Zwollei 2020/10 HarangSZó

Zwollei

HarangSz¨®

2020/10

Az Almere-Amersfoort-Heerenveen-Leeuwarden-Groningen- Assen- Steenwijk-Kampen ¨¦s Zwolle

k?rny¨¦k¨¦n ¨¦l? magyar protest¨¢nsok gy¨¹lekezeti h¨ªrad¨®ja.

A ?Zwollei Harangsz¨®t¡± a Presbit¨¦rium megb¨ªz¨¢s¨¢b¨®l

szerkeszti: dr.Herm¨¢n M. J¨¢nos ¨¦s Szomor Attila.

K?zrem?k?dtek:

Albertje Alkema-ten Hoeve, Faggyas S¨¢ndor, Herm¨¢n

M. J¨¢nos, Kiss R¨¦ka, Nagy Tibor S¨¢ndor, T. N¨¦meth

S¨¢ndor,Laura Snijders, Snijders-D¨®sa T¨¹nde,

T¨¦gl¨¢sy S¨¢ndor, Urb¨¢n ?kos, ds.Hans V¨¦gh

Szolg¨¢lati rend az egyh¨¢zk?zs¨¦g¨¹nkben:

2020. janu¨¢r 12., Ig¨¦t hirdet: Herm¨¢n M. J¨¢nos

2020. febru¨¢r 9., Ig¨¦t hirdet: Kelemen A. Csongor

2020. m¨¢rc. 8., A liturgiai szolg¨¢latot Herm¨¢n M. J¨¢nos nyug. lp. v¨¦gzi. Az igemagyar¨¢zatot N¨¦meth Piroska reform¨¢tus vall¨¢stan¨¢r tartja

2020. j¨²nius 1., P¨¹nk?sd. Szabadt¨¦ri istentisztelet Urk?n. Ig¨¦t hirdet: Kelemen Csongor. Visszan¨¦zhet? itt:



2020. j¨²nius 14., Testv¨¦rtal¨¢lkoz¨®, Zeistben. Szabadt¨¦ri istentisztelet a cserk¨¦szeti k?zpont udvar¨¢n. Igemagyar¨¢zattal szolg¨¢l N¨¦meth Piroska vall¨¢stan¨¢r. Liturgia: Herm¨¢n M. J¨¢nos nyug.lp.

2020. j¨²lius 12., Helysz¨ªn: Zwolle, Plantagekerk.

Igehirdet¨¦s: Kelemen Csongor. Konfirmandusok

bizonys¨¢gt¨¦tele:N¨¦meth Piroska. Konfirmandusok fogadalomt¨¦tele ¨¦s ¨¹dv?zl¨¦se az egyh¨¢zk?zs¨¦g nev¨¦ben:

Herm¨¢n M. J¨¢nos ¨¦s Urb¨¢n ?kos gondnok.

2020. augusztus 9., Istentisztelet a szok¨¢sos helyen, a

zwollei luther¨¢nus templomban. Igehirdet?: Kelemen

Csongor.

2020. augusztus 23., Igehirdet¨¦s, keresztel¨¦s, ¨¹nnepi

megeml¨¦kez¨¦s Szent Istv¨¢n kir¨¢lyunk ¨¢llamalap¨ªt¨¢s¨¢r¨®l. Szolg¨¢l Herm¨¢n M. J¨¢nos.

2020. szept. 13., Igehirdet?: drs. Kelemen Csongor.

2020. okt¨®ber 11., Igehirdet?: drs. Kelemen Csongor.

T¨¢rnok Eszter presbiteri beiktat¨¢s¨¢t is nt. Kelemen A.

Csongor v¨¦gezte

2020. okt¨®ber 25 ?nnepi megeml¨¦kez? isstentisztelet.

Szolg¨¢l Nagy Tibor S¨¢ndor

2020. november 8.

2020. november 29., Advent ¨¹nnepe. Igehirdet¨¦s, ¨²rvacsoraoszt¨¢s.

2020. december 13.

