Előterjesztés



IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

IM/EUR/2006/TERVEZET/

Az 1992. évi LXIII. törvény

19. /A §-ának (1) bekezdése alapján

NEM NYILVÁNOS

2006. október -től

számított 10 évig

T E R V E Z E T

Előterjesztés

a Kormány részére

a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához kapcsolódóan az iparjogvédelemre és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó külön szabályokról szóló törvényről

2006. október

EGYEZTETÉSI LAP

ÉSZREVÉTELEZÉSRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ HATÁRIDŐ: 6 MUNKANAP

|Tárca |Név |Egyetért |Észrevételt tett, |Észrevételt tett, |Nem küldött |

| | | |melyet figyelembe |melyet részben |véleményt |

| | | |vettünk |figyelembe vettünk | |

|EÜM |Horváth Ágnes | | | | |

|FVM |Gőgös Zoltán | | | | |

|GKM |Garamhegyi Ábel | | | | |

|HM |Iváncsik Imre | | | | |

|IRM |dr. Kondorosi Ferenc | | | | |

|KvVM |Kovács Kálmán | | | | |

|OKM |Arató Gergely | | | | |

|ÖTM |dr. Újhelyi István | | | | |

|PM |dr. Katona Tamás | | | | |

|SZMM |Csizmár Gábor | | | | |

|MeH Kormányiroda |Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas | | | | |

| |Zsuzsanna | | | | |

|MeH |Horn Gábor | | | | |

|NFÜ |Bajnai Gordon | | | | |

|NKTH |Boda Miklós | | | | |

|GVH |dr. Nagy Márta | | | | |

|KSH |dr. Pukli Péter | | | | |

|MSZH |dr. Bendzsel Miklós | | | | |

|OTH |dr. Sarudi Csaba | | | | |

|VPOP |dr. Nagy János | | | | |

|Fővárosi Ítélőtábla |dr. Lukács Zsuzsanna | | | | |

|Fővárosi Bíróság |dr. Gatter László | | | | |

|Magyar Olimpiai Bizottság |dr. Schmitt Pál | | | | |

|Nemzeti Sportszövetség |dr. Berényi János | | | | |

|Magyar Önkormányzatok Országos |dr. Gémesi György | | | | |

|Szövetsége | | | | | |

|Budapest Főváros Főpolgármesteri |dr. Demszky Gábor | | | | |

|Hivatala | | | | | |

|Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri|Kósa Lajos | | | | |

|Hivatala | | | | | |

|Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri |Balogh József | | | | |

|Hivatala | | | | | |

|Székesfehérvár Megyei Jogú Város |Warvasovszky Tihamér | | | | |

|Polgármesteri Hivatala | | | | | |

|Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi |Marosi György | | | | |

|Egyesület | | | | | |

|AIPPI Magyarországi Csoportja |dr. Gödölle István | | | | |

|Magyar Védjegy Egyesület |dr. Gláser Tamás | | | | |

|Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara |Szabó Zoltán | | | | |

|Magyar Versenyjogi Egyesület |dr. Szamosi Katalin | | | | |

Vezetői összefoglaló

I. Tartalmi összefoglaló

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Horvát Labdarúgó Szövetség közösen kívánja megrendezni a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulóját (továbbiakban: UEFA EURO 2012). Az érintett pályázó labdarúgó szövetségek pályázatához az UEFA által megkövetelt pályázati követelmények között szereplő széles körű kormányzati feladatok vállalására vonatkozó kormányzati garanciavállaló nyilatkozatok megadása szükséges.

A feladatok teljesítése érdekében a Kormány a 2117/2005. (VI. 23.) Korm. határozattal hozott döntést az UEFA EURO 2012 Magyarország és Horvátország által közösen benyújtandó pályázathoz szükséges állami szerepvállalásról, és felhatalmazta a belügyminisztert, hogy az UEFA előírásaiban foglalt, a pályázat érvényes beadásához szükséges nyilatkozatokat a Kormány nevében aláírja.

A kiválasztási eljárás során a pályázati anyag kötelező követelményeként előírt állami garanciák és kormányzati nyilatkozatok aláírása az érvényes pályázat elengedhetetlen feltétele volt. Az ezekben a garanciákban vállalt követelmények teljesítéséhez adott esetben megfelelő jogszabályalkotás is szükséges. A II. pályázati szakasz ütemezésének megfelelően 2006. október 31-ig meg kell küldeni az UEFA részére a megfelelően kitöltött Pályázati Szerződéseket a pályázó szövetségek aláírásával és a szükséges további garanciákkal ellátva, továbbá a pályázati feltételek teljesítése érdekében elfogadandó jogszabályok tervezetét. Az UEFA tájékoztatása szerint a pályázat sikerességéhez elegendő, de egyben szükséges is, hogy legalább az adott jogszabályok végleges tervezete – a törvényi szintű szabályok esetén a Kormány által elfogadott törvényjavaslat – eddig az időpontig rendelkezésre álljon.

Ez az előterjesztés a pályázat 2., 12. és 13. garanciavállalásához kapcsolódik, az azokban foglalt, a szellemi tulajdonjogokat és a versenyjogot érintő feltételeknek kíván megfelelni.

II. A kormányprogramhoz való viszony

A 2006-2010-es kormányprogram a „Modern Köztársaság” c. fejezet alatt a „Sport – új életmód” alfejezetben említést tesz a kormányzati szerepvállalásról a feltételek megteremtése érdekében abban az esetben, ha Magyarország elnyeri a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát.

III. Előzmények

Az UEFA EURO 2012 Tárcaközi Bizottság döntése értelmében, a garanciavállalásokban foglaltak teljesítése érdekében egy átfogó, közös előterjesztés helyett a jogalkotással érintett egyes tárcák külön, saját felelősségi körben készítik elő a jogszabálytervezeteket. A 2086/2006. (IV. 28.) Korm. határozat 3. pontja felkéri az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a garanciavállalásokban foglaltak teljesítése érdekében a szükséges jogszabály-előkészítési feladatokat végezzék el, aminek határideje 2006. szeptember 30-a. Ennek megfelelően az előterjesztésnek a Kormány részére történő benyújtását a Kormány 2006. második félévi munkaterve 2006. októberre írja elő.

IV. Várható szakmai hatások

Szakmai hatások nem várhatók.

V. Várható gazdasági, költségvetési, társadalmi hatások

A törvénytervezetnek közvetlen gazdasági, társadalmi hatása nincsen.

A törvénytervezet – elfogadása esetén történő – végrehajtása költségvetési hatással jár. A törvénytervezetben eszközölt intézkedések az MSZH-ra egyfelől többletköltségeket rónak, másfelől az UEFA egyes költségek alóli mentesítése miatt az MSZH számára bevételkiesést is okozhatnak.

VI. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség

Az előterjesztés az Európai Unió jogát nem érinti.

VII. Kapcsolódások

Az előterjesztés kapcsolódik a 2086/2006. (IV.28.) Korm.határozat 3. pontja szerinti további jogalkotási kötelezettségekkel, amelyek az UEFA pályázati követelményeinek való teljes körű megfelelést szolgálják.

VIII. Fennmaradt vitás kérdések

Vitás kérdések nem maradtak fenn.

IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására

A sajtó tájékoztatása nem javasolt.

|Az előterjesztés kommunikációja |Igen |Nem |

|Javasolt-e a kommunikáció | |x |

|Kormányülést követő szóvivői tájékoztató | |x |

|Tárcaközlemény | |x |

|Tárca által szervezett sajtótájékoztató | |x |

|További szakmai programok szervezése | |x |

|Részletezve: |

|További lakossági tájékoztatás | |x |

|Részletezve (célcsoport-bontásban): |

|A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): |

| |

|Tárcán belüli nyilatkozók szintje: |

X. Megjegyzések

Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá.

