Andok Mónika



Andok Mónika

Válasz Dr. Békési Imre bírálatára

Mindenekelőtt szeretném megköszönni Békési Imre bírálatát, aki a dolgozatomat elemezve egy fontos hiányosságra mutatott rá, amelyet most szeretnék korrigálni.

A bíráló felhívja a figyelmemet, hogy a szövegszerkezet különféle aspektusainak megfelelő kategóriák használata (tematikus szerkezet, értelemszerkezet, makroszerkezet, általános szövegszerkezet, szuperstruktúra) több szövegelméleti szerzők megnevezéseit pontosan követi, de egy szövegen belül zavaró, esetleg félrevezető lehet. S arra is kitér, hogy ez alapján a dolgozat 91-ik oldalán indokolatlan az értelemszerkezet keretében tárgyalni van Dijk szuperstruktúráját. A kritika teljesen jogos, legnagyobb sajnálatomra eltévesztettem a kategóriát. Ahol a szöveg szuperstruktúráját vizsgálom, annak a fejezetnek a pontos címe: Az általános szövegszerkezet szövegtípusra jellemző résztulajdonságai. Hogy egy véletlen elírásról van szó, arra idézni szeretném a dolgozatom 89-90 -ik oldalán szereplő táblázatot, amelyből kitűnik, hogy a van Dijk-féle szuperstruktúrák tényleg az általános szövegszerkezet keretén belül tárgyaltam.

15. táblázat: A hírszövegek tipologizálási lehetőségei (Andok Mónika: A hír mint szövegtípus konstruálódása a társadalmi kommunikációban. P 89-90)

| | |Mennyiben befolyásolja azt, hogy egy szöveget|

|Tolcsvai kategóriái |A hírek jellemzői |hírnek tekintenek-e vagy sem? |

| |A hírszövegek erősen kifejtőek. |Ha a minimum követelményt teljesíti, hírnek |

|1. A kifejtettség / bennfoglalás |Egy minimum követelményt lehet itt megragadni: a ki,|minősül. (Extrém helyzetekben, pl. háború |

|mértéke |mit, mikor, hol, miért csinált, mondott, stb. |elfogadható némi bizonytalanság.) |

| | |A legszigorúbb kritérium, amennyiben a |

| | |szövegben jelölt a nézőpont, úgy az nem lehet|

|2. Nézőpont jelöltsége |Sosem jelölt grammatikailag a szerzőség. A nézőpont |hír, más műfajba sorolják, pl. tudósítás, |

| |jelöletlen. |riport, stb |

| | Írott +kép Beszélt +kép |A hírműfajon belüli differenciálódást, |

|3. Kommunikációs színterek jellemzői |Tervezett A B C D |technikai közvetítők szerinti |

| |Spontán - - - - |differenciálódást mutatja meg. |

| |A – nyomtatott sajtó, | |

| |B – nyomtatott sajtó, illusztrációval | |

| |C – rádió, | |

| |D - televízió | |

|4. Az általános szerkezet |Erősen differenciált, a hírműfajba sorolt szövegek |A hírműfajon belüli differenciálódást |

|szövegtípusra jellemző |makrostruktúrája eltérő. Ld. van Dijk (news |mutatja, az eltérő tematikus mezőkhöz tartozó|

|résztulajdonságai |schemata). |eltérő sémák tárhatók fel. |

|5..A típusra jellemző | Mikro-, mezo-, makroszint általános jellemzői a |Nem kizáró követelmény, gyenge követelmény. |

|értelemszerkezet, a makrostruktúra |hírek esetében. | |

|6.Stílus |Közömbös vagy választékos. |Gyenge követelmény. Laptípusok szerint – |

| | |minőségi és bulvár tengelyen elhelyezve – |

| | |feltárhatóak különféle stilisztikai altípusok|

| | |a híreken belül. |

Abban is egyetértek a bírálóval, hogy a szövegkutatásokon belül az értelemszerkezet a legnehezebben megragadható kategória.

Békési Imre bírálata további elemzendő területekre is ráirányítja a figyelmet: Hírszövegek rövidülésének a vizsgálata, a hírekhez kapcsolódó rövidhírek szövegszerkezeti vizsgálata. Ezt még szeretném kiegészíteni egy mozzanattal: a teljes hírműsor szövegén belül hol és milyen formában helyezkednek el az egyes variánsok. Itt szeretném megemlíteni azt a felvetést, amelyet Ferenczy Judit képviselt a disszertációjában, vagyis tekinthető esetleg egyetlen szövegnek egy hírműsor anyaga. Úgy vélem, ha ilyen módon tekintjük lezártnak a szöveget, akkor érvényes rá mindaz, amit László János (László, 1998, 128) a szépirodalmi szövegekről ír: „A lezártságból adódóan, pontosabban abból következően, hogy az irodalmi narratívum szándékosan lezárt az irodalmi narratívum részei közötti kapcsolatok felerősödhetnek. A felerősödött kapcsolatok pedig jelentést generálhatnak.” (László, 1998, 128) Úgy vélem, ezt szem előtt tartva bevonhatóvá tehetnénk a szövegszerkezeti kutatásokba olyan területeket is a hírszövegekből, amelyek eddig nem voltak jól megragadhatóak. Arra a területre gondolok, amelyet hírsorrendnek szoktak nevezni az újságírók és amelyre gondosan ügyelnek, pont azért, hogy többletjelentést érjenek el vele. (Abban nem vagyok egészen biztos, hogy ezt csak a szöveg lezártsága adja, de az biztos, hogy felerősíti.)

