Shvoy Lajos székesfehérvári püspök amerikai útja, 1937. Válogatott ...

[Pages:5]Shvoy Lajos sz?kesfeh?rv?ri p?sp?k amerikai ?tja, 1937. V?logatott forr?sok. Szerk.: M?zessy Gergely ? N?dasi Rich?rd. Sz?kesfeh?rv?r, Sz?kesfeh?rv?ri P?sp?ki ?s Sz?kesk?ptalani Lev?lt?r, 2013. (Forr?sok a sz?kesfeh?rv?ri egyh?zmegye t?rt?net?bl, IV.) DVD.

E kiadv?ny megjelen?s?nek ?v?ben m?r aligha sz?m?t kiv?telesnek, hogy egy jelents t?rt?neti forr?spublik?ci? nem ,,pap?ron", hanem elektronikus adathordoz?n l?t napvil?got. Ez?ttal is el lehet t?prengeni azon, hogy a k?nnyebb kezelhets?g, a keres?s idtartam?t pillanatokra szk?t, illetve az elt?r inform?ci?hordoz?kat egyar?nt publik?lni k?pes elektronikus megjelen?t?s mikor szor?tja ki a nyomtatott k?nyveket a t?rt?neti dokumentumkiad?sok vil?g?b?l (is), erre azonban nem t?rn?nk ki ez?ttal r?szletesen. M?r csak az?rt sem, mert napjainkban megszokottnak kell mins?ten?nk ezt a kiadv?nyt?pust, hiszen egyre nagyobb sz?mban jelennek meg nem puszt?n gigantikus adatt?rak, k?zik?nyv- ?s monogr?fia-sorozatok, reprint lexikonok elektronikus ?jrakiad?sai, hanem olyan publik?ci?k is, amelyeket eleve CD-re vagy DVD-re sz?ntak az alkot?ik. A k?pek, reprintek, filmfelv?telek egy?ttes elektronikus k?zz?t?tel?nek m?dszertana m?g csak gyermekcipben j?r, de alighanem a k?zelj?vben ennek a ,,mfajnak" is kialakul olyan irodalma, mint p?r ?vtizeddel ezeltt a kiz?r?lag nyomtatott k?tetekben val? forr?skiad?snak.

A Shvoy Lajos sz?kesfeh?rv?ri p?sp?k 1937-es amerikai ?tj?t dokument?l? kiadv?ny mindenk?pp e t?pus szerencs?s k?zzel, j?l szerkesztett k?pviseli k?z? sorolhat?. A CD-, illetve DVD-ROM-on megjelen publik?ci?kn?l kiemelten fontos k?vetelm?ny az ?ttekinthets?g, vagyis hogy a technikai lehets?gek t?rh?z?t megnyit? forma ne menjen a tartalom rov?s?ra. Az alapvet c?l ugyanis nem puszt?n az olvas?t m?ltid?z?sre k?sztet sz?rakoztat?s, hanem a forr?sok filol?giailag alapos, ?rtelmez k?zz?t?tele, a forr?sok keletkez?s?t ?s kritik?j?t tartalmaz? k?s?rtanulm?ny stb. megfelel sz?nvonal? megjelen?t?se.

A nyit?oldalon az olvas? figyelm?t szerencs?sen a t?m?ra ir?ny?t? Film tekinthet meg, amely nemcsak a p?sp?k pasztor?ci?s ?tj?nak dokument?l?sa, hanem a korabeli amerikai h?tk?znapokat meg?r?k?t, dokumentat?v alkot?s. A n?zt alapos inform?ci?kkal l?tja el az 1930-as ?vek v?g?nek amerikai utcak?p?rl, az ?lt?zetekrl, a tipikus ?s kev?sb? tipikus t?rsadalmi r?tegek k?pviselirl. T?rt?n?sz szemmel n?zve nemcsak ?rdekes, hanem kifejezetten a kort sokoldal?an megid?z alkot?s is, k?sz?nheten annak, hogy Shvoy p?sp?k egyik amerikai ?tit?rsa, Szab? J?nos pl?b?nos lelkes amatr filmes volt, a p?sp?ki hagyat?kban pedig viszonylag j? mins?gben r?nk maradt a mve. (A kiadv?nyban term?szetesen digit?lisan fel?j?tott, feliratozott v?ltozat?t tekintheti meg az ?rdekld.)

