teljes publ. jegyzék

CITÁCIÓS JEGYZÉK

dr. habil. Simon László C.Sc.

az MTA doktora

Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar

Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék, Nyíregyháza

simonl@nyf.hu, nyf.hu/tajgazd

| |Utolsó 10 évben |2010. december 1-ig |

| | |összesen |

|Független hivatkozások száma |255 |316 |

|Ebből SCI által jegyzett |110 |124 |

|folyóiratban található idézés | | |

2011. március 1-ig

Citált mű: Simon L., 1991. Titán és gallium hatásának összehasonlító vizsgálata Chlorella pyrenoidosa, Lycopersicon esculentum és Glycine max növényeken. Kandidátusi értekezés. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1-90 old.

1. Pais I. 1996. A nem-létfontosságú nyomelemek (irodalmi áttekintés). Béres Rt. 1-189 old.

Cit: Simon, L., F. Hajdu, P.A. Biacs, 1988. Separation and determination of Chlorella photosynthetic pigments by HPLC. In: Proceedings of the 2nd International Conference on Biochemical Separations October 1988. Keszthely. (Eds.: Pick, J., J. Vajda). MTESZ Biokémiai Egyesület. pp. 305-311.

1. Daurade-Le Vagueresse, M.H. and M. Bounias, 1991. Separation, quantification, spectral properties and stability of photosynthetic pigments on CN-coated HPTLC plates. Chromatographia 31(1-2): 5-10.

2. Novákné Fodor M. 1993. A cirkónium, mint kevésbé ismert mikroelem (analitikai és biológiai vizsgálatok). Műszaki doktori értekezés. KEÉ, BME. 1-91 old.

Cit: Simon, L., F. Kiss, A. Balogh, I. Pais, 1988. Effect of titanium on growth and photosynthetic pigment composition of Chlorella pyrenoidosa. Part I. Effect of titanium ascorbate on growth and protein content of Chlorella. In: Proceedings of the 3rd International Trace Element Symposium, September 1988. Budapest. (Ed.: Pais, I.). University of Horticulture and Food Industry, Budapest. pp. 76-86.

1. Novákné Fodor M. 2004. „Cirkónium-aszkorbát hatása a búza csíranövény fizikai-kémiai és biokémiai paramétereire” Doktori (Ph.D.) értekezés, BKÁE Élelmiszertudományi Kar, Budapest.1-119. old.

Cit: Simon, L., F. Hajdu, A. Balogh, I. Pais, 1988. Effect of titanium on growth and photosynthetic pigment composition of Chlorella pyrenoidosa. Part II. Effect of titanium ascorbate on pigment content and chlorophyll metabolism of Chlorella. In: Proceedings of the 3rd International Trace Element Symposium, September 1988. Budapest. (Ed.: Pais, I.). University of Horticulture and Food Industry, Budapest. pp. 87-101.

1. Carvajal, M. and Alcaraz, C.F., 1998. Why titanium is a beneficial element for plants. J. Plant Nutrition, 21:655-664.

2. Kužel S., Hrubý M., Cígler P., 2000: Vliv titanu na metabolismus ovsa setého (Avena sativa L.) pěstovaného v hydroponickém médiu. Sborník přednášek z konference "Mikroelementy". Česká společnost chemická, 2000, Liblice, s. 133-136

3. Hrubý M., Kužel S., Cígler P. 2000: New Explanation of Titanium Effects on Plants. In: M.Anke (ed.) Proceedings of the International Conference "Mengen- und Spurenelemente, 19. Arbeitstagung 2000", Fridrich-Schiller- Universitat Jena, s. 304-308.

4. Hrubý M., Cígler, P., Kužel S., 2002. Contribution to understanding the mechanism of titanium action in plants. Journal of Plant Nutrition, 25 (3): 577-598

5. Kužel S., Hrubý M., Cígler, P., Tlustoš P., Phu Nguyen Van, 2003. The mechanism of physiological effects of titanium leaf sprays on plants grown on soil. Biological Trace Elements Research 91(2):179-190.

6. Kužel, Stanislav; Martin Hrubý, Petr Cígler, Pavel Tlustoš, Jiřina Száková, 2003: Titanium and plants – the centenary story. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 150-156. old.

7. Novákné Fodor M. 2004. „Cirkónium-aszkorbát hatása a búza csíranövény fizikai-kémiai és biokémiai paramétereire” Doktori (Ph.D.) értekezés, BKÁE Élelmiszertudományi Kar, Budapest.1-119. old.

8. M. Fodor, A. Hegedus, E. Stefanovits-Banyai. 2005. Zirconium induced physiological alterations in wheat seedlings. Biologia Plantarum 49 (4): 633-636.

Cit: Simon, L., A. Balogh, F. Hajdu, I. Pais, 1990. Effect of titanium on the carbohydrate content and phosphofructokinase activity of tomato. Proceedings of the 4th International Trace Element Symposium. July 1990. Budapest. (Ed.: Pais, I.). University of Horticulture and Food Industry, Budapest. pp. 49-84.

1. Carvajal, M., Martinezsanchez, F, Alcaraz C.F., 1994. Effect of Ti(IV) on Some Indicators of Physiological-Activity in Capsicum-Annuum, L, J Hort Sci, 69 (3): 427-432.

2. Alcaraz C.F., Carvajal, M., Frutos M.J., Giménez, J.L., Martinez-Sánchez, F, Pastor, J.J.., 1994. The physiological role of titanium in Capsicum annuum L plants. A review of the Spanish research during the 1989-1994 period. In: Pais, I. (ed.). Proceedings of the 6th International Trace Element Symposium, July 1994, Budapest, Hungary, pp. 75-111.

3. Carvajal, M. and Alcaraz, C.F., 1998. Why titanium is a beneficial element for plants. J. Plant Nutrition, 21:655-664.

4. Kužel S., Hrubý M., Cígler P. 2000: Vliv titanu na metabolismus ovsa setého (Avena sativa L.) pěstovaného v hydroponickém médiu. Sborník přednášek z konference "Mikroelementy". Česká společnost chemická, 2000, Liblice, s. 133-136

5. Hrubý M., Kužel S., Cígler P. 2000: New Explanation of Titanium Effects on Plants. In: M. Anke (ed.) Proceedings of the International Conference "Mengen- und Spurenelemente, 19. Arbeitstagung 2000", Fridrich-Schiller- Universitat Jena, pp. 304-308.

6. Hrubý M., Cígler, P., Kužel S., 2002. Contribution to understanding the mechanism of titanium action in plants. Journal of Plant Nutrition, 25 (3): 577-598

7. Kužel S., Hrubý M., Cígler, P., Tlustoš P., Phu Nguyen Van, 2003. The mechanism of physiological effects of titanium leaf sprays on oat (Avena sativa L.) plants grown on soil. Biological Trace Elements Research 91(2):179-190.

8. Kužel, S., Hruby, M., Cígler, P., Tlustoš, P., Van, P.N. 2003. Mechanism of physiological effects of titanium leaf sprays on plants grown on soil. Biological Trace Element Research 91 (2): 179-189

9. Tlustoš, P., Cígler, P., Hrubý M., Kužel S., Száková, J., Balík. J. 2005. The role of titanium in biomass production and its influence on essential elements’ content in field growing crops. Plant, Soil and Environment 51:19-25.

Cit: Simon, L., S. Balázsy, A. Balogh, I. Pais, 1990. Effect of titanium on the growth of Bradyrhizobium japonicum and Bradyrhizobium lupini strains. Acta Microbiologica Polonica 39: 51-57.

1. Kabata-Pendias A., 2001. Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington D.C

Cit: Simon, L., P. Fodor, Á. Balogh, I. Pais, 1991. The effect of titanium on the activity and metal composition of soybean lipoxigenase. Abstracts of the Fifth International Conference on Bioinorganic Chemistry, N 031, August 1991, Oxford, UK. J. Inorganic Biochemistry 43 (2-3): 554.

1. Kužel, Stanislav; Martin Hrubý, Petr Cígler, Pavel Tlustoš, Jiřina Száková, 2003: Titanium and plants – the centenary story. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 150-156. old.

2. Kabata-Pendias A., 2001. Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington D.C.

Cit: Simon L., Balogh Á., Hajdu F., Albert J., Pais I., 1991. Titánkezelés hatása a paradicsom szénhidrát-tartalmára és foszfo-fruktokináz enzimének aktivitására. Zöldségtermesztési Kutató Intézet Bulletinje 24: 117-125.

1. Wojcik P, Klamkowski K 2004 "Szampion" apple tree response to foliar titanium application Journal of Plant Nutrition 27 (11): 2033-2046

Cit.: Simon, L., Z. Pomázi, J. Fischinger, B. Kovács, J. Prokisch, 1994. Bioindication of heavy metals in composted sewage sludge with chicory (Cichorium intybus L.). In: Proceedings of the 6th International Trace Element Symposium. July 1994, Budapest. (Ed.: Pais, I.). University of Horticulture and Food Sciences. Budapest. pp. 339-342.

1. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

Cit: Simon, L. T. Smalley, J.B. Jones, F.T. Lasseigne, 1994. Aluminum toxicity in tomato (Lycopersicon esculentum Mill.). Part 1. Growth and mineral nutrition. Journal of Plant Nutrition 17(2-3): 293-306.

1. Zavas,T., Symeonidis,L., Karataglis,S. 1996. Responses to aluminum toxicity effects of 2 populations of Piptatherum-Miliaceum (L) cosson, J. Agron Crop Sci 177 (1): 25-32.

2. Pintro, J., Barloy,J., Fallavier,P.,1996. Aluminum effects on the growth and mineral-composition of corn plants cultivated in nutrient solution at low aluminum activity, J Plant Nutr, 19 (5): 729-741.

3. Pintro, J., Barloy, J., Fallavier, P. 1997. Effects of Low Aluminum Activity in Nutrient Solutions on the Organic-Acid Concentrations in Maize Plants J. Plant. Nutr., 20, 601-611.

4. Lidon, F.C., Barreiro M.G. 1998. Threshold Aluminum Toxicity in Maize. J. Plant Nutr. 21, 413-419.

5. Lidon FC, Barreiro MG, Ramalho JC, Lauriano JA, 1999: Effects of aluminum toxicity on nutrient accumulation in maize shoots: Implications on photosynthesis. Journal of Plant Nutrition 22: (2) 397-416

6. Csillag, J., Filep Gy., Ferencz G., és Lukács A., 1999. Az alumínium- és a mangánkoncentráció változása a talajoldatban a savterheléstől és a nedvességtartalomtól függően. Agrokémia és Talajtan, Tom. 48 (3-4): 333-347.

