪ 11108. j. bekötő út Pilisvörösvári (0+000 - 1+828 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 51108. j. bekötő út Majosházi (0+000 - 2+590 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 52101. j. bekötő út Dunavarsányi (0+000 - 5+200 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ 52102 j. bekötő út Délegyházi (0+000 - 4+566 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

▪ Bugyi nagyközséget elkerülő út 1. szakasz

▪ Csomópont átépítése Monoron

▪ Tápiószele-Újszilvás-Abony összekötő út építése,felújítása

Nyugat-dunántúli régió

Győr-Moson-Sopron megye

▪ 1401. j. Győr- Mosonmagyaróvár összekötő út 2+059 - 3+789 és 23+025 - 24+950 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8222. j. összekötő út 16+511 - 18+554 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8417. j. Tét- Lébény összekötő út 16+511 - 18+554 és 30+086 - 32+199 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8419. j. összekötő út 13+623 - 15+284 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8518. j. összekötő út 2+934 - 7+000 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 86107. j. bekötő út 2+440 - 3+000 km szelvények közötti szakaszának felújítása

▪ 8611. j. összekötő út 3+469 - 5+507 és 17+308 - 23+983 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Vas megye

▪ 7416 j. ök. út Ramocsa-Bajánsenye 21+058 - 24+469 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 7417 j. ök. út Szatta-Nagyrákos 2+711 - 7+902 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 7451. j. ök. út Magyarszombatfa-Csákánydoroszló 0+000 - 0+600, 28+800 - 31+000 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 7459. j. Szentgotthárd-Rábafüzes ök. út 0+600 - 3+166, a 7454 j. ök. út Szentgotthárd átkelés ( 9+037 - 12+362) és a 74328 j. út Szentgotthárd átkelés (0+000 - 1+006) kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 8404 j. ök. út Tokorcs-Sárvár(31+500 - 34+487, 41+500 - 42+500) és a 8453 j. ök.út (0+000 - 1+ 030) Tokorcs-Kemenesmihályfa közötti szakaszának felújítása.

▪ 84143 j. út Táplánszentkereszt 0+000 - 1+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8614 j. ök. út Tompaládony-Bük 18+384 - 29+970 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 8624 j. ök. Tormásliget-Csepreg 2+900-8+800, és a 8634 j. út Sajstoskál-Bük 0+000-7+661 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 8637 j. ök. út Bük-Acsád 0+000 - 2+093 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 8707 j. út Körmend-Nagykölked (0+000 - 7+600 kmsz.) közötti szakaszainak felújítása

▪ 8712. j. Balogunyom-Ják ök. út 0+000 - 0+542 kmsz. közötti szakaszának felújítása

▪ 8718 j. ök. út Bozsok 8+722 - 10+148, valamint 8719 j. út 6+130 - 6+422 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ 8721. j. út Szombathely-Gyöngyösfalu 0+000 - 9+462, és a 87128. j. út Gyöngyösfalu 0+000 - 0+400 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

▪ Káld - Vashosszúfalu (8437) út fejlesztése

▪ Kőszeg-Bozsok 8719 sz. út, 8718 sz. út felújítása

▪ Szeleste - Sárvár (8446), út fejlesztése

▪ ETCS2 kiépítése Bajánsenye-oh-Boba között

Zala megye

▪ 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 12+000 - 17+100 km szakasz burkolatmegerősítése

▪ 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 19+700 - 21+450 km szakasz burkolatmegerősítése

▪ 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 25+710 - 31+000 km szakasz burkolatmegerősítése

▪ 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 31+000 - 33+900 km szakasz burkolatmegerősítése

▪ 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 33+900-37+200 km szakasz burkolatmegerősítése

▪ 7538. j. Letenye - Lenti összekötő út 19+500 - 23+200 km szakasz burkolatmegerősítése (Lovászi)

▪ Szent Gellért út - Csaba utca vasúti felüljáró, valamint a Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítő útra

Fogalommagyarázat

Támogatásra javasolt projekt:

Az országos vagy regionális jelentőségű, és többnyire jelentős összegű beruházásoknak a támogatásáról a javaslat fontosságát, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve nem pályázat útján, hanem egyedileg dönt a kormány. A támogatásra javasolt projektek a szakértői zsűri javaslata után nevesítésre kerülnek az akciótervben, ám ez önmagában még nem garancia a megvalósítás támogatására Az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd értékeli azt az Operatív Programhoz való illeszkedés; a célok mérhetősége; a költséghatékonyság; a pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség; valamint a megvalósíthatóság szempontjából. Amennyiben a projekt megfelel az értékelésnek, az NFÜ 6 hónapon belül támogatási szerződést köt a projektgazdával.

Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projekt:

A továbbfejlesztésre javasolt projektek nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. A projektgazda felelőssége, hogy továbbfejlessze projektjavaslatát, amelyet szeptember végéig ismét benyújthat az NFÜ-nek. Az NFÜ ismét értékeli azt, majd november végéig meghozza döntését, hogy támogatja, ismét továbbfejlesztésre javasolja, vagy elutasítja-e a javaslatot. Támogatás esetén az eljárás ugyanúgy folytatódik, mint azt fent ismertettük a támogatásra javasolt projektek esetében: az NFÜ felkéri a projektgazdát a részletes projektjavaslat kidolgozására, majd azt értékeli a megadott szempontok alapján.

Pályázati úton támogatható projektek:

A pályázatos rendszerben kezelendő projektjavaslatok nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek jellegüknél fogva nem kaphattak „kiemelt projekt” minősítést az elbírálás során, és mivel projekt tematikailag illeszkedik a többségükben ősszel kiírandó pályázatok valamelyikéhez, támogatásuk pályázati úton indokolt. Így a projektgazda benyújthatja javaslatát a vonatkozó pályázatok valamelyikére.

Ebben a formában nem támogatott projektek:

Azt elutasított projektjavaslatok — értelemszerűen — ugyancsak nem kerülnek nevesítésre az akciótervben. Ezek a projektek nem kaphattak kiemelt minősítést az elbírálás során, és a javaslatok támogatása jelenlegi formájukban pályázati úton sem indokolt. Ettől függetlenül a projektgazdák továbbfejleszthetik, illetve átdolgozhatják javaslatukat, és benyújthatják a pályázatok valamelyikére.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download