Szarka László: A szlovákok története



Szarka László: A szlovákok története

Bereményi Könyvkiadó, Bp., Népek hazája sorozat

Tartalom:

I. A szláv betelepüléstől a magyar honfoglalásig

- Nyitrai fejedelemség és Nagymorávia kialakulása

- Nagymorávia: Szvatopluk hódításai és a Mojmírok bukása

II. A középkori Magyar Királyság keretei között

- A szlovien – szlovák folytonosság a 10-16. században

- A magyar államszervezet és a felső-magyarországi szláv régió

- A középkori városok és etnikai arculatuk

III. A királyi Magyarországon

- A török félhold árnyékában

- A reformáció és ellenreformáció hatásai

- Hungarus-tudat és barokk szlavizmus

szemináriumi anyag itt kezdődik:

IV. A nemzeti mozgalom kialakulása

- Az irodalmi nyelv megteremtése

- A nemzeti ideológia alapjai: Önvédelem és önmegszervezés

- 1848-1849 magyar-szlovák konfliktusa

- Az önkényuralom idején

V. A szlovák nemzetfejlődés problémái 1861-1918 között

- Az autonómia-program

- Asszimiláció és kivándorlás

- Szlovákkérdés – szlovák politika

- Különválás 1918-ban

VI. Csehszlovákia, Cseh-szlovákia, Szlovákia (1918-1945)

- Nemzeti fellendülés vagy új elnyomás

- A két világháború közti politikai élet

- Szlovákia helyzete Csehszlovákiában

- Az első szlovák állam

VII. Szlovákia átváltozásai (1945-1992)

- A hosszú „ötvenes évek”

- A felemás föderáció és a Husák-korszak

- Az önálló állam eszméje és valósága

Közép-Európa a XIX. – XX. században c. tárgy

III. A királyi Magyarországon

- mohácsi vész, Felvidék felértékelődik, nemesi családok átköltöznek

- intenzív főúri gazdasági tevékenység (Fugger- és Thurzó-család-rézbányászat)

- reformáció hatása – széles körű visszhang

- Duna-Ipoly menti végvárrendszer

A török félhold árnyékában (- pusztulás századai: 16-17.)

- 1528, Kassa melletti abaúji Szinnán ütköztek meg Szapolyai és Ferdinánd csapatai – János király veszít és Lengyelo.ba menekül

- visszatérése után a felföldi rendek és városok többsége őt ismeri el királynak

- de! földesúri hatalmaskodások, rablólovagok: Bebek-család, Podmaniczkyek, Balassa Miklós

- török hadjáratok:

▪ 1543 – Esztergom bevétele (párkány-favár)

▪ 1544 – Nógrád elvész, bányavárosokat fenyegetik

▪ 1552 – Drégely, Szécsény, Ipolyág, Hollókő, Fülek eleste

▪ portyázások, rablások

- 1563-ban újjászervezik a török elleni végvárrendszert – felső-magyarországi főkapitányság védi – székhelye: Érsekújvár, Kassa – soknemzetiségű helyőrségek, tilos minden nemzetiségi viszálykodás, szigorú fegyelem kell!

- 1568 – drinápolyi béke

- 15 éves háború

- 1599 tatár csapatok feldúlják a Vág, Garam völgyeket – demográfiai pusztulás- adófizető lakosság száma 3/4ére csökkent egyes helyeken

- 1604 Bocskai-felkelés, Felső-Magyarországi helyszínek,

- 1663 – a török legészakabbra jut: Érsekújvár elfoglalásával + pestisjárvány is!

- török közel van Bécshez – nemzetközi összefogás ekkortól indul el – 1664. évi hadjárat – vasvári béke

- Thököly – a „tót király”

- felső-magyarországi szlovák etnikai régió népességi viszonyai: magyarok száma(, szlovákoké ( az össznépesség fogyása mellett – tehát: megváltozta az arányok

A reformáció és ellenreformáció hatásai (1. felekezeti ellentétek – 2. nemzetiségi konfliktusok)

1.

- töröktől való menekülés miatt a magyar-szlovák nyelvhatár északra mozdult: Pozsony-Nagyszombat-Galgóc-Rimaszombat-Ungvár-Munkács – azaz a középkori magyar településhatárok

- korábbi német ill. szlovák jelegű városba is beköltöztek a magyarok (Pozsony, Nagyszombat, Kassa) – nemzetiségi feszültségek

- gyenge Habsbrug hatalom, gyenge katolikus egyház – terjednek a lutheri tételek

- anabaptisták

- helyi vallási kódexek: Confessio Heptapolitana(1559-alsó-moi), Confessio Scepusiana(1596-szepességi)

- reformáció gyors terjedése a német-szlovák lakosság körében – 1560-ra a portestantizmus számbeli fölényben jut a kat.al szemben

- ellenreformáció: Oláh Milkós nagyszombati érsek idején kezdődik – protestáns városok, földesurak védekezni kényszerültek

- anyanyelv fokozott jelentősége – sok főiskola, nyomda itt van

- Bocskai felkelés – Kassa a központ – protestáns városok, f.urak ellentámadása is egyben ez a felkelés

- céljai: szabad vallásgyakorlás, magyar országrészek újraegyesíése

- bécsi béke

- 1608, pozsonyi országyűlés – megerősítik a fejedelem által követelt vallásszabadságot

- evangelikus zsinatok: Zsolna (1610), Szepesváralja (1614)

- ellenreformáció központja: Nagyszombat, Pázmány Péter, Forgách Ferenc

2.

