LÁBTOLL-LABDA A TESTNEVELÉS ÓRÁN



LÁBTOLL-LABDA A TESTNEVELÉSÓRÁN

Akrobatikus tollaslabda, ütő nélkül, lábbal

[pic]

Ajánlás:

Diákolimpiai versenysorozatot is indítanak ebből a sportágból. Kiírás az MDSZ.hu honlapon.

A Magyar Lábtoll-labda Szövetség mindenben segít a sportággal kapcsolatban:

„A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték, amelynek célja, hogy a speciális alakú, tollból készült, 15 gramm súlyú labda a háló felett úgy kerüljön át az ellenfél térfelére, hogy az ellenfél azt ne tudja visszajuttatni.”



A gyerekek szeretnek labdával sportolni. Ez az új sport változatossá teheti munkánkat!

A versenyszerű játék sokoldalú képzést igényel. Gyorsaság, ügyesség, ruganyosság szükséges a jó játékhoz. Elsősorban lábbal játsszák.

A háló feletti rúgások végrehajtásához sok nyújtó- lazító gimnasztikát kell végezniük a tanulóknak.

Játszható egyéniben, párosban és csapatban (3fő).

„A lábtoll-labdázás Kínában, Vietnamban és még több ázsiai országban nagyon elterjedt sport-játék. A verseny formában is az ázsiaiak a legjobbak. A lábtoll-labdázás Európában, így Magyarországon is az 1990-es években terjedt el.

Ázsiában a lábtoll-labdázás ősi változatában: a művészi vagy zsonglőr lábtoll-labdázásban a résztvevők abban versenyeznek, hogy ki vagy melyik csapat tud különlegesebb rúgást vagy labdamegállítást bemutatni. Az egyénileg, illetve csapatban bemutatott gyakorlatokat a műkorcsolyához vagy tornához hasonlóan pontozzák. Európában ilyen jellegű versenyt még nem rendeztek.”



Képek:

Népszerűsítő és oktatási segítségnek javasoljuk a következő elérhetőséget, filmet:



|LÁBTOLL-LABDA TANMENET |

|16 óra |

|Nevelési-fejlesztési célok |Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése. A fizikumra gyakorolt pozitív hatása|

| |mellett serkenti az agyműködést, mivel gyors gondolkodásra és reagálásra ösztönöz. A rendszeres játék tehát jó a testnek és az elmének. |

| |Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése és kipróbálása. |

| |A kihívást jelentő, új sportág révén a mozgás iránti pozitív érzelmi bázis formálása, az életen át tartó új mozgásforma megismerése. |

| |Az igény felkeltése a megismert lábtoll-labdázás iránt, hogy azt a gyerekek szabadidejükben is végezzék. Rekreáció, szabadidő. |

| |Személyes felelősség kialakítása az alapvető szabályrendszer iránt, fontos, hogy a tanulók a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jeleket felismerjék és |

| |alkalmazzák, és a balesetmegelőzés alapvető szabályait elsajátítsák. |

|Kulcsfogalmak |Játékos, aki játszik. Mérkőzés: egyes, páros, csapat (3fő). |

| |Adogató oldal: Az adogatás jogával rendelkező játékos(ok) oldala. |

| |Fogadó oldal: A másik fél. |

| |Játékos: A világ egyik legkisebb csapatjátékában 3 pozíciót kell betölteni: a fogadó-, a feladó-, és a leütő játékos pozícióját. |

| |Szabályok: Egy játékos egymás után kettőnél többször nem érintheti a labdát. A labdát játék közben nem szabad karral vagy kézzel érinteni. Minden más testrész használata |

| |megengedett. A labda tartósan nem érintkezhet a játékos egyetlen testrészével sem. |

| |Labdamenet: Egyéniben 2-2 érintés után, párosban és csapatban 4-4 érintés után, az ellenfél térfelén a labda érinti a talajt. Minden labdamenet ponttal fejeződik be. |

| |Elvárható fejlődés: Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés, mozgáskapcsolat, gyorsaság, állóképesség, erő, ügyesség. |

| |Fejlesztési célok |Tananyag |Ajánlott tevékenységformák|Elvárható fejlődés |Ismeretek, személyiség fejlesztése |Tantárgyközi tartalmak |

