Levegőkörnyezet Gazdálkodási Szaktanácsadó Bt.



ODOR TRANSMISSION . doc

1. Általános Leírás

Odor Transmission Eu konform model



Működési Feltételek:

- álló vagy asztali számítógép

- szélessávú internet kapcsolat

- Office programcsomag

- Google Earth program

Általános leírás

A zavaró szaghatás hatásterületének megállapításában alapvető szereppel bír a Transzmisszió 1.1 modell, mely a 14/2001 és 21/2001 rendeletek szerint 30 perces, órás, 24 órás és éves várható koncentrációk számítását teszi lehetővé, valamint hagyományos szennyezőanyagok esetében közvetlen hatásterület megállapítására is alkalmas. (Odor számításhoz mindig a 30 perces időtartamot kell figyelelmbe venni). A modellt és az ország bármely pontjára felhasználható klimatológiailag reprezentatív, több évtized mérésein alapuló meteorológiai adatbázist F-né Dr Nárai Katalin, Szalay Gabriella, Dr. Titkos Ervin és Dr Szepesi Dezső több évtizedes munkájának eredményeként hozták létre.

A Transzmisszió 1.1 szoftver illetve az országos adatbázis rendelkezésére áll a Környezetvédelmi Felügyelőségeknek, valamint negyven szakértő cégnek. A szoftver EU konform:



(European Topic Centre on Air and Climate Change: HNS-TRANSMISSION).

Jelen szoftver a zavaró szagforrások hatásterületét határozza meg a legújabb külföldi tapasztalatok és eredmények (USA, Kanada, Anglia, Németország, Olaszország) felhasználásával, állattartó telepekre és kommunális hulladék lerakókra.

A számítás elvégzésének főbb lépései:

- Odor kibocsátás intenzitásának megállapítása

- A Transzmisszió 1.1 szoftverrel való számítások

- Egyéb tecnikai input adatok megadása

- megfelelő határérték megadása

- Modellszámítás a TR 1.1 szoftverrel

- Normatúllépések esetszáma kimentése Excel táblázatba

Térképes Megjelenítő Program Használata:

- Kibocsátó forrás pontos koordinátáinak megadása Google Earth rendszerben

- A korábban elkészített normatúllépések esetszámai Excel táblázat behívása a programba

- A Kitettségi átlagidő (év óráinak %-ában) történő megadása

A „Kitettségi Átlagidő” típusú hatásterületet új fejlesztésű modellünk virtuális topográfiai térképen, Goggle Map-en jeleníti meg.

A meteorológiai adatok ismeretében a modell a világon mindenütt alkalmazható.

2. Definíciók

Definíciók:

Animal unit (AU):

EPA: An animal unit is equal to 1 cattle excluding mature dairy and veal cattle; 0.7 mature dairy cattle; 2.5 swine weighing over 55 pounds; 10 swine weighing 55 pounds or less; 55 turkeys; 100 chickens; and 1 veal calf.

USDA: An animal unit is equal to 1000 pounds (454 kg) of animal live weight regardless of species.

Livestock unit (LU):

A unit used to compare or aggregate number of different species or categories and is equivalent to 500 kg live weight.

Az állatok szagegység meghatározásának alapja a Livestock unit, mely már a magyar szabályozási rendszerben is ismert a számosállat fogalmaként. Egy számos állat értékkel rendelkezik a ló, illetve a szarvasmarha. Az állatokat fajtájuk és kategóriájuk alapján teszi egyenértékűvé, figyelembe véve azok metabolizmusát, táplálkozását. Az általunk felhasznált faktor értékek külföldi, főként amerikai kutatások eredményei.

A Livestock unit értéket megfelelő faktorok alkalmazásával Ou/s értékekre konvertáljuk át.

Bűz

Kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető (magyar jogszabályi megfogalmazás)

Bűzanyagok

A környezetbe kerülve, kellemetlen szaghatással járó anyagok, vegyületek. Kémiai reakciók, biológiai folyamatok eredményeként keletkeznek. Elsősorban tiolok, szulfidok, tiofének, aldehidek, fenolok, heterociklusos nitrogénvegyületek. A bűzanyagok kibocsátása hozzájárul a légszennyezéshez, számos iparágra jellemző. (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon 2002. évi kiadása)

Európai szagegység (OUE)

A szaganyag(ok) azon mennyisége, amely standard körülmények között 1 m3 semleges gázba párologtatva ugyanolyan fiziológiás reakciót vált ki a mérőkből (kimutatási küszöb), mint a standard körülmények között 1 m3 semleges gázba elpárologtatott 1 európai viszonyítási szagtömeg (EROM) kivált Magyarországi jelölése: SZE (szagegység).

Európai viszonyítási szagtömeget (EROM):

Az európai szagegységként elfogadott referencia érték, azonos a minősített referenciaanyag meghatározott tömegével. 1 EROM egyenlő 123 μg n-butanollal (CAS-Nr. 71-36-3).

Hígítási szám:

Szagkoncentrációra jellemző mérték, azaz a vizsgálandó gáz mennyiségének és a szaganyag mennyiségének aránya.

Z'= Vm + Vh

Vm

ahol: Vm – a mintagáz, a szaganyag térfogatárama [m3/s],

Vh – a hígítógáz (semleges gáz) térfogatárama [m3/s],

Z' – hígítási szám.

Olfaktometria:

A szaganyag-keverékek együttes szaghatásának mérésének módszere (elsősorban emissziós szennyezőforrás mérésére alkalmas)

Fajtái

Statikus olfaktometria:

A vizsgálandó levegő bűzmintát a mérés előtt adott mértékben hígítják és ezt a mintát vizsgáltatják a mérő személyekkel.

Dinamikus olfaktometria:

Állandó áramlási sebességű referenciagázhoz növekvő mértékben keverik a mérendő mintát. (Ez az elterjedtebb módszer)

Olfaktometriás mérés:

A szagkoncentráció meghatározása emberi érzékszervi vizsgálattal

Szag

A levegőben lévő és terjedő, olyan szennyezőanyagok, amelyek a szaglószervekben (többnyire kellemetlen) ingereket okoznak.

Szagintenzitás

Az érzékelt szagerősség, amelyre szubjektív minőségi jelzőket használunk (gyenge, erős,

elviselhetetlen, stb.). Mértéke a koncentrációval exponenciálisan nő.

S = k*Zn

ahol: S – érzékelt intenzitás (tapasztalati meghatározás),

Z – szagkoncentráció,

n – Stevens kitevő,

k – konstans.

Szagkoncentráció [SZE/m3]

A szagegységben kifejezett szaganyag mennyiség 1 m3 vizsgálandó levegőre vonatkoztatva

Számítása

Z=Z’*c0

Ahol Z – a szagkoncentráció [SZE/m3],

Z' – a hígítási szám,

c0 – a szagküszöbnél mért szagkoncentráció [SZE/m3].

Szagegység (SZE): azonos az európai szagegységgel

Szagküszöbérték:

A szagingert okozó anyagnak az a legkisebb mennyisége, amelyet 1 m3 szagtalan levegőbe párologtatva, a vizsgálatot végző személyek 50% -ánál szagérzetet vált ki. Ennek mértékét SZE/m3 –ben fejezzük ki. Azaz a szagküszöbérték a szagegységekben kifejezett éppen érezhető szaganyag mennyiség 1m3 semleges levegőre vonatkoztatott értéke.

Setback:

The distance by which a building or part of a building is set back from the property line. (The Oxford Pocket Dictionary of Current English 2008)

A szag emisszió (OE) számítása sertéstelepre:

OE = AEE+ASS

Azaz: OE = Σ(AE*N*P*(M-D))+ AS*G*(50-G)

OE = szag emisszió, OU/s

E = épület szag emissziója, OU/s

N = sertések száma

P = épület szag emissziós faktora, OU/s-sertés

B = M-D

ahol: B = trágyakezelési faktor

M = trágya eltávolításának gyakorisága [0.40 - 1.00]

D = trágyahígulási faktor [0.00 - 0.20]*

AE = tisztítási faktor [0.30 - 1.00]

S = C∗G

ahol S = külső tároló szag emissziója, OU/s

C = külső hígtrágya szag emissziós faktora,

50 OU/s-AU (= 50-G)

G = állatok egységszáma, AU**

AS = külső tároló tisztítási faktora [0.30 - 1.00]

*Trágyahígulási faktor (D): víz-trágya aránya; az öblítő gödörbe újratöltött víz és az egy akkumulációs ciklus (trágya tartózkodási ideje a telepen) során felhalmozódott trágya mennyiségének aránya

**Állatok egységszáma, AU (G): állatok össztömege/500 kg

1AU: 500 kg. 1AU 50 OU/s emissziót produkál (becslés)

Trágyahígulási faktor (D):

Víz-trágya aránya; az öblítő gödörbe újratöltött víz és az egy akkumulációs ciklus (trágya tartózkodási ideje a telepen) során felhalmozódott trágya mennyiségének aránya.

