A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar ...

K?kesdi-Boldog Dalma

21

XX. ?vf. 4. sz?m

A csernobili atomkatasztr?fa kommunik?ci?ja a Magyar R?di?ban

?s a Szabad Eur?pa R?di?ban

1986. ?prilis 26-?n hajnali 1 ?ra 23 perckor s?lyos baleset t?rt?nt a Szovjetuni?ban. Felrobbant a Csernobil v?ros k?zel?ben tal?lhat? Vlagyimir Iljics Lenin Atomerm 4-es sz?m? reaktora, ?s nagy mennyis?g, az eg?szs?gre k?ros radioakt?v szennyezd?s jutott a l?gk?rbe. A baleset ember?leteket fenyegetett, ?m a helyi ?s a ? a baleset helysz?n?tl mintegy 1000?1500 kilom?terre ?l ? magyar lakoss?g az ?rv?nyben l?v hidegh?bor?s diskurzus, valamint a szovjet-kommunista m?diapolitika miatt nem t?j?koz?dhatott kellk?ppen a vesz?lyrl. Dolgozatomban korabeli r?di?h?r-leiratok seg?ts?g?vel hasonl?tom ?ssze, mik?nt zajlott a csernobili atomkatasztr?f?r?l sz?l? legels h?rek kommunik?ci?ja a Magyar R?di?ban ?s a Szabad Eur?pa R?di? magyar nyelv ad?saiban. A Magyar R?di? eset?ben r?szletesen elemzem a baleset ut?ni h?rom h?tben ad?sba ker?lt, hazai radioakt?v sug?rz?si szintrl t?j?koztat? h?rek ?s magyar eg?szs?gv?delmi aj?nl?sok tartalm?t is.

Kulcsszavak: atomkatasztr?fa, ?llamszocializmus, Csernobil, t?j?koztat?spolitika, Magyar R?di?, Szabad Eur?pa R?di?, szovjet-kommunista sajt?modell

1. Bevezet?s

Az 1986-os csernobili atomkatasztr?fa komplex esem?ny: sz?mos glob?lis ?s lok?lis probl?m?t vet fel. Ilyen k?rd?s lehet a t?lhajszolt fegyverkez?si ?s rverseny, a nukle?ris energia megb?zhat?s?ga, az atomermvekben v?gezhet munkafolyamatok ?tl?that?s?ga, a radioakt?v sug?rz?s eg?szs?g?gyi hat?sa ?s a Szovjetuni? Kommunista P?rtja (SZKP) v?ls?gkezel?si strat?gi?ja. Az elm?lt h?rom ?vtizedben sz?mos oknyomoz?, t?nyfelt?r? riport, interj?, visszaeml?kez?s ?s sz?pirodalmi alkot?s dolgozta fel az atomkatasztr?fa t?rt?net?t. A baleset a mai napig foglalkoztatja a k?zv?lem?nyt; ezt tan?s?tja a HBO GO ?s a brit Sky koprodukci?j?ban k?sz?lt ,,Chernobyl" c?m ?tr?szes, dokumentarista jelleg dr?masorozat szakmai ?s k?z?ns?gsikere is.1 M?diat?rt?neti ?s kommunik?ci?tudom?nyi szempontb?l k?l?n?sen arra ?rdemes figyelmet ford?tanunk, hogy mik?nt zajlott a szovjet t?pus? tekint?lyelv sajt?modellben (Siebert et al. 1956/1983) egy ilyen s?ly? esem?ny k?zl?se.

