A tömegkommunikáció



4. tétel: A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

I.) A tömegkommunikáció

1.) Definíciója: a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével

2.) Jellemzői: - a feladó a befogadók halmazához küldi az üzeneteket

- a feladó nem mindig konkrét személy

- feladó és befogadó között nincs közvetlen kapcsolat, távol vannak egymástól térben és esetleg időben is. (A rádió és a tv ezt a távolságot megszünteti.)

- a kommunikációs szerepek nem cserélődnek fel, legfeljebb időeltolódással

- lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom, félretehetem)

3.) Funkciói: tájékoztatás, vita, eszmecsere, szocializáció, kultúra közvetítése, oktatás, szórakoztatás

4.) Eszközei: Mindazok a technikai berendezések, amelyek a kommunikátor által termelt híreket meghatározott körben terjesztik. Pl. sajtó, rádió, film, hanglemez, számítógép, könyv. A tömegkommunikációs eszközök megteremtették a közvéleményt, és legfontosabb irányítóivá váltak.

a) Sajtó: - az egyik legfontosabb politikai propaganda eszköz

- az első kommunikációs eszköz

- az időszaki sajtó jellemzői: időszerűség = aktualitás

időszakosság = periodicitás

nyilvánosság = publicitás

- újság jellemzői: adott közösség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum; rendszeresen naponta, hetente kiadott periodika; híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz; nyomtatott médium.

- sajtótermékek csoportosításának szempontjai: megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap)

terjesztés helye (országos, határon túli, intézményi) tartalom (politikai, közéleti, vegyes)

célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés)

nyelv (egy vagy többnyelvű)

b) Rádió és televízió: - adók csoportosításának szempontjai:

- Terjesztés köre szerint: - világméretű (pl. BBC, CNN)

- országos (pl. M1, MR1)

- határon túli (pl. Duna TV)

- regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Budapest rádio, BpTv)

- Fenntartó szerint: - közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1)

- kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, TV2, Danubius)

- társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Civil rádió, Tilos rádió)

- Műsorok témakörei szerint: - egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTv), zenei adók (VIVA)

- többprofilú adók: több témakör pl. M1

c) Internet: olyan adatbázis, ahonnan rengeteg információhoz juthatunk, ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez, a fórumok lehetővé teszik a reagálást, visszacsatolást az információkra

5.) Műfajai:

-sajtóműfajok: tájékoztató (hír, információ, közlemény); véleményközlő (cikk, kommentár, kritika)

-rádiós műfajok: írott anyagot előadó (hír, jegyzet, levél); hangos anyagok (interjú, tudósítás, riport)

-televíziós műfajok: élőadás (stúdióbeszélgetés, sportközvetítés, híradó); előre rögzített úgynevezett konzervműsor (dokumentumműsor, film, zene)

6.) Története:

- az első ipari forradalmat követően a dolgozóknak relatíve megnőtt a szabad ideje, a könyvnyomtatás feltalálása, és elterjedése nyomán jelentősen emelkedett az írni-olvasni tudók száma, s ennek következtében az általános műveltségi színvonal. Az emberek többet kezdtek gondolkozni olyasmiről is, ami túllépte közvetlen - elsősorban a munkavégzéssel kapcsolatos - tapasztalataik körét

- műszaki alapja: a nyomdaipar fejlődése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása

- száz éven át a sajtó, a mind nagyobb példányszámban megjelenő országos és világlapok - a maguk jóval szűkebb körében a helyi lapok - jelentették a tömegkommunikációt

- a XX. sz. első évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs rendszere. Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése. 1. tv-adás 1927 New York. Magyarországon a kísérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött.

II. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre

1.) A könyvnyomtatás/ sajtó:

+ könyvnyomtatással változás következett be: Guttenberg-galaxis = a korábbi kommunikáció új eszközökkel egészül ki: beszélt nyelv + írott nyelv

+ az írásnak a nyelvre egységesítő hatása volt, és a helyesíráshoz való igazodás is ezt segítette

+ a szövegszerkesztésre az összetettség, tömörség, bonyolultság lett jellemző

o a korábbi érzékletes kifejezések helyett megszaporodtak azok a szavak, amelyeknek csak fogalmi jelentése van = elvont értelmű szavak terjedése

- a beszélt nyelv lazább lesz (lehet), megengedi a lazább szövegszerkesztést

2.) A rádió és a televízió:

+ megjelenésük hozzájárult a nyelv egységesítéséhez → a könyvnyomtatás megjelenésével a kiejtésben még megmaradt a regionális tájnyelv, a rádióval egyfajta kiejtési normát közölhetünk → a kiejtés is egységesül

- a mai generáció nemcsak az információit, hanem nyelvi magatartásmintáit is a médiából szerzi:

- névadási szokások a dél-amerikai vagy egyéb szappanoperákból (pl. Dzsenifer, Húlió, stb.)

- köszönési formulák (pl. csácsumicsá)

- igénytelen/durva szókincsréteg eufemizálása, normalizálása (pl. vazeg)

- a tömegszórakoztató műfajokban megjelenő beszédmód, kérdés-feleletek, lecsupaszított közlések, magyartalan fordítások, stílustalanságok, általában a mindennel kapcsolatban kötelezően humorizáló társalgás mintaként hat a nyelvhasználatra, a kommunikációs kultúrára

- a műsorok készítőinek felelőssége megnőtt, pl. Bacsó Péter kultfilmje, a Tanu kapcsán egy egész nemzedék helytelenül, rövid u-val kezdte írni a tanú szót, mert az a főcímben helytelenül szerepelt

3.) Az internet és egyéb telekommunikációs eszközök

- a nyelvi egységgel szemben hat, épp napjainkban egy egészen új „nyelv” születik az interneten

- az internetoldalak címét ékezet nélküli betűkkel kell megadni (Régebben ez rendkívül furcsa volt a magyarok számára, mára azonban általánosan elfogadottá vált.)

- olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek mellőznek mindenféle helyesírási szabályt. Ez a helytelen írásmód nagymértékben rontja nyelvünk minőségét = a fiatalok számára teljesen természetes ez a fajta igénytelen megnyilvánulás

- az élőbeszédhez visszatérő írásbeli kommunikációs formával találkozunk: az új eszközökön sokszor úgy írunk, mintha beszélnénk (levélbeszéd, internetes csevegés), a távirati tömörségű SMS pedig sok élőszóbeli megnyilvánulásunkban visszaköszön, ezáltal az élőbeszédben elfogadható lazább szerkesztésmód „trendivé” vált az írott szövegekben

- idegen eredetű (elsősorban angol) kifejezések túlburjánzása a magyar nyelvben (pl. lájkol)

III. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra

+ az írott nyelv meghatározta a gondolkodást is → elvontabbá tette

+ demokráciát erősíti: ismerni kell bizonyos információkat

+ hősöket, eszményeket, életcélokat teremt - gyakran valamilyen politikai vagy gazdasági célt szolgálva

+/- meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól

+/- életvezetési mintákat közvetít

- a mai tömegkommunikáció negatívan befolyásolja az emberek minőségigényét

- elmélyült gondolkodásra nem ad esélyt, mert mindig újabb érdeklődést kelt fel, így sekélyessé tesz, elszoktat a kitartó figyelemtől

- ma már nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint a család, az iskola

- a média osztja be napirendünket

- öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indít, fogyasztásra, túlfogyasztásra ösztönöz

- a legkifinomultabb módszerekkel összemos valóságot és álomvilágot, lényegest és lényegtelent, tényt és véleményt, valódi információt és szórakoztatást

- manipulál, az információval vissza is lehet élni („Mussolini nem tudta volna úgy torkon ragadni az olasz népet, ha nem lett volna kezében a rádió”) = az első totális diktatúrák kommunikációja összekapcsolódott a rádióval

- médiakutatók már régen kimondták a kereskedelmi médiára vonatkozó alaptörvényszerűséget: „A médiában a rossz kiszorítja a jót, az értéktelen az értékest.”

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download

To fulfill the demand for quickly locating and searching documents.

It is intelligent file search solution for home and business.

Literature Lottery

Related searches