I



Kérelem az amerikanisztika diszciplináris mesterképzési szak létesítésére

Kérelmező intézmény: Debreceni Egyetem

A kérelem címzettje: Magyar Akkreditációs Bizottság

[pic]

TARTALOMJEGYZÉK

az amerikanisztika diszciplináris mesterképzési (MA) szak létesítési kérelméhez

|I. Adatlap | |

|A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe |4 |

|A kérelem tárgya |4 |

|A mesterszak megnevezése |4 |

|Az oklevélbe kerülő szakirányok |4 |

|A szakképzettség megjelölése (szakirányonként, ha eltérő) |5 |

|A szak javasolt képzési terület/ képzési ág szerinti besorolása |5 |

|A szak javasolt tudományági besorolása |5 |

|A szak megfeleltetése a korábbi végzettség és szakképzettség szerint |5 |

|Dátum, és az intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az együttesen benyújtó intézmények |5 |

|elfogadó nyilatkozata | |

|Az adatlap mellékletei |5 |

|- az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata | |

|- szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata | |

|II. A szaklétesítési kérelem indoklása | |

|A szak létesítésének előzményei |6 |

|A korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés bemutatása |6 |

|A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerő-piaci, társadalmi igény bemutatásával |6 |

|Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában – különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre |7 |

|A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus |8 |

|különbségek bemutatása | |

|III. A szak képzési és kimeneti követelményei | |

|A szak megnevezése |9 |

|A képzési cél |9 |

|3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése |9 |

|4. A végzettség szintje |9 |

|5. A modultanterv szerinti képzési idő, megszerzendő kreditek |9 |

|6. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium |9 |

|ismeretkörök és kreditértékek meghatározása | |

|7. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák |10 |

|8. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai az egyes tanulmányi |11 |

|területekhez rendelt kredithatárok megadásával | |

|9. A szak törzsanyagának rövid leírása, a szak törzsanyagára jellemző |11 |

|ismeretkörök összefoglaló kibontása a kredithatárok megadásával | |

|10. Az oklevélbe bekerülő szakirányok bemutatása |12 |

|11. A várható további szakirányok felsorolása, egy szakirány bemutatásával |14 |

|12. Az elsajátítandó kompetenciák megszerzését elősegítő ismeretkörök, |14 |

|valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk | |

|13. A doktori képzésre való előkészítés, a releváns modulok bemutatása |15 |

|14. A teljes képzésre vonatkozóan az elméleti és gyakorlati képzés arányai |15 |

|15. Az elméleti és gyakorlati képzés minimális személyi és tárgyi feltételei |15 |

|16. Elvárt idegennyelv-ismeret |16 |

|17. A tehetségekkel való foglalkozás módjainak bemutatása |16 |

|18. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések |17 |

|IV. Mellékletek | |

|1. Az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata |19 |

|2. A szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonatai |20 |

I.

Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe:

Debreceni Egyetem, mint az együttműködő intézmények munkáját a Bölcsészettudományi Dékáni Kollégium felkérésére koordináló intézmény. A szaklétesítési kérelem az alábbi felsőoktatási intézmények összehangolt munkáján alapul:

|Az intézmény neve |Az intézmény címe |

|Debreceni Egyetem* |4032 Debrecen, Egyetem tér 1. |

|Eötvös Loránd Tudományegyetem |1088 Budapest, Egyetem tér 1-3. |

|Eszterházy Károly Főiskola |3301 Eger, Eszterházy tér 1. |

|Károli Gáspár Református Egyetem |1091 Budapest, Kálvin tér 9. |

|Kodolányi János Főiskola |8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1. |

|Miskolci Egyetem |3515 Miskolc-Egyetemváros |

|Pázmány Péter Katolikus Egyetem |2087 Piliscsaba, Egyetem utca 1. |

|Pécsi Tudományegyetem |7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b |

|Szegedi Tudományegyetem |6720 Szeged, Dugonics tér 13. |

|Veszprémi Egyetem |8201 Veszprém, Egyetem utca 10. |

* A táblázat első sorában a kérelmet benyújtó intézmény található, alatta pedig a szakmai egyeztetésekben részt vevő azon intézmények, amelyek szenátusi támogató határozataikat csatolhatják dokumentumhoz.

2. A kérelem tárgya:

amerikanisztika diszciplináris mesterképzési (MA) szak létesítése

3. A mesterszak megnevezése:

amerikanisztika

4. Az oklevélbe bekerülő szakirányok:

A Bölcsészettudományi Dékáni Kollégium támogatta a szakbizottság azon álláspontját, mely szerint az emelt és finomító szintű mesterképzés esetében még indokoltabb a diplomában a szakirányok feltüntetése, mint az az alapképzés esetében volt; ezért, a nemzetközi sztenderdekhez igazodva, a szakmai egyeztető bizottság az alábbi szakirányok indításához kívánja megadni a lehetőséget, ahol és amikor valamelyikhez a személyi és tárgyi feltételek adottak:

• etnikum és multikulturalitás

• amerikai irodalom

• amerikai kultúra és média

• amerikai angol nyelv és nyelvészet

• összehasonlító tanulmányok (kanadisztika, ausztralisztika, stb.)

5. A szakképzettség megjelölése:

okleveles amerikanisztika szakos bölcsész (MA in American Studies)

6. A szak javasolt képzési terület/ képzési ág szerinti besorolása:

bölcsészettudományok képzési terület / modern filológia képzési ág

7. A szak javasolt tudományági besorolása:

(a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet melléklete szerint)

6. Bölcsészettudományok

6.2. Irodalomtudományok

6.3. Nyelvtudományok

6.11. Multidiszciplináris bölcsészettudományok

8. A szak megfeleltetése a korábbi végzettség és szakképzettség szerint:

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján kiadott, az egyes szakok képesítési követelményeiről rendelkező jogszabályok alapján:

– 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről;

– 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet a felsőoktatási alapkézési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről.

9. Dátum, és az intézmény(ek) felelős vezetőjének megnevezése, cégszerű aláírása, vagy az

együttesen benyújtó intézmények elfogadó nyilatkozata:

Debrecen, 2006. december 11.

……………………………………..

Prof. Dr. Nagy János

egyetemi tanár

a Debreceni Egyetem rektora

10. Az adatlap mellékletei:

- az intézményi tanácsnak a szak létesítését kezdeményező határozata

- szakmai egyeztetések jegyzőkönyvi kivonatai

II.

A szaklétesítési kérelem indoklása

1. A szak létesítésének előzményei:

Az amerikanisztika képzés az osztatlan képzésben is létezett, és sikeresen működött önálló szakként vagy szakirányként (ELTE, Eszterházy Károly Főiskola, Szegedi Tudományegyetem) éppúgy, mint az angol nyelv és irodalom szakon belüli specializáció formájában (pl. Debreceni Egyetem). Az USA térségünkben is jelenlévő meghatározó szerepe, számtalan formában tapasztalható hatása, és az USA-ra vonatkozó ismeretek iránt ugrásszerűen megnövekedett társadalmi igény feltétlenül indokolttá teszi, hogy az amerikanisztika önálló mesterszakként megjelenjen a ciklusos képzési struktúrában. Az amerikanisztika mesterszak a több évtizedes hagyománnyal rendelkező, egyetemeinken és főiskoláinkon egyaránt igen népszerű angol nyelv és irodalom szak amerikanisztika-komponensének valamint a ciklusos képzés anglisztika alapszakjában már akkreditált amerikanisztika szakiránynak szerves folytatása. Az elmúlt évtizedekben a magyarországi anglisztika-amerikanisztika nemzetközi mércével mérve is tekintélyes eredményeket ért el, magasan minősített oktató/kutatógárdát nevelt ki, és ez biztosítja az amerikanisztika szakos képzés magas színvonalához szükséges hazai szakmai hátteret.

