Tom Sawyer kalandjai

[Pages:147]MARK TWAIN

TOM SAWYER KALANDJAI

REG?NY

FORD?TOTTA KOROKNAY ISTV?N A FORD?T?ST ?TN?ZTE KARINTHY FRIGYES

ELSZ?

A k?nyvben le?rt kalandok nagy r?sze val?ban megt?rt?nt, egyik-m?sik velem, a t?bbi hajdani iskolat?rsaimmal. Huck Finnt, ak?rcsak Tom Sawyert, az ?letbl lestem el, m?gsem egy bizonyos fi?r?l mint?ztam - h?rom j?l ismert gyerek von?sait egyes?tettem benne a reg?nyszerkeszt?s szab?lyai szerint.

Az itt eml?tett babon?kat t?rt?net?nk idej?ben - a harminc-negyven ?vvel ezeltti Nyugaton a gyerekek ?s a rabszolg?k m?g nagyon komolyan vett?k.

Noha k?nyvemet fk?ppen gyerekeknek sz?ntam, rem?lem, a felnttek sem teszik majd f?lre, hiszen szeretn?m benn?k is gyeng?den felid?zni, milyenek voltak valamikor, hogyan ?reztek, gondolkoztak ?s besz?ltek, s olykor micsoda k?l?n?s dolgokba keveredtek.

Hartford, 1876

A szerz

2

I. FEJEZET

- Tom! Semmi v?lasz. - Tom! Semmi v?lasz. - K?v?ncsi vagyok, hol csatangol ez a gyerek! H?, Tom! Az ids h?lgy letolta orr?n a szem?veg?t, ?s eln?zett f?l?tte, k?r?s-k?r?l a szob?ban; azt?n visszatolta, ?s alatta n?zett k?r?l. Ritk?n vagy t?n sohasem n?zett ?t rajta egyenesen olyan jelent?ktelen valami miatt, mint egy kisfi?. Ez a szem?veg d?szt?rgy volt, sz?ve b?szkes?ge, az ,,elkels?g" ?rdek?ben, nem sz?ks?gbl k?sz?lt; k?t tzhelykarik?n kereszt?l ?ppen olyan j?l l?tott volna. Pillanatig zavarodottan ?llt, azt?n nem t?l hangosan, csak ?ppen hogy a b?torok hallhass?k, azt mondta: - Csak kapjam a kezembe... Nem fejezte be, lehajolt, az ?gy al? b?k?d?tt a s?prvel, nagyokat szusszant, hogy a b?k?sek ann?l hat?sosabbak legyenek. De csak a macsk?t riasztotta f?l. - Ilyen k?ly?k m?g nem volt a vil?gon! Ki?llt a nyitott ajt?ba, ?s sz?tn?zett a paradicsomok ?s artics?k?k k?zt, amelyek a kertet jelentett?k. Tomnak se h?re, se pora. F?lemelte hangj?t, hogy messzebbre is hallhass?k, ?s elki?ltotta mag?t: - H?-?-?, Tom! Halk nesz hallatszott a h?ta m?g?tt, ?s ahogy hirtelen megfordult, ?ppen hogy el tudta kapni egy k?ly?k gall?rj?t, amint el akart iszkolni. - Na, ugye! Mindj?rt gondolhattam volna a kamr?ra. Mit kerest?l ott? - Semmit! - Semmit! N?zd csak meg a kezedet meg a sz?dat. Mi ragad rajta? - ?n nem tudom, n?ni. - De ?n tudom! Lekv?r, az bizony. H?t nem sz?zszor megmondtam, hogy nyughass att?l a lekv?rt?l, k?l?nben megny?zlak. Add csak ide azt a p?lc?t. A p?lca a levegbe emelkedett. Elker?lhetetlennek l?tszott a v?gzet. - Szent Isten! N?zz csak h?tra, n?ni! Az ids h?lgy megp?rd?lt a sark?n, ijedt?ben ?sszeh?zta szokny?j?t, a k?ly?k pedig egy pillanat alatt elszaladt, f?lkapaszkodott a magas pal?nkra, ?s eltnt m?g?tte. Polly n?ni egy pillanatig megh?kkenve ?llt, azt?n elnevette mag?t: - ?rd?g vigye ezt a gyereket! H?t soha nem tanulok meg semmit? H?nyszor ugratott m?r be ugyan?gy, ?s m?gse tudok r? vigy?zni. ?gy l?tszik, m?giscsak igaz, hogy ment?l ?regebb valaki, ann?l kevesebb az esze. Nemhi?ba mondj?k: v?n kutya nem tanul m?r ?jat. No, ?s nincs k?t nap egym?s ut?n, hogy ugyan?gy j?ratn? a bolondj?t velem; hogy is tudhatn?m, mit forral? Mintha pontosan tudn?, meddig ?lhet vissza a t?relmemmel, ?s azt is tudja, hogy ha