7. Lidon F.C., Azinheira H.G., Barreiro, M.G., 2000: Aluminum toxicity in maize: Biomass production and nutrient uptake and translocation. Journal of Plant Nutrition 23: (2) 151-160

8. Zsoldos P, Vashegyi A, Bona L, Pecsvaradi A, Szegletes Z, 2000. Growth of and potassium transport in winter wheat and durum wheat as affected by various aluminum exposure times. Journal of Plant Nutrition, 23: (7) 913-926

9. Cumming JR, Swiger TD, Kurnik BS, Panaccione DG, 2001. Organic acid exudation by Laccaria bicolor and Pisolithus tinctorius exposed to aluminum in vitro. Canadian Journal of Forest Research-Revue Canadienne de Recherche Forestiere 31(4): 703-710.

10. Csillag J., Filep Gy., Lukács A., Rékási M., 2002. Effect of pH and soil water content on Al and Mn concentrations in the liqiud phase of two brown-forest soils. Zeszyty Problemowe PostępówNauk Rolniczych 482: 93-98.

11. Yunta F, Garcia-Marco S, Lucena JJ, Gomez-Gallego M, Alcazar R, Sierra MA, 2003. Chelating agents related to ethylenediamine bis(2-hydroxyphenyl)acetic acid (EDDHA): Synthesis, characterization, and equilibrium studies of the free ligands and their Mg2+, Ca2+, Cu2+, and Fe3+ chelates. Inorganic Chemistry 42 (17): 5412-5421.

12. Alvarez V. FC; RRC Duete; T Muraoka, WLC Duete; CH Abreu, 2002. Utilização de fósforo do solo e do fertilizante por tomateiro (Soil and fertilizer phosphorus use by tomato). Sci. Agric. (Piracicaba, Braz.) 59(1):167-172.

13. Pereira WE; DL Siqueira, M Puiatti; CA Martínez; LCC Salomão; PR Cecon, 2003. Crescimento de porta-enxertos de citros submetidos a estresse por alumínio, em cultivo hidropônico (Growth of citrus rootstocks under aluminium stress in hydroponics). Scientia Agricola (Piracicaba, Braz.) 60 (1):31-41.

14. Guo T-R, Zhang G-P, Wu F-B, Chen J-X, Zhou M-X, 2003. Genotypic Difference in Plant Growth and Mineral Composition in Barley Under Aluminum Stress. Agricultural Sciences in China 2 (5):494-501.

15. Walker DJ, Bernal MP. 2004. Plant mineral nutrition and growth in a saline Mediterranean soil amended with organic wastes. Communications in Soil Science and Plant Analysis 35 (17-18): 2495-2514.

16. Shinonaga T, Ambe S. 2005. Translocation of radionuclides of Co, Zn, Se, Rb, Y, Tc, and Re into organs of tomato plant via roots. Biological Trace Element Research 104 (1): 71-82

17. Tolra RP, Poschenrieder C, Luppi B, Barcelo J. 2005. Aluminium-induced changes in the profiles of both organic acids and phenolic substances underlie Al tolerance in Rumex acetosa L. Environmental and Experimental Botany 54 (3): 231-238.

18. Chen LS, 2006. Physiological Responses and Tolerance of Plant Shoot to Aluminum Toxicity. Journal of Plant Physiology and Molecular Biology, 32 (2): 143-155.

19. Shamsi IH, Wei K, Jilani G, Zhang G-p, 2007. Interactions of cadmium and aluminum toxicity in their effect on growth and physiological parameters in soybean. Journal of Zhejiang University Science B. 8 (3): 181-188.

20. Guo T-R, Zhang G-P, Zhou M-X, Wu F-B, Chen J-X, 2007. Influence of Aluminum and Cadmium Stresses on Mineral Nutrition and Root Exudates in Two Barley Cultivars. Pedosphere 17(4): 505-512.

21. Zhang, A., He, L., Li, D., Guo, Z., Zhang, L. 2007. Effect of acid stress on growth of and Ca and Mg uptake by maize of different genotypes. Chinese Journal of Applied and Environmental Biology 13 (6): 794-798

22. Walker, D.J., Bernal, M.P. 2008. The effects of olive mill waste compost and poultry manure on the availability and plant uptake of nutrients in a highly saline soil. Bioresource Technology 99 (2): 396-403.

23. Martinez-Alcala I, Walker DJ, Bernal MP 2010. Chemical and biological properties in the rhizosphere of Lupinus albus alter soil heavy metal fractionation Ecotoxicology and Environmental Safety 73 (4): 595-602.

Cit: Simon, L., M. Rieger, S.S. Sung, T. Smalley, 1994. Aluminum toxicity in tomato (Lycopersicon esculentum Mill.). Part 2. Leaf gas exchange, chlorophyll content, and invertase activity. Journal of Plant Nutrition 17 (2-3): 307-317.

1. Vicherkova M., 1996. Accumulation of aluminium, calcium and magnesium in maize and sunflower plants grown in acidified solutions with aluminium. Rostlinna Vyroba 42 (6): 261-267.

2. Zavas,T., Symeonidis,L., Karataglis,S.,1996. Responses to aluminum toxicity effects of 2 populations of Piptatherum-Miliaceum (L) cosson, J. Agron Crop Sci 177 (1): 25-32.

3. Lidon, F.C. Ramalho, J.C., Barreiro, M.G. 1997. Aluminum Modulation of the Photosynthetic Carbon-Reduction Cycle in Zea-Mays. Photosynthetica, 34, 393-400.

4. Lidon FC, Ramalho JC, Barreiro MG, Lauriano JA, 1997. Modulation of Photosystem-2 Reactions Mediated by Aluminum Toxicity in Zea-Mays. Photosynthetica 34,151-156.

5. Lidon, F.C., Ramalho-JC Barreiro-MG 1998. Aluminum Toxicity Modulates Nitrate to Ammonia Reduction. Photosynthetica 35, 213-222.

6. Pereira, W.E., de Siqueira, D.L. Martinez, C.A., Puiatti, M., 2000. Gas exchange and chlorophyll fluorescence in four citrus rootstocks under aluminium stress. Journal of Plant Physiology 157: 513-520

7. Peixoto PHP, Da Matta FM, Cambraia J., 2002. Responses of the photosynthetic apparatus to aluminum stress in two sorghum cultivars. Journal of Plant Nutrition 25 (4): 821-832.

8. Lidon, F.C., Barreiro-MG 2002. An overview into aluminum toxicity in maize Bulg. J. Plant Physiol. 28(3–4): 96–112

9. Meunier A, Schmit JF, Stas A, Kutluk N, Bragard C , 2003. Multiplex reverse transcription-PCR for simultaneous detection of Beet necrotic yellow vein virus, Beet soilborne virus, and Beet virus Q and their vector Polymyxa betae KESKIN on sugar beet. Applied and Environmental Microbiology 69 (4): 2356-2360

10. Kang, D.-J., Ishii, R. 2003. Studies on acid soil tolerance of rice plants (Oryza sativa L.) I. Morphological and physiological characteristics of acid soil tolerant varieties of rice plants. Japanese Journal of Crop Science 72 (2): 171-176

11. D-J Kang, R. Ishii, 2003. Studies on Acid Soil Tolerance of Rice Plants (Oryza sativa L.). I. Morphological and Physiological Characteristics of Acid Soil Tolerant Varieties of Rice Plants. Japanese Journal of Crop Science 72 (2):171-176.

12. Symeonidis L, Auda MMA, Yupsanis T, 2004. Aluminium toxicity effects on Cucumis melo and response of diphosphonucleoside kinases. Biologia 59 (1): 133-139

13. Chen LS, Qi YP, Smith BR, Liu XH, 2005.Aluminum-induced decrease in CO2 assimilation in citrus seedlings is unaccompanied by decreased activities of key enzymes involved in CO2 assimilation. Tree Physiology 25 (3): 317-324.

14. Chen LS, 2006. Physiological Responses and Tolerance of Plant Shoot to Aluminum Toxicity. Journal of Plant Physiology and Molecular Biology, 32 (2): 143-155.

15. Loboda T, Wolejko E, 2006. Effect of pH and Al3+ concentration on growth of spring brewer’s barley. Agronomy Research 4(2):517-529.

16. Jiang, H.-X., Chen, L.-S., Zheng, J.-G., Han, S., Tang, N., Smith, B.R. 2008. Aluminum-induced effects on Photosystem II photochemistry in citrus leaves assessed by the chlorophyll a fluorescence transient. Tree Physiology 28 (12):1863-1871.

17. Jiang HX, Tang N, Zheng JG, et al. 2009. Phosphorus alleviates aluminum-induced inhibition of growth and photosynthesis in Citrus grandis seedlings. Physiologia Plantarum 137 (3): 298-311.

Cit.: Simon, L., 1995. Termékfeldolgozás I, GATE MFK (főiskolai jegyzet) Nyíregyháza

1. Magda S., Marselek S. 2000. Élelmiszeripar. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

Cit.: Simon., L., J. Prokisch, and B. Kovács, 1995. Chicory (Cichorium intybus L.) as bioindicator of heavy metal contamination. Contaminated Soils. Third International Conference on the Biogeochemistry of Trace Elements, Paris, France, 15-19 May, 1995, Abstracts B1.

1. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

Cit.: Simon, L., B. Kovács, J. Prokisch, Z. Győri, 1995. Bioindication of the heavy metal contamination of soils with chicory (Cichorium intybus L.). In: Proceedings of the scientific conference: "Soil environment – degradation and improving", Agricultural University of Wroclaw, 20-22 September, 1995. (Eds.: Szerszen, L., A. Bogda, T. Chodak). Zeszyty Problemowe Postepów Nauk Rolniczych. Zeszyt 418. Polska Akademia Nauk Wydzial Nauk Rolnicych i Lesnych, KGiChR PAN, Warszawa, Poland. pp. 761-764. (ISSN 0084-5477).

1. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

Cit: Simon, L., H.W. Martin, D.C. Adriano, 1996. Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91(3-4): 351-362.

1. Dániel, P., B. Kovács, J. Prokisch, Z. Győri, 1997. Heavy metal dispersion beside Hungarian roads detected in soils and plants. Chemical Speciation and Bioavailability. 9 (3): 83- 93.

