A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja ...
1. tétel
A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai)
A gyógypedagógia interdiszciplináris tudomány- tudományok közti tudomány. Kapcsolatban van a pathológiával, szociológiával, pszichológiával és az orvostudománnyal. (később részletesebben) Külön pedagógia - speciál pedagógia.
A gyógypedagógia fogalma a 19. és 20. század fordulóján terjedt el Európában, elsősorban német nyelvterületen (Heilpa..dagogik).Magyarországon az 1880-as években találkozunk először a gyp. fogalmával, Frim Jakab honosítja meg, elsősorban az értelmi fogyatékosokra vonatkoztatva.
Ma a gyp. interdiszciplináris embertudomány (össztudomány), a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés, nevelés, terápia, képzés, kísérés, rehabilitáció tudománya.
Életkori megkötés nélkül azokról a személyekről van szó, akik optimális életminőségük, rehabilitációjuk, integrációjuk eléréséhez gyógypedagógiai segítséget, gyógyító nevelői hatásokat (is) igényelnek.
Szűkebb értelemben a fogyatékos személyek nevelésével és oktatásával foglalkozik.
A WHO értelmezése szerint a fogyatékosság egymásra épülő folyamat, betegség vagy valamilyen rendellenesség után fellépő
következmény- károsodás sérülés
további következmény- fogyatékosság
még további következmény- akadályozottság/rokkantság.
A károsodás/sérülés a biológiai működés valamilyen zavara, a testalkat és a megjelenés, a szervek vagy szervrendszerek funkciójának bármilyen eredetű, szervi szinten jelentkező zavara, például fejlődési rendellenességből eredő vagy amputáció miatti végtaghiány, öröklött halláshiány, betegségből eredő korlátozott légzésfunkció.
A fogyatékosság a károsodás következményét tükrözi, a személy szintjén jelentkező, speciálisan emberi funkciózavar, például az érzékszervi, az értelmi, a mozgás-, a beszéd-, a viselkedésfunkciókban jelentkező zavar.
Az akadályozottság vagy rokkantság a károsodást és a fogyatékosságot tükrözi,az adott személy által megélt hátrányt, az embernek mint társadalmi lénynek a szociális szerepekben bekövetkezett zavara, amely a személynek a környezetével való interakcióját, környezethez való alkalmazkodását akadályozza.
A gyógypedagógia tágabb értelemben különböző tudományokkal van kapcsolatban:
Gyógypedagógiai antropologia: fogyatékosok embertani oldalával foglalkozik
Gyógypedagógiai pszichológia: fogyatékos személyek vizsgálata.
Gyógypedagógiai patofizilógia: kórtan: speciális humánbiológiai diszciplína.
Gyógypedagógiai andragógia: gyógypedagógiai megsegítés, szabadidős tevékenységek.
Gyógypedagógiai szociológia: népesség összetételét, számarányát, életútját befolyásoló társadalmi folyamatok vizsgálatával foglalkozik.
2. tétel
A fogyatékosság fogalma, kritériumai, területei (okok, tünetek)
A WHO értelmezése szerint a fogyatékosság egymásra épülő folyamat, betegség vagy valamilyen rendellenesség után fellépő
következmény- károsodás sérülés
további következmény- fogyatékosság
még további következmény- akadályozottság/rokkantság.
A károsodás/sérülés a biológiai működés valamilyen zavara, a testalkat és a megjelenés, a szervek vagy szervrendszerek funkciójának bármilyen eredetű, szervi szinten jelentkező zavara, például fejlődési rendellenességből eredő vagy amputáció miatti végtaghiány, öröklött halláshiány, betegségből eredő korlátozott légzésfunkció.
A fogyatékosság a károsodás következményét tükrözi, a személy szintjén jelentkező, speciálisan emberi funkciózavar, például az érzékszervi, az értelmi, a mozgás-, a beszéd-, a viselkedésfunkciókban jelentkező zavar.
Az akadályozottság vagy rokkantság a károsodást és a fogyatékosságot tükrözi,az adott személy által megélt hátrányt, az embernek mint társadalmi lénynek a szociális szerepekben bekövetkezett zavara, amely a személynek a környezetével való interakcióját, környezethez való alkalmazkodását akadályozza.