2. A korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés bemutatása:

A mesterszak előtanulmányi feltételei, általános megalapozása, releváns ismeretkörei valamint képzési és kimeneti követelményei biztosítják a korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelést.

3. A szakképzettség várható hasznosítási területe a munkaerő-piaci, társadalmi igény a bemutatásával:

A közel egymilliárd ember által anyanyelvként, első vagy második idegen nyelvként beszélt angol nyelv 20. századi világméretű térhódítása következtében a nemzetközi politikai-gazdasági-kulturális-tudományos érintkezés és transzferrendszer legfontosabb közvetítő nyelvévé, „lingua francá”-jává vált. Amellett, hogy számos nemzetközi szervezet (legalább egyik, de többnyire első) hivatalos nyelve az angol, Magyarország nemzetközi kapcsolatainak ugrásszerű növekedésével egyre nagyobb szükségünk van az angol nyelv munkanyelvi-szintű elsajátítása mellett az angol nyelvű társadalmi berendezkedések, civilizációk és kultúrák mélyreható ismeretére. Az Egyesült Államok megnövekedett világpolitikai és világgazdasági szerepe különösen indokolttá teszi az amerikai angol nyelv, az amerikai társadalom és kultúra oktatását, hiszen az Európai Felsőoktatási Térség egyrészt az USA-hoz viszonyítva fogalmazza meg a versenyképes felsőoktatás, gazdaság és tudomány Európai Uniós célkitűzéseit, másrészt alapvetően az USA-val való kapcsolatrendszer kiszélesítésére és elmélyítésére törekszik. Ezeknek az új igényeknek a kielégítéséhez ezért nem elegendő csupán a hagyományos értelemben vett nyelvvizsgával igazolt nyelvtudás, hanem a munkaerőpiacnak olyan szakemberekre van szüksége, akik, miközben munkanyelvi szinten beszélik az angol nyelvet, egyszersmind kiválóan ismerik az angol nyelvű országok, azok közt is elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kultúráját, társadalmi-politikai berendezkedését, történelmét és más fontos jellemzőit, mert csak ezen ismeretek birtokában lesznek képesek arra, hogy ezt a szaktudást az élet számtalan releváns területén hasznosítani tudják.

Ezen célok eléréséhez, a jól kvalifikált angol nyelv és kultúra tanárok mellett, az utóbbi évtizedekben rohamléptekben átalakuló magyarországi (és európai) munkaerőpiac egyre szélesebb körben tart igényt az olyan felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberekre, akik a megbízható nyelvtudáson kívül konkrét, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható Amerika-ismereti kompetenciákkal rendelkeznek. Amerikanisztika-mesterszakos képzettségű szakemberekre van (és lesz) szükség az üzleti élet számos területén, a médiában, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalomban, az egyre fontosabb szerepet betöltő pályázati irodákban, a helyi és országos önkormányzati hivatalokban és általában véve a kulturális életben. Az amerikanisztika szakos szakemberek az USA sokrétű társadalmi/politikai/kulturális/kommunikációs életének mélyreható ismerete birtokában sikeresen vehetnek részt a kétoldalú kapcsolatokat szorgalmazó cégek, alapítványok munkájában, illetve a magyar társadalom számára releváns, fontos ismereteket közvetíthetnek, komoly szinten készíthetik fel más szakterületek képviselőit is a magyar érdekek általában nemzetközi, konkréten pedig Amerika-vonatkozású érvényesítésére.

Az egységes európai kreditrendszeren és az oklevélmelléklet rendszerén alapuló, valamint az európai minőségbiztosítási folyamatban összevethető képzési struktúra kialakításával lehetőség nyílik a Magyarországon szerzett végzettség európai alkalmazására, a korábban nem tapasztalt munkaerő-mobilitásra. Mindezek figyelembevételével az első, sikeresen befejezett, a gyakorlat számára értékelhető szakmai ismereteket, készségeket és képességeket (magas szintű nyelvtudás, az Egyesült Államok kultúrájának alapos ismerete stb.) biztosító amerikanisztika szakos mesterképzés egyrészt jól hasznosítható szakképzettséget nyújt a hazai és az európai munkaerőpiacon, másrészt pedig – az egész életen át tartó tanulás, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása jegyében – elméleti felkészítést, alapozást ad a tanulmányok azonnali vagy későbbi folytatásához egy következő, még magasabb szintű szakmai elmélyülésre lehetőséget adó képzési ciklus (a doktorképzés) keretében. Az amerikanisztika szakon belül indítandó szakirányok (etnikum és multikulturalitás, amerikai irodalom, amerikai kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok, pl. kanadisztika) is ugyanezt a kettős célt szolgálják: egyfelől előkészítik a tervezett doktorképzések szakmai irányait; másfelől pedig, a gyakorlati ismereteket nyújtó alapképzési specializációkat kiegészítve, magasabb szintre emelik és tovább bővítik a megszerezhető ismeretek és kompetenciák körét.

4. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre:

Az amerikanisztika szak a világ legtöbb bölcsészettudományi képzést folytató egyetemén és más felsőoktatási intézményében, így a ma már az Európai Felsőoktatási Térséget alkotó országokban is, régóta és magas szinten, tudományos megalapozottsággal létezik. Az amerikanisztikai stúdiumok iránt az utóbbi 50-60 évben, az Egyesült Államok domináns politikai/kulturális/gazdasági súlyának köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a társadalmi igény és ezáltal a felsőoktatási intézmények érdeklődése. Az Európai Felsőoktatási Térség tehát egyrészt az USA-hoz viszonyítva fogalmazza meg az európai versenyképes felsőoktatás, gazdaság és tudomány Európai Uniós célkitűzéseit, másrészt alapvetően az USA-val való kapcsolatrendszer kiszélesítésére és elmélyítésére törekszik. Nem véletlen, hogy az amerikanisztika a legtöbb európai egyetem programjában mind alapképzési, mind mesterképzési, mind doktori szinten megtalálható. Ahol nem ez a helyzet (pl. Ausztriában), ott a bolognai folyamat értelmében hasonló képzési szerkezet változtatásra készülnek. A szakon belüli szakirányok szinte mindenütt azonos területeket fednek le, de a konkrét modulok vagy tantárgycsomagok rendszerint a helyi sajátosságokat tükrözik, és egy országon belül is vannak eltérések a tantárgyi struktúrában. Utóbbi Magyarország esetében is kívánatos ahhoz, hogy az intézmények a saját oktatói/kutatói kapacitásukhoz és szakmai hagyományukhoz igazodva, a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelve, ugyanakkor a magyarországi igényeket, hazánk nemzetközi beágyazódási specifikumait szem előtt tartva folytassák az amerikanisztika szakos mesterképzést.

