A publicisztikai és a tájékoztató médiaműfajok, valamint ...



A publicisztikai és a tájékoztató műfajok,

valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet)

A médium(ok)/média latin eredetű szó, jelentése: tömegközlési és tájékoztató eszköz(ök). Napjainkban a tömegtájékoztatás a sajtó, rádió és a televízió segítségével történik. Az internetes sajtóorgánumok a hagyományos műfajokat használva és új műfajokat teremtve (pl. blog) felgyorsították az információáramlást.

I.) A sajtóműfajok

1.) A tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

a) Hír:

- az újságírás egyik alapműfaja

- friss, közérdekű információt kell közölnie

- az alábbi kérdésekre válaszol: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért? + Hogyan? (5+1)

- elsősorban tájékoztat

- három fő feladat szerkesztésnél: tömöríteni, kiemelni és tálalni

- a hír alapja az információ

- a hírláncok összessége több kisebb hírre bontható

- mindig címmel jelenik meg

c) Közlemény:

- valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenet

d) Tudósítás:

- a hír rokona

- szintén válaszolnia kell a fenti 5+1 kérdésre

- a tudósító a helyszínről szolgáltat minél pontosabb információkat

- pontosnak, tárgyilagosnak, tényszerűnek kell lennie

- megfogalmaz saját tapasztalatot, tehát fontos a személyes jelenlét, helyszíni tapasztalat

- a tudósító csupán szemlélő, leíró – szubjektív véleményét nem fejti ki

e) Riport:

- cselekménye van

- az újságíró egyszerre elbeszélő és cselekvő résztvevő

- témája általában valamilyen izgalmas történet, szokatlan jelenség

- a helyszínről, az érintetteket megszólítva

- tárgyilagosságra törekszik, de a tudósításnál jóval több teret nyer a személyesség

- párbeszédeket, helyzetrajzot, jellemfestést, személyes hangot alkalmaz

f) Interjú:

- párbeszédes szerkezet (kérdés—felelet)

- kifejtett beszélgetés egy a befogadó érdeklődésére valamilyen szempontból számot tartó személyiséggel

- az újságíró csupán közvetítő, személyisége háttérbe szorul

- témája bármilyen elméleti vagy gyakorlati kérdés

2.) A publicisztikai (véleményközlő) sajtóműfajok:

a) Cikk:

- kevert műfaj

- korrekt, tényszerű közlés a cikkíró véleményével, elemzésével

b) Kommentár = hírmagyarázat:

- hírek, információk megértését segíti elő háttéranyagok bemutatásával

- megjelenhet hírbe foglalva és elkülönülve is

- célja a közvélemény-formálás

- fogalmakat magyaráz, értékel, véleményt mond benne

c) Glossza:

- rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záródó írás

- bármilyen hétköznapi jelenséget gúnyol

- személyes hangvételű

- stíluseszközei: a nagyítás, túlzás, fokozás

- az olvasó érzelmeire kíván hatni

d) Jegyzet:

- valamilyen hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg

- rövid, stíluseszközökben gazdag

- célja: hasson az olvasó érzelmeire és gondolkodásra késztesse

e) Nyílt levél:

- közérdekű, nyilvánosságra tartozó témájú

- levélformában ír

- ismert vagy kitalált (fiktív) személyhez szól

f) Olvasói levél:

- olvasók véleményét, hozzászólásait, tanácskéréseit tartalmazza

- rövidítve, átdolgozva jelennek meg

g) Kritika:

- műbírálat, értékelő írás

- tárgya: irodalmi, színházi, képzőművészeti, zenei alkotás, tévé-, rádióműsor vagy film

- fajtái: Ismertetés: ajánló módon mutat be egy művet, szerzőt

Recenzió: értékel, értelmez, tudományos eszközökkel is alátámaszt

Bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű üzenetét

h) Esszé:

- elmélkedő, elmélyült, irodalmi és tudományos jellegű

- személyes hangvételű

- fajtái: Tanulmány: egy adott kérdést jár körbe

Monográfia: egyetlen alkotó teljes életművét elemzi

II.) A rádiós és televíziós műfajok

- egy részük felvételről, előre rögzítve és megszerkesztve kerül adásba

- másik részük azonnal hallható/látható élőadás

1.) Terjesztés köre szerint:

- világméretű (pl. BBC, CNN)

- országos (pl. M1, MR1)

- határon túli (pl. Duna TV)

- regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Budapest rádio, BpTv)

2.) Fenntartó szerint:

- közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1)

- kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, TV2, Danubius)

- társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil rádió, Tilos rádió)

3.) Műsorok témakörei szerint:

- egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTV), zenei adók (VIVA)

- többprofilú adók műfajai:

Hír, híradó, hírműsorok, információ, krónika, politikai jellegű műsorok

Hirdetés, reklám

Dokumentumműsorok

Közvetítések (művészeti vagy sporteseményekről)

Háttérműsorok, beszélgetős műsorok, viták

Korosztályi és kisebbségi rétegműsorok, vallási és szociálpolitikai műsorok

Tudományos-ismeretterjesztő és művészeti-irodalmi műsorok

Szórakoztató műsorok: vetélkedők, tévéshow-k, sportműsorok

Szolgáltató műsorok: magazinok

Folytatásos műsorok: teleregények, szappanoperák, sorozatok

Film

III.) AZ INTERNET

Internet: az egész világot körülölelő számítógép-hálózat

Eltérés a többi médiumtól: míg azokban egyirányú a kommunikáció, gyakorlatilag nincs lehetőség a befogadói visszajelzésre, addig az internet lehetőséget ad a kétirányú kommunikációra, az interakcióra (vö. kommentelés, saját tartalmak feltöltése).

Átfogó médium: mindhárom klasszikus médium tartalmait képes megjeleníteni (írott sajtó, hang- és képanyag)

Műfajai:

• a hagyományos médiumok kialakítják saját internetes felületeiket: hagyományos sajtó-, rádiós és tévés műfajok, interaktívabb formában

• új kommunikációs és tömegkommunikációs formák

o felhasználói oldalak: felhasználói cikkeket tartalmazó enciklopédiák, lexikonok, véleményközlő blogok, közösségi oldalak

o a műfajhatárok elmosódnak, hiszen bárki új „műfajt” alkothat

Problémák: ellenőrizhetetlen – a hitelesség és a jogi ellenőrzés kérdései…

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download