Fogyatékosságot okozó tényezők (kórtani szempontból)
- öröklött
- szerzett (intrauterin - méhen belül
perinatális – szülés körüli károsodás
posztnatális – szülés utáni károsodás)
Veszélyeztető tényezők:
- fertőző betegségek: rubeola, bárányhimlő
- nikotin,
- drog,
- alkohol - fejlődési rendellenesség: szájüregben, csontos mellkas, szívfejlődési rendellenesség
- koraszülöttség
- balesetek: attól függ, hogy az agy melyik féltekéje sérül
- gyógyszerek, fogamzásgátló
- kemikáliák
- vegyszerek
Értelmi fogyatékosság:
1. enyhe értelmi fogyatékos: régen debilisek→ma TANAK, 50-70 IQ,
eltérő tantervű, kisegítő iskolák = ált. isk.→speciális szakiskola (OKJ-s szakmákat tanulnak)
2. középsúlyos fogyatékos: értelmileg akadályozott, inbecilis, 49-35 IQ,
általános iskola = foglalkoztató iskola→készségfejlesztő szakiskola
3. súlyos fogyatékos: képzési kötelezettek, 35 alatt IQ,
fejlesztő iskola( heti 3-5 óra)
Sajátos nevelésű, igényű gyerekek: SNI
- tanulásban akadályozottak,
- értelmileg akadályozottak, oligofrén pedagógia
- súlyos fogyatékosok
- hallássérültek (siketek, nagyothallók)→ szurdopedagógia
- mozgás fogyatékosok→ szomatopedagógia
- látássérültek → tiflopedagógi
- autisták
- (pszichés fejlődés zavaros gyerek (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia)-ez kikerült innen!!!!!!! !!!!!!2007-ben)
- beszédfogyatékos gyerekek - logopédia
- BTM (beilleszkedés, tanulás, magatartás zavarok) –pszichopedagógia –intézeti nevelt gyerekek
Középsúlyos fogyatékos: tekintetéből hiányzik az optikus figyelem, szindrómába sorolhatók, jellegzetes fejforma (mikro-, vagy makrokefál), vízfejűség, nem beszélnek, egyszavasak vagy ordítanak, mozgásuk hiper vagy hipokinetikus, összerendezetlen a mozgásuk. Magatartásuk lehet agresszív vagy teljesen közömbös, utánzásra minimális szinten bírhatók, önkiszolgálásra, szobatisztaságra meg kell tanítani őket.
Pszichológiai szempontból fogyatékos aki:
- gondolat világát és cselekedetét nem az életkörülményeknek megfelelően irányítja
tesztvizsgálatokkal az életkornak megfelelő feladatokat nem képes megoldani.
Szociális szempontból fogyatékos aki:
- a mindennapos tevékenységre, önellátásra vagy akármilyen munka folyamatára csak részben alkalmas vagy egyáltalán nem alkalmas
Jogi szempontból fogyatékos aki:
- képességeiben és társadalmi felelősségtudatában jelentősen akadályozott, korlátozott, és aki nem ismeri fel jogait, kötelezettségeit
Pedagógiai szempontból fogyatékos aki:
- tehetsége és gyenge teljesítőképessége folytán a többségi általános iskolában nem képezhető, valamilyen gyógypedagógiai intézményben oktatható
Értelmi fogyatékos:
Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődésének elmaradása (KÖPI)
Oka:- genetikai,
- környezeti hatás
Egyedi fejlődés korai szakaszában alakul ki.
Az értelmi képesség az átlagtól elmarad.
- önálló életvezetésre képtelen
- irreverzibilis (visszafordíthatatlan)
Tanulási korlátok
/ │ \
tanulási nehézség tanulási zavar tanulási akadályozottság
átmeneti jellegű részkép.zavar / |
általános iskola enyhe ért. fogy.
elégtelen v gyenge
teljesítmény
A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszerben és vagy genetikai okokra visszavezethető, gyengébb funkcióképességei illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán, tartós átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
- mozgáskoordináció
- vizuomotoros koordináció
- oldal koordináció
- szociális érettség
- kiegyensúlyozottság
- munkaérettség, feladattudat
- beszédkészség
- ábrázolókészség
- mennyiség fogalom kialakulása.
BNO-kód: Betegségek Nemzetközi Osztályozása
FNO-kód: Fogyatékosok Nemzetközi Osztályozása
F70: Tanulásban akadályozottak
F71: Értelmileg akadályozottak
3. Tétel
Közoktatási intézmények:
pedagógiai szakszolgáltatás intézményei:
Korai fejlesztő központok
Tanuási képességet vizsgáló szakértői bizottságok
Logopédiai központok
Gyógypedagógiai óvodák
Gyógypedagógiai általános iskolák
Speciális szakiskolák
Diákothonok
Egészségügyi intézmények:
Egészszégügyi gyermekotthonok (0-18 éves korig)
Gyermekrehabilitációs központok (0-14 évesekkel, ambuláns formában)
Bölcsődék (0-6 éves korig)
Szociális intézmények
Fogyatékos fiatalok gondozóháza
Értelmi fogyatékosok napközi otthona
Felnőtt fogyatékosokat ellátó intézményrendszer
II Oktatási törvény
1993-ban született.
Minden fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozásban részesüljön
Rehabilitációs ellátásban részesül a tanuló vagy nemtomki
Az intézményeknek rendelkezniük kell tárgyi s személyi eszközökkel, amelyek a gondozáshoz kellenek
A fogyatékos gyermekekkel foglalkozóknak milyen végzettséggel kell rendelkezniük
III. Nemzeti AlapTanterv (NAT)
1995-ben fogadták el.
Tantervi szabélyozás fő eszköze
Keretjellegű (csak a körülményeket körülírja)
Nem tantárgyakban fogalmaz
Háromszintű követelményrendszer:
Közös követelmények
Általános fejlesztési követelmények
Részletes követelmények
IV. Áthelyezés
Miután megbizonyosodott, hogy a gyermek fogyatékos (szakértői bizottság), a gyermek szülői beleegyezéssel kerülhet át a „többségi” általános iskolából a speciálisba.
