Magyartanarok.files.wordpress.com



Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene(Magvet?, Budapest, 2014)Miért tanítsuk, mikor tanítsuk? Ne tanítsuk a Légy jó mindhalálig! cím? Móricz-regényt, mert a szokásos, nyolcadikosoknak kínált k?zelítésben csak a lúzerség lehangoló narratíváját mantrázzuk a kamaszokba; ne tanítsuk Az egri csillagokat, mert diszkriminatív módon ?rd?g?t fest, félszem? gonoszt az ellenségb?l, nevetséges mitugrászt az idegenb?l; ne tanítsuk a Szigeti veszedelmet, mert unalmasan nehézkes a verssz?veg; Jókai hosszú, és kódjai túl sok id?t és energiát igényelnek. Mit tanítsunk? Kortárs irodalmat? No, ne a Mélygarázst, az Akváriumot, mert a perspektíva s?tét tónusai depresszív hangulatot árasztanak; Krasznahorkai kül?n olvasási módot igényel, a szemlél?dés figyelmét, Tompa Andrea regénye, a Fejt?l s lábtól túl hosszú, és Péterfyb?l is inkább maradjon a részlet… Nem folytatom a kifogások, keser?en vagy épp realistán magyartanári ?nmagunkkal megk?t?tt kompromisszumok vagy épp lemondások sorát. Tapasztalataink, kételyeink ?z?nét. A régi távoli, a kortársnak meg az olvasási módjai idegenek, esetleg a témák, világunk, hétk?znapjaink deficitjei illúziórombolók. Keskeny ?svényen járunk mindannyiszor, mikor az irodalomolvasás, irodalomértés technikáiba szeretnénk tanítványainkat bevezetni.A szükségszer?ségek és lehet?ségek, az életkori igények és tanári megfontolások koordinátái által határolt mátrixban hogyan helyezhet? el egy olyan sz?veg, amely minden bizonnyal nem lesz a kamaszok k?nyvtárának rongyosra olvasott k?tete? F?lvegyük-e egyáltalán az olvasmánylistára Kiss Tibor Noé Aludnod kellene cím? regényét? Számoljunk-e vele munkaterveink elkészítésekor? Miért és kinek jó, mire jó egy olyan olvasmányt f?lkínálni, amely egy pusztulásra ítélt világot mutat meg, itt felejtett embereket állít elénk, ?amelynek fókuszában a társadalom kitaszítottjai/kiszorítottjai állnak”, amelynek egyik, f?ldrajzi atlaszt lapozgató szerepl?je ?a térkép szélén megtalálta a világ legeldugottabb településeit. Csoda, hogy nem estek le a f?ldgolyóról. Csak egyvalamit keresett hiába az atlaszban, a telepet”.Mindenekel?tt tisztázzuk a megcélzott korosztályt! A regény kompozíciója, az olvasási mód, melyet igényel, a világ, melyet kitár az olvasó elé, érettebb, tapasztaltabb korosztályra számít. Egészen ritka kivételekt?l eltekintve nem adnám 17-18 éves kor alatt tanítványaim kezébe a teljes sz?veget. Egy-egy beavató olvasás, sz?vegértési feladatsorral irányított feldolgozás módszerével kísérletet tehetünk 9-10.-esek esetében is a mélyfúrásra. Ehhez azonban gondosan kiválasztott sz?vegrészletet/sz?vegrészleteket kell keresnünk. A feladatsor a hatodik fejezet (Miért nem jó neked itt) els? hét, csillagokkal elválasztott sz?vegt?mbjéhez kapcsolódik (99-106. oldal). Olyan részletet igyekeztem választani, amely kell? és jól értelmezhet? információt tartalmaz a megjelenített világról, a kompozíció tér- és id?viszonyairól, a szerepl?i világ sajátosságairól. Azt is figyelembe vettem, hogy legalább egy szerepl? élett?rténete a részlet alapján beláthatóvá váljon. Szokola Bandi t?rténete f?lvázolható a sz?vegrész alapján, Tatár Pista anyjának halála pedig a sz?veginformációk alapján kiolvasható.A teljes regény olvasása és feldolgozása a 11.-es tananyagba két ponton is bekapcsolható. A XIX. századi realista irodalom, az epika által megjelenített társadalomrajz s?tét tónusaihoz, a peremen, a mélyben él?k ábrázolásaihoz – Gogol pétervári elbeszélései, vagy ha tanítjuk, a Revizor zárt világa; Balzac Goriot apójának panziótársadalma; Dosztojevszkij B?n és b?nh?désének szociokulturálisan vagy lelkileg zárványlétbe csukott szerepl?i k?rei – sz?vegpárhuzamként, a probléma kortárs, távoli és magyar megjelenéseként tanítható Kis Tibor Noé regénye. Hozzákapcsolhatjuk a móriczi prózához is, a Tragédia vagy a Barbárok világához. Kis János és Szokola Bandi tehetetlen dühe, agresszív lázadása egy t?r?l fakad; a civilizációprobléma, perem és k?zéppont kapcsolatvesztésének, a kirekeszt?désnek, a kultúrák kapcsolatnélküliségének kérdése éppúgy hidat teremthet például a Barbárokkal dialógusban a sz?vegek k?z?tt.A regényfeldolgozást legtermékenyebbnek 12. osztályban látom. A m?faji regiszterek ?sszetettsége és a narratív sajátosságok, poétikai jellemz?k megértése leginkább itt várható el. A szociográfiai vonulat megértéséhez és reflexív, kritikai szemlélet? olvasatához is jócskán szükségeltetik sz?vegtapasztalat, elmélyült világértés. Taníthatjuk a kortárs irodalom részeként, azoknak a sz?vegeknek a társaságában, melyeknek atmoszférája, stílusa, témaválasztása rokonságokat mutat. A regény kritikai recepciója Tar Sándor, Bodor ?dám, Krasznahorkai László, Szilasi László sz?vegvilágával kapcsolja ?ssze Kiss Tibor Noé írását. Nem els?sorban a témaválasztás, sokkal inkább az elbeszél?i látás és láttatás, a sz?vegkarakterek okán. Ha tematikus keretbe helyezzük bele, megtervezhet? egy olyan nagyobb kortárs blokk, amely a szegénység, mélyszegénység kortárs irodalmi megjelenítésének vizsgálatát t?zi ki célként, Borbély Szilárd Nincstelenek, Barnás Ferenc A kilencedik cím? regényeinek társaságában.?a regénynek ma leginkább a szociológiai dimenziójára vagyunk érzékenyek: a szegénységre, a kilátástalanságra, az anyagi-testi-lelki nyomorra. Ha egy szerencsésebb társadalomban élnénk, talán inkább az általában vett emberi létezés korlátaira, élhetetlenségére figyelnénk fel a k?nyvben, vagy t?bbet izgulnánk a b?nügyi szálán, netán titkoltan jóles? borzongással olvasnánk e kelet-európai telep-Twin Peaks mindennapjait, a s?tét erd?kkel, varjakkal, éjszaka bóklászó figurákkal. De ma kétségkívül a nincstelenség ábrázolása és a vele jár kínzó lelkiismeret a leger?sebb ebben a regényben és olvasásában.” A regény szociológiai dimenzióját kiragadva, f?ler?sítve hozzákapcsolhatjuk a m?vet a szépirodalmi szociográfiák tanításához is. Ha szerepel a munkatervünkben Illyés Gyula m?ve, a Puszták népe, Kiss Tibor Noé regényének bekapcsolása jó alkalom lehet arra, hogy majd egy évszázadnyi távolságban ?sszekapcsoljunk két peremlétbe szorult, illúzióvesztett világot, emberi k?z?sséget. A tananyag, a sztenderdnek tekinthet? tartalmak és célok nem tagadják meg a lehet?séget a regény tanításától, láthatóan nem is kell kimódoltan helyet keresnünk a sz?veg számára. Arra a kérdésre azonban, hogy miért éppen Kiss Tibor Noé regényét válasszuk, mi az az általa megvilágítható t?bblet, még nem válaszoltam. Pedig megkerülhetetlen a válasz. K?zépiskolásaink – és f?leg a gimnazisták – t?bbsége a kamaszkor hermetikusan zárt, vattázott k?zegéb?l kerül ki egy kevéssé elnéz?, kicsit sem barátságos világba az érettségi után. A mindennapok jelenségei válaszokat k?vetelnek, de ha ezt halasztani is lehet olykor, a jelenségekhez való személyes viszony kialakítását nem lehet mell?zni. Mindez információkat, tapasztalatot, a viszony kialakításához kondicionált gondolkodás igényességét feltételezi. Nyitottságot, empátiát, hajlandóságot az elfogadásra. A kül?nb?z?ség, a másság elfogadására, a jajgatás nélküli szenvedéssel, az elesettséggel, az ?npusztító lecsúszottsággal, kiszolgáltatottsággal való szembenézésre. A saját értékvilágunk kizárólagosságának g?gjét inti alázatra, esend?ségének, sebezhet?ségének jogos kételyeire figyelmeztet. Homo sum, humani nihil a me alienum est. Kiss Tibor Noé hangja, elbeszél?i alázata és egyenessége ítélkezés nélkül, az emberi világ iránti megértéssel és szeretettel szól reménytelen életekr?l, kegyelem nélküli sorsokról, kiüresedett életterekr?l. Az Isten háta m?g?tti létezésr?l. Ez van. Ez is van. Ilyen élet is van. A telepre, a telepek egyikére vezet? bek?t?