2. Murray P, Ge Y, Hendershot WH., 2000. Evaluating three trace metal contaminated sites: a field and laboratory investigation. Environmental Pollution, 107: (1) 127-135

3. Kabata-Pendias A., 2001. Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington D.C.

4. Keane B, Collier MH, Shann JR, Rogstad SH, 2001. Metal content of dandelion (Taraxacum officinale) leaves in relation to soil contamination and airborne particulate matter. Science of the Total Environment 281 (1-3): 63-78.

5. Broadley MR, Willey NJ, Wilkins JC, Baker AJM, Mead A, White PJ, 2001. Phylogenetic variation in heavy metal accumulation in angiosperms. New Phytologist 152 (1): 9-27.

6. Seregin IV, Ivanov VB, 2001. Physiological aspects of cadmium and lead toxic effects on higher plants. Russian Journal of Plant Physiology 48 (4): 523-544.

7. Ge Y, Murray P, Sauve S, Hendershot W 2002. Low metal bioavailability in a contaminated urban site. Environmental Toxicology and Chemistry 21 (5): 954-961.

8. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

9. Stewart-Wade SM, Neumann S, Collins LL, Boland GJ 2002.The biology of Canadian weeds. 117. Taraxacum officinale G. H. Weber ex Wiggers. Canadian Journal of Plant Science 82 (4): 825-853.

10. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

11. Park JS, Chang YY, Bae B, Kim OK, Cho KS, Lee IS, 2003. Low heavy metal bioavailability in soil at contaminated Korean shooting sites. Journal of Environmental Science and Health Part A-Toxic/Hazardous Substances & Environmental Engineering 38 (7): 1285-1297

12. McBride MB, 2003. Cadmium concentration limits in agricultural soils: Weaknesses in USEPA's risk assessment and the 503 rule. Human and Ecological Risk Assessment 9 (3): 661-674.

13. Bashmakov, D.I., A.S. Lukatkin, M.N.V. Prasad, 2006. Temperate weeds in Russia: Sentinels for monitoring trace element pollution and possible application in phytoremediation. In: Prasad, M.N.V., Sajwan K.S., Naidu, R. (eds): Trace Elements in the Environment, Biogeochemistry, Biotechnology, and Bioremediation. CRC Taylor and Francis. Boca Raton, FL. pp.439-450.

14. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

15. Burger J 2008. Assessment and management of risk to wildlife from cadmium. Science of the Total Environment 389(1): 37-45.

16. Pavlíková, D., Pavlík, M., Staszková, L., Motyka, V., Száková, J., Tlustoš, P., Balík, J. 2008. Glutamate kinase as a potential biomarker of heavy metal stress in plants. Ecotoxicology and Environmental Safety 70 (2):223-230.

17. Casado M, Anawar HM, Garcia-Sanchez A, et al. 2008. Cadmium and zinc in polluted mining soils and uptake by plants (El Losar mine, Spain). International Journal of Environment and Pollution 33 (2-3): 146-159.

18. Moyer JR, Boswall AL, Kawchuk LM, et al. 2009. Characterization of dandelion (Taraxacum officinale Weber in FH Wigg.) biotype morphology, chemical composition and response to glyphosate. Canadian Journal of Plant Science 89 (2): 369-378.

Cit: Martin, W. T.R. Young, D.I. Kaplan, L. Simon, D.C. Adriano, 1996. Evaluation of three herbaceous index plant species for bioavailability of soil cadmium, chromium, nickel and vanadium. Plant and Soil 182:199-207.

1. Hinton TG, Malek MA, Sherony C, Clark SB, 1998: Operationally defined availability from sequential extractions compared toplant uptake of Cs-137 and Sr-90. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, 235:(1-2) 185-190.

2. Poggi-Varaldo HM, Estrada-Vazquez C, Rinderknecht-Seijas N, 1998: Agricultural wastes. Water Environment Research 70: (4) 601-620

3. Ge Y, Murray P, Hendershot WH, 2000. Trace metal speciation and bioavailability in urban soils. Environmental Pollution 107 (1): 137-144.

4. Garcia E, Cabrera C, Lorenzo ML, Lopez MC, 2000. Chromium levels in spices and aromatic herbs. Science of the Total Environment 247 (1): 51-56.

5. Murray P, Ge Y, Hendershot WH., 2000. Evaluating three trace metal contaminated sites: a field and laboratory investigation. Environmental Pollution, 107: (1) 127-135

6. Barbafieri, M. 2000. The Importance of Nickel phytoavailable chemical species characterization in soil for phytoremediation applicability. International Journal of Phytoremediation 2(2): 105-115.

7. Weaver SE, 2001: The biology of Canadian weeds. 115. Conyza canadensis. Canadian Journal of Plant Science 81 (4): 867-875

8. Ramesh, P.T., Gunathilagaraj, K., Ramasamy, K., Nagamani, B. 2001. Phytoaccumulation of chromium in tannery sludge contaminated soil . Asian Journal of Microbiology, Biotechnology and Environmental Sciences 3 (3), pp. 153-156

9. Németh I. 2001. Changes in the weed flora in Northern Hungary, after three to five years of set-aside [Gyomflóraváltozások Észak-Magyarországon a művelés abbahagyása után három-öt évvel] Növénytermelés 50 (1):3-16

10. Broadley MR, Willey NJ, Wilkins JC, Baker AJM, Mead A, White PJ, 2001. Phylogenetic variation in heavy metal accumulation in angiosperms. New Phytologist 152 (1): 9-27.

11. Anonymus, 2001. Selection of the Carrot Variant Cell Line Resistant to HgCl2. Journal of South China Agricultural University 22 (3):50-52.

12. Phytotechnology. Technical and Regulatory Guidance Document. 2001. Interstate Technology and Regulatory Cooperation Work Group. Phytotechnologies Work Team. ()

13. Ge Y, Murray P, Sauve S, Hendershot W, 2002. Low metal bioavailability in a contaminated urban site. Environmental Toxicology And Chemistry, 21 (5): 954-961.

14. McBride MB, 2003. Cadmium concentration limits in agricultural soils: Weaknesses in USEPA's risk assessment and the 503 rule. Human and Ecological Risk Assessment 9 (3): 661-674

15. Tsao, D.T., 2003. Overview of phytotechnologies. In: Phytoremediation. Advances in Biochemical Engineering/Biotechnology Vol. 78 (managing editor T. Scheper, volume editor D.T. Tsao). Springer-Verlag Berlin Heidelberg. 1-50.

16. Rosario Pineda Hernández, 2004. Presencia de hongos micorrízicos arbusculares y contribución de Glomus intraradices en la absorción y translocación de cinc y cobre en girasol (Helianthus annuus L.) crecido en un suelo contaminado con residuos de mina. Universidad de Colima Tecomán, México (disszertáció)

17. Technical/Regulatory Guidelines, 2004. Strategies for Monitoring the Performance of DNAPL Source Zone Remedies. August 2004. Council Prepared by The Interstate Technology & Regulatory Council. Dense Nonaqueous-Phase Liquids Team.

18. S. Naseem, Sh. Naseem, E. Bashir, K. Shirin, Sh. A. Sheikh, 2005. Biogeochemical evaluation of Nannorrhops ritchiana: A Mg-flora from Khuzdar, Balochistan, Pakistan. Chinese Journal of Geochemistry 24(4):327-337.

19. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

20. Mangkoedihardjo, S. 2006. Phyto-assisted sanitation system. Journal of Applied Sciences for Environmental Sanitation 1:9-16.

21. Olivares, E. 2007. Nutrientes y Metales en Tithonia diversifolia (Hemsl.) Gray (Asteraceae). [Nutrients and Metals in Tithonia diversifolia (Hemsl.) Gray (Asteraceae)]. VI Seminario Internacional Sobre Sistemas Agropecuarios Sostenibles. (VIth International Workshop on Sustainable Agricultural Systems) Centro de Ecología. Instituto Venezolano de Investigaciones Científicas (IVIC). Apdo. 21827. Caracas. Venezuela. ()

22. Naseem, S., Hamza, S., Bashir, E., Ahmed, S. 2007. Distribution of Mn in the fruits and wild flora of Winder area, Balochistan, Pakistan and its impact on human health . European Journal of Scientific Research 18 (4), pp. 689-699.

23. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

24. Shirin K., Naseem S., Bashir E., Imad S., Shafiq S. 2008. A comparison of digestion methods for the estimation of elements in Dodonaea viscosa: A native flora of Wadh, Balochistan, Pakistan. Journal of the Chemical Society of Pakistan 30 (1): 90-96.

25. Casado M, Anawar HM, Garcia-Sanchez A, Regina IS , 2008. Cadmium and zinc in polluted mining soils and uptake by plants (El Losar mine, Spain). International Journal of Environment and Pollution.33(2-3): 146-159.

26. Shirin K, Imad S, Shafiq S, et al. 2010. Determination of major and trace elements in the indigenous medicinal plant Withania somnifera and their possible correlation with therapeutic activity. Journal of Saudi Chemical Society   14 (1): 97-100.

Cit: Simon L., K. Szente, B. Kovács, J. Prokisch, and Z. Győri, 1996. Sewage sludge compost interaction with spring wheat (Triticum aestivum L.), spring barley (Hordeum distichon L.), and maize (Zea mays L.). EESC (European Society for Soil Conservation) Second International Congress, Development and Implementation of Soil Conservation Strategies for Sustainable Land Use, Abstracts, p. 68. September 1-7, 1996., Faculty of Agriculture and Horticulture, Technische Universitat München, Freising-Weihenstephan, Germany.

1. Balázsy S., 2000. Fémek szóródása az ökológiai rendszerekben. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.

Cit:. Simon, L., 1996. Szennyvíziszap komposztálás és hasznosítás Nyíregyházán, az I. sz. szennyvíztelepen. 2. rész: Komposztált szennyvíziszap hatása mezőgazdasági haszonnövények tápelem felvételére és nehézfém akkumulációjára. In: Magyar Hidrológiai Társaság. XIV. Országos Vándorgyűlés. Sopron 1996. május. Konferencia-kiadvány II. kötet. (Szerk.: Dudinszky L-né). Magyar Hidrológiai Társaság. Budapest. 829-847 old.