4. Tétel
A fogyatékosság kiválasztásának rendszere. A szakértői bizottságok véleményének értelmezése.
Fogyatékosság kiválasztása
Az érzékszervi és testi fogyatékosok kiválasztása nem problémás, egyértelmű külső jegyek vannak
Nehezebb feladat az enyhe értelmi fogyatékosok kiválasztása, mivel a probléma lehet, hogy csak elmaradás, nem fogyaték
1993 óta szakértői és rehabilitációs bizottságok végzik a fogyatékosság tényének megállapítását.
Csak akkor lehet valakit fogyatékosnak minősíteni, ha ezt a szakértői bizottság megállapította.
A vizsgálat csak a szülő jóváhagyásával történhet meg. Ha muszáj, és a szülő elmulasztja, akkor kötelezhető erre.
A bizottság javaslatot tesz a terápia módjára is, ill. konkrét intézményt is javasol.
Módszerek:
Intelligenciavizsgálat
Pedagógiai vizsgálat
Pszichológiai vizsgálat
Orvosi vizsgálat
A kiválasztás történhet:
Tanköteles kor előtt
Tanköteles korban, a beiskolázás első éveiben
A javaslat tartalma:
Fontosabb személyi adatok
Vizsgálatok ténymegállapításának rögzítése
Szomatikus fejlettség, magatartás
Tudás –ismeret –és képességszint, tanulékonyság megállapítása
Pszichikus tulajdonságok
Diagnózis rövid leírása
Javaslat
(Milyen intézménytípus hányaadik évfolyamára ajénlák
Korrekciós javaslatok
5. Tétel
A korai gondozás jelentősége a különböző fogyatékosságtípusoknál
Korai gondozás nincs korai felismerés nélkül.
Nagyon fontos legelőször, hogy felismerjük a fogyatékosság tényét, hogy időben szakemberhez lehessen fordulni.
Korai gondozás lehetőségei:
Korai fejlesztő központokban
Szakértői bizottságokban
Normál óvodákban integráltan
Gyógypedagógiai óvodákban
Gyermek-rehabilitációs központokban
Látási fogyatékosság korai gondozása:
Korai felismerést segítő jegyek:
Szemhéjak be- ill. kifordulnak
Pillaszőrök helytelen állásúak
Kötőhártya elszíneződése
Szemgolyó helytelen állása
Korai gondozás:
Orvosi kezelés, esetleg műtét
Gyógypedagógiai fejlesztés
Beszéd –és járástanulás specialistái
Hallási fogyatékosság:
Korai felismerést segítő jegyek:
Erős hangra sem reagálnak, akusztikus ingereket figyelmen kívül hagyják
Korai gondozás:
A hangbeszéd előkészítse, megindítása
Szájról olvasás alapjainak lerakása
Az esetleges csökkent hallás képességeinek kibontakoztatása
Mozgási fogyatékosság:
Korai felismerést segítő jegyek:
Egyértelmű ortopédiai elváltozások
Korai gondozás:
Mozgásfejlesztés
Önkiszolgáló képesség kialakítása
Önállóságra szoktatás
Társas kapcsolatok kialakítása
Gyógyászati segédeszközök használata
Értelmi fogyatékosság:
Korai felismerést segítő jegyek:
Kora gyerekkorban csak a súlyost lehet észrevenni, az enyhét csak később (5éves kor körül)
Átlagostól eltérő fejforma
Fej, arc, szemrés testalkat jellegzetességei (down-kóros gyermekeknél)
Mozgásfejlődésükben elmaradnak a többiektől
Nehezebben tanulnak meg járni
Mozgásuk diszharmonikus
Céltalan, ritmus nélküli rohamszerűen ismétlődő mozgás
Később indul meg a beszédfejlődésük
Nincsenek spontán kérdéseik
Szavakat, szótagokat összefüggéstelenül ismételgetnek
Korai gondozás:
Alapmozgások kialakítása
Beszédindítás
Beszédmegértés fejlesztése
Szókincs bővítése
Nyelvtani rendszer kiépítése
Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása
Megismerő funkciók fejlesztése
6. Tétel
A fogyatékosok iskolai nevelése. Az iskolák helye a közoktatás rendszerében
Mo-on először a 19.sz. elején szerveződtek ilyen intézmények (Cházár András – első siketnéma intézet megalapítása).
1921-ben iskoláztatási törvény: döntő fordulat – fogyatékos gyermekek tankötelezettsége
3 féle nevelési helyszín:
integráltan
speciális szakiskolákban
készségfejlesztő speciális szakiskolákban
minimális számban alapítványi –és magánoktatási intézmények
Intézménytípusok:
Enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolája (kisegítő iskola)
Középsúlyos fogyatékosok általános iskolája (foglalkoztató iskola)
Hallássérültek (siket, nagyothalló) általános iskolája
Halmozottan fogyatékosok ált. Isk.
Mozgássérültek ált. Isk.
Beszédjavító ált. Isk.