A tekint?lyelv sajt?modell l?nyege az, hogy ,,kiskor?nak" tekinti a k?z?ns?get, vagyis azt felt?telezi, hogy az emberek ir?nymutat?sra, orient?ci?ra szorulnak. Ezt a feladatot a t?megkommunik?ci?s eszk?z?knek kell ell?tniuk, amelyeknek nemcsak a t?j?koztat?s a feladatuk, hanem az orient?l?s ?s az ?rtelmez?s is. A tekint?lyelv sajt?modellben a sajt? hierarchikusan szervezdik, a hatalom meghosszabb?tott karjak?nt mk?dik, s c?lja az, hogy agit?tori-propagandista ?js?g?r?ssal ers?tse meg ?s tartsa fenn a status quot (Siebert et al. 1956/1983). Siebert ?s munkat?rsainak feloszt?sa szerint a tekint?lyelv sajt?modell egyik saj?tos v?ltozata a szovjet-kommunista t?pus. Ebbe sorolhat? a magyar ?llamszocialista t?j?koztat?spolitika is. A szovjet-kommunista sajt?modell

1 A minisorozat sz?mos jel?l?st ?s d?jat nyert el 2019-ben. Ezek k?z?tt a legjelentsebb az amerikai telev?zi?s produkci?k sz?m?ra kiosztott Emmy-d?j, amelyet a legjobb minisorozat, a legjobb ?r?s ?s a legjobb rendez?s kateg?ri?kban is elnyert. Ezzel szemben Oroszorsz?g hivatalos ?ll?spontja szerint a sorozat az esem?nyeket egyoldal?an bemutat?, oroszellenes propaganda (Prysiazhniuk 2019).

22

K?kesdi-Boldog Dalma

legfbb jellemzje az, hogy a p?rt nemcsak ir?ny?tja, hanem akt?van, politikai kinyilatkoztat?sokra is haszn?lja a t?megkommunik?ci?t (uo.). Az ir?ny?t?s megval?sulhat k?zvetett m?don, p?ld?ul a h?rk?zl?s infrastruktur?lis felt?teleinek ?s int?zm?nyrendszereinek ?llami tulajdonba v?tel?vel, a szem?lyzeti politika kialak?t?s?val (vagyis n?menklat?rarendszerrel), a cenz?rahivatal fel?ll?t?s?val ?s a politikailag k?nyes t?m?k tabus?t?s?val. K?zvetlen sajt?ir?ny?t?si m?dszert jelent az egyes lapok bez?z?sa, a r?di?frekvenci?k zavar?sa ?s az elzetes szerkeszts?gi telefonh?v?s (Bajomi-L?z?r 2005, Sipos 2010, 2015).

A sajt?ir?ny?t?s elm?leti h?tter?t tekintve a Szovjetuni?ban n?gy f ir?nyvonal form?lta t?j?koztat?spolitik?t. Az els a p?rtoss?g (), a m?sodik a lenini ?rtelemben vett ,,objektivit?s" (), a har madik a k?z?ns?ggel val? kapcsolat vagy t?meges el?rhets?g (, ), a negyedik pedig a nyitotts?g () (McNair 1991).2 A t?j?koztat?spolitik?ban aktu?lisan domin?ns ir?nyelvre az SZKP vezetj?nek politikai attitdje ?s az ?rv?nyben l?v k?tp?lus? vil?gk?p is hat?ssal volt.

A csernobili atombaleset bek?vetkez?se a ki?lezett hidegh?bor?s helyzetben gyeng?tette a Szovjetuni? geo politikai poz?ci?j?t. A katasztr?fa megrengette az ?llamszocialista ideol?gia stabilit?s?t, hiszen a nukle?ris felh nem ?llt meg a keleti blokk hat?rain?l, ?s a radioaktivit?s n?veked?s?rl hivatalos nyugati besz?mol?k is k?sz?ltek. A balesetet teh?t nem lehetett eltitkolni. A csernobili esem?nyekrl sz?l? h?rk?zl?s vizsg?lata az?rt is ?rdekes, mert annak kontextusa nem m?s, mint az, hogy Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP ftitk?ra n?h?ny h?nappal kor?bban hirdette meg az ?j politikai ir?nymutat?st, a glasznosztyot. Ennek egyik c?lja az volt, hogy a kor?bbiakn?l nagyobb teret biztos?tson egyes (politikai) t?m?k nyilv?nos megvitat?s?ra (Gibbs 1999). Ezzel szemben a katasztr?f?r?l val? t?j?koztat?s sem a Szovjetuni?ban, sem Magyarorsz?gon nem volt g?rd?l?keny. A szerencs?tlens?g ?s az arr?l sz?l? h?rk?zl?s ,,az ?j t?pus? szovjet politika els pr?bat?tele volt" (McNair 1991: 54), ?s ,,r?mutatott a t?j?koztat?s korl?taira" (Gibbs 1999: 42). Emellett a katasztr?fa olyan nagy gazdas?gi ?s politikai v?ls?got eredm?nyezett a Szovjetuni?ban, amelyen csak a Nyugat fel? t?rt?n gazdas?gi ?s politikai nyit?s seg?thetett volna (Medvedev 1990).

