ÖREGAMERIKÁS IRODALOM – A NOSZTALGIA,

[Pages:19]Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XX, Fasc. 1 (2016), pp. 265?283.

?REGAMERIK?S IRODALOM ? A NOSZTALGIA, RADIKALIZMUS ?S A KOMIKUM HAT?R?N

K?RTI L?SZL?

,,Nagy k?r, hogy a magyar irodalmi kutat?s figyelm?t elker?lte az amerikai magyar irodalom. Sok minden veszendbe ment ?gy. T?rekedni kellene r?, hogy ne legyen ez az ?rt?kes term?s a magyar j?v p?tolhatatlan vesztes?ge", ?rta B?n Oszk?r figyelmezteten 1976-ban, utalva arra, hogy h?sz ?vvel kor?bban B?ka L?szl? hasonl? felh?v?sa ,,sajnos falra h?nyt bors? volt."1 Egy ?vtizeddel B?n r?vid besz?mol?ja ut?n V?rdy Husz?r ?gnes m?r kritikusabban fogalmazott, amikor az amerikai magyar irodalmat a magyar irodalom ,,mostohagyerek?nek" nevezte.2 Szomor? t?nyk?nt kell meg?llap?tanunk azt, hogy az elm?lt idszak sem ad okot az optimizmusra: az amerikai magyar k?ltk ?s ?r?k munk?ss?g?nak els korszaka nem szerepel a magyar irodalmi k?ztudatban. A rendszerv?lt?s ut?ni ?vek t?nyleg egy fel?letes ?rdekld?srl ?rulkodnak: sem Pomog?ts B?la, sem pedig Czig?ny L?r?nt nem ?r az 1890?1930 k?z?tti korszak alkot?ir?l, az elbbi az 1956-os politikai emigr?ci? tev?kenys?g?t foglalja ?ssze, Czig?ny tanulm?ny?ban pedig csak az 1919 ut?n nyugatra t?vozott baloldali szerzk (Fejt, Faludy, Kass?k) ?s a moszkovit?k (Bal?zs, Gell?r, Ill?s), szerepelnek hangs?lyosan.3 Sajnos a kor?bbi kiv?ndoroltak mk?d?s?re, ahogyan mveik nagy r?sz?re is, csak n?h?ny k?lf?ldi ?sszefoglal? tanulm?nyban, illetve lexikonszer hazai ismertet?sekben tal?lhat? csek?ly inform?ci?.4 K?z?l?k P?lya L?szl?, Szarvas P?l, ?s Sz?cskay Gy?rgy munk?ss?g?t a V?rdy-h?zasp?r ?rintette t?bb cikk?ben; Abet ?d?m, Kem?ny Gy?rgy, Olexo Endre, Rudny?nszky Gyula ?s Tarn?cy ?rp?d pedig B?n Oszk?r r?vid tanulm?ny?ban lettek eml?tve.5

Elemz?sem c?lja, hogy bebizony?tsam: az els amerikai magyar k?ltgener?ci? ? ?ltalam ?regamerik?soknak nevezett ? tagjainak terjedelmes munk?ss?g?t nem lehet megker?lni, hiszen k a sz?zadfordul? egyik legnagyobb gazdas?gi-t?rsadalmi folyamat?nak, a kiv?ndorl?snak ? m?sik a vil?gh?bor? volt ? r?sztvevi, szemtan?i.6

1 B?N 1976, 711. B?ka L?szl? tanulm?nya a Filol?giai K?zl?nyben jelent meg, B?KA 1958. 2 V?RDY 1985, 212. 3 CZIG?NY 2006, POMOG?TS 2008. 4 B?L?DI?POMOG?TS?R?NAI 1982, K?NNY 1961, NAGY 2000, V?RDY?V?RDY 1985.

Egy korai ?sszefoglal?s KOV?CS, 1977. 5 B?N 1973, 1976, V?RDY 1999, V?RDY 1985. 6 A k?vetkezket sorolom ide: ABET ?d?m (1867?1949), BAJA Mih?ly (1887?1947), KE-

M?NY Gy?rgy (1875?1952), KOV?CSY K?lm?n (1873?1941), NYERGES Szil?rd (1886? 1966), OLEXO Endre (1895?1955), P?LYA L?szl? (1870?1950), R?CZ-R?NAY K?roly (1886?1927), RICKERT Ern (1887?1946), RUDNY?NSZKY Gyula (1858?1913), SZAB? L?szl? (1880?1961), SZARVAS P?l (1883?1938), SZEGEDY L?szl? (1887?1964), SZ?CSKAY Gy?rgy (1880?1958), TARN?CY ?rp?d (1884?1957), VARGA J?zsef (1884?1941). A

266

K?rti L?szl?

