„A jó tanuló felel”

Tak?cs R?bert

25

XXI. ?vf. 2. sz?m

,,A j? tanul? felel"

A magyar k?lpolitika a Helsinki ut?ni nemzetk?zi sajt?- ?s inform?ci?s vit?kban (1975?1983) I. Helsinkitl Belgr?dig*

Az 1975-?s Helsinki Z?r?okm?nyt, az 1945 ut?ni eur?pai status quo r?gz?t?s?t ? akkor ?s ott ? a szovjet diplom?cia siker?nek tartott?k. Annak harmadik kosara azonban az emberek ?s az eszm?k szabad mozg?s?nak kimond?s?val, illetve azzal, hogy az emberi jogok tiszteletben tart?s?t a nemzetk?zi kapcsolatok egyik alapnorm?jak?nt ismerte el, a nyugati hatalmaknak adott t?mad?si fel?letet az ?llamszocialista orsz?gok ellen. A fenti k?rbe tartoztak az ?js?g?r?k utaz?si lehets?geit, munkafelt?teleit, a nyugati sajt? el?rhets?g?t is magukban foglal? ,,inform?ci?s k?rd?sek" is. Ezek a szovjet blokk orsz?gai sz?m?ra alapveten kedveztlen ?gyek a hidegh?bor?s ideol?giai k?zdelem egyik fontos csatater?v? l?ptek el az 1975 ut?ni nemzetk?zi politik?ban. E tanulm?ny azt k?veti nyomon ?s elemzi a belgr?di ut?konferencia 1978-as befejez?s?ig, hogy a magyar k?lpolitika mik?pp viszonyult a sajt?val ?s a m?di?val kapcsolatos konfliktusos t?m?khoz, k?pes volt-e kil?pni egy defenz?v alap?ll?sb?l, ?s hogyan illesztette az inform?ci?s ter?let k?rd?seit a harmadik kos?r sz?m?ra kiemelt ?gyeivel kapcsolatos t?rekv?seihez.

Kulcsszavak: belgr?di konferencia, harmadik kos?r, Helsinki Z?r?okm?ny, hidegh?bor?, inform?ci?s k?rd?sek, kultur?lis csere, madridi konferencia, magyar k?lpolitika, m?diakapcsolatok, nyugati sajt? el?rhets?ge

Bevezet?s

,,Beismerik a hivatalosak, hogy Magyarorsz?g ersen f?gg (leans heavily) a nyugati technol?gi?t?l, hiteltl ?s kereskedelemtl. Ezt, ? nyugattal val? kapcsolatait ? szeretn? sz?les?teni K?d?r, mert az orsz?g prosperit?s?nak ez a l?nyege. A magyar bank?rok, tervezk ?s ?zletemberek sokkal szabadabban ?rintkeznek ?s besz?lnek a nyugati partnerokkal, mint a politikusok. K?l?n megeml?ti Pick, hogy a nyugati ?js?gok kaphat?k, de csak a nagy sz?llod?kban!!! (,de cenz?ra nincs?!), a sz?nh?zak, kabar?k sz?kimond?k. Nagysz?mban j?nnek be nyugati k?nyvek stb. Igaz, mondja a cikk, ?ratlan jogszab?ly, hogy a szovjetot nem szabad ny?ltan kritiz?lni, a fontosabb h?reket megszrve. hivatalosan adj?k." ? ?gy sz?molt be a Hella Pick osztr?k-brit ?js?g?r? Washington Postban megjelent, Magyarorsz?gr?l sz?l? ?thas?bos cikk?rl 1976-ban a Californiai Magyars?g.1 A Helsinki Z?r?okm?ny al??r?sa ut?n egy ?vvel k?sz?lt ? alapveten ?rnyalt ?s pozit?v ? helyzetk?p j?l mutatja a magyar?amerikai viszony normaliz?l?d?s?t (Borhi 2009, Glant 2018), a magyarorsz?gi vezet?s ?s az ? amerikai ? magyar emigr?ci? k?zti kapcsolatok fejld?s?t. Az eredeti cikk ?s annak magyar szeml?zje alapveten egyet?rtett abban, hogy a K?d?r J?nos vezette ?llamszocialista Magyarorsz?g ?lhet(bb) helly? v?lt, amelynek viszonylagos sikere nemcsak az ?lelmiszerek ?s a fogyaszt?i javak el?rhets?g?n alapult, hanem a nyugati ir?ny? gazdas?gi, idegenforgalmi ?s kultur?lis nyitotts?gon is. Az Amerikai Magyar N?pszava n?h?ny h?nappal kor?bban hasonl? m?don

* A tanulm?ny a Nyugati hat?sok ?s transzferek a magyar kult?r?ban ?s tudom?nyban az 1970-es ?s 1980-as ?vekben c?m, NKFI-125374 sz?m? kutat?si program keret?ben k?sz?lt. 1 N?nay Endre: Vil?ghelyzet. Californiai Magyars?g, 1976. augusztus 6.

26

Tak?cs R?bert

?sszegezte a nyugati sajt?ban megjelent v?lem?nyeket, r?mutatva arra is, hogy b?r a nyugati lapok csak korl?tozottan jutnak el Magyarorsz?gra, a nyugati tud?s?t?k k?nnyen ?tjutnak a hat?ron:

Panaszkodik [a nyugati sajt?] arr?l, hogy nyugati ?js?gokat nem ?rulnak az ?js?g?rusok, csup?n a nagyobb hotelek. A nyugati ?js?g?r?k l?togat?sai nem korl?tozottak, hasonl?an n?h?ny m?s kelet-eur?pai orsz?g gyakorlat?hoz, a csehszlov?k hat?s?gok azonban ma is sokkal szigor?bbak. A beutaz? v?zumokkal kapcsolatban elismerik a nyugati ?js?g?r?k, hogy amikor keleteur?pai kolleg?ik angol, francia, olasz vagy nyugatn?met viza ut?n j?rnak, gyakran m?g nehezebb dolguk van mint amikor k egy kelet-eur?pai v?zumot k?rnek.2

Mindez a nyitotts?g nem a Helsinki Z?r?okm?nyb?l k?vetkezett, a logikai rend ink?bb ford?tott: az 1950-es ?vek k?zep?tl a desztaliniz?ci?val j?r? nyit?s, a szovjet blokk k?lpolitikai strat?giav?lt?sa, a b?k?s egym?s mellett ?l?s vezetett el az 1975-?s egyezm?nyig. Az ut?bbit a t?rt?neti irodalom alapveten a Szovjetuni? ?s sz?vets?gesei siker?nek tartja, mivel nemzetk?zi szerzd?sben garant?lta az 1945 ut?n kialakult eur?pai status quot, a K?z?p-Eur?p?ig ny?l? szovjet ?rdekszf?r?t. Ugyanakkor szinte ?ltal?nos az az ?rt?kel?s, miszerint hosszabb t?von a Nyugatnak siker?lt a Helsinki z?r?okm?nyt a maga jav?ra ford?tania, ami elssorban az emberi jogok k?rd?s?nek volt k?sz?nhet, amelyet a Z?r?nyilatkozat az ?llamok k?z?tti kapcsolatok egyik alapelvek?nt ers?tett meg (Kardos 1995, Thomas 2001, Snyder 2013, Apor et al. 2018). Az emberi jogok k?rd?se Carter eln?ks?ge alatt olyan hangs?lyt kapott, hogy a k?zv?lem?ny szem?ben ?sszefon?dott a harmadik kos?rral, amely nem ezzel, hanem az emberek, az inform?ci? ?s a kultur?lis javak szabad ?raml?s?val foglalkozott.

