Europol támogatások - Rendőrség
ORFK Tájékoztató (OT) 2008/28. szám Budapest, 2008. november 17.
Szám: 38022/2008. ált.
Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalos lapja
ORFK
TÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
Utasítások:
1. 47/2008. (OT 28.) ORFK utasítás az ORFK kezelésében lévő üdülők által nyújtható szolgáltatások igénybevételének rendjéről és működéséről
2. 48/2008. (OT 28.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrsége nyílt épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról
3. 49/2008. (OT 28.) ORFK utasítás a Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítással kiadott Irattári Terv módosításáról
Intézkedések:
1. 3/2008. (OT 28.) ORFK intézkedés az ORFK Szociális Bizottságáról
Együttműködési megállapodások:
1. a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a MÁV Cargo Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség közötti együttműködési megállapodás (2008. október 30.)
2. a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködési megállapodás (2008. november 10.)
ORFK Tájékoztató (OT) 2008/28. szám Budapest, 2008. november 17.
I. rész
UTASÍTÁSOK
Szám: 5-1/47/2008. Tük.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
47/2008. (OT 28.) ORFK
UTASÍTÁSA
az ORFK kezelésében lévő üdülők által
nyújtható szolgáltatások igénybevételének rendjéről
és működéséről
A zalakarosi, a tómalmi, a fertő-tavi, a bozsoki, a csákánydoroszlói, a gyopárosfürdői, a rakacai, a nyírjesi, a csopaki ORFK üdülők (a továbbiakban: ORFK üdülők) és az adyligeti szálláshely által nyújtható szolgáltatások igénybevételének, üzemeltetésének, valamint ellátási és elszámoltatási rendjének szabályozására kiadom az alábbi:
utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely működtetésére, üzemeltetésére és igénybevételére.
2. Az ORFK üdülők a Rendőrség állománya és hozzátartozóik részére üdülésre, pihenésre és rekreációs célokra igénybe vehető szálláshelyek, melyek alkalmasak rendezvények lebonyolítására és szolgálati célú szállásigények kielégítésére is. A fennmaradó szabad férőhelyek külső igénybevevők részére hasznosíthatók.
II. FEJEZET
AZ ORFK ÜDÜLŐK MŰKÖDTETÉSE, MINŐSÍTÉSE, NYILVÁNTARTÁSBA
VÉTELE
3. Az ORFK üdülők a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és az utasításban foglaltak szerint működnek. A tómalmi és fertő-tavi ORFK üdülők, valamint az adyligeti szálláshely nem tartoznak a Korm. rendelet hatálya alá, ezért működésükre, igénybevételükre vonatkozóan az e fejezetben foglaltak kivételével az utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Az adyligeti szálláshely a Korm. rendelet 4. §-ának 11. pontja alapján külön jogszabályban meghatározottak szerinti szolgálati és elhelyezési célú igénybevételre (különleges célú igénybevétel) szolgáló létesítmény.
5. A Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében, illetőleg a 2. számú mellékletében meghatározottak szerint – a kialakításra, felszereltségre és szolgáltatásra vonatkozó előírások alapján – a zalakarosi üdülő „B” kategóriájú üdülőnek, a többi üdülő „C” kategóriájú üdülőnek minősül.
6. A Korm. rendelet 14-14/C. §-ai alapján, az ott megjelölt tartalommal az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF GEI) Szálló Üzemeltetési Osztály (továbbiakban: SZÜO) vezetője nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be az üdülő székhelye szerint illetékes jegyző részére.
III. FEJEZET
AZ ORFK ÜDÜLŐK ÜZEMELTETÉSE
7. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely üzemeltetését, az üdültetés szervezését és lebonyolítását az ORFK GF GEI végzi.
8. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely vezetéséért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, az utasítás szerinti működtetéséért a SZÜO vezetője a felelős. A házirendeket a SZÜO vezetője készíti el, valamint pontosítja, szükség esetén módosítja a gondnokok és beosztott állomány munkaköri leírásait.
9. A gondnokok felelősek az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely működési rendjének és házirendjének betartásáért, a napi munka megszervezéséért, a beosztott állomány munkavégzéséért, az épületek és berendezések állagmegóvásáért, valamint a kiadott anyagok, eszközök és készletek meglétéért.
10. Az ORFK üdülőkben és az adyligeti szálláshelyen dolgozóknak ismerniük kell a kártérítési felelősségi szabályokat, velük felelősségvállalási nyilatkozatot kell aláíratni, amelyről a SZÜO vezetője gondoskodik. A dolgozókat fel kell készíteni a beutaltak által okozott károk esetén alkalmazandó eljárás szabályaira, az ezzel kapcsolatos jelentés rendjére.
11. A folyamatos működéshez az ORFK GF GEI igazgatója állandó előleget biztosít, amelynek kezelését, tárolását, elszámolását a gondnokok végzik az ORFK Pénzkezelési Szabályzatában meghatározottak szerint.
12. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely rendelkeznek a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 29.) PM rendelet alapján az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgéppel. A pénztárgép használata, nyugta adása minden befizetésnél kötelező.
13. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely orvos-egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi és munkabiztonsági ellenőrzését a területileg illetékes alapellátó egészségügyi szolgálatok, valamint munkavédelmi szakemberek végzik, a szakirányítást és szakfelügyeletet az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya gyakorolja.
IV. FEJEZET
AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS AZ IGÉNYLÉS RENDJE
14. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely – ide nem értve a fertő-tavi házat, amely április 15-től október 15-éig, valamint a csopaki üdülőt, amely május 10-től október 30-ig üzemel – a működési rendekben szabályozott karbantartási időszakok kivételével egész évben igénybe vehetők.
15. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely szolgáltatásait elsősorban a rendőrségi aktív dolgozók és hozzátartozóik (házastárs, élettárs, jegyes, testvér, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő) vehetik igénybe, másodsorban a Rendőrség és a Határőrség állományából nyugállományba helyezett személyek és hozzátartozóik, valamint a szabad kapacitás terhére külső személyek.
16. Igénybevétel esetén az alapidő tartama a zalakarosi ORFK üdülő kivételével 1 hét (hétfőtől vasárnapig, illetve Csopak esetében szerdától keddig); Zalakaroson a főépület szobáira 2 hét (keddtől a következő hét vasárnapig), a faházakban 1 hét.
17. Az ORFK üdülőkbe és az adyligeti szálláshelyre az igénybevétel kezdőnapján lehetőleg 14.00 óráig kell beérkezni, az utolsó napon 10.00 óráig kell távozni. Kivétel a zalakarosi üdülő, ahol a beérkezés időpontja 10.00 óra, a távozásé pedig 14.00 óra.
18. A zalakarosi ORFK üdülő 18-as számú faházának, illetőleg az adyligeti szálláshely 1-5. számú szobáinak igénybevételéről megállapodás alapján a Rendészeti Védegylet dönt.
19. Az ORFK üdülők férőhelyeinek elosztását – a 18. pontban meghatározott kivétellel – a SZÜO végzi.
20. Az ORFK üdülők igénybevételéért fizetendő szállásdíjak I. és II. kategóriába sorolhatóak.
21. I. kategória szerinti díj fizetésére kötelezettek: a Rendőrség állományának tagjai és hozzátartozóik, a Rendőrség és a Határőrség állományából nyugállományba helyezett személyek és hozzátartozóik.
22. II. kategória szerinti díj fizetésére kötelezettek: az I. kategóriában fel nem sorolt személyek.
23. Három éves korig a gyermekek részére a szállás térítésmentes. A 3-14 éves korú gyermekek vonatkozásában a pótágyakra megállapított díjak alkalmazandóak.
24. A szállásdíjak, valamint a zalakarosi és rakacai üdülő étkezési térítési díjainak újraszabályozására minden év március 31-ig kerül sor.
25. Az ORFK üdülők szolgálati céllal csak szabad kapacitás terhére, menetlevél ellenében, térítésmentesen vehetőek igénybe.
26. Az adyligeti szálláshely szolgálati célból – menetlevél ellenében – térítésmentesen vehető igénybe.
27. Az igényeket szolgálati jegyen (átiratban, írásbeli kérelemben) kell jelezni. A szolgálati jegyet a SZÜO részére kell benyújtani, melynek határideje főszezonra (június 01-augusztus 31.) vonatkozóan április 15., egyéb időszak tekintetében az üdülést megelőző hó 05-e. A főszezonon kívüli igényeket a beérkezés sorrendjében a SZÜO vezetője bírálja el, úgy, hogy a Rendőrség aktív dolgozói elsőbbséget élvezzenek.
28. A főszezonra érkező igények elbírálására bizottságot kell alakítani az ORFK GF GEI Igazgatási és Ügyviteli Osztály vezetőjének vezetésével a Szálló Üzemeltetési Osztály, valamint az Anyagi és Technikai Osztály Lakás és Szociális Alosztálya 2-2 fős képviseletével és az érdekképviseletek – Független Rendőr Szakszervezet, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, Rendészeti Védegylet, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete – delegáltjaival. A döntést a bizottsági javaslat alapján tárgy év április 25-ig az ORFK GF GEI igazgatója hozza meg.
29. Az érintetteket az elbírálásról a 28. pontban meghatározott határidő lejártát követő 15 munkanapon belül értesíteni kell. Az elbírálás és döntés után maradó szabad férőhelyekre lehet csak határidő után érkező és külsős igényeket kielégíteni, melynek engedélyezése az ORFK GF GEI igazgatójának hatásköre.
30. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely igénybevételéért fizetendő szállásdíjat a visszaigazolással együtt megküldött számla alapján, csekken az üdülés megkezdése előtt kell befizetni. A befizetés igazolására a csekk tőszelvényét legkésőbb az üdülés megkezdése előtt 10 nappal a SZÜO részére telefaxon meg kell küldeni.
31. Rövid idejű, illetve szabad kapacitású beutalás esetén a SZÜO vezetője engedélyével a szállásdíj a helyszínen a gondnoknál is fizethető.
32. A gondnokok a befolyt bevételt az ORFK bankszámlájára postán adják fel tárgyhó 25-ig a számukra biztosított csekken, az általuk kiállított készpénzes számlákat havonta tárgyhó 25-ig az ORFK GF GEI Közgazdasági Osztályára adják le.
33. Az üdülési igények lemondását – írásbeli lemondó nyilatkozattal – az üdülés megkezdését megelőző 5. naptári napig lehet elfogadni. A befizetett üdülési díj visszautalása a lemondást követő 30 napon belül, a lemondó nyilatkozatban meghatározott folyószámlára történik. Öt napon belüli lemondás esetén a befizetett üdülési díj nem kerül visszatérítésre.
34. A SZÜO vezetője 2008. november 15-ig látja el a Korm. rendelet 18. §-ában meghatározottak szerint hitelesített vásárlók könyvével az ORFK üdülőket és az adyligeti szálláshelyet.
35. A helyi önkormányzati rendeletek alapján az idegenforgalmi adó a helyszínen külön fizetendő.
36. A szobákat berendezéseikkel, eszközeikkel a szobaleltár alapján a gondnok – vagy az általa megbízott személy – adja át, majd távozáskor veszi vissza a szállást az igénybevevőtől.
37. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely közös helyiségeit – az ott üdülő személyek zavarása és az alapszolgáltatás veszélyeztetése nélkül – munkaidőben a SZÜO vezetője engedélyével, munkaidőn kívül pedig az ORFK GF GEI igazgatójának előzetes engedélyével a Rendőrség dolgozói rendezvények megtartására térítésmentesen igénybe vehetik az egyéb szolgáltatások teljes költségtérítése mellett. Az ezirányú igényeket 10 munkanappal korábban, a rendezvény céljának és időtartamának pontos megjelölésével írásban kell benyújtani a SZÜO vezetőjének.
38. Élelmezési ellátást biztosító ORFK üdülőkben a menü szerinti étkezés térítési díját a gondnoknál előre kell kifizetni. A gondnok a befizetésről készpénzfizetési számlát köteles kiállítani. A befolyt bevételt minden hónap 25-ig az ORFK bankszámlájára postán kell feladni, a kiállított készpénzfizetési számlákat tárgyhó 25-ig kell az ORFK GF GEI Közgazdasági Osztályára eljuttatni.
39. Étlap szerinti étkezés és büféből való fogyasztás esetén az étkezés végén, illetve a fogyasztás befejeztével a számlát ki kell egyenlíteni, hitel nyújtása nem engedélyezhető.
V. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
40. Az igényjogosultak részéről történő károkozás esetén a kár észlelését követően a gondnok jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a károkozó kárral kapcsolatos nyilatkozatát, illetőleg a kár becsült értékét, illetőleg mindazon tényeket és egyéb nyilatkozatokat, amelyek a kártérítéshez szükségesek. A jegyzőkönyv felvételét követően a gondnok haladéktalanul intézkedik annak felterjesztésére az ORFK GF GEI igazgatója részére. Amennyiben a károkozó az általa okozott kárt nem hajlandó megtéríteni, úgy az ORFK GF GEI eljárást indít a kárösszeg megtérítésére.
41. A büfé árukészletéért, valamint az eladási árak ellenőrzéséért a gondnok a felelős. Az árut nagykereskedelemből, diszkont üzletekből, kiskereskedelemből számla ellenében kell beszerezni. Jövedéki engedélyköteles termékek csak nagykereskedelmi forgalmazótól szerezhetők be. Az értékesítésre kerülő valamennyi termékfajta fogyasztói árának meg kell egyezni a termék beszerzési árával. A termék értékesítését minden esetben számlával kell igazolni. A termék fogyasztói ára árrést, haszonkulcsot nem tartalmazhat. A büfé vendéglátó tevékenységet, bevételszerzést vagy üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. A büfé bevételeiről és kiadásairól a havi zárást követően elszámolást kell küldeni az ORFK GF GEI Közgazdasági Osztályára.
42. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzését (FEUVE) az ORFK GF GEI Közgazdasági Osztály végzi, az ellenőrzési nyomvonal alapján. A SZÜO vezetője negyedévente ellenőrzi a működést, a gazdálkodást és az elszámolást. Az éves vezetői ellenőrzést bizottság útján az ORFK GF GEI igazgatója hajtja végre.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely igénybevétele és az igénylés rendjéről, valamint a térítési díjakról szóló tájékoztatót az utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.
44. Az ORFK GF GEI igazgatója minden évben tárgyév március 31-ig vizsgálja felül és aktualizálja a térítési díjakat, módosítás esetén körlevélben tájékoztatja a Rendőrség teljes állományát.
45. Az utasítás közzétételének napján[1] lép hatályba.
| |Dr. Bencze József sk. |
| |r. altábornagy |
1. számú melléklet a 47/2008.(OT 28.) ORFK utasításhoz
Üdülési Kérelem Minta
FEJLÉC
ORFK GF GEI
Budapest
FAX: Matáv 450 2366
IRM 24 336
Tisztelt Vezető Asszony/Úr!
………………………………………………………………………………(igénylő neve) a …. ……………………………………………………..(fő) kapitányság stb…………………... dolgozója, (vagy nyugdíjasa) azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy részemre, valamint családom …. felnőtt és …. gyerek (……………..……..születési ideje) részére
2008……..……………………………….(tól)–……………..……………………………...(ig)
……………( éjszakák száma) …….. szobát (faház, apartman) biztosítani szíveskedjen
az ORFK (Zalakaros, Tómalom, Fertő-tó, Rakaca, Nyírjes, Ady-liget, Gyopáros, Csopak, Bozsok, Csákánydoroszló) üdülőben.