A csernobili atomkatasztr?fa hazai kommunik?ci?ja rendk?v?l sokat ?rul el a magyar t?j?koztat?spolitik?r?l, hiszen nagy?t??vegk?nt k?pes megmutatni egy-egy m?dium gyakorlati mk?d?s?t. Az 1980-as ?vekben a kor?bbi ?vtizedek?itl elt?r, a m?dia tartalm?ra n?zve ,,rugalmasabbnak mondhat? t?j?koztat?si gyakorlat" volt ?rv?nyben Magyarorsz?gon (K?kesdi-Boldog 2018a: 51). Annak ellen?re, hogy a Magyar Szocialista Munk?sp?rt (MSZMP) retorikai szinten mindv?gig elk?telezett volt a szovjet-kommunista sajt?modell ir?nt, a gyakorlatban m?r sz?mos ponton elt?rt ettl a K?d?r-korszak utols? ?vtized?ben. Az 1970-es ?vektl ?rv?nyes?tett differenci?lt kult?r- ?s inform?ci?s politika, amely a ,,trt", a ,,tiltott" ?s a ,,t?mogatott" kateg?ri?k (,,3T") ment?n oszt?lyozta a nyilv?nos kommunik?ci? ? a kult?ra ?s a t?megkommunik?ci? ? tartalm?t, m?r egyre kev?sb? ?reztette a hat?s?t a t?megkommunik?ci? ir?ny?t?s?ban. Ennek egyik oka az volt, hogy a ,,3T" nem volt egy?rtelm ?s kisz?m?that? oszt?lyoz?si rendszer, mert nem mindig volt vil?gos az, hogy a t?mogat?s vagy a megtr?s a sz?nd?kolt ?tpolitiz?l?s ?s a cenz?ra, vagy ?ppen a liberaliz?l?s eszk?ze-e (v?. Sipos 2015: 36?38). A m?sik ok a kor gazdas?gi, t?rsadalmi ?s infokommunik?ci?s v?ltoz?saiban keresend (Fricz 1988). Ekkor zajlott a p?rt k?nyszer Nyugat fel? nyit?si politik?ja (Romsics 1999, Valuch 2005), valamint az infokommunik?ci?s eszk?z?k robban?sszer fejld?se is. Az MSZMP ekkora m?r sz?mos alapvet k?rd?s ? a reform sz?ks?gess?ge, a halad?s ir?nya, az elt?r ideol?giai gondolkod?s, az ut?dl?si k?rd?sek stb. ? ment?n mutatott bels sz?tt?redezetts?get (Heller 1981, Schlett 1990, Boz?ki et al. 1991, F?ldes 2012). Ebben az idben ers?d?tt meg a szamizdatirodalom (S?k?sd 2013, Jakab 2015), ?s egyre nagyobb? v?lt az informalit?s szerepe a magyar t?rsadalomban. Ezek a t?nyezk jelents m?rt?kben befoly?solt?k a mindennapokat, ?s ezzel egy?tt a t?megkommunik?ci? k?zi vez?rl?s?t is, hiszen a t?j?koztat?si gyakorlatnak ?t kellett hidalnia a mindennapi ?let gyakorlatai, tapasztalatai ?s a marxista-leninista propaganda k?z?tti egyre m?ly?l szakad?kot (K?kesdi-Boldog 2019a: 104).