3

egy szempillant?sra kiz?kkent vagy megnevettet, v?ge az eg?sznek, nem vagyok k?pes megverni. Isten l?tja lelkem, nem teljes?tem k?teless?gem evvel a gyerekkel szemben. Ha pihen a p?lca, elkan?szodik a tan?tv?ny, mondj?k. Bn ez, tudom ?n j?l, s mindketten megszenved?nk majd ?rte. Mindig huncuts?gon j?r az esze, de istenem, m?giscsak szeg?ny elhalt nv?rem gyereke szeg?nyke, nincs sz?vem hozz?, ?gy istenigaz?ban elnadr?golni. Valah?nyszor eleresztem, furdal a lelkiismeret; de valah?nyszor kih?zza tlem a lutrit, ?reg sz?vem vallja k?r?t. Bizony, bizony, akit anya sz?lt, annak meg vannak sz?ml?lva napjai, ?s r?g?sek az ?tjai, mint az ?r?s mondja, ?s azt hiszem, ?gy is van ez. Ma d?lut?n biztosan fel? se megy az iskol?nak, holnap musz?j lesz munk?ra fognom, hogy megb?ntessem. Keserves dolog szombaton dolgoztatni, mikor a t?bbi fi? mind szabad, de a munk?t jobban ut?lja, mint b?rmi m?st, ?s h?t teljes?tenem kell vele szemben k?teless?gemet, k?l?nben ?n leszek az oka, ha rossz ?tra t?ved.

Tom csakugyan fel? se ment az iskol?nak, ?s igen j?l ?rezte mag?t. K?sn j?tt meg, de m?g ?pp idej?ben, hogy vacsora eltt seg?tsen Jimnek, a kis n?ger fi?nak a m?snapi f?t felv?gni ?s gy?jt?st hasogatni - vagyis ink?bb idej?ben ?rkezett, hogy elmes?lje kalandjait Jimnek, am?g Jim elv?gezte a munka h?romnegyed r?sz?t. Tom ?ccse (azaz ink?bb f?ltestv?re), Sid, m?r elv?gezte a maga dolg?t, ?sszeszedte a forg?csot. Sid cs?ndes fi? volt, nem j?rt kalandos, zavaros utakon. M?g Tom vacsor?zott, ?s alkalmilag elcs?rt egy kockacukrot, Polly n?ni m?ly ?s csalafinta k?rd?seket int?zett hozz? - szerette volna beismer vallom?sra k?nyszer?teni. Mint a hozz? hasonl? j?t?t lelkek ?ltal?ban, azzal tetszelgett mag?nak, hogy burkolt ?s rejt?lyes diplom?ciai k?pess?g lappang benne, ?s leg?tl?tsz?bb csapd?ir?l is azt hitte, hogy azok a m?lys?ges diplom?ciai ravaszs?g remekei.

- Tom, nem volt nagyon meleg az iskol?ban?

- De igen.

- T?ls?gosan meleg volt, nem?

- De igen.

- Nem kerekedett kedved f?r?dni menni, Tom?

Valami ?tvillant Tomon - a sanda gyan? ?rny?ka. Kutatva n?zett Polly n?ni szem?be, de az semmit sem ?rult el. Ez?rt azt mondta:

- Ne-em - igaz?n nem volt kedvem.