Előterjesztés

I. Az előterjesztés előzményei

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Horvát Labdarúgó Szövetség közösen kívánja megrendezni a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulóját (továbbiakban: UEFA EURO 2012). Az érintett pályázó labdarúgó szövetségek pályázatához az UEFA által megkövetelt pályázati követelmények között szereplő széles körű kormányzati feladatok vállalására vonatkozó kormányzati garanciavállaló nyilatkozatok megadása szükséges. A garanciavállaló nyilatkozatokat a két szakaszból álló kiválasztási eljárás során, az I. és a II. pályázati szakaszban kellett megadni. Ezek szövegét az előterjesztés 2. melléklete tartalmazza.

Az I. pályázati szakasz során a pályázók technikai felkészültségét értékelték. Ez alapján döntött az UEFA Végrehajtó Bizottsága 2005. november 8-án az alábbi három pályázó támogatása és második pályázati szakaszba kerülése mellett: Horvátország-Magyarország, Lengyelország-Ukrajna és Olaszország. A II. pályázati szakaszban az elkészítendő pályázati követelményekben (pályázati könyv) megjelölt kérdésekre kellett 2006. március 31-ig választ adni, illetve a pályázati könyvben tett garancia- és kötelezettségvállalásokra vonatkozó igazolásokat kellett átadni. A pályázati könyv nyolc fejezetből állt: Általános feltételek, Politikai támogatás és jogi feltételek, Stadionok és egyéb kiszolgáló létesítmények, Szállás, Általános infrastruktúra és közlekedés, Marketing és médiajogok, Rend és biztonság és Finanszírozási kérdések.

A szükséges feladatok teljesítése érdekében a Kormány a 2117/2005. (VI. 23.) Korm. határozattal hozott döntést az UEFA EURO 2012 Magyarország és Horvátország által közösen benyújtandó pályázathoz szükséges állami szerepvállalásról, és felhatalmazta a belügyminisztert, hogy az UEFA előírásaiban foglalt, a pályázat érvényes beadásához szükséges nyilatkozatokat a Kormány nevében aláírja.

A kiválasztási eljárás során a pályázati anyag kötelező követelményeként előírt állami garanciák és kormányzati nyilatkozatok aláírása az érvényes pályázat elengedhetetlen feltétele volt. Az ezekben a garanciákban vállalt követelmények teljesítéséhez adott esetben megfelelő jogszabályalkotás is szükséges. A II. pályázati szakasz ütemezésének megfelelően 2006. október 31-ig meg kell küldeni az UEFA részére a megfelelően kitöltött Pályázati Szerződéseket a pályázó szövetségek aláírásával és a szükséges további garanciákkal ellátva, továbbá a pályázati feltételek teljesítése érdekében elfogadandó jogszabályok tervezetét. Az UEFA tájékoztatása szerint a pályázat sikerességéhez elegendő, de egyben szükséges is, hogy legalább az adott jogszabályok végleges tervezete – a törvényi szintű szabályok esetén a Kormány által elfogadott törvényjavaslat – eddig az időpontig rendelkezésre álljon.

Ennek megfelelően a 2086/2006. (IV. 28.) Korm. határozat 3. pontja felkéri az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a garanciavállalásokban foglaltak teljesítése érdekében a szükséges jogszabály-előkészítési feladatokat végezzék el, aminek határideje 2006. szeptember 30-a. 2006. június 6-án az UEFA EURO 2012 Tárcaközi Bizottság úgy döntött, hogy a garanciavállalásokban foglaltak teljesítése érdekében egy átfogó, közös előterjesztés helyett a jogalkotással érintett egyes tárcák külön, saját felelősségi körben készítik elő a jogszabálytervezeteket.

Ez az előterjesztés a pályázat 2., 12. és 13. garanciavállalásához kapcsolódik, az azokban foglalt, a szellemi tulajdonjogokat és a versenyjogot érintő feltételeknek kíván megfelelni.

Tekintettel arra, hogy az UEFA EURO 2012 megrendezésére kiírt pályázat eredményéről az UEFA 2006. december 8-án hoz végleges döntést, a törvényjavaslatot azzal érdemes az Országgyűlésnek benyújtani, hogy a törvényjavaslat részletes vita lefolytatása után annak zárószavazására ezen időpont után, a magyar-horvát pályázat eredményessége esetén kerüljön sor. Amennyiben a magyar-horvát közös pályázat nem lenne sikeres, úgy a Kormány a 2006. december 8-i döntés ismeretében a zárószavazás előtt a Házszabály 103. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényjavaslat visszavonását kezdeményezi.

II. Az előterjesztés előkészületének folyamata

Míg a 2. garanciavállaló nyilatkozatot az I. pályázati szakasz keretében írta alá a belügyminiszter, a 12. és 13. garanciavállaló nyilatkozat elfogadására a II. pályázati szakaszban került sor. Ezzel egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal (továbbiakban: MSZH) közösen elkészített egy előzetes szabályozási koncepciót, amelyet előzetes tájékoztatásként szintén csatoltak a II. szakasz pályázati dokumentációjához. A szöveg a Gazdasági Versenyhivatallal egyeztetve jött létre.

III. A garanciavállalások tartalma és a követelmények teljesítése

1. Az UEFA UEFA EURO 2012 rendezvénnyel kapcsolatos megjelölései döntően védjegyoltalomban részesülnek, míg az e rendezvénnyel kapcsolatban létrehozott egyéni, eredeti jellegű emblémák, jelképek, figurák szerzői jogi védelem alatt állnak.

Az UEFA biztosítani kívánja, hogy szellemi tulajdonjogait gyakorolhassa, és meg tudja akadályozni ezek jogosulatlan személyek által történő gyakorlását, különösen a házigazda országban. E tekintetben az UEFA elvárja, hogy a házigazda ország alkotmányával összhangban külön jogszabályok kerüljenek elfogadásra, melyek biztosítják az UEFA számára e jogokat, és tiltják minden ezt sértő cégnév, védjegy stb. bejegyzését, illetve használatát. Mivel e jogok leginkább a védjegyoltalom körébe tartoznak, ezért a magyar jogi szabályozás a UEFA EURO 2012-vel kapcsolatban a védjegyek és a földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. törvény (továbbiakban: Vt.) alapulvételével teljesíti az UEFA által támasztott azon követelményeket, amelyeket a magyar jog jelenleg nem ismer.

Az UEFA anyagi jogi, eljárási jogi és az ún. kalózmarketing körébe eső követelményeket támasztott. Az anyagi jogi követelmények olyan megjelölésekre is kiterjednek, amelyekre egyik szellemi tulajdonjogi törvény sem biztosítana védelmet, mivel azok nem teljesítik a védelemhez szükséges feltételeket. Ennek ellenére azonban az UEFA-nak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy ezek a megjelölések védelem alatt álljanak, és azokat más az UEFA EURO 2012-vel kapcsolatban az UEFA engedélye nélkül ne használhassa. Ezek az iparjogvédelmi oltalom már ismert, meglévő formáival nem védelmezhetők, ezért az UEFA által védeni kívánt megjelölések védelme érdekében célszerűnek mutatkozik egy sui generis jogot létrehozni. Ez annál is inkább szükségesnek mutatkozik, mert a 2006 nyarán Németországban megrendezésre került labdarúgó világbajnokság kapcsán a német legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a FIFA hasonló megjelölései a megkülönböztethetőség hiánya miatt nem részesülhetnek védjegyoltalomban. Ez a már lajstromozott, mintegy 850 védjegy oltalmát kérdőjelezte meg. A megjelölésekre biztosított sui generis védelem keletkezésére az UEFA által támasztott eljárási követelményeknek nem kell vonatkozniuk, mivel e védelem a törvény erejénél fogva, külön eljárás lefolytatása nélkül jön létre.