2 A glasnoszty fogalm?t a XIX. sz?zad k?zep?n I. Mikl?s orosz c?r vezette be, ?s akkor a birodalom t?rsadalmi ?s gazdas?gi v?ltoz?s?ra ir?nyul? v?lem?nycser?t jelentette. Lenin m?r megk?l?nb?ztette egym?st?l a pozit?v glasznosztyot (a kommunizmus ?p?t?s?t n?pszers?t m?di?t) ?s a kritikai glasznosztyot (a gazdas?gi ?s a t?rsadalmi jelens?gekkel kapcsolatos kritika ?s ?nkritika megfogalmaz?s?ra szolg?l? nyilv?noss?got). Az 1980-as ?vek v?g?n Gorbacsov ?ltal haszn?lt fogalom a politikai nyitotts?gra, a politikai particip?ci?ra ?s a konstrukt?v vit?ra utalt (McNair 1991).

A csernobili atomkatasztr?fa kommunik?ci?ja

a Magyar R?di?ban ?s a Szabad Eur?pa R?di?ban

23

Kor?bbi kutat?som sor?n felt?rtam azt, hogy az MSZMP els sz?m? lapja, a N?pszabads?g m?s kelet-eur?pai orsz?gokhoz hasonl?an h?rom napos k?s?ssel sz?molt be a Csernobili atomkatasztr?f?r?l, s mindv?gig a p?rtos kommunik?ci?s strat?gia alapj?n t?j?koztatott az esem?nyekrl. Ugyanakkor a lap a h?rek indirekt megfogalmaz?s?val ?s az eg?szs?gv?delmi el?r?sok folyamatos ism?tl?s?vel implicit m?don kommunik?lta a vesz?lyt (K?kesdi-Boldog 2018a, 2019b). Most ? korabeli forr?sok vizsg?lat?val ? annak j?rok ut?na, hogy mi volt a legels h?rek beolvas?s?nak menete a Magyar R?di?ban ?s a Szabad Eur?pa R?di? magyar nyelv ad?saiban. Ezut?n a Magyar R?di? h?rad?sainak tartalmi elemz?s?vel arra a k?rd?sre keresek v?laszt, hogy k?zvetlen?l a baleset ut?ni hetekben mi hangzott el a hazai sug?rszennyezetts?g m?rt?k?rl, ?s milyen eg?szs?gv?delmi aj?nl?sok voltak ?rv?nyben ekkor Magyarorsz?gon. A r?di?s h?rk?zl?si k?p teljess? t?tele ?rdek?ben elemzem a ,,168 ?ra" c?m, a Kossuth R?di?n hetente jelentkez m?sf?l ?r?s belpolitikai magazinmsor Csernobillal kapcsolatos ad?sait is.

2. A csernobili atomkatasztr?fa

1986. ?prilis 26-?n k?t robban?s t?rt?nt a csernobili atomermben. Az els gzrobban?s felszak?totta a k?zel h?romezer tonna s?ly? reaktorfedelet, amely ?tven m?ter magasra rep?lt, majd visszazuhant az erm belsej?be. A m?sodik robban?s k?vetkezt?ben kigyulladt az atomerm magj?ban tal?lhat?, mintegy nyolcsz?z k?bm?ter m?ret grafitt?mb, amelynek elolt?sa t?z napig tartott (Asz?di 2006). A balesetet emberi mulaszt?s okozta, ugyanis az oper?torok egy speci?lis k?s?rletet szerettek volna v?grehajtani, ?m a munkafolyamat nem volt kellk?ppen koordin?lva, a szem?lyzet nem volt tiszt?ban a vesz?lyekkel, ?s a munkafolyamatok sor?n t?bb alkalommal megs?rtett?k a biztons?gi szab?lyzatot (INSAG-7 1992, Szatm?ry & Asz?di 2010).

