Nyíregyházi Főiskola



Terepgyakorlati naplóA Terepgyakorlat I. c. gyakorlati kurzushoz (FDO1224, FDO1224L)T?VOKTAT?SI FORM?TUMHallgató neve: …………………… Neptun-kód:………………………Nyíregyháza, 2020T?J?KOZTAT?A ?Terepgyakorlat I.” (FDO1224 és FDO1224L) c. tárgy nappali tagozaton 28 óra, míg levelez? tagozaton 9 óra. Az 1 kredit érték? tárgy gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy általános célja, hogy a geográfiai alapozó tárgyak elméleti-gyakorlati ismeretanyagának egyes gyakorlatorientált meghatározó elemeit is megismerjék a hallgatók. A terepgyakorlat teljesítése a rendkívüli helyzetre való tekintettel távoktatási formában valósul meg a Nyíregyházi Egyetem E-Learning portáljának Moodle felületén keresztül. A távoktatásban zajló kurzus számonkérése az intézeti honlapról és a Moodle rendszerb?l is elérhet? terepgyakorlati napló kiértékelése alapján t?rténik. A hallgatók által kit?lt?tt terepgyakorlati naplót a Moodle rendszerbe kell felt?lteni. A tantárgy tartalma: a természetf?ldrajzi ismeretanyag alkalmazása, gyakorlása és r?gzítése.A terepgyakorlat id?pontja: 2020. április 27 – 29.Tárgyfelel?s: Dr. Lenkey GáborA tárgy oktatói: Dr. Vass Róbert, Bácskainé dr. Pristyák Erika, Dr. T?m?ri MihályA terepgyakorlati napló felt?ltési határideje: 2020. május 11. I. Geológia és természetf?ldrajzi ismeretek (Dr. Vass Róbert)A Tokaji-hegység geológiájával és természetf?ldrajzával kapcsolatos, a Moodle felületre fel?lt?tt sz?veges és video anyag ismeretanyagára épül? kérdések megválaszolása. II. Térkép- és vetülettani ismeretek (Bácskainé dr. Pristyák Erika)A valóságos terepi munkát el?készít? gyakorlati tájékozódási, iránymérési, feladatok megoldása, a feladatban megtalálható térképek, adatok felhasználásával. A lakhely vagy tartózkodási hely adatait pedig az internetr?l vagy saját eszk?zr?l is le tudják olvasni. Mindegyik feladat megoldható a lakásban tartózkodva is.III. ?ghajlattani ismeretek (Dr. T?m?ri Mihály)A hallgatóknak egyszer?, kézi meteorológiai m?szerek (pl. folyadékh?mér?, elektromos h?mér?, forgókanalas szélsebességmér?, szélútmér?, aneroid barométer, higrométer) használatával mikroklíma méréseket kellene végezniük, melyek eredményeit a terepgyakorlati naplóban kellene dokumentálniuk, illetve grafikusan feldolgozniuk és sz?vegesen elemezniük.?Mivel ezeket a méréseket és megfigyeléseket a járványügyi helyzetre tekintettel nem tudják elvégezni, ezért a hallgatóknak az Országos Meteorológiai Szolgálat mér?állomásai által k?z?lt id?járási paramétereket kell ?sszegy?jteniük, ábrázolniuk és elemezniük.Fontos! A szakmai kiértékelést egyénileg kell elvégezni, amennyiben a hallgató másolatot, komolytalan, szakszer?tlen ?sszegzést ad be, esetleg másolat, az elégtelen részjegyet von maga után!I. GEOL?GIAI ?S TERM?SZETF?LDRAJZI ISMERETEK(Dr. Vass Róbert, f?iskolai docens)Dr. Gyarmati PálA Tokaji-hegység természetf?ldrajzi képeAz ?szaki-k?zéphegység legkeletibb, legfiatalabb vulkáni tagja az észak-déli csapású Tokaji-hegység, amelyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog határol. A 15 millió éve kezd?d?tt és 9 millió éve befejez?d?tt változatos t?zhányó-tevékenység megannyi k?zet- és formatípust hozott létre – a heves, robbanásos, riolitos kit?rések piroklasztit-takaróitól a szelídebb, dácitos-andezites lávadómokon át az olivinbazalt-láva?mlésig.Az 1945 után széles k?rben helytelenül meggy?keresedett ?Zempléni-hegység” elnevezéssel szemben a?Tokaji-hegység?név – amelyet a f?ldtani szakirodalom a trianoni d?ntés óta használ – világosan mutatja, hogy?déli részér?l van szó a kül?nben egységes, északi részével együtt Eperjes-Tokaji-hegység névre hallgató vonulatnak.?(Szlovákiához tartozó részét Szalánci-hegységnek – ma Slánské vrchy – hívják.) A Zempléni-hegység név annál helytelenebb, mivel a határ túloldalának a Tokaji-hegységt?l északkeletre es?, alacsony r?g?kb?l álló része, a?Zempléni-szigethegység?vagy Zempléni-dombvidék (Zemplínské vrchy), mint korábban olvashattuk, f?ldtani felépítését tekintve teljesen eltér a vulkáni eredet? Eperjes-Tokaji hegységt?l. (Maga Zemplén, a névadó k?zség egyébként ennek délkeleti oldalán fekszik.) Mi t?bb, a Magyarországon maradt Tokaji-hegységnek csak keleti fele tartozik a t?rténelmi Zemplén vármegyéhez, nyugati része a volt Abaúj megye része. Azt már csak a teljesség kedvéért említjük, hogy egyes botanikusok a hegységet??Sátoros-hegység”-nek nevezik az Abaújszántónál és Sátoraljaújhelynél fekv? tájképformáló Sátor-hegyekr?l.A?Sátor-hegyek. A Nagybányi-hegyen a k?zépkorban aranybányászat folyt.A Tokaji-hegység jellegzetes, sorba vagy csoportokba rendez?d?tt kúp alakú?