Panicum riparium- egy új kölesfaj



Új, inváziós gyomnövény fajok megjelenése Szabolcs-Szatmár Bereg megyében

A globalizációnak „hála” gyombiológusaink és növényvédő szakembereink nincsenek híján szakmai kihívásoknak. A már megismert és ellenük legtöbbször már bevált gyomszabályozási technológiával rendelkező káros növények mellett új fajok megjelenésével is számolnunk kell. Ezek közül az alábbi három előfordulása a megyében, az utóbbi néhány évben elérte azt a mértéket, amivel már mindenképp foglalkozni kell.

-Panicum riparium-H.Scholz egy új kölesfaj megjelenése Mérk határában.

Németországban az Elba és az Odera menti növénytársulásokból a közelmúltban leírt faj, mely valószínűleg Észak-Amerikából behurcolt özönnövényből a cérnakölesből (Panicum capillare) alakult ki.

A németországi azonosítását követően a fajt Ausztria több pontján is megtalálták. Az új faj 2007-ben hazánkban, Zalaszentlászló határában útrézsűn, illetve gazdasági épületek melletti gyomtársulásban találták meg.

A cérnakölestől (Panicum capillare) viszonylag nehezen különböztethető meg. Biztosan csak virágzást követően, különböző határozóbélyegek alapján különíthető el.

Az első lelőhelye osztrák tulajdonban van, így felmerül a külföldről való behurcolás lehetősége. Ezt követően ebben a térségben nem bizonyosodott be szélesebb térhódítása.

[pic]

2010-ben megyénkben Mérk határában gyanús egyedeket találtak nagy tömegben két, egymással szomszédos kukorica táblában, a növény és talajvédelmi szolgálat szakemberei. Kezdetben csak azt látták, hogy az egész növény nagyon szőrös. (Virágzás után lehet a fajok nagy részét biztonsággal meghatározni.) Virágzáskor azt tapasztalták, hogy a cérna köleshez hasonló, de attól lazább virágzatú, és nagyobb termetű növény. A begyűjtött példányokat elküldték fajmeghatározásra.

Kiderült, hogy egy új kölesfajról van szó, a Panicum ripariumról. Magyar neve még nincs. Magyarországon, szántón, első lelőhelye a megyénkbeli Mérk határa.

A meghatározást követően úgy döntöttek a szakemberek, hogy a következő évben, vagyis az idén megvizsgálják a kukoricában mely engedélyezett, illetve engedélyezés előtt álló gyomirtó szerek hatásosak ellene. A kísérletben húsz gyomirtó szert, illetve kombinációt vizsgáltak.

Az előzetes eredmények bíztatóak. Több olyan készítmény van, amelyek erre a köles fajra

98-100-os hatékonyságúak. Tehát azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a területén a jövőben megjelenik ez az új köles faj, azonnal tudnak gyomirtási technológiát javasolni.

Megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni az ellene való célzott kezeléseket, mielőtt még nagyobb tömegben felszaporodna, és a talajban jelentős mértékű gyommagkészlet halmozódna fel.

-Mandulapalka (Cyperus esculentus L.) megjelenése Gacsály határában

Megyénkben 2011 júliusában került felderítésre. Nagy odafigyelést igényel. Jelenléte gazdasági kárt okoz.

Egyszikű, gumós évelő, palkaféle

A világon 5 változata ismert, ezek közül egy termesztett, négy változat gyomosít. A termesztett változatát napjainkban édesipar, kozmetikai ipar, növényolajipar alapanyagként használja. A történelmi Magyarország területén is ismert haszonnövény volt.

Származása, elterjedése

Afrika északi, trópusi-szubtrópusi vidékéről származik. Valamennyi kontinensen megtalálható. Az Amerikai Egyesült Államokban a 19. században vált ismerté és jelentőssé, ahonnan a 20. század második felében import szállítmányokkal jutott el Európába és más kontinensre. Európába valószínűleg import Gladiolus szállítmánnyal kerülhetett Hollandiába (Hágába), 1975-ben.

Az 1970-es években a világ legfontosabb gyomnövényei között a 16. helyen szerepelt. Napjainkban az EPPO Inváziós Növények Munkabizottsága a jelentős gazdasági kárt okozó, nemzetközi szinten kiemelt inváziós gyomnövények között tartja számon.

Hazánkban a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 62/2004. (IV.27) FVM rendelet a hagymás dísznövény szaporító anyagok (Gladiolus, Lilium, Narcissus) minőségét hátrányosan befolyásoló jellemző károsítók között említi. A rendelet kimondja, hogy „Az értékesítésre szánt dísznövény szaporító anyagnak külső formáját tekintve valószínűsíthetően mentesnek kell lennie minden olyan, a minőséget hátrányosan befolyásoló, illetve károsító jelenlétére utaló tünettől vagy jeltől, amely felhasználhatóságát csökkentené, különös tekintettel a mandulapalkára a Gladiolus, Lilium, Narcissus fajoknál.