Az eljárási jogot érintő garanciák által megfogalmazott fő követelmények a gyorsított eljárásra vonatkoznak, amelynek keretében az UEFA jogait és bejelentéseit el kell bírálni. AZ UEFA továbbá olyan szervezeti keretek létrehozását követeli meg, amelyek segítségével ezeket a jogokat – pl. a jobb koordináció, a kijelölt személyek koncentrált működése révén – hatékonyabban tudja érvényesíteni.

A kalózmarketing kapcsán az UEFA hatékony fellépést követel meg minden olyan cselekménnyel szemben, amely az eseménnyel összefüggésben a gazdasági együttműködés vagy a reklám területén olyan kapcsolat látszatát kelti, amely ténylegesen nem áll fenn, és így kíván visszaélni az UEFA EURO 2012-nek adott publicitással.

A szabályozás tárgyát tekintve törvényi szintű szabályozás, jellegét tekintve pedig időben korlátozott szabályozás szükséges, azaz a törvény és így a speciális szabályok is az UEFA EURO 2012 befejezését követő meghatározott időszakot követően hatályukat vesztenék. Az UEFA számára biztosított külön szabályozást a kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény, mint amilyen az UEFA EURO 2012 is indokolja. Ezért ennek értelmében, továbbá a törvénytervezet és a Vt. viszonyának egyértelművé tétele érdekében a Vt. egy újabb paragrafussal egészül ki, amely lehetővé teszi, hogy ilyen eseménnyel összefüggő megjelölések oltalmára külön törvény eltérő rendelkezéseket tartalmazzon. Ami a jelen törvénytervezet Vt.-vel való viszonyát illeti, a sui generis jogot tartalmazó I. fejezet tekintetében a Vt. csak azokban az esetekben kerül alkalmazásra, amikor a törvény ezt kifejezetten kimondja. A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó II. fejezet tekintetében értelemszerűen a Vt. a háttérjogszabály, és attól csak az ebben a fejezetben meghatározott esetekben kell eltérni. A különös eljárási szabályok tehát csak a védjegybejelentések elbírálására vonatkoznak, a sui generis jog tekintetében a törvénytervezet – figyelemmel arra, hogy a sui generis jog nem lajstromozás útján, hanem a törvény erejénél fogva keletkezik – pusztán a bitorlással és a védjegyperrel kapcsolatban rendeli alkalmazni a Vt.-t.

2. 2. sz. garanciavállaló nyilatkozat a szellemi tulajdon védelméről, a Jogvédelmi Bizottságról, a jogok érvényre juttatásáról.

A pályázati eljárás I. szakaszában a pályázók kötelesek voltak az adott ország kormányzatától garanciát beszerezni arra vonatkozóan, hogy a meghatározott „nevek és egyéb szellemi tulajdonjogok” (amelyekről az UEFA külön közleményben tájékoztatta a pályázókat) az adott országban oltalom alá helyezhetőek a védjegyoltalomra és a szerzői jogra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján.

Ezt a külön közleményt, melyet az előterjesztés 3. melléklete tartalmaz, az UEFA 2005. február 28-án juttatta el a pályázó országoknak. Ebben tételesen felsorolták azokat a megjelöléseket, amelyekre az UEFA számára biztosított oltalomnak ki kell terjednie. Ezeket a törvénytervezet melléklete tartalmazza, azzal, hogy a törvénytervezet kimondja, hogy ezen megjelölések e törvény erejénél fogva részesülnek védelemben. Ezt a védelmet a törvénytervezet különleges védelemként határozza meg, anélkül azonban, hogy ezeket egy összefoglaló név alatt külön jogként definiálná. A tervezett horvát szabályozás ez utóbbi megoldást követi (az „EURO 2012 jog” kifejezést használja a megjelölések külön védelmének elnevezésére), a két szabályozás azonban eredményében nem különbözik egymástól.

Mivel a különleges védelem egy szervezet számára csak kivételes esetben, kiemelkedő nemzetközi eseménnyel összefüggésben képzelhető el, ezért a különleges védelmet csak az esemény alatt, illetve az azt megelőző szükséges előkészületi időben és az esemény befejezését követő korlátozott időszakra kell biztosítani. Így ezen időszakhoz igazodik a különleges védelmet szabályozó törvény hatálya; ugyanakkor ki kell mondani, hogy a különleges védelem – szemben más szellemi tulajdonjogokkal – megszűnik, amikor a törvény hatályát veszti. Hasonlóképpen, az UEFA számára biztosított eljárási eltérések időtartama is korlátozott. Ez azonban nem érinti az UEFA jogát arra, hogy az iparjogvédelem általános szabályai szerint egyéb szellemi alkotásaira, megjelöléseire iparjogvédelmi oltalmat szerezzen, illetve, hogy szellemi alkotásain szerzői jog álljon fenn, és nem befolyásolja ezen jogok tartamát sem.

Amellett, hogy ki kell mondani, hogy a különleges védelem jogosultja az UEFA, szükséges meghatározni azt is, hogy ennek a jogosultságnak mi a tartalma. Ennek meghatározására az analógia miatt a Vt. ad alapot. A Vt. 12. §-a szabályozza a védjegyoltalom tartalmát. Ennek releváns részeit ismétli meg a törvénytervezet a különleges védelem kapcsán, amikor pozitív megfogalmazásként kimondja, hogy az UEFA-nak kizárólagos joga van a megjelölések használatára, majd megállapítja e jog „negatív” tartalmát is, miszerint az UEFA ez alapján a kizárólagos jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül használ olyan jelzést, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a védett megjelölésekkel. A különleges védelem sem indokolja azonban, hogy annak, ugyanúgy, mint a védjegyoltalomnak, ne legyenek korlátai, illetve rá ne vonatkozzon ugyanúgy a jogkimerülés. Ezt a tervezet a Vt. megfelelő 15. és 16. §-ára való utalással oldja meg.

Mivel a különleges védelem tárgyát képező megjelölések kívül esnek az iparjogvédelmi oltalom és a szerzői jogi védelem határain, ezért szükséges harmadik felek számára a különleges védelem bevezetése előtt már jóhiszeműen megszerzett jogaik biztosítása. Ki kell azonban azt is mondani, hogy a Vt. 5. §-a (1) bekezdése b) pontjának analógiájára a különleges védelem is alapot adhat arra, hogy egy megjelölés ne részesülhessen védjegyoltalomban, amennyiben a különleges védelem a korábbi elsőbbségű védjegybejelentés benyújtása előtt fennállt. Természetesen e körben is figyelembe kell venni a törvénytervezet 2. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon feltételt, miszerint a különleges védelem a törvénytervezet mellékletében felsorolt megjelölésekre kizárólag az UEFA EURO 2012-vel összefüggésben alkalmazandó.

Mivel a különleges védelmet olyan eseménnyel kapcsolatban szükséges bevezetni, amely a nyilvánosságot nagymértékben érinti és érdekli, ezért szükséges ezekre a megjelölésekre is a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 37. §-ának analógiája alapján azt lehetővé tenni, hogy a különleges védelem ne gátolja az eseménnyel kapcsolatos tájékoztatást, az arról való híradást és ismertetést, ide nem értve a labdarúgó-mérkőzések közvetítését. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tájékoztatás még közvetve se szolgáljon reklámozási célokat.