2020. dec. 26., Kar¨¢csony M¨¢sodnapja, ?rvacsora

Az istentisztelettel egy id?ben folyik a vas¨¢rnap iskolai foglalkoz¨¢s a gyermekekkel, azut¨¢n pedig szeretetvend¨¦gs¨¦g keret¨¦ben besz¨¦lget¨¹nk egym¨¢ssal. S¨¢toros

¨¹nnepeink m¨¢sodnapj¨¢n ¨²rvacsoraoszt¨¢sra ker¨¹l sor,

d.e. 11 ¨®rakor.

Csal¨¢dl¨¢togat¨¢st a h¨ªveink k¨¦r¨¦s¨¦re v¨¦gz¨¹nk a szolgat¨¢rsaink bevon¨¢s¨¢val, Hollandia eg¨¦sz ter¨¹let¨¦n.

Lelkip¨¢sztorok: dr. Herm¨¢n M. J¨¢nos ¨¦s drs. Kelemen

Csongor Attila. Presbiterek: Urb¨¢n ?kos gondnok,

Rost¨¢s Kriszta, N¨¦meth Piroska, Truczkai J¨®zsef ¨¦s dr.

Berta Bal¨¢zs. Diak¨®nusok: dr.Berta-?rsek R¨¦ka, Bodor J¨®zsef, Czimbalmos Kl¨¢ra. Orgonista: dr. Robert

Helder

A Zwollei Magyar Reform¨¢tus Egyh¨¢zk?zs¨¦g istentiszteleteinek a helye: Lutherse Kerk, Koestraat 2-4,

Zwolle, kiv¨¦ve amikor a megh¨ªv¨®ban m¨¢sk¨¦nt van

eml¨ªtve.

Info: jhermanm@, Tel: 038-4233247 ¨C

refistentiszteletzwolleban

Web oldalunk, vagyis a honlap jelzete: https://

zwolleireformatus.nl/ Webmester: T¨¦gl¨¢sy S¨¢ndor

A Harangsz¨® el¨¦rhet?s¨¦ge: .

nl/zwollei-harangszo/

LEGYEN 2020 TOV?BBRA IS A HAZATAL?L?S, AZ ISTENRE ?S A MAGYAR

EGYM?SRA

TAL?L?SNAK AZ ?VE

Rem¨¦lj¨¹k, hogy az esztend?t a nemzeti ?sszetartoz¨¢s

er?s?d¨¦s¨¦¨¦rt im¨¢dkozva fejezhetj¨¹k be: a 2020 dec.

6-iki K¨¢rp¨¢tmedencei Reform¨¢tus Imanap tematik¨¢j¨¢t a K¨¢rp¨¢taljai N?sz?vets¨¦g k¨¦sz¨ªti el?.

Olvas¨®inknak j¨® eg¨¦szs¨¦get, ¨¢ldott megeml¨¦kez¨¦seket

k¨ªv¨¢nunk okt¨®ber 23., okt¨®ber 31. ¨¦s november 1. alkalm¨¢val!

2

Zwollei Harangsz¨® ¨C 2020/10

1956 Angyal, te besz¨¦lj a csod¨¢r¨®l!

Valentina (zongora), Szalai ?va (zongora), Kov¨¢cs Katalin ¨¦s B¨¢lint G¨¢bor (¨¦nek), a Burj¨¢n Orsolya vezette

Amszterdami Magyar K¨®rus, valamint a Hegyi Barnab¨¢s ¨¢ltal vezetett Magyar K¨®rus ¨¦s Zenekar el?ad¨¢s¨¢ban. Hoeks-Gy?rky Zsuzsa szavalta M¨¢rai S¨¢ndornak a

?Mennyb?l az angyal¡± c¨ªm? vers¨¦t.

Urb¨¢n ?kos gondnok testv¨¦r¨¹nk, a Hollandiai Magyar

Sz?vets¨¦g eln?ke, egy pillanatra a kez¨¹nkbe adta az

1956-os magyar menek¨¹ltek z¨¢szl¨®j¨¢t, amelyet Pot¨¢pi

?rp¨¢d J¨¢nos ¨¢llamtitk¨¢rral meghatottan szeml¨¦lt¨¹nk.

