Universitatea Babeş–Bolyai, Cluj–Napoca



Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Bölcsészkar

2012–2013-es tanév

mesteri program

I. Általános információk

A tantárgy neve: Grammatikaelmélet (Teoria gramaticii)

Kódja: LMM1211

Kreditszáma: 7

Színhelye: Bölcsészkar (Horea u. 31.)

Az előadások időpontja:

Óraszám: hetente előadás, kéthetente szeminárium

II. A tantárgyfelelőssel kapcsolatos információk

Neve, beosztása: Dr. Kádár Edit, adjunktus

Elérhetőség: maimagyar@

Fogadóóra: előzetes egyeztetés szerint (e-mail: maimagyar@)

III. A tantárgy leírása:

A kurzus a grammatikaelmélet néhány alapelvét és alapfogalmát vezeti be. Egyrészt az újabb, a generatív nyelvészti paradigmán belül megfogalmazott nyelv(tan)elméletek, transzformációs és nem transzformációs nyelvtanok rövid bemutatására és az ajánlott modellek összevetésére összpontosít, majd szűkebben a magyar nyelv mondattanához a generatív szintaxis elmélete felől közelít. A generatív nyelvelmélet 50-es, 60-as években új lendületet és hatalmas perspektívát adott a strukturalista nyelvészetnek, s elementáris hatása azóta sem múlt el, hiszen új és új formákban jelenik meg, önmagát is folyamatosan revideálva. Az általa kínált modell ma már egyrészt „nemzetközi”, mivel ugyanaz az eszköztár – néhány „paraméter” átállítása után – egymástól lényegesen különböző nyelvek leírására is alkalmazható, másrészt naprakészen tudományos is, mert jól definiált, formálisan leírt struktúrákon alapul. A magyar generatív nyelvészet régen túljutott az angolszász eredmények dogmatikus másolásán, és ma már a magyar nyelv leírásának bármely részterületén teljesebb, pontosabb, hatékonyabban formalizálható, természetesebben általánosítható és rendszerezhető, elméletileg stabilabb, a jelentéstani és hangtani stb. összefüggésekre jobban rávilágító elemzést képes nyújtani, mint a hagyományos magyar nyelvészet, ráadásul olyat, mely más nyelvek elemzéseivel is összhangban áll, és azonos „(meta)nyelven” van megfogalmazva.

▪ Készségek, képességek: A kurzus célja a korszerű szintaxiselméletek alapjainak megismertetése a hallgatósággal, a mondattani kutatás alapvető módszereinek készségszintű elsajátíttatása az által, hogy betekintést nyújt a nyelvtanelméletek kereteiben felvázolt szintaxis fogalmainak, problémamegoldási módszereinek, technikáinak világába, a korszerű szintaxiselméletek alapjaiba, a szintaktikai argumentáció módozataiba. A hallgatók tájékozódási pontokat, fogódzókat kapnak a tudományos érvelés mibenléte, a nyelvészeti adatgyűjtés és értelmezés kérdéseiben, valamint az alapvető szakirodalmi források tekintetében. Cél továbbá, hogy a kurzus végén a hallgatók sikerrel küzdhessenek meg az elméleti nyelvészeti szövegek olvasásának kihívásaival is.

▪ Módszerek: A tantárgy felépítését módszertanilag a problémaközpontúság jellemzi. Minden anyagrészt olyan problémák, adatok vezetnek be, amelyek korábbi anyagrészek, illetve a hallgatók személyes nyelvi tapasztalatai alapján könnyen megérthetők. Az adatok részletes feltárását diszkusszió követi, melyet a megoldott és nyitva maradt problémák zárnak, annak a látszatnak az elkerülése végett, hogy minden nyelvtani problémára van megnyugtató megoldásunk. Az elmélet és applikálhatóságának folyamatos konfrontálása a hallgatók aktív részvételét feltételezi.

IV. Kötelező olvasmányok:

• Alberti Gábor–Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I. Janus/Books, Budapest, 2002.

• É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 17–183.

• Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999.

(Mindenik megtalálható a tanszéki könyvtárban.)

V. Oktatási anyagok:

Az ajánlott olvasmányok egy részét tartalmazó reader (tanszéki könyvtár)( power point-os prezentációs anyag, handoutok.

VI. Az órák tervezete:

.

1. előadás: A tantárgy tartalmának és a tantárgy teljesítési feltételeinek rövid ismertetése. Bevezető előadás: normatív nyelvészet és elméleti nyelvészet, előíró és leíró nyelvészet. Leíró és magyarázó modellek a nyelvészetben. A nyelvtan mint elmélet. Univerzális és partikuláris grammatikák. Nyelvelsajátítás. Az innáta elmélet. A generatív elmélet módszertani mentalizmusa. Általános elvek és paraméterbeállítás.

könyvészet: Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999. 38–44, 367–412.