5. A szak képzési céljának és követelményeinek a rokon szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása:

Az amerikanisztika mesterszakon folyó képzés természetes módon hasonlóságokat mutat a modern filológiai képzési ág területéhez tartozó szakokkal. Ugyanakkor markánsan el is tér azoktól, még a – történelmi okokból – hozzá legközelebb álló angol nyelv és irodalom diszciplináris mesterszaktól is, hiszen az amerikanisztika az amerikai kolóniákként, majd az Amerikai Egyesült Államokként ismert, Nagy-Britanniától, a brit kultúrától-irodalomtól és a brit világbirodalmi szerep alakulásaitól határozottan elkülönülő, az észak-amerikai kontinensen kialakult történelmi/gazdasági/kulturális/ világhatalmi képződményre irányuló képzést nyújt. Az angol nyelv és irodalomszakkal összevetve az irodalomelméleti komponens tekinthető közelinek, így a két diszciplináris mesterszak közötti szaktávolság 90% fölött van.

III.

A szak képzési és kimeneti követelményei

1. A szak megnevezése:

magyarul: amerikanisztika

angolul: American Studies

2. A képzési cél az alábbi ismeretek megszerzése, képességek kifejlesztése:

• az amerikai angol nyelv és az ezzel történő (szóbeli, írásbeli, tudományos stb.) kommunikációs képesség

• az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának magas szintű ismerete

• a meghatározó amerikai kommunikációs rendszerek tudományos igényű ismerete (tv, sajtó, internet stb.)

3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

magyarul: okleveles amerikanisztika szakos bölcsész (MA)

angolul: MA in American Studies

4. A végzettség szintje:

mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

5. A modultanterv szerinti képzési idő, megszerzendő kreditek:

• félévek száma: 4

• a (minimálisan szükséges) tanórák száma: 4 x 300 = 1200 (konzultációval együtt)

• az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelt kreditek száma: 20

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-25

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz, ill. szakirányhoz rendelhető kreditérték: 60-90

(ebből a diplomamunka kreditszáma: 20)

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt minimális kreditérték: 10

Megjegyzés: A szakmai törzsanyaghoz és a differenciált szakmai anyaghoz rendelt kreditérték a fent jelzett határokon belül mozoghat, de a teljes kreditszámnak minden esetben 120-nak kell lennie.

6. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium ismeretkörök és kreditértékek meghatározása:

1. teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az alapkézési anglisztika szak, alapképzési anglisztika szak amerikanisztika szakiránnyal, anglisztika minorszak

2. a bemenethez a 6.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsődlegesen számításba vehető BA alapképzési szakok: elsősorban a bölcsészettudományi képzési területről a magyar, modern filológia, történelem, szabad bölcsészet és társadalomismeret képzési ág szakjai

3. a 6.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése révén a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad

4. a fenti 6.1., 6.2. és 6.3. pontokban felsoroltakkal egyenértékű külföldi diploma.

5. Az amerikanisztika diszciplináris mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 anglisztika-amerikanisztika kredit a korábbi tanulmányai szerint, és ebből

legalább 30 kredit: amerikai angol nyelv, amerikai irodalom és kultúra ismeretkörökben.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben az anglisztika alapképzésben megszerezhető legalább 30 kredittel, ezzel együtt legalább 50 anglisztika-amerikanisztika kredittel, összesen pedig 180 kreditértékű alapszakos diplomával, főiskolai angol szakos diplomával, illetve egyenértékűnek elismerhető, külföldön szerzett BA-diplomával rendelkezzen a hallgató (a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni).

7. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák:

a) Az amerikanisztika mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

• az amerikanisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában a végzettek képesek fogalmi és absztrakt gondolkodást valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására; szakmájuk mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére; és az önálló kutatásra

• önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának területén

• az amerikai és magyar kultúra közti magas szintű közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai stb. élet különböző területein

• az amerikai angol nyelvre valamint az amerikai kulturára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére

b) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

• fejlett elemzőképesség

• különböző kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége

• magas szintű, angol nyelvű szóbeli és írásbeli kommunikációs készség és előadó képesség

8. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai az egyes tanulmányi területekhez rendelt kredithatárok megadásával (tól – ig) az alábbi bontásban:

Alapozó ismeretek: kurzusonként 4 kredit, összesen 20 kredit

• az Egyesült Államok részletes történelme

• az Egyesült Államok részletes irodalma

• az amerikai kultúra, társadalom és nyelv összefüggésrendszerei

Szakmai törzsanyag: kurzusonként 5 kredit, összesen 10-25 kredit

• az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai

• a mai amerikai kultúra és társadalom szerkezete és folyamatai

• amerikai kommunikációs rendszerek és a kommunikáció szerepe az Egyesült Államokban

Differenciált szakmai ismeretek: kurzusonként 5 kredit,

diplomamunkával összesen: 60-90 kredit

I. a szak alapirányának ismeretei:

• az Egyesült Államok történelmének, irodalmának és kultúrájának kutatási módszerei

• új irányzatok az amerikanisztikában

II. szakirányok:

• etnikum és multikulturalitás szakirány

• amerikai irodalom szakirány

• amerikai kultúra és média szakirány

• amerikai angol nyelv és nyelvészet szakirány

• összehasonlító tanulmányok szakirány (kanadisztika, ausztralisztika stb.)

Diplomamunka (20 kredit): témavezetői irányítással végzett, önálló kutatásra épülő tudományos munka az amerikanisztika szak alapirányához vagy valamely szakirányához köthető témakörben.

A fenti kreditszám terhére szabadon választható ismeretek összesen 10 kredit

MINDÖSSZESEN: 120 KREDIT

9. A szak törzsanyagának rövid leírása, a szak törzsanyagára jellemző ismeretkörök (alapozó modulok, szakmai törzsmodulok) összefoglaló kibontása a kredithatárok megadásával:

Alapozó ismeretek (20 kredit)

Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

• az Egyesült Államok részletes történelme

• az Egyesült Államok részletes irodalma

• az amerikai kultúra, társadalom és nyelv összefüggésrendszerei

Szakmai törzsanyag (10-25 kredit)

Ez a szakasz már (kötelező vagy kötelezően választható formában) előkészíti az elmélyült differenciált képzést. A szakmai törzsanyag kurzusai az alábbi főbb ismeretkörökre épülnek:

• az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai

• a mai amerikai kultúra és társadalom szerkezete és folyamatai

• amerikai kommunikációs rendszerek és a kommunikáció szerepe az Egyesült Államokban

10. Az oklevélbe bekerülő szakirányok bemutatása:

A Dékáni Kollégium döntése alapján a szakirány kredittartalma nem lehet 50-nél kevesebb.

• etnikum és multikulturalitás:

Az Amerikai Egyesült Államok kultúrájában és történelmében az utóbbi évtizedek nagy felismerései, sőt mozgalmai közé tartozik az etnikai-polgárjogi öntudatra ébredés és a kultúra valamint a társadalmi nem sokszínűségének szentelt figyelem, az ebből adódó kánonviták, identitás- és reprezentációs diszkurzusok megindulása majd kiteljesedése. Ezen fejlemények vizsgálata és elemzése, a vonatkozó elméletek, irányzatok, kritikai és eszmetörténeti iskolák feldolgozása illetve e témák jegyében fogant társadalmi reakció- és magatartásformák, a releváns szép- és populáris irodalom tanulmányozásával együtt; mindez a magyar és európai viszonyok között is elengedhetetlenül szükséges tudást nyújt és készségeket fejleszt a szakirányú képzés által kibocsátott szakemberekben.