Az al?bbi tanulm?ny a harmadik kos?r egy m?sik konfliktusos ter?lete: az ?js?g?r?s, a sajt?, a m?dia k?rd?seit vizsg?lja. Milyen fell?p?st v?lasztott a magyar k?lpolitika a kelet?nyugati ideol?giai szemben?ll?s szempontj?b?l is jelents k?rd?sben? V?dekez ?ll?sba k?nyszer?lt-e, teljes?tm?nye eleve erre ,,k?rhoztatta", vagy tal?lt m?dot arra, hogy akt?van cselekedjen, ?s ha igen, milyen r?szter?leteken ?s ?rvekkel igyekezett saj?t ?rdekeit k?pviselni? A magyar kultur?lis k?lpolitika t?rekv?seit a helsinki folyamathoz kapcsol?d? k?l?gyi, illetve p?rtforr?sok, valamint a T?j?koztat?si Hivatal anyagai alapj?n elemezz?k.

Helsinki m?snapj?n

A magyar p?rtvezet?s 1975?1976 fordul?j?n kedveznek ?t?lte a magyar k?lpolitika lehets?geit, ?s a Helsinki z?r?okm?ny kapcs?n offenz?v fell?p?s mellett hat?rozott (F?ldes 2015: 191). Ennek szellem?ben sz?letett meg 1976 sor?n a K?l?gyminiszt?riumban (K?M) az a tizenkilenc ?r?sos magyar javaslat, amelyeket j?nius ?s de cember k?z?tt ?t is adtak a nyugati ? k?zt?k NATO-tag, illetve semleges ? al??r? ?llamok k?pviselinek. A Vars?i Szerzd?s ?s a NATO tag?llamainak k?toldal? kapcsolataiban 1975 augusztusa ut?n a Helsinki Z?r?okm?ny megker?lhetetlen k?rd?sk?nt szerepelt. M?r csak a Helsinkiben r?gz?tett ut?konferenci?ra val? k?sz?l?s miatt is tematiz?lta ? ?s egy?ttal megsokszorozta ? a k?toldal? tal?lkoz?kat, st hozz?j?rult ahhoz, hogy azok magasabb szintre emelkedjenek (F?ldes 2015b: 420?576). Az azonban, hogy egy al??r? ?llam a Z?r?okm?ny minden kosar?ra vonatkoz?an ?tfog?, ?r?sos ,,aj?nlattal" forduljon a t?bbiekhez, kiv?telesnek, innovat?v k?lpolitikai h?z?snak sz?m?tott (B?k?s 2019: 291?292).

Nem jelentett ez ugyanakkor nagyfok? nyit?st, st ink?bb megelz v?g?sk?nt ?rt?kelhet, amellyel a magyar f?l alapveten el?rte c?lj?t: a Z?r?okm?nnyal kapcsolatos k?rd?seket a k?toldal? megbesz?l?sek t?bbs?g?n a magyar k?l?gy tematiz?lta.3 A magyar vezet?s attitdje nem k?l?nb?z?tt a testv?rp?rtok?t?l: a bv?l ?rintke-

2 Magyarorsz?g: a legliber?lisabb keleti orsz?g. Amerikai Magyar N?pszava, 1976. febru?r 13.

3 Az amerikai f?l ezt p?ld?ul ?gy igyekezett kiv?deni, hogy nem a magyar javaslatokra reag?lt, mint a partnerek t?bbs?ge, hanem egy att?l f?ggetlen, ?j ?r?sos v?ltozatot adott ?t. Polg?r Endre feljegyz?se a magyar?amerikai konzult?ci?r?l (1977. ?prilis 1.) MNL OL XIX-J-1-k-1977-77 d.

,,A j? tanul? felel"

27

z?seket ? b?r bizonyos kultur?lis ?s tudom?nyos ter?leteken ezek jelents szintet ?rtek el ? ?llamilag ellenrz?tt keretek k?z?tt k?v?nta tartani, ?s a nyugati aktoroknak val? a k?zvetlen, szem?lyes ? ?s nem int?zm?nyes alap? ? kapcsolatokra t?rekv?s?t ideol?giai fellaz?t?snak tekintette.4

A pontokba szedett javaslatok az inform?ci? szabad ?raml?s?nak, az ?js?g?r?k szabad munkav?gz?s?nek, az ?js?gok ?s a m?diaanyagok cser?j?nek k?rd?seivel is foglalkoztak. Milyen megk?zel?t?st alkalmazott e t?rgyk?rben a magyar k?lpolitika? A magyar javaslatok egy r?sze int?zm?nyes meg?llapod?sokat aj?nlott a tk?s partnernek, ?llamk?zi vagy int?zm?nyek k?z?tti szerzd?s form?j?ban. Inform?ci?s vonatkoz?sban ilyennek sz?m?tott a r?di?k ?s a telev?zi?k egy?ttmk?d?se, amely szinte minden rel?ci?ban a magyar pontok k?z? ker?lt. Ez azonban nem sz?m?tott ?jdons?gnak, a Magyar R?di? (MR) ?s a Magyar Telev?zi? (MTV) a kontinens szinte ?sszes telev?zi?j?val kapcsolatban ?llt, rendszeres msorcsere ? r?di?s vonalon mindenekeltt komolyzenei anyagok cser?je ? r?v?n szolg?lta a magyar kult?ra k?lf?ldi propagand?j?t, ?s az ?gy ?tvett msorokkal igyekezett valut?t is megtakar?tani. Volt persze olyan rel?ci?, ahol ebben az idszakban k?t?ttek egyezm?nyt ? az olasz ?s a francia telev?zi?val 1976-ban ?, ezt ?j eredm?nyk?nt lehetett felmutatni.