- bányavárosok privilegizált polgárai: németek

- magyarok, szlovákok igyekeztek hasonló jogokat kivívni

- 1608, p.ogy szabályozta a nemzetiségi viszonyokat: mindazokban a városokban ahol németek, magyarok, szlovákok éltek a városi tisztségeket felváltva és együttesen válasszák

- Hbgok érdektelenek a nemzetiségi ellentétek iránt, a különszabályozást hamarosan felszámolták

- Nagyszombat, Besztercebánya: szlovák dominancia, Korpora: magyar nemesi családok

- 17. század során a szlovák elem súlya megnőtt

okok (

- a nyelvet szóban és írásban egyformán használták a városi ügyvitelben – tanulók jelentős része szlovák anyanyelvű

- reformáció hatása a nyelvre: a bibliai cseh nyelvet szlovakizálták – Horčička, Tobiáš Masník evangelikus lelkész-tudósok : „ahogy beszélünk, úgy kellene írnunk is”

- diadalmas ellenreformáció: prot. németek elűzése, helyükre rekatolizált szlovák polgárság

- Wesselényi-féle összeesküvést követően – megtorlások, régi felföldi csládok birtokvesztései

- Rákóczi-szh Felvidéki megyékben is harcok, (Trencsénben leginkább), szlovák jobbágyság nagy számban részt vesz (most nem csak a városok támogatják, mint pl. Bocskait)

- Juraj Jánošík – a szlovák Robin Hood – nemzeti hős, kuruc seregben harcol, majd rablónak áll, de a zsákmányt szétosztja a szegények közt – népballadák róla

Hungarus-tudat és barokk szlavizmus

- török elleni küzdelem sikere, felekezeti ellentétek elcsendesülése ( szellemi megújulás

- a soknemzetiségű Magyarország mint történeti haza ismét valósággá vált

- egykori hódoltsági területek betelepítése (német, szerb, román, szlovák telepesekkel)

- mozaikszerű nemzetiségi településhálózat

- magyar-szlovák nyelvhatár délre tolódik

- Hbg-uralom bekeményít a Rákóczi-szh miatt ( nagy jobbágyterhek – emiatt rengetegen költöznek délre (Nógrád, Pest, esztergom megyékbe) + Alföldre (Szarvas, Békéscsaba, Nyíregyháza)

- ezek a szlovák „nyelvszigetek” kiszakadtak az anyaországi kulturális fejlődésből, könnyebb volt magyarosítani

- erősödő szlováknyelvűség (ok! mind ref. mind ellenref. most már céljának tekinti fejlesztését)

- oktatás, városi nyelvhasználat mellett megjelenik a szlovák nyelvű irodalom (először vallási aztán világi)

- szlovák nyelvűség terjedése ( szlovák nemzetiség öntudatosodik, „Slovensko” kifejezés a 18. századtól gyökeresedik meg a szóhasználatban

- 17-18. század = hungarus-tudat ill. szláv nemzeti tudat egymás mellett élése

- natio hungarica (rendi-nemesi közösségtudat) – natio slavica (inkább népi, nyelvi és kulturális tudat)

- történeti munkák erről:

• Révay Péter: De monarchia et sacra corona regni Hungariae (1659, Franfurt) – szlovákok_őslakosok

• Szentiványi Márton (1699): Magyarország első őslakosai a szláv nyelvű pannonok voltak

• Timon Sámuel: Pannonia jelentése – a szlovák pán (úr) szóból – naív szlovák öntudat

• Bencsik Mihály: a Szvatopluk sztorit eleveníti fel, szlovákok eladták országukat a magyaroknak örökre

• Ján Baltazár Magin válasza: Murices sive apologia címmel - a natio hungaricán belül a szlovákoknak azonos jogaik legyenek a többi nemzettel – Szvatopluk újra nála is: kiemeli a szlovákok vendégszeretetét, ill. hogy a magyar állam kialakulása közös igyekezet eredménye, mintegy szerződésként értékelte a fehér lovas sztorit

IV. A nemzeti mozgalom kialakulása

- 18. század – mai Szlovákia területe – kb. 1,5 milliónyi népesség, amely rendkívül gyors ütemben növekszik

- a tömeges délre költözés nem okozott visszaesést

- szatmári béke utén: Rákóczi, Bercsényi, Forgách-családok birtokait elkobozták ( Hbg-hű családokhoz kerültek (Pálffy, Esterházy- a két legnagyobb família)

- natio hungarica alapján – közéletben előrenyomul a magyar nyelv és kultúra – mind gyakoribbá vált a felföldi nemesség körében a magyar nyelvűség a szlovák származás ellenére

- városi népesség megduplázódott 1720-1778 között, 12% össznépességen belül

- nagyság szerint: Pozsony, Selmecbánya, Kassa, Eperjes, Nagyszombat stb.