(?sátoros”)?hegyei a laikusnak már ?nmagukban azt sugalmazzák, hogy vulkáni m?k?dés eredményeképpen j?ttek létre. Valóban, 15 millió évvel ezel?tt?l egészen 9 millió évig hosszantartó vulkáni tevékenység színtere volt ez a terület. ?m a küls? er?k hatására az eredeti formakincs ma már nagymértékben lepusztult, átalakult, így a mai kúpok legalábbis nagy részének alakja csak másodlagos, ?át?r?kl?tt” felszínforma.Tokaji-hegységben végzett korábbi kutatások megismeréseA 18. századdal kezd?d?, máig tartó f?ldtani megismerés folyamatából, ha a teljességre t?rekednénk, t?bb mint száz kutató nevét kellene felsorolni. Akit a régebbi id?kb?l feltétlenül meg kell említenünk, az Szabó József, a múlt század kiemelked? geológusa, neki k?sz?nhetjük ugyanis?a terület els? monografikus, magyar nyelv? leírását?(1867). A két világháború k?z?tt a szilárd ásványi nyersanyagok kutatásával ?sszefügg?, kisebb területre kiterjed? f?ldtani térképezés volt jellemz?, majd az 1945 utáni, még intenzívebb kutatásban a Magyar ?llami F?ldtani Intézet munkatársai mellett az Országos ?rc- és ?sványbányák geológusai, valamint egyetemi kutatók járultak hozzá a terület f?ldtani megismeréséhez. Az ? munkáik k?zül?három monografikus ?sszefoglalás?tekinthet? a legfontosabbnak: az egyik a tágabb k?rnyezet – beleértve a szlovákiai rész – f?ldtani leírását adja, ez Magyarország 1: 200 000-es méretarányú f?ldtani térképsorozatában látott napvilágot a hozzá tartozó magyarázóval Pantó Gábor, Perlaki Elvira, Gyarmati Pál, Moldvay Lóránd és Franyó Frigyes szerkesztésében; a másik Székyné Fux Vilma munkája a telkibányai ércesedésr?l; a harmadik pedig e sorok szerz?jének monografikus ?sszefoglalása az intermedier vulkanizmusról egy 1: 50 000-es méretarányú f?ldtani térképpel, melynek Ilkeyné Perlaki Elvira és Pentelényi László voltak a társszerkeszt?i. Végül megemlítjük, hogy a fiatalabb képz?dményekkel és a jelenlegi felszín kialakulásával Láng Sándor, Borsy Zoltán és Pinczés Zoltán foglalkozott.Az erd?horváti-Szokolya, a déli riolitos terület k?zpontja. El?tte az Erd?bényei-medence.A hegység aljzata?és épít?k?veiAz ország legid?sebb metamorf képz?dményeihez sorolható?a Fels?regmec-Vilyvitány térségében – az országhatár mentén – felszínre bukkanó?gneisz- és csillámpala-?sszlet,?amely (még meger?sítend? koradatok szerint) t?bb mint 900 millió évvel ezel?tt képz?d?tt. Az ennél fiatalabb, eredetileg ordovíciumi, de a kaledóniai hegységképz?déskor metamorfózist szenvedett?porfiroid-fillitet?csak mélyfúrásokból ismerjük. Még fiatalabb, variszkuszi orogenezis k?vetkezménye, hogy az id?s gneisz és csillámpala az ordovíciumi porfiroid-fillitbe pikkelyez?d?tt, amint azt a Fels?regmec 1. számú fúrás bizonyítja. Az egész Eperjes-Tokaji-hegység egy?észak-déli csapású vulkanotektonikus süllyedéket?k?vet. Ennek nyugati szegélyét a Hernád t?résvonalrendszere alkotja; míg a süllyedékben az id?s képz?dményekb?l álló (alaphegységi) aljzat 2000–3000 m-es mélységben van, addig a vonaltól nyugatra, a Cserehátban a fúrások az aljzatot már 500 és 1000 m k?z?tt elérték. A miocén vulkanitokban talált zárványok alapján feltehet?, hogy a Tokaji-hegység abaúji, nyugati oldalán is a Cserehát aljzata folytatódik. A még fiatalabb, karbon-perm id?szakot képvisel??homokk?, konglomerátum, agyagpala ismét az északkeleti részen bukkan el?; e k?zetek a vilyvitány-fels?regmeci, már ismertetett képz?dményeknek a variszkuszi orogenezist k?vet? lepusztulása során képz?dtek. Nagyobb felszíni kibúvásai a határ túloldalán, a Zempléni-dombvidék délnyugati részén vannak Nagytoronyánál. Ezt k?vet?en folyamatos szárazf?ldi üledékképz?dés vezetett át a perm-triász?v?r?s és tarka homokk?b?l, aleuritból, palás agyagból álló képz?dményeibe.?Az el?z? id?szak termékeihez hasonlóan ezek is csak a Zempléni-dombvidéken vannak a felszínen, a magyar oldalon k?zel 1000 m mélységben fúrták meg ?ket. A mezozoikum k?zetei a paleozoikumiakhoz hasonló helyzetben, tehát a határ túloldalán a felszínen, a magyar oldalon fúrásban találhatók. A triász id?szak?s?tétszürke, lemezes mészk?ve?dolomitos k?zbetelepüléseket is tartalmaz. A sátoraljaújhelyi Su. 8. jel? fúrás?jura képz?dményeket?tárt fel, amelyek ?szakkelet-Magyarországon korábban ismeretlenek voltak.?A kréta id?szakban indult hegységképz?dést k?vet? kiemelkedés és lepusztulás, úgy t?nik, egészen a miocénig tartott.A Tokaji-hegység f?ldtani képz?dményeinek vázlatos id?- és térbeli kapcsolata?idealizált szelvényen.1 – Prevulkáni aljzat; 2 – Fels?-bádeni piroklasztit-szint tengeri üledékek k?zbetelepülésével (14–15 millió év); 3 – Fels?