| | | | | | | |

| | | |Módszertani javaslatok | | | |

|2. |Ismerkedés a |Adogatások párokban, különböző rúgásmódok: |Páros foglalkoztatás. |Helyes érintés, rúgás |Önbizalom, magabiztosság. | |

| |lábtoll-labdá-val. |lábfejjel, térddel, combbal. | |gyakorlása. | | |

| | |Lábtoll-labda fogadása, kézből dobásból. | | | | |

| | |Célba rúgások különböző távolságokról vízszintes és | | | | |

| | |függőleges célra (karika, zsámoly) | | | | |

|3. |A finom |Lábtoll-labda átadások párokban és 3-as |Egyéni, páros |Begyakorlottan tudják |Új, szabadidőben is gyakorolható | |

| |mozgáskoordináció |csoportokban: |labdatechnikai |végrehajtani. Párokban |testedzési formák megismerése által | |

| |fejlesztése. |lábfejjel, |gyakorlatok. |tudjanak 8-10 folyamatos |hozzájárulás az egészségmegőrző | |

| | |belsővel, | |átadást vé-gezni. |szokásrendszer megalapozásához. | |

| | |külsővel, | | | | |

| | |térddel. | | | | |

| | |Helyben, mozgás közben, ívelten növekvő távolságra. | | | | |

| | |Pontszerző játék párokban. | | | | |

|4. |A figyelem |Dekázás, a labda levegőben tartása. Variációk |Egyéni foglalkoztatás. |Minél több labdaérintés. |Koncentrálóképesség növekedése - a | |

| |koncentrációjának |megkötéssel és szabadon a tanult átadási formák | | |kitartás és a feladat-megoldási | |

| |fejlesztése. |alkalmazásával. Jobb és bal lábbal. | | |motiváció fejlődése. | |

|5. |Labdaérzék |Dekázás, zsonglőrködés. |Egyéni foglalkoztatás. | | | |

| |fejlesztése. |Egyensúlyozás különböző testrészeken. | | | | |

| | |Többféle labdaérintés variálása. | | | | |

|6. |Egyensúly, labdaérzék |Átadások gyakorlása háló felett. Önmagának feldobott|Páros foglalkoztatás. |A térbeli tudatosság |Érzelmeket vált ki. | |

| |fejlesztése. |és a társ által dobott labdával, illetve | |(érzékelés): elhelyezkedés a |Saját és mások teljesítményének | |

| | |folyamatosan. | |térben; mozgásirány; a mozgás|megítélése. | |

| | |Váltóversenyek célba rúgással, háló felett is. | |horizontális síkjai; a mozgás|Önbizalom, magabiztosság, szorongás. | |

| | | | |végrehajtásának útvonala; a |Öröm csalódottság, bánat | |

| | | | |mozgás kiterjedése. Képesség |(győztes-vesztes). | |

| | | | |a pon-tos átadásokra. |Siker, kudarc feldolgozása. | |

| | | | | |Változó körülmények, spontaneitás. | |

|7. |Taktika: |Átadások feladatokkal, kényszerítő helyzetekkel. |Az osztály egyidejű |A szituációtól függően el |Térben; mozgásirány; a mozgás | |

| |egyszerű testnevelési |Egyéni játékban két érintés megkötése. |foglalkoztatása párokban, |tudja dönteni az átadás |horizontális síkjai; a mozgás | |

| |játékok során a |Páros és hármas játékban 4 érintés előírása. |a helytelen vagy görcsös |módját. |végrehajtásának útvonala; a mozgás | |

| |célszerű mozgások és | |ütőfogást azonnal és | |kiterjedése. | |

| |együttműködési módok | |folyamatosan korrigálni | |Képesség a pontos átadásokra. | |

| |megbeszélése és | |kell. | | | |

| |alkalmazása. | | | | | |

|8. |A finom mozgás |Lábtoll-labda visszaadása különböző érintésmódokkal:|Az osztály egyidejű |Érzékelje a helyes |Önbizalom erősítése. Az együttes | |

| |koordináció | |foglalkoztatása párokban, |testtartást. A helytelen |gondolkodás, a csapat együttes | |

| |fejlesztése. A |Lábfejjel, ollózva, talppal. |csoportokban |gyakorlat végrehajtása |cselekvése, harmonikus összjáték. | |