Az ?reg h?lgy megtapogatta Tom ing?t.

- Nem is vagy nagyon kimelegedve.

B?szke volt r?, hogy most meg?llap?totta: a fi?nak sz?raz az inge, ?s senki nem is sejthette, hogy mi a sz?nd?ka. De Tom tudta m?r, hogy honnan f?j a sz?l. Ez?rt megelzte a k?vetkez sakkh?z?st.

- Vizet h?ztunk egym?s fej?re - az eny?m is eg?sz nedves m?g, n?zd csak!

Polly n?nit b?ntotta, hogy elmulasztotta ennek a fontos t?nyk?r?lm?nynek a meg?llap?t?s?t, ?s ?gy a cselvet?s nem siker?lt, azonban ?j ?tlete t?madt:

- Tudom, ha vizet h?zt?l a fejedre, csak nem fejtetted le a gall?rt, amit az ingre varrtam, mi? Gombold ki a kab?todat!

Minden aggodalom eltnt Tom arc?r?l. Kinyitotta a kab?tj?t. A gall?r ersen oda volt varrva.

4

- Adta k?lyke. No, csak tnj el inn?t. Biztos voltam benne, hogy iskol?t ker?lt?l, ?s f?r?dt?l. De most megbocs?tok. N?ha jobb vagy, mint amilyennek ?ltal?ban l?tszol.

Polly n?ni f?lig sajn?lta, hogy ?leselm?js?ge ?gy csd?t mondott, f?lig pedig ?r?lt, hogy Tom egyszerre ilyen engedelmes lett.

De Sidney megsz?lalt:

- Ejnye, mintha ?gy eml?kezn?k, hogy feh?r c?rn?val varrtad f?l azt a gall?rt, most pedig feket?vel van odavarrva.

- Persze hogy feh?rrel varrtam meg, Tom!

De Tom nem v?rta ki a v?g?t. Amint kiugrott az ajt?n, m?g h?trasz?lt:

- Siddy, ez?rt megkapod a magad?t!

Biztons?gba ker?lve, Tom megvizsg?lta a k?t hatalmas, kab?tja hajt?k?j?ba tz?tt, c?rn?val k?r?ltekert tt, az egyik feh?rrel, a m?sik feket?vel volt befzve.

,,Soha nem vette volna ?szre, ha Siddy nem sz?l - tnd?tt. - Az ?rd?g vigye el, a n?ni mindig cser?lgeti, egyszer feh?rrel varr, egyszer feket?vel. Igaz?n megmaradhatna valamelyikn?l magam is elt?vesztettem m?r. De Sid is megemlegeti, amit az?rt kap, vagy egyszeren leharapom a fejem!"

Tom nem ?llt ?ppen mintagyerek h?r?ben. J?l ismerte a mintagyerekeket, ?s megfelelen ut?lta is ket.

K?t perc alatt vagy m?g hamar?bb, minden baj?t elfelejtette. Nem mintha baja csak fikarcnyival is k?nnyebb ?s kev?sb? keserves lett volna, mint a felnttek?, hanem mert gondj?t ?j ?s nagyfok? ?rdekess?g f?jta el; ahogy a felnttek minden gondj?t elfeledteti az ?j esem?nyek izgalma. Az ?j ?rdekess?g ?rt?kes, ?jfajta f?ty?l?sm?d volt, amit csak az elbb tanult egy n?gertl; ezt akarta most h?bor?tatlanul gyakorolni. Furcsa, mad?rszer f?ttysz? volt ez, folyamatos, trillaszer hang, amit ?gy lehet elid?zni, hogy az ember a nyelv?t r?vid idk?z?kben a sz?jpadl?s?hoz ?rteti f?ty?l?s k?zben. Az olvas? bizony?ra eml?kszik r? gyerekkor?b?l, hogy megy ez. Tom n?mi szorgalommal ?s figyelemmel r?j?tt a nyitj?ra, ?s tele sz?jjal, tele sz?vvel, f?ty?r?szve ballagott v?gig az utc?n. ?gy ?rezte mag?t, mint a csillag?sz, amikor ?j bolyg?t fedez f?l. K?ts?g sem f?r hozz?, hogy ha csak a m?lys?ges, nagyszer?, csorb?tatlan gy?ny?r?s?geket n?zz?k, Tomnak t?bb volt bel?le, mint a csillag?sznak.

