Összegzés: az amerikai magyar szervezeti élet és identitások ... - TK

PAPP Z. ATTILA

?sszegz?s: az amerikai magyar szervezeti

?let ?s identit?sok ?rtelmez?si lehets?gei

Kutat?sunk sor?n k?l?nb?z m?dszerekkel, m?r-m?r monografikus m?don igyekezt?nk sz?mba venni az amerikai szervezeteket, illetve a szervezeti ?let ?s az ezt mk?dtetk vil?gk?p?nek fbb tulajdons?gait. ?sszegz?sk?ppen az al?bbiakban k?s?rletet tesz?nk a szervezetek mk?d?si saj?toss?gokra ?p?l tipologiz?l?s?ra, amelynek sor?n megvizsg?ljuk, hogy milyen dimenzi?k ment?n lehetne e mk?d?si m?dokat csoportos?tani. Ezut?n azt is megvizsg?ljuk, hogy ha a szervezeti ?letben val? r?szv?telre ?gy tekint?nk, mint az amerikai magyarok etnikus identit?s?nak egyik konstitu?l? t?nyezj?re, milyen identit?skonstrukci?k rajzol?dnak ki az amerikai magyar sz?rmaz?s?ak k?r?ben. V?gezet?l megpr?b?lunk arra is v?laszt adni, hogy a kutat?sunk sor?n felt?rt szervezeti ?s identit?skonstrukci?k hogyan viszonyulnak a diaszp?ra kutat?sok olyan alapvet k?rd?seihez, mint p?ld?ul a diaszporikus l?tez?s kapcsolata ?nmag?hoz ?s az elhagyott ?haz?hoz (vagy annak tudat?hoz), illetve e viszonyul?sok saj?t etnikus kult?r?t hoznak-e l?tre, avagy a kultur?lis ?r?ks?g ?j k?rnyezetben t?rt?n adapt?ci?j?t k?pezik.

1.1. Szervezeti tipol?gi?k

Az amerikai magyar szervezeteket t?bbf?lek?ppen lehetne tipologiz?lni. Az egyik legk?zzelfoghat?bb, ?s leggyakrabban haszn?lt csoportos?t?s a l?trehoz?suk idpontja ?s c?lja szerint t?rt?nik. E jobb?ra t?rt?neti m?dszerrel a k?l?nb?z emigr?ci?s hull?mokhoz kapcsol?d? szervezeteket tal?ljuk meg, ?s e szerint a k?vetkez t?pusokat k?l?nb?ztethetn?nk meg:

? ?reg amerik?sok szervezetei, mint p?ld?ul az egyh?zak, testv?rseg?t (fratern?lisi) egyes?letek;

? a dipik szervezetei: MHBK (Magyar Harcosok Bajt?rsi K?z?ss?ge), Sz?mz?tt Magyar Cserk?sz Sz?vets?g, vagy p?ld?ul a 47-es Magyar Nemzeti Bizotts?g;

? az 56-osok szervezetei: Szabads?gharcosok Sz?vets?ge; ? a gazdas?gi menek?ltek, ,,?j magyarok" ?ltal mk?dtetett szervezetek:

mint p?ld?ul a washingtoni MagyarAmerika Alap?tv?ny, n?h?ny telep?l?sen a magyar (h?tv?gi) iskola, vagy Magyar H?z.

403

PAPP Z. ATTILA

E csoportos?t?s ? noha l?nyeges elemeket vesz figyelembe ? ma m?r nehezen haszn?lhat?, mert az amerikai magyarok k?l?nb?z migr?ns kontingensekhez tartoz? csoportosul?sai k?z?tti hat?rvonalak sok tekintetben megszntek, ?talakultak. Ma m?r egyszerre van jelen a dipisek els-, m?sod-, harmadgener?ci?ja, az 56-osok els ?s m?sodik nemzed?ke, vagy a 60-as ?s 80-as ?vek k?z?tti ?n. k?d?r ?rv?inak1 tartott gazdas?gi menek?ltek csoportosul?sai, vagy a 90-es ?vek j?l?ti migr?nsai. Az egykori emigr?ci?s szervezeteket tov?bb? kikezdte az a t?ny is, hogy a hidegh?bor? lez?r?s?val ?s a k?z?p-eur?pai ?llamok rendszerv?lt?sai k?vetkezt?ben megsznt l?tezni az az ellens?gk?p is, ami a szervezetek egy r?sz?nek legitim?ci?j?t ?s szervezeti identit?s?t is adta. Harmadr?szt az emigr?ci?s szervezetek v?ls?g?t nemcsak az ?j ideol?giai kontextus kezdte ki, hanem a szervezeti vezetk elrehaladott kora, kihal?sa, ami szint?n ?j kih?v?sok el? ?ll?totta a megmaradni k?v?n? szervezeteket.