3. ADATLAP

Állattartó telepek körzetében fellépő zavaró szag hatásterületének megállapításához

Telephely pontos koordinátái (GPS vagy EOV):

(A pontos hely azonosítása előzetesen a megbízóval)

Telephely pontos címe, földrajzi elhelyezkedése:

Állattartó telep részletes, méretarányos helyszínrajza É-i irány bejelölve:

A helyszínrajzon a szagforrások sorszámozással megjelölve:

Minden egyes odor forrás helye a telephely középpontjától számított x, y, z koordináta szerint

Állatok fajtája:

Állatok darabszáma fajtánként és épületenként:

Trágyaeltávolítás gyakorisága (hány naponta):

Trágyának a vízzel történő hígítási aránya, ha hígítják (víz:trágya):

Ventillátorok átmérője és a kiáramlás sebessége:

A kiáramló levegő hőfoka

A kibocsátó forrás évi működésének időtartama (óra / év)

Szagkibocsátás csökkentésére tett intézkedések:

Biofilter:

Szalma fedés (cm):

Geotextil fedés:

Vízhatlan fedés:

Oil Sprinking:

kültéri nyitott trágya tároló felszíni területe (m2):

A területre jellemző átlagos szélsebesség ( a modellel átadott sokéves átlagban országosan mért adatokat megjelenítő térképekről veendő):

4.Határértékek

1. Szag küszöb határértékek világszínvonal felmérés alapján

|Industry |Limit Value |

|Bakeries |>> 5 Ou/m3 No Limit Value |

|Meat Processing |< 1.5 Ou/m3 |

|Grass Dryers |< 2.5 Ou/m3 |

|Bakeries Pastry |< 5 Ou/m3 |

|Coffee Roasters |< 3.5 Ou/m3 |

|Flavours and Fragrances |< 3.5 Ou/m3 |

| | |

| | |

|Wastewater Treatment plant greenfield site, residential |< 0.5 Ou/m3 |

|dwillings in vicinity | |

|Wastewater Treatment plant greenfield site, rural area or |< 1 Ou/m3 |

|industrial estate in vicinity | |

|Wastewater Treatment plant existing site, residential |< 1.5 Ou/m3 |

|dwillings in vicinity | |

|Wastewater Treatment plant existing site, rural area or |< 3.5 Ou/m3 |

|industrial estate in vicinity | |

|Livestock Feed production |< 1 Ou/m3 |

|Composting, organic fraction of domestic waste, greenfield|< 1.5 Ou/m3 |

|site | |

|Composting, organic fraction of domestic waste, existing |< 3.0 Ou/m3 |

|site | |

|Slaughterhouses |< 1.5 Ou/m3 |

| | |

| | |

| | |

| | |

|HATÁRÉRTÉKEK ÁLLATTARTÓ TELEPEKRE |

|EU ORSZÁGOKBAN OU/m3: |

| | |

|Ország |Határérték |

| |(OUE/m3) |

|Dánia |5 - 10 |

|Hollandia |5 |

|Írország |3 (új telepek) |

| |6 (meglévő telepek) |

|Norvégia |5 - 10 |

|Magyarország* |3 - 10 |

*Levegőkörnyezeti szakértő team előzetes Javaslata uj ill. meglévő telepekre

Állattartó telepekre EU konform Odor-Transmission modellel számított hatásterületek összehasonlítása 3, 5, 8 és 10 OU/m3 határértékek esetén

Biharkeresztes, 5000 sertést nevelő farm nyitott trágyatárolóval.

A zavaró szagok hatásterületének (HT) vizsgálatát az Eu által új illetve meglévő telepekre várhatóan javasolt 4 különböző határértékkel (HÉ) végeztük el.

[pic] [pic] [pic] [pic]

Egyéb szagforrások

Az európai országok többségében már léteznek határértékek a bűz kibocsátásra, ezek szerint a különböző szagfajtákra, mint például állat telepek, kávé őrlő, pékség, különböző határértékeket kell megállapítani. Ugyanis az olfaktometriás mérések során az összes szag anyag már/még éppen érezhető 1 OU/m3 koncentrációnál, viszont a koncentráció növelés során a különböző szagok intenzitása nem egyenes arányban változik. Vagyis 10 OU/m3 koncentráció esetén az egyik típusú szagminta még gyengén érezhető, míg egy másik már határozottan. VDI keretén belül konkrét laboratóriumi mérések erdménye, hogy „határozottan érezhető” szag kategória eléréséhez 33 OU/m3 butanol kell, míg hydrogén szulfid esetén 11 OU/m3 kell.

5. A zavaró szagforrások hatásterületének megállapításához szükséges számítások leírása a

Transzmisszió 1.1 (HNS- TRANSMISSION) szoftverrel

A Transzmissziós számítások futtatásához szükséges a Transzmisszió 1.0 vagy 1.1 szoftver hardverkulcsa !

Az odor vizsgálathoz szükséges alapinformációk a Transzmisszió 1.1 szoftver (TR 1.1) alkalmazásával nyerhetők. Az alábbiakban a TR 1.1-ben az Odor hatásterület meghatározásához elvégzendő számításokat részletezem , a többi inputot (pl. transzmissziós adatbázis) a TR 1.1-ben leírtak szerint vesszük.



célszerű kimondani, hogy állattartó telepekről és kommunális hulladéklerakókból származó szaghatást csak többkomponensű bűzként lehet kezelni, erre vonatkozik a vizsgálat. Nem lehet pl. sertés telepet csak ammónia komponensre vizsgálni, hozzá az ammonia levegőminőségi határértéket alkalmazni.

A TR1.1 szoftverrel történő számítások során először a vizsgált szagforrásra jellemző inputokat kell beadni. Ezt követi a megfelelő modell opció választás, majd a kapott eredmények értelmezése.

5.1 A szagforrás műszaki jellegű input adatai

ezt a következő táblázat szemlélteti. Ezek (pl. az emisszió) változó értékek.

[pic]

5.1.1. EOV koordináták megadása

Egy kibocsátó forrás esetén koordinátákat nem kell megadni.

Amennyiben több kibocsátó forrással dolgozunk (pl. állattartó telepen több istáló és kültéri trágyatároló), akkor minden egyes forrást be kell vinni forrásonként külön sorba. Az emissziót is forrásonként kell megállapítani. Egy épületben több különböző forrásból kiáramló zavaró szaghatás esetén az épületen található kibocsátó forrásokat csak abban az esetben kell különböző forrásként feltüntetni amennyiben az azokból származó emisszió egyenként meghaladja a 0,01 kg/h kibocsátást. Ha ez nem teljesül, akkor az épületet területi forrásként kell értelmezni az össz kibocsátási értéket figyelembe véve (lásd 8-ik pont).

A számítási középponthoz, a későbbi térképes megjelenítés pontos koordinátáinak megadásához a források mértani középpontját kell először meghatározni, és ezt eltolni a nagyobb emissziójú források felé. Ezt úgy érdemes elvégezni, hogy százalékosan meghatározzuk a források kibocsátását a telep összes kibocsátásához képest és ennek figyelembe vételével állapítjuk meg a kibocsátás súlypontját . A Transzmisszió 1.1 számításnál és a térképes megjelenítésnél is ezt a pontot kell majd kijelölni, mint a kibocsátás középpontját.

Az EOV koordinátákat ebből az origoból kiinduló X-Y (Y az északi irány) tengelyeknek megfelelően kell az egyes források középpontjának koordinátáit méterben meghatározni. Ezek lesznek a forrásonkénti EOVx és EOVy koordináták.