-bádeni tengeralatti és szubvulkáni intermedier vulkanitok (15–13 millió év); 4 – Alsó-szarmata piroklasztit-szint, félsós brakkvízi üledékek k?zbetelepülésével (13–11 millió év); 5 – Alsó-szarmata riolit lávadómok és lávafolyások; 6 – Szarmata andezites-dácitos vulkáni m?k?dés; 7 – K?zbetelepül? riolit piroklasztit-szint; 8 – Fels?-szarmata intermedier lávafolyások (11–10 millió év); 9 – Legfiatalabb (pannóniai) riolit és riodácit (10 millió év); 10 – Legfiatalabb (fels?-szarmata – alsó-pannóniai) intermedier lávafolyások (10–9 millió év); 11 – Olivinbazalt (9,4 millió év).Ha a felszíni és felszínk?zeli képz?dményeket feltüntet? vázlatos f?ldtani térképen a miocén kor legfontosabb képz?dményeire, a hegységépít? vulkanitokra rápillantunk, r?gt?n kiderül, hogy?a Tokaji-hegység hazai vulkáni hegységeink k?zül a legváltozatosabb anyagú,?és szerkezetét, a k?zetek képz?dési módját tekintve is a?leg?sszetettebb?hegységünk. A vulkáni k?zetek ?sszetételt tekintve két széls? tagjával, a riolittal és bazalttal együtt a teljes átmeneti (intermedier) k?zetsor megtalálható a riodácittal, dácittal és andezittel együtt, s?t az utóbbi k?zet két változattal is képviselve van. Ezek k?zül a gyakoribb a piroxénandezit szilícium-dioxidban gazdagabb típusa, míg a ?bázisosabb”, valódi piroxénandezit kisebb jelent?ség?. Az anyagi ?sszetétel d?nt?en meghatározza mind a szerkezetet, mind a képz?dési módot. A nagy SiO2-tartalmú?riolit?és?riodácit?esetében a?viszkózus lávafolyások?(pl. Erd?horváti, Szokolya) mellett gyakoriak a?lávadó-mok?(pl. a Tarcal és Abaújszántó k?zé es? dombok) is. Itt a nagy viszkozitás és víztartalom k?vetkeztében a vulkáni tevékenységet heves robbanásos m?k?dés jellemezte, gyakoriak a riolit t?bbszáz méteres vastagságot elér??piroklasztit-takarói, hullott piroklasztit-?és?t?bbé-kevésbé ?sszesült ignimbritváltozatai?(az Erd?bényei-félmedencében, Bodrogkeresztúr és Abaújszántó k?z?tt; lásd e képz?dményekr?l a Vulkanológia cím? részt). A?dácit?és?andezit?esetében a kisebb SiO2-tartalom és viszkozitás k?vetkezményeképpen?kisebb robbanásosság?jellemz?, a piroklasztitok az ?sszes intermedier anyag legfeljebb felét teszik ki; gyakori a lávafolyások váltakozása piroklasztittal?típusos rétegvulkáni szerkezetekben (pl. legvastagabban egy Baskó melletti fúrásban, vagy a Tokaji Nagy-hegyen és a bodrogszegi Cigány-hegyen). Megjelenik a tenger alatti bazalt párnalávához hasonló g?mbhéjas elválása, valamint a hialoklasztitokhoz hasonló peperit is (pl. tállyai vagy füzérkajatai fúrás). Felszíni lávafolyások esetén az?autobreccsásodás?is gyakori (pl. a tokaji Tarmak-bányában), ami azután átvezet a típusos?blokklávákhoz (pl.?a boldogk?újfalui k?tenger?eredetileg ilyen blokklávafolyás lehetett). Gyakoriak a sekély mélységben megrekedt, kisebb?szubvulkáni testek:?klasszikus példáik az erd?bényei Mulató-hegy vagy a tállyai Kopasz-hegy (ma k?bányák). ?ppen az utóbbi példa ugyanakkor azt is mutatja, mennyire felszínk?zeli intrúziókról lehetett szó, mivel a Kopasz-hegy k?zetével megegyez? piroxénandezit kisebb lávafolyásokként is megjelenik. Végül a?bazalt?a Tokaji-hegység legfiatalabb k?zetének tekinthet?; a hegység déli részén egy Sárospatak melletti mélyfúrás tárta fel.A vulkánosság kezdeti?szakasza: a bádeni korszakA vulkáni tevékenységet id?rendben vázolva, az els? miocén vulkáni termékként, amely k?zvetlenül paleo- és mezozoikumi képz?dményekre települ, a?riodácit ignimbritet kell említenünk. E képz?dmény jelen sorok szerz?jének véleménye szerint a Kárpát-medencében nagy területen megtalálható, a kárpáti-bádeni határon (16–17 millió éve) felszínre került ?k?zéps?-riolittufá”-nak felel meg. Bár radiometrikus kora némileg fiatalabb (14–15 millió év), ez csak azt a korábban felismert tényt támasztja alá, hogy a vulkáni tevékenység általában keleti irányban fiatalodott (lásd a lemeztektonikai fejezetben).Az ?sszlet a Sárospatak-Vágáshuta vonaltól északkeletre a felszínen vagy felszínk?zelben is megtalálható. A piroklasztit-t?meg azonban javarészt?eltemet?d?tt;?a Nyírség térségében rekonstruált elterjedése, valamint nagy (t?bb tíz-t?bb száz méteres) vastagsága arra utal, hogy az itteni ?k?zéps?-riolittufának” és a fiatalabb ?fels?