Budapest, 2008. n.
Tisztelettel:
igénylő
Elérhetőség:
Cím:
IRM telefonszám:
IRM fax szám:
Mobilszám:
2. számú melléklet a 47/2008 (OT 28.) ORFK utasításhoz
TÁJÉKOZTATÓ
AZ ORFK ÜDÜLŐKRŐL, AZ ADYLIGETI SZÁLLÁSHELYRŐL,
AZ IGÉNYLÉS RENDJÉRŐL ÉS AZ ÜDÜLÉSI DÍJAKRÓL
I. Működtetést végző szervezeti egységek
1. Az ORFK GF Gazdasági Ellátó Igazgatóság üzemelteti és működteti az ORFK vagyonkezelésében lévő zalakarosi, csákánydoroszlói, bozsoki, nyírjesi, rakacai, gyopárosi, csopaki, tómalmi és fertő-tavi ORFK üdülőket (továbbiakban ORFK üdülők), valamint az adyligeti szálláshelyet, amelyekre vonatkozó részletes ismertetőt az 1-10. számú függelék tartalmazza.
II. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely igénylési rendje
2. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely igénylése – a 3. pontban foglalt kivételekkel - az ORFK GF GEI Szálló Üzemeltetési Osztályhoz (továbbiakban SZÜO) címzett szolgálati jegy, átirat vagy írásbeli megkeresés alapján történhet.
Az igényt az alábbi címre kell benyújtani:
Postacím: 1145 Budapest, Róna utca 124.
Szálló Üzemeltetési Osztály
telefon: 450-23-67, 24-306, 24-319
fax: 450-23-66, 24-336
3. A zalakarosi üdülő 18-as sz. faházának és az adyligeti szálláshely 1-5. sz. szobáinak igénybevételéről megállapodás alapján a Rendészeti Védegylet (érdekképviselet) dönt.
Az igényt az alábbi címre kell benyújtani:
Postacím: 1276. Budapest Pf. 30.
telefon: 36-515,
fax: 36-105, 06-1-4567-137
III. Üdülési díjak
4. Az ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely igénybevételéért a szállásdíjat az Utasítás 30. és 31. pontjában meghatározottak szerint kell befizetni.
5. A megállapított szállásdíjak nettó összegek, az ÁFA-t nem tartalmazzák. Az idegenforgalmi adót a helyszínen külön kell fizetni.
6. A megállapított üdülési díjak 2008. évben az alábbiak:
|ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely 2008. évi szállásdíjai |
|Pihenőházak |2008 évi szállásdíjak* (Ft) |
| |I. kategória | |II. kategória |
| |(Rendőrségi dolgozók és hozzátartozóik, rendőr és | |(az I. kategóriába nem tartózók) |
| |határőr nyugdíjasok és hozzátartozóik) | | |
| |szoba |apartman |szoba |apartman |
| |
Zalakaroson a faházak igénylésének díjai megegyeznek a szobák igénybevétele esetén fizetendő díjakkal
IV. Étkezés
7. A szállás mellett étkezést biztosít és büfét működtet a zalakarosi, és a rakacaia ORFK üdülő.
A gyopárosfürdői, csákánydoroszlói és bozsoki üdülőben élelmezési ellátás nincs, kizárólag büfé üzemel. A nyírjesi, fertőtavi és tómalmi ORFK üdülők és az adyligeti szálláshely önellátás mellett működnek. A csopaki üdülőben az étkezés rendelés alapján biztosított.
8. Az üdülés (szállás) térítésdíja az étkezés költségét nem tartalmazza, ezt külön kell a helyszínen fizetni.
9. Az élelmezés igénybevétele során az Utasítás 38. és 39. pontja alapján kell eljárni.
10. Az Utasítás 37. pontja szerinti rendezvények esetén, étlap alapján élelmezési ellátás is igényelhető.
|Papp Károly |
|igazgató |
1. számú függelék
ZALAKAROS
A szálláshely besorolása: üdülő „B”
Cím: 8749 Zalakaros, Sport u. 4-6.
Szöveges ismertetés:
Az ingatlan Zalakaros város belterületén – a fürdőtől 150 méterre – helyezkedik el. Az ingatlan környezetében hotelekkel, panziókkal és üdülőépületekkel beépített telkek találhatók.
Az üdülő 4 beépített szintet magába foglaló főépületből és 6 db faházból áll.
Főépület:
Alagsor: raktár, konyha, étterem, 2 db öltöző, 5 db vizesblokk, szauna.
Földszint: porta, raktár, gondnoki iroda, társalgó, külön terem, egészségügyi szoba, 2 db vizesblokk, mosókonyha, büfé, raktár (takarítónői).
Emelet: 3 db apartman, 5 db szoba.
Tetőtér: 8 db szoba
A faházak önálló fűtéssel, vizesblokkal és terasszal rendelkező, egylégteres épületek.
Az üdülő kerítéssel elzárt ingatlanon helyezkedik el.
Az ingatlanok be nem épített földterületei parkosítottak, rendezettek.
Az udvaron háromállásos lengő hinta, 1 db libikóka, kerti bútorok és grillező hely várja a pihenni vágyókat.
Parkolás a ház előtt (nyitott, murvás), illetve zárt területen (térköves).
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|apartman |3 |2+2 |
|szoba |5 |2 |
|szoba |8 |2+1 |
|faház |6 |3+2 |
Étkezési lehetőség:
Menü szerinti étkezés napi háromszori alkalommal (1.100.- Ft + áfa / fő / nap) a főépület alagsori étkezőhelyiségében biztosított, térítési díját a gondnoknál előre kell kifizetni.
Reggeli: 08:15-09:00, Ebéd: 13:00-14:00, Vacsora: 18:00-18:30.
Büfé:
Nyitvatartási ideje: hétfőtől – vasárnapig
07:00 – 19:00
Az étkezések időtartama alatt a büfé zárva tart.
Kirándulási lehetőségek:
• a környéken kirándulási lehetőségek pl.: bivalyrezervátum-Keszthely,
• Zalaegerszeg,
• Nagykanizsa.
Felügyelet:
24 órás portaszolgálat
2. számú függelék
CSÁKÁNYDOROSZLÓ
A szálláshely besorolása: üdülő „C”
Cím: 9919 Csákánydoroszló, Magyarbükkös út
Szöveges ismertetés:
A vadászház jellegű üdülő külterületen, kerítéssel elzárt területen, erdőben helyezkedik el, az apartmanok innen, mintegy 400 m-re találhatóak.
„Vadászház”:
Földszint: konyha, étkező, vizesblokk, büfé, terasz.
Emelet: rendezvény terem (25 fő befogadására alkalmas), mellékhelyiség, raktár.
Tetőtér: 3 db szoba, előtér, illemhely.
Melléképület:
Szauna, zuhanyzó, személyzeti öltöző.
Füvesített udvar, hinta, tűzrakó hely, kemence, szabadtéri pancsoló (8 m hosszú), kerti bútorok állnak a vendégek rendelkezésére.
Parkolási lehetőség a ház előtt, közterületen.
Apartman-„ház”:
Zárt kerten belül, tornácos épület. Parkolási lehetőség a zárt udvarban. Az apartmanok 2 szobás, konyhás, fürdőszobás lakások.
Füvesített udvar, kerti bútorok vannak.
Mindkét ház légkondicionáló berendezéssel van felszerelve.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|apartman |4 |2+3 |
|szoba |3 |2+1 |
Étkezési lehetőség:
Nincs
Büfé:
üzemel
Kirándulási lehetőségek:
• Őrség,
• szomszédos Ausztria
• Zalaegerszeg
3. számú függelék
BOZSOK
A szálláshely jellege: üdülő „C”
Cím: 9727 Bozsok, Rákóczi u. 103/a.
Szöveges ismertetés:
Az ingatlan Bozsok község belterületén, az Alpok lábánál van csendes környezetben. Az üdülő kétszintes téglaépület, amely kerítéssel elzárt, füves telken található, valamint zárt parkolóval rendelkezik.
Épület:
Földszint: étterem, rendezvény terem, illemhely, büfé.
Emelet: 5 db szoba, mosdóval és zuhanyzóval, az illemhely a folyosón található, szauna.
Az udvaron hinta, kerti bútor és szalonnasütési lehetőség várja a látogatókat.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |2 |2 |
|szoba |3 |2+1 |
Étkezési lehetőség:
nincs
Büfé:
Nyitvatartási ideje: hétfőtől – vasárnapig
07:00 – 19:00
Kirándulási lehetőségek:
• 30 km-re Bükfürdő, Sárvár,
• Kőszeg és környéke,
• 15 km-re Szombathely, élmény- játszópark (Kalandvár),
• szomszédos Ausztria.
4. számú függelék
NYÍRJES
A szálláshely jellege: üdülő „C”
Cím: 2660 Balassagyarmat, Nyírjes
Szöveges ismertetés:
Balassagyarmattól kb. 6 km-re Nyírjes üdülőövezetében, erdős környezetben található, téglaépítésű kétszintes lakóépület.
Épület:
Földszint: 3 db szoba, 2 db fürdőszoba, illemhely, étterem, konyha, 2 db raktár, terasz.
Emelet: 3 db szoba (erkélyes), társalgó, 1 db fürdőszoba, mellékhelység, személyzeti öltöző.
Az üdülő füvesített udvarán kerti bútorok, valamint szalonnasütési lehetőség várja a vendégeket.
Parkolási lehetőség az ingatlan előtt, közterületen.
Az üdülő környezetében 7 db tó található, ami fürdésre és horgászásra ad lehetőséget.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |2 |3+1 |
|szoba |3 |2+1 |
|szoba |1 |2 |
Étkezési lehetőség:
Élelmezési ellátás nincs, közös konyha használatára van lehetőség.
Büfé:
nincs
Kirándulási lehetőségek:
• Hollókő - világörökség része,
• Ipolytarnóc – őslelet,
• Somoskői romvár,
• Szécsény – Kastélymúzeum,
• Sziráki kastély,
• szomszédos Szlovákia.
Felügyelet:
riasztó
5. számú függelék
RAKACA
A szálláshely jellege: üdülő „C”
Cím: 3574 Szalonna, Gyöngyvirág u 10.
Szöveges ismertetés:
Az üdülő Miskolctól kb. 45 km-re Szalonna üdülőövezetében, parkosított telken található. A kétszintes épület alsó szintje kőből, felső szintje fából épült.
Épület:
Földszint: konyha, étkező (rendezvény terem), büfé, porta, illemhely.
Emelet: 5 db szoba, zuhanyzó (női, férfi), illemhely (női, férfi).
A füvesített udvarban hinta, mászóka, homokozó, kerti bútor, ping-pong asztal és szalonnasütő áll a vendégek rendelkezésére. Parkolási lehetőség a zárt udvaron.
Az üdülő területén sportolásra alkalmas salakos röplabdapálya található.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |2 |2+1 |
|szoba |3 |2+2 |
Étkezési lehetőség:
Menü szerinti étkezés napi háromszori alkalommal (nyersanyag ár + 20% rezsi költség + áfa) az étkezőhelyiségében biztosított, térítési díját a gondnoknál előre kell kifizetni.
Reggeli: 08:30-09:00, Ebéd: 12:30-13:30, Vacsora: 18:00-19:00.
Büfé:
Nyitvatartási ideje: hétfőtől – vasárnapig
08:00 – 20:00
Kirándulási lehetőségek:
• csónakázási lehetőség (üdülő csónakjaival),
• horgászási lehetőség,
• Miskolc-Tapolca barlangfürdő,
• Aggteleki cseppkőbarlang,
• Jósvafő,
• szomszédos Szlovákiában jégbarlang (Dobsina).
Felügyelet:
riasztó
6. számú függelék
GYOPÁROS
A szálláshely jellege: üdülő „C”
Cím: 5900 Orosháza, Tópart u. 15.
Rövid szöveges ismertetés:
Az üdülő Orosháza központjától kb. 3 km-re a gyopárosi üdülőövezetben a gyógyfürdő közelében, rendkívül nyugodt, barátságos környezetben található. Megközelítése a műúttól mintegy 150 méterre.
Az üdülő 3 szobás egyszintes téglaépületből és egy melléképületből áll.
Épület:
Főépület: 3 db szoba önálló vizesblokkokkal.
Melléképület: büfé, konyha, 2 db rendezvény terem, terasz (kerti bútorokkal).
Az üdülő füvesített udvara lehetőséget biztosít szalonnasütésre, valamint szabadtéri játékokhoz (kispályás foci, tollas, „játszótér”, stb.).
Parkolási lehetőség a zárt udvaron belül lehetséges.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |3 |2+2 |
Étkezési lehetőség:
Élelmezési ellátás nincs, közös konyha használatára van lehetőség.
Büfé:
Nyitvatartási ideje (főszezonban): hétfő 12:00-16:00
kedd zárva
szerda 8:00-19:00
csütörtök zárva
péntek 9:00-21:00
szombat 12:00-20:00
vasárnap zárva
Kirándulási lehetőségek:
• Ópusztaszer,
• Szeged,
• Gyulai vár, várfürdő,
• szomszédos Románia.
7. számú függelék
CSOPAK
A szálláshely jellege: üdülő „C”
Cím: 8229 Csopak, Nosztori Major
Szöveges ismertetés:
Az üdülő Csopaktól kb. 2 km-re, Veszprém irányában külterületen található. A körbekerített ingatlanon két sorban 10-10 nem téliesített faház áll, melyek teljesen különállóak. 4 db egylégterű és 16 db választott légterű épület van, amelyek külön vizesblokkal, 4 személy részére étkészlettel, konyhasarokkal, mikrohullámú sütővel, teafőzővel, mosogatóval, konyhaasztallal, hűtővel, tv-vel, valamint rádióval felszereltek.
Parkolási lehetőség közvetlenül a házak mellett oldható meg.
A füvesített udvar lehetőséget biztosít szalonnasütésre, valamint bográcsolásra (felszerelés biztosított).
Az üdülő kerti bútorokkal van ellátva (minden faházhoz 3 db)
Működés időszaka: május. 10 – október 31.
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|faház |20 |3+1 |
Étkezési lehetőség:
Bakony Gaszt Kft. –től megrendelés útján.
Büfé:
Nyitvatartási ideje: hétfőtől – vasárnapig
07:00 – 10:00
15:00 – 20:00
Kirándulási lehetőségek:
• Balaton,
• csopaki strand
• Nosztori- - erdei túra,
• Poloskavölgy – forrás,
• több jelzett túraútvonal
Felügyelet:
24 órás portaszolgálat
8. számú függelék
TÓMALOM
A szálláshely jellege: üdülő
Cím: Sopron-Tómalom üdülősor
Szöveges ismertetés:
Az üdülő Soprontól kb. 7-8 km-re Sopron-Tómalom üdülőövezetben nyugodt, barátságos, erdős környezetben található. Az üdülőövezetben mesterségesen kialakított tavon strandolásra és horgászatra van lehetőség.
Az épület dupla teraszos, egyszintes, 2 szobás amerikai konyhás (gépekkel és edényzettel teljesen felszerelt), étkezős ház. A felépítmény fürdőszobával, illemhellyel, szaunával van felszerelve.
A bekerített, füves udvaron szalonnasütésre is van lehetőség, az üdülő kerti bútorokkal, valamint kerékpárokkal rendelkezik. Parkolás a ház előtt, közterületen.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |2 |2+1 |
Étkezési lehetőség:
Élelmezési ellátás nincs, önellátó.