| |figyelem | | |következményeinek |Egymás kiszolgálása, igazodás, | |

| |koncentrációjának | | |tudatosulása. |alárendelődés nélkül ez | |

| |fejlesztése. | | | |elképzelhetetlen. | |

|9. |Mozgáskoordináció |Speciális labdaérintési módok, fejjel, vállal |Páros |Leszorított karral, |Viszonylag biztosan továbbítani tudja| |

| |fejlesztése. |történő labdaátadás. |osztályfoglalkoztatás. |fegyelmezett végrehajtás. |a megfelelő helyre - különböző | |

| | |Sáncolás gyakorlása. Sáncolás lábbal, testtel. | | |helyzetekben. | |

|10. |Játékszabály |Átadás önmagának feldobott labdával. Megkötött |Páros |Cél a pontszerzés. |Biztonsággal tudja alkalmazni a | |

| |megismerése. |átadás-számok alkalmazása. |osztályfoglalkoztatás. | |tanult technikai elemeket a játék | |

| | |Két-két labdaérintéssel egyéni játék. | | |szabályainak betartásával. | |

|11. |Az adogatás oktatása. |Az adogatás módjai, helye. |Egyéni, páros |Szabályos helyről, pontos |A meglevő egyensúlyérzék fejlődése a | |

| | |Szerepenkénti gyakorlás hármas csoportokban. |foglalkoztatás. |nyitás. |koncentrálóképesség növekedése, | |

| | |Fogadás gyakorlása. | |Átadások feladatokkal, |- a kitartás és a feladat megoldási | |

| | | | |kényszerítő helyzetekkel. |motiváció fejlődése. | |

|12. |A játékszabályok |Taktika: |A kapott információk |Célszerű a játékot a |Szabály ismerete, alkalmazása a | |

| |betartása mellett |egyszerű testnevelési játékok során a célszerű |célszerű alkalmazása a |megbeszélés után |játékban. | |

| |aktív részvétel a |mozgások és együttműködési módok megbeszélése és |sikeresebb játék |megismételni, és elemezni a |Kitartásra, figyelem-összpontosításra| |

| |játékban. |alkalmazása. |érdekében. |változást. |nevelés. | |

| | |Egyéni játék. | | | | |

| | |Gyakorlás a tanultak alapján. | | | | |

|13. |Egészséges életmódra |Gyakorlottság megszerzése. A tanult technikai elemek|Csapat foglalkoztatás. |A viselkedési és magatartási |Képes átélni a játékban elért siker | |

| |való törekvés. |gyakorlása. | |normák betartása. |örömét. | |

| | |Páros játék. | | |Erősödjön pozitív beállítódása a | |

| | | | | |lábtoll-labda sportággal | |

| | | | | |kapcsolatban. | |

| | | | | |Intellektuális aktivitás. | |

|14. |Csapatjáték. |Csapatjáték. |Csapat foglalkoztatás. |Összjáték. |Akkor tudnak kibontakozni, ha érzik | |

| |szabályismerete. |3-3 elleni játék szabálymegkötésekkel, | |Eddig tanultak alkalmazása. |maguk mögött a szeretetet, a | |

| | |szabálykönnyítésekkel. | | |bizalmat, türelmet. | |

| | |Elhelyezkedés, forgás, nyitás. | | | | |

|15-16. |Verseny. |Mérkőzések, szabályismeret fokozása. |Csapatfoglalkoztatás. |Változatos, izgalmas menetek.|Sikerélmény, győzelem, kudarc | |

| | |Osztálybajnokság. | | |elviselése. | |

A sportág története

[pic]

A tollaslabdát, a legegyszerűbb labdát i.e. 1000 körül készítették Kínában. Valószínűleg még régebbi is a rá utaló első emlékeknél. Néhány tyúktollat szúrtak fadarabba, cink- vagy ólomlemezkébe, s már kész is volt a játék eszköze. A kínaiak eleinte szinte kizárólag lábbal tollaslabdáztak. A labda minél tovább levegőben tartása volt a cél. A lábtollas a labdarúgással is hasonlóságot mutat, ezért feltételezhető az is, hogy a csu-küh-ból fejlődött ki.

Később a játék a katonai felkészítés céljait szolgálta. Az ügyesség fejlesztésének és a reakcióidő csökkentésének egyik eszköze volt.