A baleset k?vetkezt?ben nagy mennyis?g, eg?szs?gre k?ros radioakt?v sug?rz?s jutott a l?gk?rbe, amely nem ?llt meg a ,,vasf?gg?ny" hat?r?n?l. A nukle?ris felh kevesebb, mint k?t nap alatt el?rte a nyugat-eur?pai r?gi?t is. A megemelkedett sug?rz?si szintet elsz?r Sv?dorsz?gban, a forsmarki atomermben ?szlelt?k, amelyet azonnal ki?r?tettek. Sz?mos sug?rszintm?r?st ?s kalkul?ci?t k?veten a sv?d oper?torok eltt vil?goss? v?lt, hogy az ?szlelt szennyezd?s forr?sa nem a helyi erm, hanem a d?lkeletre l?v atomermvek egyike (Plokhy 2018). Ekkora m?r Skandin?via-szerte magas radioakt?v sug?rz?si szintet m?rtek, ez?rt a szakemberek t?j?koztat?st k?rtek a Szovjetuni?t?l. Az els kapcsolatfelv?telre nem ?rkezett v?lasz. Ezt k?veten a szovjetek tagadt?k, hogy b?rmit is tudn?nak a t?rt?ntekrl.3 Sz?mos megism?telt inform?ci?k?r?st k?veten a nap v?g?n a szovjet h?r?gyn?ks?g (TASZSZ) r?vid k?zlem?nyt adott ki. Ebben hivatalosan megers?tett?k azt, hogy nukle?ris baleset t?rt?nt egy ?szak-ukrajnai atomermben, tov?bb? k?z?lt?k, hogy a baleset kivizsg?l?s?ra bizotts?got hoztak l?tre.4

3. A Magyar R?di?

Az 1980-as ?vekben a nyomtatott sajt? ?s a telev?zi? mellett a r?di? volt az egyik legn?pszerbb m?dium Magyarorsz?gon. A Magyar R?di? minisztertan?csi hat?rozat ?rtelm?ben v?lt ?n?ll? int?zm?nny? 1974-ben annak ?rdek?ben, hogy r?szt vegyen a p?rt politik?j?nak propag?l?s?ban, korszeren ?s gyorsan t?j?koztasson, tov?bb? hozz?j?ruljon a ,,k?zmveld?si ig?nyek sz?nvonalas kiel?g?t?s?hez ?s a szabadid tartalmas kihaszn?l?s?nak elseg?t?s?hez" (MT hat?rozat 1974/2015). A magyarok ?tlagosan napi 132 percet t?lt?ttek ebben az idben r?di?hallgat?ssal (Ag?rdi 2004). Az emberek t?bbs?ge (59 %) a r?di?b?l ?rtes?lt elsz?r a csernobili atomkatasztr?f?r?l.5

3 ,,To the Hungarian Services" Radio Free Europe/Radio Liberty broadcast records, Box 3157, Folder 3, Stanford: Hoover Institution Archives.

4 ,,To the Hungarian Services" Radio Free Europe/Radio Liberty broadcast records, Box 3157, Folder 4, Stanford: Hoover Institution Archives.

5 HU OSA-420-2-2:1 A8203.

24

K?kesdi-Boldog Dalma

A differenci?lt kult?r- ?s inform?ci?s politika (a m?r eml?tett ,,3T") nem ker?lte el a r?di? h?rszerkeszts?g?t sem. Ugyanakkor a Magyar R?di? fokozatosan egyre b?trabb, egyre nagyobb szabads?ggal dolgoz? szellemi mhelly? ?s m?diumm? v?lt. Az 1970-es ?vektl egyre t?bb ?l msorral jelentkezett, vagyis k?zvetlen kapcsolatba l?pett a k?z?ns?ggel, ami a politikai nyom?s enyh?l?s?t jelezte (Kollega Tarsoly 1998). Fontos megeml?teni H?rs Istv?n r?di?eln?k munk?j?t is, aki ? b?r tagja volt a p?rt K?zponti Bizotts?g?nak ? a Magyar R?di?t nyitott ?s halad? szellemben vezette. Mindv?gig arra t?rekedett, hogy min?l kevesebb t?m?t tiltson, s min?l t?bbet enged?lyezzen a r?di?msorokban (Bolg?r 2014). Tizenn?gy ?ves p?lyafut?sa sor?n H?rs a p?rtpropaganda rov?s?ra fokozatosan egyre t?bb h?r k?zl?s?t engedte (Farkas 2014), ?s teret biztos?tott a k?l?nf?le v?lem?nyeknek ?s ?ll?spontoknak, amivel a k?r?lm?nyekhez k?pest soksz?nv? tette a Magyar R?di? programj?t (Bolg?r 2009). ?gy az ,,az orsz?g tal?n legnagyobb hat?s? ?s tekint?ly kult?rak?zvet?t k?zszolg?lati int?zm?ny?v?" v?lt (Ag?rdi 2004: 104).