Büfé:
Nem üzemel
Kirándulási lehetőségek:
• Fertődi kastély,
• Nagycenken kastély és kisvasút, vasútmúzeum,
• Sopron-Lővérek,
• szomszédos Ausztria,
• fürdési, valamint horgászási lehetőség a tómalmi tóban.
Felügyelet:
riasztó
9. számú függelék
FERTŐ-TÓ
A szálláshely jellege: üdülő
Cím: Fertőrákos, Fertőtavi üdülősor
Szöveges ismertetés:
Az üdülő Soprontól kb. 12 km-re a Fertőrákos szélén nyugodt, barátságos környezetben a Fertő tavon, facölöpökön álló egyszintes, nádfedeles faház. A ház a parkolótól mintegy 700 méteres stégen közelíthető meg. A móló, amin a faház áll fakorláttal körbekerített. A felépítmény 2 szobával, fürdőszobával, konyhával (gépekkel és edényzettel teljesen felszerelt), illemhellyel rendelkezik. Az üdülő kerti bútorokkal és kerékpárral van ellátva.
Parkolási lehetőség a tóparton, nem őrzött parkolóban.
Működés időszaka: április 15 – október 15.
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|szoba |2 |2+1 |
Étkezési lehetőség:
Élelmezési ellátás nincs, önellátó.
Büfé:
Nem üzemel
Kirándulási lehetőségek:
• Fertőrákos kőfejtő, sziklaszínház,
• gyalog- és biciklis túrák Ausztriába (Mörbisch),
• hajókázás a tavon,
• fürdési lehetőség a Fertő tóban.
Felügyelet:
riasztó
10. számú függelék
ADYLIGET
A szálláshely jellege: átmeneti szállás
Cím: 1029 Budapest, Zrínyi u. 1-3.
Szöveges ismertetés:
Budapest szélén, Hűvösvölgytől kb. 2 km-re található, parkosított telekkel rendelkező kétszintes épület. Az épület alsó szintje tégla, emeleti része fából készült.
Épület:
Földszint: 2 db apartman, 2 db rendezvény terem (a kisterem 15 fő, a nagyterem 60 fő befogadására alkalmas), büfé, illemhely, konyha, portaszolgálati helyiség.
Emelet: 14 db szoba, társalgó, zuhanyzó (női, férfi), illemhely (női, férfi).
A szobák kb. fele erkéllyel rendelkezik.
Parkolásra a zárt udvaron van lehetőség. Az üdülő szalonnasütési lehetőséggel rendelkezik.
Működés időszaka: egész évben
Igénybevehető szálláshelyek:
| |db |férőhely/db |
|apartman |2 |2+2 |
|szoba |9 |2 |
|szoba |5 |2+1 |
Étkezési lehetőség:
étkezési lehetőség nincs
Büfé:
nem üzemel
Kirándulási lehetőségek:
• Budapest nevezetességei pl.: Budai vár, Parlament, Mátyás templom, Halászbástya,
• Hűvösvölgyi kisvasút,
• Solymár-Rózsika forrás,
• Máriaremete-Remeteszurdok.
Felügyelet:
24 órás portaszolgálat
Szám: 5-1/48/2008.Tük.
AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
48/2008. (OT 28.) ORFK
UTASÍTÁSA
a Magyar Köztársaság Rendőrsége nyílt épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján, a Rendőrség nyílt épületeibe (a továbbiakban: épületek) történő be- és kiléptetések, valamint a belső renddel és biztonsággal kapcsolatos feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi
utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed:
a) a Rendőrség központi szervére (a továbbiakban: ORFK),
b) a Köztársasági Őrezredre, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Készenléti Rendőrségre,
c) a Budapesti Rendőr-főkapitányságra a megyei rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: területi szervek),
d) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban: helyi szervek).
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
A be- és kiléptetés, valamint a tartózkodás rendje
Az épületekbe – az utasítás eltérő rendelkezése hiányában – csak a jogosultságot igazoló okmánnyal (igazolvánnyal), illetve külön (szóbeli vagy írásbeli) engedéllyel lehet be- és kilépni.
Az épületekbe be- és az onnan való kilépésre igazolvány felmutatása, az épületekben történő tartózkodásra kísérés nélkül jogosultak:
13 a Magyar Köztársaság elnöke,
e) a Magyar Köztársaság miniszterelnöke,
f) az Országgyűlés elnöke,
g) az Alkotmánybíróság elnöke,
h) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
i) az igazságügyi és rendészeti miniszter,
j) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) államtitkára és a rendészeti szakállamtitkár,
k) az országos rendőrfőkapitány és az ORFK főigazgatói,
l) az érintett objektumokban működő szerv vezetője, helyettesei és az objektum parancsnoka, valamint az irányítást ellátó szerv vezetője és helyettesei.
2. A fogadó szerv vezetője a 3. pont a)-h) alpontjában meghatározott személyek fogadásakor – igény esetén, előzetes egyeztetés alapján – megfelelő beosztási szintű vezető által vezetett, felkészített kíséretet köteles biztosítani.
Az épületekbe be- és onnan való kilépésre igazolvány felmutatásával, annak ellenőrzése után, az épületekben való tartózkodásra kísérés nélkül jogosultak:
15 a Kormány tagjai,
a) az államtitkárok és szakállamtitkárok,
b) az Alkotmánybíróság tagjai,
c) az Állami Számvevőszék elnöke,
d) az Országgyűlés alelnökei,
e) a legfőbb ügyész és helyettesei,
f) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,
g) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (valamint az általuk írásban erre felhatalmazott munkatársaik meghatalmazásuk felmutatása esetén),
h) a főpolgármester, polgármesterek és a megyei önkormányzatok vezetői az adott közigazgatási egység területén lévő rendőri egység (alegység) épületeibe,
i) az országgyűlési képviselők,
j) az IRM Rendészeti Szakállamtitkárság főosztályvezetői,
k) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai, valamint az általuk írásban erre felhatalmazott, a Független Rendészeti Panasztestülettel közszolgálati jogviszonyban álló munkatársai, a felhatalmazásuk felmutatása esetén,
l) a Honvéd Vezérkar főnöke,
m) a Rendőrség nyugállományú tagjai,
n) a 3. pontban felsoroltak kíséretében levő személyek,
o) a rendvédelmi szervek központi szerveinek (pl. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) vezetői és helyettesei,
p) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és helyetteseik,
q) az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, valamint
r) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője és helyettesei.
A Rendőrség hivatásos állományának, valamint az IRM és a Rendőrség köztisztviselői és közalkalmazotti állományának tagjai igazolványuk felmutatása után, illetve – amennyiben az ehhez szükséges feltételek fennállnak – a be- és kiléptetésre irányadó belső normában meghatározott eszköz (pl. belépőkártya) segítségével az épületekbe beléphetnek, és ott kísérés nélkül tartózkodhatnak.
A Rendőrtiszti Főiskola hallgatói és a rendészeti szakközépiskolák tanulói a részükre kiállított igazolvány felmutatása, technikai ellenőrzése után – tanulmányaikkal összefüggő feladatok ellátása érdekében – az épületekbe beléphetnek, illetve ott kísérés nélkül tartózkodhatnak.
8. Az 5. pont p) és q) alpontjában meghatározott rendvédelmi szervek állományának tagjai – az együttműködési megállapodásokban foglaltak teljesítése érdekében végzett közös munka céljából – a rendőrségi objektumokba a szolgálati igazolványuk felmutatásával beléphetnek, és ott a fogadó személy rendelkezésre állása esetén tartózkodhatnak.
9. Az épületekben dolgozók hozzátartozója ezen a jogcímen, halaszthatatlan esetben, az érintett dolgozó közvetlen elöljárójának szóbeli engedélye alapján az épületekbe beléphet, és ott – az ügye rendezéséig – kísérővel tartózkodhat.
10. A feladatkörében eljáró ügyész az épületekbe – bármely időpontban – az ügyészi igazolványa felmutatásával beléphet, és ott kísérés nélkül tartózkodhat.
11. A feladatkörében eljáró bíró az épületekbe a bírói igazolványa felmutatásával beléphet, és ott kísérővel az eljárási cselekmény befejezéséig tartózkodhat.
12. A feladatkörében eljáró ügyvéd a rendőri szervek elhelyezésére szolgáló épületekbe bármely időpontban az ügyvédi igazolványa felmutatásával, illetve belépési céljának megjelölésével beléphet, és ott a folyamatban lévő, általa képviselt üggyel kapcsolatos tevékenység végzése céljából kísérővel tartózkodhat.
13. A sajtó munkatársai az újságírói és/vagy szerkesztőségi igazolvány felmutatásával, csak a fogadó szerv vezetőjének engedélyével léphetnek be az épületekbe. Az épületen belüli kíséréséről a fogadó szerv vezetője köteles gondoskodni. A sajtó részére szervezett vagy nyilvános eseményekre érkező újságírók és forgatócsoportok belépése a rendező szerv vezetője által kijelölt személy (sajtóreferens) jelenlétében történhet.
14. Ha az épületekben tartandó rendezvényre be- és kilépésre jogosító igazolvánnyal nem rendelkező személy érkezik, a be- és kiléptetésről, valamint az épületen belüli kíséréséről a szervező gondoskodik az objektum-parancsnok előzetes értesítése mellett.
15. Hivatalos külföldi delegációk tagjai az épületekbe kísérőik vezetésével léphetnek be.
16. Az épületekben külső szervek által történő karbantartási, javítási és egyéb munkát végzők beléptetését, mozgását, valamint a munkavégzés idején alkalmazandó biztonsági intézkedéseket – a munkát megrendelő szerv által végzett előzetes ellenőrzést követően – az objektumparancsnok határozza meg.
17. Az előző pontokban (3., 5-16. pontok) meghatározott személyi körhöz nem tartozó személy, olyan ügyben, amelyben érintett vagy képviselőként jár el, az eljáró szerv ügyfélfogadási, hivatali helyiségébe – az ügyfélfogadási idő, illetve a hivatali munkaidő alatt – a jogcím megjelölésével léphetnek be. Részükre egyedi azonosítóval ellátott eszközt vagy beléptető igazolványt kell átadni, illetőleg e személyeket a szerv vezetőjének engedélyével a megjelölt helyiségbe kell kísérni vagy útbaigazítani. Kilépéskor a beléptetéskor használt eszközt vagy igazolványt az objektumőrnek át kell vennie. Az objektumőr a beléptető igazolványok sértetlenségét kézbe véve, szemrevételezéssel ellenőrizheti.
18. A Rendőrség épületeibe a vak és gyengén látó személy kíséretét ellátó vakvezető kutya külön ellenőrzés nélkül abban az esetben léphet be, amennyiben a kutya kiképzését igazoló jelzés rajta jól látható. Ezen kívül a rendőrségi objektumokban csak nyilvántartásba vett szolgálati állatok tartózkodhatnak.
19. Amennyiben a be- vagy kilépni szándékozó személy az utasításban, illetve az ennek végrehajtására kiadott belső normákban meghatározott, a be- és kilépéshez szükséges feltételeknek nem tesz eleget, az objektumőr vagy az ügyeletes (továbbiakban: objektumőr) köteles az előírások betartására felszólítani, valamint annak teljesítéséig a be- vagy kilépés lehetővé tételét megtagadni.
20. A szerv vezetője egyes, különleges célokat szolgáló épület-, illetve területrészre (lőszerraktár, fegyverszoba, bűnjelkamra, nyilvántartó helyiségek, hírközpont, számítógép központ, biztonsági berendezések jelzőközpontjai, kihallgató helyiségek – ha ott kihallgatás folyik – ügyeleti helyiségek, titkos ügykezelés helyiségei stb.) történő belépést a 3. pont a)-e) alpontjaiban, illetve az 5. pont a)-l) alpontjaiban és a 6-7. pontokban felsoroltak részére előzetes írásbeli kérelemre – a tartózkodási feltételek részletes meghatározásával – egyedi belépési engedély kibocsátása útján teszi lehetővé. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az adott épület-, illetve területrészen szolgálatot teljesítők, illetve a szolgálati feladatuk (pl. ellenőrzés, kísérés, ügyintézés) ellátásához egyébként belépésre jogosultak körére.
21. Az objektumparancsnokok az épületekben való tartózkodás rendjét oly módon kötelesek szabályozni, hogy a 14. pontban meghatározott, valamint az épületekben való tartózkodásra kizárólag kísérővel jogosult személyek csupán a tartózkodás céljának megfelelő helyiségekbe, épület- és területrészekre juthassanak be.
22. Azokat a helyiségeket, ahol nem tartózkodnak, zárva kell tartani (pl. irodahelyiségek, pince, padlás, kazánház). A helyiségek kulcsainak őrzését, tárolásának módját a helyi adottságoknak megfelelően az objektumparancsnokok szabályozzák.
Csomag, tárgy be- és kivitele
A személyi használatú, valamint a szolgálati tevékenység végzéséhez szükséges tárgyakon kívül egyéb tárgyat, illetőleg csomagot be- és kiléptetéskor az objektumőri szolgálatnak be kell mutatni, aki azt ellenőrizni köteles. Ez alól kivételt képeznek az Állami Futárszolgálat, valamint az ügyintézők útján továbbított hivatalos küldemények.
23. A Rendőrség tulajdonában levő, leltárkészlet részét képező, kis és nagy értékű tárgyi eszközök és készletek épületekbe történő be-, illetve onnan való kivitele kizárólag megfelelően kitöltött, érvényes engedéllyel történhet. A be- és kivitel további rendjét az objektumparancsnokok – a helyi sajátosságoknak, illetve a 30. pontban foglaltaknak megfelelően – saját hatáskörben szabályozzák.
24. A gépjárművek objektumokba történő behajtásának és várakozásának rendjét az objektumparancsnokok – a helyi sajátosságoknak megfelelően – saját hatáskörükben szabályozzák. Az Állami Futárszolgálat gépkocsijaival – az érvényes futárigazolvány felmutatása mellett – valamennyi objektumba be lehet hajtani.
Az objektumparancsnokok kijelölése, szakirányítás
A Rendőrségi Igazgatási Központ (a továbbiakban: RIK) objektumparancsnoka az ORFK rendészeti főigazgatója, azonban a RIK be- és kiléptetésének rendjét az ORFK vezetője határozza meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda vonatkozásában az ORFK bűnügyi főigazgató, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a Készenléti Rendőrség vonatkozásában az ORFK rendészeti főigazgató, az ORFK Gazdasági Ellátó Igazgatóság vonatkozásában az ORFK gazdasági főigazgató, a Köztársasági Őrezred vonatkozásában a Köztársasági Őrezred parancsnoka, az Oktatási Igazgatóság vonatkozásában az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, és az ORFK Hivatal Elemző-Értékelő Stratégiai Tervező Főosztály vonatkozásában az ORFK Hivatal vezetője írásban jelöli ki az objektumok parancsnokait.
A területi és helyi szervek vezetői az objektumparancsnokokat írásban bízzák meg, akik kötelesek biztosítani a be- és kiléptetés szabályainak betartását, valamint a belső rend és biztonság fenntartását.
Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásának szakirányítását és ellenőrzését valamennyi érintett szerv vonatkozásában az ORFK rendészeti főigazgatója látja el.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A rendőrségi épületek tervezése, átépítése, illetve felújítása során minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott épület a belső rend és biztonság követelményeinek mennyiben felel meg. Az ezzel kapcsolatos véleményezés érdekében az elkészített terveket a végleges kivitelezés előtt az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Információtechnológiai Főosztályának kell megküldeni, ahol a szakmai koordinációt is le kell folytatni.