Autista gyermekek számára szerveződött ált. Isk. csoportok
Az iskolarendszert szabályozó dokumentumok:
Törvények:
Önkormányzati
Közktatási
Gyermekvédelmi
Esélyegyenlőségi
Közalkalmazotti
Költségvetési
Kormányrendeletek:
Pl. A közalkalmazotti törvény végrehajtásáról szóló
Ágazati minisztériumi rendeletek:
11/1994 MKM rendelet az intézmények működéséről
14/1994 MKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
Helyi szabályozás:
Önkormányzati rendeletek
Alapító okiratok elfogadása
Költségvetési rendelet
Intézményi szintű szabályozás
Szervezeti és működési szabályzat
Pedagógiai program
Kollektív szerződés
Közalkalmazotti szabályzat
Házirend
Az irányelv és pedagógiai program funkciója:
A tartalmi szabályozás központi dokumentumának (NAT) alkalmazásához, a helyi pedagógiai program elkészítéséhez ad elvi útmutatást.
Irányelvek pedagógiai célja:
Ne terheljük túl a sérült gyermekeket
Fejlesztésük a számukra megfelelő műveltségi területen történjék meg
Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a gyerek fejlődési üteméhez
Pedagógiai program + helyi tanterv
Az iskola nevelési –és képzési koncepcióját, az iskola tevékenységét teljességében leíróalapdokumentáció.
7. Tétel
A felnőtt fogyatékosokkal kapcsolatos általános kérdések, utógondozás
A gyógypedagógiának nem szabad csak az iskoláskorra koncentrálódnia.
A gyógypedagógiai iskolarendszerből kikerült fiatalok „kinti” életét is szervezni kell.
A felnőtt fogyatékosok életlehetőségeit leginkább meghatározó tényezők:
Fogyatékosság típusa, mértéke
Önálló életvitelre való alkalmasság, önellátási képesség
Szocializációs képessége
Családi háttér, érzelmi biztonság
Önbizalom, önértékelési képesség
Munkaképesség, munkához való viszony
Munkavállalási lehetőségek, infrastruktúra
Utógondozás
Olyanoknak van rá szüksége, akik önellátásra képesek, de nincs olyan stabil családi hátterük, ami segítené a szocializációt.
Az utógondozás a tanulmányok befejeztét követő pedagógiai tevékenység.
Célja a fogyatékos fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése.
Feladatok:
„Pótszülői” szerepek
Munkahelyekkel való kapcsolattartás
Fogyatékos fiatalok életvitelének formálása
Kapcsolattartás hivatalokkal, érdekvédelmi és karitatív szervezetekkel
Kiemelten fontos a megértés és a türelem, illetve a jó kommunikációs képesség.
Rehabilitációs lehetőségek
Teljes munkahelyi integráció
Beintegrálódás az épek közé, de csökkent munkaképességüknek megfelelő feladatot kapnak
Védőmunkahelyek
Rehabilitációt segítő célvállalatok
Szociális foglalkoztató intézetek
Szakosított szociális otthonok
Értelmi fogyatékosok napköziotttona
AZ államnak segítenie kell a fogyatékosok munkavállalását – adókedvezmnyek a fogyatékosokat foglalkoztató cégeknek.
8. Tétel
Az értelmi fogyatékosok kritériumai, fajtái, speciális nevelési-oktatási igények
Értelmi fogyatékosság fogalma:
Göllesz Viktor (1965): Nem betegség, nem folyamat, hanem egy adott kóros állapot egyik tüneti megnyilvánulása. Az értelmi fogyatékosság a fejlődés korai időszakában külső vagy belső kórokok hatására létrejött betegségekből eredő olyan tüneti megnyilvánulás, amely az ember értelmi tevékenységének alapját szolgáló idegrendszer kvalitatív, potenciális és dinamikus kóros változásaiban nyert kifejezést.
Lányiné – Czeizel (1974): Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képesség számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.
Illyés Sándor (1980): Olyan fejlődési zavar, amelynek következtében az egész személyiség fejlődése különleges. Előterében a megismerő tevékenység, az intelligencia, illetve az elvonatkoztatás és az általánosítás olyan zavara áll, amelyek miatt nehezített vagy lehetetlen a társadalmi alkalmazkodás.
Értelmi fogyatékosság kritériumai:
Jól kimutatható a megismerő tevékenység zavara
AZ érzékelés (észlelés, emlékezet, gondolkodás) csökkentértékűsége, a fogalomalkotás nehézsége
Személyiségzavarok különböző formái is megjelenhetnek
A társadalmi beilleszkedést az értelmi képess. súlyosságánek mértéke is befolyásolja.
Értelmi fogyatékosság fajtái:
Enyhe értelmi fogyatékosok (IQ: 50-70)
Középsúlyos értelmi fogyatékosok (IQ: 35-50)
Enyhe értelmi fogyatékosok (IQ: 20-35)
Enyhe értelmi fogyatékosok (IQ: 20-35)
Speciális nevelési-oktatási igények
Személyi feltételek:
oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár
gyógypedagógiai asszisztens
pszichológus
gyermekpszicháter
szociálpedagógus
Tárgyi feltételek:
számtalan egyéni ötlet
Pedagógiai feltételek
Eltérő tanterv
Speciális tankönyvek, segédanyagok
Egyéni fejlesztő programok
9. Tétel
Látási fogyatékosság kritériumai, speciális nevelési/oktatási igények
Látási fogyatékosság: A szem, a látóideg vagy az agykéregbeli látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, amely megváltoztatja a tanuló megismerő képességét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
A látási fogyatékosság öröklés, méhen belüli sérülés, szülés következtében vagy utána bármikor történt betegség vagy sérülés hatására alakult ki.