A védelem érvényesítésének hatékonysága érdekében a törvénytervezet a Vt. 27. §-a (1) bekezdésének analógiájára meghatározza, hogy mi tekinthető a különleges védelem megsértésének: mindaz, ami a különleges védelem által biztosított fentebb ismertetett kizárólagos jogot megsérti. A törvénytervezet továbbá a Vt. megfelelő fejezeteire történő utalással határozza meg, hogy melyek az ilyenkor támasztható polgári jogi igények, és mely szabályok vonatkoznak a kizárólagos jog megsértése esetén indított perekre. A polgári jogi jogérvényesítés lehetősége akkor lesz teljes, ha alkalmazni rendeljük a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. §-át és 187. §-ának (1) bekezdését is.

3. A 12. és a 13. garanciavállaló nyilatkozatok által támasztott követelmények eljárási jellegűek, a hatályos jogszabályokban foglaltakhoz képest gyorsított eljárást, illetve kérelemre történő eljárás helyett hivatalból való eljárást tesznek szükségessé a védjegybejelentésekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően ezek a követelmények nem vonatkoznak a 2. garanciavállalás keretében létrehozott sui generis jog létrejöttére. Ezek a kötelezettségvállalások alapvetően a MSZH eljárását érintik.

4. A 12. garancia a) pontja értelmében ki kell jelölni az UEFA EURO 2012-vel kapcsolatos bejelentések, illetve felszólalások intézéséért felelős elbírálókat, külön vizsgáló csoportot kell létrehozni. Az UEFA által a pályázati időszakban adott tájékoztatás szerint e vizsgálócsoportot legkésőbb az Európa-bajnokságot 3 évvel megelőzően kell létrehozni, tekintettel arra, hogy az UEFA vonatkozó védjegybejelentéseinek száma is vélhetően ettől az időszaktól nő meg jelentős mértékben.

Ez az MSZH szervezetén belül megoldható igazgatási, szervezési intézkedésekkel, a külön vizsgáló csoport kijelöléséhez külön jogszabályalkotás nem szükséges. A külön vizsgáló csoport munkaszervezési intézkedésként történő létrehozása ugyanakkor önmagában nem biztosítja az UEFA-bejelentések intézésével összefüggő többletfeladatok ellátását az MSZH jelenlegi létszámkerete mellett: biztosítani kell tehát a költségvetési fedezetet a feladat elvégzéséhez szükséges számú ügyintéző alkalmazása érdekében. Az UEFA EURO 2012 Tárcaközi Bizottság 2006. június 6-ai döntése értelmében a pályázat elnyerése esetén a költségekről a sportügyekért felelős miniszter az érintett minisztériumokkal együttműködve készít előterjesztést 2006. december 15-ig a 2007-2013 közötti években felmerülő, az UEFA EURO 2012 rendezésével összefüggésben a központi költségvetést terhelő kiadások ütemezésére vonatkozóan.

5. A 12. garancia b) pontja értelmében az UEFA EURO 2012-t megrendező országnak biztosítania kell, hogy az UEFA EURO 2012-vel kapcsolatos bejelentéseket gyorsított eljárásban, legfeljebb a bejelentés napjától számított hat hónapos határidőn belül elintézzék.

A Vt. 64/A. §-ának (1) bekezdése szerint gyorsított eljárásra a hatályos szabályok szerint csak akkor van lehetőség, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban az MSZH-nál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. Emellett a Vt. 64/A. §-ának (1) bekezdése szerint gyorsított eljárás csak a bejelentő erre irányuló kérelme alapján folytatható le, amelyért a Vt. 64/A. §-ának (2) bekezdése szerint külön díjat kell fizetni; a gyorsított eljárás iránti kérelem díja – a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet 11. §-ának (5) bekezdése értelmében – a védjegybejelentés díjával megegyező összeg.

A hat hónapos határidő betartása érdekében a törvénytervezet kimondja, hogy az UEFA által benyújtott védjegybejelentés meghirdetéséről az MSZH két hónapon belül gondoskodik. Erre azért van szükség, mert a meghirdetés után három hónap áll rendelkezésre, hogy bárki a meghirdetett védjegy ellen felszólalással éljen. A két hónapos határidő megtartásától el lehet tekinteni, ha a meghirdetést megelőző vizsgálatok során (védjegybejelentés benyújtását követő vizsgálat (Vt. 55-56. §-ok), alaki vizsgálat (Vt. 59. §), érdemi vizsgálat hivatalból (Vt. 61. §)) a bejelentőt hiánypótlásra kellett felhívni. Az eljárás meggyorsítása érdekében a törvénytervezet kimondja, hogy szemben a Vt. 41. §-ának (2) bekezdésében előírt legalább harmincnapos hiánypótlási határidővel, az UEFA részére 15 napos határidő is megállapítható. Az MSZH a meghirdetés iránt két hónapon belül intézkedik akkor is, ha ennek nincs akadálya az UEFA kellő időben benyújtott hiánypótlása alapján. Az MSZH a meghirdetésig a korábbi jogok feltárása érdekében kutatást végez. A Vt. 61/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a kutatási jelentés megküldésétől legalább egy hónapnak kell eltelnie a meghirdetésig. Az UEFA tekintetében a törvénytervezet ezt a határidőt is lerövidíti, amikor kimondja, hogy védjegybejelentés a kutatási jelentés megküldésétől számított egy hónap elteltét megelőzően is meghirdethető. Egyebekben a Vt.-nek a védjegy lajstromozására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A MSZH részére követelményként támasztott hathónapos határidővel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az kizárólag az MSZH által hivatalból végzett vizsgálatok befejezésére értendő. Nem zárható ugyanis ki, hogy a Vt. 61/B-61/H. §-ainak megfelelően harmadik fél felszólalással éljen, amely további érdemi vizsgálatot, esetleges szóbeli tárgyalást von maga után. A felszólalás a védjegybejelentési eljárás ellenérdekű fél részvételével zajló szakasza, amelynek során az ügyfélként eljáró ellenérdekű harmadik személy eljárásvitelére nem vállalható garancia. A harmadik személyek számára biztosított eljárási jogosítványokat nem érintheti az UEFA számára biztosított kedvezményes elbánás (a fegyveregyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeinek figyelmen kívül hagyása alkotmányos aggályokat vetne fel).

6. A 12. garancia c) pontja értelmében az UEFA által a saját bejelentésével, lajstromozásával vagy oltalom alatt álló más jogával ütközőnek vélt bármely bejelentéssel vagy lajstromozással szemben benyújtott valamennyi felszólalást, illetve törlési kérelmet gyorsított eljárásban kell elintézni.

A Vt. hatályos szabályai felszólalás tekintetében nem teszik lehetővé a gyorsított eljárást. Törlési kérelem tekintetében pedig a Vt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a gyorsított eljárás csak kérelemre rendelhető el. Mivel az UEFA mindkét esetben a hivatalból való gyorsított eljárást követeli meg, ezért mind a felszólalás, mind a törlési eljárás tekintetében e vonatkozásban a Vt.-hez képest speciális szabályt kell alkotni. A törvénytervezet mindkét esetben alkalmazni rendeli a gyorsított törlési eljárás szabályai közül a Vt. 73/A. §-ának (6) bekezdésében szabályozott határidőkre vonatkozó rendelkezéseket, kizárva ezzel ezen § többi rendelkezésének használatát, így biztosítva, hogy az UEFA mentesüljön a felszólalás és a törlési eljárás gyorsított lefolytatásáért fizetendő külön díj alól, amelyet az UEFA szintén követelményként támasztott [12. garancia e) pont].

7. A 12. garancia d) pontjának megfelelően biztosítani kell, hogy az MSZH figyelemmel kísérje a szellemi tulajdonjog lajstromozására irányuló valamennyi hozzá beérkező bejelentést annak érdekében, hogy gyorsan azonosítsa az UEFA valamely bejelentésével vagy lajstromozásával ütköző bejelentéseket, és az ilyen bejelentéseket az UEFA fellépése nélkül elutasítsa.