Az objektumparancsnokok gondoskodnak arról, hogy az utasításban foglalt elvek alapján – a helyi sajátosságokra tekintettel – az épületvédelmi tervek, őrutasítások, valamint a be- és kiléptetésre vonatkozó szabályok (pl. a kulcsdobozok kezelése, a személyes szabadságukban korlátozottak kísérése) az utasítás hatályba lépésétől számított 60 napon belül átdolgozásra, illetve kidolgozásra kerüljenek. Ennek során – összhangban a biztonsági előírásokkal – az adott szerv jellegének, feladatainak, elhelyezési körülményeinek figyelembevételével kell a konkrét szabályokat meghatározni. Azokban az objektumokban, ahol más szervek, szolgálatok is elhelyezést nyertek, az adott szerv vezetőjének (parancsnokának) tájékoztatásával kell a szabályokat meghatározni.
25. Az utasítás 3. pontjának a)-e) alpontjaiban, valamint az 5. pontjának a)-j) alpontjaiban meghatározott személyek belépéséről készített összefoglaló jelentést – az általuk kért bármilyen kivizsgálásról, egyéb anyagokról, a tett intézkedésekről – a látogatással érintett szerv vezetője (a RIK esetében a fogadó szerv vezetője) a szolgálati út betartásával, soron kívül terjeszti fel az ORFK rendészeti főigazgatójához, aki gondoskodik az IRM rendészeti szakállamtitkárához történő továbbításáról.
Az érintett vezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy az utasításban foglaltakkal kapcsolatban az ügyeleti és objektumőri szolgálat megfelelő oktatásban részesüljön.
Az utasítás közzétételének hónapját követő hónap első napján[2] lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Rendőrsége épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 1/1996. (I. 12.) ORFK utasítás.
|Dr. Bencze József sk. |
|r. altábornagy |
Szám: 5-1/49/2008. Tük.
AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
49/2008. (OT 28.) ORFK
UTASÍTÁSA
a Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítással kiadott Irattári Terv módosításáról
A Rendőrség Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 55/2007. (OT 32.) ORFK utasítás 3. számú függelékét képező Irattári Terv módosítása és kiegészítése, valamint a Rendőrség Titokvédelmi Szabályzatáról, a NATO/EU minősítéssel és jelöléssel ellátott adatok kezeléséről, valamint a Rendőrség Szolgálati Titokköri jegyzékéről szóló 56/2007. (OT 33.) ORFK utasítás módosítása érdekében kiadom az alábbi
u t a s í t á s t:
1. Az Irattári Terv. 1. pontjának c) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
| | | | |
|„c) |általános érvényű rendelkezések, belső normák (utasítások, jogi iránymutatások, | |Megőrzési idő: |
| |intézkedések), szabályzatok, ügyrendek és a végrehajtásukhoz kiadott segédanyagok | | |
| |a kiadótól eltérő más szervnél: | |végrehajtásig, illetve hatályon kívül |
| | | |helyezéséig;” |
2. Az Irattári Terv kiegészül az alábbi 423. ponttal:
|„423. |Közigazgatási bírság kiszabása során keletkezett iratok: | |határozat jogerőre emelkedését követő 5 |
| | | |év.” |
3. Ezen utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon[3] lép hatályba.
4. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a Rendőrség Titokvédelmi Szabályzatáról, a NATO/EU minősítéssel és jelöléssel ellátott adatok kezeléséről, valamint a Rendőrség Szolgálati Titokköri jegyzékéről szóló 56/2007. (OT 33.) ORFK utasítás 183. pontjának b) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) a nem minősített norma a kiadótól eltérő más szervnél a végrehajtás, illetve a hatályon kívül helyezést követően selejtezhető.”
| | |
| | |
| |Dr. Bencze József sk. |
| |r. altábornagy |
II. rész
INTÉZKEDÉSEK
Szám: 5-2/3/2008. Tük.
AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
3/2008. (OT 28.) ORFK
INTÉZKEDÉSE
az ORFK Szociális Bizottságáról
A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 16. § (1) bekezdése, valamint a belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról szóló 47/2001. (BK 24.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 30. pontja alapján az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) működtetett Szociális Bizottságával kapcsolatos egyes kérdések szabályozására az ORFK-n képviselettel rendelkező érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetést követően kiadom az alábbi
intézkedést:
Az intézkedés hatálya
1. Az intézkedés hatálya kiterjed az ORFK szervezeti egységeire és szervezeti elemeire.
2. A BM rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a BM utasítás 5. és 6. pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni támogatásokat – korábbi állománycsoportjuktól függetlenül – az intézkedés hatálya alá tartozó szervezeti egységektől nyugállományba helyezett munkatársak is igényelhetik.
A Bizottság jogállása, feladatai
3. Az ORFK Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) az országos rendőrfőkapitány véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő testülete.
4. A Bizottság feladata:
a) a BM rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a BM utasítás 5. és 6. pontjában felsorolt pénzbeli és természetbeni támogatások iránti kérelmek megalapozottságának elbírálása;
b) a kérelmek teljesítésére, elutasítására vonatkozó javaslattétel;
c) a támogatások személy szerinti elosztására vonatkozó javaslattétel.
5. A Bizottság működésének részletes szabályait a Bizottság ügyrendje tartalmazza, melyet az országos rendőrfőkapitány hagy jóvá. Az ügyrend elkészítéséért a Bizottság elnöke a felelős.
A Bizottság összetétele
6. A Bizottság 15 tagból áll, melynek 5 tagját az országos rendőrfőkapitány, 10 tagját az érdekképviseleti szervek delegálják. A Bizottság tagjai a BM rendelet 16. § (2) bekezdésében, valamint a BM utasítás 31. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével kerülnek kinevezésre, e tevékenységükért külön díjazásra nem jogosultak.
7. Az országos rendőrfőkapitány által delegálható bizottsági taglétszám szervezeti egységek közötti létszámarányos megosztását az intézkedés 1. melléklete tartalmazza. Az érdekképviseleti szervek külön állapodnak meg az általuk delegálható tagok megosztásáról.
8. A bizottsági ülések tanácskozási joggal rendelkező
a) állandó meghívottja az ORFK Közalkalmazotti Tanácsának képviselője és az ORFK esélyegyenlőségi referense,
b) eseti meghívottja az ORFK Nyugdíjas Bizottságának elnöke.
9. A bizottsági tagok maguk közül elnököt választanak, a titkári teendőket az ORFK Humánigazgatási Szolgálat által delegált bizottsági tag látja el.
10. Az egyes bizottsági tagok közvetlen felettese – a halaszthatatlan és másként meg nem oldható szolgálati, illetve hivatali feladatok esetét kivéve – köteles lehetővé tenni a tag bizottsági üléseken történő részvételét.
A Bizottság működése, a kérelmek benyújtásának rendje
11. A Bizottság az üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja, amelyen döntéseit a jelenlévő tagok létszáma szerinti kétharmados szótöbbséggel hozza.
12. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább nyolc tag jelen van.
13. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Igazgatóság a Bizottság üléseit megelőzően, de legalább kéthavonta tájékoztatja a Bizottság titkárát a felhasználható szociális keret összegéről.
14. A támogatások iránti kérelmeket a 2. mellékletben szereplő nyomtatványon kell benyújtani. A kitöltött nyomtatványt és az ahhoz csatolt mellékleteket a kérelmező a szervezeti egysége szerint illetékes bizottsági tagnak adja át, illetve küldi meg, aki azt legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon – nyilvántartásba vétel céljából – továbbítja az ORFK Szociális Bizottság titkára részére.
15. A nyugállományú munkatársak által benyújtott kérelmek fogadásáról közvetlenül az ORFK Szociális Bizottság titkára gondoskodik.
16. A 14. és 15. pont alapján benyújtott kérelmek másolati példányait a teljesítésre vagy az elutasításra vonatkozó bizottsági javaslattal együtt a Bizottság titkára az ülést követő 5 munkanapon belül elbírálásra felterjeszti az országos rendőrfőkapitánynak.
17. A kérelmezőt a kérelem elbírálásának eredményéről az ORFK Szociális Bizottság titkára a döntéstől számított 8 napon belül írásban tájékoztatja.
18. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat az országos rendőrfőkapitány döntésének megfelelő személyzeti intézkedéseket a döntést követő 5 munkanapon belül megteszi.
Záró és vegyes rendelkezések
19. Jelen intézkedés a közzétételét követő 3. napon[4] lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az ORFK Szociális Bizottságáról szóló 15/2005. (IV. 15.) ORFK intézkedés.
20. Az országos rendőrfőkapitány által delegálandó bizottsági tagok személyére az intézkedés hatályba lépésétől számított 10 napon belül - az 1. mellékletben meghatározott arányok figyelembe vételével - az ott meghatározott szervezeti egység vezetője tesz javaslatot az ORFK Humánigazgatási Szolgálaton keresztül.
21. Az érdekképviseleti szervek az intézkedés 7. pontjában foglalt megállapodásukról és az általuk delegált tagok személyéről az intézkedés hatályba lépésétől számított 10 napon belül az ORFK Humánigazgatási Szolgálaton keresztül tájékoztatják az országos rendőrfőkapitányt.
22. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője az intézkedés hatályba lépését követő 15 napon belül gondoskodik az érdekképviseletek által jelölt bizottsági tagok nevének az országos rendőrfőkapitány részére történő felterjesztéséről.
23. A bizottsági tagok kinevezését követően az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője gondoskodik a Szociális Bizottság alakuló ülésének haladéktalan összehívásáról, valamint az alakuló ülésen a tagoknak a Bizottság működésével kapcsolatos főbb feladataira vonatkozó tájékoztatás megadásáról.
24. A Bizottság elnöke köteles a Bizottság ügyrendjét aktualizálni és a Bizottság megalakulásától számított 15 napon belül azt jóváhagyásra az országos rendőrfőkapitányhoz felterjeszteni.
25. Amennyiben a bizottsági tag szolgálati (munka-) viszonya megszűnik, az őt jelölő szervezeti egység, illetve érdekképviseleti szerv 15 napon belül javaslatot tesz az új tag személyére. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője gondoskodik a jelölt bizottsági tag nevének az országos rendőrfőkapitány részére történő felterjesztéséről.
| |dr. Bencze József sk. |
| |r. altábornagy |
1. melléklet a 3/2008.(OT 28.) ORFK intézkedéshez
Az ORFK Szociális Bizottság tagjainak szervezeti egységek szerinti megoszlása
A bizottsági tagok létszáma: 15 fő
1. Az országos rendőrfőkapitány által saját hatáskörben delegált tagok
|ORFK Bűnügyi Főigazgatóság |1 fő |
|ORFK Rendészeti Főigazgatóság |1 fő |
|ORFK Gazdasági Főigazgatóság |1 fő |
|ORFK Hivatal, ORFK Ellenőrzési Szolgálat |1 fő |
|ORFK Humánigazgatási Szolgálat |1 fő (titkár) |
|Összesen |5 fő |
2. Az érdekképviseleti szervek által delegálható tagok száma 10 fő.
2. melléklet a 3/2008.(OT 28.) ORFK intézkedéshez
...................................................
szerv neve
KÉRELEM
szociális támogatás igényléséhez
1. A támogatást igénylő személy
neve: ................................................................................... rendfokozata: ............................................................
beosztása: .......................................................................... munkahelyi telefonszáma: .........................................
születési helye és ideje: ..........................................................................................................................................
édesanyja születési neve: .......................................................................................................................................
lakcíme: .................................................................................................................................................................
adóazonosító jele: ..................................................................................................................................................
havi nettó illetménye: ...........................................................................................................................................
2. Családi állapota: hajadon, nőtlen, férjezett, nős, elvált, özvegy, élettársi kapcsolatban élő
Eltartást igénylők száma: .......... és kora: ............ éves, .......... éves, .......... éves, .......... éves.
Közös háztartásban élő személyek száma: ............................. összes nettó jövedelme: ...................................
3. Az igénylő tényleges belügyi szolgálatának kezdete: ........................................................................................
4. Fegyelmi eljárás van-e ellene folyamatban: .....................................................................................................
Fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll-e: ................................................................................................................
5. Mikor részesült utoljára segélyben és milyen címen (szülési / temetési /egyéb szociális): .................................................................................................................................................................................
6. Milyen címen kér jelenleg segélyt (ha a kérelem hozzátartozóval kapcsolatos, az közös háztartásban él-e a kérelmezővel): .......................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
7. Kérelmének megalapozottságát milyen okiratokkal támasztja alá (például hozzátartozó jövedelemigazolása, halotti anyakönyvi kivonat stb.): .............................................................
| | |
| Közvetlen vezető záradéka: | A kérelmet büntetőjogi, polgári jogi és fegyelmi |
|.................................................... | |
| | felelősségem tudatában, a valóságnak |
|..................................................................| |
|............................... | |
| | megfelelően töltöttem ki. |
|..................................................................| |
|............................... | |
| | |
|..................................................................| |
|............................... | |
| | Kelt.: |
|..................................................................|................................................................ |
|............................... | |
| | |
| ............................................................ | ............................................................ |
|aláírása |kérelmező |
II. rész
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK
Szám: 36227/2008. ált.
|MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG |MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ |
| |ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ |
| |RÉSZVÉNYTÁRSASÁG |
|MÁV CARGO ZRT |
|RENDŐRSÉG |VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG |
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a MÁV Cargo Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség között a vasúti közlekedés biztonságának fenntartására, javítására
A Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.), a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV-START Zrt.) a MÁV Cargo Zrt., a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: VP) – együtt Felek – egyetértve abban, hogy
– a fenti vasúttársaságok meghatározó szerepet töltenek be a belföldi és a nemzetközi személy- és áruszállítás bonyolításában,
– figyelembevéve, hogy a helyközi személyszállítás közszolgáltatásnak minősül, tekintettel a nemzetközi kötelezettségekből és egyezményekből adódó elvárásokra,
– megállapítva, hogy gyakoriak a vasúti pálya, annak tartozékai, vasúti jármű és üzemi létesítmény elleni közveszéllyel – különösen robbantással – fenyegetések, rongálások, lopások, amelyek komoly aggodalmat keltenek az utazóközönség körében, jelentős zavart okoznak a tömegközlekedésben és az áruszállításban,
– figyelemmel arra, hogy az illegális migráció, a csempészet és más jogellenes cselekmények lehetséges elkövetési helye, eszköze a vasúti jármű, vasúti üzemi létesítmény,
– meggyőződve arról, hogy a robbantással fenyegetések és más bűncselekmények, jogsértések megelőzése, elkövetőik felelősségre vonása érdekében szükség van az együttműködésre, a hatékony és gyakorlati intézkedések kidolgozására,
– elismerve a Felek közötti eddigi együttműködés eredményességét, annak pozitív hatását a vasúti közlekedés biztonságára,
– kifejezésre juttatva az együttműködés javítására irányuló szándékukat,
– a következőkben állapodtak meg.
I.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA
Az együttműködés célja – a Felek feladat- és hatáskörébe tartozóan – a vasúti személy- és áruszállítás (ideértve a nemzetközi forgalmat is) zavartalan, gyors és biztonságos ellátásának feltételei biztosításában történő közreműködés, ennek során a Magyar Köztársaság törvényeiben és más jogszabályaiban szankcionált jogsértések megelőzése, megszakítása, az elkövetők felderítése; a vasúti személy- és áruszállítás gazdaságosságának, biztonságának, ezen keresztül a közbiztonság és a közlekedésbiztonság általános helyzetének javítása; e célok érdekében a Felek feladatainak meghatározása.