A történelmi bizonyítékok alapján a kínai Tang dinasztia korában (618-907) igen elterjedt játék volt. Ebben az időben a hivatalnokok, sőt még a tanárok és az irodalmárok is részt vettek a játékban. A rúgásoknak sok fajtája volt. Már nemcsak lábbal, hanem vállal, felsőtesttel, hassal is a levegőben lehetett tartani a labdát.

Ezt a lábbal játszott tollaslabdázást és különböző változatait a mai napig is több millióan űzik, elsősorban a Távol-Keleten. Több rokon sportág is ismert. A mozgásanyag, a rúgások hasonlóak. A különbség a labdák anyagában, alakjában van.

A Thaiföldön, Malaysiában elterjedt sepak takraw gömb alakú, fonott labdája bambusznádból készül. Mongóliában a tiwit nemezlabdával játsszák.

Vietnamban da cáó talpát gumidarabokból, a bóbitáját kötözőzsinórból készítik. Tajvanon egy kis gumilabdába szúrják a tollakat. Rokon sportágak fellelhetők a világ más részein is. A skandináv országokban, Észak-Amerikában 4 vagy 8 színes bőrdarabból összevarrt, szemcsés anyaggal töltött, 5-6 cm átmérőjű kis labdával hacky sack-et vagy foot bag-et játszanak. A lábtoll-labdázást Kínában jianqiu-nak (tyentyo vagy dzsendzso), Angliában shuttlecock-nak, Németországban Federfussball-nak (tollfutball) nevezik. Magyarországon a lábtollas, lábtoll-labdázás honosodott meg. Korábbi leírások kínai tollasnak nevezték.

A nemrégiben előkerült dokumentumok szerint 1936-ban, a berlini olimpiára hoztak magukkal lábtoll-labdákat a kínaiak. Ennek az egyszeri alkalomnak azonban nem volt folytatása.

Európa számára a lábtoll-labdázást Peter von Rüden német mérnök fedezte fel kínai utazásai során. Egy parkban különböző életkorú – közöttük 60-70 éves embereket – látott játszani. A játék elbűvölte őt. Egy ajándékba kapott labda segítségével fellelkesítette barátait és ismerőseit. Azóta Peter von Rüden a lábtoll-labdázás elterjesztésének szenteli életét. 1991. szeptember 1-jén megalakította az FFC Hagen-t, az első európai lábtoll-labda klubot. 1994. november 25-26-án megrendezte az I. German Opent, amelyen már magyar csapatok is indultak. Peter von Rüden népszerűsítő munkája eredményeként több országban – Belgium, Dánia, Hollandia, Finnország, Svájc, Írország, Magyarország – elkezdődött a lábtoll-labdázás.”

Egyéb tudnivalók, anyagok:













Általános szabályok

Labda

A speciális, 15 gramm súlyú labda négy db 15 cm-es libatollból (amely különböző színekre – piros, sárga, kék, zöld – festhető) és egy 4 cm átmérőjű kerek gumitalpból áll. A gumitalp alja és teteje között 5-7 db papírkorong biztosítja a labda rugózását és egyenletes repülését.

[pic]

Játéktér

A versenypálya 11,88 méter hosszú és 6,10 méter széles. (A tollaslabdapálya lábtoll-labdázásra is használható) A pályát négy centiméter széles vonalak határolják. A vonalak a pálya részei. A középvonaltól mindkét irányban 2 méterre futnak a korlátozó vonalak, amelyeken belülről fejjel tilos átjuttatni a labdát a másik térfélre. Az alapvonal középpontjától mindkét oldalon 1-1 méterre felrajzolt rövid vonalak jelölik ki az adogató térfelet.

[pic]

Háló

7 méter hosszú és 76 cm széles, szemei 2x2 cm méretűek. A háló magassága férfiaknál 160 cm, nőknél 150 cm. Játék közben tilos megérinteni, alatta, ill. felette az ellenfél térfelére bármely testrésszel átnyúlni.

Csapatok

Egy versenycsapat 6 játékosból áll. Közülük egyidőben hárman játszanak. A játék során a játékosok bármikor cserélhetők.

A játékosok helyzete

A csapatok játékosai háromszög alakban állnak fel. Két játékos a háló közelében egymástól 2 méter távolságra, egy játékos a hátsó térfélen, ill. adogatásnál az adogató térfélen áll. A kötött sorrend csak az adogatásnak, ill. az adogatás fogadásánál kötelező. Az adogatás elrúgásának pillanatában minden játékos helyet változtathat.