5.1.2. Emisszió megadása

A Transzmisszió 1.1 szoftverben a kibocsátás mennyiségét kg/h mértékegységben kell megadni.

Az Odor kalkulációs program azonnal átváltja a meghatározott OU/s értéket kg/h-ra. Amennyiben más típusú kibocsátó forrásnak az ismert OU/s kibocsátási értékét kívánjuk átváltani kg/h-ra, akkor azt a következő képlettel végezhetjük el:

OU/s x 10-6 x 3,6 = kg/h

Figyelem!

A Transzmisszió 1.1 szoftverben az emisszió kg/h-ban megadott mértéke nem lehet kisebb mint 0,01 kg/h. Amennyiben a számított forrástag ennél kisebb, akkor a számítások elvégzésének sikeressége érdekében az emisszió mértékét 10 szükséges hatványával szorozzuk, ugyanakkor a számított immisszió mértékét ugyanezzel az értékkel osztjuk.

5.1.3. Kibocsátás magasságának megadása

A kibocsátás magassága minimum 5 m-es beállítást igényel, mivel ennél alacsonyabb értéket a TR 1.1 szoftver nem tud elfogadni.

5.1.4. A kibocsátó forrás átmérője

Ennek a beállításnak csak pontforrás esetén van értelme, amennyiben területi forrással számolunk, akkor hagyjuk 0,5 m-en ezt a beállítást, a program nem veszi figyelembe.

5.1.5. Kiáramlás sebessége

Pontforrás esetén a megállapított kiáramlási sebességet kell beírni, állattartó telepek vizsgálatánál

az épületeket területi forrrásként kell értelmezni, a forrás jellemző méretét megadva, ebben az esetben javasolt a 2 m/s kiáramlási sebesség érték alkalmazása, vagy pedig a területre jellemző leggyakoribb évi szélsebesség mértéke.

Amennyiben a kiáramló levegő zavaró szag koncentrációja áll rendelkezésünkre (pl: olfaktometriás mérés alapján) akkor a szükséges OU/s értéket a következő képletek segítségével kaphatjuk meg.

E = V x DTT

E = Zavaró szag kibocsátás (OU/s)

V = Kiáramlási sebesség (m3/s)

DTT = Kiáramló levegő Odor koncentrációja (OU/m3) )

Példa számítás:

Adatok:

kéménymagasság: 7 m

kürtő átmérője : 0,25 m

bűzös levegő hőmérséklete: 43 CO azaz 316 KO

bűzös levegő térfogatárama: 3000 m3/óra = 0,833 m3 /sec

Odor koncentráció: 2500 OU/m3

Emisszió számítása a tisztítatlan levegő mért szagkoncentrációjából:

1 OU = 1 ug bűzanyag

Emisszió: 2500 OU/ m3 * 0,833 m3/sec = 2082,5 OU /sec

A bűzös levegő áramlási sebességét számítással határozzuk meg a térfogatáramból és a kürtő keresztmetszetéből:

térfogatáram = 0,833 m3 / sec

keresztmetszet: 0,25*0,25*3,14/4=0,049 m2

áramlási sebesség: 0,833/0,049=17 m/sec

5.1.6. A kiáramló levegő hőfoka

A megállapított értéket kell bevinni Kelvin mértékegységben

5.1.7. Üzemidő

Az egy év alatt becsült teljes üzemidő mennyiségét kell bevinni óra mértékegységben.

1 teljes év = 8760 óra

5.1.8. Területi forrás mértékének megadása

Ha nagyobb a forrás kiterjedése, akkor ennek jellemző értékét a B-ben kell m-ben megadni (ha "pontszerű" B=0 akkor a kibocsátó forrás átmérője adatot veszi figyelembe a program).   

B értékeként az egyes istállók, vagy kültéri tárolók jellemző kiterjedését (pl. 20 m hossz és 10 m szélesség esetén 15 m) kell megadni. 

5.1.9. A források adatai ablakban a c) pontot (egy pontba nem összevonható) kell választani. Ez esetben egy másik menüpontban a területi forrás átlagos szélességét nem kell változtatni (nem veszi figyelembe).

5.2 A Receptor menü

[pic]

5.2.1. a számítási távolság intervallumnak alacsony értéket válasszunk (10 - 100 m között),

5.2.2. a számítási pontok száma és a számítási távolságok szorzata adja majd a vizsgált terület kiterjedését,

5.2.3. A légszennyezettségi határértéknél adjuk meg azt az értéket, ami a kiválasztott intenzitású szaghoz tartozó küszöbérték. (Lásd határértékek menüpont)

5.2.4. Az átlagolási időt 30 percnek választjuk.

Javasolt, hogy a ’Modell’ menüben a „Szennyezőanyag rövididejű koncentrációja/Füstfáklya tengelye alatti koncentrációja” opciót alkalmazzuk.

A Vágólap – Output file-ok vágólapra helyezése – Norma túllépések file lehetőségre kattintva helyezzük a vágólapra a normatúllépések 16 szélirány szerint megállapított esetszámait, majd másoljuk egy Excel táblázatba

Figyelem: Az Excel a beírt adathoz megfelelő adattípust választ.

- Ha dátumként értelmezhető, akkor abból dátum lesz. Pl.: 3-28 átalakul 28. márc -ra.

Ha az átalakítást szeretnénk megakadályozni, akkor válasszuk az alábbi megoldás egyikét:

- cella típusát (kategória) változtassuk adatfelvitel előtt szöveg-re

Ezt úgy érhetjük el, hogy a beillesztés előtt a legelső cellaoszlopon az A betűre jobbkattintással elindítjuk a cellaformázás parancsot, ott kiválasztjuk a szöveg lehetőséget és ezt ok-val elfogadjuk.

Ezután beillesztjük a TR 1.1-ből nyert táblázatot és ellenőrizzük, hogy az első sorban nincs e dátum jelölés, azt ugyanis nem tudja feldolgozni a program.

Ezt az Excell file-t a szennyező forrás nevének megadott szagküszöb érték feltüntetésével mentsük el.

A program térképes megjelenítéséhez majd ezt a táblázatot kell behívni.

Az esetszámok 30 percre vonatkoznak; ez azt jelenti, hogy például 100 esetszám 100/2=50 órának felel meg, a térképes megjelenítő program eszerint jeleníti meg a kitettségi átlagidőt.

A többi input adatot (pl. transzmissziós adatbázis) a TR 1.1-ben leírtak szerint vesszük.



6. Odor (forrástag) Kalkuláció állattartó telepekre és települési hulladéklerakókra

6.1 Odor Kalkuláció Állattartó telepekre

[pic]

Az emisszió kiszámítása az odor faktoron alapul.

Az LU (Livestok Unit) magyar megfelelője a Számosállat fogalom, ahol 1 számosállat tömege az adott típusú állatból 500 kg. Nemzetközi kutatások szerint 1 számosállat zavaró szag (Bűz) kibocsátása 36 OU/s. Odor Kalkulációs táblázatunk az egy darab állatra, annak súlyára vonatkozó zavaró szag kibocsátással számol, vagyis 1 darab állat súlyát viszonyítja az 1 számosállat kategória súlyhoz és aszerint határozza meg az adott fajtájú és súlyú állatra vonatkozó kibocsátási faktort. Ezt a kibocsátási faktort vetjük össze az állatok darab számával és az állattartás helyi tecnikai körülményeivel, melyek befolyással vannak a zavaró szag kibocsátására.

Az Odor Emisszió kalkulátor állattartó telepek szagkibocsátásának számítására alkalmas. A számítás során figyelembe veendő tényezők:

Állatok fajtája

Állatok darabszáma fajtánként

Trágyaeltávolítás gyakorisága

Trágyahígulási faktor

Tisztítási technológia

Külső hígtrágyató felülete

Szélsebesség leggyakoribb értéke a területen

[pic]

1.)Emissziós faktor:

Az emissziós faktor az állatok fajtája alapján eltérő. Ezért a legördülő menüből válasszuk ki a megfelelő kategóriát, az állat fajtája és súlya alapján.

2.) Állatok száma

Adjuk meg, hogy hány darab egyed van az adott állat fajtából a figyelembe vett épületben.