R?juk az?rt illik az ?regamerik?s jelz, mert k m?g az Osztr?k-Magyar Monarchi?b?l v?ndoroltak ki, n?h?nyan m?r a 19. sz?zad utols? ?vtized?ben (Abet m?g 1890ben, Kem?ny 1896-ban, P?lya 1899-ben), a t?bbiek p?r ?vvel ut?nuk k?vetkeztek.7 Ugyanakkor verseik, novell?ik, sz?ndarabjaik ?s pr?z?juk sz?nes lenyomatai a kiv?ndorl?snak ?s az ?jhaz?ban val? megteleped?snek, ?gy munk?ss?guk egy egy?ni l?t?sm?ddal ?s ?rzelemmel tel?tett kort?rt?neti dokumentumk?nt reprezent?l egy eltnt, ma m?r csak k?nyvekbl, le?r?sokb?l ismert vil?got. Az ut?nuk k?vetkez, k?t vil?gh?bor? k?z?tti nemzed?k ? p?ld?ul B?n Oszk?r, K?nny L?szl?, M?sz?ros Zolt?n ? m?r m?s hangnemben ?s m?s ?rdekld?ssel kezelt?k az amerikai magyars?got ?rint probl?m?kat, k?l?n?sen kapcsolatukat az ?haz?val, annak ellen?re, hogy a honv?gy tov?bbra is meghat?roz? toposz maradt mveikben. A 19. sz?zad v?g?tl a t?meges kiv?ndorl?s jobb?ra az als?bb t?rsadalmi r?tegeket ?rintette, az irodalmi ?rdekld?s, lapkiad?s ?s ?js?g?r?s elssorban ?rtelmis?gi ?s tanult emberek kiv?lts?ga volt. Viszont az elsk k?z?tt tal?lunk szeg?ny sors? munk?s- ?s mesterembereket (Abet, Nyerges, Olexo, Varga), ?m fleg ink?bb ?js?g?r?kat, szerkesztket (Rudny?nszky, Szarvas, Szegedy, Sz?cskay, Tarn?cy), ?s protest?ns lelk?szeket (Baja, Kov?csy, Szab?), st m?g egy katolikus papot (Rickert) is. K?l?nc?kben ?s trag?di?kban sem volt hi?ny: M?sz?ros Zolt?n p?ld?ul ?lete fel?t nyomor?kk?nt, tol?sz?kben ?lte le, P?lya L?szl?b?l pedig, aki nem tartozott egy egyes?lethez vagy egyh?zhoz sem, ?s b?r Magyarorsz?gon jogi diplom?t szerzett, Amerik?ba ?rkez?se ut?n bolyong? mindenes lett. Muzslay J?zsef kifejez?s?vel P?lya volt a ,,peregrinusok kir?lya", aki nem telepedett le sehol, sosem ns?lt meg, l?nyeg?ben k?ny?radom?nyokb?l tengette ?let?t.8

Az els kiemelked k?lt a szeg?ny sors? nagyv?radi sz?let?s Abet ?d?m (Spitz Samu, 1867?1949) volt, akit m?r 1890-ben Amerik?ban tal?lunk, ?s akinek nev?hez k?tdik az Amerikai Magyar N?pszava beind?t?sa ?s szerkeszt?se 1895ben.9 Nagy hi?nyoss?ga az emigr?ns irodalomt?rt?neti kutat?snak, hogy ennek a k?l?nleges alkot?sokat ?s munk?ss?got felmutat? szerznek a munk?ss?g?t m?g nem dolgozt?k fel.10 A r?vid ismertet?sek csak a szocialista, saj?t szavaival ink?bb ,,szoczi?l demokrata" eszmeis?g?t ?s Omar Khajj?m ford?t?s?t emlegetik, pedig