Fajtái:
Vakok: látóképessége teljes mértékben hiányzik (még a fényt sem érzékelií)
Aliglátók: minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek
Fényt érzékelők (fény helyét, irányát megjelölik)
Ujjolvasók (2 méteren belül megszámlálják az eléjük tartott kéz ujjait)
Nagytárgylátók
Gyengénlátók
Azok a gyermekek, aki az írás-olvasást szemen keresztül nem tudják elsajátítani, a vakok iskoláiba kerülnek, ahol Braille-ábécé segítségével tanítják őket. Ha segédeszközökkel vagy valahogy tud olvasni, akkor a gyengénlátók számára létrehozott intézménybe kerülnek.
A látási fogyatékosok speciális nevelési-oktatási igényei
Személyi feltételek
tiflopedagógiai szakos gyógypedagógiai tanár
szemész szakorvos
gyógypedagógai asszisztens
pszichológus
A tanulócsoport létrehozásának meghatározásakor a 3-as szorzót kell alkalmazani.
Tárgyi feltelek:
Vakoknál: pontírógép, Braille-tábla, abakusz, csörgőlabda stb...)
Gyengénlátók iskolájában: dönthető, peremes asztal,
Pedagógiai feltételrendszer
Eltérő iskolaszerkezet
Eltérő műveltségtartalom és követelményrendszer
Speciális módszerek, eszközök – egyéni szükségletek
Kiemelt szerepet kell biztosítani a hallási-és tapintási készség, a gondolkozás és a beszéd fejlesztésének
A működő érzékszervek fokozz kihasználásának támogatása
10. tétel
A hallási fogyatékosság kritériumai fajtái, speciális nevelési-oktatási igényeik
A hallásveszteség megítélése a tiszta hangokkal mért küszöbaudiogram alapján történi.
(A hang magassága hertzben =Hz a hang intenzitása decibelben = dB) Ezeket az értékeket audiogramba vetítjük.
A hallásveszteség fokozatai és következményei:
-27-40 dB csekély veszteség, a halk v. távoli beszéd megértésében okozhat problémákat
-41-55 dB enyhe veszteség, közelről még érthető a társalgó beszéd, de ha az halk és a beszélő szája nem látható a beszédnek csak 50%-a követhető, a szókincs beszűkülhet, felléphetnek beszédhibák, szükség van a szájról olvasásra.
-56-70 dB közepes veszteség, csak a hangos társalgás érthető, a csoportos beszélgetés nehezített. A beszédérthetőség gyengébb, valószínű mind az expresszív mind, pedig a receptív beszédzavar, valamint a korlátozott szókincs.
-71-90 dB súlyos veszteség, az erős hangok kb. 40 cm távolságból hallhatók, a környezeti zajok felismerése lehetséges, a magánhangzók és mássalhangzók egy része differenciálható, a beszéd és nyelv valószínűleg torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik, a beszédfejlődés spontán nem indul meg.
-91 dB vagy több hallásveszteség már igen súlyos egyes erős hangok hallhatók, elődleges kommunikáció a beszéd- és nyelvfejlődés valószínűleg sérült. A spontán elmaradhat.
A hallás veszteség nemcsak az érzékszerv, a receptorszerv, tehát a fül sérülése következtében léphet, fel, hanem a hallóideg és az agykérgi lebenyben lévő Hescl féle tekervény sérülése folytán is. Okok közül elő helyen az öröklés szerepel. (kb. 50%) általában recesszíven öröklődik. A szerzett hallássérülés leggyakoribb okai: méhen belüli károsodások, koraszülés, fertőző megbetegedések. Felnőtteknél zajártalom, 60 év felett meszesedés.
Hallássérültek csoportjai:
- nagyothallók (enyhén: 30-45 dB közepes 45-65 dB súlyos 65-90 dB)
- siketek a hangzós beszéd spontán kialakulásának képtelensége, kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől függően a gondolkodás és a lelki élet egészséges fejlődése is módosulhat.
- diszfáziás hallássérültek a súlyos hallásveszteség mellett a tanulás zavar egyes tünetei is jelentkeznek – beszédmotorikai problémák
- gyenge szájról olvasási képesség
- diszgráfia, diszlexia, disszimbólia, diszpraxia, súlyos dekoncentráltság
Az óvodai nevelés középponti feladata -a siket és nagyothalló gyermekeknél egyaránt - a nyelvi kommunikáció megalapozás, megindítása, fejlesztése. A hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, grafomotoros készségfejlesztés és a diszfáziaprevenció.
Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, a szájról olvasási készséget, a grafikus megerősítést, szükség esetén az ujjábécét.