A ny?ri alkonyat hossz? volt. M?g nem volt s?t?t. Tom egyszerre abbahagyta a f?ty?l?st. Idegen fi? ker?lt el?je, paraszthajsz?llal nagyobb, mint . B?rmily nem vagy kor? idegen izgat? ?rdekess?get jelentett a szeg?nyes falucsk?ban, St. Petersburgben. Amellett ez az ?j fi? j?l volt ?lt?zve - h?tk?znap! Szinte hihetetlen volt. Sapk?j?t mintha skatuly?b?l h?zt?k volna ki, v?gig gombos k?k v?szonkab?tja ?j volt, ?s j?l szabott nadr?gja szint?n. ?s cipt viselt, pedig csak p?ntek volt! M?g nyakkendje is volt: tarka csokor. Az eg?sz fi?nak olyan v?rosias sz?ne volt, hogy Tom alig b?rta ki. Ment?l tov?bb b?mult Tom erre a csod?ra, ann?l ink?bb fintorgott ennyi v?laszt?koss?g l?tt?n, ?s ann?l ?csk?bbnak l?tta saj?t ?lt?z?k?t. Egyik gyerek sem sz?lt egy sz?t sem. Ha egyik megmozdult, a m?sik is megmozdult - de csak oldalv?st, k?rben. Szemtl szemben ?llottak, farkasszemet n?zve. V?gre Tom megsz?lalt:

- F?ldh?z v?glak ?m!

- Szeretn?m l?tni!

- Fogadjunk, hogy f?ldh?z v?glak.

- Dehogy v?gsz.

5

- De bizony odav?glak. - Nem. - De. - Nem. - De igen! - De nem! K?nos sz?net t?madt. Azt?n Tom megk?rdezte: - Hogy h?vnak? - Semmi k?z?d hozz?. - Majd megmutatom, hogy van k?z?m hozz?. - H?t m?rt nem mutatod? - Ha sokat mondod, bizony isten, megmutatom. - Sokat mondom! Na, gyere, mutasd meg! - Persze azt hiszed, valaki vagy? Ha akarn?lak, f?l k?zzel is f?ldh?z v?ghatn?lak. - H?t mi?rt nem v?gsz oda? Ha mondod? - Oda is v?glak, ha j?r a sz?d. - Ojj?, ismerem az ilyen fajt?t, mint te. - Most azt hiszed, elkel vagy, mi? Micsoda sapka! - ?sd le ezt a sapk?t, ha mered. Isten bizony, beverem a k?p?t, aki hozz? mer ny?lni! - Hazudsz! - Te hazudsz! - Hazudsz, ?s gy?va vagy, csak a sz?d j?r. - Eredj inn?t, ha j?t akarsz! - Te, ha pof?tlankodsz, fejbe v?glak avval a kvel. - Pont te v?gsz fejbe. - Igenis, ?n. - H?t akkor l?ssuk! M?rt csak ?g?rgeted mindig? M?rt nem v?gsz m?r fejbe? F?lsz! Mi? - ?n nem f?lek! - De f?lsz! - Nem f?lek! - F?lsz! ?jabb sz?net, mialatt farkasszemet n?ztek, majd ?jra ker?lgetni kezdt?k egym?st. Egyszerre v?ll a v?llhoz ker?ltek. Tom azt mondta: - Menj inn?t! - Menj magad!

