Tehenészgiccs a kultúra bölcsôjébe

[Pages:14]View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

brought to you by CORE

provided by Repository of the Academy's Library

Tak?cs R?bert

65 XV. ?vf. 3. sz?m

Tehen?szgiccs a kult?ra b?lcs?j?be

Amerika-k?p Hollywoodon innen ?s t?l 1945 ?s 1948 k?z?tt a

koal?ci?s p?rtok napilapjainak t?kr?ben

Amerika kultur?lis tekintetben nem volt p?ldak?p az 1945 ut?ni Magyarorsz?gon ? igaz, Nyugat-Eur?p?ban sem. Az al?bbi tanulm?ny azt vizsg?lja, hogy a magyarorsz?gi lapok mik?nt mutatt?k be az amerikai kult?r?t ?s annak f k?pviselj?t, az amerikai filmet. Milyen attitd?t k?pviseltek Amerik?val, illetve Hollywooddal szemben? Miben k?l?nb?ztek e t?ren a jobb- ?s a baloldali org?numok? Mennyiben v?ltozott meg ez az ?rt?kel?s az egyp?rtrendszer ki?p?l?se ?s az 1947 v?g?tl kibontakoz? kultur?lis bez?rk?z?s hat?s?ra?1

1. Amerika-k?p ? Hollywoodon innen

Hollywood t?bb mint n?h?ny ?ri?si lmgy?r. Szimb?lum, a k?l?val ?s rock'n'roll-lal egy?tt az amerikai ?let?rz?s megtestes?tje, az amerikaniz?lt-globaliz?lt kult?ra jelk?pe. Ha ?gy tetszik, a vil?g legnagyobb pedag?giai int?zm?nye, a kultur?lis imperializmus leghat?konyabb eszk?ze (Wagenleitner, 1994).

Amerik?t a 20. sz?zadban a vil?g elssorban lmjein kereszt?l ismerte meg, ?gy az amerikai kult?ra egy?b aspektusai a k?ztudatban h?tt?rbe is szorultak. Az amerikai m?toszt t?pl?lta Magyarorsz?gon a sz?zadfordul? idej?n tetz kiv?ndorl?si l?z is (Puskas, 1982), amikor ?szak-Amerika sz?zezrek sz?m?ra az ?g?ret f?ldj?t ? a f?ld ?s a munka ?g?ret?t ? jelentette.2 Ez is k?zrej?tszhatott abban, hogy Amerik?nak 1945 ut?n is maradt n?mi vonzereje. A Magyar K?zv?lem?nykutat? Int?zet 1948 tavasz?n ? amikor az egyp?rtrendszer ki?p?t?se m?r gzervel folyt ? arr?l k?rdezte a magyar lakoss?got, sz?vesen ?lne-e egy m?sik orsz?gban. A v?laszad?k k?zel harmada vallotta be, hogy ? ha a felt?telek adottak voln?nak ? elhagyn? az orsz?got. K?r?kben messze az Egyes?lt ?llamok volt a favorit: minden tizedik megk?rdezett (9,6 %) az USA-t v?lasztotta volna.3

Az 1944-ben hatalomra jut? p?rtok ?rtelmis?gi holdudvar?ban azonban Amerika nem volt n?pszer. K?r?kben az amerikai kult?ra ? Hollywoodon innen ?s t?l ? nem jutott elsdleges szerephez. Mivel a n?met kult?ra vonzereje ?rtheten visszaesett, a r?gi-?j vonz?sk?zpont, a kultur?lis meg?jul?s rem?nys?ge Nyugaton elssorban P?rizs lett (Tak?cs, 2013). ?m az Egyes?lt ?llamok olyan gazdas?gi, katonai ?s vil?gpolitikai ? egy?ttal kultur?lis ? t?nyezv? l?pett el Eur?p?ban, amelynek jelenl?t?t a kontinens mindennapjaiban nem lehetett neglig?lni.

1.1. Az Amerika-k?p k?zvet?ti: szem?lyek, eszm?k ?s t?rgyak

A magyar t?rsadalom ? ?s a k?zvet?t?st v?gz ?rtelmis?g ? Amerika-k?pe 1945 eltt ?s 1945 ut?n is t?bbnyire szem?lyes tapasztalatok, k?zvetlen tal?lkoz?sok n?lk?l form?l?dott. Utazni az egyszer magyar ?llampolg?rnak a vil?gh?bor? ut?n nemhogy Amerik?ba, Eur?p?n bel?l sem igen volt alkalma (Bencsik & Nagy, 2005). ?m ez nem volt ?jdons?g. Szerb Antal szerint egy angliai utaz?s m?r az 1930-as ?vekben is sokkal kevesebb ember elk?pzel?seit form?lta a vil?gr?l, mint egy Angli?ban j?tsz?d? reg?ny (Sipos, 2013).

1 A tanulm?ny az OTKA (PD 109103) ?s a B?lyai J?nos Kutat?si ?szt?nd?j t?mogat?s?val k?sz?lt. 2 Jellemz p?ld?ul, ahogy Az Est az I. vil?gh?bor? elest?j?n az egyik nagy budapesti k?v?h?z fpinc?r?nek eset?t ismertette. A f?r , aki v?g?l az Empress of Ireland ?ce?nj?r? 1914. m?jus 29-ei katasztr?f?j?nak h?r?re Berlinbl visszafordult, a t?bb j?m?d? vend?g ?s borraval? rem?ny?ben indult ?tnak, ?s koll?g?i is nagyon irigyelt?k v?lt leend j?vedelme ok?n (Visszat?rt az egyik nagyobb budapesti k?v?h?z fpinc?re. Az Est, 1914. j?nius 18.); Az elpusztult ?ce?nj?r?n a jegy?rt?kes?t?sek alapj?n k?sz?tett utaslista szerint 43 osztr?k-magyar ?llampolg?r utazott, akik k?z?l 35-en f?ltak v?zbe. ? Az Empress of Ireland halottai. Az Est, 1914. augusztus 9. 3 PIL 274. f. 23/26. . e.