-riolittufának” a kit?rési k?zpontjai a Tokaji-hegységben és a Nyírségben lehettek. A Kishuta 1. számú fúrásban, amely az északi riolitterület k?zepén, a Csattantyú-hegyen mélyült, a k?zel 1000 m-es mélységben elért riodácit ?habláva” a kit?rési k?zpont k?zelségére utal, és ugyancsak erre k?vetkeztethetünk a Sátoraljaújhely 8. számú fúrás esetében is, ahol a permokarbon homokk?ben tucatnyi telér fut, a k?zeli vulkáni csatorna felszínalatti, dendrikus kiágazását képezve.A Tokaji-hegység vázlatos f?ldtani térképe1 – Pannóniai andezit, dácit és bazalt; 2 – Pannóniai riolit és piroklasztitja; 3 – Szarmata andezit és dácit; 4 – Szarmata riolit és piroklasztitja; 5 – Bádeni riolit és piroklasztitja; 6 – Bádeni andezit és dácit; 7 – Pannóniai üledékes k?zetek; 8 – Prevulkáni aljzatA k?zvetlenül az aljzatra települ? riodácit ignimbritben – a kezdeti kit?rés nagy robbanásosságának megfelel?en –?gyakoriak az alaphegység felragadott k?zetei,?a gneisz, csillámpala, aleurolit, homokk?, mészk?, dolomit. Kés?bb, a már jól kialakult vulkáni kürt?k?n át?egyre ?tisztább” vulkáni anyag került a felszínre,?fokozatosan érve el a riolitos ?sszetételt. A gyakran 100 m-es vastagságot meghaladó anyag-felhalmozódásról Ilkeyné Perlaki Elvira kimutatta, hogy t?bb h?lési egységb?l és így egymást k?vet? vulkáni kit?rések szórt és ár-piroklasztitjaiból j?ttek létre.?A vulkáni tevékenység az akkori miocén tengerben zajlott.?Ezt a ritkán k?zbetelepül? üledékekben vagy magában a piroklasztitban megtalálható ?smaradványok (pl. a sárospataki Megyer-hegyen) egyértelm?en bizonyítják. A tenger mélyülését, transzgresszióját és?a vulkáni m?k?dés szünetét?jelzi, hogy a nagyobb mélység? fúrások jelent?s részében 100 méteres vastagságot is elér?, s?t meghaladó?agyagos-finomhomokos tengeri üledékek?találhatók. Ennek alaptípusa szervesanyagban gazdag, s?tétszürke-fekete, agyagos, finomszem? homokk?, sekélytengeri-deltajelleg? üledékképz?désre utaló keresztrétegzettséggel. Gyakoriak benne az áthalmozott vulkáni tufa-tufit k?zbetelepülések.Kagylóhéj-lenyomat kovásodott riolittufában?(Sárospatak, Megyer-hegyi malomk?bánya).A riolitos anyaggal kezd?d? vulkáni tevékenység a bádeni korszak második felében – a mélyebb magmakamra megcsapolása k?vetkeztében –?andezites-dácitos anyagot szolgáltató vulkánossággal?folytatódott. Az ?sf?ldrajzi k?rnyezetben lényeges változás még nem t?rtént, így továbbra is?tengeralatti,?részben?szubvulkáni?tevékenységgel számolhatunk. A tengeralatti vulkánosság képz?dményeinek legjobb példáját a Tállya 15., északon pedig a Füzérkajata 2. számú fúrás adja.?A tengeri üledékképz?déssel egyidej?,?dácitos-andezites ?sszetétel? tengeralatti lávafolyások, haránttelérek a tengerfenék még laza, nem diagenizálódott üledékei k?zé nyomulva vagy rájuk folyva?igen változatos megjelenés? k?zetcsoportot?hoztak létre. A laza iszappal vagy tengervízzel érintkez? láva a hirtelen keletkez? és robbanásszer?en távozó vízg?z hatására sz?gletes darabokra vagy még képlékeny lávacseppekre esett szét, a tengerfenék üledékeivel változó arányban keveredett, más részét a víz- és iszapáramlások mozgatták tovább, halmozták át, melynek k?vetkezményeként a keletkezési helyén teljesen osztályozatlan, breccsás t?rmelékb?l osztályozott, s?t rétegzett, t?bbé-kevésbé koptatott?epiklasztit,?vagy üledékekkel változó mértékben kevert?tufit?j?n létre. A k?zismert?hialoklasztit-képz?déshez hasonló?folyamat ez, de mivel azt a bazaltos tengeralatti vulkánossággal kapcsolatban írták le, George Macdonald nyomán helyesebb a?peperit?név használata.A?Tokaji Nagy-hegy?szabályos dácit rétegvulkáni kúpja. El?térben a Bodrogk?z áradáskor.A szelvényen a hegység északkeleti részén?ugyanezen szint szubvulkáni fáciesét?tüntettük fel (3.); ide sorolandónak tartjuk ugyanis az ott emelked?, sajátos k?rvonalú, meredek kúpokat, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyet és a vágáshutai Fekete-hegyet. Itt a kisebb mélység? fúrások néhány száz méterig piroxén-amfiboldácitot tárnak fel, amely mindenhol teljesen homogén, piroklasztit-k?zbetelepülések nélküli, nagy kristályossági fokú, szubvulkáni jelleg? k?zet. (Sátoraljaújhelyt?l délnyugatra, a Néma-hegyi k?fejt? mellett, a 37. m?út bevágásában jól látható a k?zet érintkezése is a riolit-piroklasztittal.) Mindezek alapján, bár a területen Cholnoky Jen? – még a század elején – a mai morfológia alapján els?dleges formákat, a Sátor- és a Magas-hegy alkotta ún.?Somma-típusú kalderapermet?feltételezett (k?zepén felújulással),?a Sátor-hegy egész csoportját is és a t?bbi ottani kúpot is szubvulkáni testnek tarthatjuk.Szarmata riolitos?és intermedier vulkánosságA folytatódó sekélytengeri üledékképz?déssel egyidej?leg 13–11 millió évvel ezel?tt (a szarmata korszakban)?nagy felszíni kiterjedés? vulkáni anyagszolgáltatás?k?vetkezett, helyenként 100 méternél is vastagabb?riolit-piroklasztitot?terítve szét (4.). A képz?dménycsoport legnagyobb elterjedésben a hegység déli részén (Bodrogszegi-Abaújszántó k?z?tt) található, de északon (Pálháza-Telkibánya k?z?tt) is ismert, s a felszíni kibúvások mellett mélyfúrások is feltárták. Pantó Gábor a hegységterületre es? alsó-szarmata vulkanitok mennyiségét 500 km3-re becsülte; ennek mintegy felét teszi ki a riolitos anyag, amelyb?l a piroklasztit-?sszlet térfogata hozzávet?legesen 150 km3-re becsülhet?. A vulkáni anyagszolgáltatás szüneteiben a fiatalabb, már a fels?