• amerikai irodalom:

Az Egyesült Államok irodalma különböző korszakainak, irányzatainak, kritikai iskoláinak, és szerzőinek emelt szintű megismerése szerves részét képezi a mesterképzésnek, de szakirányként még nagyobb elmélyülésre ad lehetőséget. Ez magában foglalja a már korábban, a BA képzés illetve az MA alapozó kurzusainak keretében megismert kanonikus szerzők műveinek komolyabb, tudományos igényű elemzését, emellett fontos szerepet játszik a kánon peremén, vagy akár azon kívül, elhelyezkedő szerzők, műfajok vizsgálata is. Kiemelt jelentőséggel bírnak az irodalomelméleti, kritikai iskolák és irányzatok (pragmatizmus, a Yale iskola, dekonstrukció, pszichoanalitikus irodalomkritika, irodalmi feminizmus, narratológia, mítoszkritika stb.). A meghatározó irodalmi irányzatok (romantika, naturalizmus, modernizmus, posztmodernizmus, minimalizmus, feminizmus, posztkolonializmus stb.) bemutatása; az USA irodalmában jelentős műfajok tradíciói, átalakulási formái, az intertextualitás mint irodalmi jelenség. A társadalmi nemeket vizsgáló „gender”-centrikus irodalom és kritika ismerete valamint a populáris irodalommal foglalkozó kurzusok egyaránt elengedhetetlenek, hiszen a magyar tudományos és társadalmi életben már megindult ilyen irányú kutatások gyakran feltételezik a releváns amerikai források ismeretét.

• amerikai kultúra és média:

A szakirány bemutatja az amerikai kultúra egyes korszakainak, irányzatainak és legmeghatározóbb jellegzetességeit, a történelmi okokból már régóta egymás mellett élő kultúrák, etnikumok, ideológiák szimbiózisát, vizsgálja az egymáshoz való viszonyulásuk, integrációjuk az „amerikai” kultúra egészébe, ideológiai illetve kreatív dimenzióit. Elemzi a kulturális pluralitás részeként, illetve az azt meghaladóan létező regionalizmus jelentőségét, hagyományait és ellentmondásait. A múlt és jelen tükrében részletesen áttekinti az Egyesült Államok politikai szerkezetét. Megismerteti a hallgatókat az USA domináns külpolitikai szerepével ezzel összefüggésben a meghatározó belpolitikai, társadalmi erőkkel, mozgalmakkal, tendenciákkal, az urbanizációval és a technológiai innovációval mint az amerikai kultúra jellemzőivel, a rendkívüli jelentőségű média egyes ágaival (sajtó, televízió stb.), azok működési mechanizmusaival és specifikumaival.

• amerikai angol nyelv és nyelvészet:

Az amerikai angol nyelv(ek) az amerikai kultúra és társadalom szerves része(i), és mint ilyen(ek) évtizedek óta az Egyesült Államok kultúrájával és társadalmával foglalkozó kutatók egyik legfontosabb kutatási területe(i). Ez(eke)t a nyelv(eke)t számos szempontból tették vizsgálat tárgyává: (1) az amerikai angol mint történelmi, kulturális, társadalmi folyamatok lenyomata; (2) az amerikai angol mint politikai entitás; (3) az amerikai angol mint az amerikai gondolkodási sémák kifejezője; (4) az amerikai angol mint nyelvi rendszer; (5) az amerikai angol mint kommunikációs eszköz; (6) az amerikai angol mint irodalmi eszköz. A szakirány magában foglalja mindezeknek a megközelítéseknek elméleteit és tudományos igényű alkalmazásait. A szakirányban oktatott elméleti és alkalmazott tudományos tárgyak sokrétű tudást és változatos alkalmazási lehetőségeket nyújtanak az Egyesült Államok kultúrája és társadalma iránt érdeklődők számára.

• összehasonlító tanulmányok (kanadisztika, ausztralisztika stb.):

Az amerikai angol nyelv, kultúra, irodalom és történelem vizsgálata szervesen kiegészülhet más, szintén brit gyarmati hagyományokkal rendelkező, az angol nyelvet anyanyelvként beszélő államok kultúrájának (Kanada, Ausztrália stb.) tanulmányozásával. Az észak-amerikai kontextusban Kanada kétnyelvű bikulturalitása az amerikai multikulturalizmushoz képest más irányt képvisel a szintén soknemzetiségű állam fejlődésében, ezzel izgalmas komparatisztikai lehetőségeket kínálva, mind a kultúra mind az irodalom, a politikai élet, és a társadalomtudományok terén. Kiemelhető ezek közül a hivatalosan is jelentős autonómiával és privilégiumokkal rendelkező francia kultúrájú Québec szerepe. Ausztrália további összehasonlítási lehetőséget jelent, akár az Egyesült Államokkal, akár Kanadával. Ebben az esetben is soknemzetiségű „bevándorló” országról van szó, de specifikus különbségekkel a másik kettőhöz képest, hiszen a még jelenleg is igen erős brit hatás itt jelentős ázsiai kulturális befolyással párosul. Hangsúlyt kap mindezek speciális vizsgálata a kolonializáció, posztkolonializmus, multikulturalitás és regionalizmus tükrében. A szakirány kereteiben vizsgált további kérdések közé tartoznak a meghatározó jelentőségű kulturális/etnikai pluralitás ideológiai, társadalmi, politikai vonatkozásai, működési mechanizmusai, ellentmondásai, valamint a fentiek irodalmi ábrázolása, a kanadai, ausztrál irodalom jelentős szerzőinek vizsgálata, illetve ezen irodalmak viszonya más országok irodalmi tradícióihoz.

11. A várható további szakirányok felsorolása, egy szakirány bemutatásával:

--

12. Az elsajátítandó kompetenciák megszerzését elősegítő ismeretkörök, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk:

Alapozó ismeretek:

• az Egyesült Államok részletes történelme

• az Egyesült Államok részletes irodalma

• az amerikai kultúra, társadalom és nyelv összefüggésrendszerei

Szakmai törzsanyag:

• az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai

• a mai amerikai kultúra és társadalom szerkezete és folyamatai

• amerikai kommunikációs rendszerek és a kommunikáció szerepe az Egyesült Államokban

Differenciált szakmai ismeretek:

I. a szak alapirányának ismeretei:

• az Egyesült Államok történelmének, irodalmának és kultúrájának kutatási módszerei

• új irányzatok az amerikanisztikában

II. szakirányok:

• etnikum és multikulturalitás szakirány

• amerikai irodalom szakirány

• amerikai kultúra és média szakirány

• amerikai angol nyelv és nyelvészet szakirány

• összehasonlító tanulmányok szakirány (kanadisztika, ausztralisztika stb.)

Az oktatási módszerek gerincét a tradicionális egyetemi előadások és a nagyobb fokú interakcióra lehetőséget biztosító szemináriumi forma szimbiotikus kettőssége adja. Mindkét esetben az alkalmazott módszereket jellemzi az inter- és multidiszciplinaritás, illetve a komparatista közelítés. A tanórák egyszerre hivatottak felkészíteni a gyakorlati életre, valamint (különösen a differenciált szakmai anyag által biztosított specializáción keresztül) a tudományos továbbfejlődésre, az esetleges doktori stúdiumokra. Ehhez is kapcsolódóan hangsúly fektetendő az esszéíró szemináriumokra, valamint a szakma kutatásmódszertanának és az ún. „akadémiai regiszternek” az elsajátítására. A szak jellegéből adódóan a tanórákra minden esetben angol nyelven (lehetőség szerint az amerikai angol dialektus használatával) kerül sor. A fentieken túlmenően nyilvánvaló előnyökkel kecsegtet, így a lehetőségekhez mérten célszerűnek látszik a hallgatókat rövidebb-hosszabb amerikai (illetve specializációtól függően kanadai, ausztráliai stb.) részképzésen való részvételre is ösztönözni, amely akár az egyes intézmények már létező vagy a jövőben létrejövő egyetemközi szerződései, akár különböző pályázati lehetőségek vagy egyénileg szervezett programok keretében is elképzelhető.