A hatályos védjegyjog ilyen szabályt nem tartalmaz, mivel nem ad lehetőséget korábbi védjegyjoggal ütköző bejelentés hivatalból történő elutasítására. A korábbi jogok, illetve bejelentések lajstromozást kizáró okként történő figyelembevételére a felszólalás intézménye szolgál, amely kizárólag kérelemre induló eljárás. Ezért a törvénytervezet a hivatalból folytatott érdemi vizsgálatot kiterjeszti, és elrendeli, hogy annak keretében az MSZH vizsgálja meg azt is, hogy a más által bejelentett, védjegyként oltalmazni kívánt megjelölés nem ütközik-e a különleges védelem által biztosított kizárólagos joggal, illetve az UEFA korábbi védjegyével vagy védjegybejelentésével. Az érdemi vizsgálat e speciális szabályai alapján lehetőség nyílik arra, hogy az így kiszűrt védjegybejelentést az MSZH az UEFA felszólalása nélkül hivatalból elutasítsa, ez azonban nem érinti az UEFA jogát arra, hogy maga felszólaljon.

8. A 12. garancia e) pontja kormányzati felelősségvállalást kíván meg arra nézve, hogy az UEFA mentesül a 12. garancia a)–d) pontjainak bármelyike vonatkozásában felmerülő rendkívüli költségek alól.

Az ebben a garanciában támasztott követelmény csak a különleges elbánások (gyorsított eljárás, felszólalás alapjául szolgáló jog hivatalból történő figyelembevétele) ellentételezéseként az UEFA által fizetendő külön díjakra terjed ki. A megkívánt mentesség ennek értelmében nem vonatkozik az UEFA által benyújtott védjegybejelentésekre, felszólalásokra, illetve törlési kérelmekre megállapított rendes díjra. Az UEFA által megkívánt kivételes eljárásokért a hatályos jogszabályok szerint külön díjat kell fizetni. Az MSZH előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet jelenleg azonban nem tesz lehetővé mentességet a szóban forgó díjak esetében. Ezért az UEFA-t a törvénytervezet mentesíti ezen díjak megfizetése alól úgy, hogy a Vt. külön díjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását kizárja.

9. A 13. garancia a) pontja megkívánja egy Jogvédelmi Bizottság létrehozását, melyben részt vesznek a hatáskörükben érintett államigazgatási szervek vezető beosztású tisztviselői.

A Jogvédelmi Bizottság feladata biztosítani az UEFA szellemi tulajdonának védelmére, a kalózmarketing és a jegyekkel történő visszaélés megakadályozására létrehozott jogszabályok érvényesítését, valamint azt, hogy az ilyen tevékenységeket kellő módon szankcionálják. A bizottság hatáskörébe alapvetően az érintett hatóságok tevékenységének koordinálása, az UEFA jogainak védelme terén a jogszabályok végrehajtásának szervezése tartozna, döntési jogosultság nélkül.

A Jogvédelmi Bizottságnak várhatóan tagja lesz az MSZH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a rendőrség, az ügyészség és a fogyasztóvédelem vezető beosztású tisztviselője, valamint az UEFA, a rendezvényszervező cég és a házigazda szövetség képviselői. A képviselők személyéről a Kormány az érintett szervekkel és az UEFA-val egyeztetve dönt majd.

Az UEFA tájékoztatása szerint a Jogvédelmi Bizottság létrehozásának nem közvetlenül az UEFA EURO 2012 megrendezési jogának elnyerését követően, hanem egy későbbi időszakban, de legkésőbb az eseményt 3 évvel megelőzően kell megtörténnie. Ezért a törvénytervezet a Jogvédelmi Bizottság felállítását egy, a későbbiekben elfogadandó kormányrendeletre utalja.

10. A 13. garancia b) pontja felelősségvállalást kíván meg arra nézve, hogy a Magyar Kormány az UEFA és az UEFA EURO 2012 kereskedelmi érdekeinek védelme céljából megtesz minden szükséges intézkedést a vámra és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok, valamint az UEFA szellemi tulajdonának védelmére, továbbá a kalózmarketing és a jogellenes jegyárusítási tevékenységek tilalmazására elfogadott valamennyi külön jogszabály érvényesítése érdekében.

Általánosságban erről a garanciapontról elmondható, hogy a hatályos magyar jogszabályok képesek biztosítani az UEFA által kért jogvédelmet, különösen, ami az UEFA EURO 2012-vel összefüggő szellemi tulajdonának megsértésére vonatkozó tilalmakat illeti.

A jogellenes jegyárusítással kapcsolatos külön követelményeket a 14. garancia tartalmazza: a jegyek mindenkor az UEFA, más kibocsátó esetén pedig annak a tulajdonában maradnak; tilos a megvásárolt jegyek eladása, más módon történő átruházása, vagy az eladás, illetve az átruházás céljára történő felkínálás; továbbá tilos a jegyeket engedéllyel nem rendelkező személyeknek kereskedelmi célokra felhasználniuk. Ezen követelmények teljesítése nem igényel jogalkotást, elegendő, ha a követelményeket a belépőjegyeken általános szerződési feltételként feltüntetik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény értelmében ugyanis a mérkőzésekre szóló belépőjegyeken általános szerződési feltételként fel kell tüntetni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit. Ilyen esetben a nézők a jegy megvásárlásával automatikusan kötelezettséget vállalnak arra, hogy a követelményeket betartják. Ellenkező esetben az UEFA megtagadhatja a belépést attól a jegybirtokostól, akinek cselekményei megsértik az általános szerződési feltételeket, illetve kizárhatja az ilyen jegybirtokosokat a stadionból. A jegyárusítással kapcsolatos kérdésnek a 13. garanciapontban történő említése azt hivatott biztosítani, hogy a fenti garanciák hatékonyan érvényesüljenek. Erre természetesen az Európa-bajnokságra tekintettel létrehozandó új intézményi struktúrák (Jogvédelmi Bizottság, vezető beosztású kapcsolattartó személy) a szellemi tulajdonjogok védelme és a kalózmarketing megakadályozása mellett, vagy azokkal együtt ugyanúgy lehetőséget biztosítanak.

Az UEFA és az UEFA EURO 2012 kereskedelmi érdekeinek védelméről a következő mondható el:

Egyrészt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) kimondja, hogy tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Másrészt az egyes külön törvények az UEFA követelményei szerint a kalózmarketing körébe eső egyes lehetséges cselekményeket külön is tilalmazzák és szankcionálják. Ide tartoznak különösen a Vt.-nek a védjegyoltalom tartalmára és a bitorlására vonatkozó rendelkezései, továbbá a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozó rendelkezései.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek az áru hamis megjelölésére, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére, az iparjogvédelmi jogok megsértésére vonatkozó szakaszai, illetve az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek az áru hamis megjelölésére és az iparjogvédelmi jogok megsértésére vonatkozó szakaszai szintén irányadók. Az előbbieken túl külön rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVII. törvény (Reklámtv.), így különösen a megtévesztő reklám tilalmára vonatkozó szakasza.

A magyar szabályozást erősíti és kiegészíti a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi normaként Magyarországon is érvényesülő, az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK tanácsi rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 1891/2004/EK tanácsi rendelet, amelyekhez az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet kapcsolódik. E jogszabályok a szellemi tulajdonjogokat sértő árukkal szemben alkalmazandó szankciókat és a vámhatóság eljárási szabályait határozzák meg.