út el?tt valamennyiünk kirándulóbusza elsuhan útban a Balaton, a M?vészetek Palotája vagy a nyugati határ felé. Nem szoríthatunk helyet azonnal mindenkinek, de hogy a bek?t?utak végén, a telepeken élhet? világ, nyitott világ várjon ránk, ha betérünk a kastélyparkot megtekinteni, az a kirándulóbuszokon kólázó, sms-ez? mai fiatalok feladata, felel?ssége lesz hamarosan. Az álproblémákon, álságos kérdéseken rágódó mai agresszív k?zbeszéd megváltoztatása is. Ebben a reményben, ezért érdemes tanítani Kiss Tibor Noé regényét. A t?bbi csak irodalom…Szempontok a regény értelmezéséhezCím és kompozíció ?GB: Eredetileg a k?nyv címe?Varjak?lett volna, és a varjak tényleg ott repkednek folyamatosan a k?nyvben. Hogy repültek ki végül a címb?l?KTN: A?Varjak?végig munkacím volt, a regényrészletek korábbi megjelenésekor ez a megjegyzés mindig oda is került a lábjegyzetekbe. Varjak – ez irtó unalmasan hangzik. Néhány hétig volt egy k?ztes címverzió is, ehhez egy személyes t?rténet kapcsolódik. Régi családi fotók k?z?tt lapozgatva egyszer kezembe került egy levélváltás. Anyai nagymamám hatvanéves kora k?rül kezdett el találkozgatni egy férfival, nevezzük ?t János bácsinak. (Hogy a regény brutálisnak t?n? világa valójában mennyire valóságos, arról csak annyit, hogy János bácsit a nagymamám halála után egy b?nbanda elrabolta: meg?lték, aztán elásták. A millióit csak az ?r?k?s?k találták meg, mint kiderült, az ágyában tartotta a megtakarított pénzét.) Egy lap társkeres? rovatában találtak egymásra valamikor a kilencvenes években, s a levelek számomra megd?bbent?en cikornyásak, ugyanakkor gyakorlatiasak voltak. A levelezés jeligéje ?Boldogság 2232” volt, és ez hirtelen jó regénycímnek t?nt, csak a számokat szerettem volna kicserélni egy olyan fiktív irányítószámra, amely k?zel van a regénybeli telephez. Aztán eljutottam az írásban ahhoz a mondathoz, hogy?Aludnod kellene, és akkor r?gt?n tudtam, hogy megvan a cím. Nemcsak megszólítja az olvasót, hanem elég sok feszültség is van benne –?ahogy a k?nyvben is.” A szerz? által felemlegetett mondatot – ?Aludnod kellene.” – az ?t?dik, azonos címet visel? fejezet végén, a homoszexuális intézeti ápoló, Szebeni Miska és az éjszakában csavargó kamaszlány, Szandra jelenetében olvashatjuk. Címként való értelmezéséhez nem elengedhet? a k?zvetlenül megel?z? mondat felidézése: ??gy jársz itt, mint egy szellem. Aludnod kellene”.Az alvás, illetve az alváshoz való viszony, a kóros inszomnia a regény szerepl?it éppannyira jellemzi, mint a mágikus realista irodalom nagyregényének, a Száz év magány macondói lakosainak életét. (?az álmatlansági kórban nem az a legsz?rny?bb, hogy az ember képtelen aludni, hiszen a test nem érez semmilyen fáradtságot, hanem egy ennél még súlyosabb tünet, amely el?bb-utóbb kérlelhetetlenül jelentkezik: a feledés.”?) Macondóban azonban szembeszállnak a felejtéssel, a telep lakosai itt inkább elébe mennek a pusztulásnak. (?A legt?bben féltek az álmaiktól, nyitott szemmel feküdtek az ágyukon. Ha pedig nem bírták tovább, felkeltek, és jártak egyet. Ritkán kopogtattak be a másikhoz, nem beszélgettek egymással. Amit el akartak volna mondani, arról inkább hallgattak.”) Alvás és álom nélkül bolyonganak az éjszaki neszek k?z?tt a szeméttel terített, f?lgazosodott udvarok drótkerítéseit megmászva, átszelve a kiserd?t, az intézet el?tti teret, ki a bek?t?útra, egészen a keresztez?désig. Keresnek valamit, de a célirányos cselekvések minduntalan utat tévesztenek. Alvajárók, álom nélküli eltévelyedettek. ??nmagukhoz való viszonyukban is figyelmetlenek, feledékenyek, szándékosan felszínesek a szerepl?k: alkohollal és egyéb szerekkel tompítják saját érzékszerveiket, pótcselekvésekbe, ismétl?d? és mélyebb érzelmi tartalmak nélküli rituálékba menekülnek.” A rituálék egyike az alváshiányt kit?lt? kószálás. Az álom, az alvás test és lélek regenerációs folyamata. A regényvilág szerepl?inek életéb?l hiányzik a jótékony, pihentet?, er?t sokszorozó alvás. Ami van, az is csak a kábulaté, a végkimerülésé. Ha a címben jel?lt mondatot a bennfoglalás szabályait k?vetve kiegészítjük – számba véve a konkrét jelenetet, a szerepl?k helyzetét –, Szandrának, a kamaszlánynak aludni kellene éjnek idején, egy rendezett, harmonikus családban feln?v? gyereklány számára veszélyes az éjszakai csavargás. Az anya nélküli család azonban nem rendezett és korántsem harmonikus. A regénycím fel?l értelmezve a mondatot vonatkozik ez valamennyi szerepl?re: nyugalom, megnyugvás kellene, hogy az álmok, a józan és napi tevékenységekben r?gzíthet? célok újra nekilendíthessék a vakvágányra siklott életeket. Hogy rendez?dj?n az, ami szétzilálódott. A regény mélyvilága, sárba ragadt, porral fedett, oszlásnak, korhadásnak indult k?zege az itt él? emberi lelkeket is szublimálja, feloldja az anyagiság kérlelhetetlenségében, ?nt?rvény?ségében. Az alvás, álom spirituális kapcsa lepattant a testbe zuhant lélekr?l. Csak az ?szt?n?k és akarások járszalagja szíjazza k?rbe az embert. A kompozíció látszólag, a küls? szerkezet fel?l haladva szokványosnak is tekinthet?. Hét, sorszámozással és kül?n címmel is ellátott, nagyjából azonos terjedelm? fejezet alkotja a száznegyven oldalnyi sz?vegegészt.Els? fejezet – Csak ez a mucsaMásodik fejezet – Szevasztok, gyerekekHarmadik fejezet – Ne csináld eztNegyedik fejezet – ?gy lesz a legjobb?t?dik fejezet – Aludnod kelleneHatodik fejezet – Miért nem jó neked ittHetedik fejezet – Anyádnál is szebb vagyA fejezetcímek er?s mondatok, a fejezet egy jelenetéb?l kiragadva. Erejük a nyelvtaniságukban, kommunikációs funkciójukban, anaforás szerepükben van. A fejezetek mindegyike egy-egy szerepl?t állít k?zéppontba (Gulyás Feri – Pék Laci – Pongrácz Antal – Tatár Pista – Szebeni Miska – Szokola Bandi – Féllábú), az adott szerepl? élett?rténetének, néz?pontjának primátusa szervezi a sz?veget, de más szerepl?k élet- és sorsmozaikjai is újabb darabkákkal gazdagodnak k?zben. A fejezetek sz?vegteste, ahogyan a bels? kompozíció maga is, mozaikos jelleg?, kisebb, egy-egy oldalnyi, egymástól csillagokkal elválasztott részekb?l épül f?l: ?lecsiszolt sz?vegt?mb?k kül?n?sen jó dramaturgiai és poétikai érzékkel elrendezett halmaza”. A mozaikosság mellett kompozíciós elem a számtalan ismétlés: helyzeteké, konkrét vagy id?ben eltér?, de jellegüket tekintve nagyon hasonló jeleneteké. Gulyás Feri a m?fogsorát, majd a szemüvegét, Szokola Bandi Szandrát, Harangozó Pali, a kés?bb Féllábúként megismert intézetlakó a balesetben elveszített lábának feltalálási helyét és tangóharmonikájának roncsait keresi; Pongrácz Antal kétszer is helyben hagyja Szokola Bandit, a t?rténet jelen idejében a bet?rt szélvéd? miatt, egy múltbeli jelenetben pedig benzinlopásért. A napszakok és évszakok ciklusai, a k?rnyezet táji és tárgyi szcenikája változatlanságukban újra és újra szétdarabolják a t?rténetek takarékosan, feszesen sz?vegezett szeleteit; motivikus visszatérésként a varjak jelenléte ad kiemelt hangsúlyt a kompozíció határozott mondatokkal szerkesztett vázának.M?faji sajátosságok Regény. A kritikai recepcióban még elvétve sem találkozunk más m?faji meghatározással. A kompozíció nagy ív? sz?vegtestet fog át. A megjelenített világ részletei csak ?sszefüggéseikben értelmezhet?k, a jelenetek egymást is olvassák, értelmezik, b?vítik. A f?szerepl? vagy f?szerepl?k iránti elvárásunk hiánya nem kérd?jelezi meg a m?faji besorolást. Egyrészt mert a regény folytonosan alakuló m?faji normái hozzászoktatták már az olvasót, hogy lemondjon az akadémikus szabálykeretekr?l, másrészt ebben a m?ben a szerepl?i csoport maga a f?szerepl?. A t?rténetmozaikok jelenetei évtizedeket világítanak be a XX-XXI. század fordulójának rendszerváltás el?tti és azt k?vet? világából. Id?ben tehát meglehet?sen tágas világk?zeg ez. A terjedelmet kár volna felhoznunk a m?faji besorolás ellenében, és nem csupán azért, mert az Egy családregény vége vagy a Saulus m?faji hovatartozása sem vitatható, de távoli és klasszikus példáink is vannak a t?bb száz oldalas regényideál ellenében. Elég csak a Candide-ra vagy magyar példát el?állítva a Fanni hagyományaira gondolnunk. Küls? formája szerint a szerkesztésmód a meghatározó: mozaikregény, mely az id?felbontás technikájával dolgozik. (Pl. a Féllábú néven megjelen?, a figyel? néz?pontjában r?gzített intézetisr?l csak kés?bb derül ki, hogy ? Harangozó Pali, a tangóharmonikás; Szokola Bandi üvegszemének t?rténete, a búcsúban elszenvedett baleset is kés?bb mesél?dik el.) Tematikus jegyeit tekintve a m?faji változatok sokfélesége jellemz? a m?re. A nincstelenség, kifosztottság, anyagi-testi nyomor ábrázolását fókuszáló szépirodalmi szociográfia XXI. századi változata, az emberi létezés, világba vetettség, megváltás nélküli lét metafizikus lenyomata, thriller egy kelet-európai telep-Twin Peaksr?l, b?nügyi regény. ?Krimibe oltott szociográfiai pontosságú látlelet.” A témák ?sszeérnek, átsz?vik egymást, néha ?sszegubancolódnak. Az epikaolvasás pontosságra, a cselekményt, szerepl?i viszonyokat, tudatokat, id?