66

Tak?cs R?bert

1943?44-tl Nyugat-Eur?p?ban az amerikai katon?k k?zvetlen?l k?pviselt?k Amerik?t: 1945-ben az amerikai hadsereg l?tsz?ma Eur?p?ban megk?zel?tette a k?tmilli? ft. Az Olaszorsz?gban swingzen?re t?ncol? G. I. legal?bb annyira mindennapi k?pnek sz?m?tott, mint a p?rizsi utak forgalm?t f?l?nyes unalommal r?g?gumizva ir?ny?t? t?rs??.4 Magyarorsz?gon ilyen Amerika-?lm?nyrl nem besz?lhet?nk, noha sokan ker?ltek nyugati hadifogs?gba, ahol megismerhettek amerikai ?llampolg?rokat is: 1947-ig mintegy 300 ezren t?rtek vissza Nyugatr?l (Papp, 1999). Korabeli lapjaink alig foglalkoztak az amerikai katon?k eur?pai jelenl?t?vel. Az e ?le kultur?lis transzferekrl nemigen ?rtak t?bbet, mint hogy imm?r az eleg?ns p?rizsi h?lgyek is r?g?val a sz?jukban ?lik a t?rsas?gi ?letet.5 A Szabad Sz? ?s a Szabad N?p csak 1946 v?g?tl hangs?lyozta, hogy az USA jelenl?te terhes Eur?p?ban. Az Oxfordb?l hazat?r Hatvany Lajos professzor feles?ge p?ld?ul azt mes?lte, a briteknek az amerikai katon?val h?rom probl?m?juk van: t?l zetett, t?lft?tt szexu?lisan ?s t?lj?tt az ?ce?non (overpayed, oversexed and over here).6

A fentiekn?l nagyobb jelents?get kell tulajdon?tanunk az Amerik?t szimboliz?l? eszm?k ?s t?rgyak hat?s?nak. Az elbbiek ter?n az amerikai demokr?ci?t kell kiemeln?nk, amely Tocqueville 1835-?s le?r?sa ?ta Eur?pa sz?m?ra is megker?lhetetlen viszony?t?si pontt? v?lt (Bayer, 1998). A koal?ci?s ?vekben sz?mos cikk foglalkozott az Egyes?lt ?llamok t?rsadalmi-politikai berendezked?s?vel. Elsk?nt Franklin D. Roosevelt 1945. ?prilis 12-ei hal?la alkalm?b?l fejtett?k ki a napilapok az amerikai demokr?ci?val kapcsolatos v?lem?ny?ket is. Az USA, amelyrl ?rtak, term?szetesen Roosevelt New Deal ut?ni Amerik?ja, a Szovjetuni? h?bor?s sz?vets?gese volt, ?gy az ?sszk?p pozit?v lett. Egyed?l a N?pszava sz?gezte le, hogy az USA ebben az idben sem v?lt szocialist?v?, az eln?k politik?ja a kapitalizmus megment?s?re ?s ez?rt az amerikai t?rsadalom igazs?gosabb? t?tel?re ir?nyult.7 A Szabad Sz? ekk?pp lelkendezett: ,,[A] New Deal az ?llamszocializmus szigor? elvei szerint ny?lt bele akapitalizmusdzsungel?be",?gyazeln?kpolitik?jaa,,szertelenliberalizmus?sapro tkapitalizmusk?ty?j?baker?ltdemokr?ci?t elsnek term?keny?tette meg a szocializmus ?j erivel."8 A Szabad N?p sem fukarkodott a sz?p szavakkal. Az amerikai ,,polg?ri demokr?ci?t" a leghalad?bb szellem nyugati ?llamnak titul?lta, amelyet erre predesztin?lt m?ltja, a feudalizmus ?s a zsarnoks?g korai elutas?t?sa.9 A fentiektl a Kis ?js?g nekrol?gja alapveten k?l?nb?z?tt: nem a szocializmus fel? halad? USA-t, hanem a reformok ?r?n megmentett polg?ri demokr?ci?t, az ,,egyenl emberek szabad orsz?g?t" k?sz?nt?tte. Balla Antal, a lap fszerkesztje, egyben 1945?1946-ban t?j?koztat?s?gyi miniszter Roosevelt legnagyobb tettek?nt azt emelte ki, hogy ,,kiragadta az orsz?got a forradalom tork?b?l".10 A vil?gh?bor? v?g?n l?tezett teh?t Magyarorsz?gon egy olyan nyugati orient?ci?j? ?rtelmis?gi csoport, amely az emberi szabads?gjogokra ?p?l amerikai demokr?ci?ra p?ldak?nt tekintett, m?g a baloldaliak szem?ben csak annak szocialista sz?nezet v?ltozata lehetett elismert, de semmik?ppen nem ide?l.

A kommunista sajt?ba a legnagyobb ?v Amerika-k?p szovjet k?zvet?t?ssel ker?lt be. 1946 nyar?n Ilja Ehrenburg az USA-t az ellent?tek f?ldjek?nt ?rta le: ahol kapni 200 doll?ros szivart, m?g sok csal?d egy h?napig ?l ennyibl; ahol a szabads?got hirdetik, m?g egyes ?llamokban a f?l lakoss?gnak nincs v?laszt?joga, vagy tilos a darwinizmust oktatni.11 Az USA meg?t?l?s?vel kapcsolatos lappang? t?r?svonal a k?t nagyhatalom viszony?nak Churchill fultoni besz?de ut?n felgyorsul? megroml?s?val v?lt ny?ltt?. 1946 v?g?n a Baloldali Blokk p?rtjainak sajt?ja m?r nem a demokrata Amerik?t dics?rte, hanem a roosevelti ?tr?l let?r, a demokr?ci?t?l t?volod? amerikai t?rsadalmat ?vta, a Szabad N?p pedig az Egyes?lt ?llamok politikai berendezked?s?nek demokratikuss?g?t is k?ts?gbe vonta. A lap ?rvei ? miszerint az USA-ban a k?l?nb?z v?laszt?si szab?lyok r?v?n az eur?pain?l j?val alacsonyabb a r?szv?tel, a Demokrata, illetve a Republik?nus P?rt nem jelent alternat?v?t, tov?bb? az amerikai feket?k jogfosztottan ?lnek ? 1947-tl a Szabad Sz?ban ?s a N?pszav?ban is felbukkantak. A kisgazda lap tov?bbra is kitartott amellett, hogy ,,az amerikai demokr?cia a k?zv?lem?ny erej?n ?s hatalm?n nyugszik",12 ?s az amerikai ?lom szerves r?sze maradt a nagyfok? t?rsadalmi mobilit?s.13

4 Marsall L?szl?: Kivert?k a n?meteket, de tov?bb folyik a harc. Szabad N?p, 1945. ?prilis 29. 5 k. l.: P?rizsi kock?k. Szabad Sz?, 1946. november 17. 6 Az angol munk?sokat nem lehet h?bor?ba vinni a Szovjetuni? ellen. Szabad N?p, 1947. ?prilis 24. 7 Horv?th Zolt?n: Roosevelt. N?pszava, 1945. ?prilis 14. 8 Roosevelt mve. Szabad Sz?, 1945. ?prilis 14. 9 R?vai J?zsef: Roosevelt hal?l?ra. Szabad N?p, 1945. ?prilis 14. 10 Balla Antal: Roosevelt. Kis ?js?g, 1945. ?prilis 14.; D. Gy.: USA. Kis ?js?g, 1945. j?lius 23. 11 Ilja Ehrenburg: B?cs? Amerik?t?l. Szabad N?p, 1946. j?lius 17. 12 Balla Antal: Roosevelt eln?k. Kis ?js?g, 1946. ?prilis 13. 13 Balla Antal: Amerika. Kis ?js?g, 1946. j?nius 16.