Kir¨¢lyi ?r?ks¨¦g

?Mi tudjuk, hogy m¨¢s nem seg¨ªt, csak az id?. Az id?ben

m¨¦g a v¨ªzcs?ppb?l is cseppk? lesz: olyannak kell lenni,

mint a k?, meg kell k?vesedni¡­¡± ¨C id¨¦zi 1957-es napl¨®j¨¢ban M¨¢rai S¨¢ndor nyolcvanh¨¢rom ¨¦ves ¨¦desanyj¨¢nak

a forradalom ut¨¢n neki ¨ªrt level¨¦t.

?Mi, magyarok megtanultuk, mert sokszor ¨¢t¨¦lt¨¹k,

hogy ¨C mint a nemzetiszocialista n¨¦met birodalom ¨¦s a

bolsevik orosz birodalom hal¨¢los szor¨ªt¨¢s¨¢ban ?rl?d?

Magyarorsz¨¢g m¨¢sodik vil¨¢gh¨¢bor¨² alatti utols¨® legitim minisztereln?ke, K¨¢llay Mikl¨®s ¨ªrta ¨C soha nem

kaptunk seg¨ªts¨¦get onnan, ahov¨¢ a sz¨ªv¨¹nk h¨²zott, akiket v¨¢lasztottunk a m¨²ltban ¨¦s a jelenben: a Nyugatt¨®l,

de ha ?Kelet nyugatra szakadt¡± n¨¦p¨¦nek ez a sorsa, ez a

hivat¨¢sa, akkor v¨¢llalnunk kell! S mi v¨¢llaltuk Bocskaival, Bethlennel, Zr¨ªnyivel, R¨¢k¨®czival, majd 1848¨C49ben ¨¦s 1956-ban is.

A magyar forradalom els? ¨¦vfordul¨®j¨¢n Albert Camus

P¨¢rizsb¨®l arra intette a nyugati vil¨¢got: ?A magyar v¨¦r

oly nagy ¨¦rt¨¦ke Eur¨®p¨¢nak ¨¦s a szabads¨¢gnak, hogy

¨®vnunk kell minden cseppj¨¦t.¡± Mi¨¦rt? Mert ?a leg¨¢zolt,

bilincsbe vert Magyarorsz¨¢g t?bbet tett a szabads¨¢g¨¦rt

¨¦s az igazs¨¢g¨¦rt, mint b¨¢rmelyik n¨¦p a vil¨¢gon az elm¨²lt

h¨²sz esztend?ben¡±. A Nobel-d¨ªjas francia ¨ªr¨® szerint a

magyar munk¨¢sok ¨¦s ¨¦rtelmis¨¦giek ?kir¨¢lyi ?r?ks¨¦get¡±

hagytak Eur¨®p¨¢ra: a szabads¨¢got. ¡± Faggyas S¨¢ndor



Ezt a szimbolikus kincset a cserk¨¦szek hozt¨¢k be az

¨¹nneps¨¦g kezdet¨¦n, majd szab¨¢lyosan tisztelegtek ¨¦s

felvont¨¢k a templomban. Ritka ¨¦lm¨¦nyt jelentett, sokan

k?nnyeztek, ak¨¢rcsak a nemzeti im¨¢ds¨¢gunk elhangz¨¢sakor.

A magyar forradalom ¨¦s szabads¨¦gharc hatvanadik

¨¦vfordul¨®j¨¢n Hollandia magyars¨¢ga a magyar- ¨¦s a

holland ¨¢llam k?zjogi m¨¦lt¨®s¨¢gainak r¨¦szv¨¦tel¨¦vel egy

?kum¨¦nikus istentiszteletet k?vet?en eml¨¦kezett 1956

okt¨®ber 23 vil¨¢gt?rt¨¦neti esem¨¦ny¨¦re. Helysz¨ªn: a h¨¢gai

Kloosterkerk ?si temploma.