3.)Trágya eltávolítása

A legördülő menüből válasszuk ki a trágya eltávolításának gyakorisági idejét.

4.)Trágya hígulási faktor:

A legördülő menüből válasszuk ki a víz-trágya arányát, azaz; az öblítő gödörbe újratöltött víz és az egy akkumulációs ciklus (trágya tartózkodási ideje a épületben) során felhalmozódott trágya mennyiségének arányát.

5.)Tisztítás

Ha van a szagérzet csökkentésére irányuló intézkedés, a legördülő menüből válasszuk ki a megfelelő technológiát.

A HOZZÁADÁS ikonra kattintva a beállított paraméterek alapján az odor emissziót a program kiszámolja.

A meghatározás során a különböző kategóriájú, illetve a különböző helyiségekben lévő állatokat külön tudjuk számítani, ekkor minden egyes fajtára be kell állítani a fent felsorolt paramétereket, majd a HOZZÁADÁS ikonra kattintva hozzáadni a számított emisszióhoz.

Amennyiben az állattartó telepen nyitott külső tároló is található akkor a tároló felszínének területét (m2) és a körzetre jellemző leggyakoribb szélsebességet (m/s) kell megadni a számításhoz.

A kalkuláció végeredménye OU/s, melyet a program kg/h mértékegységre konvertál. Ez a mennyiség a Transzmisszió 1.1. program input adata.

Amennyiben több kibocsátó forrás található egy telephelyen belül, akkor a források kibocsátását egyenként, a Transzmissziós számításokban leírt módon kell a TR 1.1 szoftverben alkalmazni.

A források egyedi kibocsátását a bevitt adatokkal egy sorban, a kültéri tároló kibocsátási adatait pedig a kitöltött boksz alsó részén lehet leolvasni.

6.2 Odor Kalkuláció Települési Hulladéklerakókra

[pic]

A feladat kiválasztása után az odor kalkuláció ablak jelenik meg:

[pic]

A települési hulladéklerakó odor kibocsátásának kalkulációjához a következő adatokat kell bevinni:

1. A telepen évente átlagosan fogadott hulladék mennyisége tonna/év mértékegységben.

2. A fogadott hulladék átlagos sűrűsége tonna/m3 mértékegységben.

3. Az egy évben átlagos működési napok száma nap/év mértékegységben.

4. A frissen lerakott szemét átlagos magassága méter mértékegységben.

5. Az aktív, vagyis földdel még le nem fedett, feltöltés alatt álló parcella(ák) össz területe m2 –ben.

6. A lezárt, vagyis földdel már lefedett parcella(ák) össz területe m2 –ben.

Az összes mező kitöltése esetén a program kalkulálja a teljes odor kibocsátást OU/s mértékegységben, és rögtön át is számolja a Transzmisszió 1.1 szoftverben is felhasználható kg/h mértékegységre.

7. Térképes Megjelenítő Program

Az új fejlesztésű térképes megjelenítő program a kitettségi átlagidő típusú hatásterületet virtuális topográfiai térképen jeleníti meg. A szennyezőforrás és a talajközeli légszennyezettség változás határvonalainak pontos megjelenítéséhez a légszennyező forrás pontos koordinátáit kell megadnunk a programban.

A Program működéséről általánosan:

- A program egymás mellett bármennyi példányban futhat (pl. két térkép, határértékek összehasonlitása miatt)

- A térkép felületen lehet váltani a Satelit, Térkép és kevert megjelenítes között, valamint zoomolni.

- Minden windows-os gépen fut, nem igényel semmilyen telepitett ezközt, vagy extra programot,

- A térkép megjelenítéshez internet kapcsolat elengedhetetlen,

- Lehetséges a nyomtás,

- A program képes megnyitni a TR1.1 álltal normatúllépések esetszáma file-okat, és ezeket elemezni valamint feldolgozni,

- Az Excel táblázatnak a TR1.1 outputjának, vagy ahhoz teljesen hasonló kiosztásúnak kell lennie, azaz a program az égtájakat és a hozzá tartozó értékeket keresi.

  

Indítás után a következő képet látjuk:

[pic]

A következő Funkciók közül választhatunk, melyeket alább részletesen ismertetünk:

1. Odor Kalkuláció Állattartó Telepekre

2. Odor Kalkuláció Települési Hulladéklerakókra

3. Zavaró szaghatás kitettségi átlagidejének bemutatása térképen

1.7.1 Koordináták Megadása:

A zavaró szag hatásterületének térképes bemutatásához először a pontos koordináták megadását kéri a program.

A koordinátákat a legegyszerűbben a Google Earth rendszerben állapíthatjuk meg.

Google Earth koordináta rendszer

A Google Earth típusú koordináta rendszer használata a leginkább javasolt, pontossága és viszonylag egyszerű kezelése miatt.

Első lépésben töltsük le a programot.

A letöltést és telepítést követően a program bal felső részén gépeljük be a keresőbe a kibocsátó forráshoz közel eső település nevét és a nagyító gombra kattintva keressük meg azt.

[pic]

Azonosítsuk be a kibocsátó forrás pontos helyszínét, ehhez segítséget nyújthat ha a program bal alsó menüjében bejelöljük az utak (Roads) lehetőséget.

- Amikor már látható a helyszín akkor nagyítsuk be oly mértékben, hogy pontosan azonosítható legyen a megjelölni kívánt kibocsátási pont (egy telepen több forrás esetén a súlyozott középpont).

Azt a pontot amit a kibocsátás középpontjának választunk, a Google Earth programban jelöljük ki és hozzunk létre egy jelölő pontot (kis sárga jelölőtű – „add placemark”). Ezt úgy vihetjük végre, hogy a felső menüsorban rákattintunk a sárga jelölőtűre, majd a kívánt helyre igazítjuk azt egy kattintással. Ezt a pontot a kibocsátó forrás nevével mentsük el. A kijelölt pontra jobb egérgombbal történő kattintással nézzük meg tulajdonságait (properties) és ekkor megjelennek az általunk felhasználni kívánt koordináták.

[pic]

Ezeket a koordinátákat a következőképpen kell bevinni a programba:

[pic]

A meteorológiai adatok ismeretében a modell a világon mindenütt alkalmazható.

1.7.2 Zavaró szaghatás kitettségi átlagidejének bemutatása virtuális térképen

Határérték ismeretében a korábban megállapított odor emisszió és meteorológiai adatok segítségével a Transzmisszió 1.1 szoftverrel létrehozzuk és elmentjük a normatúllépések esetszámait bemutató táblázatot (a Transzmissziós számítások menüpont szerint),

A program a normatúllépések esetszámait vizsgálja az év óráinak %-ában, a szennyező forrás körül minden egyes szélirányban kiszámítja és hatásterületként bemutatja azt a távolságot, azt a területet ahol a zavaró szaghatás kitettségi átlagideje meghaladja az év óráinak bizonyos százalékát.

Ezt az időszakot hívjuk kitettségi átlagidőnek, melynek tűrhető határát a hasonló elven működő külföldi modellek 2%-nak veszik, szakértőink is a 2%-os érték alkalmazását javasolják.

Ez az érték modellünkben változtatható.

Egy százalék kitettségi átlagidő 88 óra időtartamnak felel meg, vagyis azokon a területeken ahol a normatúllépés az év óráinak egy százalékában fordul elő, ott egy év alatt 88 órán, összesen négy napnyi időtartamban lesz csak zavaró hatású szag érzet. 2 %-nál 8 napnyi, 3 %-nál 12 napnyi időtartamban.

A programból kiolvasható hogy az ily módon meghatározott hatásterület szélirányonként pontosan mekkora távolságig terjed.

Minél nagyobb %-os esetszámot vizsgálunk annál kisebb a hatásterület.

A feladat elvégzéséhez szükséges lépések a koordináták megadása után:

A normatúllépési esetszámok táblázatának behívása a programba:

[pic]

Kittetségi átlagidő megadása, vagyis hogy az év óráinak hány százalékában vizsgálja a program a zavaró szaghatást:

[pic]

A számítás eredményének megjelenítése:

[pic]

Ezen az ábrán látható az év óráinak 2%-ban előforduló zavaró szaghatásnak kitett terület,

ahol a 16 szélirány szerint leolvasható a hatásterület távolsága, és jól értékelhető, hogy

a körzetre jellemző uralkodó szélviszonyoknak megfelelően D - DDK irányba esik a kibocsátó forrás középpontjától számított hatásterület legtávolabbi pontja.