1975 ut?n a msorcsere volumen?t imm?r a z?r?okm?ny v?grehajt?sak?nt interpret?lt?k. Az elektronikus m?diumok k?z?tti egy?ttmk?d?st az 1960-as ?s 1970-es ?vek kultur?lis egyezm?nyei, az ezek alapj?n k?sz?l ?ves munkatervek is ?rintett?k. Itt teh?t mindenekeltt arr?l volt sz?, hogy a magyar k?l?gy egy m?r bevett, elismert form?val ,,habos?totta fel" a Helsinki Z?r?okm?ny v?grehajt?s?hoz kapcsol?d? aj?nlat?t: olyan egy?ttmk?d?si form?t aj?nlott, amely a magyar partnerint?zm?nyeknek nem okozott ?j k?telezetts?gv?llal?st. A javaslatok rendre felvetett?k, hogy az ?ves munkatervek keret?ben a r?di?k ?s a telev?zi?k k?lcs?n?sen t?j?koztass?k egym?st a k?ld?tt anyagokb?l t?nylegesen felhaszn?lt msorpercekrl. Errl az MR ?s az MTV r?szletes statisztik?t vezetett, m?g a nyugati m?diumok adminisztr?ci?ja felteheten nem. R?ad?sul e mutat?ban a magyar int?zm?nyek ?lltak jobban, ?gy azt igazolhatt?k vel?k, hogy a magyar f?l t?bbet tesz a helsinki z?r?okm?ny v?grehajt?s??rt. A javaslat ?gy illeszkedett ahhoz a magyar ? ?s ?ltal?ban ?llamszocialista ? t?rek v?shez is, hogy jav?tsanak a kelet?nyugati kultur?lis csere ar?nyain, amely az 1970-es ?vekben is ersen a nyugati kult?r?knak volt kedvez. Az ?llamszocialista orsz?gok telev?zi?in rendre t?bb amerikai, francia ?s nyugat-n?met filmet ?s sorozatot lehetett l?tni, a r?di?kban t?bb nyugati zenei anyag ? k?l?n?sen t?bb k?nnyzenei sz?m ? ker?lt ad?sba, mint ford?tva, ahogy a sz?nh?zakban is t?bb nyugati darab futott, a kiad?k is t?bb nyugati irodalmat k?zvet?tettek. A K?M Sajt?foszt?lya (SFO) sz?v? is tette, hogy 1975 ut?n nem l?tszik e t?ren javul?s, felr?hat?, hogy ,,az ?tvett vagy bek?ld?tt forgat?csoporttal k?sz?tett anyagok egy r?sz?t sem sug?rozz?k a nyugati telev?zi?k".5

A fenti t?rekv?st a tk?s partnerek jellemzen a r?di?k ?s telev?zi?k ,,f?ggetlens?g?re" hivatkozva h?r?tott?k el, miszerint a korm?ny nem sz?lhat bele ezeknek az ?llami int?zm?nyek mk?d?s?be, ?gy ?llamk?zi meg?llapod?ssal sem k?telezheti ket msorszerkeszt?si k?rd?sekben. M?g vil?gosabb volt az effajta ?rvel?s az olyan hasonl? magyar t?rekv?sek eset?ben (kultur?lis term?kek cser?j?nek ar?nyai a k?nyvkiad?sban, sz?nh?zban, inform?ci?k fel?lvizsg?lata a lexikonokban, turisztikai kiadv?nyokban), ahol nem is ?llami, hanem mag?npiaci szereplk, elssorban k?nyvkiad?k voltak az aktorok.

A m?sik tipikus vonatkoz? magyar kezdem?nyez?s az ?js?g?r?k munkafelt?teleit a v?zum- ?s akkredit?ci?s ?gyeken kereszt?l k?zel?tette meg, ?gy terelve el a figyelmet a nyugati sajt?szabads?g-koncepci?t t?kr?z felfog?sr?l, amely a harmadik kos?ron bel?l az ?js?g?r?k szabad mozg?s?t, a riportalanyaikkal val? k?tetlen kapcsolattart?s?t helyezte elt?rbe. Maga az ?js?g?r?k k?lf?ldi akkredit?l?sa nem okozott gondot ?ltal?ban sem a magyar ?js?g?r?k k?lf?ldi, sem a k?lf?ldi tud?s?t?k magyarorsz?gi munk?ja sor?n. Egyed?l az ?gynevezett ,,tilt?list?t" eml?thetj?k itt, amelyet a magyar javaslat term?szetesen nem hozott sz?ba, ?s amelynek kezel?s?re visszat?r?nk. Az akkredit?ci? ter?n ?gy nem volt sok tennival?: a norv?g f?l p?ld?ul azzal vetette el a magyar javaslatot, hogy a norv?g k?l?gy gyakorlata szerint nincs form?lis akkredit?ci?s elj?r?s, ami nem h?tr?ltatja

4 L?sd 1975-bl: a Kultur?lis Kapcsolatok Int?zet?nek jelent?se Jelent?s a Magyar N?pk?zt?rsas?g tudom?nyos, oktat?si ?s kultur?lis kapcsolatair?l, 1973. m?jus?1975. m?jus. (1975. november 10.) MNL OL XIX-J-1-j 12. d.

5 A K?l?gyminiszt?rium Sajt?foszt?ly?nak feljegyz?se a sajt?- ?s propagandavonalon Helsinki szellem?ben tett int?zked?sekrl. MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

28

Tak?cs R?bert

semmiben a k?lf?ldi tud?s?t?k tev?kenys?g?t.6 Egyes rel?ci?kban a magyar k?l?gy ?rdekelt volt az akkredit?ci? rugalmasabb kezel?s?ben ? ?gy az osztr?k ?s a magyar k?l?gyi sajt?foszt?lyok meg?llapodtak ?t-?t ?js?g?r? szabad beutaz?s?ban (k hat h?napra ?rv?nyes, t?bbsz?ri bel?p?sre jogos?t? v?zumot kaptak)7 ? illetve a ketts akkredit?ci? k?rd?s?nek felvet?s?ben, ami az eur?pai ?sszehasonl?t?sban szer?ny nemzetk?zi tud?s?t?i st?tusok f?ny?ben praktikus k?rd?snek sz?m?tott. A ketts akkredit?ci? ugyanis lehetv? tette, hogy egy ?js?g?r? k?t k?l?nb?z orsz?gban ? p?ld?ul Ausztri?ban ?s Magyarorsz?gon ? is ell?ssa ?lland? tud?s?t?i feladatait. Az NSZK-val p?ld?ul m?r Belgr?d eltt t?rgyaltak h?rom-h?rom tud?s?t? k?lcs?n?s ketts akkredit?l?s?r?l.8