Tehen?szgiccs a kult?ra b?lcsj?be

67

Az amerikai kult?r?t saj?tos m?don k?pviselt?k a t?rgyak, amelyek k?z?tt kit?ntetett szerep?k volt a g?pkocsiknak. Az amerikai aut?gy?rt?s egyszerre fejezte ki a magas mszaki sz?nvonalat, a gazdas?gi ert, a j?l?tet ?s az amerikai ?letform?t. Az USA k?l?gyminiszt?riuma ezt k?sbb is igyekezett hidegh?bor?s propagandac?lokra kihaszn?lni: p?ld?ul az 1959 ny?ri moszkvai Amerikai Ki?ll?t?son is a leg?jabb aut?modelleket, h?ztart?si g?peket ?s kozmetikumokat vetett?k be (Hixson, 1997). Christian M. Ravndal, az USA 1949 ?s 1951 k?zti budapesti k?vete egyik jelent?s?ben arr?l sz?molt be, hogy Buick Century t?pus? g?pkocsijukat Budapesten mindenfel? spont?n t?meg veszi k?r?l (Borhi, 2009). A magyar ?js?golvas? 1945 ?s 1948 k?z?tt mindenekeltt k?t amerikai g?pkocsival tal?lkozhatott: a katonai Jeepekkel ?s a Forddal. A Jeepek ?gye 1945 v?g?n ker?lt el: a Kis ?js?g sz?molt be arr?l, hogy a kisgazda vezet?s ?jj??p?t?si Miniszt?rium 5000 Jeep megv?s?rl?s?r?l t?rgyal.14 1946 tavasz?n, a martonv?s?ri pr?ba?zem ut?n m?g a Szabad Sz? is elismeren ?rt az amerikai kocsik teljes?tm?ny?rl. Adorj?n J?nos parasztp?rti ?llamtitk?r azt vizion?lta, hogy t?z ?v m?lva egy falusi lakodalom alkalm?val csup?n t?z Jeep fog ?llni a porta eltt, hiszen egy aut?ra tizenhatan is felf?rnek:15 a Jeep a falusi moderniz?ci? amerikai szimb?lumak?nt jelent meg.16

A Ford az amerikai technikai kult?r?t, termel?kenys?get, st mag?t a modern kapitalizmust jelk?pezte ? m?r az 1930-as ?vek Szovjetuni?j?ban is (Parks, 1983). 1947-ben, Henry Ford hal?lakor a lapok a fordizmussal, azaz l?nyeg?ben az amerikai kapitalizmussal kapcsolatban foglaltak ?ll?st. A Kis ?js?g nekrol?gja vil?gos m?ltat?s volt: piedeszt?lra emelte a kreat?v ?s c?ltudatos v?llalkoz?t, az amerikai ?lmot val?ra v?lt? self-made mant, akinek a kapitalizmusa humanista, hiszen munk?sbar?t (megk?m?l a legnehezebb zikai munk?t?l, magasabb b?rt zet), fogyaszt?bar?t ?s term?szetbar?t (anyag- ?s energiatakar?kosan termel).17 A N?pszava az ,,er?nyeket" is negat?v oldalr?l mutatta be ? Ford kapitalizmusa kiv?l?an szervezett, de a munk?sok v?gletes kihaszn?l?s?t szervezi meg; magasabb b?rt ad, ami nem ?ll ar?nyban magasabb elv?r?saival. Az USA ,,korl?tlan lehets?gei" a kizs?km?nyol?s korl?tlans?g?t leplezik.18 Az MKP lapj?nak ?rt?kel?se ?rnyaltabb volt: ?dv?z?lt?k a modern t?megtermel?s ?s automatiz?l?s atyj?t, akinek v?vm?nyait csak az ?llamos?tott ipar teljes?theti ki, mik?zben el?t?lt?k mint munk?s- ?s szakszervezet-ellenes, a fasizmussal bar?tkoz? kapitalist?t.19

Az Egyes?lt ?llamok meg?t?l?s?ben teh?t a korm?nyon bel?l is k?tf?le t?rsadalmi v?zi? ?tk?z?tt. Az egyik, amelynek a kisgazdap?rton bel?l voltak h?vei, az egy?n auton?mi?j?ra ?s jogaira ?p?l demokr?ci?t ?s a piaci versenyt is k?vetend p?ld?nak tekintette. A m?sik viszont a fentiekkel szembemen tendenci?kat ?rt?kelte, ?s ezeket a von?sokat nagy?totta fel, ugyanakkor szemben ?llt az individualizmussal, az amerikai gazdas?gi teljes?tm?nyben pedig a kizs?km?nyol?s momentumaira volt ?rz?keny.

1.2. Az amerikai kult?ra a lapokban ? a filmen innen

Az amerikai kult?r?b?l a baloldali ?rtelmis?g elssorban a t?nyfelt?r? ?js?g?r?shoz is k?td realista ?r?kat ? k?z?l?k is elssorban Mark Twaint, Theodore Dreisert, Upton Sinclairt, Jack Londont, Sinclair Lewist ? ismerte el m?r 1945 eltt, m?g a atalabbak k?z?l mindenekeltt John Dos Passost, Ernest Hemingwayt. 1945 ut?n eml?t?sre ker?l m?g az Eur?p?ban szolg?l? Thornton Wilder, John Steinbeck, Eugene O'Neill, Arnaud d'Usseau, James Gow, Erskine Caldwell. Elssorban azok a sz?npadi ?r?k, akiknek dr?m?it a budapesti sz?nh?zak is j?tszott?k, mellett?k pedig n?h?ny ?r? ?s zen?sz, ?gy a Budapesten t?bb ?zben fell?p Yehudi Menuhin.

Rengeteg apr? h?r sz?lt az amerikai kutat?k mszaki-tudom?nyos eredm?nyeirl, az atomenergia orvosi felhaszn?l?s?r?l, a gyermekb?nul?s gy?gy?t?s?r?l, rep?l?si cs?csokr?l, a holdutaz?s es?lyeirl, a h?rk?zl?si kutat?sokr?l ? valamint a mindennapi ?letet megk?nny?t tal?lm?nyokr?l, a h?zi htkamr?r?l, az elektromos fogkef?rl, a molylepkebiztos nylonharisny?r?l, a g?pkocsikban haszn?lhat? telefonr?l. Mindez vegyes k?pet sugallt: egyr?szt az amerikai tudom?nyos kutat?sok magas sz?nvonal?r?l tan?skodott, m?sr?szt a ,,szent tudom?ny" ?s a ,,prof?n hasznos?t?s" ellent?t?t is jelezte.