- rendkívül nagy szlovák népszaporulat ( északi megyékben relatív túlnépesedés, tömeges áttelepülések, a magyar-szlovák nyelvhatár több helyen „átszakadt” és félszigetszerű kitüremkedések lettek benne

- Bél Mátyás (szlovák szárm): Notitia Hungariae – történeti-földrajzi leíró munka (vagyis:vármegyeleírások)

- 19. század – népességnöv. lelassult – ok! áttelepülés az Alföldre nagy – betelepülés a felvidékre kicsi (csak galíciai zsidók jönnek)

- 1846-ban 1,72 millió szlovák élt Magyarországon

Az irodalmi nyelv megteremtése

- kezdetben nem érezték szükségét a szlovák nemzeti nyelv megteremtésének

- okok!

• ott volt a bibliai cseh nyelv, melyet évszázadok óta használtak – nehezen adták fel a szláv közösségtudatot

• sajátos földrajzi adottságok – nehéz a szerveződés – regionális enklávék – egy-egy folyóvölgy pl.

- nyugati szlovák nyelvjárás – Nagyszombati Egyetem – katolikus egyháznak is célja a szlovák nyelvűség

- 1829 – Rudnay Sándor – esztergomi hercegprímás – szlovák nyelvű bibliafordítás

- szlovák nemzetébresztők:

- Anton Bernolák – új szlovák nyelvi norma alapjait rakta le – „a szlovák áll legközelebb az ősi szláv nyelvhez” - Szlovák Tudományos Egyesület – irodalmi-kiadói társaság létrehozása

- Ján Kollár, Jozef Pavol Šafárik - a cseh Palacký kortársai, Jénai egyetem – mindketten egy ideáltipikus szláv nemzeti egységről álmodoztak, melyen belül csak törzsi, nyelvjárásbeli tagoltság lenne – így: csehszlovák irodalmi nyelv kellene – nem fogadják el ezt a koncepciót

- L’udovít Štúr – „Legelőbb szlovákok, aztán csehszlávok, egyszersmind szlávok is vagyunk.” – nemzeti szellemben készülő politikai újság kellene – ehhez kell a szlovák irodalmi nyelv – elindítja a szlovák irodalmi nyelv kodifikációs munkáját – a szlovák nyelvészet behozta a néhány évtizedes hátrányt a környező népek nyelvújításával szemben

A nemzeti ideológia alapjai: önvédelem és önszervezés

- II. József halála után – magyarosító törekvések – a szlovák többségű megyék elutasító álláspontja ellenére

- magyarosítás elleni heves tiltakozás, szlovák röpiratok (Ján Kollár (pesti evangélikus lelkész): Néhány szó a magyarországi szlávok magyarosításáról – a nemzet feltétlen elsőbbségét hirdeti meg )

- pánszláv nemzeti koncepció tagadása jellemző a korra + szlovák nemzeti ideológia születése – a magyarosítás elleni védekezés

- Suhajda (ceglédi,majd selmecbányai ev.lelkész) – vitairatok – nemzeti egyenjogúság eszméjét hirdette – Magyarország: „halott föld” – objektív, teljesen idegen keveréke a nemzeteknek

- Jozef Melczer: Szózat a szláv nyelv érdekében (1842)

- Ján Pavol Tomášek: A nyelvbéke Magyarországon

- Csaplovics János: Szlávizmus és pszeudomagyarizmus → „renegátok” = elmagyarosodott idegen ajkú értelmiség, a szlovák értelmiség asszimilációjának problémája

- Pavoli Jozef: szlovák beadvány Lajos főhercegnek a magyarosítás ellen

- magyar részről: Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiségek ügyében – ő is szükségesnek tartott egyfajta jogkiterjesztő asszimilációt – de! sürgette a szláv népek kultúrájának feltámadását

1848-49 magyar-szlovák konfliktusa

- Stúr cikke: üdvözli a forradalmat, bízik abban, hogy talán a szlovák nemzeti szabadság is eljöhet ezzel – de! nem tartja felkészültnek a szlovák népet erre – még egy központi művelt városuk sincs

- hiányzott a szlovák nemzeti mozgalom népi, polgári bázisa, városi központja, pol.kult.közjogi intézményei