2. előadás: A nyelvleírás korszakai: hagyományos, strukturalista, generatív irányzatok. A tudományos kutatás szakaszai: taxonómia és elmélet, általánosítás és absztrakció, induktív és hipotetiko-deduktív módszer. A grammatikamodellek célja: az emberi nyelvi képesség jellemzése, a nyelvek univerzális elveinek és sajátos szabályainak, egységeinek leírása. Nyelvi/nyelvtani kompetencia és performancia. A megfigyelés, a leírás és a magyarázat szintjén adekvát nyelvtanelmélete. LFG, RG, GPSG, OT, CG, CnG, HPSG.

könyvészet : Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999. 190–230.

1. szeminárium: Szabály és nyelvelsajátítás. Konstituensek. Struktúra. Az anyanyelvi intuíció és a jólformáltsági ítéletek. Szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jól/rosszulformáltság. A mondat összetevőkre tagolódásának, és a szerkezeti homonímiáknak az érzékelése

könyvészet: Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999. 261–295.

3. előadás: Generatív és nem-generatív, transzformációs és nem-transzformációs nyelvtanmodellek. Kognitív, funkcionális, lexikalista stb. nyelvészeti irányzatok. A disztribúciós módszer, a közvetlen összetevőkre bontás módszere, a transzformációs módszer stb.

könyvészet: Alberti Gábor–Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I. Janus/Books, Budapest, 2002. 19–43.

4. előadás: A generatív grammatika. A generatív grammatika mint az emberi nyelvek szintaxisának modellje/elmélete. A generatív szintaxiselmélet célja. Mi a szintaxis? A szintaxis autonómiájának hipotézise. A szintaktikai szabályok mint kategóriákon és szerkezeteken definiált relációk. Az univerzális megszorítások és a nyelvspecifikus szintaktikai szabályok viszonyai.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 27–33.

2. szeminárium: A szintaktikai szerkezet. A szerkezetre vonatkozó anyanyelvi intuíciók. A szintaktikai szabályok szerkezetfüggősége. Szintaktikai kategóriák és szerkezet az emberi nyelvekben. Hierarchikus szerkezet. Összetevő-szerkezet. Az összetevős szerkezet tesztelhetősége, az összetevők megállapításának módszerei.

könyvészet: Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999. 81–122.

5. előadás: Az összetevők ábrázolása. Fák. Terminális és nem terminális csomópontok és élek. Az újraíró szabályok. A szintaktikai kategóriák. Empirikus tesztelésük módszerei: hangsúlyszabályokhoz való viszonyuk, morfológiai sajátosságok, inflexiós tulajdonságok, disztribúció, névmással való helyettesíthetőség, mellérendelhetőség. A kategóriák jegyekkel való jellemzése, a fölérendelt kategóriák és az alkategóriák jegyei.

könyvészet: Alberti Gábor: Bevezetés a Magyar generatív mondatelemzésbe. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994. 3–20.

6. előadás: Hierarchikus viszonyok a szerkezeti csomópontok között: közvetlen és közvetett dominancia, lineáris megelőzés, testvércsomópontok, k-vezérlés. Sorrendi, megelőzési viszonyok a szerkezet csomópontjai között. A szerkezet jólformáltságának feltételei. Frázisstruktúra nyelvtan. Frázisstruktúra-szabályok. Frázisok a magyarban.

könyvészet: É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 97–115.

É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 54–56.

3. szeminárium: Szabad és kötött referenciája. Névmások és anaforák. A kötéselvek. A, B, C kötéselv. Tesztek. Gyakorlatok. A névmások értelmezése: 1. A visszaható és a kölcsönös névmás – 2. A személyes névmások. Koreferencia és koindexálás.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 68–70.

É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 167–183.

7. előadás: Alapvető relációk. Predikáció. Predikátum és argumentum. Az igei argumentumstruktúrák. Módosítás. Grammatikai funkciók. Referálás és kapcsolódó fogalmak. A lexikon. Kategoriális és alkategoriális jegyek, szemantikai és fonológiai információk. Szubkategorizáció. Szelekciós megkötések. Thematikus szerepek és szintaktikai sajátosságaik. A thematikus és szintaktikai szerkezet összefüggései.

könyvészet: É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 117– 142. (opcionális)

Komlósy András: Régensek és vonzatok. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 305–375. (kötelező), 445–485. (opcionális)

8. előadás: Frázisok. A mondat feltételezett szerkezetének bizonyítására szolgáló eljárások: a csoport kategóriák (frázisszerkezetek) mozgathatósága, elliptálhatósága, mellérendelhetősége, jobbra kiemelhetősége, névmással helyettesíthetősége stb. Az X-vonás elmélet.

könyvészet: É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 87– 95.