pr?za?r?k k?z?l pedig eml?t?st ?rdemel p?ld?ul GERENDAY L?szl? (1881?1947), GONDOS S?ndor (1877?1960), ?s SEBESTY?N Endre (1885?1963). 7 Az ?regamerik?s kifejez?s a kiv?ndorl?k els hull?m?nak eltn kult?r?j?t is szimboliz?lta. Ennek a gener?ci?nak ?ll?tott nosztalgikus eml?ket Kem?ny Gy?rgy sz?l Magyarok c?m nosztalgikus vers?ben, amit a clevelandi ?regamerik?s magyaroknak aj?nlott: ,,sz?l magyarok, k?sz?l magyarok: / maradjon bennetek fiatal a L?lek / s lelketek sugara mutasson r? arra, / hogy itt valamikor magyarok is ?ltek. / Magyarok is ?ltek, magyarok is haltak / s m?g haldokolva is: Emberek maradtak". KEM?NY 1944, 178. 8 Muzslay P?lya els k?tet?nek k?sz?ntj?ben ?rta ezt. L. P?LYA 1917, np. 9 Abet ?let?t ?s munk?ss?g?t r?viden ismerteti B?KA 1958, 489?495, KOV?CS 1965, 331? 334. 10 Ez annyira igaz, hogy az egy?bk?nt megb?zhat? ?s ?tt?r emigr?ns irodalomt?rt?neti v?llalkoz?sok m?g csak nem is eml?tik Abet munk?ss?g?t, l?sd pl. KENDE 1927, K?NNY 1961.

?regamerik?s irodalom ? A nosztalgia, radikalizmus ?s a komikum hat?r?n

267

Abet enn?l j?val t?bb volt. Nev?hez k?tdik az els n?pies hang? ?s a munk?ss?g nyomor?t meg?r?k?t versesk?tet (Magyar levelek Amerik?b?l, 1892), valamint az 1896-ban publik?lt els amerikai magyar n?psz?nm, a Csoda T?k?r. Abet, aki egy?bk?nt csak az elemi iskola els h?rom oszt?ly?t v?gezte el, mindkettben megmutatja ?szt?n?s tehets?g?t, fleg a l?rikus mfajban rejtz ironikus lehets?gek t?rh?z?t. ?j haz?j?ban megtelepedve nem dics?ti az orsz?got, ahogyan teszik azt t?bben a 20. sz?zad els ?vtizedeiben, annak hib?it felismeri, a bev?ndorl?k saj?tos ?let?t ?s lass?, de biztos asszimil?ci?j?t kikacagja.11 Mindez p?rosul elk?telezett baloldalis?g?val, a munk?sok tisztelet?vel, ahogyan vallja, hogy a munk?sk?rd?s megold?sa a ,,szervezett t?rsas (co-operative) termel?s."12 Az elkeseredetts?g ?s a kiszolg?ltatotts?g sz?lte vers val?j?ban nem jelentett egyoldal? Amerika-elleness?get n?la, ahogyan a korai baloldaliak sem gondolt?k komolyan az amerikai kapitalizmust megd?nt?s?t, ink?bb csak annak valamilyen form?j? jav?t?s?t.13 St m?g olyan szerz is, mint az Ady ?ltal nagyra becs?lt Rudny?nszky Gyula, sem h?tr?lt meg az amerikai ellent?tek ?s t?rsadalmi fesz?lts?gek kritiz?l?s?t?l. Verseiben (pl. ?llam ?s egy?n, ?j apostolok) nem riad vissza a rendszer, a tk?sek elutas?t?s?t?l. A Ti milli?k vers?t p?ld?ul a k?vetkezk?ppen fejezi be:

,,Pomp?kban ?sznak a bs?g her?i, A kor gy?m?lcse a sz?jukba l?g; Ti csak kolduskeny?ren fogtok ?lni, Munk?ba g?rnyedt embermilli?k!"14

Azonban Abet ?d?m eg?sz k?lti ?s pr?zai ouvre-j?ben nem pillanatnyi felh?borod?s miatt ny?l ?s fleg nem felsz?nesen a munk?sokhoz ? a munk?ss?g ir?nti elk?telezetts?ge ?s szinte t?rsadalmi ?rz?kenys?ge alaphangk?nt jelentkezik n?la. Abet ?let?nek els fel?t szab?k?nt, majd Arizon?ba k?lt?z?se ut?n biztos?t?si ?gyn?kk?nt ?lte le, megtakar?tott p?nz?n jelentette meg mveit, ahogyan arra a legt?bb ?regamerik?s szerzt r?k?nyszer?tette a sors.15 ?m Abet nem adta fel, nem tagadta meg alacsonyrend sz?rmaz?s?t, a Prolet?r-dalban ny?ltan hirdeti: ,,Boldog?t a tudat, hogy