A szervezeteket tev?kenys?gi k?r?k szerint is csoportos?thatjuk, ?s ezek alapj?n a legfontosabbak a politikai, kultur?lis, egyh?zi, cserk?szethez vagy a k?l?nf?le szakm?khoz kapcsol?d? szervezetek. K?tet?nkben e feloszt?ssal tal?lkozhattunk a szervezeti adatb?zis ismertet?se sor?n.2

Egy ?jabb szervezeti tipol?gi?t az idk?zben megsznt HTMH 2006. ?vi jelent?se is tartalmaz.3 Ebben az Egyes?lt ?llamok vonatkoz?s?ban h?romf?le magyar szervezetrl sz?molnak be:

? A magyar-amerikai kapcsolat?p?t?s, magyar ?rdekk?pviselet ter?let?n mk?d szervezetek, amelyekre a hagyom?nyos egyes?leti ?let m?r nem jellemz (pl. Amerikai?Magyar Koal?ci?, Amerikai?Magyar Kongresszusi Kapcsolatok K?zpontja);

? ?rdekk?pviseletet ?s hagyom?nyrz?st egyar?nt felv?llal?, saj?tos ?tmenetet k?pez, ,,amerikai-magyar" alapon mk?d szervezetek (pl. Manhattan Hungarian Network);

? Hagyom?nyos egyes?leti keretek k?z?tt mk?d emigr?ns szervezetek.

Kutat?sunk, ?s fk?pp az interj?elemz?sre ?p?l tanulm?ny sor?n a szervezeteket t?bbek k?z?tt hat?sk?r?k szerint, azaz az orsz?gos ?s helyi szervezeteket k?l?nv?lasztva igyekezt?nk t?rgyalni. E szempont szerint azonban val?j?ban h?rmas feloszt?ssal oper?lhatunk: helyi szervezetek, puffer szervezetek ?s orsz?gos szervezetek.

1 A kifejez?st Huseby-Darvas haszn?lja. (L?sd Huseby-Darvas ?va V.: Hungarians in Michigan. Michigan State University Press, 2003. 27.)

2 Ld. k?tet?nkben M?rton J?nos elemz?seit. 3 HTMH (Hat?ron T?li Magyarok Hivatala): Jelent?s a K?rp?t-medenc?n k?v?l ?l

magyars?g helyzet?rl. 2006.

404

?sszegz?s

A puffer szervezetek egyszerre lok?lis ?s kv?zi orsz?gos, azaz a helyi viszonyokon t?lmutat? szervezetek. Ilyenek az egyh?z, cserk?szet, ?s nagyon kis r?szben a magyar iskol?k. M?g az egyh?zak szervezd?se folyt?n ez adott (p?sp?ks?gnek al?rendeltek pl.), a cserk?szetn?l a helyi cserk?szcsapatok ?s a Cserk?szsz?vets?g szoros ?sszef?gg?se ?llap?that? meg, a magyar iskol?k eset?ben sz?nd?k szintj?n is alig tapasztalhat? az orsz?gos jelleg mk?d?s felv?llal?sa. A magyar iskol?k mk?d?s?t (az AHEA, a MITE ?s az Anyanyelvi Konferencia l?trehoz?sa ellen?re) a legkev?ss? siker?lt normat?v, sztenderdiz?lt alapokra helyezni, ez?rt val?j?ban helyi szervezd?seknek tekinthetj?k. Elemz?s?nk sor?n l?thattuk, hogy az orsz?gos szervezetek elssorban lobbi- vagy valamilyen szakmai integr?ci?s tev?kenys?gben ?rdekeltek, m?g a helyi szervezetek egy adott kis magyar vil?g kultur?lis, t?rsadalmi, nagyon kis r?szben pedig politikai ?let?t szervezik. Az orsz?gos ?s helyi szervezeti t?pusra egyar?nt jellemzek a t?lburj?nz? konfliktusok, amelyek meghalad?sa az ut?np?tl?s, illetve a fiatalabb gener?ci?k bevon?sa ?ltal lehets?gesek.