- és térregisztereket tisztázó szándéka olykor gellert kap a m?fajiság sz?vevényében, s az átesztétizált nyelv és a motivikus visszatérések, a lírát visszhangzó elemek egy s?r?bb, metaforikusabb k?zegbe, lírai k?zegbe terelik az olvasást. Példaként nézzünk meg két sz?veghelyet, melynek áthallásai, lírai m?g?ttesei els? olvasásra is világosak. A harmadik fejezet végér?l és a negyedik fejezetb?l: ?A falakat átitatta a nedvesség. A vakolatdarabok tenyérnyi foltokban hullottak a f?ldre, lassan elporladtak, végül a huzat hordta ki ?ket az épületb?l.” (60.) ?A s?tétség fokozatosan ereszkedett alá, mégsem tudta senki, mikor ér véget a nappal, és mikor kezd?dik az éjszaka.” (73.) Amit megidéz, így hangzik: ?A mellékudvarból a fény/hálóját lassan emeli,/mint g?d?r a víz fenekén,/konyhánk már homállyal teli”, illetve ?Minden nedves, minden nehéz./A nyomor országairól/térképet rajzol a penész”. (József Attila: Külvárosi éj)Metaforikus, megidéz?, a kompaktságot hangsúlyozó olvasási irányokat b?séggel felkínál a regény. Bevonódásokban nincs hiány. Az említett m?faji változatok mellett – bár nagyon óvatosan, az er?ltetett párhuzamoktól magunkat is távol tartva – a sz?veg áramk?rei rákapcsolódnak olyan irányokra, nagy sz?vegekre is egy-egy pillanatra, melyekkel párbeszédbe hozni Kiss Tibor Noé regényét er?ltetett, hamis kísérlet lenne, de az atmoszféra azonosításában, a szociografikus k?zegbe való végleges beleragasztás elkerülésében sokat segíthetnek az olvasónak. Kísértetiesen megidéz? hangulatok ezek, mint pl. a varjak perszonifikálódó ?r?k?s jelenléte vagy a margóra, a létezés peremére, a lápvilág szélére taszított élet. ?Emily Bront? ?v?lt? szelek cím? regényének atmoszférája a természeti, tárgyi k?zeg által megidéz?dik egy-egy pillanatra: ?Az istállót árjárta a metsz? szél, ami szüntelenül ott fütyült az ólak, az oszlopok és a tet?szerkezet gerendái k?z?tt. Hiába fújta ki a trágyaszagot a telepre, a csíp?s b?z ugyanúgy az istállóban maradt, mint a tet?cserepek vagy a betonra csavarodott etet?tálak. Az egyik bádogtálba vércseppek cs?p?gtek” (60).Az elbeszélés sajátosságai, az elbeszélt világA vesztesek regénye, a századvégi rendszerváltás veszteseinek látlelete a m?. Anyaga, el?képe a k?zvetlen, tapasztalati valóság: a konkrét telep, egy volt állami gazdaság k?zpontja létez? hely valahol Budapest k?rnyékén. ?Az?Inkognitó?megjelenése után legalább egy évig nem írtam semmit, aztán született egy novella a k?tetbe végül Pék Laciként bekerül? szerepl?r?l. Ez kés?bb tovább b?vült, el?sz?r ?tszerepl?s novellafüzérré, amelyet 2012 tavaszán a Jelenkor k?z?lt. Erre figyelt fel Szeg? János, a Magvet? szerkeszt?je, de Csordás Gábor ?szt?nzése is hozzájárult ahhoz, hogy a sz?vegb?l regény szülessen. A k?nyvben megformált telepet valós színhelyr?l mintáztam. A helyszínek (a házsor, az intézet, a kastély és a t?bbi) máig megvannak, nagyjából a k?nyvben leírt állapotukban, a szerepl?k és a cselekmény azonban majdhogynem teljes egészében kitalált. Gyermekkoromban, a nyolcvanas években sok nyarat t?lt?ttem a nagyszüleimnél, majd a rendszerváltás után, amikor apám is visszak?lt?z?tt a telepre, távolabbról k?vettem nyomon az állami gazdaság lezüllését, az ott él?k elsüllyedését. Ez az elkeserít? élmény azóta is csak fokozódott, bármerre jártam, akár az Ormánságban, akár a Pécs k?rnyéki bányatelepeken. ?gy éreztem, hogy err?l a ?lezüllésr?l", kilátástalanságról írni, beszélni kell” – mondja a szerz? a regény születésér?l és a t?rténetek forrásvidékér?l a Szekeres Dóra által készített interjúban. Az elbeszélt világ egy zárt k?z?sség világa, melynek zártságát nem a maguk szabta értékrend, a tradíció szigora alakította, hanem a kivetettség, a távolság, az élhet? életb?l való kihullottság, a pusztulás. A munka, ha van, csak alkalmi, a j?vedelem alamizsna vagy az anya nyugdíja; a család szétzilálódott, az emberek er?tlenek, romló testi-lelki-erk?lcsi állapotban. A telepen rekedtek mind magányosak, sem a küls? világgal, sem k?rnyezetükkel, sem ?nmagukkal nincs kapcsolatuk. Az intézet, a szenvedélybetegek világa párhuzama, tük?rképe, metaforikus pandanja a telepieknek. A meghatározatlan pozíciójú omnipotens elbeszél? kívül áll az elbeszélés világán, de tudása és a szerepl?k életéhez való elfogadó, ítélkezést?l mentes viszonya azt sejteti, hogy belülr?l is k?ze van ehhez a k?z?sséghez. Szociológiai pontosságú snittjeihez nem kapcsolódik hagyományos értelemben vett elbeszél?i reflexió, de a beállítások, a t?rténeteket ?sszef?z? k?rnyezetrajz, a leírások lírai t?ltete egy bels? néz?pont érvényességét sugallják az olvasónak. (?Ugyanolyan nap volt, mint a t?bbi. Mint amilyen az azt megel?z?, és amilyen a k?vetkez? is lesz. A nap felkelt, majd lement. Felhevítette a hangárok bordázott oldalfalait, az alumínium úgy hullámzott a melegben, mint egy tangóharmonika. Ha rákezdett a szél, a sorompó nyikorgott. Autók haladtak el az úton, a keresztez?dés utáni kanyarban lassítottak. Az ?rbódé el?tt néha megjelent valaki a telepiek k?zül. Hol az egyik, hol a másik. Mozdulatlan képkockák. Bokrok a bek?t?út mentén. A víztorony feszít?kábelei. Betonpad a mázsáló épülete m?g?tt. Kér?dz? szürkemarhák a karámban.”Nyelv és stílus ?Nem a ?mit mond?, hanem a ?hogyan mondja? ?sszefüggéseiben kell keresnünk a Kiss Tibor Noé-k?nyv csak rá jellemz? erejét. Abban, ahogy a ?hogyan mondja? részévé válik a ?mit mond?-nak” – írja Balázs Imre József.Maga a szerz? így beszél a saját sz?veg nyelvi anyagáról, stílusáról: ?A témához ez a szikár, távolságtartó hang illett, ellenkez? esetben k?nnyen érzelg?ssé, giccsessé válhatott volna a regény. T?m?r, a végletekig lecsupaszított sz?veget szerettem volna írni, amiben minden szó és mondat a helyén van – számomra ez id?tlen elvárás egy regénnyel szemben”. Ugyanebben az interjúban olvashatjuk, hogy a nyelv k?lt?isége, empatikussága határozott alkotói szándék nyomán alakult. A s?r?, díszítés nélküli sz?vegnek a nyelv aládolgozik. A szikárság nem üresség, hanem feszültséggeneráló eszk?z. A csak a narrátori k?zlésekre hagyatkozó elbeszélésb?l hiányoznak a párbeszédek. Spórolósabb így az egész, de valójában a feszültségek mégis er?sebbek. A jelenetez? technika forszírozhatná a drámaiságot, mint a feszültségek ered?jét, de nem a drámaiság, hanem a líra felé mutat a nyelv. A feszültség az atmoszférateremt? nyelv feszességében, a kimérten szerkesztett és beszerkesztett mondatokban van. Az elbeszél?, t?rténetmondó jeleneteket minduntalan váltó lírai részek ismétl?déseiben. Az ismétl?dés értelemszer?en nemcsak a szerkezetnek, de a nyelvnek is fontos ismérve. A regény nyitófejezetének els? bekezdése a k?rnyezetet exponálja: ?Nyílegyenes bek?t?út vezetett a telepre. Az út szélén valamikor jegenyefák álltak. Aztán Pongrácz Antal megszerezte a telepet, és azonnal kivágatta az ?sszes jegenyét. Azóta csak a kukoricatáblák látszottak, néhány csenevész fa és egy ottfelejtett olajtároló. A bek?t?utat szemét szegélyezte. M?anyag flakonok, nejlonzacskók, cigarettacsikkek, a gyerekek reggelente, iskolába menet mindent eldobáltak. A m?anyag úgy csillogott, mint a víztük?r, éjszaka szinte foszforeszkált. Aztán a nap mindent kiégetett. A végén nem maradt más, csak a gy?r?tt, megolvadt szemét. A nap kiszárította a bokrokat és a f?szálakat, még az emberi testeket is. A b?r pergamenszer?vé vált, egy érintést?l felszakadt.” (5) A táj az emberi pusztítás és pusztulás tárgya és tükre. R?vid, kicsit sem túlterhelt, takarékos mondatok vezetnek be a regény világába. Realista pillanatfelvételek a telepre vezet? út mentén, ám a víztük?r-hasonlat, a foszforeszkáló szeméthalmok metaforája a szürreális felé billenti el ezt a néhány képben felvillantott világot. A bekezdés végére pedig az utolsó el?tti mondatba beszerkesztett hozzátoldás – ?még az emberi testeket is” – a valóság verifikálható k?zegéb?l az abszurd felé irányítja olvasói figyelmünket. Apokaliptikusan végzetes, ami elénk tárul, de semmi nincs benne a misztérium tragikus emelkedettségéb?l. Az emberi pusztulás is csak eleme az egyetemes és általános bomlásnak. József Attila tájai jutnak eszünkbe, a Külvárosi éj, az Elégia, a Téli éjszaka sorai. Tárgyi és él?, emberi és állati k?zeg határai feloldódnak, az élettelen perszonifikálódik, az emberi eltárgyiasul. A mozgások, az igékkel kifejezett cselekvések is monoton ismétl?dések. Néhány példa az els? fejezetb?l: tologatta a biciklit (5), Az intézet lakói pizsamában, papucsban járkáltak k?rbe az udvaron. (6), álldogált (10), mondogatta (10), kotorászott (12), az elhagyott istállók k?z?tt bolyongtak (17), mindig csak keresgélnek (17) stb.Amint látjuk, valóban minden szó és mondat a helyén van, az alkotói szándék szerint, s a ?hogyan mondja” valóban elválaszthatatlan attól, amit mond a szerz?. A végletekig lecsupaszítottságot azonban felülírja, megkerüli mégis a nyelvben, stílusban el?türemked? k?lt?iség. ?Kiss Tibor Noé írói erénye ezekben a minimalista, monokróm képleírásokban, egyszer?, szikár mondatokban mutatkozik meg a legvonzóbban. Amikor fakó reggelekr?l, drótkábeleket lenget? szélr?l, a f?szálakon harmatcseppként csillogó celofánfoszlányokról olvasunk, a majd’ minden fejezetben megjelen? szófordulat szerint ?ugyanolyan nap”-okról, a telepiek és intézetiek monoton ismétl?d? kényszercselekvéseivel, hogy ?cigarettától cigarettáig, etetést?l etetésig, napkeltét?l napnyugtáig” teljenek a percek.”Tér és id? Van a telep, az egykor virágzó, mára kifosztottan létez? állami gazdaság k?zpontja lakóházakkal, tíz egyforma épülettel, a házsor el?tt f?ldút; naponta kétszer fél órát nyitva tartó bolttal, a kastély épülete, m?g?tte Pongrácz Antal háza, az istállók, karámok, ?rbódé, a hangárok, víztorony, az intézet. A kastélyban valaha irodák voltak, az intézet egykor munkás?r?k kiképz?k?zpontja, majd ?regotthon, mára a szenvedélybetegek gyógyhelye férfi ápoltakkal. A kétszintes épület mellett kiserd?, m?g?tte a rét, k?zepén egykor focipálya. A hangárok m?g?tt távvezetékek, állandó zümm?gésük a mindennapok háttérzaja. A telepre bek?t?