Az ?ltalam vizsg?lt idszakban h?rom orsz?gos r?di?ad? mk?d?tt haz?nkban; ezek k?z?l a legnagyobb hallgatotts?ga a Kossuth R?di?nak volt. A Kossuth R?di? a Budapest I. ut?djak?nt 1949. febru?r 1-j?n kezdte meg a msorsz?r?st, ?s fokozatosan orsz?gos r?di?frekvencia-lefedetts?get szerzett (Fucsk? 1976: 66). Az 1980-as ?vekben m?r ?lland? msorstrukt?r?t k?vetett, kultur?lis, tudom?nyos, k?z?leti, k?l- ?s belpolitikai msorokat, sz?rakoztat? tartalmakat (r?di?j?t?kokat, r?di?kabar?t) sug?rzott, ?s minden ?r?ban h?r?sszefoglal?t k?z?lt (Kollega Tarsoly 1998). A m?sodik legjelentsebb hazai csatorna az egykori Budapest II. ut?dja, a Petfi R?di? volt. Ez differenci?ltabb msorstrukt?r?t k?vetett: a sz?rakoztat?- ?s a zenei msorokkal a fiatalokat ?s az idsebb gener?ci?t igyekezett megsz?l?tani. A Petfin k?t?r?nk?nt olvast?k be a h?reket. A harmadik, kisebb hallgat?t?borral rendelkez ad? az URH volt, amelyet ebben az idszakban ,,3. msornak" is neveztek. Az URH-n r?videbb h?reket k?z?ltek a nap folyam?n n?h?ny alkalommal.

3.1. Az elemz?s m?dszere

A csernobili atomkatasztr?f?r?l sz?l? magyar r?di?ad?sok hanganyaga hi?nyosan maradt fent a Magyar R?di? arch?vum?ban. A lev?lt?ri feljegyz?sekbl tudjuk, hogy a balesetrl sz?l? legels h?rad?sok hangfelv?teleit ismeretlen okb?l t?r?lt?k, majd 1993-ban a msorbor?t?k bemond?i sz?vege alapj?n ? az egykori bemond? k?zremk?d?s?vel ? elk?sz?tett?k ezek reprodukci?j?t.

A r?di?h?rek leirataib?l maradtak fent p?ld?nyok. Mivel azonban ezeket elssorban megrz?si, s nem k?sbbi kutathat?s?gi c?lb?l archiv?lt?k, a msorbor?t?kokban keverednek a h?rszerkeszts?gi ?s a bemond?i p?ld?nyok. A dokumentumok kutathat?s?g?t nehez?ti a korabeli h?rszerkeszti gyakorlat is: az ?gyeletes vezet szerkeszt munkaideje aznap d?lut?nt?l m?snap reggelig tartott, ez?rt a hajnali h?reket gyakran az elz este k?sz?tett?k el. Ha nem t?rt?nt az els, reggel f?l 5-?s h?rekig v?ltoz?s, akkor ezek a kor?bban meg?rt h?rek ker?ltek ad?sba (K?kesdi-Boldog 2018c). V?ltoz?s eset?n a szerkeszt feladata volt a h?r friss?t?se, kicser?l?se.