(Szurdopedagógus foglalkozik velük)
A siket tanuló iskolai fejlesztését a NAT irányelvek határozzák meg, bizonyos módosításokkal.
Az iskolai oktatás első szakaszának (1-6. évfolyam teljesítésére 8 év javasolt)
Speciális é kiemelt feladat a nyelvi kommunikáció alapozása, érő kommunikáció nevelése jelenti. Az intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz általában 3 tanévnyi időt vesz igénybe.
Feladata:
- az olvasás technikájának kialakítása
- az írás technikájának kialakítása
- a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése
A nyelvi kommunikáció építésének feladatai a II. szakaszban (7. évfolyam, 9. évfolyamig)
Olyan szintre kell eljuttatni a siket tanuló, amely alkalmassá teszi őt az egyre önállóbb ismeretszerzésre.
A jelnyelv a megértés fontos eszköze. A hangos beszédet kísérő jelnyelv segítséget nyújt a nyelvi kommunikáció közvetítésében és értelmezésében azokban az esetekben, amikor a nyelvi közlés különböző okok miatt akadályozott ( pl.: mentális problémák)
A nyelvi és jelnyelvi közlések kölcsönös tolmácsolásának oktatását az általános iskolai képzés II. szakaszában a nyelvi kommunikáció alapjainak elsajátítása után történik.
Kiemelt feladat a hallássérült tanulóknál a beszédhallás folyamatos fejlesztése, az esetleges hallásmaradvány funkciójának kihasználása, és fejlesztése valamint a tehetség gondozás.
11. tétel
Mozgásfogyatékosság kritériumai, fajtái, speciális nevelési-oktatási igényeik
A mozgáskorlátozottak több csoportját különböztetjük meg:
-testi fogyatékosok
-mozgásfogyatékosok
-mozgásszervi fogyatékosok
-mozgássérültek
A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri eredetű, azaz a mozgások kivitelezésében részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése következtében létrejött mozgászavar.
Jellemzi: a nagymozgások, - járás, futás, kúszás, mászás – koordinálatlansága, és ennek következtében a finommozgások manipuláció, rajzolás, írás stb. kivitelezésének nehézségei.
Idegrendszeri mozgászavart:
jellege szerint - bénulás
- parésis (mozgásképtelenség)
- túlmozgás
kiterjedése szerint - egy végtagra kiterjedő
- a test fél oldalára kiterjedő
- a két alsó végtagra kiterjedő
- 4 végtagra kiterjedő
állapota szerint - spasticu (görcsös) vagy atoniás (petyhüdt)
sérülés helye szerint - centrális (agyi) perifériás (gerincvelői)
Az agyi eredetű mozgáskorlátozottság okai tünetei súlyossága igen sok féle lehet.
Közös jellemző a görcsös izomtónus. E szindrómát Little kór néven emlegetjük.
Perifériás eredetű petyhüdt bénulás klasszikus formája a gyermekparalízis - oka: poliomyelitis vírus által létrejött gyulladás, mely a gerincvelő első szarvaiban levő mozgató neuronokat támadja meg. (légzésbénulást is okozhat – Sabin cseppek) prifériás eredetű még a spina bifida is
A mozgáskorlátozottságon belül a következő csoportokat különböztetjük meg:
- végtagredukciós fejlődési rendellenesség v. szerzett végtaghiány
- petyhüdt bénulást okozó kórformák (gerincvelő mozgató neuronjainak sérülése)
- korai agykárosodás utáni mozgászavarok (ICP) egyéb maradandó mozgáskárosodást okozó kórformák (ortopédiai elváltozás)
Nevelhetőségüket és az iskolaválasztást az határozza meg, hogy a környezethez való alkalmazkodásuk mennyire gátolt.
A hely és helyzetváltoztatása, az önkiszolgálás, a kézfunkciók, a manipuláció, a tárgy és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága megkívánja az egyénre szabott gyógypedagógiai (szomatopedagógiai) módszerek, eljárások eszközök alkalmazását, valamint a fizikai korlátozottságot, csökkentő rehabilitációt.
A testi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciálsi, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, használatuk megtanítása és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése.
Biztosítani kell az akadálymentes közlekedést.
A mozgásnevelésnek az óvodai foglalkozások közé kell beépülnie. A mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása legyen a napirend egészét átszövő feladat.
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ba meghatározottakkal. Az első évfolyam teljesítése azonban indokoltan két évet igényel, szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szervezhetők hosszabb idősávban. Kiemelt feladat a mozgásnevelés.
Minthogy minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzibilis károsodása áll fenn a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a diagnózis továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.
A fejlesztésnek az a célja, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a többségi iskolában is.
Fontos szempont hogy kialakítsuk az önállóságot, az egészséges énképe és az önbizalmat, növelve a kudarctűrő képességet.
A sajátos pedagógiai feltételrendszer főleg a testnevelés területén jelenik meg, melybe beépülnek a következők: - gyógytorna
- fizikoterápia
- hydroterápia
- csoportos és egyéni mozgásnevelés biztosítása
A központi idegrendszer sérülése következtében előidézett járulékos funkciózavar (beszédzavar, figyelemzavar, részképesség-kiesés stb.) csökkentését terápiás kezeléssel kell biztosítani. A logopédiai fejlesztés folyamatos feladat.