Az egyszerű kiértékelést is segíti, hogy a térképet át lehet váltani satellit módról hagyományos térkép módra is.

[pic]

A program (pontos koordináták alapján) a forrás és a terjedési vonalak megjelenítését

+- 1 méteres pontossággal végzi.

A satellit és normál térkép a terjedési vonalakkal együtt arányosan nagyítható vagyis a terjedési értékek vizsgálatát pontosan, valós házakhoz, tereptárgyakhoz viszonyítva lehet elvégezni.

8. Példa számítás Sertéstelep zavaró szag hatásterületének megállapítására

[pic]

A modellszámítás előkészítéséhez illetve a Felügyelőségi engedélyezéshez szükséges hatósági helyszínrajz indokolt mértékben kiegészített részletességű térképe.

A sertéstelepen 6 épületben folyik az állatok nevelése, ebből 2 épület az előnevelő, 25 kg-nál nem nagyobb állatok részére, 2 épületben vegyesen a 25- 135 kg közötti növekvő állatokat, míg 2 épületben a 135 kg feletti állatokat tartják. A telep távoli végén 2 db nagyméretű hígtrágyató került kialakításra melyek felszíni nagysága 3600m2 és 7200 m2.

1. Lépés:

A számítások elvégzéséhez szükséges az Adatprotokoll helyes kitöltése:

ADATLAP Állattartó telepek körzetében fellépő zavaró szag hatásterületének megállapításához

Telephely pontos koordinátái (Google Earth): 47 8 44,39 N

21 42 45,38 E

Telephely pontos címe, földrajzi elhelyezkedése: Biharkeresztes külterületén a falutól ÉÉNY irányban

Állattartó telep részletes, méretarányos helyszínrajza É-i irány bejelölve: Megadva

A helyszínrajzon a szagforrások sorszámozással megjelölve: 1 - 6-ig épületek, I és II hígtrágyató

Minden egyes odor forrás helye a telephely súlyozott kibocsátási középpontjától számított x, y, koordináta szerint

1. x: 292 y: - 96

2. x: 240 y: - 96

3. x: 192 y: - 84

4. x: 204 y: 0

5. x: 256 y: 0

6. x: 304 y: 0

I. x: - 80 y: - 64

II. x: - 120 y: - 64

Állatok fajtája: Különböző fejlődési szakaszban lévő sertések

Állatok darabszáma fajtánként és épületenként:

1. 2000 DB 135 kg feletti sertés

2. 2000 DB 135 kg feletti sertés

3. 2000 DB 25 kg alatti sertés

4. 2000 DB 25 - 135 kg közötti sertés

5. 2000 DB 25 - 135 kg közötti sertés

6. 2000 DB 25 kg alatti sertés

Trágyaeltávolítás gyakorisága (hány naponta): 2 hetente

Trágyának a vízzel történő hígítási aránya, ha hígítják (víz:trágya): 1 : 1

Ventillátorok átmérője és a kiáramlás sebessége: Túlnyomásos kiszellőztetés

A kiáramló levegő hőfoka: 290 Kelvin

A kibocsátó forrás évi működésének időtartama (óra / év): 8760 óra

Szagkibocsátás csökkentésére tett intézkedések: nincs

Biofilter:

Szalma fedés (cm):

Geotextil fedés:

Vízhatlan fedés:

Oil Sprinking:

kültéri nyitott trágya tároló felszíni területe (m2):

I: 3600 m2

II. 7200 m2

A területre jellemző átlagos szélsebesség: 2,5 m/s

2. Lépés

Az Odor Kalkuláció Állattartó telepekre menüpontban az Adatprotokoll adatai szerint állapítsuk meg forrásonként és összességében az odor kibocsátást

[pic]

3. Lépés

Határozzuk meg az egyes források kibocsátási arányát az össz kibocsátáshoz képest és becsüljük meg a súlyozott kibocsátási középpontot:

( A Transzmisszió 1.1-ben felhasználandó kg/h értékeket kerekítsük 2 tizedes értékig)

Összes kibocsátás: 0, 8 kg/h = 100 %

1. 0,08 kg/h = 10%

2. 0,08 kg/h = 10%

3. 0,01 kg/h = 1,25%

4. 0,06 kg/h = 7,5%

5. 0,06 kg/h = 7,5%

6. 0,01 kg/h = 1,25%

I. 0,17 kg/h = 21,25%

II. 0,34 kg/h = 42,5%

A fenti értékekből kivehető, hogy a két hígtrágyató adja a zavaró szag kibocsátás több mint 60 %-át, ezért a kibocsátás súlyozott középpontját eltoljuk a hígtrágya tavak felé: [pic]

3 Lépés:

A súlyozott középpont szerint határozzuk meg a kibocsátó forrásoknak ettől számított, a TR 1.1-be történő bevitelhez szükséges koordinátáit:

1. x: 292 y: - 96

2. x: 240 y: - 96

3. x: 192 y: - 84

4. x: 204 y: 0

5. x: 256 y: 0

6. x: 304 y: 0

I. x: - 80 y: - 64

II. x: - 120 y: - 64

4 .Lépés

A kapott odor emisszió és egyéb jellemző adatok alapján töltsük ki a Transzmisszió 1.1 szoftverben a szennyező források input adatait. A model szimuláció érdekében, 5 méternél kisebb forrás magasság esetén is 5 méteres érték irandó be.

[pic]

5. Lépés

A receptor menüpontban adjuk meg, hogy milyen határértékkel kívánjuk vizsgálni a zavaró szag hatását, jelen esetben Európai viszonylatban szigorú, 3 OU/m3 határértéket adtuk meg. A koncentráció számítás átlagolási idejét 30 percnek vegyük !

[pic]

6. Lépés

A Transzmisszió 1.1 szoftrver leírásának megfelelően a többi adatot (pl: meteorológiai adat file) vigyük be a szoftverbe és a Szennyezőanyag rövid idejű koncentrációja / Füstfáklya tengely alatti koncentrációja model opcióval futtasuk le. (Így a 30 perces átlagolási idővel együtt megközelíti a szaghatás modellezéshez szükséges, rövid idő alatt fellépő koncentráció érték szimulálását.)

Jelen számításhoz a TR 1.1 szoftverben a térségére jellemző BIHARN10.dat meteorológiai adatfile-t használtuk fel.

[pic]

7. Lépés

A Vágólap – Output file-ok vágólapra helyezése – Norma túllépések file lehetőségre kattintva helyezzük a vágólapra, majd másoljuk egy Excel táblázatba a normatúllépések 16 szélirány szerint megállapított esetszámait.

Figyelem: Az excel a beírt adathoz megfelelő adattípust választ.

- Ha dátumként értelmezhető, akkor abból dátum lesz. Pl.: 3-28 átalakul 28. márc -ra.

Ha az átalakítást szeretnénk megakadályozni, akkor válasszuk az alábbi megoldást:

- cella típusát (kategória) változtassuk adatfelvitel előtt szöveg-re

Ezt úgy érhetjük el, hogy a beillesztés előtt a legelső cellaoszlop tetején az A betűre jobbkattintás után elindítjuk a cellaformázás parancsot, ott kiválasztjuk a szöveg lehetőséget és ezt ok-val elfogadjuk.

Ezután beillesztjük a TR 1.1-ből nyert táblázatot és ellenőrizzük, hogy az első sorban nincs e dátum jelölés, azt ugyanis nem tudja feldolgozni majd a program.

Ezt az Excell file-t a szennyező forrás nevének feltüntetésével mentsük el.

[pic]

8. Lépés

Nyissuk meg a Google Earth programot és a térképes megjelenítő program leírása szerint keressük meg a helyszínt és állapítsuk meg a forrás súlyozott kibocsátási középpontjának koordinátáit.