Egy m?sik krit?rium, nevezetesen az amerikai magyars?g c?lt?telez?se m?dj?nak f?ggv?ny?ben, illetve ennek megtart?s?ra adott viszonyul?sok f?ggv?ny?ben az ?ltalunk vizsg?lt szervezeti vil?got k?t nagyobb r?szre oszthatjuk: etnikailag z?rt, illetve etnikailag nyitott szervezetek.

Az etnikailag z?rt szervezetek munkanyelve elssorban magyar, az amerikai magyars?g identit?s?r?l alkotott koncepci?ik statikusak, ?s elssorban ?nmagukra reflekt?lnak. Ez az ?zl?svil?gban a n?pi-popul?ris kult?ra jelenl?t?t ?s a hagyom?nyos etnikai gasztronomiz?ci?t jelenti.

Az etnikailag nyitott szervezetekben az angol nyelv kommunik?ci? is elfogadott, a magyars?gr?l alkotott koncepci?ik pedig dinamikusak abban az ?rtelemben, hogy az amerikai t?rsadalom helyi ?s orsz?gos szereplivel fenntartott kapcsolatok ?ltal is nyernek ?rtelmet. E szervezetek k?pviseli szerint a magyars?got nem ?nmag?ban kell megrizni, hanem azt megmutatni kell a t?bbs?gi t?rsadalom sz?m?ra.

Az etnikai nyitotts?g ?s z?rts?g k?rd?se helyi ?s orsz?gos szinten is relev?ns. M?g az etnikai nyitotts?g mondhatni elfelt?tele az orsz?gos jelleg lobbiszervezeteknek, addig m?s t?pus? szervezd?sek eset?ben ?ppen az etnikailag z?rt szervezd?si m?d teszi lehetv?, hogy a helyi szintet j?val meghalad? szervezet mk?dk?pes legyen (pl. a cserk?szet). A helyi magyar szervezeteket t?rt?netis?g?kben vizsg?lva elssorban etnikailag z?rt k?pzdm?nyeknek tarthatjuk, hiszen e szervezetek valamilyen etnikus kult?ra megtart?s?ra, ?pol?s?ra rendezkedtek be. Az amerikai t?rsadalomba val? integr?l?d?s, illetve az egykori emigr?ci?s ?rz?let h?tt?rbe szorul?s?val azonban

405

PAPP Z. ATTILA

helyi szinteken is egyre gyakrabban tal?lni etnikailag nyitott, a magyars?got relat?v viszonyul?sk?nt, azaz a t?bbs?gnek, m?soknak felmutatand? entit?sk?nt felt?telez szervezeteket. Megjegyzend, hogy ez a fajta szervezeti be?ll?t?d?s ? l?tsz?lag paradox m?don ? legink?bb ott jellemz, ahol magyar sz?rmaz?s?ak nagyobb ar?nyban ?lnek. Ennek oka v?lheten az, hogy e t?rs?gekben (Cleveland, Florida, New Jersey) ?l magyarok k?r?ben a m?sod-, harmadgener?ci?s, illetve a gazdas?gi migr?ns magyarok fokozott jelenl?te, az eleve adott nagyobb rekrut?ci?s b?zis l?tez?se miatt, illetve r?szben a vegyes h?zass?gok k?vetkezt?ben k?nnyebben kitermeldhetnek az etnikai nyitotts?got k?pvisel magyar szervezeti szereplk.

Ha a helyi versus orsz?gos ,,hat?sk?rt" kifejez, illetve az etnikai nyitotts?got ?s z?rts?got megjelen?t dimenzi?kat egym?sra vet?tj?k, n?gy nagyobb, a szervezetek mk?d?si logik?j?t kifejez szervezett?pust azonos?thatunk be (ld. 6.1. ?bra): lobbiszervezetek, nemzetrz szervezetek, k?z?ss?gmegtart? szervezetek ?s k?z?ss?gmegmutat? int?zm?nyek. E t?pusok, noha a vonatkoz? ?br?n szeml?ltet?sk?ppen n?h?ny konkr?t szervezetet is felt?ntett?nk, val?j?ban a szociol?gi?ban ismert ide?lt?pusoknak4 tekinthetk, azaz olyan elm?leti konstrukci?knak, amelyek egy mk?d?st vagy valamilyen tulajdons?g-egy?ttest j?l megtestes?tenek. Az ide?lt?pusok tiszta form?ban ritk?n l?teznek a val?s?gban, a val?s szervezetek v?lheten t?bb t?pus tulajdons?gait is tartalmazz?k, ?m valamelyik t?pus jellemzi nagyobb m?rt?kben illenek r?juk.