-szarmatába áthúzódó üledékképz?dés fokozatosan cs?kkentsóvízi, lagunáris, kiédesed? üledékképz?désr?l tanúskodik.Mint a hasonló ?sszetétel? bádeni riolit-piroklasztitok esetében, itt is igen változatos genetikájú k?zetcsoportot találunk. A nagyerej? vulkáni robbanásokból származó termékek k?z?tt – a hullott riolittufa mellett – itt is igen gyakori az ignimbrit, mind ?sszesült, mind pedig laza kifejl?désben, illetve számos helyen az ezek lepusztulásából létrej?v? áthalmozott riolittufa és -tufit. Kémiai ?sszetételük helyenként riodácitosba hajló. Gyakori – bár ma már eróziósan átformált – megjelenésük az extruzív dóm, azaz?dagadókúp,?amely a nagy vastagságú piroklasztit-?sszlettel szoros genetikai kapcsolatban a szint bármely részén el?fordulhat (5.). A hegység déli részén például az egyik tállyai fúrásban 500 méter mélyen éppúgy megtalálható, mint a felszínen, ahol Tállya k?zségt?l nyugatra, vagy Abaújszántó és Tarcal k?z?tt tucatnyi kis hegylábi dombot formál. A viszkózus, vékony, fluidális sz?vet?, helyenként perlites lávafolyások, lávatakarók alárendeltebbek (pl. Abaújszántó, Sátor- és Krakkó-hegy).A ?Kutyaszorító” perlit-sziklák az ?sva-v?lgyben, Telkibányától délre.A Tokaji-hegység déli, de kül?n?sen k?zéps?, Erd?bénye-Telkibánya k?z?tti részén nagy szerepe van az alsó-szarmata?intermedier vulkanitoknak is (6.). Ezek anyagukat tekintve igen sokfélék: az olivintartalmú valódi piroxénandezitt?l kezdve (Erd?bénye, Szokolya) a nagyobb SiO2-tartalmú, olykor amfibolt is tartalmazó piroxén-andeziten át a szabad kvarcot tartalmazó piroxéndácitig minden típus megtalálható. A folyamatos átmenet azonban megnehezíti ezek lehatárolását. Ami bizonyos: a leggyakoribb k?zet a ?savanyú”, hipersztént és augitot tartalmazó piroxénandezit.Az andezites-dácitos m?k?dés leggyakoribb formái a?lávafolyások,?alsó részük?n sokszor autobreccsásodott megjelenéssel. A rossz felszíni feltártság k?vetkeztében láva és piroklasztit váltakozása általában csak mélyfúrásokból ismert, pl. a Mogyoróska-Regéci nagy kit?rési k?zpont déli oldalán, Baskónál. A k?bányákkal jól feltárt Tokaji Nagy-hegyen viszont ugyanez a k?bányákban is megfigyelhet?. Gyakoriak a?szubvulkáni formák?is. Ezek k?zül régóta ismert az erd?bényei Mulató-hegy, melynek barnamáji részén – a benyomulás érintkezési sávjában – az alsó-szarmata k?vületes tufit és riolittufa a h?hatás k?vetkeztében átalakult, a riolittufa részben?perlitté?olvadt. A tállyai Kopasz-hegy piroxén-andezitje, melyet szintén k?bánya tár fel, ugyancsak kis mélységben megrekedt szubvulkáni test. Az intenzív k?bányászat ennek mélyebb részét is feltárta, s így kit?n?en megfigyelhet?, hogy az egész k?zettestre?oszlopos elválás?jellemz?: az oszlopok mérete – a k?zponti rész felé haladva – a szegélyi rész deciméteres nagyságrendjér?l méteressé válik, ugyanakkor a szegélyeken még kaotikusan álló oszlopok a k?zpontban függ?legesen rendez?dnek.A szelvényen 7-es számmal jel?ltük azt a?riolit-piroklasztit-szintet,?amely a szarmata andezites-dácitos vulkanizmust ?megszakítva”, más kit?rési k?zpontból jelez riolitos anyagszolgáltatást. Ez az ?sszlet ma f?leg a keleti részen, Tolcsva, Erd?horváti, Komlóska térségében fordul el?. Míg vastagsága délen csak néhány méter, észak felé eléri a 100 métert is, s ez arra vall, hogy kit?rési k?zpontja az északi riolitterületen (Pálháza, Telkibánya) lehetett. Az a tény, hogy a hegység k?zepén fekv? Baskónál csaknem kizárólagosan andezitet, északabbra Kishutánál pedig kizárólag riolitos anyagot fúrtak át 1000 métert meghaladó vastagságban, kétségbevonhatatlanul mutatja a?két, k?zel egyid?ben m?k?d? kit?rési k?zpont létét;?az egyiket, az andezitest?Mogyoróska-Regéci,?a másikat, a riolitost?Pálháza-Telkibányai?vulkáni k?zpontnak nevezhetjük. Ez a hegység f?ldtani térképén is jól szembet?nik.?A vulkánosság befejez??szakaszaAz alsó-szarmatában újraéledt andezites-dácitos vulkáni m?k?dés folytatásaként, területi kiterjedésben az ott leírthoz hasonlóan (délen Bodrogszegi és Abaújszántó k?z?tt, k?zépen Bodrogolaszi és Fony k?z?tt, északon G?nc és a Nagy Milic k?z?tt) a fels?-szarmatában is?nagy t?meg? intermedier vulkanit?került a felszínre. Ezek a terület nagy részén szinte elkül?níthetetlenül települnek az id?sebb andezites vulkáni m?k?dés képz?dményeire (lásd a szelvény 8. számú egységét).?Ma a Tokaji-hegység egyik legfontosabb felszínformálói,?mivel az ?ket fed? legfiatalabb, fels?