13. A doktori képzésre való előkészítés, a releváns modulok bemutatása:

Az amerikanisztika mesterképzés keretében oktatott tantárgymodulok, még inkább a szakiránymodulok mind témájukban mind oktatási szinvonalukban lehetőséget biztosítanak az önálló tudományos kutatás útjai felé vezető fokozott, specializálódó elmélyülésre, és ezáltal felkészítik a legjobb hallgatókat a hazánkban is több egyetemen akkreditált amerikanisztika vagy más irodalomtudományi, interdiszciplináris PhD-képzésre. Ezt a célt különösen jól szolgálják az olyan modulok, mint a kultúratörténet, multikulturalizmus, regionalizmus, társadalmi nemek kutatása, irodalomelméleti irányzatok, műfajelmélet, irodalmi iskolák, eszmetörténet, USA történelem, politikatörténet, populáris és tömegkultúra, vizuális és filmtudományok, összehasonlító tanulmányok (Kanada, Ausztrália stb.).

14. A teljes képzésre vonatkozóan az elméleti és gyakorlati képzés arányai:

A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontok száma: 0

15. Az elméleti és gyakorlati képzés minimális személyi és tárgyi feltételei:

a) Minimális személyi feltételek

A szakfelelős az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott vezető oktatója, aki tudományos fokozattal és oktatott területén elismert szakmai referenciával rendelkezik, és legalább a szak egy törzstantárgyának is felelőse. Egy személy egyidejűleg csak egy intézményben, csak egy mesterszakért lehet felelős.

A szakirány-felelős az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott, a szakterületen tudományos fokozattal és teljesítménnyel rendelkező vezető oktatója.

A tantárgyfelelősök az alap- és mesterképzést figyelembe véve maximum 25 kreditpont értékű kötelező és kötelezően választható tantárgy felelősei lehetnek, beleértve a más oktatási intézményben másodhelyen betöltött foglalkoztatást is. (Ugyanakkor több szakon/karon, ill. intézményben oktatott azonos tantárgy egyszer számít.).

A törzstantárgyak felelősei – a fenti, a tantárgyfelelősökre általában jellemző követelményeken túlmenően – tudományos fokozattal rendelkező vezető okatók lehetnek, és legalább kétharmaduknak az intézmény első helyen foglalkoztatott oktatójának kell lennie. Szakmai törzstárgyak esetén legalább 80%-uknak igazolt szakmai gyakorlattal és teljesítménnyel kell rendelkezniük.

A differenciált szakmai ismeretek, szakirányok tantárgyfelelősei – a fenti, a tantárgyfelelősökre általában jellemző követelményeken túlmenően – szakirányonként tekintve legalább 50%-ban tudományos fokozattal rendelkező oktatók, akinek legalább 2/3-a teljes munkaidőben foglalkoztatott.

A záróvizsga tárgyak felelősei vezető oktatók, akiknek legalább 2/3-a az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott.

A szak tanterve által meghatározott törzstantárgyak előadásainak legalább 75%-át az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatóknak kell megtartani.

A nem kifejezetten alapozó és nem elméleti tantárgyak oktatásában megfelelő szakmai, tervezési gyakorlattal, mesterségbeli tudással rendelkezők vehetnek részt. A gyakorlati foglalkozásokat legalább 50%-ban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársak tarthatják meg.

b) Minimális tárgyi feltételek

1. A szak infrastrukturális alapfeltételeinek folyamatos (időarányos) biztosítása az alábbiak szerint:

a. a mindenkori hallgatói létszámnak megfelelő elhelyezés (tantermek, laboratóriumok, tanszéki szobák) hallgatók, oktatók és segéderők számára a képzések igényeinek megfelelően;

b. a képzés oktatási eszközigénye;

c. a képzést szolgáló szervezeti, hivatali struktúra működtetése.

2. Tanszéki, kari vagy intézményi könyvtár, amelyben az amerikanisztika, valamint az érintett interdiszciplináris területek legfontosabb folyóiratai megtalálhatók vagy elektronikusan elérhetők. Szakkönyvállománya tartalmazza a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyveket.

3. Olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat megléte, amelyhez a hallgatók rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek.

4. Legyenek meg a szakdolgozatok elkészítésének szakmai (kutatási, tervezési, mérési stb.) feltételei.

5. A gyakorlati oktatás számára az intézménynek kell biztosítania az infrastrukturális feltételeket, illetve gyakorló helyeket.

16. Elvárt idegennyelv-ismeret:

Vagy az alapképzésben az oklevél feltételeként választott nyelvből a felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga megszerzése, vagy attól (és a szaktól) eltérő idegen nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése.

Az amerikanisztika mesterszak diplomája felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű.

A belépési minimum-kritérium: az anglisztika alapszak, az amerikanisztika szakirányú anglisztika alapszak valamint az anglisztika minorszak követelményeinek megfelelő nyelvi szintű teljesítése kielégítő nyelvi szintet biztosít.

17. A tehetségekkel való foglalkozás módjainak bemutatása:

A tehetségekkel való foglalkozás jól működő, többnyire hagyományos formái: a kifejezett tehetséggondozási program, a szakkollégiumok (pl. a Hatvani István Szakkollégium a Debreceni Egyetemen), a demonstrátori rendszer, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák házi és országos fordulóihoz elvezető, tutoriális/konzultációs témavezetés.

18. A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések:

Lásd a megfelelő törvényi, kormányrendeleti, miniszteri rendeleti szabályozás megfelelő passzusait, illetve – a szakképzettség magasabb szintre emelését tekintve - a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatainak és amerikanisztika doktori programjainak vonatkozó rendelkezéseit.

IV. Mellékletek

1. Az intézményi tanács támogató javaslata

[pic]

2. A szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonatai

Az anglisztika-amerikanisztika mesterszak létesítésében

együttműködő intézmények egyeztető értekezletének

1. számú jegyzőkönyve

2006.II.6.

Budapest, ELTE, BTK, Ajtósi Dürer sor, II.e.

Jelen voltak

A Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Kodolányi János Főiskola, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Veszprémi Egyetem képviselői.

Napirenden

I. Az angol nyelv és irodalom valamint az amerikanisztika DISZCIPLINÁRIS MESTERSZAK képesítési és kimeneti követelményeinek előkészítése

Határozatok

1. Kreditértékek

A mestertárgyak 4 és 5 kreditet érjenek. Az alapozó törzstantágy 4, 

a szakmai törzstantárgy 5 kreditpont értékű.

2. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma

Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma (szakmai törzstárgyak): 20 (5x4).

A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma (szakmai törzstárgyak, tárgyanként 5):

A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt:

Utóbbi kettőt mi még nem választottuk szét.

Most, a bontás előtt itt tartunk:

a kettő együtt (benne diplomamunka, szabadon választható, stb.—ld. alább): 100

jelenleg meghatározott: 2x5 = 10 kredit

(esszéíró szeminárium és kutatásmódszertan)

A szabadon választható kreditérték

jelenleg meghatározott: 10 kredit bárhonnan máshonnan

(a diszciplináris programon kívülről)

A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15.