út vezet, két oldalán a jegenyesornak már csak a csonkjai, m?g?tte kukoricás. Busz már nem j?n be a telepre, naponta kétszer az iskolabusz a bek?t?út elején, a keresztez?désnél megáll. A leírások és t?rténetek t?mbjeib?l, a visszatér? elemekb?l oly pontosan kirajzolódik a terep, a mozgástér, hogy nagy biztonsággal meg lehetne szerkeszteni a térképet róla. A térképr?l hiányzó világ zárt terepér?l. Fekete-fehér szociofotók sorakoznak egymás mellé a bels? terekr?l is: Szokola Bandi udvarán a gyerekek búvóhelyeként funkcionáló kibelezett Trabant, bárszekrénnyé avanzsált pléhszekrény Gulyás Feri fészerében, Tatár Pista anyjának gumileped?vel fedett betegágya, Szandra búvóhelye az elhagyott ház pincéjében vagy Szebeni Miska találkahelye az elnéptelenedett tanyaházban, s?tét, félhomályos konyha Irénkével. ?Az?Aludnod kellene?lapjain megjelenített otthontalan világban a villám is a s?tétséget ?r?kíti meg. Kiss Tibor Noé képleírásaiban mintha Csernus Tibor Angyalf?ldet ábrázoló festményeinek szürnaturalista ábrázolásai k?sz?nnének vissza a színekt?l megfosztva.”A t?mb?kben, mozaikokban kirajzolódó események, szerepl?i sorst?rténetek nyomán az olvasó nagy biztonsággal rakja ?ssze a fabulát, ámde a szüzsé, a cselekmény nem kényszeríthet? k?nnyen a szokásos rendbe. Még akkor sem, ha a sz?veg felkínál egy krimiszer? olvasatot. (Az éjszakában kószáló, folyamatos abúzusnak kitett gyereklány, Szandra holttestének megtalálásával zárul a regény.) Az id?, az elbeszélt id? felmérhet?, hiszen a boltban tartott, 1986-87-es szilveszteri mulatság Gulyás Feri által ?rz?tt megkopott fotóján Pék Laci, Szokola Bandi és Tatár Pista tíz év k?rüli kisfiúk még (azóta Szokola Bandi legnagyobb lánya, Szandra kamaszlánnyá serdült, aki az apával szinte egykorú, huszonhárom éves feleség/anya halálakor négy-?t éves lehetett), ott vannak Vladák Janiék, akik az elbeszélés jelen idejében már tíz éve nem élnek a telepen; Gulyás Feri és Júlia egymás kezét fogják (az elbeszélt t?rténet jelen idejében a hatvanadik születésnapját ünnepl? Gulyás Ferit Júlia már tíz éve elhagyta). Ha az információkat ?sszerakosgatjuk, az elbeszélt t?rténet jelen ideje a 2010-es évek elejére tehet?. Amit az élett?rténetek nyomán olvasói szemmel pásztázhatunk, az nagyjából a nyolcvanas évekig vezethet? vissza. K?nny? dolgunk lenne a hagyományos értelemben vett szüzsé, a cselekmény ?sszerakásával, ha egy adott szerepl?re vagy egy határozott vonallal kirajzolt eseménysorra f?zné f?l az elbeszél? a t?rténeteket, de itt a t?rténetek a telep t?rténetei, a hozzá k?t?d? emberi sorsok epizódjai. A mozaikok a fabulát építik. Szüzséb?l itt nem egy van, legalább annyi, ahány sors, ahány élett?rténet. Az elbeszélt id?nek van ugyan lineáris el?rehaladása, de ez a vonulat a telep, a megidézett világ szempontjából rajzolható meg csupán. Az id? egyébként ciklikusan magába záródó ismétl?dés, melynek ritmusát a napszakok és évszakok, a varjak mozgása, a telepi és intézeti lakók rituáléi – bolyongások, keresés, italozás, kártyázás, éjszakai almalopás stb. – adják. K?zben a szerepl?k ?a várakozás végtelen k?rében forognak, amint ezt a regény szerkezete is meger?síti, az?Aludnod kellene?21. századi t?rténetéb?l a várakozás mítosza is hiányzik. Kiss Tibor Noé regényében nem telik és nem múlik a rohadt id?, dermedten áll a kit?rt ablakok és a lámpacsonkok k?z?tt, szél sem mozdítja. Csak a telepiek hullanak ki bel?le észrevehetetlenül”.Szerepl?k Nincs f?szerepl?. Vagy mindenki az. Akárcsak egy Csehov-drámában. Az elbeszél? meg-megújuló k?r?kben pásztázza végig újra és újra a telepiek és az intézetiek k?reit. Mintha f?ljegyzéseket készítene, adatlapokat, ragasztható cetliket a sorst?rténetekhez. T?bb szempontból is csoportosíthatóak és a csoportok átrendezhet?ek. N?k alig vannak, kegyetlen férfivilág ez. Irénke, Gulyás Feri élettársa megrokkant, megt?rt ember, kívülr?l j?tt a telepre, de belesimult a mindennapokba. Szandra, Szokola Bandi kamaszlánya kifelé tartana, de csak a bek?t?útig jut, holttestét ott találja majd meg a Féllábú, Harangozó Pali. Tatár Pista anyja, Terike néni magatehetetlen nagybeteg, akit a fia ápol, s akinek holttestét maga égeti el. Júlia, Gulyás Feri felesége már tíz éve elment, Margit pedig, Pongrácz Antal felesége ?ngyilkos lett. A n?k nem kivonulnak innen, az élet elszivárog. Már gyerekek is alig vannak, konkrétan csak Szokola Bandi Ferkóját és Juliskáját látjuk, akik t?bbnyire iskolakerül?k, a kiserd?t járják.A telepiek k?z?tt Pongrácz Antal az, akinek van ki-be járása, aki a város, a falu felé mozog, akinek szeret?je, ?va, a tanítón? még a küls?, a jelen id?ben megjelen? világhoz k?t. Egyedül neki van autója is, egy terepjáró. F?iskolát végzett, valaha a gazdaság igazgatója volt, majd egyetlen privatizátora a rendszerváltást k?vet?en. A boltot is ? üzemelteti, árulja az ásványvizes palackba t?lt?tt vodkát. A privatizáció azonban itt láthatóan kifosztás, lepusztítás. Haszna, életet épít? eredménye senki számára nincs, még a jegenyesort kivágató Pongrácznak sem. A lebomló rendszer helyében nem épül új világ.Vele egykorú lehet Gulyás Feri és a gyakran emlegetett, de csak múltbeli t?rténetekkel megidézett Vladák Jani. Gulyás Feri lecsúszott egzisztencia. Júlia elhagyta, a lánya, Editke csak távkapcsolatban van vele. Irénke, az élettársa háztartási alkalmazott. Elveszített mindent, ami az emberi méltóságát tartaná. Pék Laci, Szokola Bandi és Tatár Pista harmincas éveikben járó férfiak. Fóliáznak, pancsolt borral seftelnek, az ?rbódéban strázsálják a telep maradékainak lassú kimúlását, saját életük, erk?lcsi létük romjain g?rgetik mindennapjaikat. Sem a bels? erk?lcsi t?rvény, sem a csillagos ég nem mutat már irányt számukra. Az el?bbit a fájdalmak és ?npusztítások hibernálták, a csillagos ég felemel? látványát a varjak hadai takarják el. Az intézetiek csoportjából a Féllábú, Harangozó Pali és az ápoló, Szebeni Miska arcéle a legélesebb. A Féllábú egyfajta figyel? pozíciót vesz f?l, szemlél?je, kicsit kívülállója mind a telepi, mind az intézeti világnak. A maga módján távolságot tart. A kinn- és bennlét kett?ssége Szebeni Miskára is jellemz?. Kett?ssége talán magából a személyiségb?l, az élett?rténetb?l is fakad: a rajztanár anya és a mozdonyvezet? apa ?r?ksége a tágasság, a világban lakozás lehet?ségét és vágyát er?síti benne, szexuális identitása azonban a rejt?zk?d? életbe, a netes alkalmi partnerkeresések bizonytalanságaiba rekeszti.Telepiek és intézetiek egyaránt foglyok. Innen nincs menekvés. ?A magára hagyott, kiszolgáltatott kisember menthetetlen: a társadalom lemondott róla, egyszer?en kivonult az életéb?l, a telep lekerül a térképr?l. (?Csak egy valamit keresett hiába az atlaszban, a telepet.?) Egy olyan szociálpolitika er?terébe került emberek sorsa jelenik itt meg, mely t?bbé nem vesz tudomást róluk: a hatalom számára érdektelen lett ez a réteg; s mivel az állami érzéketlenség által végletesen kisemmizett és kirabolt létezés teher, ezt a terepet átengedte az ?szt?netikának és a természeti jognak. Még a remény vagy a változás mézesmadzagját sem hajlandó elhúzni az elesettek orra el?tt. A túlkapások és a zavart korrekciók dinamikája lesz a regény egyik mozgatórugója: egy telep és egy intézet zárt k?zegének bels? társadalma keresi és tanulja el egymástól a túlélés lehetséges modelljeit (pillanatnyi élvezetek hajszolása, egymás kigúnyolása, egymás sorsának megkeserítése), csakhogy