- a forradalmat megelőző lázas szlovák nemzetszervező munka még csak a kezdeteinél tartott

- szlovák nemzeti radikalizmus

- Stúr, Hurban, Hodža a szlovák nemzeti követelések megfogalmazásán dolgoztak – petíció – lipótszentmiklósi szlovák memorandum – 14 pont – csekély visszhang

- a porgram bukása nemcsak a magyar kormány elutasításán, hanem a szlovák nemzet felkészületlenségén is múlott

- magyar kormány elutasító, a magyar forr. programjában nem szereplő pontok ellen, Szemere kormány elfogatási parancs a 3 személy ellen ( szertefoszlik a szlovák-magyar kooperáció minden esélye

- Bécsben keresnek menedéket – Szlovák Nemzeti Tanács megalapítása – felkelések szervezése a Felvidéken

- ennek ellenére sok szlovák harcolt a magyarok oldalán

- SZNT 1849 márciusában új politikai programot fogalmaz meg, beadvány Ferenc Józsefnek =

• 3 millió szlováknak legyen országa – Slovensko – Bécsnek alárendelt fejedelemségként

• a monarchia összes nemzetével egyenjogúsítsák a szlovákot

• olmützi alkotmány nemzeti egyenjogúság elvére hivatkozva + mert harcoltak a magyar szh ellen

- 1849. július 28, szegedi ogy nemzetiségi törvénye így már kevés volt a szlovákoknak

- a magyar-szlovák egymás ellen fordulás nem volt a véletlen műve, azonban megelőzhető lett volna

- Teleki László levele Kossuthhoz: az egyéni és nemzetiségi jogok egyeztetése kell!, horvátoknak, románoknak, szerbeknek messzemenő politikai, a szlovákoknak és ruténeknek pedig egyfajta kulturális-nyelvhasználati különszabályozást javasolt

Az önkényuralom idején

- a magyar szh leverése után szlovák cél: a bécsi ígéretek valóra váltása

- 2 katonai és 3 polgári területre osztották a felsővidéket

- cseh Bach-huszárok megjelenése

- udvarhű szlovák személyiségek előtérbe kerültek

- Stúrt és Hurbant igyekeztek elszigetelni, ill. ők vissza is utasították az udvari tisztségeket (Hodža nem)

- Ján Kollár Bécsbe kerül – ószlovák csoport megszervezése – Stúrék nyelvteremtő munkáját elutasítják, helyette: cseh nyelv érvényesüljön

- a Kollár- és Stúr-csoport közti küzdelem – tárgya: a szlovák irodalmi nyelv – Ján Palárik támogatásával a Stúr féle koncepció győz

- alternatívák:

1. magyar-szlovák kiegyezés kell (Vozár)

2. cseh-szlovák egységeszmény (Kollár)

3. össz-szláv megoldás (Stúr) – a)Monarchia szlavizálása, b)szláv föderáció kialakítása, c)Oroszo.hoz csatlakozás

- 1851 Kollár meghal, 1856 Stúr is → a szlovák mozgalom újra az eszmei megosztottság állapotába zuhan vissza

- 1861. túróczszentmártoni memorandum – új szlovák nemzeti mozgalom – stúri alapokon – fokozatosan kialakul a tömegbázisa – nemzeti közösségtudat+ideológia alakul – ez már képes arra, hogy az alsóbb néprétegeket is mozgósítsa

V. A szlovák nemzetfejlődés problémái

- I vh előtti magyarországi szlovákság: 2 milliós – 10 szlovák többségű és 6 szlovák jellegű vármegye = a dualista Mo. szlovák régiója (de a szlovákok már Slovenskonak mondták)

Az autonómia program

- 48-as: sikerült mozgósítania a paraszti réteget (80%-a a lakosságnak) + nyomán intenzív népművelő tevékenység bontakozott ki

- megteremtődött a szlovák irodalmi nyelv alapja, elsimultak a vallási ellentétek stb.

- csehek: nehezen ugyan, de elfogadják a szlovák különállást → sőt! 19. század végére: szoros gazdasági együttműködés, cseh tőke beáramlása

- 61-es: „Okolie”, azaz felső magyarországi szláv kerület követelése – a birodalom nemzeti föderalizálásában reménykedve – a nemzet területi dimenzióinak tudatosítása a cél – ez a modell a 19. századi szlovák önszerveződés Magna Chartája lett (=ez már az etnikai jellegű Slovensko tárgyiasulása lett volna)

- „nemzeti terület” kijelölésének alapjai: történeti és természeti jogon + most pedig már etnikai jogon is – az etnikai valóságból kiindulva

- a Mo-tól való különválás ezek után egészen 1918-ig nem szerepelt a politikai programban

- ok! 1860-ban visszaállították a mo.i vármegyerendszert - a Hbg hatalom nem hajlott a területi átszervezésre →ezért inkább a Mo.on belüli autonómia elérése lett a cél

- a 61-es memorandumban már a nemzeti emancipáció programja fogalmazódott meg (nem feltétlenül a kiválásé)

- problémák: hol húzódik a nyelvi-etnikai határ? mi legyen a szlovák extraterritoriális neylvszigetekkel?