A v?zum?gyint?z?s magyar r?szrl rendszerint nem okozott fennakad?st. A magyar v?zumot a k?lf?ldi ?js?g?r?k 48 ?r?n bel?l megkapt?k, a sport?js?g?r?k pedig azonnal. A nyugati gyakorlat ? az ?ltal?nos v?zum?gyint?z?shez hasonl?an ? kett-nyolc hetes v?rakoz?ssal j?rt a magyar ?js?g?r?k sz?m?ra.9 A helsinki z?r?nyilatkozat al??r?sa ut?n nemcsak a k?toldal? tal?lkoz?k sz?ma ugrott meg: a sz?mszer n?veked?s az ?js?g?r?i k?relmekben is ?rezhet volt. Az Agit?ci?s ?s Propaganda Oszt?ly elterjeszt?se szerint 1975 eltt ?vente nyolc-tizenk?t nyugati telev?zi?s forgat?csoport k?rt magyarorsz?gi forgat?si enged?lyt a K?l?gyminiszt?riumt?l, 1976-ban negyvenhat, 1977 els negyed?v?ben tov?bbi h?sz. A K?M ?s az APB is ?gy ?t?lte, a nyugati m?di?t fel lehet haszn?lni a magyar politika im?zs?nak jav?t?s?ra Nyugaton, ha az enged?ly megad?s?n?l kirost?lj?k az ,,ellens?ges sz?nd?k?" forgat?csoportokat, ?s megrzik belesz?l?sukat a nyugati st?bok munk?j?ba (a forgat?s helysz?n?nek ?s a riportalanyok szem?ly?nek megv?laszt?sa, bizonyos garanci?k kik?t?se). Ennek jegy?ben 1976-ban a negyvenhat k?relmezbl harminchatan kaptak is forgat?si enged?lyt.10

A k?toldal? megbesz?l?seken az ?js?g?r?k munk?ja ?ltal?nosabb keretben ? mint az inform?ci?k cser?je, a j?indulat? tud?s?t?s k?rd?se ? is felmer?lt. A d?n f?l ennek kapcs?n ?gy ?rvelt, hogy a t?j?koztat?s szabads?ga D?ni?ban olyan priorit?s, amelynek jav?t?s??rt nemigen akad tov?bbi teend ? persze k?szek ezt megvitatni a magyar k?l?ggyel vagy a sajt? k?pviselivel.11 Az inform?ci? t?rgyilagoss?g?t, a t?j?koztat?s megjav?t?s?t a magyar k?l?gy m?s rel?ci?ban is felvetette. A portug?l v?lasz egyet?rtett azzal, hogy a sajt?ban t?rgyilagosan kell besz?molni a m?sik orsz?g helyzet?rl, politikai folyamatair?l, hozz?t?ve, hogy a realit?s az, hogy ez az elv egyelre egyik ir?nyban sem ?rv?nyes?l marad?ktalanul.12 Egyes rel?ci?kban konkr?t ?gyek is elker?ltek ? ?gy a nyugat-n?met?magyar t?rgyal?sokon nem lehetett megker?lni a m?ncheni sz?khely Szabad Eur?pa R?di? (SZER) mk?d?s?t. A n?met k?l?gy ez esetben is arra hivatkozott, hogy az ?llam nem sz?lhat bele az ad? msorpolitik?j?ba, egy?ttal az inform?ci? szabad ?raml?s?nak Helsinkiben elfogadott elv?t hangs?lyozta.13

A tizenkilenc rel?ci?s anyag teh?t a magyar ,,erss?gek" ?s ?rdekek ment?n vetette fel a harmadik kos?r k?rd?seit, a konzuli ?s a kultur?lis k?rd?sek m?g?tt az inform?ci?s ?gyeknek ebben m?sodlagos szerep jutott. A K?l?gyminiszt?rium Sajt?foszt?lya viszont ?gy l?tta, hogy m?s, ,,rizik?sabb" ter?leten sem kell att?l tartani, hogy a magyar f?l defenz?v?ba ker?lhet. ,,Sokkal t?bb nyugati borzso? lap ?rkezik be Magyarorsz?gra, mint amennyi magyar sajt?term?k ? az emigr?nsok sz?m?hoz viszony?tva ? elad?sra ker?l Nyugaton" -- ?llap?totta meg a K?M SFO.14 A k?rd?st a legt?bb nyugati partner a k?toldal? tal?lkoz?kon sem erltette, csak a nagyobb nyugati ?llamok k?pviseli vetett?k fel, ?s k sem a l?nyegi k?rd?sek k?z?tt. A K?M pedig lesz?gezte, hogy a sajt? k?rd?s?t csak a kultur?lis csere keret?n bel?l hajland? megvitatni, elutas?tva

6 Jegyzk?nyv Nagy J?nos ?s Rolf Jerving norv?g nagyk?vet megbesz?l?s?rl. MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

7 Rand? Jen levele Lakatos Ern r?sz?re (1976. november 14.) MNL OL XIX-A-24b 100. d.

8 Rand? Jen levele Lakatos Ern r?sz?re (1977. ?prilis 19). MNL OL XIX-A-24b 109. d.

9 A K?l?gyminiszt?rium Sajt?foszt?ly?nak feljegyz?se a sajt?- ?s propagandavonalon Helsnki szellem?ben tett int?zked?sekrl. MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

10 Javaslat az Agit?ci?s ?s Propaganda Bizotts?g r?sz?re a nem szocialista orsz?gok tv-forgat?csoportjaival kapcsolatos munka szab?lyoz?s?r?l Magyarorsz?gon (1977. j?nius 11.) MNL OL XIX-A-24b 106. d.

11 Feljegyz?s a magyar?d?n k?l?gyminiszt?riumi foszt?lyvezeti megbesz?l?srl (1977. j?nius 10.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

12 Feljegyz?s a7 1977. m?rcius 16?18-i magyar?portug?l k?l?gyminiszt?riumi foszt?lyvezeti megbesz?l?srl MNL OL XIXJ-1-j-1977-142 d.

13 ?sszefoglal? az EBE? z?r?okm?ny v?grehajt?s?ra vonatkoz? magyar javaslatok megt?rgyal?s?r?l ?s v?grehajt?s?r?l magyarNSZK viszonylatban (1977. ?prilis 14.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-143 d.

14 Int?zked?sek sajt?- ?s propagandavonalon Helsinki szellem?ben (1977. m?rcius 7.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

,,A j? tanul? felel"

29

...az olyan t?rekv?seket, hogy a polg?ri sajt?term?kek terjeszt?s?nek ?s hozz?f?rhets?g?nek k?rd?s?t kiragadj?k az ?sszef?gg?sekbl, m?rt?ktelen?l felnagy?ts?k a jelents?g?t, s megker?lj?k az egym?s kultur?lis ?rt?keinek hozz?f?rhets?ge, az egym?sr?l adott val?s t?j?koztat?s mennyis?ge ?s mins?ge ter?n fenn?ll? ar?nytalans?gokat.15