II.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS JOGI KERETEI, ELVEI
Az Együttműködési Megállapodás hatálya
1. Az együttműködés hatálya kiterjed a Felek szerveire, szervezeti egységeire, a Rendőrség tekintetében a központi szerv mellett a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra és a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban együtt: a Rendőrség területi szervei), a rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: a Rendőrség helyi szervei), valamint ezek munkavállalóira (állományára).
2. Az Együttműködési Megállapodás kidolgozásáért és aktualizálásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója, a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója, MÁV Cargo Zrt. biztonsági igazgatója, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) rendészeti főigazgatója és a VPOP Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője felelősek.
3. Az együttműködés országos, területi és helyi szinten történik, a Felek azonos szintű szervei, vezetői között.
Az együttműködés jogi keretei, elvei
4. A Felek – az Együttműködési Megállapodás keretei között – feladataikat a tevékenységüket szabályozó törvények, így a Rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a VP a Közösségi vámjogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. XIX. törvény, a MÁV Zrt., a MÁV START Zrt., a MÁV Cargo Zrt. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerint, valamint végrehajtási rendeletek és egyéb jogszabályok alapján látják el.
5. A Felek együttműködésüket a törvényesség, az egyenjogúság és mellérendeltség alapján, egymás érdekeinek és belső szabályozóinak kölcsönös figyelembevételével szervezik és szabályozzák. Jelen Együttműködési Megállapodás nem érinti a Felek két- vagy többoldalú külön megállapodásait, intézkedéseit.
6. A Felek az Együttműködési Megállapodás végrehajtását – kölcsönös megegyezés szerint – évente, lehetőleg együttesen, szükség esetén két- vagy többoldalú megbeszéléseken, soron kívüli fórumokon értékelik, egyeztetik más-más aláíró szerv szervezésében.
7. A MÁV Zrt. támogatja és segíti a vasúti rendőrőrsök, határrendészeti kirendeltségek, körzeti megbízotti irodák, illetve vámkirendeltségek létrehozását, működtetését, elősegíti a vasúti határátkelőhelyek rendjének betartatását.
8. A Rendőrség és a VP egyetért és támogatja a MÁV Zrt.-nek, a MÁV-START Zrt.-nek és a MÁV Cargo Zrt.-nek a nemzetközi személyszállító és tehervonatok határállomási technológiai állásidejének, ezzel együtt a határtartózkodási, visszatartási idejének csökkentésére vonatkozó igényét, és a lehetőségekhez mérten megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.
9. A Felek szervezetei, munkavállalói a jelen Együttműködési Megállapodásból eredő vitás kérdéseket lehetőleg helyi szinten oldják meg, eredménytelenség esetén a döntést a felettes szervek hozzák meg.
Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség
10. A Feleket tájékoztatási kötelezettség terheli az egymásnak – ezen Együttműködési Megállapodásban foglaltakkal szorosan összefüggő – okozott kárra vonatkozóan.
11. A Felek – az adatvédelmi előírásokra figyelemmel – haladéktalanul tájékoztatják egymást:
a) a tudomásukra jutott, a vasúti közlekedést érintő bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzettel, a határforgalommal kapcsolatos információkról;
b) a vasút biztonságát veszélyeztető körülményekről, a jogszabályban előírt kötelezettségek megsértéséről;
c) a tudomásukra jutott, a Felek hatáskörét érintő, az Együttműködési Megállapodás keretébe tartozó szabálysértésekről és bűncselekményekről, az adatvédelmi előírások betartásával (a résztvevő személyekről, a végrehajtás módjáról és az elkövetés során használt technikai eszközökről).
12. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁV Cargo Zrt. gondoskodik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben számukra előírt kötelezettségek teljesítéséről.
13. A MÁV-START Zrt. és a MÁV Cargo Zrt. a Rendőrség és a VP részére átadja a személyszállító vonatok közlekedésére vonatkozó hivatalos menetrendet, a különvonati menetrendet és a tehervonati menetrendet. A MÁV-START Zrt. a kialakításra kerülő tervezett új menetrendet – a szerkesztés előtt – a vonatkozó jogszabályok alapján megküldi véleményezésre a Rendőrség és a VP részére. A menetrend kialakításánál lehetőség szerint figyelembe veszi a Rendőrség és a VP javaslatait az állásidők tekintetében.
14. A Rendőrség és a VP – a szükséges mértékig – előzetes egyeztetési, konzultációs lehetőséget biztosít a MÁV Zrt.-nek, a MÁV-START Zrt.-nek és a MÁV Cargo Zrt-nek a vasúti határforgalom ellenőrzésében, illetve a vámellenőrzés technológiájában tervezett változásokról, amennyiben azok érintik a MÁV-START Zrt. és a MÁV Cargo Zrt. tevékenységét.
15. A MÁV-START Zrt. a VP, a Készenléti Rendőrség és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok részére – igény szerint más szerveknek is – tájékoztatást ad a személyszállító kocsik műszaki felépítéséről a hatékonyabb ellenőrzési módszerek kialakítása érdekében, és átadja az új kocsik műszaki leírását, ezekről szükség szerint oktatást tart.
16. A MÁV Zrt. a Szállításirányítási Rendszer (a továbbiakban: SZIR) és a Határforgalmi Információs Rendszer (HIR) alapján külön igény szerint biztosítja a Rendőrség és a VP részére a tevékenységükhöz szükséges információkat, támogatja és elősegíti a VP-nek a SZIR-hez való hozzáférését.
17. A Felek az adatok, információk átadása, átvétele, cseréje során az adat- és titokvédelemre, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások betartásával járnak el. Az átadott adatok Felek egymásnak történő továbbítására – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján – csak törvény felhatalmazása vagy az érintett hozzájárulása alapján kerülhet sor.
III.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI, FŐBB FELADATOK
18. Az együttműködés területei:
a) a vasúti személy- és áruforgalomnak a vasúti technológiai rendben előírt gyors, biztonságos és kulturált lebonyolítása, a személy- és áruszállítás során a szabálysértések és bűncselekmények, illetve más jogsértő cselekmények felderítése, megelőzése, megszakítása, az elkövetők elfogása;
b) a személyszállító vonatok – kiemelten a nemzetközi, az elővárosi és az IC vonatok – ellenőrzése, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, az elkövetők felderítése; a határsértők, az illegálisan szállított áruk, különösen a kábítószer, fegyver, lőszer, robbanóanyag felkutatása; az ellenőrzési technológiamódszer korszerűsítése;
c) a vasúti áruszállítás ellenőrzése, az árulopás megelőzése, a vasút által szállított jövedéki termékekkel és nem közösségi státuszú árukkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása, az ellenőrzési technológia és módszer korszerűsítése, illetékesség és hatáskör szerint;
d) a vasúti pályaudvarokon, állomásokon a közrend, közbiztonság fenntartása, a szabálysértések és a bűncselekmények felderítése, megelőzése, megszakítása, az elkövetők elfogása és ebben történő közreműködés;
e) a vasúti balesetek, katasztrófák megelőzése, következményeinek felszámolásában történő közreműködés;
f) a MÁV Zrt. területén található létesítményeket érintő közveszély előidézésére irányuló – különös tekintettel a robbantással történő – fenyegetés megelőzése, következményei hatásának csökkentése;
g) az együttműködő vasúttársaságok területén, illetve e társaságok sérelmére elkövetett rongálások megelőzése;
h) az együttműködés keretein belül – felkérés esetén – kölcsönös elméleti és gyakorlati oktatás, képzés, ami a MÁV Zrt. részéről elsősorban a munkabiztonsági szabályok, a vasúti technológia megismertetésére terjed ki;
i) EUR védjegy oltalom alá tartozó rakodólapokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása, felderítése;
j) vasúti pályaudvarokon, állomásokon, más vasúti területen térfigyelő rendszerek kialakításának, fejlesztésének elősegítése;
k) pályaudvarokon, állomásokon, vonatokon az ellenőrzést végző alkalmazottak munkavégzésének kölcsönös segítése;
l) az Együttműködési Megállapodás keretein belül feladatot ellátó és szolgálatban levő alkalmazottak közötti összeköttetés, információcsere technikai feltételeinek a lehetőségek szerinti kölcsönös rendelkezésre bocsátása, technikai eszközök, járművek, építmények, létesítmények kölcsönös igénybevételének biztosítása;
m) a jelentősebb vasúti csomópontokon, pályaudvarokon, állomásokon rendőri szerv, rendőri operatív bűnügyi csoportok működtetése, bűnügyi, közbiztonsági és egyéb akciók szervezése.
A Felek feladatai
19 A MÁV vagyonvédelmi stratégiája és programja célul tűzte ki a személyszállítás, a személyszállító vonatok személy- és vagyonbiztonságának javítását. Ennek érdekében az átfogó biztonsági háló kialakítását, ami magában foglalja a vonatszemélyzet biztonsági felkészítését, a vonatok biztonsági kísérését, a pályaudvarok, állomások közbiztonságának és belső rendjének fenntartását, a közrend és közbiztonság fenntartásában érdekelt vasútbiztonsági szervezetek együttműködését, tevékenységük koordinálását.
20. A Felek ezen Együttműködési Megállapodás végrehajtásának keretében együttműködnek a polgárőr szervezetekkel, a rendészeti szervek a MÁV Zrt. fegyveres biztonsági őrségével, valamint a MÁV Zrt. által megbízott Vasútőr Kft. alkalmazottaival, továbbá – szükség szerint – más illetékes hatósággal (pl. katasztrófavédelem).
21. A Felek szükségesnek tartják, hogy a vasút területén elkövetett – döntően vagyon elleni – bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében az erre a szakterületre specializálódott, általános hatáskörrel rendelkező, feladatait a vasút területén ellátó rendőri szervezet jöjjön létre.
22. A személyszállító vonatok biztonsági kísérését, a vonatok, MÁV állomások és pályaudvarok ellenőrzését jogszabályi felhatalmazás alapján a Rendőrség kijelölt szerveinek állománya, továbbá a MÁV Zrt. által alkalmazott személy- és vagyonőrök látják el. A VP eseti akciók és hatósági ellenőrzés keretében segíti a személyszállító vonatokon és a pályaudvarokon, állomásokon a jogsértő cselekmények felderítését, a vasúti hálózaton az áruszállítási feladatok gyors és biztonságos ellátását.
23. A személyszállító vonatok biztonsági és határforgalom ellenőrzési célú kísérése a vonatok és a MÁV állomások ellenőrzése során:
a) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok illetékessége a főváros, illetve az egyes megyék közigazgatási területén lévő vasútvonalakra, MÁV pályaudvarokra, állomásokra;
b) a Készenléti Rendőrség illetékessége az egész ország területére;
c) a VP illetékessége az egész ország területére terjed ki.
24. A területi szervek és vonatkísérő szolgálatok feladataira az országos rendőrfőkapitány által kiadott vonatkozó belső normák az irányadóak.
25. A folyamatosan kísérendő, ellenőrizendő vonatokat – a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságának a személyszállító vonatok közbiztonsági helyzetére vonatkozó tájékoztatása alapján – az ORFK rendészeti főigazgatója, a saját személyi állománya tekintetében a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok, illetve a Készenléti Rendőrség parancsnoka jelöli ki.
26. A vonatkísérő szolgálati feladatokat a hatóságok – egyéb szolgálati feladataik függvényében – saját hatáskörben tervezik és szervezik. A kísérés során gondoskodni kell a járőrök hírösszeköttetéséről, a közbeeső állomások területén illetékes rendőri szervek előzetes értesítéséről, az együttműködési feladatok pontosításáról.
27. A Felek ellenőrzésre jogosult és kötelezett szervei kiemelt figyelmet fordítanak a vasúti csomópontok, a jelentősebb MÁV állomások, pályaudvarok ellenőrzésére és ezeken a területeken rendszeresen akciókat tartanak.
28. A Felek a feladatok közös vagy azonos feladat több Fél által történő végrehajtása során összehangolják szolgálati tevékenységüket a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, az esetleges utas-engedetlenség, a terrorveszélyeztetettség, a közveszély okozás, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények megszüntetése érdekében.
29. A Rendőrség, a VP, a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. és a MÁV Cargo Zrt. közösen vesz részt új vasúti határátkelőhelyek megnyitásának előkészítésében. A vonatkozó előterjesztésekben szerepeltetik létszám és anyagi-technikai szükségleteiket. Tájékoztatják egymást a vasúti határforgalom ellenőrzésének technológiájában bevezetett változásokról, előzetesen egyeztetik a végrehajtás feltételeit.
30. A vonatok rendőri, vám- és pénzügyőri ellenőrzése, átvizsgálása során a vasúti kocsik elemein végzett nyitásokat, bontásokat az ellenőrzőnek helyre kell állítani, a megbontásról – a helyreállítástól függetlenül – haladéktalanul értesíteni kell a vonatszemélyzetet. A nyitással, bontással vétkesen okozott kárt meg kell téríteni.
31. A Felek közreműködnek az egymás munkavállalóit (alkalmazottait) ért esetleges támadások elhárításában, hatáskörükben eljárnak, vagy feljelentést tesznek.
32. A Felek jogszabályi kereteken belül hasznosítják, illetve továbbítják egymás felé a külföldi társszervektől kapott, a vasúti közlekedés, a vasúti határforgalom, illetve vámellenőrzés biztonságával kapcsolatos információkat.
33. A Felek együttműködnek a vasúti határállomások információs kapcsolatrendszereinek kialakításában és bővítésében.
34. A Felek a környezetvédelmi szempontokra figyelemmel – feladatkörükben eljárva – elősegítik és támogatják a kombinált szállítás fejlesztésére irányuló törekvéseket (Ro-La, autósvonatok).
35. A Felek közös akciók, ellenőrzések szervezésével biztosítják a frekventált szolgálati helyeken a vasúton szállított áru dézsmálásának megakadályozását, az elkövetők felderítését és elfogását.
36. A MÁV Zrt. a Felek közös feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében biztosítja:
a) térítésmentesen a MÁV Zrt. területén szolgálatot ellátó rendőri, valamint vámszervek elhelyezéséhez szükséges létesítményeket, lehetőség szerint a személyszállító vonatok biztonsági ellenőrzését végzők munkaközi pihenését és étkezését szolgáló pihenőhelyiséget;
b) kedvezményesen a vasúti távközlési eszközöknek a többi Félnél történő kiépítését és használatát.
37. A 36. pont a) alpontja vonatkozásában nem tartozik a térítésmentesség körébe a MÁV tulajdonában, kezelésében lévő létesítmények, helyiségek üzemeltetési költsége. A MÁV Zrt. fedezi a tulajdonában, kezelésében lévő épületek biztosítási díját.
38. Az illetékes vasúti szervezetek nemzetközi forgalomban visszairányított vagy a szomszéd állam hatóságai által át nem vett szállítmányok esetében a vonatkozó előírások szerint intézkednek.
39. Az Együttműködési Megállapodásban részes társaságok munkavállalói a Rendőrség és a VP által végzett feladatok ellátása során elősegítik – szükség és igény szerint – a tulajdonukban, kezelésükben lévő építmények, helyiségek, vasúti kocsik átvizsgálását, ennek érdekében elvégzik a szerelvények feszültség mentesítését, és végrehajtják a szükséges kocsi-kisorolásokat.