14 ?tezer Jeep. Kis ?js?g, 1945. december 20. 15 Szab? Gabriella: M?sf?l hold sziklakem?ny talajt. Szabad Sz?, 1946. m?jus 12. 16 R?zs? Imre: K?zelebb hozza a v?rost a tany?hoz a JEEP. Szabad Sz?, 1946. j?nius 9. 17 Balla Antal: Ford. Kis ?js?g, 1947. ?prilis 10. 18 Meghalt Henry Ford, az amerikai nagytke jellegzetes k?pviselje. N?pszava, 1947. ?prilis 9. 19 Meghalt Ford. Szabad N?p, 1947. ?prilis 9.; Gimes Mikl?s: ?nmk?d gy?r. Szabad N?p, 1947. j?lius 27.

68

Tak?cs R?bert

Ebben is tov?bb ?lt az amerikai kult?r?r?l a 19. sz?zadig visszany?l? ? a magas- ?s a t?megkult?ra szembe?ll?t?s?n alapul? ? negat?v sztereot?pia. St maga a vita magva ?s annak ?rvrendszere enn?l is idsebb egy ?vsz?zaddal, hiszen a n?pszer kult?ra kritik?ja ? akkor m?g az eur?pai kult?r?n bel?l ? m?r a 18. sz?zadban kialalult (Gans, 2003). Az 1920-as ?vekben ? Eur?pa ellent?tek?nt ? ?j megers?t?st nyert a gazdag, de fel?letes, kultur?lis hagyom?nyok n?lk?li amerikai sztereot?pi?ja. M?s szavakkal: Eur?p?nak kult?r?ja van, Amerik?nak csup?n civiliz?ci?ja (Wagenleitner, 1994: 166). Avagy az USA-nak k?t kultur?lis hidegh?bor?t kellett megv?vnia Eur?p?ban: nemcsak a szovjet blokk orsz?gaival, hanem az Amerik?ra fenntart?sokkal tekint nyugat-eur?pai elitekkel szemben is (Berghahn, 2001). Mindez Magyarorsz?gon is m?lyen be?gyaz?dott volt. A Magyar Szeml?tl a ponyvareg?nyekig 1945 eltt is minden kultur?lis regiszterben visszak?sz?nt Amerika mint az alacsony kultur?lis ?s erk?lcsi sz?nvonal, ,,a tegnapr?l m?ra szerzett kult?ra", az anyagiass?g, a haszonelvs?g szinonim?ja. A Rejt-reg?nyekben az USA-ba darabokban ?tsz?ll?tott lovagv?rak, az ?j Idkben a Woolworth ?s az Akropolisz szembe?ll?t?sa fejezte ki ezt (Sipos, 2013).

Az USA 1945 ut?n is megkapta az ebbe a vonulatba illeszked mins?t?st: ,,r?g?gumi-kult?ra". A Szabad Sz? elk?nyeztetett, egy?nis?g n?lk?li, a sarki b?rban ban?nszirupot kortyolgat? tin?dzsereknek mutatta az amerikai i ?s?got.20 A baloldali lapok elmarasztalt?k az amerikai kult?ra ?zleti fel?p?t?s?t, ahol a kult?ra, a sport ? st a vall?s ? szimpla ?ruv? v?lik. Kritik?juk nemcsak kev?s meg?rt?st tan?s?tott, hanem az amerikai magaskult?ra eredm?nyeit is gyelmen k?v?l hagyta. Az ?gy v?zolt k?p szerint a tengerent?lon a sek?lyesre, a t?megcikkre, a bulv?rra van kereslet, ?gy a magas irodalom helyett csak az alantas, a pornogr?f ?s a r?vid?tett digest-kiadv?nyok kelnek el,21 a nem pro telven mk?d opera pedig veget?l: m?g a New York-i Metropolitanben is csup?n n?gy h?nap az id?ny.22

A k?t szuperhatalom viszony?nak megroml?s?val a kritika felers?d?tt. A Szabad Sz? ?s a Szabad N?p felvette az eur?pai kult?ra v?delmezj?nek p?z?t: f?ltett?k a francia irodalmat az amerikaniz?l?d?st?l, az eur?pai zenei kult?r?t a dzsessztl ?s a swingtl. Az amerikai kult?ra terjed?s?t rag?lyhoz, annak ?lvezet?t k?ros, ?llatias ?llapothoz hasonl?tott?k. Egy h?zast?rsi szerepcser?re ?p?l lm kapcs?n a parasztp?rti szerz azt emelte ki, hogy a bugyuta t?rt?net ?pp?gy ?thatol a tengeren, mint a jazz ?s a colorado bog?r.23 A dzsesszrajong?kat ugyanez a lap ?gy ?rta le: ,,...?ltal?ban nyegle, dekadens, m?morba ?s valami beteges, ertlen ?rz?kis?gbe v?gy? emberek."24

Ellenpontot e t?ren is csak a Kis ?js?g jelentett, amely hajlott az amerikai kultur?lis teljes?tm?nyek elismer?s?re a magaskult?r?n k?v?l is. St nem vetette meg az USA ?ltal propag?lt fogyaszt?i kult?r?t sem. 1945 v?g?n ?gy ?dv?z?lte az ?jonnan ny?l? bev?s?rl?k?zpontot: ,,...egy darab k?lf?ld Budapesten. A Budapest Hall amerikai st?lus? ?ruh?z."25 Nagyon hasonl?an ahhoz, ahogy az 1933-as lmh?rad? k?sz?nt?tte a Krist?f-?ruh?zat: ,,Vil?gv?rosi k?pet ny?jt a jazzband hangjai mellett megnyitott ?temeletes Krist?f-?ruh?z" (id?zi Sipos, 2013: 164).

A Kis ?js?g meg?rt?st mutatott a Budapestre is bet?r swingr?let ir?nt, csak annyit r?tt fel, hogy a atalok lmrl ellesett mozdulatai k?sz?nviszonyban sincsenek az eredeti gur?kkal.26 St, a kisgazda lap m?g a bulv?r?js?g?r?st?l sem tagadta meg a szakmai elismer?st: legal?bbis meghajolt Michael Stern amerikai riporter eltt, aki egy interj? erej?ig bejutott Giuliano szic?liai ma avez?r otthon?ba.27

2. A hollywoodi film ?s fogadtat?sa

Az amerikai kult?r?r?l ?ltal?nosan elmondottak Hollywood meg?t?l?s?t is sokban elrevet?tik, ?m Hollywood t?rh?d?t?sa ?lesebben jelentkezett m?s amerikai kultur?lis javak?n?l. Filmjeivel az USA ?nmag?t export?lta, az amerikai ?let?rz?st ?s Amerika nagys?g?t hirdette. Hollywood ek?zben szembeker?lt az egyes ? ersen legyeng?lt ? nemzeti lmiparokkal. A hollywoodi menedzserek elt?k?ltek voltak abban, hogy visszaszerezz?k kor?bbi domin?ns helyzet?ket Eur?p?ban ?s a T?vol-Keleten. Az amerikai hadsereg nyom?ban mindenhova meg?rkezett az amerikai lm is, az