A bizottság tehát a 120-ból eddig elkülönített (20+10+10+15 =) 55 kreditet.

Meghatározatlan: 65.

*************

3. A diszciplináris mesterképzésben ott is legyen mesterjellegű szakirány, ahol (pl. az amerikanisztika esetében) szakirányt nem tesz lehetővé a kormányrendelet (lehetne, pl. kanadisztikai koncentráció); illetve olyan mesterjellegű és szakirányjellegű komponenst vezessünk be ott is, ahol ilyen szakirányt (az angol nyelv és irodalom esetében) nem jelöl meg a kormányrendelet (lehetne, pl., reneszánsz, irlandisztika). Egyelőre, amerikai felsőoktatási mintára (“concentration”) munkanyelvi megjelöléssel (később találhatunk jobbat) lehet: koncentráció. Ezek specializálóbb felkészülési lehetőséget kínálnának a PhD-hoz. És elbírálási szempont az MA-akkreditációnál az is: hogyan készít fel adott MA-program a PhD-ra, ha valaki PhD-programban kívánja folytatni?

II. A TANÁRI MESTERKÉPZÉS (angol nyelv- és kultúratanár)

1. A koordinációs bizottság leghatározottabb igényeként merült fel: a szakma minden lehetséges fórumon lépjen fel az ellen, amiről kósza hírek keringenek, hogy ui. általános pedagógus tanári mesterszakot vezethessen. A pedagógia nem kompetens a profilt adó szak képzésében (a szakmai anyag mellett ide véve a szakmódszertant és a gyakorlást is), tehát ne vehesse át a tanári mesterképzést.

2. Az 1-es pont második mondatából következően: a gyakorlás is szaktanszéki kompetencia legyen (elképzelhetetlen, pl., hogy a vezetőtanárt ne a szaktanszék válassza ki, a gyakorlótanítást ne együtt koordinálják).

3. Felmerült, de nem zártuk le róla a beszélgetést: általános elvárás legyen a tanári mesterképzésben, hogy a tanári mesterséghez kapcsolódó diplomamunkát készítsen a hallgató (az anglisztika-amerikanisztika valamely területén kiemelkedőknek ugyanakkor lehetővé kellene tenni, hogy a mester-diplomamunka anglisztikából-amerikanisztikából készüljön).

A DISZCIPLINÁRISRA ÉS A TANÁRIRA

EGYARÁNT VONATKOZÓAN

A MESTERKÉPZÉSBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉS MÉRHETŐ FELVÉTELI MÓDSZERREL TÖRTÉNJEN—MINDENKI SZÁMÁRA (ÉRTSD: SAJÁT ALAPKÉPZÉSÜNKBEN VÉGZETTEK SZÁMÁRA IS) AZONOS MÉRCÉVEL, EGYFORMÁN KÖTELEZŐEN.

A következő ülés

Február 27. 15:30, ELTE (Ajtósi Dürer) II.e.

Abádi Nagy Zoltán

egyetemi tanár

a koordinációs bizottság elnöke

Az anglisztika-amerikanisztika mesterszak létesítésében

együttműködő intézmények egyeztető értekezletének

2. számú jegyzőkönyve

2006.II.27.

Budapest, ELTE BTK, Ajtósi Dürer sor, II.e.

Napirenden

A DISZCIPLINÁRIS MESTERSZAK (angol nyelv és irodalom; amerikanisztika)

Jelen voltak

Bárdos Jenő (VE)

Fabiny Tibor (PPKE)

Frank Tibor (ELTE)

Fülöp Zsuzsa (ME)

Kiss Attila (SZTE)

Kontra Edit (ELTE)

Kontra Miklós (SZTE)

Kurdi Mária (PTE)

Mecsnóber Tekla (KRE)

Nikolov Marianna (PTE)

Pintér Károly (PPKE)

Stephanides Éva (KJF)

Szigetvári Péter (ELTE)

Abádi Nagy Zoltán (DE)

Távolmaradását bejelentette: Bollobás Enikő (ELTE), Kállay Géza (ELTE), Szaffkó Péter (DE), Vadon Lehel (EKF), Virágos Zsolt (DE)

Határozatok

1. Az angol nyelv és irodalom diszciplináris mesterszak KKK-ja, 1-6 pont és részben a 11-es pont, a BTK Dékáni Kollégium mintalapján feltüntetettek szerint. (Mellékelve.)

2. Az angol koordinációs bizottság kéri, hogy a szakirány jelenjen meg az oklevélben. Ha ez ellenállásba ütközne, kérjük legalább a kormányrendeletben szereplő szakirányok feltüntetését.

3. A szakirány angol neve: specialization.

A következő ülés: március 13, 15:30, ELTE (Ajtósi Dürer) II.e.

Témája: az angol nyelv és irodalom KKK további pontjai, ezt követően az amerikanisztika KKK, majd az angol nyelv és kultúra tanárszak KKK.

Abádi Nagy Zoltán

egyetemi tanár

a koordinációs bizottság elnöke

Az anglisztika-amerikanisztika mesterszak létesítésében

együttműködő intézmények egyeztető értekezletének

3. számú jegyzőkönyve

2006.III.13.

Budapest, ELTE, BTK, Ajtósi Dürer sor, II.e.

Napirenden

A DISZCIPLINÁRIS MESTERSZAK (angol nyelv és irodalom; amerikanisztika)

Jelen voltak

Bárdos Jenő (VE)

Bollobás Enikő (ELTE)

Fabiny Tibor (PPKE)

Frank Tibor (ELTE)

Hartvig Gabriella (PTE)

Kontra Edit (ELTE)

Kontra Miklós (SZTE)

Mecsnóber Tekla (KRE)

Stephanides Éva (KJF)

Szigetvári Péter (ELTE)

Abádi Nagy Zoltán (DE)

Távolmaradását bejelentette: Kállay Géza (ELTE), Szaffkó Péter (DE), Vadon Lehel (EKF), Virágos Zsolt (DE)

Határozatok

1. Az angol nyelv és irodalom diszciplináris mesterszak KKK-ján végigértünk. Ahol csak a gondolatokat raktuk össze, de a megszövegezésig nem jutottunk el, ANZ formába önti a kialakult elképzelést. A közösen fogalmazott és az általa szövegezett részeket ANZ beviszi a KKK-űrlapba, és azt az internetes levelezőlistán közrebocsátja. (Csatolmányként mellékelve.) Adott határidőig hozzá lehet szólni (mivel március 21-én ülésezik a Dékáni Kollégium, legyen a hozzászólásokat záró határidő: március 18), indokolt esetben változtatást kérni—de ahhoz konkrét szövegjavaslatot is kell adni. Továbbra is fontos, hogy a VÁLASZ MIND-módban válaszoljatok illetve szóljatok hozzá, hogy mindig mindenki lássa, amit bármelyikünk javasol. Az elfogadott javaslatokkal módosított változatot mindenki megkapja.

2. Az amerikanisztika diszciplináris KKK-t, a kitűnő ELTE-előanyag alapján, az amerikanistákkal kialakítjuk, és levelezőlistánkon közrebocsátjuk. Arról is véleményt mondhat majd mindenki.