40. A MÁV Zrt. segítséget nyújt a vasút-közút szintbeli kereszteződések rendőri ellenőrzését segítő technikai eszközök működtetési feltételeinek kialakításához.
41. A MÁV Zrt. lehetőségei szerint védőkaput létesít a legveszélyeztetettebb vasúti felüljárók védelmére.
42. A MÁV-START Zrt. vállalja a Felek közös feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében, hogy:
a) gondoskodik a vámjogszabályokban, valamint a határátlépésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak a dolgozói által történő betartásáról;
b) a személyvonatokon biztosítja a határforgalom ellenőrzés eredményes elvégzéséhez szükséges és elengedhetetlen belső megvilágítást;
c) a vámhivatal felszólítása nélkül biztosítja a munkavédelmi feltételeket (pl. a szerelvények mozgatását megakadályozó szerkezeti elemek kihelyezésével, az érintésvédelmei szabályok betartása céljából védőföldelések kihelyezésével);
d) törekszik olyan típusú vasúti kocsik beszerzésére, amelyek szerkezeti felépítése kevésbé alkalmas személyek megbúvására, tárgyak elrejtésére;
e) biztosítja térítésmentesen az utasok menet közbeni ellenőrzését, a vonatkísérést egyenruhában végzők részére a menetjegy, szabadjegy, felszálló-jegy nélkül az utazást;
f) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a Készenléti Rendőrség, a VP polgári ruhában szolgálatot teljesítő munkatársai részére a jogszabályokban biztosított keretek között szabadjegyet, felszálló-jegyet biztosít, illetve a rendészeti tevékenységet más formában támogatja;
g) biztosítja a rendőri, a vám- és pénzügyőri szervek által jogszerűen visszafordított, visszairányított személyek visszautazását; ezen személyek a menetdíjat kötelesek – a visszaszállítás előtt – a jegyvizsgálónak megfizetni, ha az utas a visszautazás díját nem képes megfizetni, a jegyvizsgáló „Utasleadási Lap”-ot állít ki.
IV.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
43. A Felek – ha jogszabály vagy az Együttműködési Megállapodás másként nem rendelkezik – az együttesen vagy a Felek részvételével végrehajtott akciók, ellenőrzések, oktatások anyagi, technikai eszközeit közösen biztosítják, figyelemmel a mindenkori célszerűségi és takarékossági követelményekre.
44. A Felek az Együttműködési Megállapodásban foglaltak érvényesülésének folyamatos vizsgálatára, annak szükség szerinti módosításának előkészítésére – az Együttműködési Megállapodás keltétől számított hatvan napon belül – munkabizottságot hoznak létre. A munkabizottság üléseit félévente tartja, szükség esetén bármelyik Fél rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti.
45. A Felek alárendeltségébe tartozó szervek, szervezeti egységek meghatározzák a megállapodásban foglaltak végrehajtásának szabályait.
46. A Felek területi és helyi szervei ezen Együttműködési Megállapodás végrehajtása érdekében az alábbi célból két vagy többoldalú megállapodást köthetnek:
a) a MÁV állomások, pályaudvarok kiürítési tervének elkészítésére, a kiürítési terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására;
b) egymás alkalmazottainak képzésére, oktatására;
c) technikai eszközeik, járműveik, létesítményeik, berendezéseik kölcsönös rendelkezésre bocsátására;
d) vasúti jármű, vasúti üzemi létesítmények védelmére.
47. Az EUR védjegyoltalommal kapcsolatos teendőket a MÁV Cargo Zrt. megbízásából a MÁV-REC Hulladékkezelési, Környezetvédelmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. látja el. A MÁV-REC Hulladékkezelési, Környezetvédelmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tanácsadással, szakértői tevékenységgel segíti az EUR jelzéssel ellátott rakodólapokkal kapcsolatos visszaélések ügyében eljáró rendőri, vám- és pénzügyőri szervek munkáját.
V.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. Jelen Együttműködési Megállapodás az aláírás napját követő harmincadik napon[5] lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a) a MÁV területén a közrend és közbiztonság, továbbá a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére az ORFK és a Magyar Államvasutak Vezérigazgatóság (MÁV) között létrejött, 4/32/1992. ált. számú együttműködési megállapodás;
b) a nemzetközi vasúti személy- és áruforgalom gyors és biztonságos lebonyolítása, a közrend és közbiztonság javítása, valamint a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében megvalósítandó közös feladatokra létrejött HOP-PM VPOP–MÁV Rt. vezérigazgatója közötti Együttműködési Megállapodás;
c) a 20/2003. (VII. 25) OPK intézkedéssel kiadott, a Határőrség Országos Parancsnoka és a Magyar Államvasutak Rt. között létrejött Együttműködési Megállapodás;
d) a Határőrség Országos Parancsnokának, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének, a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának és a MÁV Rt. vezérigazgatójának Budapesten, 2005. október 25-én aláírt Együttműködési Megállapodása.
49. Az együttműködésben kiemelkedő munkát végzőket a Felek évente kölcsönösen megjutalmazzák a Rendőrség Napja, a Nemzetközi Vámnap, illetve a Vasutasnap alkalmából, illetve meghívják egymás képviselőit ezen alkalomból tartott rendezvényeikre.
50. Jelen Együttműködési Megállapodást bármelyik Fél írásban felmondhatja. A felmondás attól az időponttól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor azt valamennyi Fél átvette.
Budapest, 2008. október 30.
|Heinczinger István sk. |Kozák Tamás sk. |Dr. Átol László sk. |
|Magyar Államvasutak Zrt. |MÁV-START Zrt. |MÁV Cargo Zrt. |
|vezérigazgató |vezérigazgató |vezérigazgató |
|Dr. Bencze József r. altábornagy sk. |Dr. Nagy János püőr. Altábornagy sk. |
|országos rendőrfőkapitány |Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnok |
1. számú melléklet
A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV Cargo Zrt feladatai az Együttműködési Megállapodás végrehajtására
I.
Feladatok a vasúti átjárók, pályaudvarok, állomások biztonságának javítása érdekében
1. A Rendőrség bűnügyi szervei kiemelten kezelik Budapesten a ferencvárosi csomópontot, a Keleti, a Déli, a Nyugati, a Rákosrendező, a Rákos és a Soroksári úti (BILK) pályaudvarokat, valamint a Hatvan és a Dunai Finomító (Százhalombatta) MÁV állomásokat, pályaudvarokat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) a ferencvárosi csomóponton operatív bűnügyi csoportot működtet, az egyéb pályaudvarokon bűnügyi szerveinek bevonásával bűnügyi akciókat szervez és tart.
2. Az illetékes rendőri szerv a megyeszékhelyi és az egyéb pályaudvarokon, állomásokon indokolt esetben állandó vagy időszakos mozgóőr szolgálatot szervez, illetőleg az útiránytervekben, körzetleírásokban szerepelteti a pályaudvarok, a területükön közlekedő személyszállító vonatok és állomások visszatérő ellenőrzését.
3. A rendőri szervek ellenőrzési tevékenységük során fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a közúton közlekedők – szabályszegő magatartással – a vasúti jelzőberendezések (sorompók), figyelmeztető jelzőtáblák rongálásával a vasúti közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék, a vasúti felüljáróknál a magasságkorlátozásokat, a vasúti átjáróban való közlekedés szabályait betartsák. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztálya szorosan együttműködik a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztályával a vasút területét érintő közúti közlekedési szabályok betartása, a személyi sérüléses balesetek megelőzése érdekében.
4. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztálya javaslatot tesz, a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságának vasútbiztonsági szerveivel közösen ajánlásokat dolgoz ki a vasúti üzemi területek, vasúti pályák védelme, a gyalogos szabálysértések, illetőleg balesetek megelőzése érdekében indokolt intézkedésre.
II.
Feladatok a rendőri szolgálatellátás feltételeinek biztosítására
5. A Rendőrség lehetőségei szerint biztosítja a MÁV Zrt. területén elhelyezett rendőri szervek működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, járműveket; fedezi a MÁV Zrt.-től igénybe vett létesítmények üzemeltetési költségeit. A Rendőrség kötelezettséget vállal, hogy az itt elhelyezett állományt elsősorban a vasút biztonságával összefüggő feladatokkal foglalkoztatja. Az illetékes rendőri szerv tájékoztatja a MÁV Zrt.-t a vasúti rendőri szerv működésével kapcsolatos változásokról, törekedni fog ezek fejlesztésére.
6. A vasút területén szolgálatot teljesítő rendőrök vasút- és munkabiztonsági képzéséhez, a MÁV Zrt. által alkalmazott vasútőrök ki- és továbbképzéséhez a Rendőrség, illetve a MÁV Zrt. kölcsönös, térítésmentes segítséget nyújt.
III.
Feladatok a vasúti forgalom megindítására baleset esetén
7. A rendőri szervek a vasút területén bekövetkezett balesetek esetén a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmény esetén követendő rendőri eljárás szabályzatának kiadásáról szóló 3/1998. (I. 31.) ORFK utasítás, továbbá az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága által a közforgalmú vasutak területén történt (közlekedési) balesetek rendkívüli halállal járó és személyi sérülést okozó balesetek (helyszíni) szemléjének végrehajtásához 2004. 01. 14-én kiadott 18/97/2003. ált. számú módszertani útmutató, továbbá az ORFK Bűnügyi és Rendészeti Főigazgatók 26-13/20/3/2007. számú együttes állásfoglalása szerint járnak el.
8. A balesetek helyszíni szemléjét végző rendőrök speciális vasúti ismeretekből történő oktatását a MÁV Zrt. biztosítja.
IV.
Vagyonvédelmi feladatok
9. Szertárak, raktárak, áru- és anyagtároló helyek közös ellenőrzése, együttes javaslatok kidolgozása az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére.
10. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV Cargo Zrt. fejlesztik vagyonvédelmi rendszerüket, ehhez a Rendőrség elvi, szakmai segítséget nyújt.
V.
Feladatok a MÁV Zrt. területén található létesítményeket érintő közveszély előidézésére irányuló – különös tekintettel a robbantással történő – fenyegetés esetén
11. Fogalmak meghatározása:
a) közveszély: az emberek nagyobb csoportját, és/vagy jelentős értékű dolgot veszélybe sodró esemény (robbantás, tűz, stb.) előidézésének veszélye;
b) közveszéllyel fenyegetés: közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményt az követi el, aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget;
c) intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető): a vasúti szolgálati hely vezetője (megbízottja), illetve a forgalom lebonyolításának irányítását végző, intézkedésre jogosult, illetve kötelezett vasutas dolgozó;
d) illetékes rendőri szerv: az a rendőrkapitányság, amelynek működési területén a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetett hely van. Nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén a vonat megállítási helye szerint illetékes rendőrkapitányság;
e) levélben történő fenyegetés: a közveszéllyel fenyegetés írásban történő közlése, az adathordozó anyagától függetlenül.
Általános feladatok
12. Közveszéllyel történő fenyegetés bekövetkezte esetén a bejelentést fogadó személy – amennyiben közvetlenül MÁV intézmény a címzett – rögzíti a fenyegetés módját (telefon, levél, egyéb hírközlő eszköz), idejét, helyét, célpontját.
13. Telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történt fenyegetéskor az előzőeken túl rögzíteni kell az üzenet tartalmát, a telefonáló nemét (nő, férfi, gyermek), feltehető életkorát, a 3. számú mellékletében foglalt “bombaüzenet-adatlap” értelemszerű kitöltésével.
14. A fenyegetésre vonatkozó bejelentést követően a fogadó MÁV alkalmazott azonnal értesíteni köteles szolgálati (munkahelyi) felettesét, illetve az intézkedésre jogosult MÁV alkalmazottat, a szolgálati (munkahelyi) felettes, illetve az intézkedésre jogosult MÁV alkalmazott pedig az illetékes rendőri szervet, (fő)üzemirányítót, Területi Vasútbiztonsági Osztályt.
15. Levélben történt fenyegetés esetén a levél eredeti példányát, illetve telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történő fenyegetés esetén a kitöltött bombaüzenet-adatlapot az illetékes rendőri szerv részére kell átadni, másolati példányát az illetékes Területi Vasútbiztonsági Osztályon keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága részére kell soron kívül megküldeni. Amennyiben másolat készítése nem lehetséges, a fenyegetés tartalmát kell továbbítani.
16. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) feladatai vonat, valamint vasúti szerelvény fenyegetése esetén:
a) az illetékes rendőri szerv, a területi üzemirányító (fő)üzemirányító és az illetékes Területi Vasútbiztonsági Osztály értesítése;
b) az utazóközönség és a szolgálatban lévő vasúti alkalmazottak megfelelő tájékoztatása mellett intézkedés a vonat, illetve a szerelvény kiürítésére;
c) a vonat, illetve a szerelvény kiürítése után – ha abban gyanús csomagot találnak – annak az épületektől, illetve az utasok (vasúti alkalmazottak) tartózkodási helyétől legalább 200 méter távolságra, illetve a helyi adottságoktól függően a lehető legtávolabb történő elhelyezése;
d) amennyiben az előzőekben leírtak végrehajtására nincs lehetőség, úgy a szerelvényt az állomás olyan vágányán kell tárolni, ahol az épületek, illetve az utasok (vasúti alkalmazottak) biztonságát nem veszélyezteti. A személykocsikból álló szerelvényben személyek nem tartózkodhatnak, illetve a tehervonati szerelvénybe nem lehet besorozva robbanó, tűzveszélyes vagy veszélyes áruval rakott kocsi, és kerülni kell az olyan tisztítatlan kocsi besorolását is, amelynek utolsó rakománya ilyen áru volt;
e) az utasoknak a szerelvényből történő távozása után meg kell győződni arról, hogy maradt-e gazdátlan csomag a vonaton. Erről a csomag elmozdítása és megközelítése nélkül értesíteni kell a kiérkező rendőri erőket, a tűzszerész járőrt, a Rendőrség helyszínre érkezéséig meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek a vonatot megközelítsék;
f) a vasúti forgalom a fenti intézkedések megtétele után, az illetékes rendőri szerv engedélye alapján a kapott biztonsági utasítások betartása mellett fenntartható;
g) nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén az összes körülményt mérlegelve olyan helyen kell a legrövidebb időn belül a vonatot megállítani (lehetőleg kisforgalmú állomáson, megállóhelyen), ahol az utasok gyors biztonságba helyezése és a vonat megközelítése az illetékes szervek részéről jól biztosítható.
17. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) intézkedéseivel a vasúti forgalmat a lehető legkisebb, és csak a szükséges mértékben zavarja.
18. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) feladatai épület ellen intézett fenyegetés esetén: a vonat, valamint a vasúti szerelvény elleni fenyegetés esetére előírt szabályok alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy a kiürítés során az épületben tartózkodók számára a veszélyeztetett objektumon kívül egy biztonságos helyet kell kijelölni.
Utasok, vasúti alkalmazottak tájékoztatása
19. Az utasok és a vasúti dolgozók tájékoztatását a helyi lehetőségektől függően az erre kijelölt vasúti dolgozók útján, hangszórón, hangosbemondó berendezésen keresztül kell végrehajtani. A tájékoztatás legyen udvarias, tényszerű, ne okozzon pánikot. A tájékoztatás segítse elő a közveszélyt előidéző esemény következményeinek megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtását.