A kiadv?ny k?vetkez men?pontja az Amerikai levelek c?met viseli. Kattint?s ut?n elsk?nt Shvoy Lajos ilyen c?mmel kiadott gyjtem?nyes k?tet?nek facsimile kiad?s?t t?lthetj?k le. A p?sp?k ugyanis ?tj?r?l rend-

98

Egyh?zt?rt?neti Szemle XIV/3 (2013)

szeresen inform?lta itthon maradt h?veit, r?szletes besz?mol?kat k?ld?tt a tapasztalatair?l, benyom?sair?l, az amerikai magyars?g (k?l?n?sen az ottani katolikusok) ?lettapasztalatair?l. E ponton ?rdemes felid?zni ennek a k?l?n?sen izgalmas p?sp?ki vizitnek a kiv?lt? okait, melyeket a k?nyve elszav?ban Shvoy is kifejt. A sz?kesfeh?rv?ri p?sp?k t?lt?tte be az orsz?ghat?rokon t?l ?l magyar katolikusok lelki gondoz?s?t, az anyaorsz?ggal val? kapcsolattart?s?t 1861 ?ta koordin?l? hitbuzgalmi egyes?let, a Szent L?szl? T?rsulat eln?ki tiszts?g?t. Nem v?letlen?l t k?rte fel a magyar p?sp?ki kar, hogy l?togassa meg az amerikai magyar katolikusok k?z?ss?geit az 1938. ?v nagy esem?nyeire (Szent Istv?n ?v, a Budapesten tartand? XXXIV. Eucharisztikus Vil?gkongresszus) val? tekintettel. A m?rcius v?g?tl augusztus elej?ig tart?, b n?gy h?napos Shvoy-utaz?s m?g a 20. sz?zad egyh?zt?rt?n?szei eltt is viszonylag kev?ss? ismert ? pedig val?ban t?bb szempontb?l is izgalmas ? a szakmai, illetve az ?rdekld nagyk?z?ns?g sz?m?ra egyar?nt. M?r a vizit t?nye is az, a r?szletesen dokument?lt utaz?s tanulm?nyoz?sa pedig lapr?l lapra ers?ti az olvas?t ebben a meggyzd?s?ben. Gondoljunk csak bele: 1937 tavasz?n?nyar?n az ert sug?rz? n?ci N?metorsz?g domin?lta Eur?p?t, b?r m?g legfeljebb csak viharfelhk voltak ?rz?kelhetk az ?reg kontinens lak?i sz?m?ra. Shvoy p?sp?k ?s az amerikai magyarok tal?lkoz?sa k?t k?l?n ,,vil?g" randev?j?nak sz?m?tott, hiszen az ?j haz?ban otthonra lel kiv?ndorl?k (nem f?ggetlen?l persze a kiv?ndorl?s idej?tl ?s motiv?ci?j?t?l) t?bbnyire m?s ?letszeml?letet, t?rsadalomfelfog?st k?pviseltek ? ugyanakkor e tal?lkoz?sokat a nemzeti k?z?ss?ghez ?s a katolikus egyh?zhoz val? egy?ttes tartoz?s motiv?lta. Kimondva?kimondatlanul Magyarorsz?g k?pviselje utazott az Egyes?lt ?llamokba, vagyis egy kis, ?ppen jobbra tol?d? k?z?p-eur?pai autoriter rezsimbl a kor nyugati demokr?ci?j?t megtestes?t nagyhatalom v?rosaiba (Amellyel n?h?ny ?v m?lva Magyarorsz?g ellens?ges katonai sz?vets?gben tal?lta mag?t.). Maga Shvoy is ?gy tekintett ?tj?ra, mint az egyh?zipasztor?ci?s c?lok mellett val?di diplom?ciai k?ldet?sre, ahogy a k?tet elszav?ban ?rja: ,,A megb?zat?s elfogad?s?ra ?s lelkes teljes?t?s?re sarkallt a rendk?v?li nemzeti szempont is. A megcsonk?tott ?s megal?zott magyar nemzet k?pviselet?ben a 900 ?ves Szt. Istv?n-jubileum elest?j?n k?vets?gben j?rni az ?jvil?gban, a vil?g leggazdagabb n?p?n?l sz?t emelni dr?ga magyar haz?nk ?s igazunk ?rdek?ben [...] eg?szen kiv?teles ?s megtisztel megb?zat?s volt, amelyre magyar sz?v?nk eg?sz hs?g?vel ?s lelkes szeretet?vel v?llalkoztunk." Persze nem szabad elfeledkezni arr?l, hogy a legfontosabb motiv?ci? m?gis az amerikai katolikus magyarokkal val? kapcsolatfelv?tel, buzd?t?suk az eucharisztikus vil?gkongresszuson (a magyar katolicizmus kiterjedt volt?nak demonstr?l?s?ban) val? r?szv?telre, tov?bb? az itthoniak anyagi t?mogat?s?ra. B?r ez ut?bbi t?m?t a kort?rs egyh?ziak t?bbnyire szem?rmesen kezelik, a magyarorsz?gi katolikus egyh?zi vezetk gyakran pr?b?ltak az ,,amerik?s" hittestv?reiktl anyagi t?mogat?st szerezni, ahogy ezt egy?bk?nt Bangha B?la 1920-as ?vekbeli ?jvil?gi ?tjai is bizony?tj?k.