4. szeminárium: Az X-vonás elmélet. Egyszerű fák. Elemek: fej, komplementum, adjunktum, specifikáló. A frázisszerkezetek többszintű, hierarchikus belső struktúrája, és annak általánosítása. A fej maximális és nem maximális kiterjesztései. A bővítmény, a jelzői és más módosítók, a determinánsok, specifikálók a főnévi, igei, melléknévi, határozói, névutós és elöljárós szószerkezetekben.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 34–43.

Alberti Gábor: Bevezetés a Magyar generatív mondatelemzésbe. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994.21–49.

9. előadás: Az igei csoport. Az igei argumentumstruktúrák. Esetadás. A théta kritérium. A theta-szerepek univerzális kiosztási konfigurációja. Egyeztetés és esetadás. A lexikai információknak a szintaktikai szerkezetbe történő kivetítése: a projekciós elv.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 54–56.

É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 31–50.

10. előadás: A főneves kifejezés: 1. A főneves kifejezés logikai funkciói – 2. Az igék NP-típus választása – 3. A főneves kifejezések szerkezeti típusai – 4. A mutató névmás – A birtokos szerkezet – A birtoklásmondat – A tárgyi NP szerkezete és az igeragozási paradigmák. A mellékneves kifejezés: 1. A jelzői szerepű AdjP szerkezete – 2. A predikatív AdjP. A határozószós kifejezés: 1. A határozószós kifejezés szerkezete – 2. Határozóbővítmény vagy igebővítmény? A névutós kifejezés: 1. A határozóragos NP-t vonzó névmások – 2. A ragtalan NP-t vonzó névutók – 3. PP-k igemódosítói szerepben – 4. A névmási határozószók;

könyvészet: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 72–112.

5. szeminárium: A lexikon és a szintaxis. A lexikai tételekben tárolt kategoriális és alkategoriális jegyek, szemantikai és fonológiai információk.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 43–49.

11. előadás: Finit és nem-finit mondatok. Az igeneves kifejezések: 1. A ragozatlan főnévi igeneves kifejezés – 2. A személyragos alaptagú főnévi igeneves kifejezés – 3. A határozói igeneves kifejezés – 4. A melléknévi igeneves kifejezés. COMP és INFL mint szintaktikai kategóriák. Az X-vonás szerkezet kiterjesztése a tagmondatok szerkezetére: IP és CP. Hangalakilag üres alanyok. Kivételes és kis tagmondatok (small clause). Kivételes esetadás.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 112–168.

12. előadás: A transzformációk. A transzformációk helye és szerepe a nyelvtanban. Mozgatás. Törlés. A mozgatás típusai: adjunkció és behelyettesítés. A szintaxis szerveződése: reprezentációs szintek (D-szerkezet, S-szerkezet). Igemozgatás, az inflexiós elem mozgatása (I-to-V, V-to-I), NP-mozgatás (passzív, emelés, mediális szerkezet). Összetevők jobbra/balra kihelyezése.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 49–53., 57–67.

É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 83–115. (opcionális)

6. szeminárium: A kérdőkifejezés-mozgatás szintaxisa és szemantikája. Kérdőmondat-típusok. Kérdőkifejezés-mozgatás. Kötéselmélet, PRO-teoréma, kontroll. PRO és pro.

könyvészet: É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 142–148.

Komlósy András: Régensek és vonzatok. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 428–434., 439–441.

13. előadás: A mozgatások általános tulajdonságai. „Mozgasd α-t". A szintaktikai láncok, a nyomok státusa. Egyéb mozgatás-típusok (VP-előrevivés, topikalizáció, balra kihelyezés, negatív inverzió). A szerkezetmegőrzés elve. A kiterjesztett projekciós elv. Az esetátadás elve. A nyomok k-vezérlésének feltétele. A mozgatások lokalitása: határolás, szigorú ciklikusság, a nyomok megőrzésének elve.

könyvészet: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 17–30.

14. előadás: Lexikális és funkcionális kategóriák. A mondat és a főnévi szerkezet funkcionális szerkezete. Az igei csoport rétegei: VP és vP. A szétszakított inflexiós tartomány. Fejmozgatás.

könyvészet: Alberti Gábor: Bevezetés a Magyar generatív mondatelemzésbe. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994. 75–114.