A játék kezdete

Az adogató csapata adogatótérfélen áll és a labdát lábbal az ellenfél térfelére rúgja. Rossz az adogatás, ha az adogató játékos a vonalra, ill. játéktérre lép, vagy ha az adogatás hálót vagy más akadályt érint.

Labdaérintés

Egy csapat, mielőtt a labdát az ellenfél térfelére juttatja, a saját térfelén maximum négyszer érintheti. A negyedik érintésnek a másik térfélre való átjuttatásra kell irányulnia. A négy érintésen belül egy játékos egymás után kétszer érintheti, rúghatja a labdát. A labdát játék közben tilos kézzel vagy karral érinteni. Minden más testrész használata megengedett. A páros játékban szintén négy érintés engedélyezett, az egyéniben csak kettő.

Sorrend

Az adogatás jogának elnyerésekor az adogató csapat játékosai az óramutató járásának megfelelően egy hellyel váltják helyzetüket (forgás).

Időkérés

Minden csapat minden játszmában kétszer kérhet időt. Az időkérés időtartama 30 másodperc. Az időkérés ideje alatt a csapattagok nem hagyhatják el a pályát.

A mérkőzések számolása

Mérkőzések két nyert játszmáig tartanak. A játszmák 21 pontosak. Gyorsított számolás. Minden labdamenet ponttal fejeződik be. Ha az adogató csapat (játékos) hibázik, a pont a fogadóé és át kell adnia az adogatás jogát is a másik csapatnak (játékosnak). A játszmát két pont különbséggel kell megnyerni. 20-20-tól váltott adogatással kell elérni a két pont különbséget.”

http.en/demo/mynews/files/File/jatekszabalyok2005.doc

A LÁBTOLL-LABDÁZÁS JÁTÉKSZABÁLYAI

MLTSZ

Magyar Lábtoll-labda Szövetség

A lábtoll-labdázás – mint versenyszerű csapatjáték – általános jellemzése

A lábtoll-labda helye a csapatjátékok és a labdajátékok között van. Lábbal játsszák, de a szabályok a röplabda szabályaihoz hasonlítanak. Ez a sport a koncentráción kívül nemcsak jó labdaérzéket kíván, hanem ezzel egyidejűleg egy teakwondo-harcos küzdeni tudását, egy labdarúgó technikai tudását és egy röplabdajátékos csapatszellemét is megköveteli, és mindezt egy tollaslabdapályán.

A világ egyik legkisebb csapatjátékában 3 pozíciót kell betölteni: a fogadó, a feladó és a leütő játékos pozícióját. A feladó játékos a csapat irányítója, aki feladja a labdákat a leütő játékos számára, és „helyzetbe” leütő pozícióba hozza őt. Az élsportolók, a férfiak és a nők különböző technikával ütik (rúgják) át a labdát a háló felett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők az átlagosnál nagyobb hajlékonyságukkal kompenzálni tudják a férfiak erejét, a nagyobb ugróerőt.

A lábtoll-labda sportban elsősorban a láb mozgékonysága az alapfeltétel. Azonban minden testrészt használni kell, mert különben az eredetileg meglévő mozgásképességek könnyen elcsökevényesednek.

Kínában a lábtoll-labdát több mint 2 ezer éve játsszák és kb. 25 éve mint csapatsportot is űzik. Európában is befogadták ezt a szép sportot.

A lábtoll-labdázás játékszabályai:

1. játéktér,

2. a lábtoll-labda,

3. pontozás,

4. a játékosok állásrendje és a forgás,

5. edző és kapitány,

6. játékosok cseréje,

7. a játszmák közötti szünetek,

8. az adogatás,

9. labdaérintés,

10. szabálytalanságok, melyek a labdaváltásnak véget vetnek,

11. külön szabályok sánclabdánál,

12. játékmegszakítás és labdaismétlés,

13. a játékosok felszerelése.

Kínában és Európában használt játékszabályok némely esetben eltértek egymástól. A kínai szövetség Európának csak hosszú vita után engedélyezte a szabályos tollaslabdapályák játéktérként való használatát. A Nemzetközi Lábtoll-labda Szövetség (ISF) megalakulásakor eldöntötték, hogy a lábtoll-labda versenyeket 6,10 m széles és 11,88 m hosszú pályán játsszák, mely a szabvány tollaslabdapályából könnyen kialakítható, férfiaknál 1,60, nőknél 1,50 méter a háló magassága.