- elismerték: Kárpát-medence: etnoszociális régió, interetnikus gazdasági szerkezettel → ezt a nemzeti régiók kijelölésénél sem lehet figyelmen kívül hagyni

- súlyos regionális aránytalanságok a gazdaságban (északi, északkeleti szlovák területek – fejletlenek)

- Emil Stodola: Szlovákia statisztikája (1900-as népszámlálás) – „Szlovákia mint etnikai egység készen van. A föld felszínéről eltörölni többé nem lehet, mint ahogy asszimilálni sem.”

- dualizmus kori Mo. – 1868/XLIV nemzetiségi tv figyelmen kívül hagyása – autonómia elutasítása – egységes magyar politikai nemzet koncepciója

- 1870’s Grünwald Béla irányította szlovákellenes hangulatkeltés

- szlovákok: passzivitás – konzerválja a lemaradásukat – (a magyarok ezt jogfeladásként értelmezték)

- Szlovák Nemzeti Párt – újjáéledő szlovák ellenzék a századfordulón – differenciálódik a szlovák politikai élet

1. Asszimiláció (magyarosítás – magyarosodás) és 2. kivándorlás

1.

- magyarosítással szemben a politikai csoportok az összefogást sürgetik a századfordulón

- lex Apponyi (1907) – 4 elemiben magyar nyelv intenzív oktatása kell

- Grünwald Béla: A felvidék c. pamfletje – nagyipari iskolai magyarosítás

- szlovák nyelvű középiskolai oktatás felszámolása (válasz: szloák tanulók csehországi iskoláztatása)

- a szlovák nyelvű műveltség megbénulása – egyesek tiltakozásként a magyar helyett inkább a cseh, német kultúrához fordultak

- de! közérvényesüléshez szükséges a magyar nyelv ismerete

- azonban: jó színvonalú ellenzéki-kormánypárti szlovák sajtó (Milan Hodža-politikus), közélet intézmények híján is tovább tudott élni

- (a 68-as tvből csak az iskolapolitikai részeket módosították, más területeken nem léptek fel olyan erőszakosan a magyarosítók)

- a magyarosítás sem ment azért olyan könnyen – a magyar tanítónőknek majdhogynem lehetetlen volt a szlovák környezetben megtanítani a nyelvet

2.

- 1867 – 0,5 millió kivándorlás USA-ba (Szepes, Sáros, Árva, Abaúj)

- főleg a szegény Éki megyékből

- + hatás: az otthonmaradtakban ugyanúgy felerősödött a nemzeti öntudat(egymásra utaltság miatt), mint a hazatérő amerikásokban

- szlovák nemzetiségi bankok – fogadják a hazaadott pénzeket

- kivándorlás oka? nemzetiségi elnyomás miatt elszegényedett éki régiók? maga a magyarosítás? – nem alapvető ok – inkább a relatív túlnépesedés miatt mentek el az emberek

- magyar részről: „rövidlátás” – politikusok örültek a kivándorlásnak – pedig! ezzel csak a „mostoha haza” iránti bizalmatlanság nőtt a szlovákok körében – visszatetszést keltve

- szlovák politikusok válasza: csehországi munkavállalás hirdetése, cseh tőke segítsége, cseh-szlovák közösség újrafogalmazott eszménye

Szlovákkérdés – szlovák politika

- magyar részről: politikai erőviszonyok és etnikai arányok közti aránytalanság figyelmen kívül hagyása

- tovább folytatott centralizáció, nincs enyhülés a századfordulón sem a hivatalos nemzetiségi politikában

- pedig! vh előtti években már egyre több engedményre kényszerül Mo

- mindamellett: dualizmus idején a nemzetiségieknek lehetőségük volt arra, hogy gazd.i,pol.i területen megszervezzék magukat, de nem tudták (belső megosztottságuk miatt)

- 1871 Szlovák Nemzeti Párt

- 1912 Szlovák Nemzetiségi Párt Központi klubja – nagyon heterogén a tagsága

- 20.sz eleje szlovák értelmiségi utánpótlás alacsony szintje = politikusok többsége lelkész (mint a 19.században)

- a gazdasági életben pedig inkább cseh szakemberek jelennek meg

- „grünwaldizmus” jelentkezése a Bánffy (1895-99) és a Wekerle-kormány (1906-1909) idején: kemény kéz az ellenzéki sajtóval, szlovák intézményekkel szemben, perek indítása, politikusok bebörtönzése izgatás miatt stb.