ilyen modell nincs t?bbé. Az illúziók világa ott van a tévében (?olyan színeket láttak a képerny?n, amilyeneket a telepen soha?), a szexualitásban, a devianciában, a nyerészkedésben, de a tablettás bor is ?istállószagú” lesz, a szexualitás is megkeseredett (?az interneten minden k?nnyebb volt, nem kellett magáról vagy a munkájáról beszélnie, csak a szexr?l?) .A test, akárcsak a telep egy-egy értékszámba men? eleme kisajátítható vagy eltakarítható (Tatár Pista például elégeti nagybeteg anyját, aki senkinek sem hiányzik), a test tárgyiasul – és ami ennél is borzalmasabb, lassan a lélek is erre az útra lép. Hogy ne kelljen tudomást venni a létezésér?l.”Motivikus háló A regény motívumai s?r? hálózatot alkotva fogják k?rül, szorítják be az életet. Ez a motívumháló olyannyira hangsúlyos, hogy a szociografikus olvasat kizárólagossága már csupán általuk megkérd?jelez?dik. A motívumok a tárgyi és természeti világ részei t?bbnyire, de néhány állapot, cselekvéssor is motivikus jelentést nyer az ismétl?dések által. Ilyen például a már t?bbsz?r felemlegetett keresés, mászkálás, az italozás, a figyelés.A teljesség igénye nélkül, de a sz?veg gondos átfésülése után a tárgyi-természeti k?rnyezet metaforizálódó, a jelentést a konkrét eseménysortól eltávolító elemei: falevél/avar, szemét, varjak, éjszaka, út/bek?t?út/keresztez?dés, sár/por, kutyák, ital, cigaretta, kártya, erd?, víztorony, legyek/hangyák, trágya/húgyszag, a szürke színek, penész, elhagyott házak, elromlott gépek. Az út nagymetaforája, topikus variációi er?teljesen meghatározzák a jelentést. Ebben a konkrét, társadalmilag determinált, id?ben és térben aktuális t?rténetekt?l elemelt kontextusban maga a telep is egy toposz, a sziget sajátos mutációjaként értelmezhet?. Nem az értékeket ?rz?, meg?rz? hely, hanem a zárvány, a világból kiszakadtság, elfelejtettség, a civilizáción, az erk?lcsi világrenden kívüli lét értelmében.A leghangsúlyosabb szerep a varjaknak jut. A m? munkacíme is ez volt, maga a szerz?i szándék is fontos szerepet szánt nekik a jelentéskompozícióban, az atmoszférateremtésben, és a kritikai recepció is hangsúlyosan foglalkozik ezzel az elemmel. A varjú a babonákban, hiedelmekben gyakran megjelenik. Szimbolikus jelentéseit a távol-keleti, a zsidó és keresztény hagyomány egyaránt ismeri. T?bbnyire a gonoszság, a rosszindulat, a halál, a magány, a Sátán madara. A gonosz világer? megtestesülése. ??llat és ember viszonyában semmiféle meghittség nincs a telepen. Id?r?l id?re baljósan károgó varjak k?r?znek a k?rnyék felett, fekete árnyakként leszállnak a kertekbe, az intézet udvarába, vagy némán figyelnek a faágakról — felismerik az emberi arcokat, mintha türelmesen várakoznának, hogy lecsaphassanak. Fejezetr?l fejezetre felbukkannak ezek a végzet szimbolikáját sokféle módon és sok kultúrában megjelenít? madarak. Az?Aludnod kellene lapjain egyetlen mítosz elevenedik meg, a halálmadaraké.” A varjak fenyeget?, kísérteties, hitchcocki jelenléte az emberi világ k?zegében az ábrázolás által f?lcseréli az értékeket: az emberi válik embertelenné, az állati emberi tulajdonságokkal ruházódik fel.?A varjak egy tócsa k?rül álltak. Id?nként mintha ?sszebújtak volna, hogy egymás fülébe súgjanak valamit. Nem károgtak, nem zajongtak, csak a szárnyuk rebbent meg, sustorgó hangot adva. Belenéztek a víztük?rbe, megigazították a nyakkend?jüket, leporolták a frakkjukat. Aztán helyet cseréltek egymással. ?sszekulcsolták a kezüket, hajlongtak, járkáltak a szikkadt talajon. Messzir?l nézve úgy t?nt, er?sen tanakodnak valamin.” (75)?Csenevész, kiálló csontú emberek álldogáltak az intézet el?tt. Mozdulatlan, elmosódott figurák a szürkületben. A testüket mintha gyolcsba csavarták volna. Az arcuk helyén foszladozó maszk. Foltok, barázdák. Néhány felskiccelt vonal, vízszintesen a száj, függ?legesen az orr.” (108)?rintkezések – diskurzusban az irodalmi sz?vegvilággal A regény kritikai irodalma, a szerz?vel készített interjúk számos XX. század végi, XXI. századi kortárs sz?veget említenek, melyekkel valamilyen módon kapcsolható az Aludnod kellene, melyek hatást?rténeti el?zményként számításba veend?k. Tar Sándor prózájához a szegénységtematika, Bodor ?dámhoz a szürreális ábrázolásmód okán kapcsolható, de felmerül Krasznahorkai László Sátántangója is, jóllehet Kiss Tibor Noé szerint ez kevésbé volt fontos számára. A G?rf?l Balázs által készített interjúban a szerz? err?l így beszél: ?Ha például nem olvastam volna a?Szürke galambot, ráadásul éppen akkor, amikor meglátogattam apámat ezen a telepen, nem is biztos, hogy most itt ülnék. Valamikor a kétezres évek elején került a kezembe, és szociológia szakos hallgatóként elképeszt? hatással volt rám. A gimnázium befejezése után évekig nem olvastam szépirodalmat – vagy ha igen, az nem igazán tetszett. A?Szürke galamb?hatására kezdtem el ismét érdekl?dni olyan irodalmi sz?vegek iránt, amelyek valahogy reflektálnak arra a nyomorúságos világra, amely k?rülvesz bennünket, emiatt is vet?dhetnek fel az általad említett nevek. Azt hiszem, hogy ha valaki a magyarországi tanyavilágról és az ottani életr?l ír, nem kerülheti meg Tar Sándort. Krasznahorkait kevéssé ismerem, nem tudtam megk?zelíteni, Bodort viszont nagyra becsül?m, és talán a hatása is kimutatható az Aludnod kellene?thriller-vonulatában. De Bodor másképpen társadalomérzékeny, mint Tar: szimbolikusabb, a kulcsszava inkább a hatalom. Ami az?Aludnod kellenét illeti, szerettem volna enyhíteni azon a szikárságon, kegyetlenségen, amely Tar Sándor írásmódját jellemzi. Arra t?rekedtem, hogy kifejezzek egy nagyon finom, melankolikus együttérzést a szerepl?k iránt, anélkül, hogy ez giccsbe fordulna. Egyszerre kívülr?l nézni ?ket, ugyanakkor empatikusan írni róluk”.?Kiss Tibor Noé regénye egy olyan vonulatba illeszkedik a kortárs magyar prózában, amelynek el?zményei Bodor ?dám regényeiben, Krasznahorkai László?Sátántangójában, Tar Sándor t?rténeteiben kereshet?ek — id?ben a jelenhez k?zeledve pedig Papp Sándor Zsigmond rendszerváltás utáni t?rténeteket megjelenít? novellaciklusa,?Az éjfekete bozót, az egészen friss megjelenés?ek k?zül pedig Borbély Szilárd Nincstelenekje és Szilasi László?A?harmadik hídja sorolható ide. Ezek periféria-prózák kétségtelenül, és ugyanakkor hanyatlás-t?rténetek is valamilyen értelemben. Borbély és Szilasi regényeihez képest Kiss Tibor Noénál az arctalanság, a szerepl?k egyfajta ?sszevonhatósága t?nik meghatározónak — ez azt eredményezi, hogy ?sszességében a tér, a helyszín mégiscsak hangsúlyosabb szerepet kap a t?rténetben: mintegy reprezentálja magát a t?rténetet. A beszélgetések, kommunikációs szituációk minimálisra redukáltsága révén is inkább kapcsolódik a k?nyv a Borbélyéhoz és Szilasiéhoz képest korábbi m?vekhez és poétikákhoz.”?rintkezések – a fikció mint a k?zérzet és a jelenségek verifikációja Egyéni és k?z?sségi lényként komfortérzetünk, biztonságunk akkor teljes, vagy legalábbis kielégít?, ha szabadságt?rekvéseinknek t?lünk független szorító kényszerek nem állnak útjába. Az egyik legáltalánosabban megtapasztalható szorongatottság a szegénység. A szegénység társadalmi jelenléte t?rténelmi jelenség. Fenyeget?, megoldásra váró társadalmi problémaként az ipari forradalom óta kell számolnunk vele. A j?vedelmi viszonyokon alapuló szegénységfogalom mellett megjelenik az extrém szegénység, a pauperizmus azon társadalmi csoportokban, akik küls? segítség nélkül már nem képesek kiutat találni. Ez a klasszikus nyomor állapota. Ma divatos fogalomhasználattal: mélyszegénység. Vele szorosan ?sszekapcsolódik a morális szegénység fogalma, olyan léthelyzetet jel?lve, melyben az adott kor erk?lcsi normái már nem m?k?d?képesek az egyén vagy csoport számára. A fogalom tovább pontosítható a szegénységdiskurzusok nyomán, pl. nyomorban él?k (pl. hajléktalanok, tartósan munkanélküliek és családjuk, a hátrányos helyzet? kistérségek lakosai stb.), lecsúszással fenyegetett sz?k?lk?d?k, j?v?