1. A játéktér

1. A tollaslabdapálya vonalait kell használni. A pálya külső oldalvonalai az oldalvonalaknak, az első adogatóvonalak, az alapvonalnak felelnek meg. A pálya 6,10 m széles és 11,88 m hosszú. (Egy rövid időszakban, az egyéni játékot 5,18 m szélességű pályán játszották.)

2. A vonalak 4 centiméter szélesek és a játéktérhez tartoznak.

3. A középvonaltól mindkét irányba 2 méterre futnak a korlátozó vonalak, amelyeken belül fejjel tilos átjuttatni a labdát a másik térfélre.

4. Az adogató tér vagy szervatérfél az a terület, ahonnan az adogató játékos végrehajtja a szervát. Az adogató teret a rövid szervatérfél vonalak határolják, melyek a két alapvonal középpontjától mindkét irányba 1-1 méterre futnak. A szervatérfél hossza elméletileg határtalan. Az alapvonal nem tartozik az adogató területhez.

5. A háló 7 méter hosszú és 76 cm széles, szemei 2x2 cm-esek. A háló magassága férfiaknál 160 cm, nőknél 150 cm. Játék közben tilos megérinteni, alatta, ill. felette az ellenfél térfelére bármely testrésszel átnyúlni.

Az egyéni és a páros játéknál is ezek a pályaméretek érvényesek.

2. A lábtoll-labda

A speciális, 15 gramm súlyú labda négy db 15 cm-es libatollból (amely különböző színekre – piros, sárga, kék, zöld – festhető) és egy 4 cm átmérőjű kerek gumitalpból áll. A gumitalp alja és teteje között 5-7 db papírkorong biztosítja a labda rugózását és egyenletes repülését.

3. Pontozás

A játék kezdete:

1. Először a térfelet és az adogatás jogát kell kisorsolni. Az első játszma után térfelet és adogatást kell cserélni.

2. A mérkőzés kettő nyert játszmáig tart. 1-1-es játszmaegyenlőség esetén döntő játszmát kell játszani.

3. A játszmák 2000-ig 15 pontosak voltak. Csak az a csapat szerezhetett pontot, amely adogatott. 2001-től változtak a szabályok. A játszmák 21 pontosak. Gyorsított számolás. Minden labdamenet ponttal fejeződik be. Ha az adogató csapat (játékos) hibázik, a pont a fogadóé és át kell adni az adogatás jogát is a másik csapatnak (játékosnak).

4. A játszmát két pont különbséggel kell megnyerni. 20-20-tól váltott adogatással kell elérni a két pont különbséget.

4. A játékosok állásrendje és a forgás

1. Amikor az adogató játékos megrúgja a labdát, mindkét csapatnak háromszög alakzatban a saját térfelén kell állnia. A háló közelében álló bal oldali játékos a 2-es, jobb oldali játékos a 3-as, míg a hálótól távolabb elhelyezkedő középső játékos az 1-es alaphelyzetet foglalja el. A játszmák kezdetekor a játékosok felállását, a bíró(k)nak a jegyzőkönyvben rögzíteni kell Az állásrend egy játszmán belül nem változtatható meg. A nyitóérintés után azonban a játékosok megváltoztathatják állásrendjüket, saját játékmezőjükben tetszés szerinti helyet foglalhatnak el.

2. Felállás az adogatásnál. Az adogató csapat 2-es és 3-as játékosa az adogató játékos előtt áll legalább 1 méterrel. A két első játékos a köztük futó, hálóra merőleges középvonaltól legalább 1 méter távolságra kell, hogy álljon. A fogadó csapat játékosai hasonló módon, háromszögben állnak fel.

3. Ha a fogadócsapat elnyeri az adogatás jogát, játékosai kötelesek egy forgást végezni úgy, hogy játékosai az óramutató járásával megegyező irányba, egy állásrendi helyet lépnek. Mindig az 1-es számú alaphelyzetet elfoglaló játékos adogat. A játékosok hibát követnek el, ha az adogatás megkezdésének pillanatában nincsenek a szabályos állásrendben.