Ezzel egy?tt a sajt?ir?ny?t?s szervei igyekeztek sz?mszer elrehalad?st is felmutatni Belgr?dra. Ennek jegy?ben 1977 janu?rj?ban a T?j?koztat?si Hivatal 30 lappal bv?tette a megrendelhet nyugati kiadv?nyok list?j?t, ?s a v?grehajt?ssal a lapexportot ?s -importot bonyol?t? Kult?ra K?lkereskedelmi V?llalatot b?zta meg.16 Az azonban azt jelezte, hogy mind?ssze h?t-nyolc olyan ? angol ?s n?met nyelv ? lap van a list?n, amelynek magyarorsz?gi terjeszt?s?t v?llalni tudja.17 Megoldhatatlannak tartott?k viszont az olasz, a sv?jci ?s a francia lapok terjeszt?s?t, m?s-m?s, de nem politikai, hanem ?zleti okokb?l. Az olasz lapimportot a rendk?v?l megb?zhatatlan sz?ll?t?s akad?lyozta, a sv?jci lapok eset?ben a kiad?val nem siker?lt megegyezni a remittenda visszav?tel?rl, m?g francia vonalon az ?rak okoztak gondot, a k?n?lt felt?telekkel a Kult?ra az ?js?gokat ?rt?kes?thetetlennek ?t?lte.18 Ebbe a v?rhat? belgr?di t?mad?sokra m?giscsak k?sz?l k?l?gy nem sz?vesen nyugodott bele: ,,Ha itt visszaes?s mutatkozik a k?t fontos rel?ci?ban, ezt a z?r?okm?ny v?grehajt?s?ra ir?nyul? sz?nd?kunk megk?rdjelez?s?re fogj?k felhaszn?lni." Mindenestre alapos dokument?ci?t k?rt, hogy vita eset?n a felelss?get a nyugati partnerre tudja terhelni.19 A T?j?koztat?si Hivatal ?ltal felvetett m?sik probl?ma abb?l ad?dott, hogy a k?lf?ldrl ?rkez sajt?term?keknek m?g ?t kellett menni?k egy klasszikus cenzor?l?si folyamaton, ?s elfordulhatott, hogy egy lapsz?m olyan ? p?ld?ul a Szovjetuni?t vagy m?s sz?vets?ges ?llam vezet?s?t t?mad? ? cikket tartalmazott, amely miatt v?g?l nem engedt?k terjeszteni. ,,Ki v?llalja az anyagi k?vetkezm?nyeit annak, ha p?ld?ul egy Magyarorsz?gon 900?1000 p?ld?nyban terjesztett ?js?g k?r?lbel?l k?tharmad?t visszatartjuk, s ezek itthoni elad?si ?ra 30?40 ft k?r?l mozog?" ? tette fel a k?rd?st a T?j?koztat?si Hivatal eln?ke, V?rkonyi P?ter.20 B?ny?sz Rezs, a K?M sajt?foszt?ly-vezetje erre ?gy ?rvelt, hogy ,,a nyugati lapok visszatart?s?t hivatalos, ny?lt, t?rv?nyes form?ban kellene megval?s?tani", p?ld?ul a Fv?rosi F?gy?szs?g rendelje el azok elkobz?s?t, mert az nyugati sztenderdek szerint is jog?llami megold?snak sz?m?tana.21

Mindazon?ltal a nyugati sajt?term?kek ?rus?t?s?t a magyar vezet?s nem k?v?nta jelents m?rt?kben bv?teni, ?s megel?gedett dokument?lhat? l?tszatint?zked?sekkel is. ?gyelt arra, hogy az orsz?gba behozott k?lf?ldi sajt?term?kek t?bbs?ge min?l t?volabb essen a politikai szf?r?t?l, ?s min?l kev?sb? jusson el mag?nszem?lyekhez. A tk?s rel?ci?ban beszerzett lapoknak eleve 70 sz?zal?ka szakmai, tudom?nyos jelleg kiadv?ny volt, ?s fk?pp azt a c?lt szolg?lta, hogy az egyes szakter?letek specialist?i t?j?kozottak legyenek saj?t tudom?ny?guk k?lf?ldi irodalm?ban. A lapok d?nt t?bbs?ge int?zeti, v?llalati elfizet?sen kereszt?l ?rkezett, kontroll?lt form?ban. B?r az ?ssze?ll?t?s eredm?nyk?nt jegyezte meg, hogy az OSZK megjelenteti a magyar k?nyvt?rakban megl?v k?lf?ldi kiadv?nyok katal?gus?t, ?s hogy a nagyobb k?nyvt?rakban nyugati sajt?term?kek is hozz?f?rhetk, ez nem jelentett sz?lesk?r hozz?f?r?st.22 Hogy m?g a sajt?ir?ny?t?knak sem volt pontos k?p?k arr?l, hogy mi a t?nyleges k?nyvt?ri gyakorlat, j?l mutatja B?ny?sz Rezs megjegyz?se, miszerint meglepve hallotta, hogy a megyei k?nyvt?rak olvas?termeiben m?s nyugati kiadv?nyok mellett a nyugat-n?met Stern is olvashat?.23

15 Nagy J?nos feljegyz?se Gr?sz K?roly r?sz?re (1976. okt?ber 6.) MNL OL XIX-A-24b 96. d.

16 A specializ?lt export-import v?llalatok (impexek) a szocialista k?lkereskedelem jellegzetes szervei voltak. Azonban p?ld?ul a semleges Ausztri?ban is egy v?llalat tartotta k?zben a szocialista lapimport ?s lapexport lebonyol?t?s?t, a Globus. ? A Kult?ra KKV jelent?se az osztr?k?magyar lapkereskedelemrl. (1976. m?jus 31.) MNL OL XIX-A-24b 104. d.

17 Ezek: Bunte ?sterreich, Sport, Sport-Funk (Ausztria), Frau im Spiegel, Neue Illustrierte Revue (NSZK), New Statesman, News of the World (Nagy-Britannia), New Yorker (USA).

18 V?rkonyi P?ter levele Nagy J?nos r?sz?re (1977. m?jus 24.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

19 B?ny?sz Rezs megjegyz?se V?rkonyi P?ter level?hez (1977. j?nius 3.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

20 V?rkonyi P?ter levele Nagy J?nos r?sz?re (1977. m?jus 24.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

21 B?ny?sz Rezs megjegyz?se V?rkonyi P?ter level?hez (1977. j?nius 3.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

22 Jelent?s az eur?pai biztons?gi ?s egy?ttmk?d?si ?rtekezlet z?r?okm?ny?ban foglaltak v?grehajt?s?r?l ?s a belgr?di tan?cskoz?son k?pviselend magyar ir?nyelvekrl (1977. m?jus 9.). MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

23 B?ny?sz Rezs megjegyz?se V?rkonyi P?ter level?hez (1977. j?nius 3.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d.