Az Amerikai levelek mfaj?t illeten maga Shvoy szabadkozik: ,,nem ?tle?r?s, nem is napl? ez a lev?lsorozat" ? ?rja, ?s ?gy v?li, m?g Amerika

Recenzi?k

99

ismertet?s?t is hi?ba keresn? benne olvas?ja (B?r ut?bbi szerzi t?lz?s, nagyon gyakran ragadt?k meg a lev?l?r? p?sp?k figyelm?t az amerikai ?let k?v?l?ll? sz?m?ra fontos ?s feltn jellegzetess?gei, ak?r apr?s?gai.). Felesleges szabadkoz?snak tnnek Shvoy azon szavai is, amikor mve kisebb irodalmi ?rt?k?rl besz?l, st?lus?nak fogyat?koss?gait pedig azzal magyar?zza, hogy feljegyz?seit egy fesz?tett ?tem, f?radts?gos utaz?s r?vid sz?neteiben vetette pap?rra. A k?nyvet elolvasva mindez teljesen alaptalannak tnik. A p?sp?k rendk?v?l sz?nes, k?zvetlen st?lusban ?rta meg besz?mol?it, a r?szletekre is figyelt, szem?lyes hangv?tele, a vele t?rt?ntek apr?l?kos meg?r?k?t?se pedig arra utal, hogy val?ban nemcsak t?j?koztatni, hanem mintegy ,,mag?val vinni", vagyis az ?ti ?lm?nyekben is r?szes?teni akarta a sz?kesfeh?rv?ri egyh?zmegye h?veit. A 33 db terjedelmes lev?l szinte minden mondat?n ?rezni, hogy ,,haza" besz?l, lelkesen ?s nagy terjedelemben sz?mol be p?ld?ul az amerikai magyar katolikusok hitbuzg?s?g?r?l, az eleven ?s tartalmas egyh?zk?zs?gi hit?letrl, a hazaszeretet l?pten-nyomon tapasztalt megnyilv?nul?sair?l. Amerik?val kapcsolatosan gyakran igyekszik visszaigazolni itthoni sztereot?pi?kat, p?ld?ul a p?nz (a ,,biznic") meghat?roz? szerep?rl, a gazdas?gi szabads?g elnyeirl ?s korl?tair?l stb. Shvoy erteljesen k?pviselte a Horthy-kor meghat?roz? ,,kereszt?nynemzeti" ideol?gi?j?t, p?ld?ul az amerikai politikai p?rtok, szakszervezetek stb. mins?t?sekor, a kommunist?kt?l val? f?lelem megsz?laltat?sakor, vagy amikor arr?l ?r, hogy az amerikai sajt? is a ,,nemzetk?zi zsid?s?g kez?ben van" stb. A levelekhez imm?r itthon fz?tt Epil?gus?ban a t?bb sz?zezres magyar kiv?ndorl?st az 1918 eltti ,,liber?lis magyar politika nemt?rd?ms?g?vel", ,,vaks?g?val" magyar?zta, tov?bb? azzal, hogy t?megeket fosztott ki vagyon?b?l a ,,szabadj?ra engedett zsid? moh?s?g ?s lelkiismeretlens?g". De ilyen elfogults?gok mellett Shvoy ?les szemmel vette ?szre az amerikaiak szabads?g-szeretet?t, felszabadult, k?nnyed ?s alapveten optimista ?letszeml?let?t, az amerikai oktat?si rendszer ? Magyarorsz?g?t messze fel?lm?l? ? eredm?nyess?g?t, a v?ls?gb?l sikeresen kil?balt gazdas?g teljes?tm?nyeit stb. A lev?lf?z?r az utaz?s egyenletes ?s egys?ges dokument?l?sa, igazi kuri?zum-gyjtem?ny, sok szempontb?l tanuls?gos kordokumentum.