A kutat?s sor?n az 1986. ?prilis 28-a (a legels csernobili h?r beolvas?s?nak napja) ?s a m?jus 19-e (a nap, amikort?l m?r nem adtak ki hivatalos napi t?j?koztat?st a hazai sug?rm?r?si adatokr?l) k?z?tt a csernobili atomkatasztr?f?r?l elhangzott h?rek leiratait ?s hanganyagait elemeztem. ?ttekintettem a ,,168 ?ra" c?m magazinmsor m?jus 10-ei ?s 17-ei ad?sleiratait is. A vizsg?lat a Kossuth R?di?, a Petfi R?di? ?s az URH ad?saira terjedt ki.

Elsdleges c?lom az volt, hogy rekonstru?ljam a balesetrl sz?l? h?rek beolvas?s?nak menet?t, ?s felt?rjam, hogy a Magyar R?di? h?rad?saiban mi hangzott el a hazai radioakt?v szennyezd?s m?rt?k?rl, illetve milyen eg?szs?gv?delmi el?r?sokat adtak ki. A kutat?s sor?n kiz?r?lag a balesettel kapcsolatos h?reket ?s szak?rti besz?lget?seket vizsg?ltam, ez?rt figyelmen k?v?l hagytam a hivatalos szovjet jelent?seket, a k?rnyez orsz?gok sug?rszennyezetts?gi adatair?l sz?l? besz?mol?kat ?s az egy?b riportokat, h?reket. A vizsg?lt korpusz ez alapj?n 238 h?rad?sleiratb?l, 2 magazinmsor-leiratb?l ?s 10 hanganyagb?l ?llt ?ssze.6 Az elemz?st a Magyar

6 K?sz?n?m Bed Iv?nnak, a Magyar R?di? egykori h?rszerkesztj?nek az ad?sleiratok technikai ?rtelmez?s?ben ny?jtott seg?ts?g?t.

A csernobili atomkatasztr?fa kommunik?ci?ja

a Magyar R?di?ban ?s a Szabad Eur?pa R?di?ban

25

R?di? egykori moszkvai tud?s?t?j?val, Bar?t J?zseffel, illetve az egykori h?rszerkesztj?vel, Bed Iv?nnal k?sz?lt interj?kkal eg?sz?tettem ki.

Mivel az arch?vumban semmilyen lev?lt?ri jelzettel vagy iktat?sz?mmal nem l?tt?k el ezeket az iratokat, jel?l?s?kre saj?t sorsz?mot hoztam l?tre. Ez a k?vetkezkbl ?ll: a r?di?csatorna r?vid?t?se (K, mint Kossuth R?di?; P, mint Petfi R?di?; URH), az ad?sba ker?l?s napja (?v, h?nap, nap) ?s idpontja (?ra, perc), tov?bb? a h?rszerkeszt ?s a g?p?r? szign?ja perjellel elv?lasztva egym?st?l.

3.2. Eredm?nyek

A Magyar R?di?ban a legels h?rad?s k?t nappal a baleset ut?n, 1986. ?prilis 28-?n h?tfn este 9 ?rakor a Petfi ad?n hangzott el:

A Szovjetuni?-beli csernobili atomermben baleset t?rt?nt. A jelent?sek szerint az egyik reaktor s?r?lt meg ?s t?bben megsebes?ltek. Az illet?kesek megkezdt?k az ukrajnai atomermben keletkezett ?zemzavar megsz?ntet?s?t. A k?rok felsz?mol?s?ra korm?nybizotts?got hoztak l?tre. Stockholmban k?zben bejelentett?k, hogy D?ni?t?l Finnorsz?gig ?szlelt?k a r?dioakt?v sug?rz?si szint hirtelen n?veked?s?t. Ottani szak?rtk szerint [ez ut?lag k?zzel feljegyezve] t?bbezer kilom?teres utat megt?ve [ez ut?lag kih?zva] a r?dioakt?v felh r?vid idn bel?l eljutott a Skandin?v-f?lsziget f?l?.7