1. Balázsy S., 2000. Fémek szóródása az ökológiai rendszerekben. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.

2. Petróczki F., 2005. A víztelenített szennyvíziszap és a szennyvíziszapból készült komposzt hatása a tavaszi árpa fejlődésére. Acta Agronomica Óváriensis 46(1):25-39.

3. Petróczki F., Késmárki I, Gergely I., 2005. A komposztált szennyvíziszap réz és cinktartalmának hasznosítása a mezőgazdaságban. Acta Agronomica Óváriensis 47(1):67-74.

4. Kádár, I. Morvai B, 2009. Bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatása a tavaszi árpa B, Ba, Ni, Co, Cu elemeinek forgalmára tenyészedény-kísérletben. Növénytermelés 58(2): 41-57.

Cit:. Simon, L., J. Prokisch, B. Kovács, S. Balázsy, Z. Győri, 1996. Accumulation of heavy metals from contaminated soil in chicory indicator plant, and soil remediation effects of zeolite and bentonite. In: Proceedings of the 7th International Trace Element Symposium. June 1996. Budapest, Hungary (Ed.: Pais, I.). University of Horticulture and Food Sciences. Budapest. pp. 83-88.

1. Tirmizi SA, Wattoo FH, Wattoo MHS, Yasmin S, Iqbal J, 2006. Chemical analysis of uncultivated Cichorium intybus. Journal of the Chemical Society of Pakistan 28 (1): 51-55.

Cit: Simon, L., J. Prokisch, B. Kovács, 1997. Chicory (Cichorium intybus L.) as bioindicator of heavy metal contamination. In: Contaminated Soils: Third International Conference on the Biogeochemistry of Trace Elements. (Ed.: Prost, R. Paris, May 15-19 1995, D:\data\communic\066.PDF, Colloque n°85. INRA Editions. Paris, France, CD-ROM, ISBN 2-7380-0775-9 (könyvmelléklet CD lemezen).

1. Balázsy S., 2000. Fémek szóródása az ökológiai rendszerekben. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza.

Cit: Simon,L., Z. Győri, 1997. Testing of the soil remediation effects of natural zeolite and bentonite with chicory (Cichorium intybus L.) indicator plant. Proc. 4th Int. Conf.Biogeochemistry Trace Elements, June 1997, San Francisco, p. 459-460.

1. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

Cit: Simon L., 1998. Cadmium accumulation and distribution in sunflower plant. J. Plant Nutrition 21:341-352.

1. Pankovic D, Plesnicar M, Arsenijevic-Maksimovic I, Petrovic N, Sakac Z, Kastori R, 2000: Effects of nitrogen nutrition on photosynthesis in Cd-treated sunflower plants. Annals of Botany 86: (4) 841-847.

2. Ximénez-Embún, Pilar; Madrid-Albarrán, Yolanda; Cámara, Carmen; Cuadrado, Carmen; Burbano, Carmen; Múzquiz, Mercedes, 2001. Evaluation of Lupinus Species to Accumulate Heavy Metals From Waste Waters. International Journal of Phytoremediation 3 (4): 369-379.

3. Yankov Boris, Tahsin Nurettin, 2001. Accumulation and distribution of Pb, Cu, Zn and Cd in sunflower (Helianthus annuus L.) grown in an industrially polluted region Helia, 24 (34): 131-136.

4. Haroldo de Paiva Nogueira, Janice Guedes de Carvalho, José Oswaldo Siqueira, 2001. Efeito da aplicação de cádmio sobre o teor de nutrientes em mudas de cedro (Cedrela fissilis Vell.) (Effect of cadmium application on nutrients content in cedro (Cedrela fissilis Vell.) seedlings. Ciência Florestal (Santa Maria, Brasil) 11(2): 153-162.

5. Ni WZ, Yang XE, Long XX 2002: Differences of cadmium absorption and accumulation in selected vegetable crops. Journal of Environmental Sciences-China 14 (3): 399-405.

6. Jiang, X.J., Luo, Y.M., Zhao, Q.G. 2002. Study on phytoremediation of heavy metal polluted soils III. Cadmium and zinc uptake and accumulation by Indian mustard (Brassica juncea). Acta Pedologica Sinica 39(5): 664-670.

7. Su D.C. and J.W.C.Wong, 2002: The Phytoremediation Potential of Oilseed Rape (B. juncea) as a Hyperaccumulator for Cadmium Contaminated Soil. China Environmental Science 22(1): 48-51. (Chinese).

Rape as a hyperaccumulator for cadmium contaminated soil phytoremediation potential

Sood pure ... - China Environmental Science, 2002 -

Home; journal Daquan; knowledge of the community; academic space; academic institutions; thematic REVIEW; Convention and Exhibition; education and training; Charge Center Login

Customer Service Center. VIP IT professional journal articles in Chinese. VIP professional search. ENGINEERING TECHNOLOGY "> Environmental Safety>> Environmental Pollution and Control>>

Abstract. rape as a hyperaccumulator for cadmium contaminated soil phytoremediation potential. Comment recommendation. Download the full text. Add this article. ...

Idézetek száma: 71 - Kapcsolódó cikkek - Mind a (z) 5 változat

8. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

9. Aery NC, Rana DK. 2003. Growth and cadmium uptake in barley under cadmium stress. J Environ Biol 24 (2): 117-123

10. Kádár I., Pálvölgyi L., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 52(1-2): 79-92.

11. Kádár I., Pálvölgyi L., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a mákra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 52(3-4): 347-362.

12. Horváth Szilvia, Lehoczky Éva, Titkos Attila, 2003. Saláta növény kadmium felvételének vizsgálata tenyészedényes kísérletekben. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 116-124. old.

13. Szabó Lajos, Fodor László, 2003. Növények toxikuselem-tartalmának változása szabadföldi tartamkísérletben, 2003. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 213-219. old.

14. Pastor J, Hernandez AJ, Prieto N, Fernandez-Pascual M, 2003. Accumulating behaviour of Lupinus albus L. growing in a normal and a decalcified calcic luvisol polluted with Zn. Journal of Plant Physiology 160 (12): 1457-1465.

15. Fodor F., 2003. Ólom- és kadmiumstressz növényekben. Botanikai Közlemények 90 (1-2): 107-120.

16. Polle, A., A. Schützendübel, 2003. Heavy metal signalling in plants: linking cellular and organismic responses. Plant Responses to Abiotic Stress. Book Series: Topics in Current Genetics. Volume 4/2003. Springer Berlin/Heidelberg (978-3-540-20037-6). 187-215.

17. de Paiva; H. N., J. G. Carvalho; J. G. Siqueira; A. R. Fernandes, J. R. P. Miranda, 2003. Influência de doses crescentes de chumbo sobre o teor e o conteúdo de nutrientes e Pb em mudas de ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standl.). [Influence of increasing lead levels on nutrient and Pb content and accumulation in ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standl.) seedlings] Rev. Árvore 27 (2): p.151-158. ISSN 0100-6762.

18. De Paiva, H.N., De Carvalho, J.G., Siqueira, J.O., Fernandes, A.R., De Miranda, J.R.P. 2003. Effect of the increasing levels of nickel on the nutrients content and accumulation in ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standley) seedlings | [Efeito da aplicação de doses crescentes de níquel sobre o teor e o conteúdo de nutrientes em mudas de ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standley)] Scientia Forestalis/Forest Sciences (63), pp. 158-166.

19. Ciecko Z, Kalembasa S, Wyszkowski M, Rolka E, 2004. Effect of soil contamination by cadmium on potassium uptake by plants. Polish Journal of Environmental Studies 13 (3): 333-337.

20. Pinto AP, Vilar MT, Pinto FC, Mota AM. 2004 Organic matter influence in cadmium uptake by Sorghum

Journal of Plant Nutrition 27 (12): 2175-2188.

21. Ciecko Z, Kalembasa S, Wyszkowski M, Rolka E. 2004. The effect of elevated cadmium content in soil on the uptake of nitrogen by plants. Plant Soil and Environment 50 (7): 283-294 .

22. Ciecko Z, Kalembasa S, Wyszkowski M, Rolka E. 2004. The effect of soil contamination with cadmium on the phosphorus content in plants. Electronic Journal of Polish Agricultural Universities. Series Environmental Development. Vol 7(1).

23.

24. Angelova V, Ivanova R, Ivanov K, 2005. Heavy metal accumulation and distribution in oil crops. Communications in Soil Science and Plant Analysis 35 (17-18): 2551-2566

25. Zhu ZJ, Sun GW, Fang XZ, Qian QQ, Yang XE, 2005. Genotypic differences in effects of cadmium exposure on plant growth and contents of cadmium and elements in 14 cultivars of Bai Cai. Journal of Environmental Science and Health Part B-Pesticides Food Contaminants and Agricultural Wastes 39 (4): 675-687

26. de Paiva; H. N J. G. Carvalho; J. G. Siqueira; J. R. P. de Miranda; A. R. Fernandes, 2004. Absorção de nutrientes por mudas de ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standl.) em solução nutritiva contaminada por cádmio [Nutrients absorption by seedlings of ipê-roxo (Tabebuia impetiginosa (Mart.) Standl.) in nutrient solution contaminated by cadmium]. Rev. Árvore 28 (2):189-197. ISSN 0100-6762.

27. Wang Jiqing, RU Shuhua , SU Dechun, 2004. Effects of Indian mustard and oilseed rape co-cropping on absorbing insoluble cadmium of contaminated soil. Acta Scientiae Circumstantiae Vol. 24 ,No. 5: 890-894. (in Chinese)

28. Hernández, R. P. 2004. Presencia de hongos micorrízicos arbusculares y contribución de Glomus intraradices en la absorción y translocación de cinc y cobre en girasol (Helianthus annuus L.) crecido en un suelo contaminado con residuos de mina. Universidad de Colima Tecomán, México (disszertáció)

29. Anonymus, 2004. Bulletin of Science and Technology 20:278-282.

30. Chizzola R. 2005. Cadmium and micronutrient accumulation in yarrow. Phyton-Annales Rei Botanicae 45 (2): 159-171.

31. Diao WP, Ni WZ, Ma HY, Yang XE 2005 Cadmium pollution in paddy soil as affected by different rice (Oryza sativa L.) cultivars. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology 75(4):31-738.

32. Fodor F, Gaspar L, Morales F, Gogorcena Y, Lucena JJ, Cseh E, Kropfl K, Abadia J, Sarvari E. 2005 Effects of two iron sources on iron and cadmium allocation in poplar (Populus alba) plants exposed to cadmium. Tree Physiology 25 (9): 1173-1180.