Az UEFA által e körben támasztott követelmények közül egyesek (így különösen a hivatalos helyszínek közelében az utcai árusítás megakadályozása, illetve tilalma) az illetékes önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, mivel a közterület használatát az önkormányzat rendeletben szabályozza. Így e tekintetben a szükséges garanciák vállalása, a szükséges önkormányzati rendeletek megalkotása adott esetben az érintett önkormányzatok feladata.

Az UEFA jogainak védelme, az esetleges jogsértések megakadályozása, az azok elleni fellépés, a megkívánt tilalmak érvényesítése, adott esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok hivatalbóli eljárása tekintetében általánosságban az mondható el, hogy néhány kivételtől eltekintve (ilyenek pl. a büntetőjogi, illetve szabálysértési tényállásokban jelzett cselekmények) a hatályos szabályozás szerint alapvetően a jogaiban megsértett jogosult fellépésére, kérelmére van szükség a hatóság eljárásához (így különösen az egyes szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó törvényekben említett bitorlás esetében vagy a Tpvt.-t sértő magatartások esetén). Egyes esetekben az eljárás mind kérelemre, mind pedig hivatalból is megindítható (pl. a Reklámtv.-be ütköző magatartások esetén). Az eljáró hatóságok köre is változó.

Alapvetően a jogosult a bíróságtól kérhet jogvédelmet (jellemzően azokban az esetekben, ahol az eljárás kérelemre indítható meg), a perre pedig legtöbb esetben a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre, illetve az egyes hivatkozott jogszabályokban meghatározott esetekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A Reklámtv.-be ütköző magatartások esetén főszabályként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Reklámtv. 7. §-ába vagy 7/A. §-ába ütköző magatartások esetén pedig a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el. A fentebb említett büntetőjogi tényállások esetében a Vám- és Pénzügyőrség jár el nyomozóhatóságként, a szabálysértési ügyekben pedig főszabályként a helyi önkormányzati (a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) jegyző jár el. Szintén a Vám- és Pénzügyőrség jár el az 1383/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott esetekben, főszabályként szintén kérelemre, illetve a 1383/2003/EK rendelet 4. cikke szerinti esetekben – korlátozott jogkörökkel és a jogosult utólagos kérelmétől függően – hivatalból.

Az említett jogszabályokban meghatározott szankciók szintén sokrétűek. Főszabályként a jogosult minden esetben érvényesítheti polgári jogi kártérítési igényét, emellett egyéb külön követelésekkel is élhet a vonatkozó jogszabályok szerint (így pl. kérheti a bíróságtól a bitorlás/ jogsértés tényének megállapítását, a jogsértő magatartástól való eltiltást, kérheti, hogy a bitorló/ jogsértő szolgáltasson adatot a bitorlással/jogsértéssel érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról, követelheti, hogy a bitorló/jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, kérheti a bitorlással/jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, végül követelheti a kizárólag vagy elsősorban a bitorlásra/jogsértésre használt eszközök és anyagok, a bitorlással érintett termékek, illetve csomagolóanyagok lefoglalását).

A hatályos jogszabályok már most több külön rendelkezést tartalmaznak az ilyen eljárások soron kívül, gyorsítottan való lefolytatása, egyes eljárási feltételek (így pl. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti ideiglenes intézkedések feltételeinek) könnyítése érdekében, ugyanakkor az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény 2006. április 15-én hatályba lépett rendelkezései (amelyek a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálják) az ilyen perek és a vonatkozó bírósági végrehajtási eljárás (így különösen pl. az ilyen ügyekben a biztosítási intézkedések alkalmazásának) szabályait a jogosultak érdekeinek még hatékonyabb és gyorsabb védelme érdekében tovább erősítik.

Az UEFA által a jogai védelme érdekében megkívánt kormányzati cselekvés természetesen nem ütközik akadályba azokban az esetekben, amikor a hatályos szabályok szerint lehetőség van az illetékes hatóság hivatalbóli eljárására. A hatékony jogérvényesítés érdekében sor kerül majd a hatóságok eljárásának szorosabb koordinálására és az UEFA jogait sértő cselekmények célzott figyelésére, ami külön jogszabályi rendelkezések nélkül is biztosítható a Jogvédelmi Bizottság működésével.

Az UEFA által a jogérvényesítésre helyezett hangsúly és annak kényessége miatt az előterjesztők a fentiek ellenére elengedhetetlennek tartják, hogy a szponzorálási szerződések sérelmét jelentő esetleges visszaélések elleni fellépésre a törvénytervezet rendelkezést tartalmazzon. A kalózmarketing során tanúsított magatartások elvi jelleggel ugyan a tisztességtelen piaci magatartás általános tilalma alá vonhatók, az UEFA által megkívánt hatékony jogérvényesítés érdekében mindazonáltal szükségesnek mutatkozik a kalózmarketingnek a versenyjog eszközeivel és a jogvédelmet könnyítő módon történő tiltása.

Ezek alapján a törvénytervezet a Tpvt. 2. §-át rendeli alkalmazni azokban az esetekben, ha valaki bármely módon azt a látszatot kelti, hogy szerződéses, kereskedelmi, szervezeti vagy pénzügyi támogatási – különösen szponzorálási szerződéses – kapcsolatban áll az UEFÁ-val, illetve az UEFA EURO 2012-vel. Ez azonban nem adhat alapot az UEFA-nak arra, hogy másnak megtiltsa, hogy saját nevét vagy címét, az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést, továbbá védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, használja (Vt. 15. §), és az őt megillető szerzői és iparjogvédelmi jogait gyakorolja, illetve az eseményről tájékoztasson.

IV. Költségvetési hatások

A törvénytervezetben eszközölt intézkedések az MSZH-ra egyfelől többletköltségeket rónak, másfelől az UEFA egyes költségek alóli mentesítése miatt az MSZH számára bevételkiesést is okozhatnak. E költségek természetesen időben elosztva, eltérő – az Európa-bajnoksághoz időben közeledve fokozódó –mértékben és intenzitással jelentkeznek. Az MSZH-t érintő költségek tekintetében fontos kiemelni, hogy a szóba jövő eljárások természetére való tekintettel, elsősorban a védjegybejelentések miatt, a költségek – még ha kisebb mértékben is – már egy korai fázisban is felmerülhetnek.

A 2086/2006. (IV. 28.) Korm. határozat 4. pontja felhívja az érintett minisztereket, hogy az UEFA EURO 2012-re vonatkozó rendezési jog elnyerése esetén a 2007-2013 közötti években a tárca éves költségvetésében a szükséges kiadások tervezéséről gondoskodjanak. Ugyanennek a Korm. határozatnak az 5. pontja felhívja a belügyminisztert (önkormányzati és területfejlesztési miniszter), hogy az UEFA EURO 2012-re vonatkozó rendezési jog elnyerése esetén az érintett minisztériumokkal együttműködve készítsen előterjesztést a 2007-2013 közötti években felmerülő, az UEFA EURO 2012 rendezésével összefüggésben a központi költségvetést terhelő kiadások ütemezésére vonatkozóan. Az utóbbinak határideje 2006. december 15. Ennek megfelelően a jelen előterjesztés várható költségvetési hatásait is – az Európa-bajnokság megrendezésével összefüggő egyéb várható költségvetési terheket ez utóbbi előterjesztés fogja részletesen tartalmazni.