3. Az angol nyelv- és kultúratanár mesterszakkal nem tudunk addig foglalkozni, míg a tanárképzési Bologna-bizottság le nem teszi az asztalra a szempontrendszert. Egyébként is csak akkor érdemes vele foglalkozni, amikor elkészült a két diszciplináris KKK, hiszen ezek teljes kínálatából fogjuk majd valahogy feltölteni a tanárok esetében limitáltabb szakmai kreditkereteket.

4. ANZ utánajár annak (MAB, Dékáni Kollégium): hogyan értelmezendő a) a szakirányokra vonatkozó “pl.” a kormányrendelet mellékletében, illetve b) a “szakképzettség” (és a szakirány diplomába való beírhatósága vagy be nem írhatósága) a rendelet 11§ 6. cikkelyében.

5. A következő ülés: legközelebb is hétfői napon, előre egyeztetett hétfőn, de csak amikor a tanári mesterszakhoz a Dékáni Kollégium kialakította a mintasablont, és/vagy a két diszciplinárisra vonatkozóan olyan Dékáni Kollégiumi állásfoglalás született, mely alaposabb megbeszélést igényel. Addig, illetve egyébként, a Bizottság levelezéssel tartja a kapcsolatot.

Megjegyzések:

1. a KKK-ban, a 8.3-ban ANZ “a szak alapiránya” kifejezést vezette be arra, ami NEM szakirány; ez ugyanis kifejezi, amiről szó van mesterszinten, ugyanakkor a fogalom nem keverhető az „alapszak” fogalmával

2. a diplomamunkánál ANZ „kötHETŐ” megfogalmazást ajánl, mert gyakran vannak komparatista témák; a „köthető” megengedi, hogy máshoz is kötődjön a téma, ugyanakkor elvárja, hogy az egyik vége (vagy valamelyik, ha több van) az angol nyelv és irodalom szak alapirányához vagy valamely szakirányához kötődjön.

Dr. Abádi Nagy Zoltán

egyetemi tanár

a koordinációs bizottság elnöke

Az anglisztika-amerikanisztika mesterszak létesítésében

együttműködő intézmények egyeztető értekezletének

4. számú (virtuális) jegyzőkönyve

Biz. elnöki tájékoztató körlevél a Bölcsészettudományi Dékáni Kollégium számunkra határozatairól

2006.III.21.

(e-mailen)

A Bölcsészettudományi Dékáni Kollégium, március 21-i ülésén, az eddig elkészült és bemutatott diszciplináris bölcsészettudományi mesterszak-KKK-kból kiindulva (elsősorban germanisztika és anglisztika), és más MA-szakbizottságokban kialakult elgondolásokat is megfontolva és mérlegre téve, valamint az anglisztika-szakbizottság kérdéseire is reagálva, az alábbi határozatokat hozta (több esetben szavazati úton is megerősítve azokat).

1. A „pl.” a kormányrendelet képzési táblázatában értelmezhető úgy, ahogy mi is szeretnénk: tehát a két nyelvészetet mi kértük, azért vannak konkrétan felsorolva. Viszont elképzelhető a kanadisztika és a többi szakirány is.

2. A KKK-mintasablon, mint kiderült, az OM-től származik. Viszont a DK szerint is kerüljön be a szakirány a diplomába. Ennek feltétele, hogy 50 kredit fölött legyen az a szakirány.

3. Teljes egyetértés van a tekintetben, hogy a mesterfokozathoz a bemenet FELVÉTELIT jelentsen. A vita megállt, egyelőre, ott, hogy a felvételi módja, milyensége intézményi hatáskör (többen egységes felvételit akarnak, ugyanis, mondván: ha ez nem lesz, szabad az út a mindenki-másnak-aláígérek-hogy-hallgatót-szerezzek féle etikátlan akciózás előtt).

4. A DK értetlenül állt az előtt, hogy 30 kredittel (az sem mind szakos kredit) akarunk hallgatókat beengedni a mesterszintre. Hunyadi György véleménye szerint saját szakterületén, tehát pszichológiából, elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki mesterre gondoljon úgy, hogy nincs neki 120 hozott pszichológia kreditje az alapképzésből. Érzése szerint—mert akkora a verseny és az igény—gyakorlatilag 180 körül lesz a bejutási kreditszint. A többi dékán csatlakozott hozzá ebben a vélekedésben (pl. igen erősen a történészek). Egyhangú volt a vélemény, hogy a mesterbemenetnél radikális szűrésre van szükség. A germanisztika is eleve 50 (minor-ötven) SZAK-kreditre tette a bejutási lécet. A DK, EGYHANGÚ szavazati eredménnyel úgy döntött, hogy az 50 kredites belépési küszöb ugyan aggasztó, de ez legyen az ALSÓ küszöb, szigorúan SZAKkredit értendő rajta (nyelvi szintkövetelményt nem kell külön rendelni mellé, mert ha adott nyelven el tudott végezni 50 kreditnyit alapszakon, a nyelvi szintje rendben van). Viszont minden szaknak lehetősége van arra, hogy az 50 FÖLÉ menjen (pl. 120-at kérjen—a legtöbb szak ezt teszi majd, az derült ki a dékánok megszólalásaiból).

5. Fentihez (4. pont) Hunyady György hozzátette, hogy ha valakinek nincs meg az alapszintről a 10 pont pedagógia-pszichológia alapozó kreditje, annak pótlása megkövetelendő a mesterszintre bejutottaktól.

6. Felvetettem azt is, hogy úgy hírlik, a tanári mestert esetleg általános pedagógusok szeretnék koordinálni szakfelelősként, és ezt mi határozottan ellenezzük. Hunyadi György válasza szerint ugyan semmi sincs egyelőre megkötve a tanári mestert illetően, semmit nem köt jogszabály, e tekintetben azonban az adhatott félreértésre okot, és így terjedt el rosszul az a hír, mely szerint intézményi szinten koordinálni kell a tanárképzést. HGy ezt fogalmazta meg: a mesterszak szakmai moduljának SZAKfelelőse szaktanszéki releváns oktató (hiszen a kormányrendelet is megengedi, hogy azonos személy koordinálja a diszciplináris és a tanári mestert); ezzel szemben a pedagógia koordinációs kompetenciája és felelőssége a 40 kredites tanármesterség-modulra terjed ki, és intézményi szintű.

7. Azzal a fölvetésünkkel, hogy a gyakorlást vezető tanárok kiválasztása is szaktanszéki kompetencia kell, hogy legyen, és a szaktanszékek nem hagyhatók ki a gyakorlás szervezéséből illetve felügyeletéből, Manherz Károly és Hunyady Görgy egyetértett.

8. Ugyancsak szavazott, hosszas vita után a DK a diszciplináris diplomakredit-számról. Ennek a bölcsészettudományokban, ezek szerint, egységesen 20 kreditnek kell lennie.

9. Eldöntötték, hogy a két szakos tanárszakos is csak egyik szakjából ír szakdolgozatot.

10. Pontról-pontra szavaztak a KKK-mintasablon 6. pontjának alpontjairól, vagyis a bölcsész kreditstruktúráról. A mestert meghatározó differenciált szakmai ismereteket, illetve szakirányt 60-90 kredit közé állították be, a diplomamunkát beleértve.