11 Az asszimil?ci? folyamat?r?l l?sd pl. FEJS 1993, 153?158, K?RTI 2008, 526?529. 12 ABET 1892, 90. Abet k?sbb ezt meg is val?s?totta, amikor l?trehozta a Co-Operative Pub-

lishing Company-t Bridgeportban. A v?llalkoz?sban kit?tel volt a szerzk r?szv?tele mveik terjeszt?s?ben, elad?s?ban. 13 Az els vil?gh?bor? idej?n m?g jobban fell?ngolt magyarelleness?g egyens?lyoz?s?ra 1917-ben alakult meg az Amerikai?Magyar Hs?g-Liga (American Hungarian Loyalty League). Az ?rtelmis?gi szervezk biztat?s?ra t?bb kol?nia ?s gy?r munk?sai Wilson eln?knek ?rt lev?lben fejezt?k ki Amerika ir?nti tisztelet?ket ?s szeretet?ket, el?t?lve a n?met agresszi?t. A Pennsylvani?ban ?l magyarok level?t k?z?lte egy pittsburghi ?js?g, "Hungarians promise Wilson to be loyal", The Pittsburgh Press, April 17, 1918, 7. 14 RUDNY?NSZKY 1935, 71. 15 Ez volt a sorsa Nyerges Szil?rdnak (1886?1966), aki a Kassa melletti J?sz?n sz?letett, ?s aki szab?seg?dk?nt Mecenz?fen, Budapesten ?s B?csen kereszt?l ?rkezett meg az USAba 1905-ben. Egy versesk?tete jelent meg, de ezut?n irodalmi tev?kenys?get nem fejtett

268

K?rti L?szl?

prolet?r vagyok." Hasonl? hangnemben ?rt Nyerges Szil?rd, akinek ?lete ?s munk?ss?ga szint?n feldolgozatlan, Munk?s-t?bor c?m vers?ben Rudny?nszky ?ltal a ,,bs?g her?i"-nek nevezettek herny?kk? lesznek:

,,?let utunk, mi m?s, mint a munka f?ja, S lomb, gy?m?lcs?t t?m?ntelen herny? r?gja. Lomb, gy?m?lcs?k kik voln?nak a munk?sok, Munk?s t?bor! E herny?kat kiirts?tok."16

Abet identit?s?t nem csak a radik?lis munk?s?ntudat hat?rozta meg, zsid?s?g?t sem tagadta, ahogyan a n?la j?val fiatalabb B?n Oszk?r is tette azt k?sbbi verseiben. A radikalizmus ilyen szintes?ge amerikai?magyar k?r?kben val?j?ban tabu volt, a magyaros?tott nevek ink?bb elfedt?k a zsid? identit?st, mint nem. ?m ennek ellen?re, vagy ?ppen ez?rt, Abet szoci?ldemokrata n?zeteit zsid? baloldalis?g?val p?ros?totta. Nem volt ez egyedi jelens?g, a kelet-eur?pai zsid? bev?ndorl?k Amerik?ban ny?ltan ?s t?megesen v?llalt?k liber?lis ?s baloldali n?zeteiket. Ez Abet ,,neopatriotizmus"?val p?rosult, mint azt egy vers?ben ?rja: ,,Az eny?m, az ?n sz?lf?ldem ? ez az eg?sz, kerek vil?g"; egy m?sikban (Intermarriage) a n?pcsoportok egyes?l?s?t szorgalmazza, ami majdnem sz?z ?vvel megelzte a posztmodern multikulturalizmust, ,,Vegy?ljetek, n?pek egyes?ljetek, keveredjetek, olvadjatok. Ez az ?llapot lesz a j?v dicss?ge".17 Ez a lelkesed?se vegy?lt a nacionalizmus ?s magyar felsbbrends?g kritik?j?val, ami egy?ltal?n nem volt elfogadott amerik?s k?r?kben, ahogyan Abet k?sbbi baloldali filozofikus pr?z?ja ?s k?lt?szete sem. A Honfiakhoz vers?ben elutas?tja a magyars?g t?lhangs?lyoz?s?t ?s vele a nacionalista ideol?gi?t, s ez amerikai magyar k?lt?szetben j?form?n ismeretlen volt:

,,A n?p tinektek csak bliktri, csak sz?n legyen... Magyarok k?z?tt nem sz?gyen az al?zat... A hazaszeretet ?s honfi ?rzelem... Birtokotokban rozsd?s lett ?s ? gyal?zat."18

Mennyire m?s ez a hang, mint Kem?ny Gy?rgy l?r?ja, amely ugyan nem mentes a kritikai ?ltl ?s az ipari munk?sok ir?nt ?rzett szolidarit?st?l, meg sem k?zel?ti Abet harcos ki?ll?s?t.19 Hasonl? tal?n csak B?n Oszk?r verseiben tal?lhat?, aki a nyilasterrorr?l sz?l? vers?t a k?vetkez k?t sorral z?rja: ,,Beteg, sil?ny nemzed?k, Nyilas

ki, v?llalkoz?k?nt ?lt az amerikai magyar Debrecenben, Clevelandban. L?sd NYERGES

1911. 16 NYERGES 1911, 280. 17 ABET 1920, 112. 18 ABET 1892, 74. 19 Kem?ny ?rja ,,Hazafiak" vers?ben: ,,Hazafiak: /mindenfel? bven vannak. / M?g egyesek

?lnek-halnak / a Haz??rt s lelk?k l?ngol: / a legt?bben csak l?ng n?lk?l, / de j?l ?lnek a

Haz?b?l." KEM?NY 1944, 60.