33. Chizzola R, Mitteregger US, 2005. Cadmium and zinc interactions in trace element accumulation in chamomile. Journal of Plant Nutrition 28 (8): 1383-1396.

34. Sun GuangWen; Zhu ZhouJun; Fang XueZhi, 2005. Effects of Different Cadmium Levels on the Growth and Nutrient Elements in Pakchoi. Journal of Agro-Environment Science, 24(2): 658-661. (in Chinese)

35. Wyszkowski, M., J. Wyskowska, 2006. The content of macroelements in sping barley (Hordeum vulgare L.) and its correlation with the mass of aerial parts of plants and the enzymatic activiy of heavy metal contaminated soil. Polish J. Environ. Stud. 15(2a):212-221.

36. Cao Shuqing, Huang Qiong,Wei Peng, 2006. Sreening for an Arabidopsis mutant with enhanced tolerance to cadmium toxicity.Acta Scientiae Circumstantiae 26(2): 318-322.

37. Hegedűsová, A., O. Hegedűs, J. Musilová, 2006. Riziká kontaminácie pôd kadmium. Fakulta prírodnych vied UKF v Nitre. Edícia Prírodovedec č. 222. Nitra (Szlovákia). ISBN 80-8094-047-9.

38. Olivares, E. 2007. Nutrientes y Metales en Tithonia diversifolia (Hemsl.) Gray (Asteraceae). [Nutrients and Metals in Tithonia diversifolia (Hemsl.) Gray (Asteraceae)]. VI Seminario Internacional Sobre Sistemas Agropecuarios Sostenibles. (VIth International Workshop on Sustainable Agricultural Systems) Centro de Ecología. Instituto Venezolano de Investigaciones Científicas (IVIC). Apdo. 21827. Caracas. Venezuela. ().

39. LIU Ai-zhong, ZOU Dong-sheng, LI Ling, LIU Fei, LIANG Yang-xian, ZHOU Wei. 2007. The effects of the pollution of single Cd element and Pb element on the accumulation of the dry material of Eulaliopsis binatas. Journal of Hunan Institute of Humanities, Science and Technology 4:15-18.

40. Hong-Li Fan; Xu Wang; Wei Zhou, 2007. Low Molecular Weight Organic Acids in Rhizosphere and Their Effects on Cadmium Accumulation in Two Cultivars of Amaranth (Amaranthus mangostanus L.) Scientia Agricultura Sinica 40 (12): 2727-2733.

41. FAN Hong-li, WANG Xu, ZHOU Wei. 2008. Effect of malic acid and citric acid addition on Cd transformations in soil and Cd uptake in amaranth. Plant Nutrition and Fertilizer Science 14(1):132-138.

42. Yamato, M., Yoshida, S., Iwase, K. 2008. Cadmium accumulation in Crassocephalum crepidioides (Benth.) S. Moore (Compositae) in heavy-metal polluted soils and Cd-added conditions in hydroponic and pot cultures. Soil Science and Plant Nutrition 54 (5), pp. 738-743.

43. Nehnevajova E, Schmulling T, Herzig T, et al 2009 Increased tolerance of sunflower mutant seedlings to Cd and Zn in hydroponic culture Agrochimica   53 (6): 353-366.

44. Wyszkowski M, Wyszkowska J , 2009. The effect of soil contamination with cadmium on the growth and chemical composition of spring barley (Hordeum vulgare L.) and its relationship with the enzymatic activity of soil. Fresenius Environmental Bulletin 18 (7 )  Special Issue: Sp. Iss. SI: 1046-1053

45. Yaakoubi H, Samson G, Ksontini M, et al. 2010. Localized increases of polyphenol concentration and antioxidant capacity in relation to the differential accumulations of copper and cadmium in roots and in shoots of sunflower. Botany-Botanique 88 (10): 901-911.

Cit: Simon, L., J. Prokisch, B. Kovács, Z. Győri, 1998. Phytoextraction of heavy metals from a galvanic mud contaminated soil. In: Soil Pollution. (Ed.: Filep, Gy.). International Seminar (TEMPUS JEP 9240). Debrecen, 1997. Agricultural University of Debrecen, Debrecen. pp. 274-286.

1. Kabata-Pendias A., 2001. Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington D.C.

2. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

3. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

4. Szabó, L., L. Fodor, Cs. Tóth, 2005. Development of environmental friendly mustrad production. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 2. Agriculture and Food Industry. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 19-24.

Cit: Simon L. 1998. Talajszennyeződés, talajtisztítás (főiskolai jegyzet). GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 1-67.

1. Kádár I, Radics L. és D. Hussein. 2000. Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépatermésre karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 50(3-4): 427-446.

2. Kádár I., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a borsóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 50(1-2): 62-820.

3. Kádár I, Koncz J. és Radics L. 2001. Mikroelem-terhelés hatása a céklára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 50(3-4): 315-370.

4. Kádár I, D. Hussein és Radics L., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 50(3-4): 335-352.

5. Kádár I, és D. Hussein. 2001. Mikroelem-terhelés hatása a búzára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 50(3-4): 353-369.

6. Kádár I, és D. Hussein. 2003. Mikroelem-terhelés hatása a sóskára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 52(1-2): 93-104.

7. Paksi Viktória, Galicz Éva, Tóth Albert, Lakatos Gyula, 2003. Nehézfémekkel szennyezett terület fitoremediációs kezelésének vizsgálata. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 174-182. old.

8. Barna, S., Füleky, G. 2007. A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel. Agrokémia és Talajtan 56 (2): 285-300.

9. N Uzinger, S Barna, A Anton, 2009. Toxikus fémekkel szennyezett talajok stabilizációja különböző hulladékok alkalmazásával. Agrokémia és Talajtan 53: 413–432.

Cit: Simon, L., 1999. Heavy metal phytoextraction capacity of several agricultural crop plant species. Proceedings of Extended Abstracts, 5th International Conference on the Biogeochemistry of Trace Elements, July 11-15, 1999 Vienna, Austria. Eds.: W.W. Wenzel, D.C. Adriano, B. Alloway, H.E. Doner, C. Keller, N.W. Lepp, M. Mench, R. Naidu and G.M. Pierzynski, pp. 892-893.

1. Kabata-Pendias A., 2001. Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington D.C.

2. Szabó, L., L. Fodor, Cs. Tóth, 2005. Development of environmental friendly mustard production. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 2. Agriculture and Food Industry. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 19-24.

3. Paksi Viktória, Galicz Éva, Tóth Albert, Lakatos Gyula, 2003. Nehézfémekkel szennyezett terület fitoremediációs kezelésének vizsgálata. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 174-182. old.

4. Firetto, A., Li Vigni, I., Melati, M.R. 2001. Effect of magnetic fields on seedling growth and cyto-morphogenesis in Sinapis alba L. Acta Botanica Gallica 148 (2): 109-120.

Cit: Simon L., Vágvölgyi S., Győri Z., 1999. Kadmium-akkumuláció napraforgóban. Agrokémia és Talajtan 48: 99-110.

1. Yankov Boris, Tahsin Nurettin, 2001. Accumulation and distribution of Pb, Cu, Zn and Cd in sunflower (Helianthus annuus L.) grown in an industrially polluted region Helia, 24 (34): 131-136.

2. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

3. Kádár I., és Pálvölgyi L., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan 52(1-2): 79-92.

4. H.F. Hussein, M.S.M. Saber. S.M.A. Radwan and M. Abu-Seda, 2004. Use Of Treated Domestic Sewage Effluent For Growing Summer Oil Crops In Arid Lands. International Conf. on Water Resources & Arid Environment, 1-16 ().

5. Hegedűsová, A., O. Hegedűs, J. Musilová, 2006. Riziká kontaminácie pôd kadmium. Fakulta prírodnych vied UKF v Nitre. Edícia Prírodovedec č. 222. Nitra (Szlovákia). ISBN 80-8094-047-9.

6. Barna, S., Füleky, G. 2007. A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel. Agrokémia és Talajtan 56 (2): 285-300.

7. Lehoczky, É., Lóth, I., Kiss, Z. 2002. Cadmium and lead uptake by white mustard (Sinapis alba L.) grown in different soils Communications in Soil Science and Plant Analysis 33 (15-18):3167-3176

8. De La Rosa, G., Peralta-Videa, J.R., Montes, M., Parsons, J.G., Cano-Aguilera, I., Gardea-Torresdey, J.L., 2004. Cadmium uptake and translocation in tumbleweed (Salsola kali), a potential Cd-hyperaccumulator desert plant species: ICP/OES and XAS studies Chemosphere 55 (9):1159-1168.

9. Fodor L., Szegedi L., Tury R. 2010. Heavy metals in the soil-plant system. Növénytermelés 59 (Supplement): 405-408. 9th Alps-Adria Scientific Workshop, Špičák, Czech Republic, April 2010.

Cit: Simon L. (szerk.),1999. Talajszennyeződés, talajtiszítás. KMGT-5. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest

1. Kovács E. és Tamás J., 2002. Fitoremediációs technológia alkalmazhatóságának vizsgálata térinformatikai módszerekkel. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények, Különszám, Acta Agraria Debreceniensis. pp. 51-56.

1. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

2. Keresztúri Péter, Lakatos Gyula, 2003. Különböző virágos növények fitostabilizációs alkalmazhatóságának értékelése krómmal szennyezett talajok esetében. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 34-45. old.

3. Fodor, L., L. Szabó, L. Szegedi, 2005. Effects of microelement loads on winter barley grown on brown forest soil. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 1. Environmental Management and Environmental Protection. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 19-24.

4. Kádár, I. 2004. A talaj és a tápláléklánc szennyeződése. In: Talajtani Vándorgyűlés. Kecskemét. 2004. aug. 24-26. (Szerk.: Antal K., Michéli E., Szabóné Kele G.). Talajvédelem (különszám). Talajvédelmi Alapítvány, Budapest. pp.130-137.

5. Szabó L. (szerk.), 2006. A termőföld védelme. Agroinform Kiadó, Budapest. pp.173-175.

6. Edit Kaszab, J. Róbert Bedros, Sándor Szoboszlay, Béla Atzél, 2006. Problems with environmental safety on bioremediated sites. Aarms Environment 5 (3): 383–397

7. Farsang A., Cser V., Barta K., Mezősi G., Erdei L., Bartha B., Fekete I, Pozsonyi E., 2007. Indukált fitoextrakció alkalmazása extrémen szennyezett földszerű anyagon. Agrokémia és Talajtan 56 (2): 317-332.