-szarmata–alsó-pannóniai andezit-lávatakarók (lásd kés?bb, 10. számú egység) a csúcsok fels? részére korlátozódnak. Terebélyes lávatakarói legalább 350–400 km2-nyi területet borítanak; ilyen lávatakaró elszigetelt roncsai alkotják például a Sárospatakhoz k?zeli kis dombokat, maga a sárospataki vár is ilyenre épült. Valószín?leg szintén ide sorolható a tovább délkeleti irányban, a Bodrogk?zben mélyített vízkutató fúrásokban feltárt andezit is.Az intermedier vulkáni m?k?dés termékeinek lehatárolási nehézségei a mintegy 10 millió éves, már pannóniai,?legfiatalabb riolitokra-riodácitokra?is vonatkoznak (9. egység). Ez esetben is lényegében folyamatos vulkáni tevékenységr?l lehetett szó, amely északon az andezites m?k?déssel egyidej?leg zajlott. A hegység k?zéps? részén, Erd?horváti térségében viszont a robbanásos riolitvulkánosság feltehet?en csak hosszabb szünet után indult újra, s egy 6–8 km átmér?j??gy?r?s szerkezet?létrehozása után (ma a tolcsvai Tér-hegy jelzi) váltakozó explozív-effúzív m?k?déssel folytatódott. E fiatal riolitos vulkánossággal egyidej? lehet a hegység nyugati lábát kísér?, G?nct?l Abaújszántóig k?vethet??riolit ?lavinatufa”?is. Ennek néhol 70 méter vastagságot elér? anyaga minden bizonnyal izzó t?rmelékfelh?(k)b?l származik, amelyet Ilkeyné Perlaki Elvira ?hot avalanche”-nak nevez, mivel a lejt?k?n lavina módjára zúdult le (a szerk. véleménye szerint horzsak?árról van szó). Mivel nagy g?z- és gáztartalom rekedt benne, a lerakódást k?vet?en keskeny, centiméter-deciméteres átmér?j? csatornák tízezrei alakulhattak ki benne?(fumarolák?vagy?szegregációs csatornák). Ma ezek legszebben a vizsolyi déli k?fejt?ben tárulnak fel, ahol jól látható, hogy az ?sszlet legalább 95%-ban rosszul osztályozott, kaotikusan illeszked? horzsak?b?l áll, elszórtan néhány százaléknyi, t?m?r riolitlapillivel (litikus résszel). Az egykori fumarolák kürt?iben viszont a csatornát csaknem kizárólag az utóbbi riolitlapilli t?ltik ki, mert a kiáramló gáz a k?nny? horzsak?vet mint a pelyhet kifújta, a nehezebb riolitlapillivel viszont nem boldogult, így azok a kürt?kben feldúsultak.A legfiatalabb ?savanyú” m?k?déshez sorolhatjuk azokat a kisebb,??nálló riodácit dagadókúpokat?is, amelyek a hegység területén elszórtan találhatók. ?gy a regéci Várhegyet, amely az óriási Mogyoróska-Regéci andezitvulkán k?zponti kürt?jét mint utolsó viszkózus felnyomulás, dugó módjára zárta le. ?szakon ehhez hasonló Pusztafalu mellett a Tolvaj-hegy, a Hársas, a Bába, és Pálházánál a Szár-hegy.A?Nagy-Milic?(896 m) bonyolult felépítés?, riodácitból-dácitból álló csoportja. El?térben a Hegyk?zi-medenceAmint már utaltunk rá, a területileg is, t?megében is kisebb jelent?ség? utolsó intermedier termék, a fels?-szarmata–alsó-pannóniai ?savanyú” piroxénandezit?(lásd az ábra 10. egységét)?a csúcsokon, hegytet?k?n található.?Valódi felszíni vulkáni képz?dmény, amit?lemezes elválása?is bizonyít. ?szakon a Milic-csoportban a füzéri fúrás 5–20 m vastag hólyagos, salakos láva és piroklasztit váltakozását, azaz?típusos rétegvulkáni szerkezetet?tárt fel. A hegység k?zéps? részén szintén e fiatal andezit építi fel a Borsó-hegy, Gergely-hegy, Peng?-k?, Magoska, Nagykorsós, tehát a legmagasabb kiemelkedések csúcsi részét. Az ?jhuta-Tolcsva vonalától keletre bizonytalan a lehatárolása, mivel k?zettanilag megegyezik az id?sebb savanyú piroxénandezittel. A Tokaji-hegység oly változatos vulkáni k?zeteinek sorát az?olivinbazalt?teszi teljessé. Anyagát a Bodrogk?zben, Sárospataktól délre, Apróhomoknál mélyített Sárospatak 10. számú fúrás és északabbra egy vízkutató fúrás tárta fel, fiatal folyóvízi képz?dmények és azokon települ? futóhomok alatt. Fekv?jében a fels?-szarmatába sorolt, fed?jében pedig bizonytalan korú áthalmozott riolittufa található lignitcsíkos tufit, tarkaagyag k?zbetelepüléssel, amely a pannóniai korszakot képviseli. A rétegtani korbesorolást a k?zet K/Ar kora is meger?sítette (9,4 millió év). A bazaltot – mészalkáli jellege alapján –?a tokaji-hegységi szubszekvens vulkánosság zárótagjának?tekintjük. A fúrásban feltárt három, k?zbetelepül? piroklasztittal elválasztott lávafolyás a vulkáni k?zpont szakaszos tevékenységére utal.A hegység természetf?ldrajzi képeA mai domborzat meghatározó formái, a már említett, sorba, csoportokba rendez?d?tt, lepusztult vulkáni kúpok és szubvulkánok?er?sen tagolt, vízfolyásokkal s?r?n felszabdalt, periglaciálisan átformált alacsony k?zéphegység?képében jelennek meg. (Az utóbbi felszínalakító hatás legismertebb ?tanúja” a már említett boldogk?