?regamerik?s irodalom ? A nosztalgia, radikalizmus ?s a komikum hat?r?n

269

falka cscsel?k!"20 Viszont ez m?r egy ?j gener?ci? ?s m?s korszak k?lt?szete, annyi azonban k?ts?gtelen, hogy B?n Oszk?r Abet ?d?m m?lt? k?vetjek?nt l?p be az amerikai magyar irodalomba. A trianoni szindr?m?ban szenved amerikai (?s magyarorsz?gi) k?r?kben a nacionalizmust elutas?t? magatart?suk?rt ?gy B?n, mint Abet, marginaliz?ltak maradtak.

Abet, aki kiv?l?an megtanult angolul ?s hamar amerikai k?r?kben is nevet szerzett mag?nak, val?sz?nleg k?z?ns?gig?nyt el?g?tett ki, amikor m?g a 19. sz?zad v?g?n a n?psz?nm fel? fordult a Csoda T?k?rrel. A szab?b?l lett n?psz?nm?r? nem volt k?l?nleges fordulat, Csepreghy Ferenc ? a S?rga csik? ?s a Piros bugyell?ris ?ri?si sikersorozatot meg?lt ? n?psz?nmvek szerzje asztalos volt az 1860-as, 1870es ?vekben, T?th Ede ? a Falu rossza szerzje ? pedig kereskedseg?dbl lett n?psz?nm?r?. A darab, ahogyan Abet kifejti a k?tet bevezetj?ben, kor?ntsem n?psz?nm par excellence, val?j?ban a szocialista mozgalomra ?s a munk?sok ?sszefog?s?ra h?vja fel a figyelmet.21 ?gy a Csoda T?k?r-t ink?bb n?psz?nm par?diak?nt, mintsem val?di Volksst?ck ?rdemes elk?nyvelni, amelynek nyelvezete ?s munk?segys?get hirdet mondand?ja m?g jobban ?rthetv? v?lik az iskol?zatlan t?megek sz?m?ra. A Csoda T?k?r m?r a helysz?n megv?laszt?s?ban is elt?r a magyarorsz?gi darabokt?l, egy val?di ironikus munk?sn?psz?nm ez a jav?b?l, egy k?l?nleges emigr?ns zs?nerk?p sok nevets?ges szkeccsel ?s dalbet?ttel, ahogy illik egy v?rbeli francia vaudeville, n?met Gesang- ?s Lokalposse ?s a b?csi Volksst?ck kever?k?hez. A t?ma csak felsz?nesen hasonl? Koh?nyi Tiham?r Clevelandban 1891-ben bemutatott, ?s kiv?ndorl?k ?let?vel foglalkoz? Greenhornok (Z?ldf?lek) c?m darabj?hoz, ?m ann?l sokkal egy?nibb ?s humor?ban is fajs?lyosabb.22

A clevelandi Petfi T?rsalg? K?r ?ltal eladott darabban Abet nem rejti v?ka al? a t?rsadalmi kritik?j?t, a paraszti vil?gb?l kiszakadt munk?sszereplk ny?ltan besz?lnek a kor bajair?l, ahogyan azt saj?t probl?m?ikon kereszt?l ?rz?kelik.23 A szerz a kritik?t t?bb szereplt?pus sz?j?ba adja. A magyar kol?ni?n j?tsz?d? laza t?rt?netben a munk?sok ?s csal?dtagjaik mellett megjelennek az elmaradhatatlan b?rlk, az ?haza k?l?nb?z r?gi?ib?l verbuv?lt, nagyr?szt gy?k?rtelen ?s a honv?gyt?l szenved burdosok.24 Az amerikai milibe ?ltetett n?psz?nm amerikaniz?l?dott kulcsfigur?ja ? ?s itt Abet csal?di h?tter?nek furcsa t?kr?t tartja az olvas? el? ? a gal?ciai bev?ndorl? gyalogboltos, a hunglish nyelven megismert peddler (ang. peddler). A karakterszerep term?szetesen nem volt ismeretlen az Osztr?k?Magyar Monarchia