[pic]

9. Lépés

Nyissuk meg a térképes megjelenítő programot és a Zavaró szaghatás számítása (3-ik) feladat választása után a leírás szerint vigyük be a megfelelő koordinátákat

[pic]

10. Lépés

A leírásnak megfelelően hívjuk be a programba a korábban a Transzmisszió 1.1 szoftverrel a megfelelő határértékkel lefuttatott és Excel táblázatban elmentett, a kibocsátó forrásra vonatkozó normatúllépések esetszámait tartalmazó táblázatot

11. Lépés

Adjuk meg a kitettségi átlagidő %-os értékét, a javasolt érték 2 %.

12. Lépés

A tovább gombra kattintva a program kirajzolja a korábban megállapított határértéknek megfelelő zavaró szag új típusú hatásterületét, mely azt a területet határolja körbe, ahol az év óráink 2 %-nál nagyobb esetben fordul elő zavaró szaghatás.

[pic]

9. Példa számítás háztartási szilárd hulladék lerakóra

9.1

Példa számítás a Dunakeszi hulladéklerakó zavaró szaghatásának megállapítására

A hulladéklerakó fogadja Dunakeszi és Fót teljes, valamint a főváros kisebb részének hulladékát

[pic]

A felhasznált adatok becsült értékek !

1. Lépés:

Állapítsuk meg a hulladéklerakó odor kibocsátás mértékét (forrástag).

[pic]

2.Lépés

A kapott odor emisszió és egyéb jellemző adatok alapján töltsük ki a Transzmisszió 1.1 szoftverben a szennyező forrás input adatait

[pic]

3.Lépés

A receptor menüpontban adjuk meg, hogy milyen határértékkel kívánjuk vizsgálni a zavaró szag hatását, jelen esetben a már érezhető, 1 OU/m3 határértéket adtuk meg. Akoncentráció számítás átlagolási idejét 30 percnek vegyük !

[pic]

4. Lépés

A Transzmisszió 1.1 szoftrver leírásának megfelelően a többi adatot (pl: meteorológiai adat file) vigyük be a szoftverbe és a Szennyezőanyag rövid idejű koncentrációja / Füstfáklya tengely alatti koncentrációja model opcióval futtasuk le. (Így a 30 perces átlagolási idővel együtt megközelíti a szaghatás modellezéshez szükséges, rövid idő alatt fellépő koncentráció érték szimulálását.)

Jelen számításhoz a TR 1.1 szoftverben a BUDA7.dat meteorológiai adatfile-t használtuk fel.

5. Lépés

A Vágólap – Output file-ok vágólapra helyezése – Norma túllépések file lehetőségre kattintva helyezzük a vágólapra, majd másoljuk egy Excel táblázatba a normatúllépések 16 szélirány szerint megállapított esetszámait.

Figyelem: Az excel a beírt adathoz megfelelő adattípust választ.

- Ha dátumként értelmezhető, akkor abból dátum lesz. Pl.: 3-28 átalakul 28. márc -ra.

Ha az átalakítást szeretnénk megakadályozni, akkor válasszuk az alábbi megoldást:

- cella típusát (kategória) változtassuk adatfelvitel előtt szöveg-re

Ezt úgy érhetjük el, hogy a beillesztés előtt a legelső cellaoszlop tetején az A betűre jobbkattintás után elindítjuk a cellaformázás parancsot, ott kiválasztjuk a szöveg lehetőséget és ezt ok-val elfogadjuk.

Ezután beillesztjük a TR 1.1-ből nyert táblázatot és ellenőrizzük, hogy az első sorban nincs e dátum jelölés, azt ugyanis nem tudja feldolgozni majd a program.

Ezt az Excell file-t a szennyező forrás nevének feltüntetésével mentsük el.

[pic]

6. Lépés

Nyissuk meg a Google Earth programot és a térképes megjelenítő program leírása szerint keressük meg a helyszínt és állapítsuk meg a hulladéklerakó koordinátáit.

[pic]

7. Lépés

Nyissuk meg a térképes megjelenítő programot és a Zavaró szaghatás számítása (3-ik) feladat választása után a leírás szerint vigyük be a megfelelő koordinátákat

[pic]

8. Lépés

A leírásnak megfelelően hívjuk be a programba a korábban a Transzmisszió 1.1 szoftverrel a megfelelő határértékkel lefuttatott és Excel táblázatban elmentett, a kibocsátó forrásra vonatkozó normatúllépések esetszámait tartalmazó táblázatot

9. Lépés

Adjuk meg a kitettségi átlagidő %-os értékét, a javasolt érték 2 %.

10. Lépés

A tovább gombra kattintva a program kirajzolja a korábban megállapított határértéknek megfelelő zavaró szag új típusú hatásterületét, mely azt a területet határolja körbe, ahol az év óráink 2 %-nál nagyobb esetben fordul elő zavaró szaghatás.

[pic]

10. Vélemények, Kérdések, Válaszok

HírTv Soroló Műsorának honlapján 2010. 10. 09-én megjelent összefoglaló



Sokkal egzaktabb módszerekkel számítható a szaghatás, mint azt most egyes szakértőknek nevezett egyének egyszerű táblázatok szerint teszik – ezt állítja egy magyar kutatócsoport, amely 100 év uralkodó szélirányainak és erősségeinek alapján készült térképpel dolgozik, és minden nemzetközi tapasztalatot, a fejlett országokban elfogadott képletet használ. Szerintük a most érvényes jogszabályok változtatására is sürgős szükség lenne.

Szakértői Vélemények

Dr. Nagy Tibor szolnoki Környezetvédelmi Felügyelő véleménye:

• Szerintem a program kiválóan alkalmas a jelenlegi rendelkezések szagterjedésre vonatkozó fejlesztésére.

• A megadott fogalomkört teljesnek tartom.

• Kiválónak tartom az Odor kalkulációt. Libatartásra és állati fehérje feldolgozókra vonatkozó emissziós faktorok kiegészítését is javasolom.

Paksa Tibor zalaegerszegi Környezetvédelmi Felügyelő véleménye:

• Az ODOR-TRANSMISSION programban használt meghatározások továbbfejlesztik a jelenlegi módszereket.

• Sőt! Hiánypótló, mert eddig nem alkalmazott meghatározásokat tartalmaz.

• Nemcsak lehetőséget látok a modell fejlesztésére, hanem egyenesen kívánatosnak tartom.

Az ODOR Transmission modell használata olyan forrásokra jó eljárás, ahol kis magasságú forrásokat veszünk figyelembe.

A hatásterület számítás a forrásmagasságon kivül függ még egyéb ipari- és más tényezőktől, mint a kilépési sebesség, kilépési hőmérséklet, számítási távolság (10, 50, vagy 100 m-enként).

 

Felületszerű- (vegyi) és pontszerű bűzforrást is lehet modellezni.

Felületszerű pontforrásnál a Transmissio 1.1 szoftverben B adatban kell beadni a jellemző szélességet. A d ekkor egy kis érték (cm-től néhány m-ig), ami az egyes összetevő forrásokra (pl. kifuvó nyílások átmérője) jellemző. Pontszerű bűzforrás esetén a TR1.1-be pontforrás szerint kell beadni az adatokat. 

A szoftvert használó szakértők kérdései és válaszok:

1. Kérdés:

Jól értem, hogy a referencia adatbázis csak állattartásra vonatkozó adatokat tartalmaz? Hulladéklerakókra vagy más jellegű bűzkibocsátó forrásokra is lehet ezt a kiegészítő modellt alkalmazni vagy csak állattartó telepekre?

1. Válasz: Lehet, kommunális szilárd hulladéklerakóra is.

2. Kérdés:

Állattartó telepek tekintetében sertésen kívül még milyen haszonállatra vannak beépített adatok a modellben?

2. Válasz: Gyakorlatilag minden haszonállat szerepel a felsorolásban.

3. Kérdés:

Milyen szabvány- vagy egyéb referencia adatbázis alapján működik a modell (pl. OU/s)?

3. Válasz:

Az Odor Transzmisszió modell a diszperzió számítási szabványa a következő: Szabvány Gyűjtemények 42. Környezetvédelem I. Levegőtisztaság védelem 1. kötet Emisszió és Transzmisszió: MSZ 21 457/1-79 Légszennyező anyagok Transzmissziós paraméterei 393 – 520 oldal. Az Odor vonatkozásokat C elfogadták:

A Transzmissziós számítások során megadandó OU/m3 határértéknek külföldi tapasztalatok alapján a 3 értéket kell venni, ennek a paraméternek a meghatározása folyamatban van, szeptember első felében a vidékfejlesztési minisztérium főosztályvezetője által összehívott ülésen kerül további tisztázásra (3-4-5 OU/m3 lesz).