30

Tak?cs R?bert

Hivatalosan ugyanis az ?gynevezett polg?ri sajt? a nyilv?nos olvas?kban nem volt el?rhet, m?g Lengyelorsz?gban mintegy 5000 olvas?klub mk?d?tt orsz?gszerte, ahol a klubtagok ezeket az ?js?gokat is k?zbe vehett?k.24 Ha fel is mer?lt, hogy Helsinki szellem?ben n?h?ny helyen ? a legnagyobb budapesti k?nyvt?rakban, az Egyetemi K?nyvt?rban ? m?gis legyenek nyugati ?js?gok a polcokon, azt csak n?h?ny, alaposan megrost?lt, az adott k?nyvt?r profilj?nak megfelelen kiv?lasztott kiadv?ny eset?ben tartott?k t?mogathat?nak.25

1977-ben mind?ssze 44 el?rus?t?helyen lehetett nyugati ?js?gokat venni, csakis d?nten k?lf?ldiek ?ltal l?togatott sz?llod?kban. Ez nem sokban k?l?nb?z?tt a sz?llod?kra ?s a repterekre korl?toz?d? szovjet gyakorlatt?l, az idegenforgalmi szezonra ?s a tengerparti ?d?lhelyekre ?sszpontos?t? bolg?r m?dszertl, vagy a csehszlov?k rendtl. A lengyel vezet?s e t?ren is rugalmasabb volt, ott t?bb nagy ?js?gospavilonban is el?rhetk voltak e kiadv?nyok,26 m?g Rom?ni?ban Belgr?d eltt, 1977-ben sz?les?tett?k a lehets?geket, ?s sz?llod?k mellett n?h?ny k?zponti ?js?gospavilonban is lehetett egy-egy nyugati lapot kapni.27 Teh?t Magyarorsz?gon ? a legt?bb ?llamszocialista orsz?ghoz hasonl?an ? a behozott politikai lapok jelents r?sz?t eleve k?lf?ldi ?llampolg?roknak k?n?lt?k elad?sra a csak ?ltaluk l?togatott helyeken. A sz?llod?knak azonban ink?bb terhet jelentett a lap?rus?t?ssal j?r? extrafeladat. A Kult?ra besz?mol?ja szerint ,,ezt a k?rd?st legfeljebb a port?s vagy a ruhat?ros szem?lyes tev?kenys?g?nek tekintik ?s nem a szolg?ltat?sok k?z?tt tartj?k sz?mon".28 A v?laszt?k sem volt hatalmas, 1976-ban mintegy tucatnyi politikai napilap ?s magazin ker?lt a recepci?kra, a p?ld?nysz?mok a n?h?nyt?l a n?h?ny sz?zig terjedtek: az osztr?k Die Presse (50 p?ld?ny) ?s Kurier (220), a nyugat-n?met Franfurter Allgemeine Zeitung (160), a S?ddeutsche Zeitung (165), a Spiegel (6), a Bunte (321) ?s a Stern (451), a francia Le Figaro (25) ?s Le Monde (25), a brit The Times (75), valamint az amerikai International Herald Tribune (110) ?s Newsweek (386) p?ld?nyaihoz lehetett a hotelek aul?j?ban hozz?jutni. A Newsweek, a Bunte ?s a Stern a magyar olvas?k k?r?ben is ?rdekld?sre tartott volna sz?mot, legal?bbis errl tan?skodik, hogy 130, 80, illetve 50 p?ld?nyt nyugati ismers?k fizettek el magyarorsz?gi mag?nszem?lyek r?sz?re, st a Spiegelbl t?bbsz?r?se ? ?gy is csak 35 ? jutott ily m?don az orsz?gba a hivatalos importnak. Az 1976-ban az emberi jogi ?rvrendszert a Szovjetuni? elleni k?lpolitik?ja k?z?ppontj?ba emel Jimmy Cartert az ?v ember?nek megv?laszt? amerikai Time 120 elfizeti p?ld?ny?t nem n?velte sz?llodai el?rus?t?s.29 A mintegy 600?700 mag?nelfizet?s ?s a sz?llodai ?rus?t?s volumene azonban elt?rp?lt a v?llalati ?s az int?zm?nyi megrendel?sek mellett: a jellemz a helsinki egyezm?ny ut?ni ?vekben is a nem politikai lapokra sz?l?, k?z?leti elfizet?s maradt.

Nagyobb nyugati nyom?s h?j?n a K?l?gyminiszt?rium is megel?gedett volna azzal, hogy az inform?ci??raml?s sz?les?t?se nev?ben ? k?z?pt?von ? egy-k?t ?jabb budapesti ?s k?t-h?rom balatoni hotelben is ter?tse a nyugati napilapokat,30 illetve diplom?ciailag kiakn?zhat? l?p?sk?nt megfontol?sra aj?nlotta egy-k?t nagyobb, ,,reprezentat?v" budapesti ?js?gosn?l is kitenni nyugati lapokat.31 A K?M m?r 1976-ban is azt javasolta, hogy n?h?ny polg?ri napilapot n?gy-?t budapesti ?s balatoni kioszkban is ki lehetne tenni, azzal a felt?tellel, hogy ugyanott az adott orsz?g kommunista p?rtj?nak napilapja, az ?llamszocialista orsz?gok fbb lapjai ?s az orsz?gpropagand?t szolg?l? idegen nyelv magyar kiadv?nyok is kaphat?k legyenek. Szint?n l?tv?nyint?zked?snek sz?m?tott az a felvet?s, hogy kongresszusok, nagyobb nemzetk?zi rendezv?nyek idej?n a sz?llod?k a nyugati lapok bvebb v?laszt?k?t k?n?lj?k.32 Az alap?ll?s viszont az maradt: nem szabad lehets?get adni arra, hogy a nyugati sajt?

24 Nagy J?nos feljegyz?se Gr?sz K?roly r?sz?re (1976. okt?ber 6.) MNL OL XIX-A-24b 96. d. 25 Jelent?s az Agit?ci?s ?s Propaganda Bizotts?g r?sz?re a burzso? lapok magyarorsz?gi, valamint a magyar lapok tk?s orsz?gbeli terjeszt?s?nek helyzet?rl (1976. november 5.) MNL OL XIX-A-24b 96. d. 26 Uo. 27 A bukaresti nagyk?vets?g jelent?se (1977. ?prilis 26.) MNL OL XIX-A-24b 108. d. 28 Kornis P?l levele Lakatos Ern r?sz?re (1977. m?jus 26.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d. 29 A T?j?koztat?si Hivatal ?ssze?ll?t?sa a nyugati lapok magyarorsz?gi terjeszt?s?rl (1976. okt?ber 7.) MNL OL XIX-A-24b 96. d. 30 Jelent?s az eur?pai biztons?gi ?s egy?ttmk?d?si ?rtekezlet z?r?okm?ny?ban foglaltak v?grehajt?s?r?l ?s a belgr?di tan?cskoz?son k?pviselend magyar ir?nyelvekrl (1977. m?jus 9.). MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d. 31 B?ny?sz Rezs megjegyz?se V?rkonyi P?ter level?hez (1977. j?nius 3.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-142 d. 32 Nagy J?nos feljegyz?se Gr?sz K?roly r?sz?re (1976. okt?ber 6.) MNL OL XIX-A-24b 96. d.