20 B?N 1977, 30. 21 Az 1910-es ?vekben Abet a bridgeporti Evening Star-Heraldban publik?lt cikkeket. 22 KENDE 1927 II, 127. 23 KOV?CS 1965, 332. 24 A burdosh?z (boarding-house) csal?di vagy v?llalati fenntart?s? munk?ssz?ll?s volt a ke-

let- ?s d?lkelet-eur?pai munk?skol?ni?kon a 19. sz?zad v?g?tl a 20. sz?zad els ?vtizedeiig. A burdos (ang. boarder) b?rl, alb?rl, aki havonta fizetett lakb?rt, ?s k?l?n az ?tkez?s?rt ?s a mos?s?rt. A magyar burdosok ?let?rl ?s az azt jellemz, kiss? t?ldimenzion?lt, sztereotip folkl?rr?l l?sd: V?ZSONYI 1987, V?RDY 1999. A burdosh?zak eg?szs?gtelen vil?g?nak egyik els szociol?giai l?tlelete, Margaret Byington 1910-es kutat?sa. BYINGTON 1974.

270

K?rti L?szl?

sz?npadain ?s irodalm?ban, a korabeli ?lclapok kig?nyolt alakjai k?zt a sztereotipikus g?rbel?b? ?s nagyorr? zsid? h?zal? ?lland? figurak?nt nevettette a k?z?ns?get ?s olvas?t.25 A zsid? h?zal? saj?t maga ?nekel elesetts?g?rl ?s kiszolg?ltatotts?g?r?l egy ,,amerik?s" ?nek?ben:

,,Mikor j?them Omerikh?ba, Ozt mondt?k, haty szapat fatyok; Fiok dap?ltak melbe, h?tba ? Oj, csontom mast is rapog."26

A komikumot a nyelvi fordulat ?s az antiszemita helyzet adja, mivel a kereskedt m?g a gyerekek is megdob?lj?k, ami ?rv?nyes volt ?gy az ?hazai, mint a 19. sz?zad v?gi amerikai viszonyokra.27

Mint azt a peddler ?neke is jelzi, a szoci?ldemokrata Abet Amerik?ja nem az aranyb?ny?k orsz?ga, a szerz nem ?rt dics?t ?nekeket az orsz?gr?l, ahogyan tette azt Kem?ny Gy?rgy ?s Rudny?nszky Gyula.28 A Csoda T?k?r egyik ironikus dalbet?tj?ben az eur?pai ember sz?m?ra megh?kkent dolgokat sorol fel a nagyv?rosi dzsungelrl:

,,Amerika csoda n?pe, ha ha ha, Oszlopot ?p?t az ?gbe, ha ha ha; Haj, sohsem lesz a vil?g v?ge, ha ha ha, Ha ha ha, bumt?zom, ha ha ha."29

Senki sem vitte ezt a vil?got sz?npadra ilyen komikummal ?s szereplkkel, mint Abet, aki ebben a k?nnyed mfajban, annak ellen?re, hogy a k?sbbi kiv?ndorolt ?r?k ?s k?ltk is pr?b?lkoztak sz?npadi jelenetekkel, ?tt?r zs?nersz?npadot teremtett. Abet k?veti kevesen voltak ?s t?bbs?g?k autodidakta munk?sk?nt, mesteremberk?nt kereste kenyer?t (pl. Ber?k P?l, Labanics Mikl?s), ?s ?gy nem v?llalkozhattak a sz?ndarab?r?s fort?lyainak elsaj?t?t?s?ra. A r?vid boh?zatok ?s egyfelvon?sos n?psz?nm ut?nzatok azonban sok?ig kedveltek maradtak a mkedvel sz?nh?zak reperto?rjaiban.30 A sz?ndarab nem volt h?l?s mfaj, ritk?n v?llalkoztak ?r?s?ra az

25 V?R?S 2003. 26 ABET 1896, 12. 27 A zsid? peddler alakja az amerikai n?met n?psz?nmvekben szint?n megtal?lhat?, l.: KO-

EGEL 2009, 162, 225. 28 Itt p?ld?ul Kem?ny t?bb olyan vers?re gondolok, mint p?ld?ul Hozs?nna Amerik?nak