4. Kérdés:

A szélsebesség adatot itt a TR1.1-ből kell venni vagy OMSZ-tól?

4. Válasz: A vizsgált helyre vonatkozó szélsebesség térképet csatolva küldjük a modellel.

5. Kérdés:

A környezetvédelmi felügyelőségek ezzel fognak bűzt modellezni vagy más modellel?

5. Válasz: Két környezetvédelmi felügyelő a modellt kipróbálta és jónak találta, a Felügyelők rövid időn belül ezzel lesznek ellátva.

6. Kérdés:

A modell környezetvédelmi hatósági, minisztériumi, illetve EU-s szakmai elismertségéről rendelkeznek-e valamilyen hivatalos nyilatkozattal, amire hivatkozva joghatással járó hatósági eljárásokban elfogadják a modellt és az azzal végzett tervezési eredményeket? Kérem, küldjön ebből a részemre másolatot.

 6. Válasz:

7. Kérdés:

Mennyi modellezési projektet hajtottak végre sikeresen a programmal, mennyire „bejáratott” a működése?

7. Válasz: Mivel a modell készítését most fejeztük be, előzetes vizsgálatok, (3-4 db) történtek.

8. Kérdés:

Biztosítanak helpdesk- szerű támogatást e-mailben vagy telefonon a kezdeti betanuláshoz?

8. Válasz: Biztosítunk.

A példa számítás áttanulmányozása alapján is felmerült néhány kérdés:

9. Kérdés:

A telephely koordinátái a súlyponti koordináták?

9. Válasz: Igen,

10. Kérdés:

A példában szerepel, hogy szükséges a telephely helyszínrajza is, de ez a modellezéshez nem szükséges, jól értem?

10. Válasz: A helyszínrajz a súlypont meghatározásához szükséges,

11. Kérdés:

A bűzforrások helyét a telephely súlyozott középpontjától a Google Earth-ben is le lehet mérni, vagy azt külön kell megoldani (nem vagyok járatos GEarth-ben)?

11. Válasz: Ehhez a feladathoz kell a helyszínrajz

12. Kérdés:

A G.Earth-be történő modell eredmény felöltés menetét (6-10. pont) nem igazán értem, hogy hogyan dolgozik együtt ez a bűzmodellező programmal (koordináták meghatározása, excel táblázat behívása, kitettségi átlagidő), erről nincs részletesebb leírás?

12. Válasz: de igen, a programban szerepel a teljes leírás.

A projekt, amin először modellezni szeretnék, 1 db hizlalda épületet és a 1 db sátortetővel fedett hígtrágya tároló tartályt tartalmazó sertéstelep.

Ennek ismeretében szeretnék megkérdezni néhány dolgot:

13. Kérdés:

Ebben az esetben az „Odor emisszió kalkuláció”-nál nekem csak a hizlalda épületet kell felvennem és hígtrágya tárolót nem, ugye?

13. Válasz:

A hígtrágya tárolót csak abban az esetben lehet figyelmen kívül hagyni, ha az földbe süllyesztett teljesen zárt fém tartály. Ha más tárolóról van szó (pl. sátortetős megoldás) akkor a vizsgálatot illetve tervezést végző személynek kell megbecsülni hogy a kibocsátott zavaró szagok hány %-a távozik a fedés alól, és ennek a %-os aránynak megfelelően a számítások során csökkenteni lehet kell a kültéri trágya tároló felszíni mértékének nagyságát az eredeti értékhez képest.

14. Kérdés:

Ha a hígtrágya tároló vízhatlan feszített fóliaponyvával fedett (a hizlalda pedig ventillátoros szellőztetésű fedett épület), akkor a „Tisztítás”-nál helyes, ha a „Vízhatlan fedés”-t választom?

14. Válasz:

A "Tisztítás" menüpont csak a nevelő épületben a bűz csökkentésére alkalmazott módszereket sorolja fel, ez a menüpont nem befolyásolja a kültéri tároló eredményeit és nem is vonatkozik arra.

15. Kérdés:

A TR 1.1-ben a „Szennyező forrás” adatoknál akkor nekem az 1 db hizlalda épület középponti EOV koordinátáit elégséges megadnom, ha a ventilátorok az épület tetőfelszínén egyenletes elosztásban vannak?

15. Válasz:

A TR 1.1 .doc file-ban az EOV-ra vonatkozó leírás:

EOVx, EOVy: a szennyezőforrás EOV koordinátái (a koordináták egyébként tetszőleges koordinátarendszerben megadhatóak). A koordináták dimenziója [m]! Jelen változatban az alábbi elv szerint célszerű megadni:

(a)     egy forrás esetén bármi beírható, mivel értéke az eredményt nem befolyásolja,

(b)     több forrás esetén – mint fenti ábrán is látszik - az egyes források m-ben kifejezett koordinátái a (0,0) számítási középponttól véve.

 

vagyis a TR 1.1 szoftverben egy forrás esetén nem kell megadni koordinátákat, csak akkor ha egy számítást több kibocsátó forrással végzünk. ( Az előző, 1.1 pontban leírtak figyelembe vételével). Akkor a telep középpontjától, vagy a kibocsátás súlypontjától számolva kell a koordinátákat méterben megadni.

egy épület esetén viszont a Google Earth szoftverrel a kibocsátás koordinátáit az épület középpontjára kell levenni, mert ez lesz a kibocsátás középpontja.

16. Kérdés:

A TR.1.1-ben a „Receptor” menüben a sertéstelepes példa szerint alsó határértékként 1 felsőként 30 és határértékként 3 OUE/m3 koncentráció intervallumot adjam meg?

16. válasz:

Igen, a határértéknél az Eu országok gyakorlatában a 3 OUE/m3 értéket használják, erre pillanatnyilag nincs még Magyarországon hivatalosan elfogadott érték, de hamarosan várható ennek megállapítása.

17.  Kérdés:

A Google maps-en megjelenő eredményképem szereplő km-ek .25, .35 stb értéke 0,25, illetve 0,35 km-t jelent, ugye?

17. válasz:

igen, km-ben jelennek meg a számok. A Transzmissziós számításokat célszerű nagyobb távolságokra elvégezni, és a normatúllépési táblázatot így elmenteni.

Elnézését kérem, még további kérdéseim is felmerültek, kérném a segítségüket.

Az én 1 db épületemen 100 db tetőventilátor van, mind egyforma.

A TR1.1. Szennyezőforrás adatok menüjében a példaszámítás és a korábbi levelezésünk alapján, kérem segítsenek, hogy melyik a helyes az alábbiak közül:

18.1 Kérdés:

a térfogatáramhoz [kg/h] az Odor modell által számított adatot kell beírni az adott forrásra,

18.1 válasz:

igen, az egész istálló kibocsátását kell venni, az istállót területi forrásként, a kibocsátás középpontja az istálló középpontja.

18.2 Kérdés

magasságként [m] a ventilátorok kibocsátó kürtőjének magasságát kell megadni (szerencsére ez azonos mindnél),

18.2 válasz:

igen, a kibocsátó kürtő(k) magasságát kell megadni, de ez az érték nem lehet kevesebb mint 5 méter (h=5) és nem lehet több mint 10 méter.

18.3 Kérdés

az átmérőnek [m]

a)     nem a 100 db, hanem 1 db ventilátor átmérőjét kell megadni (az aug.14. levelében azt írta, hogy itt az egyes összetevő forrásokra (pl. kifuvó nyílások átmérője) jellemző. értéket kell megadni),

b)    vagy hagyjam 0,5 méteren, ahogy az Odor útmutatója írja?

18.3 válasz:

Igen, területi forrás esetén hagyja 0,5 méteren, nem befolyásolja az eredményt

18.4 Kérdés

áramlási sebességként

a)     1 db ventilátor térfogatáramát kell kiszámolnom (van egy példa erre az útmutatóban) vagy

b)    a teljes épület légcseréjéből számoljak áramlási sebességet, vagy

c)     írjam be a 2 m/s-ot (ez is az útmutatóban van)?