7. szeminárium: A kormányzás és kötés elmélete (GB). Elvek és paraméterek (PP). Interfészek. A Logikai és a Fonetikai Forma (LF és PF).

könyvészet: É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 67–68., 70–72., 73–76.

É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest, 1992. 148–171. (opcionális)

É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 51–71.

VII. Követelmények és a számonkérés módja:

• Követelmények: biztonságos tájékozódás a tárgyalt problémákban, az elméleti háttér (kötelező szakirodalom) ismerete.

• A számonkérés módja:

o aktív részvétel a szemináriumokon és határidőre beadott házi feladatok (2) – 40%

o írásbeli vizsga (tesztlap) – 60%

VIII. Szervezési kérdések, különleges helyzetek kezelése

[Órán való jelenlét, a vizsgára való jelentkezés feltételei, pótlási lehetőségek, a plagizálás következményei, a vizsgán történő csalás(i kísérletek) következményei, a fellebbezések orvoslása].

Az előadásokon a jelenlét nem kötelező, mindazonáltal tapasztalat, hogy pusztán a szemináriumok és a szakirodalom alapján nehéz sikeres vizsgát tenni. A szemináriumok 30%-áról lehet hiányozni, ez azt jelenti, hogy a fél év alatt esedékes 7 szemináriumból kettőről. Három hiányzás esetén nem lehet vizsgára jelentkezni az első (2012. nyári) vizsgaidőszakban. Pótlási lehetőség nincs.

A megszerzett részjegyek 2 éven át érvényesek (azaz pl. a 2012. júniusi vizsgaidőszakban megszerzett részjegy 2013 szeptemberéig). Ha ezalatt nem sikerül megszerezni a teljes jegyet, a részjegy elvész, és újra meg kell szerezni.

A vizsgán történő csalási kísérlet a vizsgáról való kizárással jár.

Minden egyéb, itt fel nem sorolt kérdésben a BBTE Chartájának és mellékleteinek rendelkezései a mérvadók.

IX. A tanszéki könyvtárban hozzáférhető ajánlott (továbbvezető) olvasmányok:

• Alberti Gábor: Bevezetés a magyar generatív mondatelemzésbe. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994.

• A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei II–V. Szeged, 1996–2002.

• Approaches to Hungarian I–IX. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985–2005.

• Aronoff, Mark – Rees-Miller, Janie (eds.): The Handbook of Linguistics. Blackwell, 2003.

• Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina, Budapest, é. n.

• Carnie, Andrew: Syntax: A generative introduction. Blackwell, 2002.

• É. Kiss Katalin: Mondattan. In: A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer Ferenc–Siptár Péter. Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 2003. 205–242.

• Gecső Tamás: A nyelvleírás lehetőségei és határai. Tinta, Budapest, 2003.

• Haegeman, Liliane: Introduction to Government and Binding Theory. Blackwell, 1998.

• Kálmán László: Konstrukciós nyelvtan. Tinta, Budapest, 2001.

• Kálmán László szerk.: Magyar leíró nyelvtan: Mondattan I. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2001.

• Kálmán László –Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta, Budapest, 2006.

• Kálmán László – Trón Viktor – Varasdi Károly (szerk.): Lexikalista elméletek a nyelvészetben. Tinta, Budapest, 2002.

• É. Kiss Katalin: The syntax of Hungarian. Cambridge University Press, 2002.

• Kiefer Ferenc szerk.: Strukturális magyar nyelvtan I., Mondattan. Budapest, 1992.

• Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai. Tinta, Bp., 2001.

• Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar Vol. 1: Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.

• Ouhalla, Jamal: Introducing Transformational Grammar: From Principles and Parameters to Minimalism. Edward Arnold Publisher, 1999.

• Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Typotex, 1999.

• Pléh–Síklaki–Terestyéni (szerk.): Nyelv–kommunikáció–cselekvés. Osiris, Budapest, 1997.

• Radford, Andrew: Syntax: a minimalist introduction. Cambridge University Press, 1999.

• Radford, Andrew: Transformational Grammar: A first course. Cambridge University Press, 1995.

• Trón Viktor: Fejközpontú frázisstruktúra-nyelvtan. Tinta, Budapest, 2001.

(Mindenik megtalálható a tanszéki könyvtárban))

• Néhány internetes forrás:

o Általánosságok











o Generatív nyelvelmélet/nyelvtan







▪ Elvek és paraméterek (PP)



▪ Kormányzás és kötés (GB)







▪ Minimalizmus



o LFG





o HPSG





o GPSG



o ConstrGr





o CognGr





o FunctGr





................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download