8. Kádár I. 2008. A mikroelemkutatások eredményeiről, különös tekintettel a Cu és Zn elemekre. Acta Agronomica Óváriensis 50(1): 9-14.

9. Tury R., Szakál P. 2008. A lucerna (Medicago sativa) növekedése, valamint réz- és cinktartalma nehézfémtartalmú meddőhányón, különböző kezelések hatására. Acta Agronomica Óváriensis 50(1): 149-153.

10. Kádár, I. Morvai B, 2009. Bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatása a tavaszi árpa B, Ba, Ni, Co, Cu elemeinek forgalmára tenyészedény-kísérletben. Növénytermelés 58(2): 41-57.

11. K Nagy, L Lévai, B Kovács, 2010. A szelénellátás hatása a kukorica és napraforgó növényekre. Növénytermelés 59(1): 61-84.

12. Biró B., Szili-Kovács T., Anton A. 2010. A rekultivációtól a remediációig (Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 50 éves Talajbiológiai Osztályának és együttműködő partnereinek fontosabb kutatási eredményei) 59 (2): 409-422.

Cit: Simon L., 1999. 9. fejezet: Néhány talajremediációs eljárás részletes ismertetése. In: Simon L. (szerk.), Talajszennyeződés, talajtiszítás. KMGT-5. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest

1. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

2. Tamás, J., E. Kovács, E. Kovács, 2005. The use of natural chelatization by rhizofiltration for the recovery of heaavy metals in aquatic systems. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 1. Environmental Management and Environmental Protection. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 121-126

Cit: Simon L., 1999. 9.7. fejezet: Fitoremediáció. In: Simon L. (szerk.), Talajszennyeződés, talajtiszítás. KMGT-5. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp.178-185.

1. Máthéné Gáspár G. és Anton A., 2004. Toxikuselem-szennyeződés káros hatásainak mérséklése fitoremediációval. Agrokémia és Talajtan 53(3-4):413-432.

Cit: Simon L., Prokisch J., Győri Z., 2000. Szennyvíziszap komposzt hatása a kukorica nehézfém-akkumulációjára. Agrokémia és Talajtan 49(1-2): 247-255.

1. Rékási, M., Filep, T., Morvai, B. 2006. Effect of communal sewage sludge loads on Zn and Cu content of soils and plant uptake Cereal Research Communications 34 (1): 271-274

2. Biró B., Villányi I., Füzy A., Ködöböcz L., Angerer I., Makádi M., Anton A., Monori I., 2007. A mikrobiális aktivitás mérése és lehetséges kontrollja mezőgazdasági és kommunális eredetű szerves anyagok hasznosításánál. In: Bidló A., Szűcs P., Varga B. (szerk.) Talajvédelem (Különszám). Talajvédelmi Alapítvány, Budapest. Konferencia kiadvány - Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25. pp. 152-161.

3. Hunyadi G. 2010. Evaluation of sewage sludge based composting technology to increase soil buffering capacity. Növénytermelés 59 (Supplement): 49-52. 9th Alps-Adria Scientific Workshop, Špičák, Czech Republic, April 2010.

4. Tomócsik A., Makádi M.,2010. Szennyvíziszap komposzt alkalmazása a tritikálé tápanyag-utánpótlására. Az alternatív növények szerepe az Észak-Alföldi Régióban. 2010. június 22. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Kutatóintézetek és Tangazdaság. Nyíregyházi Kutatóintézet. pp. 303-314. (konferencia kiadvány).

Cit: Simon L., Szente K., 2000. Simon L., Szente K., 2000. Szennyvíziszap komposzt hatása a kukorica nitrogéntartalmára, néhány élettani jellemzőjére és hozamára. Agrokémia és Talajtan 49(1-2): 231-246.

1. Szakál P., M. Barkóczi, Z.Nagy, 2010. The effect of potassium enriched municipal sewage sludge compost ont he yield of maize plants. Növénytermelés 59 (Supplement): 169-172. 9th Alps-Adria Scientific Workshop, Špičák, Czech Republic, April 2010.

Cit: Simon, L., 2001. Heavy metals, sodium and sulphur in urban topsoils and in the indicator plant chicory (Cichorium intybus L.). Acta Agronomica Hungarica 49(1): 1-13.

1. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

2. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

3. Kádár, I. 2004. A talaj és a tápláléklánc szennyeződése. In: Talajtani Vándorgyűlés. Kecskemét. 2004. aug. 24-26. (Szerk.: Antal K., Michéli E., Szabóné Kele G.). Talajvédelem (különszám). Talajvédelmi Alapítvány, Budapest. pp.130-137.

4. Giuffré, L.; S. Ratto, L. Marbán. J. Schonwald, R. Romaniuk, 2005. Riesgo por metales pesados en horticultura urbana (Heavy metal risk in urban agriculture). Cienc. Suelo 23 (1). Buenos Aires

5. Biró, B., A.Füzy, K.Posta, 2010. Long-term effect of heavy metal loads on the mycorhizal colonization and metal uptake of barley. Agrokémia és Talajtan 59(1):175-184.

Cit: Simon L., 2001. Effects of natural zeolite and bentonite on the phytoavailability of heavy metals in chicory. In: Environmental Restoration of Metals Contaminated Soil. Chapter 13. (Ed. Iskandar, I.K.). Lewis Publishers, Boca Raton, pp. 261-271.

1. Tamás J.(szerk.), 2002. Talajremediáció. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen. 242 p. ISBN 936 472 6585.

2. Pál K-né, 2003. Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2217. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest. 1-91. old.

3. Horváth Szilvia, Lehoczky Éva, Titkos Attila, 2003: Saláta növény kadmium felvételének vizsgálata tenyészedényes kísérletekben. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 116-124. old.

4. Máthéné Gáspár G. és Anton A., 2004. Toxikuselem-szennyeződés káros hatásainak mérséklése fitoremediációval. Agrokémia és Talajtan 53(3-4):413-432.

5. Máthé-Gáspár G., A. Anton., 2006. Phytoremediation study: factors influencing heavy metal uptake of plants. Acta Biologica Szegediensis 49(1-2): 69-70.

6. van Herwijnen R, Hutchings TR , Ai-Tabbaa A, Moffat AJ , Johns ML, Ouki SK, 2007. Remediation of metal contaminated soil with mineral-amended composts. Environmental Pollution 150 (3):347-354.

7. Ouki, S.K. and Van Herwijnen, R. and Harbottle, M.J. and Hutchings, T.R. and Al-Tabbaa, A. and Johns, M.L. and Moffat, A.J. 2007 Novel special-purpose composts for sustainable remediation In: Dixon, T. and Lerner, D. and Raco, M. and Catney, P., (eds.) Sustainable Brownfield Regeneration: Liveable Places from Problem Spaces. Blackwell Publishing, Oxford, UK, Chapter 8. ISBN 1405144033, 9781405144032

8. Kátai J., R. Kremper, M. Tállai, 2008. The effect of zeolite and bentonite on some soil chemical and microbiological characteristics and on the biomass of the test plant. Analele Universităţii din Oradea, Fascicula: Protecţia Mediului, Vol. XIII, 55-62.

Cit: Simon, L., M. Fodor, I. Pais, 2001. Effects of zirconium on the growth and photosynthetic pigment composition of Chlorella pyrenoidosa green algae. Journal of Plant Nutrition 47(1):159-174.

1. Kužel S., Hrubý M., Cígler, P., Tlustoš P., Phu Nguyen Van, 2003. The mechanism of physiological effects of titanium leaf sprays on plants grown on soil. Biological Trace Elements Research 91(2):179-190.

2. Boccio, José; Iyengar, Venkatesh, 2003. Iron deficiency: Causes, consequences, and strategies to overcome this nutritional problem. Biological Trace Element Research, Vol. 94, No. 1, pp. 1-31. Humana Press.

Cit: Simon, L., I. Szegvári, J. Prokisch, 2001. Enhancement of chromium phytoextraction capacity in fodder radish with picolinic acid. Environmental Geochemistry and Health 23: 313-316.

1. M. Faisal, Sh. Hasnain, 2003. Synergistic Removal of Cr (VI) by Eichornia crassipes in Conjunction with Bacterial Strains. Pakistan Journal of Biological Sciences 6 (3): 264-268,.

2. Biró B, 2003. A növény-talaj-mikroba kölcsönhatások szerepe az elemfelvétel alakulásában. In: Simon L., Szilágyi M. (szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 1-11 old.

3. Keresztúri Péter, Lakatos Gyula, 2003. Különböző virágos növények fitostabilizációs alkalmazhatóságának értékelése krómmal szennyezett talajok esetében. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 34-45. old.

4. Vivas, A., Biro, B., Nemeth, T., Barea, J. M., Azcon, R. , 2006. Nickel-tolerant Brevibacillus brevis and arbuscular mycorrhizal fungus can reduce metal acquisition and nickel toxicity effects in plant growing in nickel supplemented soil. Soil Biology & Biochemistry 38 (9): 2694-2704.

5. Faisal, M., Hasnain, Sh., 2005. Beneficial role of hydrophytes in removing Cr(VI) from wastewater in association with chromate-reducing bacterial strains Ochrobactrum intermedium and Brevibacterium. International Journal of Phytoremediation 7 (4): 271-277.

6. Wang Lin, Zhou Qi-xing, 2007. Chemical and engineering measures applied to enhancing the phytoremediation of heavy metal contaminated soils. Journal of Safety and Environment 7(5):50-56.

7. Mathur N, Singh J, Bohra S, et al. 2010. Removal of Chromium by Some Multipurpose Tree Seedlings of Indian Thar Desert International Journal of Phytoremediation 12 (8): 798-804.

Simon L., 2001. Heavy metal accumulation from sewage sludge compost amended soil in spring wheat, spring barley, and maize. In: Pollution and Water Resources. Vol. XXXII. (1998-2001). (Ed.: Halasi-Kun, G.J., Ass. eds. Sinóros-Szabó, B., R. Lo Pinto, B. Marosvölgyi). Columbia University Seminars. Printed in Hungary. pp. 239-246.

1. Petróczki F., 2005. A víztelenített szennyvíziszap és a szennyvíziszapból készült komposzt hatása a tavaszi árpa fejlődésére. Acta Agronomica Óváriensis 46(1):25-39.