18.4 válasz:

Igen, írja be a 2 m/s-t, mivel területi forrásként számolunk vele

18.5 Kérdés

a B [m]-nél: a hizlalda épület legnagyobb szélességét vagy esetleg az átlagos szélességét írjam be?

  18.5 válasz:

a hizlalda átlagos szélességét kell megadni.

19.   Kérdés:

Amikor a Google Earth-ben a koordináta beállításokat kell megadni, jól értem, hogy oda a „kibocsátás súlyozott középpontja”-nak koordinátáit kell beírni?

19. Válasz: Igen!

20.   Kérdés:

Az Odor programban választható „Tisztítás”-i technikákról (biofolter, geotextil fedés, szalma v. természetes fedés, vízhatlan fedés, oil sprinkling) pontos leírást találhatok valahol? Az érdekelne, hogy azt, hogy a program pontosan milyen műszaki megoldás alapján számol (pl. biofilterből is többféle létezik; a fedések pontos technikai megvalósítása többféle lehet; a vízhatlan fedés alatt pontosan mit kell érteni) meg tudom nézni valahol? Azért érdekel, mert abban az esetben, ha az eredménye alapján valamilyen tisztítási technikát kell alklmazni, akkor a modellel segítségével ezek közül választani is lehet, a mi nagyon jó, dejó lenne mellé a technika pontos leírása is, hogy a beruházó műszakilag meg tudja vizsgálni az alkalmazhatóságát, be tudja költségelni.

20. Válasz:

Sajnos nincs ezen technológiákról részletes leírás. Ezeknél sokkal több és összetettebb tisztítási módszerek, technológiák is vannak, de ezidáig nincs hozzá megalapozott referencia. Az ilyen irányú kutatások jelenleg folynak ezért egyenlőre csak ezeket a technológiákat tudtuk beépíteni a modellbe.

Itt van a modell linkje ami alapján a tisztítási faktort csináltam:



Illetve ide bemásolom, amit ott írnak a tisztításról:

Odor Control Factors

Several technologies are currently available to control odor, although little testing and research has been done to document their effectiveness. Technologies listed in Table 4 are the only technologies where sufficient information is available to determine likely reductions in odor emissions for field conditions. Changes and additions to Table 4 will be made as more research is conducted and more technologies are developed. Currently, there is no standard procedure for getting control technologies listed on Table 4, nor is it required by OFFSET to allow only odor control technologies listed in Table 4. However, estimated reductions in odor emissions should be based on sound scientific research.

  

21. Kérdés:

Az általam modellezett istállóban lagúnarendszer van, gravitációs tárgya elevezető rendszerrel, taposórácsos padozattal. Itt a fedés alatt a rácspadozat arányának csökkentését kell érteni vagy a lagúnarendszerben gyűjtött hígtrágya fedését a lagúnában (ez kivitelezhető)?

21. Válasz:

Ha jól értem, akkor a hígtrágyát elvezetik és egy hígtrágyatározóban gyűjtik végül. Azt nem tudom, hogy ez milyen mértékben befolyásolja az istálló emisszióját. Ennek még próbálok utána járni.

22.      Kérdés:

Amennyiben 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezeten túl nyúlik a hatásterület, a várható jogszabály szerint ilyenkor tisztítási technikára tesz majd előírást a hatóság engedélyezési feltételként?

22. Válasz:

Jelenlegi előírás a védőzóna és a BAT alkalmazása, a várható jogszabály még nem készült el.

23. Kérdés:

még egy dolgot szeretnék egyeztetni:

A TR.1.1/Szennyezőanyara vonatkozó adatok menüben a

1. „határérték tűrhető túllépésének mértékét jelző szám” 2.0 vagy 1.01 a bűzmodellezésnél?

2. „hat. érték túllépésének évi esetszáma” 1.0 vagy más érték,

ha az Odor modellben a kitettségi átlagidőt 2%-ra állítom?

 

23. Válasz:

határérték tűrhető túllépésének mértékét jelző szám” és a „hat. érték túllépésének évi esetszáma” értékek a Transzmisszió 1.1 szoftverben a 14/2001 rendelet szerint vanak beállítva gáznemű szennyezőanyag terjedési számításának megfelelően, ezt az értéket nem kell változtatni így kell a számítást elvégezni.

A kitettségi átlagidő értékének változtatását is csak kutatási jelleggel javasoljuk, mivel ennek a nemzetközileg elfogadott értéknek a változtatása nagymértékben befolyásolja az eredményt, vagyis a 2% értékkel való számítás indokolt.

24. Kérdés:

A lagúnarendszerrel kapcsolatban annyi információt tudok még, hogy a beruházók tájékoztatása szerint ez vízöblítéses rendszer, amiben a bűzcsökkentést az a vízzár okozza, ami a hígtrágya felszínén kialakul (az angol WC-hez hasonló elven).

Megnéztem az internetes hivatkozást, ahol az Önök modelljében nevezett „Vízhatlan fedés” angolul „Impermeable cover” kifejezéssel szerepel, ami véleményem szerint áthatolhatatlan fedést jelent nem csak és kizárólag vízhatlant. Kérdésem, hogy amennyiben a vízzel öblített és fedett lagúnarendszerben a hígtrágya tetején vízréteg zárja el a bűz útját (az angol WC-hez hasonló elven), az felfogható-e elviekben „Impermeable cover”-ként? Amennyiben igen, akkor ezt a beállítást választanám tisztításként, legalábbis mindenképpen készítenék ezzel, mint közelítő megoldással egy futtatást.

24. Válasz:

A lagúnarendszerek szag csökkentő hatására nincsenek publikált mérési eredmények, külföldi modellekben sem alkalmazzák, ennek a tisztítási módszernek a szoftverbe integrálása a Minisztérium BAT-al foglalkozó osztályának állásfoglalását és egy későbbi fejlesztési fázist igényel.

 A szoftverben feltüntetett „Vízhatlan fedés” az angol „Impermeable cover”- nek felel meg, a későbbiekben esetleg majd változtatunk ennek elnevezésén.

25. Kérdés:

Arra vonatkozó hiteles leírás, hogy az Odor control factor-t mi alapján számítják ki, elérhető? Úgy látom, hogy Önök nem is ezt vitték be a programba, hanem ez alapján %-os csökkentő faktorokat, megkérdezhetem, hogy ezek a %-ok , hogy feltehetők meg az Odor control factor-nak? Azért érdekel, mert egyedi megoldás esetén, gondolom, egyedileg kell ezt kiszámítani.

25. Válasz: 

A model %-osan csökkenti a kiáramló szag mennyiségét. A százalékos csökkentés 0-70% közt változik. Nincs tisztítás: 0, biofilter a szellőzőkön:70%, ezek közt az arányok az odor control factor-nak megfelelően változnak.

26. Kérdés:

Még annyit szeretnék felvetni, hogy azt nem tervezik-e, hogy a tisztítás menüben lehetővé tennék egy egyedi „Odor control factor”, illetve az Önök által használt csökkentési % megadását, hogy amennyiben egy egyedi megoldásra rendelkezésre áll vizsgálatokkal alátámasztott referencia adat, azt be lehessen vinni és fel lehessen használni. Ebben az esetben nyilván a modellezést végző vagy végeztető feladata lenne a bevitt adat helytállóságának igazolása. Véleményem szerint ez nagyban növelné a modell alkalmazhatóságát, pl. olyan esetekben, is amikor bűz mérést vagy monitoringot írnak elő, a modellel lehetne igazolni vagy kiértékelni az eredményeket, illetve tervezésnél pedig meg lehetne határozni, hogy az alkalmazandó technikának milyen „Odor control factor”-ral kell rendelkeznie, ami hatósági eszköz is lehetne akár.

26. Válasz:

Köszönjük a modell futtatása során felmerülő problémák megosztását velünk.

Mivel ezeknek döntő része reális, de további kutatásokat igényel, erre csak a jogszabályt előkészítő szervezet támogatása és jóváhagyása alapján lesz lehetőségünk, esetleg a közeljövőben

 

javaslatátEzt jó ötletnek tartom! Én is támogatom, amennyiben még meg lehetne oldani (egy egyéb lehetőségként a szakértő vihesse be, hogy hány százalékkal csökkenne a szag)!

Jó felhasználást kívánok,

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download