20 R?g?gumin, ban?nszirupon ?s fagylalton ?l a ,,teen agers". Szabad Sz?, 1947. m?rcius 2. 21 Amerika legsikeresebb k?nyve ?s siker?nek t?rt?nete. Szabad N?p, 1948. janu?r 11.; H?rek. N?pszava, 1948. okt?ber 14. 22 Csak szer?nyen. Korszer opera. Szabad Sz?, 1948. december 24. 23 Az egyiptomi istenke tr?f?ja. Szabad Sz?, 1947. m?rcius 11. 24 K?nny zene. Szabad Sz?, 1947. ?prilis 13. 25 A Budapest Hall premierje. Kis ?js?g, 1945. december 14. 26 S. Gy.: Swing ?s lovacska. Kis ?js?g, 1946. febru?r 10. 27 Jobb ma egy gengszter, mint holnap k?t minisztereln?k. Kis ?js?g, 1948. j?nius 5.

Tehen?szgiccs a kult?ra b?lcsj?be

69

amerikai katonai szervek pedig r?szt v?llaltak a lmpolitika megval?s?t?s?ban (Yecies & Shim, 2010; Wagenleitner, 1994). Ahol a korm?nyok megk?s?reltek kv?t?kkal, importv?mmal v?dekezni, az USA a hitelek ?gy?t elh?zva ?rv?nyes?tette a hollywoodi ?rdekeket (Ul -M?ller, 2001; Wagenleitner 1994). M?shol ? ?gy Ausztri?ban vagy Magyarorsz?gon ? a nemzeti lmgy?rt?s nem jelentett ?rdemi konkurenci?t. Itt a k?z?s exporttr?sztbe t?m?r?l hollywoodi nagyok ?ppen a szabadkereskedelem jegy?ben igyekeztek az amerikai lm poz?ci?it biztos?tani.

Az amerikai lm Washington szem?ben is t?bbet jelentett ?zletn?l. Az amerikai katonai ellenrz?s al? vont ter?leteken a State Department az amerikai lmet ?pp?gy a t?rsadalom ?tnevel?se ?s az Amerika-propaganda szolg?lat?ba ?ll?totta, mint a Szovjetuni? a szovjet lmet saj?t megsz?ll?si ?vezet?ben (Yecies & Shim 2010; Wagenleitner, 1994). Igaz, az amerikai lm sz?rakoztat? ?rt?ke, tkeereje, kor?bbi poz?ci?i, indirekt m?dszerei r?v?n j?val sikeresebben oldotta meg ezt a feladatot, mint a szovjet (Mur?nyi, 2005).

2.1. Amerikai film n?lk?l nincs mozi

,,A kis mozikban r?gi amerikai lmek aratj?k v?rakoz?son fel?li sikereiket. Az orosz lmgy?rt?s term?kei ?t?t eredm?nnyel startoltak, az ?j amerikai lmek ? k?zel 40 ?rkezett m?r eddig is ? hetekig elvetik egy-egy bemutat?

lmsz?nh?z msorgondj?t" ? jellemezte az 1945 k?s ny?ri mozihelyzetet a F?nysz?r? c?m mv?szeti hetilap.28 A negyven ?j lm t?lz?s. M?g sz?ltak a fegyverek Eur?p?ban, amikor a budapesti mozik m?r ?jra amerikai lmeket vet?tettek, ?m ezek z?m?t m?r kor?bban, 1940?41-ben is j?tszott?k: a mozik 1941 december?ben is mutattak be hollywoodi lmeket, ahogy Hollywood a n?met piacot is igyekezett ? sz?mos kompromisszum ?r?n ? megrizni mag?nak nemcsak Hitler hatalomra jut?sa, de a vil?gh?bor? kit?r?se ut?n is (Urwand, 2013). A Magyar Film magazin c?mlapj?n n?gy nappal az USA-nak k?ld?tt had?zenet eltt m?g ott d?szelgett a friss Walt Disney-szenz?ci? hirdet?se: ,,Bevonul gyztes had?val az ?j h?d?t? ? Pinocchio."29

Az els val?ban ?j amerikai lmet, ,,Az amerikai sas"-t az amerikai misszi? hozta be j?lius elej?n. Ezt tov?bbiak k?vett?k.30 1946 nyar?n ?jra lmhi?ny ?llt el, mivel az in ?ci? k?vetkezt?ben megb?nult a lmimport. A forint bevezet?s?vel, illetve az amerikai lmgy?rakat k?pvisel MOPEX megalakul?s?val a hollywoodi import ell elg?rd?ltek az akad?lyok: a k?vetkez k?t ?vadban az amerikai lmek tett?k ki a magyarorsz?gi lmbemutat?k legnagyobb r?sz?t.

Ebben az idszakban a hazai lmgy?rt?s szinte teljesen ?llt; a koal?ci?s p?rtok ?ltal einstandolt mozik teljesen r? voltak szorulva a k?lf?ldi lmekre. Az ?j Ember az orsz?got k?lf?ldi lmgy?rt?k gyarmat?nak l?tta, ahol ,,szinte elnyom?an telepszik r? ?letfelfog?sunkra ?s lmgy?rt?sunkra a k?lf?ldi ?zl?sir?nyok diktat?r?ja", ?s ahol a mozikban magyar l?lektl idegen k?rd?sekre idegen erk?lcs?k alapj?n adnak v?laszokat.31 A k?t legnagyobb ,,gyarmatos?t?" ekkor az amerikai ?s a szovjet lmipar volt: az elbbi glob?lisan (Magyarorsz?gon a MOPEX r?v?n), az ut?bbi kik?zd?tt ?rdekszf?r?j?n bel?l (Magyarorsz?gon a Szovexport lm ?s a MAFIRT r?v?n).

A magyar k?z?ns?g az elbbihez hozz? volt szokva, ahogy m?g az 1920-as ?vek szovjet k?z?ns?ge is (Richmond, 2003). Az 1920-as ?s az 1930-as ?vekben Magyarorsz?gon is v?gig az amerikai lmek voltak t?bbs?gben: igaz, cenz?ram?terben, azaz a j?v?hagyott lmtekercsek hossz?ban sz?molva az 1925-?s 65 sz?zal?khoz k?pest a r?szesed?s?k az 1930-as ?vek v?g?re 50 sz?zal?k al? esett (Z?honyi-?bel, 2013). A n?pszer magyar lmek is a hollywoodi klis?ket k?vet mesesz?v?ssel aratt?k sikereiket.