újfalui k?tenger.) A hegység szívét?l a maga k?zpontos domborzatával és vízrajzával markánsan elkül?nül a Tokaji Nagy-hegy, ugyanakkor széles sávban illeszkedik hozzá délnyugatról a kisebb, alacsonyabb Szerencsi-dombság, délkeletr?l a hosszabb, keskenyebb, magasabb Hegyalja, amelyeknek dombsági térszínei a hegység hegylábfelszíneiként foghatók fel. Részben a hegységbels?ben, részben keleten kisebb – süllyedéses – medencék is kialakultak (Telkibányai-, Erd?horváti-, Erd?bényei-medence, Hegyk?z).Boldogk? vára.A hegység?éghajlata?– hosszúságából, észak-déli elhelyezkedéséb?l és magasságkül?nbségeib?l adódóan –?igen változatos; az északi h?v?s-mérsékelten nedvest?l a déli mérsékelten meleg-mérsékelten szárazig terjed, 8,5–10 °C k?z?tti évi k?zéph?mérséklettel és 600–650 mm csapadékkal. A vulkáni k?zeteken kialakult málladékokon és egyéb üledékeken – agyagon, l?sz?n – f?leg barna erd?talajok és barnaf?ldek alakultak ki, amelyek a tet?k?n néhol bükk?s?ket, lejjebb t?lgyeseket éltetnek.A film elérhet?sége: Másfélmillió lépés Magyarországon stábja két évnyi el?készít? munkát k?vet?en, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milic-t?l. A túra ?sszesen t?bb, mint ezer kilométer megtétele után az ?rott-k?nél végz?d?tt. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban el?forduló települések, helyek, m?emlékek és egyéb érdekességek t?rténetét, nevezetességeit a helyieken túl t?bb állandó szakért? (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni. Dercsényi Balázs, a m?emlékeket, Juhász ?rpád, a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a n?vényeket. Rendez?: Rockenbauer Pál, író: Rockenbauer Pál, operat?r: Stenszky Gyula, narrátor: Sinkó LászlóI. A geológia és természetf?ldrajzi ismeretekhez kapcsolódó feladatok (Dr. Vass Róbert)A kiadott anyag feldolgozásával (Dr. Gyarmati Pál: A Tokaji-hegység természetf?ldrajzi képe) válaszoljon az alábbi kérdésekre:Geológiailag és természetf?ldrajzilag miért helytelen a Zempléni-hegység megnevezés?Jellemezze a Tokaji-hegység miocén kor el?tti geológiai eseményeit és f?bb képz?dmé-nyeit!Milyen morfológiai típusú formákat hoztak létre a nagy SiO2-tartalmú és az intermedier lávák, milyen k?zetekb?l állnak ezek és hol találhatóak a formák?Jellemezze a bádeni korszakban végbemen? tengeralatti vulkánosság képz?dményeit!Foglalja ?ssze a szarmata emelet riolitos és intermedier vulkánosságának eseményeit, sorol-ja fel a képz?dményeket is!Mi okozza a pannónia kor intermedier vulkáni termékeinek lehatárolási nehézségeit?Mi jellemz? a fels?-szarmata–alsó-pannóniai ?savanyú” piroxén-andezit vulkanizmusra, melyek a f?bb képz?dményi?Mi jellemz? az olivinbazalt vulkanizmusra?Jellemezze a Tokaji-hegység éghajlatát! ?rja le a megfigyelésit a Másfélmillió lépés Magyarországon c. filmmel kapcsolatban! Részjegy:………………….Oktató aláírása:…………………………II. Térkép- és vetülettan ismeretekhez kapcsolódó feladatok (Bácskainé dr. Pristyák Erika)1/a. feladat: ?tvonal tervezés: A megadott Sóstói-erd? DK rész térképének felhasználásával útvonal tervezés: kb. 4 km-es szakaszra, 4 t?résponttal. Rajzolja be (ez volna jobb), vagy írjon egy útleírást arról, hogyan haladna a 4 km-es tervezett útvonalon. Pl: Rajt: a térkép D-i területén található ?zon panzió bejárata. Innen K-?k-re-re indulunk az erdei f?ldúton, majd az els? kanyarnál ?-ra fordulunk. Az 1. pont innen 200m-re ?-ra található.1/b. feladat Az alábbi információs térképrészlet mit ábrázol, pontosan hol található? R?viden írja le!2. feladat Szintezés: teodolittal magasságkül?nbséget állapítanánk meg. ?rtelmezzék a táblázatot!Hány métert haladtak itt a szintezést végz?k?Mekkora szintkül?nbséget tettek meg? 3. feladat Tájoló/irányt? használat: Kimehetnek a terepre is, a telefonokon is lehet tájoló.?rják le pontosan, hogy a tartózkodási helyükt?l az egyetemünk milyen irányban?hány fokra? és milyen távolságra található??rják le a Nyíregyházi Egyetem, vagy egy Nyíregyháza k?rnyéki pont pontos GPS koordinátáit!Pl: Nyíregyháza, Geri-domb: ?szaki szélesség: 47° 58’ 23’’Keleti hosszúság 21° 40’ 24’’ vagy N: 47.965482, E: 21.7101264/a. feladat Térképhasználat?llapítsa meg az alábbi térképen (T?lgyes-csárda, Sóstói erd?) , hogy a 4-es ponttól az 5-?s pont milyen irányba, hány fokra és hány méterre található?Ha a céltól (kett?sk?r, a térkép ?K-i részén, 8-as pont után, az Erdei tornapálya- a foto ott készült) elsétálunk ?Ny-ra a kis ?svényen, a k?zeli domb tetejére, kb 100m-t, hány métert megyünk felfelé?66167022225M=1:10000alapszint: 2m00M=1:10000alapszint: 2m4/b. feladat Az egyetemünk alábbi térkpén hol található a Turizmus és F?ldrajztudományi Intézet? A Rektori Hivatal erkélyét?l hány fokra és hány méterre található a C-épület f?bejárata?Szorgalmi feladat 1: A Botanikus kertet hogyan rajzolná be? Meg is rajzolhatják (nagyjából is elég), bármely szoftverrel!Szorgalmi feladat 2:Geocaching feladatokat megoldhatnak, érdemes kimozdulni!