12. tétel
A beszédfogyatékosság kritériumai, fajtái, speciális nevelési-oktatási igényeik
A beszéd akadályozottsága rendkívül sokszínű, összetett jelenség. Ez is az oka annak, hogy az elnevezések is igen változatosak (beszédhibások, hibás beszédűek, beszédzavarban szenvedők, beszédsérültek, beszédfogyatékosok stb.)
A beszéd az egyik legösszetettebb funkcionális rendszer, így valójában minden fogyatékosság egyben beszédfogyatékosságot is takar.
A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek tünetei között ugyanis szinte valamennyi esetben megtalálható a beszéd valamilyen jellegzetes sérülése, rendellenessége.
A beszédfogyatékos az akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, amely miatt átmeneti vagy tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, szociális kapcsolatokban.
Tünetei megnyilvánulásai:
- beszédhangok helyes ejtésének zavara
- beszédritmus sérülés
- beszédészlelési és megértési zavarok
- grafomotos képesség és vizuomotoros koordináció éretlensége
- általános beszédgyengeség
- hangadás, hangképzés (artikulációs) kóros elváltozásai
- orrhangzós beszéd
- beszéd-, írás-, olvasászavarok
A beszédakadályozottság legjellemzőbb jegye, hogy a kommunikáció zavart, hiányzik, vagy torzul a hangzós beszéd. Folyamatosság, ritmusa felbomlik, sérül a beszéd érthetősége, jellegzetes hibák mutatkoznak a beszédben és írásban is.
Okokai: (igen sokfélék lehetnek) öröklött, veleszületett és szerzett, organikus (centrális és perifériális) funkcionális, pszichés és a környezeti tényezők miatt létrejött akadályozottság.
Beszédfogyatékosság fajtái:
- megkésett beszédfejlődés (ha a gyermek 3 évek kora körül sem indul meg a beszéd, de a hallás ép és a központi idegrendszer sem sérült, és ép az intellektus is.) A beszédelmaradás nem minőségi, hanem csak mennyiségi.
- hangképzési (artikulációs) zavarok (pöszeség) élettanilag 5 éves korig elfogadható
Okai: nagyok sokfélék lehetnek (endogé és exogén beszélhetünk organikus és funkcionális pöszeségről)
Jellege: dyslalia (torzitás) és paralalia ( felcserélés, helyettesítés) alalia (kihagyás)
Kiterjedés szerint: részleges és diffúz
Szerkezete szerint: monomort ( egyalakú) és polimorf (többalakú)
Tünetei és logopédiai szempont szerint lehet:
- szigmatizmus (selypesség) a sziszegő hangok torz képzése
- paraszigmatizmus a sziszegő hangok helyett más hangok képzése (pl.: t, d, f, v,)
- rotacizmus az r hang torz képzése
- pararotcizmus az r hang torz képzése helyett más hang képzése ( pl.: j, l,)
- lambdacizmus az l hang torz képzése
- paralambadacizmus az l hang helyett más pl.: j, n, t képzése
- kappacizmus – parakappacizmus (k hang)
- gammacizmus-pragammacizmus (g hang) stb.
A pöszeség általában jól korrigálható. A diffúz pöszeség vagy nagyon elhanyagolt állapot és a kedvezőtlen környezeti tényezők rontják az esélyeket.
Orrhangzós beszéd: ( rinolália, rinofónia) A kemény és a lágy szájpad esetén, a garat és az orrgaratüreg rendellenes működés következtében fellép sajátos, dünnyögő beszéd. Az m, n, ny hangokon kívül más hangok is nazálisan képződnek, ezért az egész beszéd nazális színezetűvé válik, ami a magyar nyelv esetében akkor is rendellenesség, ha nem organikus hátterű,(nyúl ajak v. farkas torok )hanem pl. rossz beszédpélda hatására alakul ki.
Változatai: - nyílt
- zárt
- kevert
Beszéd ritmus zavara:
- hadarás (Fő tünete a fokozott beszédkészség. Kritériuma még. A változó, hullámzó ritmus, a kapkodó légzés, a szaggatott beszéd, szótagok kihagyás,egyhangú v. ismétlődő beszéddallam és hangsúly)
Hátterében öröklés v. a központi idegrendszer sérülése állhat, melyet a rosszul beszélő környezet, nevelési hibák stb. csak fokoznak
- dadogás tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás a görcs időtartalma változó 0,2- akár 10-12 mp-ig lehet
Oka: tisztázatlan
Csoportosítás:
Görcs szerinti: krónikus: - a szavak kezdő hangjának v. szótagjának ismételgetése
tónusos: - a görcs miatt beálló hangképzési képtelenség jellemzi
A szakirodalom szerint a dadogás 3 fajtáját különböztetjük meg:
incipiens (keződő)
fixált
krónikus
A beszédfogyatékos tanulók integrált iskoláztatása az általános gyakorlat.