/j?v?kép nélküli sz?k?lk?d?k, átmenetileg szegények.A szegénység problémájával, ?sszetev?inek, jellemz?inek elemzésével, illetve deskripciójával számos tudományterület foglalkozik. A k?zgazdaságtan, a gazdaságantropológia és gazdaságszociológia, a szociális munka elmélete és gyakorlata, a szociálpszichológia és a társadalomfilozófia, hogy a szegénységkutatásnak csak a legnyilvánvalóbb, legismertebb disciplináit említsük. A kérdésk?rt és annak k?vetkezményeit kutató tudományok a makrogazdasági folyamatoktól az egyének és csoportok kulturális viselkedésén keresztül a szegénységb?l fakadó vagy épp azt generáló problémákon át eljutnak azoknak a diszfunkcióknak (pl. testi és lelki betegségek, integrációs problémák, családon belüli konfliktusok, agresszió stb.) az analíziséig, melyek a kérdésk?r teljes spektrumának szeleteit láthatóvá, érthet?vé teszik. A értést?l az empátiát igényl? megértésig azonban hosszú út vezet. A számok, adatok, tudományos igény? vizsgálatok eredményei nem f?ltétlenül teremtik meg a személyes viszony kialakításához szükséges interiorizációt. Az érzékenyítéshez a személyes tapasztalat, az egyediben felfedezhet? általános tapasztalata is szükséges. Szociofotók, dokumentumriportok és dokumentumfilmek konkrét adalékai a témának, de az egyszerit az emberi lényeghez kapcsoló, a teljes személyiséget megszólító kérdésfelvetéssel csak a m?vészet képes m?k?dni. Csak a m?vészet képes felmutatni, hogy személyes, k?z?sségi és a társadalmi konkrétságon túlmutató emberi valóságunk a maga ?sszetettségében és sokféleségében feladat, ?r?k?s megszólítás az egyén számára. Filozófiai, társadalmi, etikai és esztétikai kérdésfelvetéseknek az aktualitásban gy?kerez?, de ezen túlmutató lehet?ségét adja Kiss Tibor Noé regénye az irodalomtanítás számára olyan módon, hogy mindek?zben az irodalomértés és irodalomolvasás tanításának, tanulásának ügye is egy tágasabb kontextusba helyez?dik. A tanegység munkaterve és a kapcsolódó feladatokA regény feldolgozását, figyelembe véve a k?telez?en el?írt tananyagtartalmakat és a mindig sz?k?s szaktanári id?mérleget, 4x2 órában tervezhetjük. Kevéssé valószín?, hogy ez négy, dupla órás foglalkozás lehet, bár valójában az lenne célszer?, ha a sz?veghez kapcsolt feladatokkal egy-egy alkalommal hosszabb id?t t?lthetnének a diákok. Az alábbiakban négy 90 perces foglalkozás javasolt munkatervét k?zl?m, mely a lehet?ségek szerint átalakítható. (Szabadon szelektálva használható a Prezi anyaga is.) A munkaterv a konkrét feladatokat nem tartalmazza, ezeket kül?n csoportosítva helyeztem el a munkaterv után. A Prezi anyagában találhatók azok a képek, filmes tartalmak, illetve sz?vegek, amelyek a feladatok megoldásához szükségesek.A foglalkozás témájaTartalomCélokMódszerek, eszk?z?k, munkaformák1 – 2. óraK?zelítésekK?zelítés a témához, a regényhezK?zelítés az alkotói világhozk?nyvtrailerolvasói tapasztalatokkérdések, problémák megfogalmazásaaz olvasás során szerzett élmények f?ltárásaa regény feldolgozásához szükséges diskurzusk?zeg kialakításaismeretb?vítéskiscsoportos és frontális munkaposzterkészítés, pókhálóábra, kiállításlátogatásszituációs játékírásgyakorlatcsomagolópapír, filcek3 – 4. óraA regény értelmezése/I.Cím és kompozícióM?faji sajátosságokAz elbeszélés sajátosságai, az elbeszélt világa regény kritikai recepciójacím és munkacímsz?vegszerkezet és kompozícióm?faji változatok: szociográfia, krimi, állapotregény, mozaikregény…fabula és szüzséismerkedés a kritikai recepcióvalm?faji ismeretek b?vítéseirodalomelméleti ismeretek pontosításaretorikai ismeretek alkalmazásapáros, kiscsoportos és frontális munkaszakért?i csoportokkonstruktív vitafürtábraIKT-eszk?z használataírásgyakorlatillusztrációk készítéseállóképszituációs játékcsomagolópapír, filcek5 – 6 óraA regény értelmezése/II.Nyelv és stílusTér és id?Szerepl?kMotívumoksz?vegrészletek nyelvi elemzésestílusvizsgálatleírás és elbeszéléstér- és id?szerkezetjellemzéssz?vegtípusokmotívumok és toposzokaz ismétl?dés és a hiányaz elbeszéléstechnika prózapoétikai sajátosságainak feltárásasz?vegkapcsolatok elemzésetudáskeret aktivizálása, b?vítéseanyanyelvi készségfejlesztésegyéni, kiscsoportos munkaprezentációszemponttáblázatírásgyakorlatokgondolkodástérképT-táblázat, kettéosztott naplótérkép rajzolásaszerepl?i kártyákidézetgy?jteményszerepl?i hangokposztercsomagolópapír, filceklaptop, projektor5 – 6. óra?rintkezésekDiskurzusban az irodalmi sz?vegvilág-gal és a társm?vésze-tekkelA szegénység kérdése a tudományban, és a k?zbeszédben tudományos írásm? és szépirodalmi sz?vegkortárs irodalmi sz?vegekfilmtudáskeret b?vítéseérzékenyítéskritikai gondolkodás fejlesztéseszociális készségfejlesztéskiscsoportos és frontális munkaVenn-diagrammszemponttáblázatmoderált esetmegbeszéléscsomagolópapír, filceklaptop, projektorFELADATSORA feladatsor anyaga témákba rendez?dik. Az egyes témákhoz kapcsolódó feladatok száma a regény feldolgozására szánt id? függvényében vagy az adott osztályhoz igazítva változtatható.1 – 2. óra: K?zelítésekK?zelítés a témához, a regényhezNézzük meg a regény hivatalos, a Magvet? Kiadó által készített k?nyvtrailerét! T-táblázattal ki-ki készítsen jegyzetet! Mi az, amit a trailer hangsúlyossá tesz a majdani olvasó számára, mi az, ami fontos elem, de nem került bele a filmbe?Kiscsoportokban beszéljétek meg feljegyzéseiteket!Az egyik csoport szóviv?je foglalja ?ssze a megbeszélés lényegét, majd a t?bbi csoport értékelje, egészítse ki a beszámolót!A regény olvasása során bizonyára voltak pozitív és negatív élményeitek. Az olvasatok mindig el?zetes tapasztalatokra – irodalmi és valóságtapasztalatokra – épülnek. Csoportposzteren gy?jtsétek ?ssze pókhálóábra segítségével ezeket! A pozitív olvasói tapasztalatokat z?ld, a negatív élményeket, olvasói kételyeiteket piros színnel írjátok!A csoportok helyezzék el posztereiket a teremben, és látogassák k?rbe a t?bbi csoport feljegyzéseit! Ha kérdésetek, megjegyzésetek van, írjátok a poszter bal alsó felületére!Minden csoport nézzen rá újra a poszterére! A jobb alsó felületen válaszolhattok a kérdésekre, majd a kérdez?k nézzék meg a válaszokat!Az osztály k?z?sen beszélje meg azokat a kérdéseket, amelyek válasz nélkül maradtak!K?zelítés az alkotói világhozAz ?S-KVARTET 2015. március 25-i, kb. egy órás filmfelvételéb?l nézzünk meg egy tízpercnyi részletet! Ezek a beszélgetések havonta az ?rók boltjában zajlanak, nyomtatott formában pedig az ?let és Irodalomban olvashatók. A sorozat beszélgetéseinek témája egy-egy kortárs irodalmi m?. A résztvev?k egyt?l tízig pontozzák a m?veket, értékelésüket indokolják is. A csoportok alkossanak egy-egy minikvartetet, mindenki pontozza a regényt, és indokolja állásfoglalását! Készítsetek f?ljegyzést! A regényt f?ldolgozó órák végén visszatérünk az értékelésekhez.Az írónak ez a második regénye. Olvass bele az Inkognitó cím? regényébe, majd olvasd el az író ?néletrajzát! Találsz-e érintkezési pontokat, olyan sajátosságokat, amelyek egy jellegzetes alkotói világ jegyei? Melyek lehetnek ezek? Gondolataidat ?tperces esszében fogalmazd meg, és beszéld meg csoporttársaiddal! A csoport saját színét jel?l? céduláin címszavakban írjátok f?l, ami szerintetek Kiss Tibor Noé alkotói világára, írói érdekl?désére, látásmódjára, témáira, nyelvére, stílusára jellemz?!A cédulákat k?z?s táblára helyezzétek el, s mindenki tekintse át! Az azonos megjegyzéseket rendezzétek egy kupacba!3 – 4. óra: A regény értelmezése/I.Cím és kompozícióG?rf?l Balázs Kiss Tibor Noéval folytatott beszélgetésében (Jelenkor Online, 2014.07.19.) a szerz? elmondja, hogy a m? munkacíme a Varjak volt. Párokban gy?jtsetek érveket a Varjak, illetve az Aludnod kellene cím érvényessége mellett és ellene! A csoport egyik párosa: Miért lett volna jobb cím a Varjak – miért félresikerült választás a végleges cím? A másik páros: Miért jó cím az Aludnod kellene – miért lett volna kevésbé jó választás, ha a Varjak lesz a végleges?Rendez?djetek négyf?s szakért?i csoportokba! Az osztály egyik fele tehát a Varjak cím mellett, a másik az Aludnod kellene címválasztás mellett érvel, illetve kifejti álláspontját a másik címmel szemben. Egyeztessétek meglátásaitokat, és készüljetek fel a konstruktív vita szabályai szerint zajló eszmecserére!