- Andrej Hlinka bebörtönzésekor incidens: szülőfalujában Csernovában tiltakozások – a főszolgabíró a tömegbe lövet – 15en meghalnak

- az esetnek világpolitikai visszhangja lett (Seton-Watson is ír erről)

- Tisza István 2. kormánya (1913-17)

▪ engedmények, tárgyalások, pacifikálni a helyzetet

▪ leállítja a szlovák bankokkal, politikusokkal szembeni ellenőrzéseket

▪ lojalitási nyilatkozat kicsikarása a szlovák politikusokból – ennek oka! T.G. Masaryk vezette csehszlovák politikai emigráció államalapítási programja - határolódjanak el ettől a szlovák politikusok, nem teszik

▪ 1918. május 24. lipótszentmiklósi találkozó, Masaryk mellé állnak

Különválás 1918-ban

- 1918. október 28. Prága, Csehszlovák Köztársaság kikiáltása

- 1918. október 30., Túróczszentmárton, Szlovák Nemzeti Tanács deklarációja a korlátlan önrendelkezési jogról, de szlovák önálló nemzeti törekvés nélkül

- Károlyi Mihály magyar-szlovák kiegyezésre javaslat, Jászi O.=nemzetiségi miniszter

- Csszlvk területi követelések: kezdetben masarykék is hajlottak az etnikai határra, de! később inkább Duna-határ gondolata lett uralkodó – sőt! békekonferencián tovább is mentek volna (pl. Mátra déli lejtői meg ilyenek)

- Jászi kantonterve (sváci mintára, nemzetiségi föderáció, csak ideiglenes rendezés lett volna)

- román tárgyalás sikertelen de! Hodza Budapestre jön – Tót Impérium (teljes körű nyelvhasználat, önálló parlament, független kulturális élet, közig. autonómia stb)

- de! csszlvk kormány elutasítja, Beneš Párizsban tárgyal, Vyx jegyzékről, hihetetlen csszlvk területi követelések

- végül, 1919. jún 11-én véglegesítik a magyar-csehszlovák határokat

VI. Csehszlovákia, Cseh-Szlovákia, Szlovákia (1918-1945)

- Masaryk – bár elismeri a szlovákok nyelvi, néprajzi sajátosságait – mégis az egységes csehszlovák nemzet részének tekinti őket (Kollár,Šafárik)

- 1919 jan. párizsi békekonferencia, Edvard Beneš=külügymin. – „a magyarok szlovákiát meghódították Csehországtól a 10. században, a hódítók eredménytelenül próbálták magyarosítani. a lakosság még mindig csehnek érzi magát!, és kívánja, h az új államhoz csatlakozzék”

- 1. Cssz Közt (1918-1938/39) részei: Csehország, Morvaország, Szilázia osztrák részei, Szlovákia, Kárpátalja

- 140 408 km2

- nem jött létre a kárpátaljai autonómia, sem a német kisebbség különleges státusának rendezése

- gazdaságnak jót tesz a csatlakozás

Nemzeti fellendülés vagy új elnyomás?

- agrárnépesség súlya csökkent

- értelmiségi, hivatali pályák számának növekedése – igen gyorsan képesek regenerálódni a szlovákok a korábbi magyarosítás hatásai ellenére

- az új határok, közlekedés megváltozása miatt a magyar tőke sok helyen kivonul – így kezdetben csökkent az ipartermelés és foglalkoztatottság

- 1920’s – földreform – paraszti középosztály izmosodik

- iparfejlődés nem túl dinamikus, sőt! akadozik

- iskolahálózat is hamar regenerálódik – cseh tanerő beáramlása – pozsonyi Komensky Egyetem, Šafárik Tudományos Társulat = csehszlovakizmus szempontjából befolyásolják a társadalomtudományokat

- Matica Slovenska, Szlovák Művészek Egyesülete, Írószövetség = szlovák tudat

A két vh közötti szlovák politikai élet

- 1920. – csehszlovák alkotmány → centralizált nemzetállami struktúra, Szlovákia különállását a Vavro Šrobár által vezetett szlovák minisztérium jelzi

- Hlinka féle Szlovák Néppárt, kisebbségi magyar pártok

- 1920 – választások – országos szocdem pártok győzelme

- 1923 – közig. átszervezése, 16 megyéből 6 nagymegye

- 1925 – választások – Szlovák Néppárt győz, 2. csehszlo agrárpárt, 3. magyar pártok

- Anton Švehla minelnkel tárgyalás – kölcsönös engedmények tétele: megszűnik a szlovák minisztérium, tartományi rendszer bevezetése tartományi elnökkel = hatalma nagy de! csehszlov belügymin.nek alárendelt

- decentralizáció

- Tuka-per – Tuka=radikális Prága-ellenes irányvonal vezetője – 1918-as határozat csak 10 évre szólt, csak addig kell Szlovákiának Csehszlovákiában maradni – hazaárulásért vád ellene – kiderül: magyar irredenta szervezetekkel volt kapcsolata – Tuka megpróbálta a magyar kormánnyal való együttműködés eszméjét elhinteni a köztudatban