Ezzel szemben a szovjet lm ismeretlen volt a magyar k?z?ns?g eltt. A MAFIRT 1945. janu?ri alap?t?s?val ?pp az?rt siettek, hogy a szovjet lm csillap?tsa a magyar k?z?ns?g lm?hs?g?t.32 ?m a monopolhelyzet nem sok?ig ?llt fenn. A koal?ci?s p?rtok leosztott?k maguk k?z?tt a fv?rosi mozienged?lyeket,33 emellett minden p?rt igyekezett mag?t birtokon bel?l tudni a vid?ki v?rosokban is. Az ?j moziv?llalatok ? a MAFIRT (MKP), a KIMORT (FKGP), az Orient (NPP) ?s a Sarl? (NPP) ? a p?rtok k?lts?gvet?s?ben is fontos t?telt jelentettek. A MAFIRT c?lja a szovjet lmek propag?l?sa, t?vlatilag pedig az amerikai

28 A magyar lmgy?rt?s helyzete. F?nysz?r?, 1945/4. (augusztus 16.). 29 Magyar Film, 1941/49. 30 Vil?g, 1945. j?lius 6. 31 K?zai B?la: Mit n?zz?nk a lmen? ?j Ember, 1947/46. 32 Szirmai Istv?n levele Ger Ern r?sz?re (1945. janu?r 23.). PIL 274. f. 23/22 . e. 33 A Sarl? Mveld?si Filmoszt?ly t?j?koztat?ja a lmsz?nh?zak eloszt?sa t?rgy?ban. PIL 284. f. 2/33. . e.

70

Tak?cs R?bert

lmek h?tt?rbe szor?t?sa, az Amerika-propaganda kiiktat?sa volt. A MAFIRT vezet?se mindezt m?s ? ,,a szovjet ?s nem szovjet lmek helyes, politikus, szakszer ?s megfontolt adagol?s?nak m?dj?val" oper?l?34 ? strat?gi?val akarta megval?s?tani, mint a szovjet lmeket a k?z?ns?gre z?d?tva gyors eredm?nyeket k?vetel szovjet partnere, amibl rengeteg kon iktus ad?dott. Egy 1947-ben k?sz?lt felm?r?s megers?ti, hogy a magyar k?z?ns?g val?ban az amerikai (25 %) ?s a magyar (25 %) lmeket kedvelte legjobban. A francia lmeket 16 sz?zal?ka, az angolokat 12 sz?zal?ka v?lasztotta. A szovjet lmek n?pszers?ge igen csek?ly volt, mind?ssze 7 sz?zal?ka eml?tette.35 Ezt a k?pet ers?tik meg a n?zetts?gi adatok: a MAFIRT 1946 sz?n iskol?sok ?s ?zemi dolgoz?k csoportos szervez?s?vel el?rte azt, hogy a szovjet lmvet?t?sek helykihaszn?lts?ga 14 sz?zal?kos szintrl 21 sz?zal?kra n?vekedjen.36 Az amerikai lm viszont k?nnyed?n eladta ?nmag?t. St n?ha az akci?k is visszafel? s?ltek el: 1947 m?jus?ban a MAFIRT jelezte, hogy a biank? szabadjegyeket a kedvezm?nyezettek a legn?pszerbb ? z?mmel amerikai ? lmekre tartogatt?k. Az ,,Arab ?jszaka" c?m hollywoodi lm egyik elad?s?t ?gy megrohamozt?k a szabadjegyesek, hogy be kellett z?rni a p?nzt?rakat.37 A lmpiaci realit?sok a kommunista lmir?ny?t?k kez?t is megk?t?tt?k. A magyar moziknak ? ide?lis esetben ? ?vi 160 lmre volt sz?ks?g?k, hazai lmgy?rt?s h?j?n l?nyeg?ben importb?l. A Szovjetuni? 45?55-?t tudott adni, ?gynevezett ,,halad? lmekbl" a MAFIRT-n?l is csak a keret 25?30 sz?zal?k?t l?tt?k felt?lthetnek. Mintegy 55 amerikai lmre ?s puszta sz?rakoz?st ny?jt? alkot?sokra emellett is sz?ks?g lett volna,38 ami ?lland? kon iktusforr?st jelentett a szovjet partnerrel, a p?rtvezet?ssel, illetve a lmkritik?kat k?zl kommunista lapok szerkeszts?g?vel is.

2.2. Amerika mint az ?sszehasonl?t?s egyik oldala

A MOPEX 55-n?l t?bb lmet is behozott. Ezek t?bbs?g?t a lapok is ,,hollywoodik?nt" sorolt?k be: a n?z megnevettet?s?n, megr?kat?s?n, el?m?t?s?n vagy izgalomban tart?s?n kereszt?l nem akart m?st, mint sz?rakoztatni. Jobb ?s baloldali, korm?nyp?rti ?s ellenz?ki lapokban egyar?nt szembe?ll?tott?k az amerikai lmet m?s lmkult?r?kkal. Ek?zben pedig bal- ?s jobboldal mag?t?l ?rtetden vette fel a ? baloldalon mind ny?ltabb Amerika-elleness?get is hordoz? ? r?gi ?rtelmis?gi kult?rpesszimista attitd?t.

Az ellenpont ?ltal?ban az eur?pai lm volt. A legsrbben a Szabad Sz? pengette a kultur?lis pesszimizmus ?s elitizmus h?rjait: az amerikai lmek a leg atalabb koroszt?lyok gondolkod?s?t, ?rt?krendj?t vesz?lyeztetik, akik f?l, hogy a ,,lop?sb?l, rabl?sb?l, csal?sb?l j?l ?l gengszter" alakj?ra n?znek fel.39 A lap lesz?gezte, hogy Eur?p?b?l hi?nyzik az olyan ? ,,mveletlen" ? polg?ri k?z?ns?g, amely Amerik?ban a t?megkult?ra t?ptalaja, ?gy az eur?pai n?v?t ?vni kell az amerikai kommersztl. A N?pszava ?ltal?nos?t?sok helyett ink?bb konkr?t jelens?gekkel foglalkozott: 1945?46-ban a ,,k?s?rtetes" lmek, illetve a v?gj?t?kok t?rnyer?s?ben fedezte fel a hollywoodi sikerreceptek mk?d?si mechanizmus?t. A lap marxista kritik?ja ennek t?rsadalmi funkci?t is tulajdon?tott: elterelni a gyelmet a val?s szoci?lis ?s gazdas?gi probl?m?kr?l, kiereszteni a gzt azokn?l, akik ,,nehezen t?rdnek bele a kapitalizmus rendje ?ltal ny?jtott szk lehets?gekbe".40