E rendelkezés teljes összhangban van a 93/49EKG irányelvvel.

A mandulapalka 1993-tól ismert gyomnövény Magyarországon. Ekkor találták meg a Növény-és Talajvédelmi Szolgálat munkatársai. Célzott felderítését a növény-és talajvédelmi szolgálatok 2000-től végzik, 2010-től pedig, mint a kormányhivatal növény-és talajvédelmi igazgatóságainak munkatársai végzik a felderítését. Napjainkban már hét tájegységben, harminc település határában fordul elő jelentős gazdasági kárt okozva. Legnagyobb területen Somogy megyében fordul elő, ahol már 10.000 hektáron fertőz. Ezen kívül megtalálták még Veszprém, Fejér, Zala, Nógrád, Pest és Bács-Kiskun megyében. 2011-ben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megjelent.

Behurcolása Magyarországra az 1980-as évek közepén amerikai kontinensről származó hibrid kukorica vetőmaggal történt. Másik útvonal a Hollandiából származó mandulapolka gumóval fertőzött import Gladiolus szaporítóanyaggal történt.

Hazai felderítési adatok alapján Magyarország az európai országok közül az egyik legfertőzöttebb. De az is lehet, hogy a legjobban felderített.

Biológiája:

Generativ és vegetativ úton egyaránt szaporodik, bár a gumókkal történő szaporodás nagyobb jelentőségű.

Kártétele

Az árnyékot nem kedveli, sűrű állományú kultúrában nem jelentős a károsítása. Biológiai tulajdonságaiból adódóan jelentős kártételt kapás kultúrákban okoz. Elsősorban kukoricában károsít, de napraforgóban, burgonyában, cukorrépában is kárt okoz jelenlétével. Kukoricában erős fertőzés esetén a termésveszteség 30-40% is lehet, de elérheti a 100%.ot is. Somogyban erre már volt példa, hogy a mandulapalka nagymértékű fertőzése miatt a kukorica nem került betakarításra.

Védekezés

A mandulapalka elsősorban a későn záródó, kapás kultúrákban válhat domináns gyomfajjá.

Mint például a kukoricában, napraforgóban.

A fertőzött területeken mindenképpen technológiaváltásra van szükség, mert a gyomirtó szerek nagy része nem hatásos ellene.

Biológiájából adódóan egyik gyomirtó szer használata esetén sem várható 100%-os gyomirtó hatás. Somogy megyei tapasztalatok alapján a hatékonyabb gyomirtó szerek is csak 70-90%-os hatékonyságúak.

Mandulapalka ellen szükség lehet a kétszeri kezelésre is. Kukoricában alapkezelés elvégzése mindenképpen indokolt, az alapkezeléseket pedig állománykezeléseknek kell követniük. A két menetben végzett gyomirtás (szer-és kijuttatás költség miatt) jelentősen megemeli a termesztés költségeit. Erős fertőzésnél - rosszul végzett, vagy elmaradt kezelés esetén –a termésveszteség által okozott gazdasági kárt sem jelentéktelen.

A betelepedés megakadályozása a leghatékonyabb és a legolcsóbb védekezés.

Gyanús eseteket tapasztalva, célszerű jelzést adni a talaj és növényvédelmi igazgatóságra. Nem mindegy, hogy mikor kezdjük el ellene a védekezést. Akkor, amikor már nagyon erős fertőzést okoz, adott táblán, vagy amikor még éppen megjelent, és még csak a tábla szélén található.

Azért is fontos az időben történő azonosítása, mert 100%-os megoldás nincs ellene. A mandulapalka végleges kipusztítására az esély minimális. A magvai 20- 25 évig elfekszenek a talajban, ha már erős szintű a fertőzés szinte lehetetlen megszabadulni tőle. Akkor lenne lehetséges, ha 20-25 éven keresztül 100 %-ban megtisztítanánk a területet, annyira, hogy egyetlen gumó se maradjon. Mindez pedig szinte lehetetlen

[pic]

[pic]

A parlagi rézgyom (Iva xanthiifolia Nutt.)

A fészkesek (Compositae) családjába tartozó magról kelő T4-es életformájú gyomnövény.Már korábban, 1997-98-ban megjelent a megyénkben. Két helyen, Vásárosnamény és Nyírbátor határában találtuk meg.

Szintén terjedőben lévő faj, és ami miatt még nagyobb figyelmet érdemel az az, hogy parlagfűhöz hasonlóan pollenjeinek erős allergizáló hatása van.