,,A j? tanul? felel"

31

t?meghat?st ?rjen el, ugyanakkor a tud?simport jegy?ben a mszaki-tudom?nyos kiadv?nyok behozatala emelhet.33

Egy m?sik potenci?lis t?mad?si fel?letet jelentett az ?gynevezett tilt? n?vjegyz?k k?rd?se. Ahogy a v?zum?gyek eset?ben is l?ttuk, ?ltal?ban a nyugati felek is elismert?k, hogy az ?js?g?r?k ki- ?s beutaz?sa Magyarorsz?gon alapveten szabad, ?s munkav?gz?s?k sor?n sem tal?lkoznak k?l?nleges akad?lyokkal. Magyarorsz?gon az 1970-es ?vekben nem voltak olyan z?rt ?vezetek, mint a Szovjetuni?ban. L?tezett azonban egy ,,feketelista", hivatalos nev?n tilt? n?vjegyz?k, amelyet nem a K?l?gyminiszt?rium, illetve annak Sajt?foszt?lya (K?M SFO), hanem a Bel?gyminiszt?rium Igazgat?srend?szeti Csoportfn?ks?ge vezetett. Ilyen azonban mindk?t ir?nyban l?tezett, Rand? Jen aktu?lis p?ldak?nt Szimon J?zsef, M?OSZ-foszt?lyvezett eml?ti, aki az NSZK-ba nem l?phetett be. A Kijevben diplom?t szerz Szimon felt?telezheten titkosszolg?lati kapcsolatai (Borvend?g 2016) miatt nem kapott nyugat-n?met v?zumot.

A K?M SFO a belgr?di ?rtekezlet eltt a tilt? n?vjegyz?k aktu?lis ?ll?s?r?l is k?rt inform?ci?t. 1976 szep tember?ben 157 ?js?g?r? volt kitiltva Magyarorsz?g ter?let?rl: t?bbs?g?k, 103 f magyar sz?rmaz?s? volt. ?llampolg?rs?guk szerint a legjelentsebb csoportok: nyugat-n?met 31 f, brit 26 f, amerikai 25 f ?s osztr?k 18 f.34 A k?zel 160 fbl 38 ker?lt a K?M javaslat?ra az ?js?g?r?i feketelist?ra, ?m az azon szereplk d?nt t?bbs?ge m?r legal?bb ?t ?vvel azt megelzen ? teh?t 1971 eltt ? ker?lt fel arra. Bizonyos nyugati szerkeszts?gek tagjai automatikusan r?ker?ltek a list?ra, ?gy az Amerika Hangja vagy a SZER szerkeszti, tud?s?t?i is.

A K?M SFO vezet?se hasznosnak l?tta, hogy a helsinki folyamat f?ny?ben ? a belgr?di ut?konferenci?t megelzen ? fel?lvizsg?lj?k ?s megkurt?ts?k a tilt?list?t, leh?zva p?ld?ul azokat, akik bizonyos ideje nem jelentkeztek ,,ellens?ges" ?r?ssal, vagy ?jabb publik?ci?ikban nagyobb j?indulattal ?rtak a magyarorsz?gi viszonyokr?l: ,,az ilyen szem?lyek kihagy?s?val cs?kkenthetj?k a ?harmadik kos?rral? kapcsolatos vitalehets?geket".35 A feljegyz?s kiemeli, hogy a tilt?list?t a mindennapi gyakorlat m?r eleve fel?l?rta; t?bbsz?r elfordult, hogy tilt?list?n szerepl NSZK, brit, amerikai vagy osztr?k zsurnaliszta beutaz?s?t enged?lyezt?k egyedi d?nt?ssel, eseti alapon ? az anyag Tak?cs J?zsefet, az Amerika Hangja ?js?g?r?j?t eml?tette n?v szerint.

A belgr?di ?rtekezlet

A sz?nfalak m?g?tt zajl? k?toldal? cs?rt?k ut?n 1977 szeptember?ben a jugoszl?v fv?rosban megny?lt az els EBE? ut?konferencia. A ny?ron elzetesen elfogadott elj?r?srend szerint a nemzetk?zi nyilv?noss?got a plen?ris ?l?sszak biztos?totta, amelyet a Vars?i Szerzd?s orsz?gai igyekeztek idben is behat?rolni ?s min?l form?lisabb keretek k?z? szor?tani, hogy ne v?lhasson a ,,sz?monk?r?s" f?rum?v?.36 Az Egyes?lt ?llamok vezette nyugati al??r?knak ?ppen ez volt a t?rekv?s?k: a Helsinki z?r?okm?ny megs?rt?s?nek eseteit bemutatni az ?llams zo cialista ?llamok gyakorlata, mindenekeltt az emberi jogok ter?n, m?sodsorban a harmadik kos?r olyan ?gyeiben, mint a szem?lyek szabad mozg?sa, a vall?sgyakorl?s, az inform?ci??raml?s, vagy a m?sodik kos?rban a gazdas?gi inform?ci?k hozz?f?rhets?ge.

Az ellenz?kkel szembeni hat?s?gi fell?p?sek, emigr?ci?s, csal?degyes?t?si ?s h?zass?gi k?relmek elutas?t?sa ?s megtorl?sa t?rgy?ban megfogalmazott v?dakhoz k?pest az inform?ci? szabad ?raml?s?val kapcsolatos kifog?sok enyh?bbek voltak. A magyar deleg?ci? feljegyz?sei szerint a nyugati r?sztvevk elssorban a k?vetkezket r?tt?k fel ny?lt sz?nen az ?llamszocialista orsz?goknak: a nyugati lapok terjeszt?s?nek ers korl?toz?sa, a k?z?leti elfizet?sek dominanci?ja, mi?ltal a nyugati sajt? nem az olvas?khoz jut el, hanem ,,z?rt hivatalokba" ker?l (a sv?jci ?s a kanadai k?ld?tts?g felsz?lal?s?ban); a mesters?gesen magasan meg?llap?tott lap?rak, ami azt a c?lt

33 Jelent?s az Agit?ci?s ?s Propaganda Bizotts?g r?sz?re a burzso? lapok magyarorsz?gi, valamint a magyar lapok tk?s orsz?gbeli terjeszt?s?nek helyzet?rl (1976. november 5.) MNL OL XIX-A-24b 96. d. 34 Kukk Istv?n levele Rand? Jen r?sz?re. MNL OL XIX-J-1-j 13. d. 35 A K?M SFO feljegyz?se az ?j?g?r?i tilt?lista t?rgy?ban. MNL OL XIX-J-1-j 13. d. 36 A magyar deleg?ci? jelent?sei a belgr?di elk?sz?t ?rtekezletrl. MNL OL XIX-J-1-j-1977-143 d.

32

Tak?cs R?bert

szolg?lja, hogy elz?rj?k a nyugati lapokat a k?z?ns?gtl (sv?jci, francia). A kanadai ?s a nyugat-n?met felsz?lal? a k?vets?gi bulletinek terjeszt?s?nek akad?lyoz?s?t is sz?v? tette.37 Az amerikai felsz?lal?sban eml?tett p?lda ezt a probl?m?t a szem?lyek k?zti kapcsolattart?s dimenzi?j?ban helyezte el:

...ha egy szovjet iskol?s fi? amerikai bar?tja nem k?ldheti meg Moszkv?ba az elfizetett National Geographic magazint vagy a World Almanach egy p?ld?ny?t egy csehszlov?k tan?rnak, az inform?ci??raml?st akad?lyozz?k ?s nem sz?les?tik.38

Egy m?sik, a Nyugat sz?m?ra ,,kedves" t?m?ban, az ?js?g?r?k munkafelt?teleivel kapcsolatban az olasz ?s a sv?d k?ld?tt azt r?tta fel, hogy a nyugati ?js?g?r?k nehezen jutnak el a lehets?ges inform?ci?forr?saikhoz.