(,,Seholse boldogabbak a n?pek, / mint kik ide rem?nykedve l?ptek") vagy George Washington, Amerik?hoz, Abraham Lincoln ?s a Senator Borah. Ez ut?bbi verse William Borah-ot, a progressz?v amerikai republik?nus szen?tort dics?ti, akinek neve a Versaillei b?keszerzd?sek ellenzjek?nt (is) fennmaradt. 29 ABET 1896, 32. 30 Kende G?za mv?ben t?bb hasonl? bemutat?t eml?t, k?l?n kiemelve a m?sz?ros-?r? Ber?k P?l (1869?1946) darabjait (A b?r? l?nya, T?vesztett utakon, Bossz?), amelyet a Chicagoi

?regamerik?s irodalom ? A nosztalgia, radikalizmus ?s a komikum hat?r?n

271

els gener?ci? tagjai, hacsak valamilyen felk?r?sre nem.31 A korszakb?l csak egyk?t egyfelvon?sos boh?zat, szkeccs maradt fenn, amelyet fleg amatr ?nk?pzk?r?k adtak el speci?lis, ?nnepi alkalmakkor.32

Ez?rt is fontos az ?regamerik?s Tarn?cy ?rp?d, akit a korabeli magyar kult?rpolitika is kiemelked szerznek tartott, mivel nemcsak verseivel, de novell?ival ?s egy n?psz?nmv?vel is k?pes volt Amerika magyar irodalm??rt k?zdeni ?vtizedeken kereszt?l. Az ?nekl hajnalok c?mmel 1932-ben megjelent versesk?tet szerzje 1911ben v?ndorolt ki Amerik?ba, ahol kiv?l? lapszerkesztk?nt ?s ?js?g?r?k?nt tev?kenykedett. 1936-os h?rom felvon?sos sz?ndarabja, A nagy ?r?ks?g val?j?ban nem remekm, m?g a n?psz?nm mfaj?ban sem, ?s egy?ltal?n nem m?rhet a k?t vil?gh?bor? emigr?nsainak (Lengyel Menyh?rt, Moln?r Ferenc) sikeres darabjaihoz.33 A h?rom idkeretben j?tsz?d? t?rt?netet Tarn?cy val?sz?nleg a Verhovay Seg?ly Egylet felk?r?s?re ?rta, meg?r?k?tve a magyar b?ny?szok szerep?t annak l?trehoz?s?ban.34 A fszerepl a h?rom-gener?ci?s Bard?cz csal?d, valamint a kol?nia jelleg-

Magyar ?nk?pz ?s Dalk?r az 1900-as ?vek elej?n eladott. KENDE 1927 II, 288?289. K?r, hogy ezek k?z?l az amerik?s darabok k?z?l nem maradt fenn j?form?n egy sem hazai gyjtem?nyekben. 31 Kem?ny Gy?rgy is ?rt operettet ?s egy amerik?s magyar t?m?val foglalkoz? n?psz?nmvet: T?ncos Kl?ri, amelyhez az ?nnepelt Serly Lajos ?rt zen?t. Sajnos ezt eddig m?g nem tudtam sehol sem megszerezni. Eml?t?sre m?lt? m?g Szab? L?szl? Irredent?k c?m nacionalista verses dr?m?ja k?t felvon?sban. SZAB? 1923. A sz?ndarab nemcsak irrealit?sa ? az elszak?tott Felvid?ket lelkes magyarok visszafoglalj?k ?, hanem r?mekkel ?s alliter?ci?kkal elnehez?tett verses sz?vege miatt sem ?ltethet sz?npadra. T?bb mint val?sz?n, hogy nacionalista sz?lamai ?s nem irodalmi ?rt?ke miatt jelentett?k meg Budapesten a dr?m?t. 32 Egy ilyen egyfelvon?sos jelenet tal?lhat? a Magyar B?ny?sznapt?r 1925-?s sz?m?ban, a B?ny?szgyerek ?lma c?mmel. A hazav?gy?d?sr?l sz?l? ?s a szerz neve n?lk?l publik?lt jelenetet val?sz?nleg a Magyar B?ny?sznapt?r valamelyik munkat?rsa (F?l?p Ilona, F?y Fisher Andor) ?rta. Hasonl?, n?gy jelenetbl ?s dalbet?tekbl ?ll? darabot ?rt P?lya L?szl? a clevelandi Els Magyar Reform?tus Egyh?z 25 ?ves jubileum?ra Huszon?t ?v c?mmel 1916-ban. L?sd: P?LYA 1924, 115?166. 33 TARN?CY 1936, 93?119. A sz?mokhoz F?zy Istv?n (Stephan Fuzy, 1886?1952) kompon?lta a zen?t. F?zyrl nem tud a magyar zene- ?s irodalomt?rt?net, Nagy Csaba emigr?ns irodalmi lexikon?ban sem tal?lni r?la inform?ci?t. Az eperjesi sz?let?s F?zy 1912-ben v?ndorolt ki Amerik?ba, ?s hamar a clevelandi magyar kultur?lis ?let ?nnepelt tagja lett. Karmester, orgonista, dal?rdavezet, sz?n?sz ?s komponista volt, st verseket is ?rt. Sok amerikai magyar ?regamerik?s k?lt (pl. Tarn?cv) vers?t zen?s?tette meg, n?h?nyat angolul publik?ltak is. T?bb operettje (pl. Three men and a girl) ?s angol dala ismert. F?zy Miamiban, Florid?ban halt meg. 34 A Verhovay Seg?ly Egylet 1886-ban Pennsylvania ?llamban, Hezletonban alakult meg magyar b?ny?szok k?zremk?d?s?vel. Az 1950-es ?vektl sorozatosan egyes?lt m?s egyletekkel ?s betegseg?lyz szervezetekkel; a legfontosabb volt az 1955-?s R?k?czi Seg?lyegylettel, majd 1979-ben a Bridgeporti Sz?vets?ggel val? egyes?l?s. 1972-ben vette fel a