A korai és óvodai fejlesztés ellenére is áthúzódhat a beszéd akadályozottság a kisiskolás korra, de legtöbb esetben külön logopédiai ellátással rendezhető a beszéd.
Nagyon súlyos esetekben ( megkésett beszédfejlődés, diszfázi, dizartria, centrális, diszlália, diszfónia, súlyos dadogás, hadarás) azonban szükség lehet, általában csak átmeneti évekre külön gyógypedagógiai iskolában történő elhelyezésre
A beszédfogyatékos tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területe szerint történi, azzal megegyező követelmények alapján.
Esetleg többletszolgáltatás formái:
-kommunikációs tréning
bábterápia
drámaterápia
zeneterápia
14. tétel
Autizmus
Az autizmus az iskoláztatási törvények 1993-ig nem ismerték. Többnyire középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekekkel együtt nevelték gondozták őket.
Az autisták azonban „kilógtak” ebből a sorból, mert általában valamilyen kimagaslóan jól funkciónáló képességgel rendelkeznek.
Az autizmus orvosi szakszóval kevert specifikus fejlődési zavarok között is az átható fejlődési zavar.
Ezt a megjelölést a gyógypedagógiai szakirodalom is ezt a kifejezést használja és a NAT irányelvek is így tárgyalja.
Az autizmus: az egész személyiséget érintő jellegzetes önálló kategóriát képező károsodás.
Fő tünetei: korai kezdet, minőségi károsodások.
Az elmaradások 3 fő területre koncentrálódnak:
1.) szociális interakciók (metakommunikáció, kölcsönösség a társas kapcsolatokban, -anya- gyerek viszony)
2.) beszéd (beszédritmus, hangsúly, társalgás fenntartása, gördülékenysége)
3.) viselkedés, érdeklődés (viselkedése ismétlődő jellegi, illetve azonossághoz való ragaszkodás)
Az autizmus gyakoriságát nemzetközileg léggé eltérően határozzák meg.
Mo.-n kb. 16.000 autista él. A fiúk 3-4-szer gyakrabban érintettek.
Általában 75%-ban társul más károsodáshoz.
Oka: feltáratlan (nagy valószínűséggel genetikai eredetű, de képbe került vírusinfekció vagy esetleg oxigénhiány)
A betegséget belső csoportosítással próbálják szétválasztani.
Jelenleg a legelfogadottabb Loran Wing-féle.
- izolált: a szociális környezetéről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz fel, nem beszél, vagy csak visszhangszerűen ismétel, funkcionális cél nélkül. Testtartását, mozgását, aktivitását (különcségek) jellemzik. A prognózis kedvezőetlen.
- passzív: viszonylag jó értelmi képességű, inkább feltűnő passzivitás és bizarr viselkedés jellemzi. Nem kezdeményező, de eltűri a közeledést, ezért a fejlesztés esélyei ennél a csoportnál a legjobbak.
- bizarr: viszonylag jó beszédkészség és értelmi képességek, esetleg az átlagot is meghaladó mennyiségű szociális kezdeményezés jellemzi. Kapcsolatai nélkülözik ankölcsönösséget, felületesek.
A statisztikai adatok szerint 100 autistából 5 válik önálló felnőtté, 25 ér el bizonyos önállóságot felnőtt korára, de ők is állandó irányításra szorulnak a többiek folyamatos gondozást, és felügyeletet igényelnek.
Az 1993. közoktatási törvény 2003. évi módosítása szerint Sajátos Nevelést Igénylők egyik önálló csoportját képezik. Az autisztikus tanulók csoportja rendkívül heterogén. A tanulók nagy részénél nem alkalmazható a NAT követelményrendszere. Számukra a műveltségi területek helyett fejlesztési területeket kell kijelölni.
A fejlesztés 3 szakaszban történik. Az egymásra épülő szakaszok időtartalma előre nem határozható meg.
Első szakasz:
– célja: az elemi szociális viselkedés kialakítása (kommunikáció) illetve az inadekvált viselkedés kialakulásának megelőzése, és korrigálása.
Fejlesztési területek:
- kommunikáció – beszéd előtti metakommunikáció elemeinek tanítása
- szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítés)
- beszéd vagy alternatív kommunikáció használatának tanítása
- alapvető készségek kialakítása (étkezés, öltözködés, szobatisztaság)
- kognitív fejlesztés – elemi fogalmak, összefüggések tanítása az elsajátított képességek önálló használatának tanítása idegen vagy otthoni környezetben.
- viselkedésproblémák kezelése
Második szakasz:
- célja: - az elsajátított ismeretek bővítése
Harmadik szakasz:
- célja: - az egyénileg elérhető maximális önállóság és munkavégző képesség megalapozása.
A 3. szakaszban a NAT minimális követelményei rugalmasan egyéni eltérésekkel alkalmazhatók.
A tananyagot- az egyéni szükségletek szerint- mennyiségileg és minőségileg kell módosítani és redukálni.
Az autisztikus állapotok lényege a szociális kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.
Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és a kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia. A alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el.
A deficitek, okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek.
Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek.
................
................
In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.
To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.
It is intelligent file search solution for home and business.