(A konstruktív vita tanári irányítással, moderálással zajlik.)A regény felépítése formálisan a m?faj hagyományait k?veti: hét, sorszámozott, címmel jel?lt, arányos terjedelm? fejezetb?l áll. Fürtábrával készítsétek el a m? kompozíciós ábráját! A fürtábra jelenítse meg a fejezetekhez tartozó legfontosabb jeleneteket! A munka megkezdése el?tt beszéljétek meg a csoporton belüli munkamegosztást!Munkátokat áttekintve fogalmazzátok meg, hogyan választott fejezetcímet a szerz?, milyen kompozicionális sajátosságok érvényesülnek a sz?vegszerkezetben!Olvassatok bele a regény kritikai recepciójából készített válogatásba! Vannak-e érintkezési pontok az általatok megfogalmazott állítások és a kritikusok meglátásai k?z?tt? Jegyzeteitekkel b?vítsétek a fürtábrát!M?faji sajátosságokOkostelefonjaitokon keressétek meg G?rf?l Balázs és Nagy Boglárka írását! Beszéljétek meg, a csoportban ki melyik kritikával foglalkozik! A sz?vegeket célirányosan olvasva jegyezzétek fel magatoknak, a regénynek milyen m?faji változatai vannak jelen Kiss Tibor Noé m?vében! Beszéljétek meg!Egyeztessenek a csoportok, melyik m?faji változat olvasata szerint fognak foglalkozni a regénysz?veggel!A csoportok az általuk vizsgált m?faji változat olvasata szerint készítsenek egy állóképet! A t?bbi csoport állóképeihez csatoljon r?vid, szóbeli értékelést minden csoport! Miért és mi kifejez?, találó, milyen problematikus elemeket, hiányokat láttok benne?Az adott m?faji változathoz, annak illusztrálására készítsetek posztert idézetgy?jteményetek számára! (Tíz-tizen?t idézetet keressetek a regény kül?nb?z? sz?veghelyeir?l!) A poszteren tüntessétek f?l természetesen a regény szerz?jét, címét, és válasszatok alcímnek egy olyan r?vid idézetet a regényb?l, amely tükr?zi az adott m?faji változatot, valamilyen módon utal rá!Tíz-tizen?t soros sz?vegben foglaljátok ?ssze az adott m?faji változat fabuláját, majd ismertessétek egymással a csoportban! Beszéljétek meg, szerintetek melyik ?sszefoglaló a leginkább találó! Beszéljetek arról is, mi az oka annak, hogy a szüzsé ?sszeállítása problémás ebben a regényben! (Ha a fabula és a szüzsé fogalma nem világos, kérjetek segítséget tanárotoktól!)A csoportok által megszavazott ?sszefoglalót tegyétek k?zzé, olvassátok f?l!Az elbeszélés sajátosságai, az elbeszélt világAz elbeszélt, megjelenített világ egy zárt k?zeg, egy volt állami gazdasági telep és k?rnyezete. Készítsetek illusztrációkat a regény által megjelenített k?zeghez! Az illusztrációk az általatok választott technikával készülhetnek: lehet grafit, filctoll, zsírkréta, montázs vagy kollázs. A keretet is szabadon megválaszthatjátok. Dolgozhattok egy el?re k?z?sen megtervezett poszteren, vagy el?zetes megbeszéléseitek alapján a csoporttagok kül?n-kül?n képet is készíthetnek.Az elkészült illusztrációkat helyezzétek el a teremben, és a kiállítás-látogatás technikáját használva sétáljatok k?rbe. Minden csoport készítsen fel el?zetesen egy csoporttagot, aki a látogatókat fogadja, r?vid ismertet?t tart nekik.A látogatást k?vet?en a csoport tartson élménybeszámolót a saját tárlatvezet?jének, aki elfoglaltsága miatt kimaradt a látogatásból!A regény E/3. személy? elbeszél?je kívülálló, omnipotensnek t?n? elbeszél?. ?rezhet? azonban, hogy ismeretei belülr?l származnak, de azt nem tudjuk, konkrétan milyen viszony k?ti ehhez a világhoz. A Féllábú szintén felvesz egyfajta megfigyel?i pozíciót. Szebeni Miska helyzete részben kicsit kívülállás, és bizonyos tekintetben Pongrácz Antalnak is nagyobb rálátása lehet erre a világra. Gulyás Feri volt felesége, Júlia csak a régi képen és a múlt t?rténeteiben jelenik meg. Emlékei azonban bizonyára vannak a telepr?l. Szólaltassátok meg, kérdezzétek ezeket a szerepl?ket a telepr?l, a telep életér?l. Minden csoport egy-egy szerepl?t szólaltat meg. A beszélgetés kerete az ??sszt?z”, azaz hárman kérdeznek, egy felel. A kérdez?k szerepei: 1. egy k?zéleti hetilap újságírója, 2. egy pszichológus, 3. a helyileg illetékes rend?rkapitányság ifjúságvédelmi és b?nmegel?zési osztályának vezet?je.5 – 6. óra: A regény értelmezése/II.A foglalkozás feladatt?mbjeinek megoldásával egy-egy csoport dolgozik, azaz a csoportok más-más feladatot kapnak. (Feltételezhet?, hogy négynél t?bb csoport alakítható az osztályban, ezért a csoportoknak kontrollcsoportja is lehet. Ez a munkaszervezést, munkaid?t tekintve kicsit hosszabb folyamatot igényel, de az eredményesség szempontjából hasznosabb lesz.) A feladatok megoldását k?vet?en mindegyik témából kérjünk egy kb. ?tperces k?zzétételt, melyben a csoport ?sszegzi az általa feldolgozott témát, bemutatja azokat az anyagokat (pl. poszterek), melyek az osztály számára is hozzáférhet?k. Ha kontrollcsoportok is vannak, a k?zzétételhez kapcsoljuk hozzá a kontrollcsoport kiegészítéseit is. (Ha az osztálynak van k?z?sségi kommunikációs felülete, pl. facebook-csoportja, itt minden munka megosztható.)Nyelv és stílusVizsgáljátok meg a regény els? fejezetének els? bekezdését (5. oldal), egy tipikus leíró részt és egy cselekményt elbeszél? részletet a negyedik fejezetb?l (73. oldal)! A sz?vegvizsgálathoz használjátok a szemponttáblázatot!SzempontokLeíró sz?veg (els? fejezet els? bekezdés, 5. oldal)Elbeszél? sz?veg (negyedik fejezet, 73. oldal)A mondatok hosszúsága és szerkezeteA mondatok megterheltsége, mondatrészek (jellemz?, illetve felt?n?en hiányzó)ModalitásIgehasználatNévszóhasználatA beszél? néz?pontjaA sz?vegtípusra jellemz?, de itt felt?n?en hiányzó elem, jelenségVálasszatok ki a regényb?l még két-két leíró és elbeszél? részt, vessétek ?ssze a nyelvi megformálását a vizsgált sz?vegrész nyelviségével! A realista, sokszor naturalista megformálás mellett számos helyen találkozhatunk szürreális elemekkel. Keressetek példákat a sz?vegb?l a jelzett stílussajátosságokra!Gondolkodástérkép segítségével készítsetek ?sszefoglalót Nyelv és stílus címmel!Tér és id?T-táblázat segítségével gy?jtsétek ?ssze a regény szerepl?i által bejárt tereket! Vannak-e olyan terek, melyek csak/f?leg a szerepl?k múltbeli életéhez kapcsolódnak? Melyek ezek? ?rjátok át más színnel!Küls? terekBels? terekAz id? lineárisan el?rehaladó, de ugyanakkor k?rk?r?s ismétl?dés is. Vizsgáljátok meg, mennyi id?t világítanak be a t?rténetek mozaikjai! ?llításaitokat a regény sz?vegére támaszkodva igazoljátok!Készítsetek listát kettéosztott naplóval a regényben fellelhet? cselekvések, t?rténések ismétl?déseir?l! ?rtelmezzétek az ismétl?dések funkcióját, hatását!A szerepl?k világa, természeti és tárgyi k?rnyezete pontosan, szinte részletekig men?en nyomon k?vethet? a regényben. A sz?veg nyomán rajzoljátok meg a telepnek és k?rnyezetének térképvázlatát!Szerepl?kAz ?sszekevert kártyalapokon szerepl? információk a regény szerepl?ire vonatkoznak. Kikre?Valaki bet?rte a terepjárója szélvéd?jét.Kivágatta a jegenyesort.Már a felesége életében is ?vához, a tanítón?h?z járt.Nem áll szóba senkivel, csak Pék Laci k?sz?n neki.Gy?jt?tte a kül?nleges üvegeket.A felesége az istállóban egy drótra akasztotta f?l magát.Az intézetieknek pancsolt bort árul.Az apja halála után ezreseket talált egy bonbonos dobozban.?Szervusztok, gyerekek!”Minden n?be szerelmes volt.Hamis, vad kutyákat tartott.Kamaszkorában Editkével motorozott.Futóversenyt nyer tizenhat évesen.Valaha a konzervgyárban dolgozott.A felesége tíz éve elhagyta.A m?fogsorát a Tüd?bajos találta meg a mázsáló mellett.Egyszer a telep helyett véletlenül a városba utazott.Kockás füzetbe készít feljegyzéseket. Az sms-eket is ide írja ki.Nem iszik, nem beszél. ?jjeli?r.Beteg anyját ápolja éveken keresztül.Egyedül ?t fizette Pongrácz Antal a munkájáért, s?rétes puskát is vett neki.Szerette lapozgatni az atlaszokat.Az anyja hamvait kedvenc vázájába rakta.Szandrának ? vette el a szüzességét.A jobb szemére nem lát, üvegszeme van.Az apja gitározottA felesége az ?t?dik gyerek szülésébe halt bele.?Itt a piros, hol a piros?”Pongrácz Antal benzin-lopás miatt megverte.Piros baseballsapkát visel.Valaha gy?ngytyúko-kat tartott, tangóharmoni-kázott.Hét éve él az intézetben.Bárkit tudott utánozni, még Nyúzó Lajos is elvigyorodott a tolókocsiban.?Jó szándék vezérelt.” Ezt a feliratot hagyná hátra, meg Szebeni Miskát, hogy maradjon egy tanú.A ruletten veszítette el a lábát, ezt mondta Szokola Bandinak.? találta meg Szandra holttestét.Az apja mozdonyvezet? volt, az anyja rajztanár.Gyakran t?nt el az éjszakában, a keresztez?dés felé.Postafiókot nyitott a hirdetésekre válaszoló levelek miatt.Gyerekkori emlékei: a nagymama csipkefügg?nye, bárányfelh?k, meggyfa, verebek, virágok.Németül akar tanulni, beírat-kozni egy masszázs-tanfolyamra.Kitakarított egy elhagyott tanyaépületet a találkái miatt.?A teste t?rékeny volt, de a szeméb?l er? sugárzott.”