Ugyanebben a men?pontban tal?ljuk m?g az Amerikai levelek eredeti c?mlapk?p?t (egy ?rdekes, b?r kiss? amatr kr?tarajzot), valamint azt az ?ri?si f?nyk?panyagot, mely ugyan megjelent a k?tet egykor? kiad?s?ban, azonban igen gyenge mins?gben. Szerencs?re a Shvoy-hagyat?k ezekbl is megrizte az eredetieket, amelyeket a gondos szerkeszt?snek k?sz?nheten ?les mins?gben, alapos k?s?r inform?ci?k mellett ?lvezhet?nk. A k?pgyjtem?ny is igazi ,,csemege" a kor ir?nt ?rdekldknek, hiszen nemcsak Shvoy ?tj?nak alapos dokument?ci?j?t kapjuk, hanem amerikai v?rosk?peket, m?g ott is vadonat?jnak sz?m?t? utc?k, k?z?p?letek, aut?p?ly?k, stadionok, templomok ?s lak??p?letek meg?r?k?t?s?t, magyar k?z?ss?gek csoportk?peit, sz?mos portr?t ?s esem?nyfot?t. Megtekinthetk ,,lapozgat?ssal" ?s diavet?t?s-m?dban is, egy-egy kattint?ssal a k?pal??r?sok leg?rd?thetk, a fot?k nagy?that?k. M?g mai szemmel n?zve is lenyg?zek a metropoliszok felhkarcol?i, a kik?tk, aut?utak, k?pzelhetj?k az 1930-as

100

Egyh?zt?rt?neti Szemle XIV/3 (2013)

?vek magyar olvas?inak n?zpontj?hoz k?pest mindez milyen ?lm?nyt jelentett.

A szerkesztk tov?bb? (indokl?suk szerint a ,,k?sbbi filol?giai kutat?sok elseg?t?s?re") facsimil?ben k?z?lt?k az ?j Feh?rv?r c. egyh?zmegyei ?js?g azon lapsz?mait, melyekben eredetileg a Shvoy-levelek (nem teljes k?ren) napvil?got l?ttak. K?ts?gtelen?l lehetnek ?rdekess?gei a levelek k?tf?le k?zl?s?bl fakad? ?sszehasonl?t?snak vagy az ?js?g egy?b, a Shvoy?r?sokkal azonos oldalakon k?z?lt cikkei olvas?s?nak, m?gsem ?rezz?k ezt a megold?st teljesen szerencs?snek. A DVD-kiad?skor cs?b?t?bb facsimilek?zl?s am?gy is ?hatatlanul az ,,?zl?sek ?s pofonok" vil?g?ba tartozik, e sorok ?r?ja jobbnak l?tta volna legal?bb az egyik ? k?ts?gtelen?l az ,,eredetis?get" sugall?, korfest hat?s? ? szkennel?s helyett a sz?veg ?t?r?s?t olvasni. Ez ut?bbi megold?s ugyanis lehetv? tette volna a dokumentum folyamatos ?rtelmez jegyzetekkel val? ell?t?s?t, a mai k?zpontoz?si szab?lyokhoz alkalmazkod? sz?vegk?zl?s pedig a modern olvas? sz?m?ra az ?rtelmez?st. Persze a facsimile alkalmaz?sa ? ebben a j?l olvashat? form?ban ? abszol?t hely?nval? elj?r?s, legfeljebb a majdani m?dszertani vit?knak kell abban ?ll?st foglalni, melyiket prefer?ljuk.