A közveszéllyel fenyegetés jelentésének rendje
20. A vasútüzemet érintő közveszéllyel (robbantással) fenyegetésről a MÁV Zrt. vezetőit, szerveit és más illetékes szervet, a Magyar Államvasutak Részvénytársaság területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról szóló vezérigazgatói utasításban foglaltak szerint kell értesíteni.
Eljárás elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találása esetén
21. Vonaton, szerelvényen vagy objektumokban talált elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találásáról haladéktalanul értesíteni kell a legközelebbi rendőri szervet. A Rendőrség megérkezéséig a csomag 30 méteres körzetében tilos rádió-adóvevő és rádiótelefon használata. Erről az utasokat, valamint az ilyen készüléket üzemeltető vasúti alkalmazottakat tájékoztatni kell.
22. Ha a csomagot vasúti kocsikban találják, a kocsi kiürítése mellett a két szomszédos kocsi kiürítéséről is gondoskodni kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzetben le kell zárni. Ha az épületben találják, szintén a csomag 100 méteres körzetét kell lezárni.
23. A kiérkező tűzszerész járőr kísérésére önként vállalkozó, kellő helyismerettel rendelkező személy bízható meg. A kijelölt személyt a szükséges magatartási, biztonsági szabályokra a tűzszerész járőr oktatja ki. A tűzszerész járőrt kísérő személy e tevékenysége munkavégzésnek minősül.
Közveszélyt előidéző esemény következményei megelőzésének feladatai
24. A megelőző intézkedések keretében az illetékes szolgálati egységek vezetői – együttműködve a rendőri szervekkel – kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendőrjárőrök zavartalanul és biztonságosan hajthassanak végre ellenőrzést. A járőrök kísérésére a helyi viszonyokat ismerő alkalmazottakat kell biztosítani. Az üzemi területen történő járőrözés során a rendőrjárőr figyelmét a baleseti veszélyforrásokra fel kell hívni.
25. A vasútállomások, pályaudvarok elleni közveszéllyel fenyegetés esetén a 4. számú mellékletben szereplő kiemelt állomások, pályaudvarok szükség szerinti kiürítése kiürítési terv alapján történik. Az egyéb vasútállomások és pályaudvarok elleni közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetére a magatartási és intézkedési szabályokat az állomás vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítása (a továbbiakban: VHVU) tartalmazza.
26. A kiürítési terveket – az optimális kiürítési útvonalakra, az állomás, pályaudvar elhelyezkedésére, a környező közutakra, valamint az utazóközönség és a vasúti alkalmazottak biztonságos elhelyezésére is tekintettel – az Ingatlangazdálkodási üzletág ingatlangazdálkodási területi központok készítik el a Pályavasúti üzletág területi központjainak bevonásával, az illetékes területi vasútbiztonsági osztály szakmai segítségével, együttműködve a területileg illetékes rendőri szervekkel. A terveket évente felül kell vizsgálni.
27. A kiürítési tervet az illetékes Vasútbiztonsági Osztály hagyja jóvá, egy példányát az Osztályon, egy példányát az állomás VHVU mellékleteként kell megőrizni.
28. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vagyonvédelmi Osztály vezetője folyamatosan kísérje figyelemmel a fenyegetések alakulását, tendenciáját, ennek során működjön együtt az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetőjével.
VI.
A MÁV Zrt. személy- és vagyonbiztonságát érintő bűn- és baleset-megelőzési feladatok
29. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok igazgatói a közrendvédelmi és bűnügyi szolgálat bevonásával gondoskodnak:
a) a frekventált helyeken, különösen a délutáni és a kora esti órákban járőrszolgálat és akció megszervezéséről, a végrehajtásába a MÁV Vasútőr Kft. területi központjai munkatársainak és a területeken működő polgárőr szervezetek bevonásáról;
b) a folyamatos adatgyűjtésről, amelyet a vasúti körzeti megbízottak, illetve a bűncselekmények elkövetésének helye szerint illetékes körzeti megbízottak végeznek, a körzeti megbízottak beszámoltatásáról;
c) a vasúti közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos iratoknak, valamint a szabálysértési határozatok egy példányának a MÁV Zrt., mint sértett részére, az ide vonatkozó jogszabályok szerint történő megküldéséről.
30. A Készenléti Rendőrség parancsnoka gondoskodik, hogy a vonatkísérő járőrök haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes rendőri szervet a szolgálatuk ideje alatt történt rendkívüli eseményekről. Az eseményekről készült rendőri jelentéseket meg kell küldeni az illetékes rendőr-főkapitányság közrendvédelmi szervének.
31. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonsági osztályai soron kívül értesítik a területileg illetékes rendőri szervet minden olyan szándékosan elkövetett cselekményről, illetőleg annak gyanújáról, és az azokkal összefüggő, rendelkezésükre álló adatokról, információkról, amelyek elősegíthetik a cselekmények felderítését.
32. A MÁV Zrt. törekszik a veszélyeztetett biztonsági berendezések olyan anyagokkal történő helyettesítésére, amelyek csökkentik az eltulajdonítás veszélyét, kockázatát.
33. Személyi sérülés, sorozat-bűncselekmény vagy jelentősebb forgalmi zavart előidéző esetekről a területi üzemirányítók haladéktalanul értesítik a területileg illetékes rendőr-főkapitányságot.
34. A büntetőeljárás során a tettesek elfogásában közreműködő MÁV dolgozónak, a MÁV által alkalmazott vagyonőrnek – az érintett igénye alapján – az elkövetővel való szembesítésekor érvényesíteni kell a tanúvédelmére vonatkozó szabályokat a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
35. Az egységes gyakorlat biztosítása érdekében a vasúti biztosító berendezések elleni támadások (lopás, rongálás, jelzőkészülék manipulálása, stb.) közlekedés biztonsága elleni bűncselekményként (Btk. 184. §) történő minősítését minden esetben vizsgálni szükséges.
36. A MÁV Zrt. a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények megelőzése érdekében gondoskodik a vasúti létesítmények mellett tárolt, bűncselekmény eszközeként felhasználható tárgyak, anyagok őrzésére, illetőleg eltávolítására.
37. A vasúti területen szolgálatot ellátó rendőrök kiemelt figyelmet fordítanak a vagyon elleni cselekmények (lopás, rongálás, stb.) megelőzésére, az elkövetők elfogására. A veszélyeztetett területeken, illetve a jogsértő cselekmények elszaporodása esetén önállóan, vagy a vasúti szervek kérésére akciókat tart, abba a szükséges mértékben bevonja a vasúti és más szervezeteket.
VII.
A nem katonai célú lőfegyver, lőszer és robbanóanyag, továbbá sugárzó és veszélyes anyag vasúti szállításával összefüggő rendőri feladatok
38. Nagyszámú szállítmánykísérési feladat egyidejű jelentkezése esetén, jelentős mennyiségű import vagy tranzit veszélyes anyag kísérésének biztosításához rendkívül indokolt esetben a MÁV Cargo Zrt., a MÁV Zrt. kérésére a Rendőrség rendőröket biztosít.
39. A szállítmánykíséréssel, őrzéssel kapcsolatos igényekről a MÁV Cargo Zrt. árufuvarozási (fő)üzemirányító értesíti az illetékes rendőrkapitányság ügyeletét.
40. Az együttműködésben részes felek megállapítják, hogy nukleáris és radioaktív szállítmányok őrzésével, kísérésével kapcsolatos rendőri feladatokat az ORFK koordinálja.
2. számú melléklet
A Rendőrség és a MÁV- START Zrt. feladatai
A MÁV Zrt, a MÁV-START Zrt, a MÁV Cargo Zrt., az ORFK, valamint a Vám- és Pénzügyőrség közötti Együttműködési Megállapodás végrehajtására
I.
Feladatok a személyszállító vonatok személy- és vagyonbiztonságának védelmére, a személyszállító vonatok ellenőrzésére
1. A személyszállítás rendőri ellenőrzésének országos szakirányítását és koordinációját az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) végzi. Folyamatosan vizsgálja és értékeli a vonatok közbiztonsági helyzetét, meghatározza a rendőri szervek feladatait, együttműködik a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságával, a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságával és más szerveivel.
2. A Főosztály háromévenként – a vasúti személyszállítás, a MÁV pályaudvarok és állomások közbiztonsági helyzetét tárgyaló – együttműködési értekezletet szervez a személyszállító vonatok, pályaudvarok, vasútállomások ellenőrzését ellátó szervek közreműködésével.
3. A Főosztály:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a személyszállító vonatok ellenőrzésére kiadott belső rendelkezések végrehajtását, a szolgálatellátás helyzetét;
b) havonta legalább két esetben az érintett rendőri szervekkel közösen ellenőrzi a belföldi személyszállító vonatok rendőri kísérését, a járőrszolgálat ellátását a vonatokon és a vasútállomásokon, a közbiztonsági helyzet alakulásától függően, esetenként rendőrségi akciókat szervez;
c) az ügyeleti jelentőszolgálat adatai, az ellenőrzések tapasztalatai, valamint a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságainak információi alapján negyedévente helyzetértékelő jelentést készít, és azt megküldi a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi osztályvezetői és a Készenléti Rendőrség Szolgálatszervező és Kiképzési Osztály vezetőjének.
4. A Készenléti Rendőrség Szolgálatszervező és Kiképzési Osztálya és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályai elemző, értékelő munkájuk során folyamatosan gyűjtik és értékelik a személyszállító vonatok és a MÁV pályaudvarok, állomások közbiztonsági helyzetére vonatkozó adatokat. Tervező, szervező munkájuk során felhasználják az ORFK szakirányító szerve által közzétett információkat, egymás vonatkísérő és pályaudvari szolgálati tapasztalatait, a MÁV Zrt. illetékes szerveinek tájékoztatóit, a parancsnoki ellenőrzések és a járőrök beszámoltatása útján nyert információkat.
5. A szolgálati munkát értékelő időszakos jelentésekben ki kell térni a vonatkísérő szolgálat tevékenységére, és a tapasztalatokat meg kell küldeni a feladatellátásban résztvevő más rendvédelmi szerveknek is.
6. A Készenléti Rendőrség alakítson ki szoros munkakapcsolatot a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokkal, a MÁV-START Zrt-vel és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságával.
7. A vonatkísérő járőrök részletes feladatait útiránytervek, a mentesítő (külön) vonatokra vezényelt járőrök feladatait útiránytervek, illetve ideiglenes útiránytervek határozzák meg. Az útirányterv a Rendőrség Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatában meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az útirány számát;
b) a kísérendő vonat(ok) számát, indulási és érkezési idejét, helyét;
c) a szolgálat közbeni pihenő helyét, idejét, időtartamát;
d) a szolgálat kezdetét és befejezését;
e) a járőr feladatait a vonaton és a vonaton kívüli szolgálati helyen.
8. A személyszállító vonatok ellenőrzését legalább két fős, a vonatkísérő szolgálat ellátására fizikailag és szakmailag jól felkészült, bonyolult helyzetekben önállóan is intézkedni képes járőr végzi.
9. A Készenléti Rendőrség és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok az évente készített, a vasúti menetrend változásainak megfelelően – a mindenkori közbiztonsági helyzetet figyelembe véve – átdolgozott útiránytervekről készített összesített kimutatás egy-egy példányát felterjesztik az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének.
10. A Készenléti Rendőrség az útiránytervek egy példányát megküldi az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknak is, akik ennek alapján készítik el saját útirányterveiket, részletesen egyeztetve azt a határos megyék illetékes rendőri szerveivel. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok segítséget nyújtanak a Készenléti Rendőrség járőrei részére a pihenőhelyek kialakításához oly módon, hogy ha az adott vasútállomás közelében vagy az állomáson rendőri szerv működik, a vonatkísérők pihenőidejüket lehetőség szerint ott vegyék ki. A kísérő őrszolgálat pihentetésére egyéb esetben a vasútállomáson lévő MÁV szolgálati helyiségekben kerül sor, amelyet a MÁV Zrt. térítésmentesen biztosít.
11. A Készenléti Rendőrség heti rendszerességgel megküldi a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknak a vonatkísérő szolgálat szombattól péntekig terjedő időszakra vonatkozó, az illetékességi területüket érintő kivonatát.
12. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vasúti vonaltartói, illetve vasúti alosztályvezetői megfelelő koordinációval biztosítják a Készenléti Rendőrség, a határos megyék, és saját vonatkísérő szolgálatuk egymásra épülését, koordinációját, valamint a határőrizeti szervek vonatkísérő és útlevélkezelő tevékenységével történő összehangolását.
13. A szolgálatot úgy kell szervezni és vezényelni, hogy a kijelölt vonatok a mindenkori közbiztonsági helyzetnek megfelelően, szükség szerint a cél-, illetve a csatlakozó állomásig legyenek kísérve.
14. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok gondoskodnak arról, hogy a Készenléti Rendőrség, illetve a saját állományuk által kísért vonatokat a közbeeső állomásokon helyi járőr fogadja. Azokra a közbeeső állomásokra, ahol a személyszállító vonatok megállnak, a vonat érkezése (indulása) előtt legalább 15-20 perccel az illetékes helyi rendőri szervek rendőrjárőrt biztosítanak. A járőr a peronokon kiemelt figyelmet fordít a csomagok nélkül várakozó személyek, csoportok, gyanúsnak ítélt személyek ellenőrzésére (létszám, személyleírás, magatartásforma, melyik kocsiba szálltak fel, stb.), megállapításairól, jogsértő szándékra, magatartásra utaló körülményekről tájékoztatja a vonatkísérő rendőr-járőrt.
15. A rendőri szerveknek a szolgálat hatékonyabb ellátása, az ellenőrzés átfogó jellegének biztosítása érdekében az ellenőrzésbe esetenként be kell vonni a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. biztonsági szervezetét is.
16. Az ORFK és VP lehetőségeihez mérten új technikai eszközök rendszerbe állításával segíti a gyors, biztonságos ellenőrzést a vasúti határátkelőhelyeken és a menet közben ellenőrzött vonatokon, törekszik a menet közbeni és a bizalmi elven történő ellenőrzés kiterjesztésére, a személyszállító vonatok határtartózkodási idejének csökkentése érdekében.
II.
A személyszállító vonatokat ellenőrző rendőrök díjmentes utazási kedvezménye
17. A vonatkísérő (ellenőrző) szolgálatra vezényelt, egyenruhát viselő, szolgálati felszereléssel ellátott rendőrök a szolgálatuk időtartama alatt térítésmentesen, díjmentes menetjegy vagy külön igazolás nélkül utazhatnak.
18. A személyszállító vonatokat polgári ruhában ellenőrző rendőr térítésmentesen a 5. számú melléklet szerinti 9002 1301 000. r. sz. BM mintájú menetlevéllel utazhat. Járőrpár vagy járőrcsoport esetében – ha a szolgálatot együtt látják el – elegendő egy menetlevél, abban valamennyi rendőr nevét fel kell tüntetni. A szolgálati feladat (utazás) megkezdése előtt a vonatvezetőt (vezető jegyvizsgálót, jegyvizsgálót) a szükséges mértékben tájékoztatni kell a szolgálati feladatról.
19. Nem kell menetlevéllel rendelkeznie az ellenőrző csoportba beosztott és szolgálatát polgári ruhában ellátó rendőrnek, ha a járőrcsoportnak egyenruhás, szolgálati felszereléssel ellátott tagja is van, rendőr mivoltát azonban igazolnia kell (a szolgálati igazolvány mintáját a 6. számú melléklet, az azonosító jelvény mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza).