A rendezv¨¦nyen dr. Kocsis Andr¨¢s, Magyarorsz¨¢g h¨¢gai

nagyk?vete, Bert Koenders holland k¨¹l¨¹gyminiszter,

Pot¨¢pi ?rp¨¢d J¨¢nos nemzetpolitik¨¢¨¦rt felel?s ¨¢llamtitk¨¢r, valamint G¨¢bor Dzsingisz volt holland mez?gazdas¨¢gi ¨¢llamtitk¨¢r, ¡¯56-os menek¨¹lt, a Hollandiai Menek¨¹ltszervezetek eln?ke mondott ¨¹nnepi besz¨¦det. A

nagyszab¨¢s¨² megeml¨¦kez¨¦st a magyar zenei el?ad¨¢sok

tett¨¦k teljess¨¦. V¨¢logatott m?vek sora hangzott el T¨®th

Ennek a z¨¢szl¨®nak a t?rt¨¦net¨¦r?l egy p¨¢r ¨¦vtizeddel ezel?tt dr.T¨¢nczos Ott¨® besz¨¦lt nek¨¹nk egy ouwsterhaulei

magyar istentiszteleten, amikor tisztelet¨¦t tette Henry

Kammer bar¨¢tunk t¨¢rsas¨¢g¨¢ban. Az erekly¨¦vel val¨®j¨¢ban 2011-ben, egyh¨¢zker¨¹leti tan¨¢csosk¨¦nt tal¨¢lkoztam

Rotterdamban, amikor T?k¨¦s L¨¢szl¨® kir¨¢lyh¨¢g¨®mell¨¦ki

p¨¹sp?k, Balkenende ¨¦s Lubbers volt minisztereln?k?k

is jelen voltak a d¨ªszvend¨¦gek sor¨¢ban.

Zwollei Harangsz¨® ¨C 2020/10

3

MAGADRA HAGYTUNK T?GEDET

Mind a mai napig ker¨¹lnek el? jelek, nyomok ¨¦s vallom¨¢sok err?l a 12 napig tart¨®, vil¨¢grenget? forradalomr¨®l ¨¦s

apr¨¢nk¨¦nt be¨¦p¨¹lnek a k?ztudatba. Mert 33, azaz harminch¨¢rom ¨¦vig err?l ny¨ªlv¨¢nosan nem besz¨¦lhett¨¹nk

otthon. Most p¨¦ld¨¢ul ideje van egy spanyol jezsuita papk?lt? vers¨¦nek az ismertet¨¦s¨¦re. Ramon Cu¨¦ Romano

1957-ben kiadott (Sangre de Hungaria: Magyarorsz¨¢g

v¨¦re) verses k?tet¨¦ben tal¨¢lhat¨® a ?Magadra hagytunk

t¨¦gedet¡± c¨ªm? vers.

A rotterdami megeml¨¦kez¨¦sr?l annakidej¨¦n sajt¨®besz¨¢mol¨®t ¨ªrtam a T¨¢nczos Ott¨® k¨¦r¨¦s¨¦re, de valahogyan

elmaradt a publikuss¨¢ t¨¦tele. ?jraolvasva ¨²gy v¨¦lj¨¹k,

hogy ut¨®lag is ¨¦rdemes a k?zl¨¦sre.



T¨¢nczos Ott¨® szemtan¨²ja volt a harct¨¦rr?l sz¨¢rmaz¨®

lob¨®g¨® meg¨¦rkez¨¦s¨¦nek. Juli¨¢nna kir¨¢lyn? 1956 nov.

15-¨¦n egy¨¹tt¨¦rz?en sz¨®lt a menek¨¹lt magyarokhoz a

holland r¨¢di¨®ban, magyarul is k?sz?nt?tte a menek¨¹l?ket: ?Isten hozott Benneteket Hollandi¨¢ba! K¨¦s?bb,

nov.19-¨¦n pedig a Julianahal, az utrechti Jaarbeurs akkori csarnok¨¢ban tal¨¢lkozott az ¨¦rkez? magyar menek¨¹ltekkel. Ekkor t?rt¨¦nt, hogy egy J¨¢nos nev? szabads¨¢gharcos egy fekete gy¨¢szszalagos magyar z¨¢szl¨®val