??gy jársz itt, mint egy szellem. Aludnod kellene.”Csavarog, cigizik, almát lop. Ha a fiúkkal focizik, ? a kapus.Az elhagyott házban id?zik.Hosszú fekete haja van, az alkarján behegedt seb.?sszecsomagol a sporttáskába, el akar menni a telepr?l.B?vítsétek további szerepl?kkel a névsort, majd keressetek szempontokat a csoportosításukhoz! ?brázoljátok poszteren a szerel?i csoportokat, a szerepl?ket! Mindegyik szerepl?h?z keressetek egy-egy jellemz? idézetet a regény sz?vegéb?l!A regényb?l hiányoznak a párbeszédek, a szerepl?i sz?vegekb?l csak egy-egy mondat jelenik meg. Az elbeszél?i hang olykor egészen k?zel kerül a szerepl?i tudatokhoz, de maguk a szerepl?k nem szólalnak meg. Készítsetek egy, a haláltánc m?faját idéz? epilógust a regényhez, ahol minden szerepl? megszólal, saját életére visszatekintve mérleget készít. Két-három mondatos sz?veget alkossatok egy-egy figura számára! (Gondoljatok arra, hogy nyelvet kell teremtenetek a szerepl?k számára!)MotívumokA varjak jelenléte meghatározza a regény atmoszféráját. Készítsétek el poszterre a motívum jelentésmez?jét! Minden egyes feltárt jelentéshez kapcsoljatok sz?veghelyet, idézetet a regényb?l! Munkátokhoz használjátok a Szimbólumtár varjú szócikkét!Az út és a sziget toposzával számos irodalmi m?ben találkoztatok már. Hogyan kapcsolódik Kiss Tibor Noé regényének út és sziget toposza az irodalmi hagyományhoz? Munkátokhoz használjatok szemponttáblázatot!Az út és/vagy a sziget toposza az irodalmi hagyományban és a kortárs irodalombanA toposz jelentéseA toposz jelentése az Aludnod kellene cím? regényben Keressetek további – legalább ?t-hét – olyan motívumot, amely az ismétl?dések által hangsúlyossá válik a regényben! Kettéosztott naplóval értelmezzétek a jelentésüket, funkciójukat!7 – 8. óra: ?rintkezésekDiskurzusban az irodalmi sz?vegvilággal és a társm?vészetekkelA regény kritikai recepciója szinte egységes abban, hogy a sz?veg párbeszédbe állítható Krasznahorkai László Sátántangójával, Tar Sándor és Bodor ?dám prózájával. Olvassátok el a kijel?lt részleteket, majd Venn-diagramm segítségével végezzétek el az ?sszehasonlítást! (A Sátántangó esetében célszer?bb a Tar Béla által készített film egy részletét levetíteni.) A regényben Szandra és testvérei, Ferkó és Juliska a k?vetkez? generáció sorsát, életlehet?ségeit vetítik el?re. A gyerekek iskolájának ifjúságvédelmi felel?seként és az illetékes polgármesteri hivatal gyámügyi el?adójaként készítsétek el egy családlátogatást k?vet? ?sszefoglalótokat a gyerekek életk?rülményeir?l! A feljegyzésbe írjátok bele javaslataitokat is!Más kortárs irodalmi m?ben is találkozhatunk a gyerekszegénység, a szegény családokban él? gyerekek problémájával. (Pl. Borbély Szilárd: Nincstelenek, Barnás Ferenc: A kilencedik) Olvassátok el a kiemelt részleteket! Szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok ?ssze a sz?vegeket!Borbély Szilárd: Nincstelenek (részlet)Barnás Ferenc: A kilencedik (részlet)Kiss Tibor Noé: Aludnod kelleneaz elbeszél? személyehelyszín, a cselekmény k?zegekor, az elbeszélt világf?szerepl?atmoszféraA szegénység kérdése a tudományban és a k?zbeszédben Mit jelent a szegénység? Olvassatok el egy tanulmányrészletet (Ferge Zsuzsa – Tausz Katalin – Darvas ?gnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen 1. k?tet, Esettanulmány Magyarországról. Nemzetk?zi Munkaügyi Hivatal K?zép- és Keleteurópai Iroda, Budapest, 2002. 51-58. oldal. )! A sz?vegb?l céduláitokra csoporttársaitokkal k?z?sen írjátok f?l a legfontosabb címszavakat, jellemz?ket, majd a regényb?l keressétek meg azokat a jelenségeket, melyek a tanulmány gondolataival párhuzamba állíthatók. ?rjátok f?l ezeket is a megfelel? cédulára! Folytassatok eszmecserét egy másik csoporttal a tapasztalataitokról! Az eszmecsere el?tt válasszatok magatok k?zül moderátort, aki a megbeszélés kereteit megszabja, azok betartásáról gondoskodik, jegyz?t, aki a f?lmerül? problémákat, kérdéseket r?gzíti!Frontális megbeszélés formájában foglalkozzunk a csoportok által f?ljegyzett problémákkal! (A moderátor a tanár.) A beszélgetés zárásaként nézzük meg a Szegénység Magyarországon és /vagy A létminimum alatt, j?v?-id?ben és/vagy a Karmák – Gondolatok a szegénységr?l cím? kisfilmet!H?ZI FELADATVegyétek el? otthon a ?K?zelítések” foglalkozáson, a mini kvartethez készített f?ljegyzéseket! Másfél-két oldalas esszében reflektáljatok értékelésetekre!Sz?vegértési feladatsor egy regényrészlet (Hatodik fejezet – Miért nem jó neked itt? / 99 – 106. oldal) feldolgozásáhozA részlet elolvasása és a feladatsor megoldása egyéni munka legyen. Az ellen?rzést konzultációs k?zegben m?k?d?, tanári támogatást, jelenlétet biztosító kiscsoportokban tervezzük. A teljes feldolgozásra egy tanórát szánhatunk. Házi feladatnak – ha ezt szükségesnek gondoljuk – f?lajánlhatjuk az interneten való tájékozódást a regény kritikai recepciójáról, a szerz?r?l, további regényrészlet/ek elolvasását vagy hasonló témát feldolgozó, hasonló atmoszférájú szépirodalmi sz?vegek gy?jteményének elkészítését. A részletolvasás, illetve az internetes b?ngészés tapasztalatairól kérhetünk egy r?vid, egyoldalas ?sszefoglalót.Milyen állatok szerepelnek a sz?vegben? Karikázd be a helyes válasz bet?jelét!gyíkok, varjak, kecskék, kakukkgyíkok, verebek, szürkemarhák, kutyákgyíkok, kakas, fecskék, varjakGy?jtsd ?ssze azokat a helyszíneket, amelyek a regényrészletben megvilágított t?rténethez/t?rténetekhez kapcsolódnak! Csoportosítsd a megadott szempontok szerint!Küls? terek:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….Bels? terek:…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelel? bet?jelet!Szokola Bandi egész nap ivott. I – H Pék Laci Pongrácz Antallal kártyázik. I –H Tatár Pista felvette a halott anyja nyugdíját. I - HFerkó és Julis a víztoronynál szállnak f?l az iskolabuszra. I - HA telepiek és intézetiek a bolt el?tt gy?lnek ?ssze. I - HA varjak szétrebbennek, ha meglátnak valakit. I - HA regényrészletben megjelen? szerepl?kre figyelj, s t?ltsd ki a táblázatot!Szokola BandiTatár PistaPongrácz AntalSzandrakét-három cselekvést jelent? igetárgyakmozgástereaz elbeszélés jelen idejéhez viszonyított id?A sz?vegb?l vett r?vid idézetek egy-egy szerepl?re vagy szerepl?i csoportra vonat- koznak. Kire? Kikre? Az idézetekhez f?zz egy-két mondatos kommentárt, értelmezést is,!Ki? Kik?Megjegyzés, értelmezésSzédült.De ez nem maradhat így ?r?kre. Egyszer valaminek t?rténnie kell.Néha el lehetett hinni, hogy élet az, ami a telepen zajlik.Rémeket látott.Nem kell sokáig nógatni, k?nnyen beadja a derekát.Rakd ?ssze a szétszedett mondatokat!csak nézett bánatosan a nagy, fekete szemévelnem volt kedve kimennimorogta valaki, nevettekés nem bírta már az ásást, kapálást semIdonéziábólsemmi sem veszett kárba az anyjábóligaz, évekig meg sem mukkantmár annyi mindent látottrég kicsorbult már az a kaszaa címerezéshez nem volt kedvea telepen hetekig err?l beszélt mindenkimindent les?p?rt a kézikocsirólA szépirodalmi sz?vegekben a hiány is beszerkesztett sz?vegalkotó elem. A k?vetkez? sz?vegrész mondatai k?z?tti hiányokat t?ltsd ki, sz?vegezd meg!Himbálóztak, nyikorogtak.…………………………………………………………………………………………Z?rg? csontok.…………………………………………………………………………………………..Rémeket látott.…………………………………………………………………………………………...A szélcseng?r?l madzagok lógtak, a madzagokról üres bambuszhengerek, faragott arcok.…………………………………………………………………………………………...Margit nyelve kilógott a szájából.…………………………………………………………………………………………...Foglald ?ssze három-égy mondatban, a postás néz?pontjából Tatár Pistának és anyjának t?rténetét, helyzetét!………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..Vannak olyan mondatok, sz?vegrészek, melyek a konkrét jelentésnél tágasabb, mélyebb jelentésekkel rendelkeznek az irodalmi sz?vegben. Válassz ki két ilyen sz?veghelyet! Magyarázd meg a szó szerinti, konkrét jelentését és a konnotációját is!Sz?veghelyKonkrét jelentésKonnotatív jelentésKészítsd el a sz?vegrész t?rténetmozaikjainak vázlatát!…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..Kritikák, interjúkA varjak nem azok, aminek látszanak (Sánta Szilárd - Csehy Zoltán - Veres István recenziói). ?j Szó Online, 2014. augusztus 23. áni Anna: Nem kegyelmezett (Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene), Székelyf?ld, 2015/3, ázs Imre József: A perifériák perifériái. M?út, 2014. december 29. Lajos: Nem n?nek való vidék / Kiss Tibor Noé Aludnod kellene cím? k?tetér?l. Irodalmi Szemle Online, 2014. október 03. a mélyvilággal alig foglalkozik valaki. Szekeres Dóra interjúja Kiss Tibor Noéval. Balázs beszélgetése Kiss Tibor Noéval - A kiszolgáltatottság formái. Jelenkor Online, 2014.07.19. Balázs: Egyenes. Irodalmi Centrifuga, 2014.12. Tibor Noé személyes honlapja, ár Beáta: A nélküliség állapota. Boglárka: Mintha nem is léteznének. M?út, 2014. december. ár Lívia: A semmin és a zsíros csipketerít?n túl. Irodalmi Szemle Online, 2014. október 02. ánta Szilárd: Agrothriller a telepen. A varjak nem azok, akinek látszanak. ?j Szó Online, 2014. augusztus 23. ács ?va: ?let, ami a telepen zajlik. Norbert: Véglénypark – csodátlanított ?vezet. Bárka Online, 2015. január 29. Eszter: Mindennapi brutalitás. ?j Nautilus, 2014. június 14. ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download