észjegy:………………….Oktató aláírása:…………………………III. A meteorológiai ismeretekhez kapcsolódó feladatok (Dr. T?m?ri Mihály)El?sz?r mindenkinek ki kell választania azt az állomást, amelynek az adatait ?sszegy?jti és elemzi! (Egy állomást csak egy hallgató választhat!) Mindenki jel?lje egy pipával az alábbi táblázatban a választott állomást: A rendszer minden módosítást automatikusan elment. ?gyeljünk rá, hogy a t?bbiekét ne változtassuk meg!Ezután a kiválasztott állomáson mért id?járási paramétereket a mellékelt Excel táblában kell r?gzíteni az alábbiak szerint:Az adatokat 2020. 04. 29. (szerdán) kell r?gzíteni.Az órás adatok itt érhet?k el: (Csak az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért és k?z?lt adatok fogadhatók el!) Az oldalon a választott állomás nevére kell kattintani. Az alábbi adatokat kell r?gzíteni óránként 8:00 és 16:00 k?z?tt:Légh?mérséklet (2 m, °C)Szélirány (fok)?tlagszél (10 m, m/s)?tlagszél (10 m, km/h)Széll?kés (10 m, m/s)Széll?kés (10 m, km/h)Légnyomás (tengerszintre átszámított, hPa)Csapadék (mm)Relatív nedvesség (2 m, %)A szélirány fokban megadott értékét akkor lehet leolvasni, ha az egeret a szél irányát mutató nyíl, vagy a mellette lév? sz?vegesen megadott szélirány f?lé visszük. Ha szélcsend van, akkor a szél értékéhez 0 kerül, a szélirányt pedig ki kell húzni egy mínusz (–) jellel. A m/s-ban megadott szélsebesség értékeket úgy lehet leolvasni, ha az egeret a km/h-ban megadott számértékek f?lé visszük. Ha nincs csapadék, akkor nullát kell beírni, egyébként az órás csapadékmennyiséget egy tizedesjegy pontosággal kell megadni (Excel-ben vessz?vel jel?ljük a tizedeshelyeket). Ha m?szaki okok miatt (pl. nem jelent az állomás) egy mérési érték hiányzik, akkor ?n.a.” (nincs adat) jel?lést kell alkalmazni. Ha egy állomás adatai m?szaki okok miatt t?bb órán keresztül nem érkeznek meg, akkor másik állomást kell választani. Napi adatok r?gzítése:A napi minimumh?mérsékletet itt lehet leolvasni (de csak kb. 8:15 után j?nnek ki a friss adatok): (A megfelel? fület kell választani!)A napi maximumh?mérsékletet szintén itt lehet leolvasni (de csak kb. 20:15 után j?nnek ki a friss adatok): (A megfelel? fület kell választani!)A napi h?ingást a napi maximum és minimum kül?nbségéb?l lehet számítani.A napi k?zéph?mérsékletet 4 adat (02:00, 8:00, 14:00, 20:00-kor mért légh?mérséklet) egyszer? számtani átlaga adja. A napi maximális széll?kést itt lehet leolvasni (de csak kb. 20:15 után j?nnek ki a friss adatok): (A megfelel? fület kell választani!)A napi csapadékmennyiséget itt lehet leolvasni (de csak kb. 20:15 után j?nnek ki a friss adatok): (A 24 órás fület kell választani!): mért adatokból ábrákat kell szerkeszteni Excelben az alábbiak szerint:Légh?mérséklet (2 m, °C)vonaldiagram (grafikon), a h?mérséklet menetét piros vonallal kell feltüntetni, az ábrának címet kell adni, a függ?leges tengely mellett fel kell tüntetni a mértékegységetPélda:?tlagszél (10 m, km/h) és széll?kés (10 m, km/h)oszlopdiagram (két id?sor egy ábrán), az ábrának címet kell adni, az átlagszelet világosz?lddel, a maximális széll?kést narancssárga színnel kell jel?lni, szükséges jelmagyarázat, a függ?leges tengely mellett fel kell tüntetni a mértékegységet)Példa:Légnyomás (tengerszintre átszámított, hPa)vonaldiagram (grafikon), a légnyomás menetét lila vonallal kell feltüntetni, az ábrának címet kell adni, a függ?leges tengely mellett fel kell tüntetni a mértékegységetPélda:Csapadék (mm) – csak abban az esetben, ha voltoszlopdiagram: az ábrának címet kell adni, az oszlopok színe s?tétkék legyen, a függ?leges tengely mellett fel kell tüntetni a mértékegységet)Példa:Relatív nedvesség (2 m, %)oszlopdiagram: az ábrának címet kell adni, az oszlopok színe világoskék legyen, a függ?leges tengely mellett fel kell tüntetni a mértékegységet)pl.: Az elkészített ábrákat egy Word dokumentumba kell beilleszteni és mindegyikhez 1-2 mondatos elemzést kell f?zni, továbbá néhány mondatban elemezni kell a t?bbi id?járási paraméter alakulását is.Az adatokat tartalmazó Excel fájlt és a sz?veges elemzést tartalmazó dokumentumot a Moodle rendszerbe kell felt?lteni.Részjegy:………………….Oktató aláírása:………………………… ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download