6

- ?n nem megyek. - ?n m?g?gy se. Elrevetett l?bbal ?lltak, igyekezve kinyomni egym?st a hely?kbl, tele d?hvel ?s erlk?d?ssel, de egyik sem tudta ell?kni a m?sikat. Addig t?lekedtek, am?g mindkett v?r?s lett az erlk?d?stl, azt?n ?vatosan abbahagyt?k, ?s Tom megsz?lalt: - Gy?va kutya vagy. Ha sz?lok a b?ty?mnak, a kisujj?val f?ldh?z v?g, ?s igaz?n sz?lok is neki. - Azt hiszed, f?lek a b?ty?dt?l? Az ?n b?ty?m ersebb n?la, ha akarja, ?gy ?tl?d?tja a te b?ty?dat a ker?t?sen, hogy csak ?gy nyekken. (Mindk?t b?ty l?gbl kapott volt.) - Hazudsz. - Az?rt, mert te mondod... Tom egy vonalat h?zott a porban a nagy l?ba ujj?val, ?s azt mondta: - Ha ?t mersz l?pni ezen a vonalon, ?gy megverlek, hogy kiesik a szemed. Na, l?pj ?t, ha mersz! A m?sik azonnal ?tl?pett rajta. - No, hadd l?ssuk azt a ver?st! - mondta. - Te, jobb, ha nem l?kd?sdsz, mert megj?rod. - Neked j?rt a sz?d, h?t mi lesz? - Isten bizony, k?t cent?rt megvern?lek. Az ?j fi? elvett k?t centet a zseb?bl, ?s g?nyosan ny?jtotta Tom fel?. Tom ki?t?tte a kez?bl. Erre egy pillanat alatt egym?son hempergett a k?t gyerek a porban, mint k?t ?sszeakaszkodott macska. Percek alatt ?sszevissza szaggatt?k egym?s ruh?j?t, lekarmolt?k egym?s arc?t, bevert?k egym?s orr?t: tele porral ?s dicss?ggel. A gomolyag v?gre alakot ?lt?tt, ?s a csata k?d?n ?t megjelent Tom, amint maga al? gyri az ?j fi?t, ?s ?k?llel d?ngeti. - Mondd, hogy el?g! - lihegte. V?gre az idegen kiny?gte: - El?g! - Mire Tom eleresztette, mondv?n: - No, most megkaptad a magad?t. M?skor n?zd meg, kivel pof?zol. Az ?j fi? ruh?j?t porolgatva, h?pp?gve, szipogva eloldalgott; idnk?nt visszan?zett, Tomra vicsor?tott ?s fenyegetz?tt, hogy legk?zelebb ,,majd megmutatja neki". Tom csak cs?fol?dva nevetett r?, ?s nagy b?szk?n l?ptetett el; de amint h?tat ford?tott, az ?j fi? felkapott egy k?vet, j?l h?tba haj?totta Tomot, azt?n uzsgyi, futott, mint a ny?l! Tom haz?ig kergette a hitszegt, ?s ?gy azt is megtudta, hol lakik. Majd a kapuban ?ll?harcba kezdett, s kit?r?sre akarta k?nyszer?teni az ellens?get, de az ellenf?l csak fintorokat v?gott r? az ablakb?l. V?g?l megjelent az ellenf?l mam?ja, komisz, k?z?ns?ges csirkefog?nak mondta Tomot, ?s elkergette. Tom elvonult, de fogadkozott, hogy m?g ell?tja a baj?t annak a fi?nak. J? k?sn ?rkezett haza, ?s amint ?vatosan igyekezett az ablakon befel?, csapd?ba esett, a r? v?rakoz? n?ni szem?ly?ben. Mikor a n?ni megl?tta Tom ?lt?zet?nek ?llapot?t, elhat?roz?sa, hogy Tom szombati sz?net?t k?nyszermunk?ra fogja v?ltoztatni, sziklaszil?rdd? v?lt.

7

II. FEJEZET

Szombat reggelre virradt. Csillog? ny?ri verf?ny ?ml?tt v?gig mindenen, ?let ?s j?kedv l?ktetett minden?tt. Vid?m dal csilingelt, ?s ha csordultig t?lt?tte a fiatal sz?veket, n?ta fakadt az ajkakon. Minden arcon ?r?m ragyogott, az emberek mozg?sa k?nnyebb, tavasziasabb lett. Vir?gban ?lltak az ak?cok, ?s illatuk megt?lt?tte a levegt.