aj¨¢nd¨¦kozta meg a kir¨¢lyn?t, elmondva, hogy ezt ? a

budapesti csatat¨¦rr?l hozta, ahol az orosz hadsereggel

k¨¹zd?ttek. Ezt a z¨¢szl¨®t ma holland kir¨¢lyi lev¨¦lt¨¢rban

?rzik ¨¦s ?t ¨¦venk¨¦nt tekinthet? meg a szabads¨¢gharcra

val¨® megeml¨¦kez¨¦sen. --- November 4-¨¦n a szovjet tankok lerohant¨¢k az orsz¨¢got, ¨¦s err?l, Drees minisztereln?k t¨¢rsas¨¢g¨¢ban, T¨¹ski Istv¨¢n lelkip¨¢sztor is besz¨¦lt a

holland r¨¢di¨®ban. Nemsok¨¢ra n¨¦gy vagy ?t ezer magyar

menek¨¹lt ¨¦rkezett az orsz¨¢gba.

?

Kicsi h¨²gunk, te dr¨¢ga!

Magadra hagytunk T¨¦gedet.

M¨ªg f¨¦nyes nappal R¨¢d t?rtek gyal¨¢zva,

S Eur¨®pa sz¨ªv¨¦r?l let¨¦ptek r?t kezek.

Kereszt¨²tj¨¢n a m?velt

vil¨¢gnak

Magadra hagytunk T¨¦gedet.

Hogy k?r¨¹l¨¢lltuk f?ldre tiprott tested,

A hull¨® jaj ¨¦s forr¨® v¨¦r felett,

Melynek ¨¢rj¨¢val bepermetezted

Ruh¨¢inkat, - mi csak sz¨®nokoltunk ¨¦s vitatkoztunk,

De senki el?re egy l¨¦p¨¦st se tett,

Csak kezeinket emelt¨¹k az ¨¦gnek,

S magadra hagytunk T¨¦gedet.

Szem¨¹nk l¨¢tt¨¢ra tapostak a s¨¢rba,

Nem t¨¢voli ?serd?k megett,

De Eur¨®pa sz¨ªv¨¦ben, hol dr¨¢ga

M¨²ltunk ?re a F¨®rum ¨¦s a Parthenon meredt

A d¨®mokra, mely visszhangk¨¦nt hordta

A v¨¢dat, amit Dante emelt ¨¦rted,

Hogy b?lcsess¨¦g, jog sz¨¦thullt darabokra

S Beethoven dala kilencszer zokogja:

Az ¨¦let¨¹nk ¨²j barb¨¢r korba t¨¦vedt.

S b¨¢r v¨¢llainkon h¨²sz ¨¦vsz¨¢zad s¨²lya,

El¨¢rultuk m¨²ltunkat ¨¦s ¨²jra

Vak f¨¦lelembe f¨²lt a tett,

S magadra hagytunk T¨¦gedet.

B?v?lten n¨¦zt¨¹k mozdulatlan

Hogy g¨¢zol ¨¢t t?rv¨¦nyen az ellen,

S a sz?rnyetegnek v¨¦gs? pillanatban

Hogy ¨¦tv¨¢gya beteljen

?ldozatk¨¦nt a sz?rny? lakom¨¢ra

Kis h¨²gunkat dobtuk oda s holnap

?j ¨¢ldozatra vajon kit sorolnak?

B?n?d csak az volt, hogy a szabads¨¢got

K¨ªv¨¢ntad, mint a k¨¦k magas

Zwollei Harangsz¨® ¨C 2020/10

4

B¨¹szke kir¨¢lya a sas.

?s annyi volt h?s fiadnak v¨¦tke,

Hogy hitves¨¹ket ¨²gy h¨ªvt¨¢k ¡°eny¨¦m¡±,

Hogy anyjukat is ¨²gy h¨ªvt¨¢k ¡°eny¨¦m¡±,

Hogy l¨¢nyukat is ¨²gy akart¨¢k h¨ªvni,

S a f?ldbe, melybe b¨²z¨¢t s v¨¦rt vetettek,

¡°eny¨¦m¡±-nek h¨ªvt¨¢k a haz¨¢t, t?rt¨¦nelmet.

?h Isten mondd h¨¢t v¨¦tek ez?