A r?vid ?s a baleset k?vetkezm?nyeinek ismeret?ben semmitmond?nak tn h?r nagyon fontos inform?ci?t is tartalmazott: kimutathat? mennyis?g radioakt?v sug?rz?s jutott a l?gk?rbe, amelyet t?bb mint 1500 kilom?terrel ?szakabbra is ?szleltek. A h?r e r?szlete a Magyar R?di? r?di?figyel szolg?lat?t?l sz?rmazott, m?g az els fele a hivatalos szovjet sajt?k?zlem?ny volt (Germuska 2010).

A r?di? h?rszerkeszts?ge napi szinten haszn?lt ?gynevezett lehallgat? munkat?rsakat, akiknek a nyugati h?ra d?sok (a BBC World Service, a SZER, az Amerika Hangja) megfigyel?se volt a feladatuk. Az ?gy szerzett inform?ci?k a hivatalos t?virati irod?k h?rei mellett vagy azokat megers?tve, kieg?sz?tve ker?ltek ad?sba. A h?r szerkeszts?geknek ugyan m?djukban ?llt m?s h?rforr?sokb?l is t?j?koz?dni, ?m szigor? szab?ly volt, hogy az ?llamszocialista orsz?gokr?l sz?l? h?rek eset?ben kiz?r?lag az adott orsz?g hivatalos forr?sait vagy az MTI ?ltal kiadott k?zlem?nyeket lehet haszn?lni (l?sd m?g K?kesdi-Boldog 2018c).8

?gy volt ez a fenti h?r eset?ben is, ?m az m?gis ad?sba ker?lt. Aznap d?lut?n Bed Iv?n volt a turnusvezet, vagyis az ir?ny?t?sa al? tartozott a h?rszerkeszts?g, ?s felelt a csernobili esem?nyekrl sz?l? els h?rek k?zread?s??rt. Bed elmondta: egy?rtelm volt, hogy rendk?v?li h?rrl van sz?, de n?h?ny ?r?t v?rt az ad?sba ker?l?sig, mert igyekezett t?bb forr?sb?l is megers?teni az inform?ci?t (K?kesdi-Boldog 2018c). Bar?t J?zsef, a Magyar R?di? moszkvai tud?s?t?ja ?gy eml?kszik: t Hardy Mih?ly, a Magyar Telev?zi? moszkvai tud?s?t?ja h?vta fel elsz?r, aki a BBC-bl hallott a balesetrl, ?m egyikj?k sem tudta hivatalosan megers?teni a t?rt?nteket Bed Iv?nnak (K?kesdi-Boldog 2018b). Bed ezek ut?n nem v?rt tov?bb, ?s a lehallgat? szolg?lat nyugati forr?sai alapj?n leadta a h?rt (K?kesdi-Boldog 2018c). Ezt igazolja a h?r eredeti leirata is, amelynek fels sark?ban a forr?smegjel?l?sn?l egy ,,+L" (mint ,,lehallgatott") jelz?s, m?g a msorbor?t?kon a ,,+London" felirat ?ll.9

Este 9 ?ra ut?n ?rkezett meg a h?rszerkeszts?gbe az MTI hivatalos, ,,szigor?an a szerkeszts?gek t?j?koztat?s?ra" jelz?ssel ell?tott k?zlem?nye (K?kesdi-Boldog 2018c). Ez a jelz?s a tilalommal volt egyenl, hiszen azt jelentette, hogy a k?zlem?ny tartalm?t kiz?r?lag a szerkeszts?g tagjai ismerhetik meg, a r?di?hallgat?k nem (B?n?ti 2014). A tilt?s ellen?re Bed ? v?llalva a felelss?get ? ezt a k?zlem?nyt is ad?sba engedte.

7 P 1986. IV. 28. 21:00 LL/Kn?. 8 MNL OL XIX-A-2-af-00147-VII-szn-t?jhiv/1986. 9 P 1986. IV. 28. 21:00 LL/Kn?.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download