Ezzel összhangban az UEFA EURO 2012 Tárcaközi Bizottság 2006. június 6-ai ülésén döntés született arról, hogy a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára levélben felkéri a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárát, hogy a Pénzügyminisztérium 2006. június 20-ig állítson össze egy, az előterjesztés szerkezetét meghatározó, általános rendezőelveket tartalmazó szempontrendszert, amely az érintett tárcáknak és önkormányzatoknak iránymutatást nyújt költségterveik elkészítéséhez. Ezt a szempontrendszert azonban mindeddig az érintett tárcák hivatalosan még nem kapták kézhez. Az UEFA-nak benyújtandó pályázat összeállítása kapcsán mindazonáltal az MSZH elkészített egy előzetes költségkalkulációt, amelyet a Nemzeti Sporthivatal is előzetesen megkapott. Ezt az előzetes költségkalkulációt – tájékoztató jelleggel – a jelen előterjesztés 4. melléklete tartalmazza.

HATÁROZATI JAVASLAT

1. A Kormány elfogadja a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához kapcsolódóan az iparjogvédelemre és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó külön szabályokról szóló törvényről szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletét képező törvénytervezet törvényjavaslatként történő benyújtását az Országgyűléshez azzal, hogy a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása után annak zárószavazására az UEFA-nak az UEFA EURO 2012 megrendezésére vonatkozó pályázatról való 2006. december 8-ai döntését követően, a magyar-horvát pályázat eredményessége esetén kerüljön sor. A törvényjavaslat előadójául a Kormány az igazságügyi és rendészeti minisztert jelöli ki.

2. A Kormány felkéri az igazságügyi és rendészeti minisztert és az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy a törvényjavaslatot és annak angol nyelvű fordítását a Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével 2006. október 31-ig küldje meg az UEFA részére.

1. melléklet

2006. évi …. törvény

a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához kapcsolódóan az iparjogvédelemre és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó külön szabályokról

Az UEFA által 2012-ben megrendezésre kerülő Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójára vonatkozó, Horvátországgal közösen elnyert pályázat végrehajtásának kiemelt nemzetközi és nemzetgazdasági jelentőségére és az UEFA rendezvényhez fűződő jogos érdekeinek védelmére tekintettel, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

A 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához kapcsolódó megjelölések védelme

1. §

A 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához (a továbbiakban: Európa-bajnokság) kapcsolódó, a mellékletben felsorolt megjelölések (a továbbiakban: megjelölések) a 2. § rendelkezései szerint – e törvény erejénél fogva – külön védelemben részesülnek (a továbbiakban: különleges védelem).

2. §

(1) A megjelöléseket megillető különleges védelem jogosultja az Európai Labdarúgó-szövetségek Egyesülete (Union of European Football Associations; a továbbiakban: UEFA).

(2) A különleges védelem e törvény hatálybalépésének napján keletkezik, és azon a napon szűnik meg, amikor e törvény hatályát veszti.

(3) A különleges védelem alapján az UEFA-nak kizárólagos joga van a megjelölések Európa-bajnoksággal összefüggő használatára. E kizárólagos használati jog alapján az UEFA bárkivel szemben felléphet, aki az Európa-bajnoksággal összefüggésben engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a megjelölések bármelyikével azonos, illetve olyan jelzést (különösen árujelzőt vagy szimbólumot), amelyet a fogyasztók a megjelölések bármelyikével összetéveszthetnek a megjelölés és a jelzés azonossága vagy hasonlósága miatt. E kizárólagos használati jogra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 12. §-ának (3) bekezdését és 15–16. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

(4) A különleges védelem alapján az UEFA nem tilthat el mást attól, hogy – a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel összhangban –

a) az őt megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogi védelemből, illetve jóhiszeműen megszerzett iparjogvédelmi oltalomból eredő jogait gyakorolja;

b) az Európa-bajnokság eseményeiről tájékoztasson vagy az ilyen tájékoztatást a nyilvánossághoz közvetítse, feltéve, hogy az nem szolgál közvetlen vagy közvetett reklámozási célokat.

(5) A különleges védelmet megsérti, aki a (3) bekezdésben foglaltak megsértésével a megjelölések bármelyikét jogosulatlanul használja. A különleges védelem megsértése esetén támasztható polgári jogi igényekre és az ilyen jogsértés miatt indított perekre a Vt. V. és XII. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a különleges védelem megsértése miatt indított perekben meghatalmazottként eljárhat az adott megjelölésnek az UEFA által erre feljogosított használója is. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. §-ának és 187. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában védjegybitorláson a megjelölések e törvény szerinti védelmének megsértését is érteni kell.

(6) A különleges védelem nem érinti az UEFA jogát arra, hogy megjelöléseire, illetve szellemi alkotásaira – a külön törvényekben meghatározott feltételekkel – iparjogvédelmi oltalmat szerezzen, továbbá nem érinti az UEFÁ-t megillető szerzői jogi vagy kapcsolódó jogi védelmet.

II. fejezet

A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések

3. §

A Vt. 5. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában más korábbi iparjogvédelmi jogán a különleges védelmet is érteni kell.

4. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az UEFA által benyújtott védjegybejelentés meghirdetése iránt az elismert bejelentési naptól számított két hónapon belül intézkedik, kivéve, ha a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni

a) a védjegybejelentés benyújtását követő vizsgálat során (Vt. 55–56. §-ok);

b) a védjegybejelentés alaki vizsgálata során (Vt. 59. §); vagy

c) a védjegybejelentés hivatalból történő érdemi vizsgálata során (Vt. 61. §).

(2) Az UEFA által benyújtott bejelentésekre az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegy lajstromozására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított egy hónap elteltét [Vt. 61/A. § (1) bek.] megelőzően is;

b) a Vt. 41. §-ának (2) bekezdésétől eltérően az UEFA részére a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető.

5. §

(1) A Vt. 61. §-ának (2) bekezdésétől eltérően a Magyar Szabadalmi Hivatal által végzett érdemi vizsgálat arra is kiterjed, hogy

a) a megjelölés nem ütközik-e a különleges védelembe;

b) a megjelölés nem ütközik-e az UEFA korábbi védjegyével (Vt. 4. §).

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az UEFA által benyújtott felszólalás gyorsított elbírálását hivatalból rendeli el. A felszólalás gyorsított elbírálására a Vt. 73/A. §-a (5) bekezdését és (6) bekezdésének a)–b) pontjait megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a törlési kérelmet az UEFA nyújtja be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított törlési eljárást hivatalból rendeli el. Az ilyen gyorsított törlési eljárásra a Vt. 73/A. §-ának kizárólag az (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegybejelentés felszólalás alapján történő érdemi vizsgálatára, illetve a törlési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. fejezet

A tisztességtelen verseny tilalmára és a reklámtilalmakra vonatkozó különös rendelkezések

6. §

(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. §-a alkalmazásában tisztességtelen gazdasági verseny tilalmába ütköző magatartást tanúsít az is, aki – anélkül, hogy erre jogosult lenne –

a) azt a látszatot kelti, hogy áruja, szolgáltatása vagy személye szerződéses, kereskedelmi, szervezeti vagy pénzügyi támogatási – különösen szponzorálási szerződéses – kapcsolatban áll az UEFÁ-val, illetve az Európa-bajnoksággal;

b) olyan árut vagy szolgáltatást kínál fel vagy értékesít, illetve nyújt, amellyel kapcsolatban az a) pontban meghatározott látszatot kelti;

c) az Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európa-bajnokság helyszínein és e helyszínek környezetében (ideértve különösen a stadionokat, a stadionokat övező és egyéb köztereket, továbbá a vasúti és buszpályaudvarokat, a repülőtereket és az ehhez hasonló nyilvános területeket), illetve az azok feletti légtérben olyan nyilvános eseményt vagy csoportos cselekvést szervez, illetve abban közreműködik, amely vagy amelynek során az abban résztvevők az általuk viselt ruházat, illetve a maguknál tartott tárgyak (pl. szórólapok, kitűzők, zászlók) vagy más hasonló eszközök révén az a) pontban meghatározott látszatot keltik.