Ez¨¦rt tiportak le, s mi szabadok

Magadra hagytunk T¨¦gedet!

Kicsiny h¨²gunk, te dr¨¢ga Magyarorsz¨¢g!

A lelk¨¹nk m¨¦lye ¨¦s a v¨¢rosok

Jazz-hangos ¨¦je, karik¨¢s-szem? hajnalok

A v¨¢dat hordj¨¢k,

Hogy letiportak s friss v¨¦red ki¨¢lt

A szabad ember folttalan ruh¨¢j¨¢n

A munk¨¢sok olajos ?lt?ny¨¦n

S a vas¨¢rnapi vasalt nadr¨¢gokon¡­

Nincs, ki lemossa v¨¦redet,

Mit v¨¢d-piros ajakkal ¨¦getett

A homlokunkra h¨²szezer halott:

- ¡°Vil¨¢g porondj¨¢n f¨¦nyes nappalon

Megint magunkra hagytatok!¡± ?s ¨¹ld?zni fog majd e b?nnek ¨¢rnya:

A b¨¦ke szav¨¢t elfojtja a jaj,

A szabads¨¢g ¨²j ¨¢rul¨¢st takar.

S ha ajkunk olykor igazs¨¢got hirdet

Saj¨¢t v¨¦tk¨¹nkkel hazudtol meg minket,

Mert lelk¨¹k m¨¦ly¨¦n ¨¦rzik m¨¢r a n¨¦pek,

Hogy b?neiknek s¨²lyos agyagl¨¢ba

Megindult ¨¦s s¨¢r tapad nyom¨¢ba

?s ¨¢rul¨¢suk, ¨¢rul¨¢sba hal,

?s nincs nagy nemzet, addig m¨ªg e b¨¦lyeg

Rajtunk ¨¦g, - ¨¦s homlokunk az ¨¦gnek

Nem t¨¢rhatjuk, hisz l¨¢ncban a magyar.

Mert Eur¨®pa sz¨ªv¨¦ben el?tt¨¹nk

F¨¦nyes nappalon megt?rt¨¦nhetett,

Hogy meggyal¨¢ztak sz¨¦p kicsi h¨²gunk,

S mi magadra hagytunk T¨¦gedet.

Ford¨ªtotta Tollas Tibor

A magyar forradalmi z¨¢szl¨®hoz kapcsol¨®d¨® 1956-ra

eml¨¦kez? ?ssze¨¢l¨ªt¨¢sunkat egy ismeretlen fotogr¨¢fus

felv¨¦tel¨¦vel z¨¢rjuk. Vlaardingen v¨¢ros¨¢ban 1956 november¨¦ben a szomor¨² magyar h¨ªrek hallatt¨¢ra a Grote

Kerk torny¨¢ban f¨¦l¨¢rcbocra eresztett¨¦k a holland z¨¢szl¨®t....

Rotterdamban 1956-r¨®l eml¨¦keztek

T?k¨¦s L¨¢szl¨® p¨¹sp?k, az Eur¨®pai Parlament aleln?ke

besz¨¦det mondott az ¨¹nneps¨¦gen.

Dr.Herm¨¢n M. J¨¢nos

A Hollandiai Magyar Sz?vets¨¦g megh¨ªv¨¢s¨¢ra ¨¦rkezett

Rotterdamba T?k¨¦s L¨¢szl¨® p¨¹sp?k, az E.P. aleln?ke,

akinek r¨¦szv¨¦tel¨¦vel n¨¦pes gy¨¹lekezet keret¨¦ben tartottak ?kum¨¦nikus istentiszteletet. A hollandiai magyarok 2011 okt¨®ber 23-¨¢n az impoz¨¢ns rotterdami

Groothandelsgebouw nyolcadik emelet¨¦nek nagyterm¨¦ben Must¨® P¨¦ter r¨®mai katholikus ¨¦s T¨¹ski M¨¢rta

reform¨¢tus lelk¨¦szek igehirdet¨¦s¨¦t hallgatt¨¢k meg, ezt

k?vet?en sz¨¢mosan ¨¦ltek a szent jegyekkel. (A liturgia m?v¨¦szi sz¨ªnvonal¨¢t zongoraj¨¢t¨¦k¨¢val T¨®th Valentina biztos¨ªtotta, akit tizenhat ¨¦ves kora ellen¨¦re m¨¢r

ismert tehets¨¦gk¨¦nt tartanak sz¨¢mon az orsz¨¢gban.)