A helytartási hiba következményei:

– a hibát a labdamenet elvesztésével kell büntetni;

– a játékosoknak azonnal vissza kell állniuk a helyes állásrendbe.

Forgáshibát jelent, ha a nyitást nem forgásrendben végezték.

4. Minden játszma megkezdése előtt, a játékosok állásrendje (alaphelyzet, sorrend) megváltoztatható.

5. Háromnál kevesebb játékossal a csapatmérkőzés nem játszható.

6. Páros játéknál az adogató páros nem adogató tagja vagy a 2-es, vagy pedig a 3-as pozícióban helyezkedik el. Ő testével vagy testrészeivel nem takarhatja el az adogatót az ellenféltől. A játékosok nem kötelesek forgáskor pozíciót cserélni – például 2-esből a 3-asba – de adogatást igen.

5. Edző és csapatkapitány

1. Amikor a labda nincs játékban, joga van az edzőnek és a kapitánynak időt kérnie vagy játékost cserélni. Ezen idő alatt az edző adhat utasításokat.

2. Egy játszma alatt mindkét csapat kétszer kérhet játékszünetet. A szünet nem lehet 30 másodpercnél hosszabb. Az időkérés ideje alatta csapattagok nem hagyhatják a pályát. Ha egy csapat játszma közben további (kettőnél több) játékszünetet kér, elveszíti az adogatás jogát és az ellenfél 1 pontot kap.

3. A verseny alatt a játéktéren lévő csapatkapitánynak joga van kérdéseket intézni a bíróhoz, esetleg magyarázatot kérni tőle, de a bíró végső döntését el kell fogadnia.

6. Játékosok cseréje

1. Egy csapatmérkőzésre hat játékos nevezethető. Három játékos játszik. Három a cserejátékosok részére biztosított padon ül.

2. Ha a labda játékon kívül van, akkor az edző vagy a kapitány cserét kérhet a bírótól. Csere közben semmilyen tanács nem adható a pályán kívülről, közben a játékosok nem hagyhatják el a pályát.

3. A cserejátékosnak, mielőtt a pályára lép, jelentkeznie kell a jegyzőkönyvvezetőnél. A cserét 15 másodpercen belül végre kell hajtani, egyébként a cserélő csapatnak időt kell kérnie.

4. Ha a csapat már mind a két idejét kihasználta, akkor elveszti az adogatás jogát és pontot kap az ellenfél.

5. Amikor az edző vagy a csapatkapitány cserét kér, jelentenie kell a bírónak a cserélő játékosok mezszámát.

6. Egy játszmán belül három csere engedélyezett. Ha egy játékos kizárás vagy sérülés miatt nem tudja folytatni a játékot és a csapat már mindhárom cseréjét kihasználta, akkor a csapat elveszti azt a játszmát.

7. A játszmák közötti szünetek

1. Az első és második játszmák közötti szünet csak a térfélcsere, az esetleges játékos cserék és azok jegyzőkönyvezésének idejére terjed ki, ezek után a játékot haladéktalanul folytatni kell. A második és harmadik játszma között a szünet maximum 2 percig tarthat. Ebben a szünetben a játékosok elhagyhatják a játékteret. A csapatok térfelet cserélnek, és játékosokat cserélhetnek. A szünetekben az edzők utasításokat adhatnak csapataiknak.

2. Mielőtt megkezdődik a harmadik játszma a játékvezető mindkét csapat kapitányát magához rendeli, hogy újból kisorsolják a térfelet és az adogatás jogát. A harmadik játszmában a csapatoknak térfelet kell cserélnie, ha egyikük elérte a 11 pontot. Térfélcsere közben a csapatok nem kaphatnak utasításokat. A térfélcsere után a csapatok játékosainak állásrendje csak a forgásnak megfelelően változhat. A mérkőzést az addig elért eredménnyel folytatják.

Ha a térfélcserét nem hajtják végre időben, a csapatok a térfelükön maradnak, és ott fejezik be a mérkőzést.

8. Az adogatás

1. Az adogató játékos saját csapatának adogató területén áll. A labdát a tollánál, vagy az aljzatánál fogva leejti, vagy feldobja, majd mielőtt a talajra érkezne, az ellenfél térfelére rúgja.

2. Az adogatás elvesztése:

– Az adogató játékos szerva közben rálép az alapvonalra, vagy az alapvonal középpontjától messzebbre helyezkedik, mint 1 méter.