272

K?rti L?szl?

zetes figur?i: magyarok, szlov?kok, amerikaiak, b?ny?szok, burdosok, egy ?rvagyerek ?s egy amerikai foglalkoz?s, a p?nzk?ld ?gyn?k. Ahogyan az elv?rt egy n?psz?nmben, az ?nekes-t?ncos bet?tek uralj?k a darabot, azonban az ismert n?pdalok ?s n?t?k helyett Tarn?cy megfelel darabokat kompon?lt, ezzel is hangs?lyozva sz?ndarabja unikum?t. A dalbet?tek h?rom k?l?n tematikai csoportba sorolhat?k, amelyek k?l?n hangulatot, ?rzelmi t?ltetet reprezent?lnak: a n?piess?g (S?rgarig? sz?ll a f?ra), az amerik?s magyar munk?smozgalom (Verhovay himnusz) ?s az ?jhaz?ban sz?letett amerik?s n?pdalok. A S?rgarig? sz?ll a f?ra m?r-m?r a magyar n?pdal j? mins?g ut?nzata lehetne (legk?zelebbi honi v?ltozata a S?rga rig? f?lsz?llott a f?ra, B?sul szeg?ny, mer' elhagyta a p?rja):

,,S?rgarig? sz?ll a f?ra, Azon is egy sz?raz ?gra, Nem is s?rgarig? m?r a', De a sz?vem ?rvas?ga."35

?m Tarn?cy nem k?vette a n?pdalsz?vegek jellegzetess?geit, az egyszers?get, ?s a frapp?ns t?m?rs?get felcser?lte a k?lt kispolg?ri t?rsadalmi st?tusz?b?l fakad? ? ?s a magyar n?t?k vil?g?ban j?l ismert ? n?piess?g nyelvezet?vel:

,,S?rgarig? sz?ll a f?ra, Se bakancsa, se csizm?ja, Ha v?na egy p?r csizm?ja, Nem is sz?llna sz?raz ?gra, Hanem is ?gy bok?zna"."36

A m?sodik t?m?t a seg?lyegylet himnusza adja, amit tal?n m?r maga a Verhovay Egylet ut?dint?zm?nye, a The William Penn Association sem ismer, ?s h?ven t?kr?zi az akkori bar?ts?g-testv?ris?g, az ?sszefog?s gondolat?t. A dalsz?veg t?vol ?ll minden, a 20. sz?zad elej?n divatos munk?smozgalmi dal radikalizmus?t?l ?s kapitalizmus-elleness?gtl, ez nem is illett volna az asszimil?ci? egyik v?db?sty?hoz, a Verhovay Seg?ly Egylet mk?d?s?hez:

,,?h, sz?p a harc az ?let?rt, Ma minden testv?r egyet?rt. Egym?s?rt ?lni, halni szent. A testv?r?let mind mienk, A testv?r?let mind mienk.

William Penn Association nevet. A seg?lyegylet jubileuma m?g P?lya L?szl?t is megihlette, Aranylakodalom c?m hossz? vers?t erre az ?vfordul?ra ?rta. L?sd: P?LYA 1937, 16? 18. P?lya munk?ss?g?r?l V?rdy Husz?r ?gnes kis tanulm?nya figyelemre m?lt?, V?RDY 1985, 212?218. 35 TARN?CY 1936, 94. 36 TARN?CY 1936, 94.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download