A d¨¦lut¨¢ni megeml¨¦kez¨¦sre t?bb mint h¨¢romsz¨¢zan ¨¦rkeztek, ¨¦s a holland, majd a magyar himnusz

el¨¦nekl¨¦se ut¨¢n dr. T¨¢nczos Ott¨®, a H.M.Sz. eln?ke

k?sz?nt?tte az egybegy¨¹lteket.

Zwollei Harangsz¨® ¨C 2020/10

5

Kiemelten ¨¹dv?z?lte a d¨ªszvend¨¦geket, T?k¨¦s L¨¢szl¨®t,

az E.P. aleln?k¨¦t, a k¨¦t volt hollandiai korm¨¢nyf?t,

Jan Pieter Balkenende ¨¦s Ruud Lubbers professzorokat, dr. S¨¹meghy Gyul¨¢t,

Magyarorsz¨¢g hollandiai nagyk?vet¨¦t, gr¨®f Festetics

D¨¦nes tiszteletbeli konzult, a hollandiai Johannita

Lovagrend coadjutor¨¢t, De Savornin Lohman urat,

valamint a poltikai ¨¦let ¨¦s az egyh¨¢zak k¨¦pvisel?it.

A meghat¨®dott jelenl¨¦v?k fel¨¢llva fogadt¨¢k annak az

1956-os z¨¢szl¨®nak a m¨¦lt¨®s¨¢gteljes behozatal¨¢t, amelyet az 1956-os menek¨¹ltek aannakidej¨¦n Juli¨¢nna

kir¨¢lyn?nek aj¨¢nd¨¦koztak, ¨¦s amelyet a mai napig a

h¨¢gai kir¨¢lyi lev¨¦lt¨¢rban ?riznek. A cserk¨¦szek, a magyar gyermekek ¨¦s a magyars¨¢ghoz csal¨¢dilag vagy

bar¨¢tilag k?t?d? holland ifjak z¨¢szl¨®v¨ªv? csapat¨¢nak

a l¨¢tv¨¢nya azt jelezte, hogy ?k lesznek az ?r?k?sei, a

j?vend?beli k¨¦pvisel?i mindannak, amit az a harcb¨®l

kimentett magyar z¨¢szl¨® szimboliz¨¢l.

Hollandia 1956 november¨¦t?l ?t ezer magyar

menk¨¹ltet fogadott be, illetve m¨¦g ezreknek biztos¨ªtotta a tov¨¢bbjut¨¢st egy harmadik orsz¨¢gba, miut¨¢n

az orosz seregek v¨¦rbefojtott¨¢k a magyar szabads¨¢gharcot. Hollandia lak¨®sai azonnal felismert¨¦k, hogy

a kommunizmus hazugs¨¢g-tenger¨¦nek g¨¢tjain a

magyarok vit¨¦zi m¨®don v¨¢gtak r¨¦st, ak¨¢rcsak annakidej¨¦n a saj¨¢t ?seik. K¨¹zdelm¨¹k vil¨¢gviszonylatban

igazolta, hogy semmilyen er?szak nem ¨¢llhat ¨²tj¨¢ban

a rab nemzetek szabads¨¢gv¨¢gy¨¢nak.

Jellemz?, hogy 1956-ban a t¨¹ntet? holland polg¨¢rok tiltakoz¨¢sa nyom¨¢n az amszterdami Sztalin utca

nev¨¦t nyomban Szabads¨¢g sug¨¢r¨²tra v¨¢ltoztatt¨¢k ¨¦s

orsz¨¢gosan megk¨¦rd?jelezt¨¦k a baloldali p¨¢rtok tev¨¦kenys¨¦g¨¦nek a v¨¦lt haszn¨¢t.