– A labda nem jut át a hálón vagy érinti azt, illetve a tartóoszlopot.

– A labda valamilyen akadályba ütközik, vagy saját csapattársat érint.

– A labda a játékterületen kívül érint talajt.

– Ha a csapat hibát vét a szerválás sorrendjében.

– Ha a bíró indítójelzése után 5 másodpercen belül az adogató nem rúgja át az ellenfél térfelére a labdát.

– A feldobott illetve leejtett labdát az adogató játékos nem rúgja el. Ez ugyanis szervakísérletnek minősül.

3. Az adogatást meg kell ismételni:

– ha a labda játék közben a hálóban fennakad és 5 másodpercen belül nem esik le (és még van további érintési lehetőség),

– ha az adogatás a bíró jelzése előtt történt.

9. Labdaérintés

1. Egy játékos egymás után kettőnél többször nem érintheti a labdát.

2. Mielőtt egy csapat a labdát az ellenfél térfelére juttatja, a saját térfelén 3 játékos legfeljebb négyszer érintheti, és a negyedik érintésnek a másik térfélre való átjuttatására kell irányulnia. (A kínai szabályok a négyszer egy érintést is szabálytalannak ítélik.)

3. A páros játékban szintén négy érintés engedélyezett, az egyéniben csak kettő.

4. A labdát játék közben nem szabad karral vagy kézzel érinteni. Minden más testrész használata megengedett.

5. A labda tartósan nem érintkezhet a játékos egyetlen testrészével sem.

10. Szabálytalanságok melyek a labdaváltásnak véget vetnek

1. Versenyen csak azt a labdát ismerik el, amely a háló felett a hálótartó oszlopok illetve az antenna között repül át. Az oszlop érintése hibának minősül.

2. Verseny közben a háló, tartóoszlop, antenna érintése a szabályok megsértését jelenti.

3. Nem szabálytalan, ha egy játékos az adogatás megkezdése előtt érinti meg a hálót vagy a tartóoszlopot.

4. Mérkőzés közben a játékosnak egyetlen testrésze sem nyúlhat át az ellenfél térfelére, és a játéktéren kívül sem léphetik át a középvonal meghosszabbítását. A játékos lábaival nem lépheti át a háló alatti középvonalat, de érintheti azt.

5. Ha a támadó játékos fejjel továbbítja a labdát a háló fölött, akkor a korlátozó vonal mögött kell tartózkodnia, vagy onnan kell elrugaszkodnia. A labda továbbítása után érkezhet a korlátozó vonal elé.

6. A labdamenet véget ér, ha a labda érinti a talajt vagy a mennyezetet vagy a fent nevezett feltételek valamelyike teljesül.

11. Külön szabályok sáncolásnál

1. Ha egy játékos megpróbálja a leütött labdát sáncolni, de az a fejét találja el, ezáltal jut túl a labda a hálón, nem számít szabálytalanságnak, ha a sáncoló játékos teljesen passzívan viselkedett, tehát nem fejelt.

2. Ilyen esetben nem szabálytalan a karral való érintés sem, ha a játékos passzív volt és mindkét karja szorosan a test mellett volt.

12. Játékmegszakítás és labdaismétlés

A játékot meg kell állítani:

– ha a játékban részt nem vevő személy vagy tárgy (pl.: idegen labda) kerül a játéktérre;

– a labda sérülése esetén, ebben az esetben ki kell cserélni a labdát,

– ha a labda a játék közben a hálóban marad, kivéve, ha a csapat, ill. a játékos az összes érintését kihasználta,

– a szerva a bíró jelzése előtt történik,

– súlyos sérülés történik,

– a bíró hibát észlel pl. a pontozásban, forgásban.

Ezekben az esetekben meg kell ismételni a labdaváltást.

13. A játékosok felszerelése

A felszerelés mezből, sportnadrágból, sportcipőből vagy vietnámi cipőből (speciális, széles fejű, a lábnál 2-3 számmal nagyobb méretű cipő) áll.

1. A játékosok mezét különböző számozással (általában 1-től 6-ig) kell ellátni. Egyéni versenyen nem kötelező a számozás.

2. Tilos minden olyan tárgy viselése, amely sérülést okozhat a játékosnak. Szemüveg saját felelősségre viselhető.”



-----------------------

| |Lábtoll-labda |

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download