11. Az alapozó ismereteket 0-20 közé tette a DK.

12. A szakmai törzstágyak kreditértékét 10-30 közé állították be.

13. Szabadon választható tárgyak: 10-30 kredit között.

14. A DK szerint meg kell várni a tanár mesterrel a tanárképzésre vonatkozó rendeletet.

15. Az ütemezés. A cél: 2007-ben indíthatók legyenek a bölcsész mesterszakok. Ha nem így alakulna végül, akkor se rajtunk múljon. Ez azt jelenti, ismertette Manherz elnök úr, hogy: május közepére el kell készülniük a mester-KKK-knak és a mesterszak-struktúrának (gondolom, ebből csak a diszciplináris készülhet el, ha sokáig nem lesz tanárképzési rendelet); júniustól szeptemberig kell előállítani a konkrét szakindítási anyagokat; ősszel beadni a MAB-hoz.

FENTIEKBŐL ADÓDÓ FELADATOK

1. A DK határozatainak megfelelően ANZ átigazítja az angol nyelv és irodalom KKK-t. Nem érdemes viszont összejönnünk csak azért, hogy ezt megvitassuk, és egy végleges változatot elfogadjunk (mert ezek nem akkora változások egyrészt, előírások másrészt). Előbb készüljön el az amerikanisztika KKK is. A kettőt már érdemes lesz megbeszélni. Az amerikanisztika KKK ELTE-s változatát ANZ elektronikusan is fenti BT DK-határozatokhoz igazítja, és hétfőn indul az amerikanistákkal a kör; remélhetőleg rövid lesz, hiszen sok mindenben azonos a dolog az angol nyelv és irodalommal, illetve annak szellemében kell csak megfogalmaznunk ugyanazt az amerikanisztikára.

2. ANZ reményei szerint az amerikanisztika indítását követő 1 hét múlva, de legfeljebb 2 hét múlva leülhet a Bizottság a két anyagot véglegesíteni, hogy azután készen álljunk a tanári mesterre, amint megjelenik a rendelet.

Debrecen, 2006. március 22.

Dr. Abádi Nagy Zoltán

egyetemi tanár

a koordinációs bizottság elnöke

Az anglisztika-amerikanisztika mesterszak létesítésében

együttműködő intézmények egyeztető értekezletének

5. számú jegyzőkönyve

2006. IV. 3.

Budapest, ELTE, BTK, Ajtósi Dürer sor, II.

Napirenden

A DISZCIPLINÁRIS MESTERSZAK (angol nyelv és irodalom; amerikanisztika)

Jelen voltak

Bárdos Jenő (VE)

Fabiny Tibor (PPKE)

Frank Tibor (ELTE)

Fülöp Zsuzsa (ME)

Kállay Géza (ELTE)

Kontra Edit (ELTE)

Kontra Miklós (SZTE)

Kurdi Mária (PTE)

Mecsnóber Tekla (KRE)

Stephanides Éva (KJF)

Szőnyi György Endre (SZTE)

Vadon Lehel (EKF)

Abádi Nagy Zoltán (DE)

Távolmaradását bejelentette: Szaffkó Péter (DE), Virágos Zsolt (DE)

Határozatok

1. Ld. az angol nyelv és irodalom valamint az amerikanisztika diszciplináris mesterszakokat tartalmazó két KKK-mellékletet. Ezzel finomítódott a diszciplináris angol KKK és elkészült a diszciplináris amerikanisztika KKK.

2. Legközelebb—várhatóan—a bolognai típusú mesterszakra vonatkozó miniszteri rendelet megjelenését követően találkozunk.

Debrecen, 2006. április 10.

Abádi Nagy Zoltán

Minta

a mesterszakok

képzési és kimeneti követelményei

elkészítéséhez

Az egyeztető értekezlet által kidolgozva, lezárva: 2006. április 3.

1. A mesterképzési szak megnevezése: amerikanisztika

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

szakképzettség: amerikanisztika szakos bölcsész (MA)

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in American Studies

az oklevélbe bekerülő szakirányok: -

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:

alapkézési anglisztika szak, alapkézési anglisztika szak amerikanisztika szakiránnyal, anglisztika minorszak

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető BA alapképzési szakok: elsősorban a bölcsészettudományi képzési területről a magyar, modern filológia, történelem, szabad bölcsészet és társadalomismeret képzési ág szakjai

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe:

továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

4.4. Egyéb: a 4.1., 4.2., 4.3. pontokban felsoroltakkal egyenértékű külföldi diploma

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kreditpont

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20.

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-25

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 60-90

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

a) a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- az amerikai angol nyelv és az ezzel történő (szóbeli, írásbeli, tudományos, stb.) kommunikáció magas szintű ismerete

- az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának magas szintű ismerete a

- meghatározó amerikai kommunikációs rendszerek tudományos igényű ismerete (tv, újságok, internet, stb.)

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az amerikanisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség

birtokában a végzettek képesek fogalmi és absztrakt gondolkodást valamint gyakorlati

készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására; szakmájuk mesterszintű,

sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére; és

az önálló kutatásra

- önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának területén

- az amerikai és magyar kultúra közti magas szintű közvetítésre a kulturális, gazdasági,

politikai, stb. élet különböző területein

- az amerikai angol nyelvre valamint az amerikai kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére és oktatására

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek

- fejlett elemzőképesség

- különböző kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége

- magas szintű, angol nyelvű szóbeli és írásbeli kommunkiációs készség és előadóképesség

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

- az Egyesült Államok részletes történelme

- az Egyesült Államok részletes irodalma

- az amerikai kultúra, társadalom és nyelv összefüggésrendszerei

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei:

- az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai

- a mai amerikai kultúra és társadalom szerkezete és folyamatai

- amerikai kommunikációs rendszerek és a kommunikáció szerepe az Egyesült

Államokban

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek:

a differenciált szakmai ismeretek megalapozzák a PhD-fokozat megszerzésének irányába való továbblépést azok számára, akik a követelményeket magas szinten teljesítik

I. a szak alapirányának ismeretei:

I.1. az Egyesült Államok történelmének, irodalmának és kultúrájának kutatási módszerei

I.2. új irányzatok az amerikanisztikában

II. szakirányok:

II.1. etnikum és multikulturalitás szakirány

II.2. amerikai irodalom szakirány

II.3. amerikai kultúra és média szakirány

II.4. amerikai angol nyelv és nyelvészet szakirány

II.5. összehasonító tanulmányok szakirány (kanadisztika, ausztralisztika, stb.)

diplomamunka:

témavezetői irányítással végzett, önálló kutatásra épülő tudományos munka, az

amerikanisztika szak alapirányához vagy valamely szakirányához köthető témakörben

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

Pl. A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. (Ha van ilyen.)

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Vagy az alapképzésben az oklevél feltételeként választott nyelvből a felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga megszerzése, vagy attól (és a szaktól) eltérő idegen nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése.

Az amerikanisztika mesterszak diplomája felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű.

A belépési minimum-kritérium: az anglisztika alapszak, az amerikanisztika szakirányú anglisztika alapszak valamint az anglisztika minorszak követelményeinek megfelelő nyelvi szintű teljesítése kielégítő nyelvi szintet biztosít.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 50 anglisztika-amerikanisztika kredit a korábbi tanulmányai szerint, és ebből

legalább 30 kredit: amerikai angol nyelv, amerikai irodalom és kultúra ismeretkörökben.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben az anglisztika alapképzésben megszerezhető legalább 30 kredittel, ezzel együtt legalább 50 anglisztika-amerikanisztika kredittel, összesen pedig 180 kreditértékű alapszakos diplomával, főiskolai angol szakos diplomával, illetve egyenértékűnek elismerhető, külföldön szerzett BA-diplomával rendelkezzen a hallgató (a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni).

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download