A Szabad N?pben az amerikai lmek ,,k?ros" t?rsadalmi mondanival?ja kapott hangs?lyt, ?s e t?ren ?lesebben fogalmazott a szoci?ldemokrata napilapn?l: ,,Az igazs?got hom?lyban tart?, megker?l, ellenz?kinek hat? koncokat odavet ?sz?rakoztat?s? szint?n politika. Reakci?s politika."41 Ezen fel?l az MKP lapja, amely 1946 tavasz?t?l m?r a hollywoodi klis?k, ,,sil?ny ill?zi?k" v?ls?g?r?l adott ?rt?kel?seket, azt is hangs?lyozta, hogy amit az amerikai lm k?n?l ? ,,K?pr?zatos k?lss?gek, ?rzelmess?g, felsz?ness?g, ra n?lt ritmus? bolond t?ncok, kenetess?g. T?nc ?s ?nek a cs?m?rig"42 ? nem csup?n ?res, de idegen is a magyar val?s?gt?l. Az eur?pai lm mellett a Szabad N?p csak az amerikai

34 A MAFIRT vezetinek v?lasza a Quin elvt?rs ?ltal ?tadott a MAFIRT elleni orosz kifog?sokat 11 pontban ?sszefoglal? ?tiratra. PIL 274. f. 23/23. . e. 35A Magyar K?zv?lem?nykutat? Int?zet ?vi szeml?je ? 1947. Magyar K?zponti H?rad? Rt. MOL XIX-I-10 11. doboz. 36 A MAFIRT jelent?se az MKP K?zponti Titk?rs?g?nak az 1946. novemberi mk?d?s?rl. PIL 274. f. 23/22. . e. 37 A MAFIRT jelent?se az MKP K?zponti Titk?rs?g?nak az 1947. ?prilisi mk?d?s?rl. Besz?mol?. PIL 274. f. 23/23. . e. 38 Angyal Gy?rgy feljegyz?se H?y L?szl? r?sz?re. PIL 274. f. 23/27. . e.; A MAFIRT jelent?se az MKP K?zponti Titk?rs?g?nak a m?jus-j?liusi idszakr?l. PIL 274. f. 23/23. . e. 39 K?r?di J?zsef: Ponyvareg?ny, gengszter lm, jav?t?int?zet. Szabad Sz?, 1946. szeptember 19. 40 H?mori L?szl?: Ami a v?gj?t?kok m?g?tt van. N?pszava, 1945. szeptember 13. 41 A bagdadi tolvaj. Szabad N?p, 1945. ?prilis 25. 42 Szabad N?p, 1946. december 29.

Tehen?szgiccs a kult?ra b?lcsj?be

71

lmiparral folytatott harcai kapcs?n ?llt ki ny?ltan, ?s csak a hidegh?bor? kibontakoz?s?val: az 1946. m?jusi Blum? Byrnes-szerzd?st, amelynek nyom?n a francia mozik kapitul?ltak Hollywood eltt, csak 1947 tavasz?t?l t?madt?k, ?s innentl v?ltak rendszeress? a besz?mol?k az USA eur?pai sz?vets?geseire k?nyszer?tett meg?llapod?sokr?l. Ahogy egy ?r?s fogalmazott: a Blum-Byrnes szerzd?s nyom?n a francia k?z?ns?gnek a j? bordeaux-i bor helyett be kell ?rnie coca-col?val.43 Mindezt az ,,amerikai lmimperializmus" formul?ba t?m?r?tett?k.

A Kis ?js?g viszont tov?bbra sem vetette meg az amerikai kult?r?t, Hollywood term?keit m?g 1947/48-ban is szimp?ti?val fogadta. Egy francia gra kussal, Jean Image-zsal k?sz?tett interj? is csak addig ment az eur?pai ?s amerikai kult?ra szembe?ll?t?s?ban, hogy Eur?p?nak nem a technikai t?k?letess?gben kell versenyre kelnie Hollywooddal; a recept: ,,francia esprit-vel helyettes?teni a doll?rt".44

Az amerikai-eur?pai dichot?mia az ellenz?ki lapokban is feltnt. Az ?j Ember majdhogynem kijelentette: a legrosszabb francia lm is jobb, mint a legjobb amerikai: a lap kritikusa a ,,L?nyok a lejtn" c?m lm kapcs?n fejtette ki, hogy: ,,...n?v?j?t n?zve viszont ism?t beigazol?dik a relativit?s elve: a Jouvet- lm francia viszonylatban val?ban gy?nge, de m?g mindig klasszisokkal jobb enn?l a t?rs?n?l."45 A hamis ?s a hiteles alkot?s ellent?t?hez a jobboldalon erteljesen kapcsol?dott a nemzeti ?s az idegen, a szerves ?s a szervetlen szembe?ll?t?sa. Egy hollywoodi klis?k szerint ?p?tkez francia lm kapcs?n ?llap?totta meg az ?j Ember:

,,Semmi ?rtelm?t nem tal?ljuk ezt az idegen pal?nt?t gy?k?rtelen?l ?t?ltetni Eur?p?ba, ?s ?ppen a saj?tos b?j? francia szellem rov?s?ra. Amerik?ban tal?n lesz m?g mv?szet ebbl a medve-humorb?l, a lass?bb temp?j? eur?pai filmn?l viszont r??r?nk gondolkozni."46

A k?t loj?lis baloldali ?js?g, a Polg?ri Demokrata P?rt ?ltal jegyzett napilap, a Vil?g, illetve a radik?lis p?rti hetilap, a Halad?s k?z?l elssorban az ut?bbi tekintett kritikusan Hollywoodra. Eleinte ez egyfajta pesti, kispolg?ri kivagyis?gb?l t?pl?lkozott, amolyan ,,ilyet mi is tudunk" attitd?t k?pviselt. Kell?r Andor p?ld?ul ?gy jellemezte Hollywoodban befutott egykori p?lyat?rsainak munk?it:

,,...egyfajta agyvelfacsar?s k?nos term?ke, saj?tos elmej?t?k, ipari robot annak a szent c?lnak az ?rdek?ben, hogy a szkef?rt gg?s milliomos kisasszony min?l csavarosabb helyzeteken kereszt?l jusson az egyszer, de b?tor farmer kisportolt karjaiba."47

A hat?rozottabb Hollywood-kritik?ra a Halad?s is csak 1947 tavasz?t?l t?rt ?t. Bal?zs B?la kirohan?sa a N?pszava vagy a Szabad N?p has?bjain is megf?rt volna:

,,Vajon ?l-e m?g Griffith ?s l?tja-e, hogy ?lte meg az amerikai kereskedelem zseni?lis mv?sz?lm?t, ?s hogyan sz?ll?tj?k Eur?pa, Afrika ?s ?zsiai mozijaiba a legocsm?nyabb giccset ugyanazokon a hadihaj?kon, melyeken G?r?gorsz?gnak, T?r?korsz?gnak ?s Ir?nnak a fegyvert sz?ll?tj?k ? hasonl? c?lra."48

43 Mi?rt nem szeretik P?rizsban az amerikai lmeket. Szabad N?p, 1947. m?jus 4. 44 (nika): Hat lmcs?sz?r ?sszehajol. Kis ?js?g, 1947. okt?ber 19.; Magyar n?pmes?bl akar tr?kk lmet k?sz?teni a ,,francia-magyar Disney". Kis ?js?g, 1948. febru?r 20. 45 Hunyadi Dalma: Film. ?j Ember, 1948/29. 46 Hunyadi Dalma: Film. ?j Ember, 1946/16. 47 Kell?r Andor: Lev?l Los Angelesbe. Halad?s, 1946/30. 48 Bal?zs B?la: A z?ldfrakkos lmrendez. Halad?s, 1947/18.