A falu f?l? emelked Cardiff-hegy ?de z?ld sz?nben pomp?zott. El?g messze is volt a dombocska, hogy cs?b?t?, b?k?s, t?voli ?g?retf?ldj?nek tnj?k.

Ekkor megjelent a sz?nen Tom. V?d?r meszet ?s hossz? nyel meszelt cipelt mag?val. V?gign?zett a ker?t?sen, ?s m?lys?ges b?nat sz?llta meg lelk?t. A term?szet ragyog? vid?ms?ga egyszerre elr?ppent. A ker?t?s vagy harminc m?ter hossz? ?s majdnem h?rom m?ter magas volt.

Tom ?gy ?rezte, hogy az ?let rem?nytelen, s?lyos teher. S?hajtva m?rtotta meszelj?t a v?d?rbe, v?gigh?zta a ker?t?s tetej?n, n?h?nyszor megism?telte ezt a mveletet, majd ?sszehasonl?totta ezt a jelent?ktelen feh?r fel?letet a v?gtelen, messze ny?l? ker?t?ssel, ?s elertlenedve le?lt egy fat?rzsre. Ebben a pillanatban gondtalanul ?nekelve l?pett ki a kapun Jim.

V?dr?t vitt mag?val. Tom lek?zdhetetlen undort ?rzett a v?zhord?ssal szemben, de a k?tn?l mindig van t?rsas?g: feh?r, mulatt, n?ger fi?k, l?nyok ?csorogtak ott sorukra v?rva, besz?lgettek, pihentek, csereber?ltek, b?m?szkodtak, hajba kaptak. ?s az is esz?be jutott, hogy b?r a k?t alig volt sz?z?tven m?terre, Jim sohasem j?tt vissza egy ?r?n?l elbb, st ekkor is rendesen valakit ?rte kellett szalasztani... Ez jutott esz?be, amikor megsz?lalt:

- Te, Jim! Nem akarsz egy kicsit meszelni? Hozok helyetted vizet.

Jim a fej?t r?zta.

- Nem lehet, ?rfi. ?reg naccs?ga mondta, menj v?z?rt, senkivel nem besz?lj! Mondta naccs?ga, hogy Tom ?rfi majd k?r t?ged, meszelj helyette, te csak csin?ld a dolgodat. Mondta naccs?ga, meszel?st maga ellenrzi!

- Mit t?rdsz vele, hogy mit mond! Tudod, hogy mindig ?gy szokott besz?lni. Hoci azt a v?dr?t! Csak egy kicsit meszelj, mindj?rt itt leszek. A n?ni sohasem fogja megtudni.

- Nem, nem merek, Tom ?rfi. ?reg naccs?ga lev?gja a fejem. Biztos lev?gja.

- Mit? A n?ni? Meg se tud verni rendesen! Azt szeretn?m tudni, ki t?rdik azokkal a pofonoknak nevezett cir?gat?sokkal, amiket ad? Sz?rnyen kiab?l, de nem f?j, hacsak s?rni nem kezd. Azt nem b?rom. Te, adok neked egy goly?t. Egy nagy ?veggoly?t.

Jim habozni kezdett.

- ?veggoly? - folytatta Tom -, csuda, mi?

- Isten bizony, csuda nagy! De ?n f?lek a naccs?g?t?l.

De h?t Jim csak emberi l?ny volt, a k?s?rt?s nagys?ga meghaladta erej?t. Letette a v?dr?t, ?s kez?be vette az ?veggoly?t, de a k?vetkez pillanatban m?r ?g, megt?pett f?llel, kiporolt nadr?ggal, rohanva vitte a v?dr?t. Tom nagy buzgalommal meszelt, Polly n?ni pedig papucs?t kez?ben l?b?zva, szem?ben diadalmas tzzel, visszavonult a csatat?rrl.

Tom buzgalma semeddig sem tartott. Esz?be jutott minden aznapra tervezett j?t?k, m?ka, ?s b?nata csak n?vekedett. Tudta, hogy minden pillanatban itt lehetnek a fi?k, mennek

8

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download