3. számú melléklet
BOMBAÜZENET-ADATLAP
1. Hívás dátuma: ............ év ..................... hó ......... nap ............... óra ................ perc
Hívó telefonszáma:……………… (amennyiben a telefonnak híváskijelző funkciója van)
2. Hívást vette: név: ……………………………………..,
szolgálati hely: ………………………….,
beosztás:…………………………………,
3. A hívás mely telefonra érkezett:
szám :
4. A hívás típusa:
– üzemi
– postai
– egyéb
5. Az elhangzott beszélgetés lehetőség szerinti pontos idézése:
6. A beszélgetés körülményei:
A hívás feltételezhető helye a háttérzajok alapján:
– fülkéből
– munkahelyről
– lakásról
– egyéb
7. A hívó feltételezhető neme:
– férfi
– nő
8. A hívó feltételezhető kora:
– idős
– középkorú
– gyermek
9. Beszédmód:
– idegen nyelven
– magyarul
– rossz kiejtéssel
– normális (átlagos)
– hadaró
– gyors
– lassú
– nagyon lassú (vontatott)
– dadogó
– ittas
– tájszólás
– egyéb
10. Hangjellemzők:
– magas
– mély
– hangos
– halk
– recsegő
– kellemetlen
– kellemes
– eltorzított
– rekedt
– orrhang
– egyéb
11. Stílus:
– ráérős (társalgó)
– sietős, ideges
– parancsoló
– dühös
– nyugodt
– összefüggéstelen
– érzelmes
– vidám
– trágár
– egyéb
12. Háttérzajok:
– semmi
– vasútállomás
– utcai forgalom
– zene, rádió, TV
– beszélgetés
– társaság
– szórakozóhely
– lakászajok
– állatok
– irodagépek
– gyár–üzem
– egyéb
13. Az üzenet vasúti létesítményekre, pályaudvarokra vonatkozó részének megfogalmazása, a szóhasználat:
– szakszerű
– helyi ismeretre valló
– laikus
14. A hívással kapcsolatos egyéb észrevételek:
(pl.: első vagy ismétlődő üzenet,
a közben eltelt idő, egyéb észrevétel)
15. Az üzenet vétele után értesítettem:
(Fő)üzemirányító
telefonszám:
telefax:
név:
időpont (óra, perc):
Rendőri szerv
telefonszám:
telefax:
név:
időpont (óra, perc):
Területi vasútbiztonsági Osztály
telefonszám:
telefax:
név:
időpont (óra, perc):
| |.........................................................................|
| |...... |
| |aláírás |
4. számú melléklet
Bombariadó esetére szóló kiürítési terv készítésére kötelezett állomások
Budapesti Terület: Bp. Déli pályaudvar, Bp. Keleti pályaudvar, Bp. Nyugati pályaudvar, Józsefváros, Kelenföld, Kőbánya-Kispest, Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Hegyeshalom, Cegléd, Dunaújváros.
Debreceni Terület: Debrecen, Nyíregyháza, Püspökladány, Mátészalka.
Szegedi Terület: Szeged, Békéscsaba, Kiskunhalas, Kecskemét.
Miskolci Terület: Miskolc, Szerencs, Eger, Füzesabony, Sátoraljaújhely.
Pécsi Terület: Pécs, Dombóvár, Kaposvár, Siófok, Fonyód.
Szombathelyi Terület: Szombathely, Celldömölk, Veszprém, Balatonfüred, Tapolca, Pápa.
Záhonyi Terület: Záhony, Kisvárda.
5. számú melléklet
„MINTA”
Menetlevél
[pic]
„MINTA”
Menetlevél
[pic]
6. számú melléklet
„MINTA”
„Rendőrségi szolgálati igazolvány”
[pic]
A Rendőrség szolgálati igazolványának adattartalma
Az igazolvány első oldalának adattartalma:
|Nyomdai úton kerül rögzítésre |A perszonalizáció során kerül rögzítésre |
|rendőrségi címer, |a jogviszony megnevezése, |
|a „Rendőrség” felirat, |fénykép, |
|a fénykép alatt a „Police” felirat, |név, |
|a fegyverviselésre és intézkedésre való jogosultság. |a rendfokozat megnevezése. |
Az igazolvány hátoldalának adattartalma:
|Nyomdai úton kerül rögzítésre |A perszonalizáció során kerül rögzítésre |
|„Érvényes” felirat, |az érvényesség dátuma, |
|sorszám. |a „Saját kezű aláírás” feliart, és alatta saját kezű |
| |aláírásminta digitalizált képe, |
| |a „TAJ szám” felirat, alatta a TAJ szám, |
| |a „Kibocsátó hatóság kódja:” felirat, alatta a megszemélyesítés|
| |dátuma, |
| |az igazolvány alsó harmadán elhelyezkedő gépikód. |
Megjegyzés: A dőlt betűvel jelölt szerv megnevezés nyomdai úton kerül az igazolványra.
7. számú melléklet
„MINTA”
„Azonosító jelvény”
[pic]
Megjegyzés: Az azonosító jelvény (a továbbiakban: azonosító jelvény) pajzs alakú, 60 mm magas, legszélesebb pontja 45 mm. A pajzs alakban: – felül kék alapú, 9 mm széles szalagmintán 5 mm magas betűkkel, (melyek a pajzs alak alsó csúcsa irányában legyezőszerű elhelyezkedésűek) „Rendőrség” felirat, – alatta 15 mm-es piros, 13 mm-es fehér, 23 mm-es zöld mezőben, a pajzs alak tengelyében 31 mm magasságú, legszélesebb pontján 20 mm széles mérleg-tőr jelkép.
A zöld mezőben 22 mm x 10 mm-es téglalap alapon 5 jegyű (5 mm magas, 3 mm széles számokból álló) azonosító szám van. A téglalap alap kék színű szalagmintában folytatódik. A pajzs alak, valamint a benne levő mezők arany színnel vékonyan keretezettek, a „RENDŐRSÉG” felirat, a mérleg-tőr jelkép, továbbá a számmező szintén aranyszínűek. Az azonosító számok feketék. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.
8. számú melléklet
A Vám- és Pénzügyőrség feladatai
a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV Cargo Zrt., a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség közötti Együttműködési Megállapodás végrehajtására
1. A személyszállító vonatokon, MÁV pályaudvarokon, állomásokon közreműködik a jogsértő cselekmények felderítésében, eljár a hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. A mélységi ellenőrzési tevékenység során ellenőrzést folytat a vonatszerelvényeken budapesti és más személy és áruforgalmi pályaudvarokon.
3. Az alapfeladatokra figyelemmel gondoskodik a mindenkori szolgálat létszámának lehetőség szerinti növeléséről.
4. Lehetőségei szerint technikai eszközök kölcsönadásával és közreműködésével segíti a jelen Együttműködési Megállapodás aláíró szerveinek felderítő tevékenységét.
5. A nemzetközi vonatok menetrendjének, a nemzetközi különvonati menetrend véleményezése során – az egyeztetés lehetőségének biztosítása mellett – a határátlépés ellenőrzéséhez szükséges idő megállapítása érdekében a legnagyobb gondossággal jár el.
6. Haladéktalanul értesíti a vasutat a vasúti közlekedés biztonságát érintő körülményekről, lehetőségei szerint segítséget nyújt a vasúti balesetek, katasztrófák következményeinek felszámolásában.
7. Lehetőségei szerint új technikai eszközök rendszerbe állításával segíti a gyors, biztonságos (adott esetben a vasúti dolgozók közreműködésével) ellenőrzést a vasúti határátkelőhelyeken és a menet közben ellenőrzött vonatokon (jogi előírások keretein belül), törekszik a menet közbeni és a bizalmi ellenőrzés kiterjesztésére, a nemzetközi személyszállító vonatok ellenőrzésének nagyobb létszámmal történő növelésére, határtartózkodási idejének csökkentésére. Az ellenőrzést végrehajtó állomány részére kötelezővé teszi a munkavédelmi oktatáson való részvételt.
8. A vámigazgatási eljárás gyorsításával és más hatáskörű és jogszabályokon alapuló intézkedésekkel elősegíti az EU hazai származású, exporttámogatásban részesülő mezőgazdasági termékek vasúton harmadik országba történő kivitelét, különös tekintettel az őszi termékszállításokra. Megerősített szolgálattal elősegíti a vámeljárás gyors elvégzését a kombinált fuvarozással érintett állomásokon, különösen Záhonyban, illetve a Budapesti Intermoális Logisztikai Központban (BILK).
9. Bármely Fél felkérésére a hatáskörébe utalt és tartozó, az ezen Megállapodást aláíró szervek tevékenységét is érintő kérdésekben, tárgykörben oktatást tart a hatáskörű felderítési és elbírálási hatáskörébe tartozó jogsértő cselekményekkel, az aktuális jogszabályi háttér változásaival, illetve a bizalmi elven történő ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatban.
Szám: 38041/2008. ált.
Együttműködési
MEGÁLLAPODÁS
AMELY LÉTREJÖTT EGYRÉSZRőL A
Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége
(1138 Budapest, Váci út 169.)
képviseli: Mészáros György elnök
Lévai Gábor főtitkár
(a továbbiakban: Lízingszövetség)
másrészről az Országos Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.)
képviseli: Dr. Bencze József r. altábornagy országos rendőrfőkapitány (a továbbiakban: Rendőrség)
között a mai napon és helyen, az alábbi feltételekkel:
I.
Bevezető rendelkezések
1. A Lízingszövetség kijelenti, hogy:
a) tagjai Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmények, továbbá operatív lízingszolgáltatás nyújtására szakosodott, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság(ok), amelyek jogosultak többek között pénzügyi lízing, illetve kölcsönügyletek, valamint bérleti szerződések (a továbbiakban együtt: finanszírozási szerződések) üzletszerű kötésére;
b) a Lízingszövetség tagjai érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet.
2. A jelen megállapodást aláíró Felek megállapítják, hogy közös érdekük a Lízingszövetség tagjai által a járművek vonatkozásában nyújtott pénzügyi és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerült bűncselekmények (a továbbiakban együtt: finanszírozási csalások) számának csökkentése, ezáltal az erre szakosodott magyarországi bűnöző csoportok felderítése és felszámolása.
3. A meghatározott közös célok előmozdítása érdekében, elsősorban az információáramlás meggyorsítása, szorosabb kapcsolattartás, ”együttgondolkodás” kialakításával az alábbi megállapodást kötik.
II.
Együttműködés
4. A Rendőrség nyomozó hatóságainak kezdeményezése alapján a Lízingszövetség – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által biztosított keretek között – rendszeresen adatokat szolgáltat a Rendőrség részére a tagszervezetei által kötött finanszírozási szerződésekkel kapcsolatosan felmerült, és a jelen együttműködési megállapodás céljának eléréséhez szükséges információkról.
5. A Lízingszövetség vállalja, hogy a finanszírozási csalások megelőzése, illetve felderítése érdekében a tagszervezetei által működtetett finanszírozási konstrukciók keretében kötött kölcsön-, bérlet-, illetve lízingszerződésekből eredő finanszírozási csalásra utaló esetekről, a szerződések tárgyát, valamint fedezetét képező eszközök ellenőrzésének eredményeiről, a finanszírozási szerződések finanszírozási csalásokkal kapcsolatos összefüggéseiről – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által biztosított keretek között – folyamatosan tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező, illetékes nyomozó hatóságot és az ORFK által kijelölt személyt.
6. A Lízingszövetség – a hatályos jogszabályok által biztosított keretek között – a Rendőrség rendelkezésére bocsát minden olyan adatot, információt, dokumentumot, amely szükséges a Rendőrség jelen megállapodásban meghatározott tevékenységének végzéséhez.
7. Az adatszolgáltatás gyakoriságát és módját az együttműködés során folyamatosan alakítják ki a finanszírozási csalások számának visszaszorítása érdekében.
8. A Lízingszövetség – lehetőségeihez mérten – vállalja, hogy a jelen együttműködési megállapodás céljának elérése érdekében a saját költségén szervezett előadásokra, konferenciákra a Rendőrséget meghívja.
9. A Felek rendszeresen közös egyeztetéseket tartanak, valamint értekezleteket szerveznek az újabb elkövetői módszerek feltárása, elkövetési magatartások megelőzése, felderítése céljából.
10. A Rendőrség vállalja, hogy a finanszírozási csalások visszaszorítása érdekében az állománya részére iránymutatást ad az ilyen jellegű bűncselekmények nyomozása során szükséges intézkedések mielőbbi végrehajtására.
11. A Lízingszövetség vállalja, hogy a Rendőrség megkereséseiben foglaltakat – a lehető legrövidebb időn belül, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által biztosított keretek között – megválaszolja.
12. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Rendőrség a jelen megállapodás tárgykörét is érintő eljárási cselekményt tervez vagy végez, a Lízingszövetség a lehetőségeihez mérten technikai, anyagi eszközökkel – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által biztosított keretek között, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium útján – a Rendőrséget támogatja.
III.
Kapcsolattartás
13. A Felek a kapcsolattartás, illetve az iratok, dokumentumok továbbításának módja és eszközei tekintetében az alábbiakban állapodnak meg:
a) a jelen megállapodásban meghatározott tevékenység elvégzéséhez szükséges dokumentumokat a Felek egymásnak annak típusától függően elsősorban személyesen vagy posta, futár, fax, illetve email útján továbbítják;
b) a dokumentumokat akkor lehet a másik Fél által kézbesítettnek tekinteni, ha a címzett az átvételt írásban elismerte, fax esetében pedig, ha a dokumentum elküldését a küldő Fél készüléke által kiadott igazolás bizonyítja.
14. A Lízingszövetség kapcsolattartója annak aktuális főtitkára, a Rendőrség kapcsolattartója az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályáról delegált szakelőadó.
IV.
Titoktartással kapcsolatros kötelezettségek
15. A Rendőrség jelen megállapodás aláírásával vállalja, hogy a megállapodás végrehajtásával összefüggésben tudomására jutott üzleti-, bank-, illetve biztosítási titkok körébe tartozó adatokat, illetve információkat feladatkörén kívül nem használja fel, és harmadik személynek nem adja ki. A Rendőrség adatkezelési jogkörére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.
16. A jelen megállapodás aláírásával a Rendőrség hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingszövetség a jelen megállapodásban meghatározott feladatai, különösen a 9. pontban foglaltak végrehajtása során tudomására jutott információkat – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által biztosított keretek között – a Lízingszövetség tagjai részére átadja, a Lízingszövetség által indított vagy támogatott hatósági vagy bírósági eljárásokban felhasználja.
V.
Záró rendelkezések
17. A jelen megállapodás határozatlan időre szól, és azt a Felek bármelyike jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal, 30 napos felmondási idővel felmondani.
18. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései az irányadóak.
19. A jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyező jognyilatkozatot a Felek kellő felhatalmazással rendelkező képviselői jóváhagyólag írták alá.
Budapest, 2008. november 10.
|Mészáros György sk. |Lévai Gábor sk. |Dr. Bencze József r. altábornagy sk. |
| | | |
|Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok |Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok |országos rendőrfőkapitány |
|Szövetsége |Szövetsége | |
|elnök |főtitkár | |
-----------------------
[1] Hatályba lépés napja: 2008. november 17.
[2] Hatályba lépés napja: 2008. december 01.
[3] Hatályba lépés napja: 2008. november 25.
[4] Hatályba lépés napja: 2008. november 20.
[5] Hatályba lépés napja: 2008. november 29.
................
................
In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.
To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.
It is intelligent file search solution for home and business.