72

Tak?cs R?bert

A lap ezekben a h?napokban m?r t?nyk?nt k?z?lte: Eur?pa elfordul Hollywoodt?l, az ,,ill?zi?k" ?s az ?l?rz?sek helyett a realizmushoz t?r vissza.49 ,,Hollywood beteg. E z?rt vil?gban ?l, ?s ?nmag?t ism?tli csup?n. Embereik elz?rk?znak nemcsak a t?rsadalmi, de mv?szi fejld?s ell is" ? id?zt?k Ren? Clairt.50 Az 1948-as le?r?sokban a v?ls?g k?pe gazdas?gi ?rvekkel ? munkan?lk?li sz?n?szek, lenyesett k?lts?gvet?s, le?ll?tott forgat?sok ? bv?lt.51 A Halad?s ebben is megl?tta az eur?pai kult?ra hat?s?t: ,,az Eur?p?t j?rt G.I.-k sokat fejldtek ?s tanultak ide?t. M?r nem sz?vesen n?zik az ?lszentiment?lis amerikai lmeket."52

,,A hollywoodi b?rze v?ls?ga, a nagy szt?rok buk?sa, az ?ri?si amerikai lm-munkan?lk?lis?g" a radik?lisok lapja szerint egyben azt ?zente: a j?v a szovjet lm ?tja.53 A szovjet lm m?r 1945-ben feltnt mint Hollywood egy m?sik lehets?ges ellenpontja. St 1945-ben m?g a katolikus hetilap is pozit?van ?rt a szovjet lmrl, annak mv?szi saj?toss?gait, kultur?lis be?gyazotts?g?t emelve ki. E szembe?ll?t?sban Hollywood a negat?v ellenpont: ,,Az orosz

lm egy nagyszab?s? ?letriport?zs. Egyetlen orosz lm sem ker?lt el?nk, amelynek a mindennapi ?let val?s?g?t?l idegen, ?kiagyalt? tartalma lett volna, exotikus fordulatokkal tel?tve." Ezzel szemben a nyugati lmek alapmfaja a rev?, a mindennapok val?s?ga helyett a d?szletek vil?ga, h?s-v?r emberek helyett pedig olyan ,,jelleg n?lk?li embereket" ?br?zol, akiknek ,,a mosolya, a k?nnye, a hangja, m?g a sz?vdobban?sa is csak egy sz?nfolt a rev? nagy palett?j?n."54

A Vil?gban a ,,Nagy P?ter" c?m szovjet lm 1946 szi bemutat?ja ut?n fogalmaz?dott meg hasonl? gondolat:

,,Egyik oldalon ?ll egy ?vtizedes, saj?tos kialakults?g? filmmv?szet, mely elssorban nem sz?rakoztat? ?s b?feledtet kom?di?z?sra, hanem nagy t?rsadalmi ?s politikai c?lok szolg?lat?ra hivatottnak ?rzi mag?t; a m?sik oldalon pedig a magyar mozil?togat?k hada, akik a m?sik v?gletben neveldtek, megszokt?k a selejtes, kommersz v?gj?t?kot, amely [...] ?vatosan ker?lt minden problematik?t."55

A fenti k?plet 1948-ig nem v?ltozott, legfeljebb a baloldali lapokban ?lesebb kontrasztokkal festett?k le a k?l?nbs?geket. A politikai szemben?ll?s mellett is k?z?s nevez volt teh?t a magyarorsz?gi marxista ?s nem marxista baloldali, valamint jobboldali ?rtelmis?g k?r?ben az akkor is m?r k?zel k?t ?vsz?zados t?megkult?ra-kritika ?rveinek felhaszn?l?sa.

2.3. Tucatfilmek kicsinyke ?rt?ke ?s ?rt?kes filmek kicsinyke tucatja

Amerikabar?t attitd csak a Kis ?js?gra ?s a volt kisgazd?kb?l alakult Magyar Szabads?g P?rt lapj?ra, A Holnapra volt jellemz. A Kis ?js?g r?vid lmismertetinek lelkesed?se az amerikai lmek ir?nt egyedi volt. A m?shol fenntart?ssal kezelt gengszter-, kaland- ?s akci? lmek, avagy a ,,100 sz?zal?kos amerikai mozi" nem ker?lt p?rba a tartalmi ?ress?ggel, a negat?v t?rsadalmi hat?ssal. Helyette az ?rm?ny, a szerelem, a gegek, az ,,igazi nagy buny?k" ?s a nagy t?megvereked?sek perg k?psorait vagy ?ppen a gondtalan mulattat?st ?dv?z?lt?k.56 Sulyok Dezs lapja mind?ssze t?z napot ?rt meg 1946 tavasz?n (Szerencs?s, 1997) ? annyi kiolvashat?, hogy A Holnap pozit?v v?rakoz?sokkal tekintett az amerikai lmekre, ?s ?gy l?tta, Hollywoodban ,,a vil?gh?r szt?rok komoly mv?szi versenyt t?masztanak, ?s ott sem terem a f?n a doll?r".57

49 Forb?th S?ndor: Hollywood a kalod?ban. Halad?s, 1947/22.; P. Kerti: A hollywoodi forradalm?rok. Halad?s, 1947/36.; G?ch Marianne: H?lgyfut?r. Halad?s, 1948/43. 50 Vil?g, 1948. j?nius 6. 51 Forb?th S?ndor: Angol sz?mok ? amerikai sz?mok. Halad?s, 1947/37. 52 Szatm?ri Jen: Hollywoodban sem fen?kig tejf?l ? st! Halad?s, 1948/9. 53 Halad?s, 1948/39. 54 K--La: Ismerked?nk az orosz lmmel. ?j Ember, 1945/1. (augusztus 9.). 55 Tempefi: Nagy P?ter ?s az orosz lm Magyarorsz?gon. Vil?g, 1946. okt?ber 13. 56 Az ?rd?g konyh?ja. Kis ?js?g, 1946. febru?r 15.; Az Alvil?g alkonya. Kis ?js?g, 1946. m?rcius 17. 57 Megyek Amerik?ba! A Holnap, 1947. m?rcius 25.

 ................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download