Visszat?rve a f men?sorhoz, a Tov?bbi forr?sok pont alatt vegyes profil? ?s tematik?j? gyjtem?nyt tal?l az olvas?. P?ld?ul egy ?jabb terjedelmes fot?gyjtem?nyt, szint?n Shvoy hagyat?k?b?l, amely amerikai katolikus egyh?ziak portr?it, ?p?letek, k?zgyjtem?nyek meg?r?k?t?seit tartalmazza, remek szerkeszt?s?vel ?s kezelhets?g?vel kapcsolatosan csak ism?telhetj?k a fentebb mondottakat (Tal?n a k?t fot?t?rat egym?s mellett is meg lehetett volna jelen?teni.). A k?vetkez kattint?s ism?t csak kuri?zumok sor?val lepi meg az olvas?t. Shvoy amerikai ?tit?rsai (az eml?tett Szab? J?nos mellett Wenckheim Frigyes j?ki ap?t) folyamatosan gyjt?tt?k az utaz?st dokument?l? magyar ?s angol, egyh?zi ?s vil?gi lapok cikkeit, melyeket egy albumba ragasztva adt?k ?t ,,A Magyarorsz?gi Eucharisztikus Congresszus f?radhatatlan apostol?nak". A Shvoynak sz?nt aj?nd?k album a ma t?rt?n?sze sz?m?ra a fpapi vizit recepci?j?t, hat?svizsg?lat?t lehetv? tev ? j?llehet a teljess?g ig?ny?t tal?n n?lk?l?z ? kincsesb?nya.

A kiadv?ny szerkeszti l?that?an t?rekedtek arra, hogy az olvas? min?l teljesebb k?pet kapjon Shvoy ?tj?r?l. Emellett val?ban korfest hat?s? a magyar papok k?ld?tts?g?t a tengerent?lra, illetve visszasz?ll?t? Rex ?s Conte di Savoya olasz luxus-?ce?nj?r?k r?szletes dokument?l?sa (Tal?lunk itt a haj?kr?l k?sz?lt turisztikai prospektust, programf?zetet, m?rn?ki pontoss?g? ,,robbantott" szerkezeti ?br?t, st m?g ?tlapot is!). Lenyg?z bepillant?st enged a korba a Shvoy ?ltal forgatott 1930. ?vi New York-i ?tikalauz facsimil?je is, mint az utaz?s r?szleteit meg?r?k?t forr?sk?zl?s. De k?l?n men?pont alatt tal?ljuk a Shvoynak ?tja sor?n aj?nd?kozott mt?rgyak f?nyk?peit, le?r?sait (van, amelyik idk?zben eltnt), st m?g azoknak a kis angol f?zeteknek, apr?nyomtatv?nyoknak a m?solatait is, amelyeket a p?sp?k kapott amerikai egyh?zi szem?lyektl.

Izgalmasabb gyjtem?ny tal?lhat? Az ?t eml?kezete men?pont alatt. M?solatban megtal?ljuk itt a Shvoy haza?rkez?s?t dokument?l? sajt?cikkek gyjtem?ny?t z?mmel a helyi sajt?b?l (?j Feh?rv?r, Sz?kesfeh?rv?ri