(2) Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek a tisztességtelen gazdasági verseny tilalmába ütköző magatartásnak a természetes személy által az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt, jóhiszeműen végzett cselekmények.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a Tpvt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a Vt. 15. §-át, valamint e törvény 2. §-ának (4) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

7. §

(1) E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba, és a 8. § kivételével 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2) E törvény II. fejezetét az UEFA által e törvény hatálybalépést követően benyújtott felszólalásokra, valamint azokra az eljárásokra kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően indulnak.

(3) A különleges védelem megsértése miatti eljárásokban [2. § (5) bek.] a különleges védelem tartalma, korlátai, terjedelme és megsértése tekintetében a cselekmények elkövetésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

8. §

A Vt. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

„118/A. §

E törvény rendelkezéseit a kiemelkedő jelentőségű nemzetközi eseménnyel összefüggő megjelölésekre a külön törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

9. §

Az e törvényben szabályozott, valamint a külön törvények alapján iparjogvédelmi oltalom, illetve szerzői vagy kapcsolódó jogi védelem alá tartozó, az Európa-bajnoksággal összefüggő jogok hatékony érvényesítésének elősegítése, valamint az e jogok megsértése esetén hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységének összehangolása céljából az Európa-bajnokságot három évvel megelőzően a Kormány az érintett hatóságok és a házigazda városok képviselőiből, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség, az UEFA és az UEFA által az Európa-bajnokság megrendezésére létrehozott rendezvényszervező társaság képviselőiből álló Jogvédelmi Bizottságot hoz létre.

10. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európa-bajnoksággal összefüggően a jogérvényesítést támogató Jogvédelmi Bizottság létrehozását, összetételét, valamint feladat- és hatáskörét rendelettel szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap Debrecen, Győr, Székesfehérvár város önkormányzatának képviselő-testülete, valamint Budapesten – az érintett kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével – a fővárosi közgyűlés, hogy a 6. § (1) bekezdése c) pontjában megjelölt helyszíneket, illetve érintett közterületeket illetékességi területén rendeletben határozza meg.

Melléklet

a 2012. évi UEFA EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság döntő fordulójához kapcsolódó egyes iparjogvédelmi és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával összefüggő szabályokról szóló 2006. évi …. törvényhez

A törvény 1. §-ában említett – különleges védelemben részesülő – megjelölések a következők:

1. a „MAGYARORSZÁG” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

2. a „HORVÁTORSZÁG” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

3. a „BUDAPEST” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

4. a „DEBRECEN” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

5. a „GYŐR” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

6. a „SZÉKESFEHÉRVÁR” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

7. az „ESZÉK” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

8. a „RIJEKA” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

9. a „SPLIT” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

10. a „ZÁGRÁB” és a „2012” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;

11. az „EURO 2012”és az „UEFA EURO 2012” kifejezések

12. a „LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG” kifejezés

13. a „LABDARÚGÓ EB” kifejezés;

14. a 12–13. pontban meghatározott kifejezések és a „2012” évszám és/vagy az „UEFA” betűszó összekapcsolásával alkotott kifejezések;

15. az „EURÓPA-BAJNOKSÁG” kifejezés és a „2012” évszám és/vagy az „UEFA” betűszó összekapcsolásával alkotott kifejezések;

16. az „EB” rövidítés és a „2012” évszám és/vagy az „UEFA” betűszó összekapcsolásával alkotott kifejezések;

17. az 1–16. pontban meghatározott kifejezések horvát és angol nyelvű változata.

2. melléklet

[pic]

[pic]

[pic]

3. melléklet

Sent in advance by fax

|To the UEFA member associations of: |

|Azerbaijan, Croatia, Greece, Hungary, Italy, Poland, Romania, Russia, Turkey, Ukraine |

|For the attention of the Bid manager |

Your reference Your correspondence of Our reference Date

PNTC/sal/jun 28.02.2005

UEFA EURO 2012 – Intellectual Property

Dear Sir or Madam,

The Phase I Bid Requirements were distributed to you on 8 February 2005. Pursuant to Question 2.9 of the Phase I Questionnaire which was included in the Phase I Bid Requirements, you are required to provide a written guarantee from each relevant government department and agency in your country(ies) that certain designations and other intellectual property to be specified to you by UEFA can be protected under existing legislation in your country(ies). The form of this guarantee is included in the Phase I Bid Requirements as Guarantee 2.

The designations that must be addressed in these guarantees are listed in the Appendix to this letter. The guarantees should address each of these designations in English as well as in the language(s) and alphabet(s) of the potential Host Country(ies). No other intellectual property should be addressed in the guarantee.

Please be reminded of your obligation under paragraph 12 of Appendix B (General Principles) to the Bid Regulations that require you to keep this letter and its contents strictly confidential.

Terms that are defined in Phase I Bid Requirements have the same meanings when used in this letter.

If you have any questions regarding the contents of this letter and its Appendix please do not hesitate to contact us.

Yours faithfully,

UEFA

Mikael Salzer

Head of National Team Competitions

Encl. Appendix

page 2

Appendix

1. • EURO 2012

2. • [Potential Host Country name(s)]+ 2012 (e.g. “PORTUGAL 2004”)

1. • [Each potential Host City name] + 2012 (e.g. “LISBOA 2004”)

1. • Any designation used in the language of the potential Host Country to designate the UEFA European Football Championship (e.g. “EM 2012” in German or “EK 2012” in Dutch

1. • Any designation used in the language of the potential Host Country to designate the UEFA European Football Championship + 2012

4. melléklet

Az MSZH költségeinek előzetes – tájékoztató jellegű kalkulációja az UEFA által megadott kategóriák szerint 2007–2013 évekre vonatkozóan

(2006. május 15.)

|Megnevezés |Összeg |

|I. Bevételkiesés |  |

| Első év 2007. év |85 560 000 |

| Utána évente 2008 - 2012 évig 17.280.000.- Ft / év |86 400 000 |

| Összesen: |171 960 000 |

|II. Személyi költségek |  |

| a, Jogalkotási feladatok |  |

| Célfeladat kiírás 500.000.- Ft/ év összegben |  |

| 2007–2008 és 2012–2013 évekre vonatkozóan |2 640 000 |

| b, Kapcsolattartás |  |

| 1 fő 2007 -2012 évekre vonatkozóan |3 846 234 |

| c, Jogvédelmi Bizottságban való közreműködés |  |

| 1 fő 2009 -2012 évekre vonatkozóan |2 564 156 |

| d, Vizsgáló csoportban történő részvétel |  |

| 2 fő 2009 -2013 évekre vonatkozóan |105 123 540 |

| Összesen: |114 173 930 |

|III. Utazás, vendéglátás költségei |  |

| a szervezés és lebonyolítás időszakában |  |

| 2007 - 2013 évekre vonatkozóan |  |

| Évi 1 nyoni kiutazás esetében |4 481 781 |

| Évi 1 zágrábi kiutazás esetében |6 183 799 |

| Évi 1 budapesti fogadás esetében |322 000 |

| Összesen: |10 987 580 |

|Mindösszesen: |297 121 510 |

| | |

|A költségterv kidolgozása az alábbi számítási szempontok figyelembevételével történt: |

| |

|A személyi költségek a 2006. április 1-jén érvényes köztisztviselői illetményalappal kerültek meghatározásra, az egyéb |

|költségtényezőknél a folyó árakon történt a számítás elvégzése. |

|A bevételkiesés összege a jelenleg hatályos díjrendelet tételein alapul. |

|A személyi és az utazási költségek részét képező kiküldetési napidíj járulékvonzata a 2006. május 15-i jogszabályi mértékkel|

|(32%) került kalkulálásra. |

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download