2. Petróczki F., Késmárki I, Gergely I., 2005. A komposztált szennyvíziszap réz- és cinktartalmának hasznosítása a mezőgazdaságban. Acta Agronomica Óváriensis 47(1):67-74.

3. Tomócsik, A., M. Makádi, Zs. Bogdányi, V. Orosz, Á. Márton, 2006. Effect of composted sewage sludge ont he toxic element concent of the soil and plants. Proceedings of the International Symposium on Trace Elements in the Food Chain. (Ed.: Szilágyi, M., Szentmihályi K.). Working Committee on Trace Elements of the Complex Committee Hungarian Academy of Sciences and Institute of Material and Environmental Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, Hungary. pp. 215-2019. (ISBN 963 7067 132).

4. Filep, T., Rékási, M., Morvai, B. 2006. Water extractable organic matter (Weom) concentration of four different soils as affected by communal sewage sludge loads. Cereal Research Communications 34 (1): 167-170.

Cit: Simon, L., B. Kovács, and Z. Győri, 2002. Phytostabilization of mine spoil with red fescue (Festuca rubra L.). 20th European Conference of the Society for Environmental Geochemistry and Health “Heavy Metal Contamination and the Quality of Life”. Debrecen, Hungary, 4-6 September 2002. Book of Abstracts, p. 15.

1. Máthéné Gáspár G. és Anton A., 2004. Toxikuselem-szennyeződés káros hatásainak mérséklése fitoremediációval. Agrokémia és Talajtan 53 (3-4): 413-432.

2. Tamás, J., E. Kovács, 2005. Vegetation pattern and heavy metal accumulation at a mine tailing at Gyöngyösoroszi, Hungary. Z. Naturforsch. 60c: 362-367.

Cit: Simon L., I. Szegvári, J. Csillag, 2003. Impact of picolinic acid on the chromium accumulation in fodder radish and komatsuna. Plant and Soil 254: 337-348.

1. Keresztúri Péter, Lakatos Gyula, 2003. Különböző virágos növények fitostabilizációs alkalmazhatóságának értékelése krómmal szennyezett talajok esetében. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 34-45. old.

2. Alžbeta Hegedűsová, Silvia Jakabová, Andrea Vargová, Ondrej Hegedűs, Tímea Judit Pernyeszi, 2009. Use of phytoremediation techniques for elimination of lead from polluted soils. Nova Biotechnologica 9-2:125

Cit: Keresztúri P., G. Lakatos, Z. Uri, L. Simon, 2003. Evaluation of possibility of phytostabilization of heavy metals by plants. Proceedings of the 5th International Multidisciplinary Conference. Baia Mare, Romania, May 23-24, 2003. (Eds.: Peter, D.C., E. Micu, E, Pay, V. Tisan). Serie C. Volume XVII. pp. 243-246.

1. Vivas, Astrid; Biró Borbála, Anton Attila, Vörös Ibolya, Jose Miguel Barea, Rosarió Azcon, 2003: Fitoremediációs lehetőségek Ni-toleráns mikorrhiza-baktérium növényoltással. In: Simon L., Szilágyi M.(szerk.), Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 76-86. old.

2. Abdorhim, H., A.A. Kalif, H.E.A.F. Bayoumi, Villányi I., Heltai Gy., Kecskés M., 2004. Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Tritcum vulgare L.,) ( talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. Agrokémia és Talajtan 53(3-4): 355-366.

Cit: Simon L., 2003. Kadmium rizofiltráció vizsgálata. In: Simon L. és Szilágyi M. (szerk.). Mikroelemek a táplálékláncban. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. 193-202. old.

1. Novákné Fodor M. 2004. „Cirkónium-aszkorbát hatása a búza csíranövény fizikai-kémiai és biokémiai paramétereire” Doktori (Ph.D.) értekezés, BKÁE Élelmiszertudományi Kar, Budapest.1-119. old.

2. D. Tóth M., Sz. Puskás G., R Rohr, Balázsy S., 2005. A parlagfű (Amborsia elatior L.) kadmium-, réz-, nikkel- és cinktartalma rudeáliákon. Agrokémia és Talajtan 54(3-4):403-416.

Simon L., 2004. Fitoremediáció. Környezetvédelmi Füzetek. Azonosító: 2318. BMKE OMIKK, Budapest. 1-59. old. ISBN:963 593 429 0, ISSN 0866-6091

1. Szabó L. (szerk.), 2006. A termőföld védelme. Agroinform Kiadó, Budapest. pp.173-175.

2. Hegedűs O., A. Hegedűsová, S. Šimková, 2007. Selén ako biogénny prvok (Szelén mint biogén elem). Universita Konštantína Filozova v Nitre. Nitra (Szlovákia) ISBN 978-80-8094-168-0

3. Barna, S., Füleky, G. 2007. A talajok Cd-, Pb- és Cu-szennyezettségének értékelése gyors növényi bioteszttel. Agrokémia és Talajtan 56 (2): 285-300.

4. Farsang A., Cser V., Barta K., Mezősi G., Erdei L., Bartha B., Fekete I, Pozsonyi E., 2007. Indukált fitoextrakció alkalmazása extrémen szennyezett földszerű anyagon. Agrokémia és Talajtan 56 (2): 317-332.

5. Barta K., Farsang A., Mezősi G., Erdei L., Cser V. 2007. Fitoremediációs kísérletek eltérő szennyezettségű terület. In: Bidló A., Szűcs P., Varga B. (szerk.) Talajvédelem (Különszám). Talajvédelmi Alapítvány, Budapest. Konferencia kiadvány - Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25. pp. 144-151.

6. K Nagy, L Lévai, B Kovács, 2010. A szelénellátás hatása a kukorica és napraforgó növényekre. Növénytermelés 59(1): 61-84.

Cit.: Simon, L., Biró B., 2005. Adalékanyagok, vörös csenkesz és Zn-toleráns arbuszkuláris mikorrhiza gombák szerepe a nehézfémekkel szennyezett gyöngyösoroszi bányameddő remediációjában. Agrokémia és Talajtan 54(1-2): 163-176.

1. Biró, I., T. Takács 2005. Importance of functional diversity of Glomus mosseae strains in phytoremediation. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 1. Environmental Management and Environmental Protection. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 77-82.

2. Biró, I., Takács, T. 2006. Adaptability study of different Glomus mosseae strains to soil heavy metal content. Cereal Research Communications 34 (1), pp. 127-130

3. Takács, T., I. Vörös, I. Biró, A. Anton, 2005. Application of AM fungi for promotion of phytostabilization in metal polluted soils. In: Simon L. (ed.), Proceedings of the International Scientific Conference „Innovation and Utility in the Visegrad Fours”. Volume 1. Environmental Management and Environmental Protection. October 13-15, 2005. Nyíregyháza, Hungary. Continent-Ph., Nyíregyháza. pp. 115-120.

4. Szili-Kovács, T., G. Máthé-Gáspár, P. Máthé, A. Anton., 2006. Microbial biomass and phoshomonoesterase activity of the willow (Salix sp.) rhizosphere in a heavy metal polluted soil. Agrokémia és Talajtan 55 (1): 214-250.

5. Mathe-Gaspar, G., Szili-Kovács, T., Máthé, P., Anton, A. 2006. Microbial biomass and acid phosphatase activity of the Salix SP rhizosphere soil near a lead and zinc mine. Cereal Research Communications 34 (1), pp. 311-314

6. Máthé-Gáspár, G. , T. Szili-Kovács, P. Máthé, A. Anton., 2006. Change of root and rhizosphere characters of willow (Salix sp.) induced by high heavy metal pollution. Acta Biologica Szegediensis 50 (1-2): 37-40.

7. Takács, T., I. Biró, A. Anton,, H. Chaoxing, 2006. Inter- and intraspecific variability in infectivity and effectiveness of five Glomus sp. Strains and growth response of tomato host. Agrokémia és Talajtan 55 (1): 251-260.

8. Panwar, B. S., L. Márton, I. Kádár, A. Anton, T. Németh, 2010. Phytoremediation: A novel green technology to restore soil health. Acta Agronomica Hungarica 58(4):443-458.

Cit.: Uri Zs., Lukácsné Veres E., Kátai J., Simon L., 2005. Települési szennyvíziszapok hatása a talaj mikroorganizmusaira és enzimaktivitására. Agrokémia és Talajtan 54(3-4): 439-450.

1. Szili-Kovács, T., G. Máthé-Gáspár, P. Máthé, A. Anton., 2006. Microbial biomass d phoshomonoesterase activity of the willow (Salix sp.) rhizosphere in a heavy metal polluted soil. Agrokémia és Talajtan 55 (1): 214-250.

2. Palágyi A., Bayoumi Hamuda Hosam E. A. F. , Tóth N., Kecskés M. , 2008. Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben. Agrokémia és Talajtan 57(1):113-132.

Cit.: Simon L, 2005. Stabilization of metals in acidic mine spoil with amendments and red fescue (Festuca rubra L.) growth. Environmental Geochemistry and Health 27 (4): 289-300.

1. Conesa HM, Garcia G, Faz A, Arnaldos R 2007. Dynamics of metal tolerant plant communities' development in mine tailings from the Cartagena-La Union Mining District (SE Spain) and their interest for further revegetation purposes Chemosphere 68 (6): 1180-1185

2. van Herwijnen R, Al-Tabbaa A, Hutchings TR, Moffat AJ, Ouki SK, Johns ML, 2007. The impact of waste compost-based soil amendments on the leaching behavior of a heavy metal contaminated soil. Environmental Engineering Science 24 (7): 897-904.

3. van Herwijnen R, Hutchings TR , Ai-Tabbaa A, Moffat AJ , Johns ML, Ouki SK, 2007. Remediation of metal contaminated soil with mineral-amended composts. Environmental Pollution 150 (3):347-354.

4. Dybowska, A., Farago, M., Valsami-Jones, E., Thornton, I. 2006. Remediation strategies for historical mining and smelting sites. Science Progress 89 PART 2, pp. 71-138.

5. Bruno Lansona, Matthew A. Marcus, Sirine Fakra, Frédéric Panfili, Nicolas Geoffroy and Alain Manceau, 2008. Formation of Zn–Ca phyllomanganate nanoparticles in grass roots. Geochimica et Cosmochimica Acta 72(10):2478-2490.

6. Andrés, N.F., Francisco, M.S. 2008. Effects of sewage sludge application on heavy metal leaching from mine tailings impoundments. Bioresource Technology 99 (16): 7521-7530.