Ugyanakkor ? ahogy a harmadik kos?r kapcs?n ?ltal?ban ? Magyarorsz?got nem ?rte konkr?t v?d a sajt?- ?s inform?ci?k szabad ?raml?sa ter?n sem. St ? ak?r annak a jegy?ben, hogy a nyugatiak fesz?lts?get sz?tsanak a szovjet blokkon bel?l, vagy az?rt, hogy jobban ellenpontozz?k az elssorban a Szovjetuni?ra, az NDK-ra ?s a Csehszlov?ki?ra z?d?tott kritik?jukat ? Magyarorsz?got m?g inform?ci?s t?ren is ink?bb pozit?v p?ldak?nt eml?tett?k. ?gy a britek megjegyezt?k, hogy a Magyar Telev?zi? hasznos seg?ts?get ny?jtott az Anna Karenina c?m t?v?film elk?sz?t?s?hez,39 az olaszok dics?rt?k a Nemzetk?zi Szemle c?m ? 1957 ?ta megjelen, k?lpo litikai t?rgy? cikkeket, dokumentumokat magyarul k?zl ?s kivonatol? ? foly?iratot, a norv?g felsz?lal? a Nemzetk?zi St?di? c?m k?s esti telev?zi?s vitamsorr?l sz?lt elismeren, m?g a kanadai deleg?ci? vezetje a kanadai magyarokr?l k?sz?tett film40 t?rgyilagoss?g?t m?ltatta.41

A magyar deleg?ci? ? az ?llamszocialista orsz?gok taktik?j?val ?sszhangban ? a vit?k tomp?t?s?ban volt ?rdekelt, ez?rt Nagy J?nos k?l?gyminiszter-helyettes felsz?lal?sa is a megtett l?p?sekre koncentr?lt, ?s ?ltal?noss?gban eml?tette az inform?ci?k hozz?f?rhetv? t?tele, cser?je elmozd?t?s?ra tett magyar l?p?seket.42 B?ny?sz Rezs felsz?lal?sa pedig ? a Belgr?d eltt k?pviselt magyar t?rekv?sekkel ?sszhangban ? a kultur?lis aszimmetria oldal?r?l k?zel?tette meg az inform?ci??raml?s ?s nyitotts?g k?rd?s?t is. Ennek jegy?ben a telev?zi?s msorokban, a filmforgalmaz?sban, a k?nyvkiad?sban j?l kimutathat? ar?nytalans?gokra h?vta fel a figyelmet.43

Az ?ltal?nos vita ut?n k?vetkez bizotts?gi szakasz m?r nem volt nyilv?nos. Itt folytat?dhatott a m?sik f?l kritik?ja, amelyhez imm?r a konferencia z?r?dokumentum?hoz tett javaslatok szolg?ltatt?k alapot. St, eleve a beadott javaslatok is sz?lethettek t?mad? sz?nd?kkal, amire az emberi jogok ?s a harmadik kos?r ter?let?n bven volt p?lda. A r?sztvevk k?zel sz?z javaslatot terjesztettek be a leend z?r?nyilatkozat sz?veg?hez. A K?M november v?gi kimutat?sa szerint az addigi javaslatok k?z?l messze a legt?bb ? hetvenkilencbl harminch?t, vagyis negyvenh?t sz?zal?k ? a H, Humanit?rius bizotts?ghoz tartozott, vagyis a harmadik kos?rhoz kapcsol?dott. A harminch?tbl tizen?t?t ?rtak az ?llamszocialista deleg?ci?k, tizenhetet a NATO-tagorsz?gok, a fennmarad? ?t?t a semleges ?llamok.44

Ahogy a harmadik kos?rban ?ltal?ban, az inform?ci?s k?rd?sekben is egy?rtelmen a nyugatiak ker?ltek kezdem?nyez szerepbe. Javaslataik a tal?lkoz?n addig is k?pviselt kritik?jukat ?nt?tt?k ?r?sba. Beny?jtottak egy javaslatot a nyomtatott inform?ci? terjeszt?s?rl, amely azt mondta volna ki, hogy a r?sztvevk nem akad?-

37 A magyar deleg?ci? feljegyz?se a humanit?rius k?rd?sek vit?j?r?l Belgr?dban (1977. november 9.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-143 d.

38 Az amerikai felsz?lal?s ? az ?ltal?nos vita ?rt?kel?se mell?kletek?nt (1977. okt?ber 12.).

39 Magyarorsz?g m?r az 1970-es ?vek idej?n kedvelt forgat?si helysz?ne volt a nyugati telev?zi?s ?s filmes v?llalkoz?soknak. A BBC t?zr?szes sorozat?nak forgat?sai 1977 janu?rj?ban kezddtek meg Budapesten a v?rosligeti mj?gp?ly?n, illetve a Budai V?rban. ? Anna Karenina a Budai V?rban. H?tfi H?rek, 1977. janu?r 24.

40 K?gy?s S?ndor Kanadai randev? c?m k?tr?szes dokumentumfilmj?t 1977 augusztus?nak v?g?n, nem sokkal a belgr?di konferencia eltt mutatta be a Magyar Telev?zi?. L?sd: Simon Emil: Honfit?rsaink nyom?ban. Szabad F?ld, 1977. szeptember 18. 8.

41 Feljegyz?s a belgr?di ?rtekezletrl (1977. november 9.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-143 d.

42 Nagy J?nos felsz?lal?sa Belgr?dban (1977. okt?ber 7.) MNL OL XIX-J-1-k-1978-27 d.

43 A telev?zi?ban bemutatott filmekn?l nyolc-t?zszeres k?l?nbs?grl besz?lt, a 90 ?tvett nyugati filmmel ? kiss? cs?sztatva ? az orsz?gonk?nt jellemzen ?tvett egy-h?rom magyar mozifilmet hasonl?totta ?ssze, m?g a k?nyvkiad?sn?l azt r?tta fel, hogy a Magyarorsz?gon 1976-ban 9,4 milli? p?ld?nyban megjelent ford?t?sirodalomhoz m?rten m?ltatlanul kev?s magyar m jelenik Nyugaton. B?ny?sz Rezs felsz?lal?sa Belgr?dban (1977. okt?ber 14.) MNL OL XIX-J-1-k-1978-27 d.

44 Jelent?s a belgr?di tal?lkoz?n beny?jtott hivatalos javaslatok megoszl?s?r?l (1977. november 23.) MNL OL XIX-J-1-j-1977-143 d.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download