Szlovákia helyzete Csehszlovákiában (1918-1938)

- a csehszlovák államalapítás 2 egyenlőtlen fél társulásának erőviszonyait tükrözte

- autonomista szlovák politikusok, Hlinka-féle néppárti radikalizmus → a Masaryki Csszlvákia a szlovák nemzet élve eltemetését jelentett

- Vavro Šrobár – csehszlovák egység támogatója

- autonómia törekvések alapja: 1918 május 30, Masaryk által is aláírt pittburgh-i memorandum (Szlovákiának saját kormánya, parlamentje és igszolg-a lesz)

Az első szlovák állam

- 1938. szept. 30. – müncheni döntés – rövidesen széthullt az egész Csehszlvk Közt. – okt 6. Zsolna, autonóm Szlovákia kikiáltása, Jozef Tiso – a néppárt elnöke lett a min.elnök

- 1. bécsi döntés – magyarok lakta szlovákiai területek ismét Mo-hoz

- nov.19. – Cseh-Szlovákia elnvezés – Prága szentesíti az autonómiát – a két legfontosabb országrész új viszony

- Tuka tárgyal Hitlerrel az önálló Szlovák államról

- 1939 márc. 10. – a szlovák elszakadás megakadályozására Prága katonai diktatúrát rendel el és visszahívja a németek minta csatlTiso-kormányt – de! a hitleri bevonulás miatt semmit sem old meg

- 1939. márc. 14. Hitler jóváhagyásával megalakul a Szlovák Köztársaság Tiso-kormány vezetésével

- 1940-ben 2 millió 653 ezer lakos, 38 055 km2

- 1939. márc. 23. német-szlovák államközi védelmi szerődés – azaz teljes függés

- márc. 15. Kárpátalját Mo. elfoglalja

- közt. elnökök: Tiso majd Tuka 1944 őszéig

- a németek minta csatlósállammá kívánták tenni

- nincs stratégiai jelentősége, nem folynak harcok

- háborús konjunktúra kihasználása, növekvő életszínvonal

- oktatásügy, tudomány fejlődése

- állandóan bizonygatni kellett a német hűséget – szigorú zsidóellenes tvek, deportálások a német segítség nélkül is (Hlinka Gárda)

- Parlament: Hlinka-féle szlovák néppárt=állampárt, Franz Karmasin vezette Deutche Partei, Esterházy János Magyar pártja

- Szlovák Néppárton belüli megosztottság: konz ↔radikális – Tuka és a Hlinka Gérda követelték az ország teljes fasizálását

- klerofasiszta rendszer – ellenállás: Srobár csehszlovák polgári ellenállása, kommunisták is – Ján Osoha (Szuhoz való csatlakozás bizarr elképzelése)

- 1943 – Szlovák Kommunista párt (KarolŠmidke, Gustáv Husák, Novomesky)

- Szlovák Nemzeti Tanács = a különböző ellenállási csoportokat egyesítette

- SZNT nemzeti felkelést hirdet 1944 augusztus 29-én, németek leverik, agónia

VII. Szlovákia átváltozásai (1945-1992)

- Beneš vezette londoni emigráns csehszlovák kormány

- 1943 – már készen áll a német és magyar kisebbségek kitelepítésének a terve = szovjet garancia rá

- 1943 – szovjet-csehszlovák szerződés aláírása is Moszkvában– Sztálin – Beneš

- Csehszlovák Kommunista Pártbeli ellentétek:

szlovák oldal: föderáció kell (Karol Šmidke, Gustáv Husák) ↔ Beneš, Gottwald

- föderációs megoldás végül nem kerül be a kassai programba

- 1945. évi beneši elnöki dekrétumok, az ország kisebbségtelenítésének programja – magyarok, németek a felelősek az első köztársaság felbomlásáért – földjeiket elkobozták, majd újraosztották (Ivan Duriš=földművűgyimin. – csehszlovák vezetők bázisát erősítendő

- német területek kiürülnek, magyarok ott maradnak

- 1946 – magyarok csehországi deportálása, „szláv Bratislava”

- 1946-47 – reszlovakizáció

- addig tiszta magyar települések most vegyesek lettek – „dél-szlovákiai szlovák kisebbség”

- részleges szlovák államjogi önállóság – cseh komcsik próbálják korlátozni – főleg 1946-os választások után (Demokrata Párt 60%-kal nyer, komcsik csak 30%)

- Szlovák Nemzeti Tanács csak formális, valójában a prágai kormány irányít

- a cseh polgári pártok sem támogatják – ők is dualista viszonyok ellenzői

- 1948. február 25. – komm.hatalomátvétel

- centralista állameszmény

- de! szlovák nemzet önállóságát már nem lehet kétségbe vonni

1. A hosszú ötvenes évek

- 1948-1968 – alkotmány.1949.05.09.