7. Lanson, B., Marcus, M.A., Fakra, S., Panfili, F., Geoffroy, N., Manceau, A. 2008. Formation of Zn-Ca phyllomanganate nanoparticles in grass roots. Geochimica et Cosmochimica Acta 72 (10): 2478-2490.

8. Arnold, R.E., Hodson, M.E., Langdon, C.J. 2008. A Cu tolerant population of the earthworm Dendrodrilus rubidus (Savigny, 1862) at Coniston Copper Mines, Cumbria, UK . Environmental Pollution 152 (3):713-722.

9. Emese Sipter, 2008. Human health risk assessment of toxic metals. Ph.D. Thesis. Semmelweis University. Doctoral School of Pathological Sciences. Research in Public Health and Health Science. Budapest.

10. Quanying Wang, Dongmei Zhou, Long Cang, Lianzhen Li, Haowen Zhu, 2009. Indication of soil heavy metal pollution with earthworms and soil microbial biomass carbon in the vicinity of an abandoned copper mine in Eastern Nanjing, China. European Journal of Soil Biology 45(3):229-234.

11. Padmavathiamma, P., L. Li, 2009. Phytostabilisation-A Sustainable Remediation Technique for Zinc in Soils. Water, Air, & Soil Pollution Focus 9(3-4): 253-260. Springer, Netherlands

12. Xuesheng Guo, Zhou Fei, Ye Sheng, Tianshou Xiang, Wang Jun, Zhou Xiao Flowers, 2009. Metal tailings stabilization plant research.- Environmental Science and Technology, 2009 -

13. T. Vaněk, R. Podlipna, P. Soudek, 2010. General factors influencing application of phytotechnology techniques. Application of Phytotechnologies for Cleanup of Industrial, Agricultural, and Wastewater Contamination. NATO Science for Peace and Security Series C: Environmental Security. Springer Netherlands, pp 1-13.

14. V. Feigl, N. Uzinger, K. Gruiz, A. Anton, 2009. Reduction of abiotic stress in a metal polluted agricultural area by combined chemical and phytostabilisation. Proceedings of the VIII. Alps-Adria Scientific Workshop Neum, Bosnia-Herzegovina, 2009. Cereal Research Communications 37 (Suppl.): 465–468.

15. Padmavathiamma PK, Li LY 2010. Effect of Amendments on Phytoavailability and Fractionation of Copper and Zinc in a Contaminated Soil. International Journal of Phytoremediation 12 (7): 697-715.

16. Padmavathiamma PK, Li LY 2010. Phytoavailability and fractionation of lead and manganese in a contaminated soil after application of three amendments. Bioresource Technology 101 (14): 5667-5676.

Cit.: Hörcsik Zs., V. Oláh, Á. Balogh, I. Mészáros, L. Simon, Gy. Lakatos, 2006. Effect of chromium (VI) on growth, elemental and photosynthetic pigment composition of Chlorella pyrenoidosa. Acta Biologica Szegediensis 50(1-2):19-24.

1. Rodríguez, M.C., Barsanti, L., Passarelli, V., Evangelista, V., Conforti, V., Gualtieri, P. 2007. Effects of chromium on photosynthetic and photoreceptive apparatus of the alga Chlamydomonas reinhardtii . Environmental Research 105 (2), pp. 234-239

2. Nacorda, J.O., Martinez-Goss, M.R., Torreta, N.K., Merca, F.E. 2007. Metal resistance and removal by two strains of the green alga, Chlorella vulgaris Beijerinck, isolated from Laguna de Bay, Philippines.[pic] Journal of Applied Phycology 19 (6), pp. 701-710 0

3. Torelli, A., Marieschi, M., Castagnoli, B., Zanni, C., Gorbi, G., Corradi, M.G. 2008. Identification of S2-T A63: A cDNA fragment corresponding to a gene differentially expressed in a Cr-tolerant strain of the unicellular green alga Scenedesmus acutus. Aquatic Toxicology 86 (4), pp. 495-507

4. Kiran, B., Kaushik, A., Kaushik, C.P. 2008. Metal-salt co-tolerance and metal removal by indigenous cyanobacterial strains. Process Biochemistry 43 (6), pp. 598-604.

5. Jácome-Pilco, C.R., Cristiani-Urbina, E., Flores-Cotera, L.B., Velasco-García, R., Ponce-Noyola, T., Cañizares-Villanueva, R.O. 2009. Continuous Cr(VI) removal by Scenedesmus incrassatulus in an airlift photobioreactor. Bioresource Technology 100 (8), pp. 2388-2391.

6. D. Unal, N.O. Işik, A. Sukatar, 2010. Effects of Chromium VI stress on green alga Ulva lactuca (L.) Turk J Biol. 34 :119-124.

Cit: L. Simon, É. Széles, B. Kovács, J. Prokisch, Z. Győri, 2006. Phytoextraction of selenium from contaminated soils with Indian mustard, fodder radish and alfalfa. In: Proceedings of the International Symposium on Trace Elements in the Food Chain. Budapest, May 25-27, 2006. (Ed.: Szilágyi, M., Szentmihályi K.). Working Committee on Trace Elements of the Complex Committee Hungarian Academy of Sciences and Institute of Material and Environmental Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences. Budapest, Hungary. pp. 40-44.

1. R. Hajiboland, L. Amjad, 2007: Does antioxidant capacity of leaves play a role in growth response to selenium at different sulfur nutritional status? Plant Soil Environ., 53, (5): 207–215.

Cit: Bíró, B. – Pacsuta M P. - Simon, L.: 2007. Sensitive or tolerant adaptation of rhizobium bacteria as a function of the short- or long-term loads of the zinc metal salt. Cereal Research Communications, 35: 261-264.

1. Keresztúri P., I. Csatári, Sz. Serra-Páka, Gy. Lakatos, 2008. Strategies of heavy metal uptake by different plant functional groups. Cereal Research Communications 36 (Suppl.): 1323-1326

2. Azcon R, Medina A, Roldan A, et al. 2009. Significance of treated agrowaste residue and autochthonous inoculates (Arbuscular mycorrhizal fungi and Bacillus cereus) on bacterial community structure and phytoextraction to remediate soils contaminated with heavy metals. Chemosphere   75   (3):327-334.

3. Sandor Z, Katai J, Nagy PT. 2008. The effect of herbicides on some microbiological parameters of carbon-cycle in maize monoculture. Cereal Research Communications Part 2 Suppl. 36 : 1175-1178.

Simon, L., É. Széles, B. Balázsy, B. Biró, 2007. Selenium phytoextraction, speciation and microbe groups in contaminated soils. In: Zhu, Y, N.Lepp, R. Naidu (eds.). Biogeochemistry of Trace Elements: Environmental Protection, Remediation and Human Health. Extended Abstracts. 9th International Conference on Biogeochemistry of Trace Elements. Bejing, China, July 2007. pp. 554-555. (ISBN: 978-7-302-15627-7).

1. Panwar, B. S., L. Márton, I. Kádár, A. Anton, T. Németh, 2010. Phytoremediation: A novel green technology to restore soil health. Acta Agronomica Hungarica 58(4):443-458.

2008

Cit: Simon L., B. Biró, S. Balázsy:: Impact of pseudomonads and ethylene on the cadmium and nickel

rhizofiltration of sunflower, squash and Indian mustard. Communications in Soil Science and Plant

Analysis 39 (15-16): 2440–2455, 2008

2. Panwar, B. S., L. Márton, I. Kádár, A. Anton, T. Németh, 2010. Phytoremediation: A novel green technology to restore soil health. Acta Agronomica Hungarica 58(4):443-458.

MŰISMERTETÉS, BIBLIOGRÁFIA

dr. Simon László munkáiról

1. Gallium Goes Green ? After Titanium comes Gallium. Micronutrient News and Information 1990, 10 (2):18.

Ismerteti és méltatja a Journal of Plant Nutrition 12, 1123-1140, 1989 publikáció tartalmát.

13. Pais, I. 1999. A mikroelemek jelentősége az életben. Mezőgazda Kiadó.

Ismerteti a Journal of Plant Nutrition 12, 1123-1140, 1989 publikáció tartalmát.

2. Vass L.-né (szerk)., 1998. Az 1991-1997 évi megyei pályázat díjnyertes munkáinak bemutatása. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Közalapítvány füzetei 9., Nyíregyháza, p.57.

Kandidátusi értekezés. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1-90 old. (ismerteti az értekezést)

.

3. Pais I. 1992. A hazai mikroelem-kutatás helyzetéről öt nemzetközi mikroelem szimpózium tükréből. Kémiai Közlemények 75: 119-128.

Magába foglalja 4 publikációm bibliográfiai adatait.

4. Pais I. 1996. A nem-létfontosságú nyomelemek (irodalmi áttekintés). Béres Rt. (főszerkesztő ifj. dr. Béres József), 1-189 old.

Ismerteti 12 közös publikációnk tartalmát.

5. Pais, I., 1999. Compilation of the international literature on the trace elements. Jász Printing-House, Budapest.

Magába foglalja számos publikációm bibliográfiai adatait.

6. Környezetvédelem VIII. évfolyam, 2000/ 3. szám, 30. old.

Ismerteti a Talajszennyeződés, talajtisztitás c. könyvet.

7. FVM Műszaki Intézet, 2002. MTA Agrár-Műszaki Bizottság, Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás előadásai a mezőgazdaság gépesítéséről 1989-1993 (bibliográfia), szerk.Fekete Józsefné. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumm Műszaki Intézet Könyvtárának közleményei, Gödöllő, 7. kötet., 565 old.

Magába foglalja 1 publikációm bibliográfiai adatait.

8. Tamás J. 2003. Agrokémia és Talajtan 52 (1-2):237-238.

Ismerteti a Talajszennyeződés, talajtisztitás c. könyvet

9. Bajnok L-né, 2004. Bibliográfia a Nyíregyházi Főiskola okttaóinak kiadványaiból 2000-2003, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza

(magába foglalja 30 publikációm bibliográfiai adatait)

10. Szabó G. (szerk.) 2005. A Nyíregyházi Főiskola Évkönyve 2000-2004. Bessenyei György Könykiadó. Nyíregyháza.

(magába foglalja 46 publikációm bibliográfiai adatait)

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.

It is intelligent file search solution for home and business.

Literature Lottery

To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.

Related download

Related searches