A lobbiszervezetek vagy ?rdek?rv?nyes?t szervezetek olyan orsz?gos st?tusra t?rekv, avagy retorik?jukban azt hangoztat? szervezetek, amelyek sz?m?ra az etnikai nyitotts?g l?tsz?ks?glet. E szervezetek a magyar ?rdekek k?pviselet?t a k?l?nb?z amerikai vagy magyarorsz?gi politikai szervezetekkel ?polt j? kapcsolatok ?ltal igyekeznek el?rni, mk?d?s?k sor?n pedig mindig ,,nagyobbnak" akarnak feltnni, mint amekkor?k val?j?ban. Ez legink?bb a tagok, tagszervezetek sz?m?t illeten ?rz?kelhet, hiszen ak?rh?ny taggal is rendelkeznek, konkr?t sz?mot neh?z lenne meghat?rozni. ?m val?j?ban nem is a konkr?t tagsz?m a l?nyeges, hanem az, hogy egy?ltal?n l?teznek tagszervezeteik, amely gyakran feljogos?tja ket, hogy a m?sf?l milli?s amerikai magyars?g nev?ben cselekedjenek, vagy nyilatkozzanak. Megjegyzend, hogy olyan szervezet is l?tezik, amely nem a tagszervezetekre ?p?tve, ?m m?gis az amerikai magyars?g ?rdekk?pviseleti szervek?nt k?v?n fell?pni.

4 Weber, Max: Gazdas?g ?s t?rsadalom. A meg?rt szociol?gia alapvonalai 1. Szociol?giai kateg?riatan. K?zgadas?gi ?s Jogi K?nyvkiad?, Budapest, 1987. (fk?ppen 49?51. oldalak)

406

6.1. ?bra. Amerikai magyar szervezetek mk?d?si tipol?gi?ja etnikailag nyitott (+)

?sszegz?s

K?Z?SS?GMEGMUTAT?

Cleveland Development Panel Filmklubok M?zeumok

LOBBISZERVEZETEK Koal?ci?, HHRF, AMSZ

helyi

egyh?zak szakmai szervezetek

orsz?gos

szervezetek (-)

magyar iskol?k

helyi cserk?szek

Magyar H?zak

hagyom?nyrz

reform?tus

csoportok

templomok"

helyi sajt?

,,orsz?gos sajt?"

K?Z?SS?GMEGTART?

szervezetek (+)

NEMZETRZ Magyarok Vil?gsz?vets?ge

etnikailag

Anyanyelvi Konferencia Cserk?szsz?vets?g z?rt (-)

A lobbiszervezetek saj?tos form?j?t k?pezik a szakmai ?rdek?rv?nyes?t szervezetek, amelyek noha a lok?lis szinten t?lmutatva mk?dnek, m?gsem tekinthetk teljesen orsz?gos szinteknek. Tev?kenys?g?k k?l?nb?z szakter?letek magyar szakembereinek ?sszefog?s?ra ir?nyul, amit kisebb-nagyobb sikerrel el is l?tnak, de teljes m?rt?k szakmai integr?ci?t m?gsem tudnak el?rni. E szakmai szervezetek a magyars?g ?rdek?ben t?nykednek, azonban ?ppen a szakmai logika, az amerikai hasonl? szakmai szervezetekkel val? kapcsolatok k?vetkezt?ben munkanyelv?kben nem lehetnek kiz?r?lag magyarok.

A nemzetrz szervezetek szint?n orsz?gos (vagy azon is t?lmutat?) int?zm?nyek, ?m tev?kenys?g?k a magyars?g, mint nemzet rz?s?re, v?delm?re ir?nyul. Az etnikai z?rts?g a szervezetek munkanyelv?re, akt?v magyarorsz?gi, K?rp?t-medencei jelenl?t?re is utal. E csoportba sorolhatjuk azokat a kultur?lis int?zm?nyeket is, amelyek noha nem kifejezetten orsz?gos jellegek, ?m mindenk?ppen transzlok?lisak, azaz nem csak egy helyi k?z?ss?g saj?tjai, hanem t?gabb t?rben, Magyarorsz?gon vagy a K?rp?t-medenc?ben m?shol is mk?dnek (pl. Anyanyelvi Konferencia).

407

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download