A megyénkben való terjedésének megakadályozása érdekében 2007-ben a megyei növény és talajvédelmi szolgálat, az ÁNTSZ, és a nyírbátori és a vásárosnaményi polgármesteri hivatalok célul tűzték ki a parlagi rézgyommal fertőzött területen a gyomfertőzés felszámolását. Nyírbátor határában ez meg is történt. Minden évben két alkalommal a terület megtisztításra került. Mivel szerencsére a parlagfűvel ellentétben a magja csak néhány évig fekszik el a talajba, 4-5 év után a talaj gyommagkészlete kiürül.

Vásárosnaményban sokkal nehezebb a helyzet, mert itt sokkal erősebb volt a fertőzés, valamint a gyomfertőzés helye a szeméttelep, amely már bezárásra került. További nehezítő, körülmény a rendezetlen tulajdonviszonyok és a nehéz terep ( ha meglenne a rekultivációja akkor könnyebben megvalósítható lenne). Tehát Vásárosnamény határában még nem sikerült felszámolni a gyomfertőzést.

Származása, elterjedése

Észak-amerikai kontinens nyugati partvidékéről származó gyomnövény. Származási helyéről a múlt század közepén telepedett meg Európa nyugati felében, majd innen terjedt el gyakorlatilag az egész kontinensen.

Jelenleg Németországban, Svájcban, Dániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, volt Jugoszlávia területén található nagyobb összefüggő állománya.

Nagy összefüggő állományai Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában található, de a legnagyobb populációk Ukrajnában és Oroszországban vannak. Ezekben a térségekben olyan mértékben felszaporodott, hogy a szántóföldeket is erősen fertőzi.

Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában és Oroszországban (FÁK államok) karantén károsítónak számít.

Magyarországi megjelenését 1951-ben írták le először, Mezőhegyes környékén. Jelenleg az Alföld több régiójában fellelhető. 1970-es évektől a szántóföldeken is károsít.

Nagyobb problémát az ország délkeleti részén okoz, itt már a tábla belsejében is gyomosító tényezőként lép fel. Megjelenésével számolhatunk ritka, gyomelnyomó-képességgel nem rendelkező kalászos állományban, kukoricában, burgonyában, kertészeti kultúrákban és – ahol a legnagyobb problémát okozza – napraforgóban.

Országos előfordulása és gyakorisága terjedési helyzetet mutat. Mivel Szlovákiában, Jugoszláviában, Ukrajnában és Romániában is jelen van, könnyen elképzelhető, hogy néhány évtized elteltével országosan előforduló gyomnövénnyé válik, különösen akkor, ha terjedésének elsődleges helyein, a ruderáliákon nem teszünk semmit ellene.

Az íva ismert előfordulási helyei országosan:

Békés megye gyakori

Csongrád megye gyakori

Bács-Kiskun megye 3 település határában foltszerű fertőzés

Hajdú-Bihar megye 4 település határában foltszerű fertőzés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korábban 2 település határa, mára már csak egy település

határában

Szaporodásbiológiája

Termésprodukciója igen nagy, növényenként 90-100 ezer kaszat, március végén, április elején tömegesen csíráznak, s a csírázás mértéke meghaladja a 90 %-ot.

A magok a talajfelszínről és maximum a talaj felső 5 cm-es mélységéből képesek kicsírázni

A magvak életképességüket néhány évig őrzik meg.

Kártétele

A parlagi rézgyom gyors növekedésével, hatalmas termetével az egész tenyészidő szakban elnyomja, fejlődésben gátolja a kultúrnövényeket. A robosztus növény hatványozottan vonja el a tápanyagokat és a vizet a kultúrnövények elől. Terméscsökkentő hatása főleg a kapáskultúrákban igen jelentős.

Napraforgóban (ahol leggyakrabban előfordul) a robusztus növény ( elérheti a három méteres magasságot is), elfásodó, „seprűnyél” vastagságú szára a betakarítást megnehezíti, illetve lehetetlenné teheti.

A mezőgazdasági károk mellett, virágporának erős allergizáló hatása van. Tehát terjedésének humán-egészségügyi vonzatai is vannak.

Vegyszeres védekezés

Megfelelő tőállományú kalászosban problémát az íva nem okoz, kukoricában és cukorrépában az alkalmazott gyomirtási technológiák alkalmasak a gyomnövény kipusztítására. Napraforgó esetében az íva-mentes területen való termesztést, illetőleg a késői talajmunkát és vetést részesítsük előnyben. Műveletlen területeken többszöri kaszálással, vagy totális gyomirtók alkalmazásával pusztítható. Kiskertekben, kertészeti kultúrákban az amúgy is technológiai elemnek számító kapálás megoldást jelent.

[pic]

Forrás: Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága

Fentieken túl megfigyelhető a megyében a medvetalp (Heracleum sphondylium L) előfordulása is, ami azért érdemel különös figyelmet, mert Ukrajnában próbálkoztak a súlyosan mérgező kaukázusi medvetalp termesztésével és amennyiben ez vándorolna be hazánkba, mindenképp védekezni kell ellene.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download