Recenzi?k

101

Friss ?js?g), de k?lf?ldi lapokb?l (Amerikai Magyar N?pszava) is. A p?sp?k els nyilatkozatair?l, fogadtat?s?r?l k?sz?lt dokumentumok fontos kieg?sz?t?sei az utaz?snak, illetve annak lez?r?s?nak. K?l?n kattint?ssal ?rhet el a p?sp?ki kar 1937. okt?beri ?rtekezlet?rl k?sz?lt egykor? jegyzk?nyv-r?szletnek, valamint Shvoy p?sp?k Ser?di Jusztini?n esztergomi ?rsekhez int?zett n?gyoldalas besz?mol?j?nak m?solata. Ut?bbi elemz?se ?s m?ltat?sa k?l?n?sen fontos, ?rdemes lett volna jobban kiemelni. A t?bbi k?z?lt Shvoy-dokumentummal ellent?tben ez ugyanis nem a nyilv?noss?gnak k?sz?lt, ?s a p?sp?k nemcsak a sikerekrl, hanem a ? szinte kiz?r?lag egyh?zi vonatkoz?s? ? gondokr?l, megoldand? feladatokr?l is ?rtekezett, javaslatokat is tett. (P?ld?ul a paphi?ny, a seg?ts?g n?lk?l kil?t?stalan helyzetbe ker?l kiv?ndorl?k lelki gondoz?sa, a szabadoss?g stb. vonatkoz?s?ban.) A szerkesztk ?jrak?z?lt?k (kiv?telesen nem facsimil?ben, hanem a 2002-ben m?r megjelent Shvoy-eml?kirat kiad?s?b?l) a p?sp?k visszaeml?kez?s?nek az amerikai ?tra vonatkoz? r?sz?t is.

A fmen? Tanulm?ny men?pontja tartalmaz egy ugyanilyen c?m almen?t, valamint egy F?ggel?ket is. Elbbi l?nyeg?ben a Shvoy-misszi?t bemutat?, ?rt?kel k?s?rsz?veg, N?dasi Rich?rd 2011-ben megv?dett egyetemi szakdolgozat?nak r?szlete. A F?ggel?kben tal?ljuk a Szent L?szl? T?rsulat 1937. ?vi ?vk?nyv?nek n?h?ny (?rtelemszeren az amerikai magyar lelk?szek n?vsor?t tartalmaz?) oldal?t m?solatban, valamint egy, az ut?bbiakat r?szletesebben, lexikonszeren bemutat?, ?letrajz-gyjtem?nyt, mely M?t? Anita Az amerikai magyar katolikusok ?s az ?haza (1918-1939) c. 2011-es monogr?fi?j?n alapul. A men?pont tartalmaz m?g egy, hasonl? forr?skiadv?nyban elengedhetetlen, aj?nl? bibliogr?fi?t, tov?bb? ? dics?rve a szerkesztk alaposs?g?t ? egy sz?veges felsorol?st Shvoy amerikai ?tj?nak ?llom?sair?l, a kapcsol?d? idpontokkal, valamint mindennek t?rk?pre vet?tett v?ltozat?t. A kett k?l?n-k?l?n is meggyz volna a n?gy h?nap alatt felkeresett t?bb mint 80 amerikai helysz?n megl?togat?s?nak f?radalmair?l, ?gy egy?tt pedig tanuls?gos illusztr?ci?ja a sz?kesfeh?rv?ri p?sp?k 1937-es v?llalkoz?sa nagys?g?nak.

A kiadv?ny j? sz?vvel aj?nlhat? a 20. sz?zadi egyh?zt?rt?net ir?nt ?rdekldknek, de azoknak is (itthon ?s az ?jvil?gban), akiket a magyars?g Amerika-k?pe, a kiv?ndorl?k (r?gi ?s ?j haz?hoz egyar?nt, ketts identit?ssal ragaszkod?) saj?tos vil?ga vagy a korabeli Egyes?lt ?llamok ?rdekel. Azt pedig csak rem?lni tudjuk, hogy a sz?kesfeh?rv?ri egyh?zmegye kiadv?nya m?sokat is a szkebb s t?gabb ,,szakm?ban" a t?rt?neti forr?sok elektronikus publik?ci?j?ban rejl lehets?gek keres?s?re ?s kiakn?z?s?ra sarkall.

(ism.: Fazekas Csaba)

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download