Pontosítani szeretném az állásfoglalásomat a fenomenológiával kapcsolatban is, a bírálatból az olvasható ki, miszerint magam feltétel nélkül elfogadnám azt az álláspontot, hogy a média konstruálja a valóságot. Ám akinek az elképzeléseit ontológiai szempontból követem és elfogadom, az Searle elmélete, amire hivatkozom is a disszertációm 16, 184-ik oldalán. Egyetértek tehát azzal az elképzeléssel, hogy léteznek a megfigyelőtől független Searle[1] szavával nyers tények, és léteznek megfigyelőtől függő tények, melyek egy részét ő intézményi ténynek nevezi, s leírja a logikai képletét is: X Y-nak számít C-ben formula, ahol az is fontos, hogy ez a szerkezet ismételhető.

Tehát nem gondolom én sem az, hogy a média konstruálja valóságot. Hanem úgy vélem, hogy a média - a realista módon létező valóságot, melyben vannak nyers és intézményi tények – fenomenalizálja a valóságot. A kérdés az, hogy ezt a fenomenalizált valóságot tekinthetjük-e önálló létezőnek? És itt a válaszom az, hogy igen.

Még annyit szeretnék Searle rendszeréhez hozzáfűzni, hogy mindaz, amelyet az intézményi tények létrejöttéről és szerveződéséről ír, az engem nagyon emlékeztet eg szemiotikai leírásra, nevezetesen Barthes leírására a másodrendű szemiotikai rendszerekről, a mítoszokról. Barthes szerint nem minden szemiológiai rendszer mitikus természetű, nem minden jel hordoz ideológiai töltetet. A mitikus rendszer mindig egy már meglévő lejrendszerből építkezik, ezért mindig másodrendű szemiotikai rendszer. Az első rendszer jele a második rendszer jelzője lesz.

|Jelző |Jelzett |

| | |

| |Elítélt, Börtönbüntetés, |

|A sárga szalag |Bűnbánás |

| |Megbocsátás |

| |Megkönnyebbülés |

| | |

|Jel |Támadó repülők megsemmisítése Irakban. |

|„Isten hozott itthon!” – jelentésű sárga szalag. (A |Intelligens bombák irányítása. |

|megbélyegzés megbocsátása.) |Győzelem Szaddam felett. |

| | |

|I. Jelző |II. Jelzett |

| |

|„Isten hozott itthon!” – jelentésű sárga szalag. A győzelem feletti büszkeség jele |

| |

|III. Jel |

2. táblázat: A konnotáció mint másodrendű szemiotikai rendszer. Barthes: Myth Today Idézi Griffin, E.:2001, 338.

A táblázatban a felső és a középső sor együtt a denotatív rendszer, míg a középső és az alsó sor együttesen a konnotatív rendszer. Az első, a denotatív rendszer kizárólag leíró jellegű, a jelző képének és a jelzett fogalomnak kombinációja denotatív jelet alkot. A mai használatban a denotatív rendszer jele jelzőként funkcionál a második, konnatív rendszerben.

Barthes szerint az ilyen típusú mitikus jelek megerősítik a kultúra domináns értékeit. Úgy támogatják a fennálló társadalmi, ideológiai rendet, a status quo-t, hogy a történelmet természetté alakítják, az aktuális helyzetet a dolgok természetes rendjeként feltüntetve.

Ezzel a hozzáfűzéssel Síklaki István bírálatához is szeretnék kapcsolódni, a rituális illetve a szemiotikai modellekkel kapcsolatos kérdéshez.

Még egyszer köszönöm a bírálatot!

Felhasznált szakirodalom:

Ferenczy Judit:

2003 Rádiós hírek – korunk szappanoperája? Elhangzott: XIII. Magyar Alkalmazott

Nyelvészeti Kongresszus, Szociolingvisztika szekció

Griffin, Em:

2001 Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest

Kelemen János:

1976. Szöveg és jelentés. In.: Telegdi Zs. - Szépe Gy.: A szöveg megközelítései Ált. Nyelv. Tan. 11. Kötet

László János:

1998 Szerep, forgatókönyv, narratívum, Szociálpszichológiai tanulmányok. Budapest, Scientia Humana.

Searle, John R.:

1995 The Construction of Social Reality. New York, Simon and Schuster

1998 Mind, Language and Society. Philosopy in the Real World. Magyarul: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Vince kiadó 2000.

Tolcsvai Nagy Gábor:

2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

-----------------------

[1] „... a külső realizmus nem elmélet. Nem vélemény, miszerint úgy tartom hogy odakint létezik egy világ. Ez inkább egyfajta keretrendszer ... valami祬湥洠擳湯瘠污拳湡瘠湡慮穥步愠搠汯潧⸮鐮⠠敓牡敬‬⹊›㤱㤸‬ㄴഩ഍lyen módon valóban vannak ezek a dolgok ...” (Searle, J.: 1989, 41)

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download