A magyarok ir¨¢nti t?rt¨¦nelmi fogantat¨¢s¨² szimp¨¢tia

elevenen ¨¦lt a holland n¨¦p eml¨¦kezet¨¦ben. A h¨¢rom

ezres l¨¦tsz¨¢mot is meghalad¨® di¨¢kperegrinatio, a

26 magyar reform¨¢tus g¨¢lyarab lelk¨¦szt kiszabadit¨®

Michiel de Ruyter tengernagy 1676-os h?si tette,

valamint a holland egyh¨¢zak harminc ezer magyar

gyermeket t¨¢pl¨¢l¨® ¨¦s felkarol¨® akci¨®ja ma is besz¨¦dt¨¦ma. A saj¨¢tos, egyh¨¢zi t?r?l fakad¨® holland emp¨¢tia is hozz¨¢j¨¢rult ahhoz, hogy az 1956-os magyar

menek¨¹lteket kereszty¨¦ni szeretettel ¨¦s j¨®indulattal

fogadt¨¢k be. Err?l tan¨²skodtak a teremben jelenl¨¦v?

testv¨¦reink is, akik Hollandia integr¨¢lt ¨¦s megbecs¨¹lt

¨¢llampolg¨¢rai k?z¨¦ tartoznak.

A hangszeres zen¨¦vel, n¨¦pdalok ¨¦nekl¨¦s¨¦vel, magyar

n¨¦pi t¨¢ncokkal beosztott d¨¦lut¨¢ni

¨¹nneps¨¦g keret¨¦ben az 1956-ban sz¨¹letett

Balkenende volt korm¨¢nyf? hollandul elhangzott besz¨¦d¨¦b?l kiemelj¨¹k a magyarok ir¨¢nti elismer¨¦s¨¦t, hiszen a sz¨¹leit?l sokat hallott a megsz¨¢llt keleteur¨®pai

orsz¨¢gok n¨¦peir?l, f?leg a magyarok k¨¹zdelm¨¦r?l.

A CDA tudom¨¢nyos politikai int¨¦zet¨¦nek

igazgat¨®jak¨¢nt 1990-t?l kezdve sz¨¢mos alkalommal

j¨¢rt Magyarorsz¨¢gon, sz¨¢m¨¢ra a holland Kuyper

?brah¨¢m, az indiai Gandhi ¨¦s az amerikai Martin

Luther King ¨¦letm?ve p¨¦lda¨¦rt¨¦k?, a hallgat¨®s¨¢got

pedig arra b¨¢tor¨ªtotta, hogy nem szabad lemondani

a kereszty¨¦n ¨¦rt¨¦kelv?s¨¦g alkalmaz¨¢s¨¢r¨®l. A mai nap

is ?r?mmel k?sz?nti az Eur¨®pai Parlament prominens k¨¦pvisel?j¨¦t, aleln?k¨¦t, T?k¨¦s L¨¢szl¨®t, akinek

a t?rt¨¦nete besz¨¦desen t¨¹kr?zi azokat az ¨¦rt¨¦keket,

amelyek¨¦rt ?t Hollandi¨¢ban a Geuzen Penning kit¨¹ntet¨¦s¨¦vel jutalmazt¨¢k h¨²sz ¨¦vvel ezel?tt. Ezzel a

d¨ªjaz¨¢ssal azokat az ellen¨¢ll¨®kat tisztelik meg, akik a

szabads¨¢g¨¦rt ¨¦s az igazs¨¢goss¨¢g¨¦rt k¨¹zdenek ¨¦s akik

ezen ¨¦rt¨¦keket ¨¢llhatatosan k¨¦pviselik egy rem¨¦nytelennek tartott helyzetben ¨¦s korszakban.

Balkenende minisztereln?knek a budapesti K¨¢roli

G¨¢sp¨¢r Egyetem a kereszty¨¦n ¨¦rt¨¦krend k¨¦pviselet¨¦¨¦rt adom¨¢nyozta a diszdoktori c¨ªmet. Elmondta,

hogy amikor Magyarorsz¨¢g az EU tagja lett, ez n¨¦ki

k¨¹l?n?s el¨¦gt¨¦telt jelentett.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download