- kormányfő: Klement Gottwald

- harmadik prágai megállapodás = szlovák megbízotti testület, elnök: Husák

- osztályellenesség felszámolása, rendőrállam

- Husák Szlovákia egyenjogúsításáért szónokol – kegyvesztett lett (Vladamír Clementis külügymin., Ladislav Novomesky stb. is elkönyvelve „burzusoa nacionalistának) – az ellenség köztünk van tipikus példája

- burzsoa nacionalisták 1954-es pere – C-t kivégzik, N=10 év, H=életfogytiglan → szlovák komcsi elit lecserélése

- Viliam Siroky – a nagy túlélő – ő a szlovákkérdést egy gazdasági/kulturális egyenlősítésként fogja fel – sok beruházás Szlovákiába, tervgazdaság, kiegyenlítődési stratégia

- 1953 – Gottwald elhalálozik→Antonín Novotny – 1960’s legönzőbb csehszlovák centralizmus hagyományait követi

- Siroky=PM, Karol Bacílek=pártfőtitkár, N,H rehabilitációja, Alexander Dubcek=szlovák pártfőtitkár

- erőltetett tervgazd. látványos eredményei – de! hanyatló sztálinizmus – „ a szavak elváltak a tettektől”

- szlovák komcsik lázadoznak Prága ellen, Novomesky, Dubcek

- Novotny = semmi gesztus a testvéri szlovák nép felé

- 1960. CSKP KB elfogadja a kormányjavaslatot – Csehszlovák Szocialista Köztársaság

2. A felemás föderáció és a Husák-korszak

- Dubcek 1967-es kritikus felszólalásai – 1968. jan. =pártfőtitkárrá választják (addig erről a posztról csak kihalni lehetett), reformhangulat, CSKP akcióprogram: a közélet demokratizálására, emberarcú, létező szocializmus megteremtésére, föderáció

- komcsik vezető szerepét nem veszélyeztető alkotmányos korrekciók -piacgazdaság elemeinek részleges bevezetése

- csendes forradalom – nem lehetett volna sikeres beavatkozás nélkül sem – valódi forr.ba csapott volna át előbb-utóbb – mert nem voltak meg az alkotmányos gyökerei

- föderáció élharcosa: Husák – dolgozzon ki tervet – nem jut rá idő → aug. 20.21. bevonulás – varsói szerződés tagállamainak erődemonstrációja – cél: megfojtani a demokratizálódási folyamatot – a csehszlovák komcsik meghívására

- L’ubomír Lipták, író: „bevonulás kísértetiesen hasonlít a német bevonulásra”

- föderációs tv és nemzetiségi tv mégis elkészül, szövetségi nemzetgyűlés elfogadja, 1968/143. és 1968/144. tvek - kérdés: demokráciát vagy föderációt?

- 1969 tavasza – újra forrósodó pol.i hangulat, Moszkva: Dubcek leváltása → Husák legyen helyette = 1969. április – 1989. november 17. – Husák korszak

- szlovák politikai reprezentáció érvényesülhet végre

- gazdasági és kulturális felzárkóztatás Siroky-féle programját veszi elő Husák

- iparosítás révén szlovák lakosság mobilissá vált, prágai szlovák hivatalnokok feldúzzadt serege, arányszám szerint persze

- állambiztonsági szervek figyelnek, nem lehet önálló véleményt formálni, de amúgy élhető a Huák-korszak a kisemberk szintjén, persze romló gazdasági helyzet, a hanyatló szoci tervgazdaság minden nyűgével, titkolózásával

- Charta ’77 – cseh értelmiségiek polgári jogi mozgalma

- szlovákok – vallásosságukat megtartották – az egyházak elnyomása nagyon zavarta őket

3. Az önálló állam eszméje és valósága

- Prága: cseh Polgári Fórum

- Pozsony: Nyilvánosság az Erőszak Ellen gyűjtőmozgalom + Független Magyar Kezdeményezés is csatlakozik

- pártosodás: 5 irányzat

• liberális blokk: a fenti kettő (NyEE + FMK)

• kereszténydem: szlovák+magyar pártok

• szocik: Demokratikus Baloldali Párt

• nacionalisták: Szlovák Nemzeti Párt

• magyar kisebbség: Együttélés Politikai Mozgalom

- felső kettő alakíthat kormányt, Mecíar a PM, Havel a köztelnök

- 1990. március 29. Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság

- NyEE ből kiválik Mecíar a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal

- 1992. július – választások – Mecíar pártja győz Szlovákiában – Václav klaus: Polgári Demokratikus Pártja pedig Csehországban

- eldőlt: 1993. január 1. különválás,

- még vámunió, de! külön valuta 93 március 1-tőőőőőőőőőőőőől

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download