Projekt bemutatása



SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAK

„Munkahelyi egészségfejlesztési program” a magyarországi kis- és középvállalkozások számára

Sport a haladásért!

Bene Anikó

Erdei Alexandra

Nagy Judit

Varga Éva

Zöldi Tamás

Szeged, 2007

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Vezetői összefoglaló 4

3. Helyzetértékelés (Társadalmi-gazdasági kontextus) 6

4. A szükséglet bemutatása 16

5. Alternatívaelemzés 20

6. A projekt leírása 23

7. Projekt helyszín 26

8. Módszertani, szakmai megvalósítás 28

9. A projekt elemzése 31

10. Megvalósítás, ütemterv 36

11. Pénzügyi elemzés 39

12. Hatáselemzés 40

13. Kockázatelemzés 47

14. Fenntarthatóság elemzése 49

15. Projekt-előkészítés 51

1. Bevezetés

Az egészségi állapot meghatározó tényezője a munkavállalási korú lakosság munkaerő-piaci aktivitásának, a munkaerő minőségének. A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági, társadalmi fejlettsége indokolná. A születéskor várható élettartam 6-8 évvel elmarad az uniós átlagtól. Rosszak a halálozási mutatók is. Magas a betegség miatt kieső munkanapok száma, ez az egészségügyi ellátórendszerben kiadásnövekedésként jelenik meg. A lemaradás mögött elsősorban a társadalom jelentős részének egészségtelen életmódja és az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti problémái állnak.

A lakosság egészségtudatossága alacsony. Gyakoriak az egészségre káros életvitel minták, például kábítószer-fogyasztás, dohányzás, alkoholizmus, stb. Az emberek nem táplálkoznak megfelelően, egészségesen.

A lakosság meghatározó része mozgásszegény életmódot folytat. Az emberek megélhetési gondokkal küszködnek, az értékrendjükből hiányzik a mozgás iránti igény, de legfőbbképpen a mozgásra fordítható szabadidő hiányzik. Az oktatási rendszer nem nevel a sport szeretetére és az egészséges életmód kialakítására. Fontos lenne mindezek megelőzése, és a kialakult problémák szakszerű, szakemberek által történő kezelése.

A mi véleményünk szerint úgy lehetne növelni a munkavállalók sport iránti igényét és javítani az egészségi állapotukat, hogy a munkahelyi sportolási lehetőségeket biztosítjuk, azáltal hogy támogatjuk a munkáltatók ez irányú elképzeléseit. Finanszíroznánk, anyagilag támogatnánk a vállalkozásokat, cégeket, hogy a munkavállalóik számára különböző sportolási lehetőségeket biztosítsanak. Ez azért érné meg a cégeknek, mert a munkavállalók munkájukat hatékonyabban tudnák végezni, szellemileg kicsit felfrissülnének a mindennapi „monoton” munkát színesebbé, változatosabbá tenné, hiszen egy testileg felfrissült ember könnyebben megküzd a munka során fellépő újabb és újabb feladatokkal, motiváltabbá tenné őket, valamint a munkahelyi és a magánéleti kapcsolatok kiépítését is elősegíti, fenntartja és erősíti.

Emellett az egészségesebb táplálkozást is támogatnánk, a vállalatoknál meglévő étkezdék, büfék kínálatának átalakításával vagy azok újonnani kialakításával, illetve a munkavállalók felvilágosításával, tájékoztatásával.

Ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve projektet dolgoz ki a kis- és középvállalkozások támogatására, melynek keretében azok pályázhatnának az egészséges életmódot segítő programjaik megvalósításához szükséges forrásokra. A pályázat kiírását a HEP-IH végzi.

2. Vezetői összefoglaló

2.1. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal együttműködésben pályázatot ír ki a kis- és középvállalkozások számára. A projekt által a megcélzottak pályázhatnak az egészséges életmód megvalósítását segítő programokhoz, eszközökhöz szükséges forrásokra, hogy a munkahelyen belül fejlesszék, ösztönözzék munkavállalóik egészségtudatos életmódját. A tanulmány azért készült, hogy bemutassuk azt, hogy mekkora szükség van erre a támogatásra. Megvizsgáltuk a problémákat, amik felmerülhetnek a megvalósítás során, és meghatároztuk a célokat, amiket el kívánunk érni. Alternatívákat kínáltunk fel a munkáltatók számára, és a fenntarthatóság esetében is megnéztük, mennyire képes működtetni magát a rendszer, ha elfogy a támogatási keret. A szemléltetéshez készítettünk problémafát és célfát, valamint végeztünk hatáselemzést.

2.2. A projektgazda bemutatása

A pályázatot a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága (HEP-IH) írja ki, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a irányító hatóság munkatársai készítették: Bene Anikó, Erdei Alexandra, Nagy Judit, Varga Éva, Zöldi Tamás. A HEP-IH a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezeti keretein belül működik, jogilag, műszakilag és pénzügyileg is jogosult a projekt előkészítésére és végrehajtására, a 255/2006. (XII.8.) Kormányrendeletben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel.

2.3. A projekt összefoglaló bemutatása

Magyarországon az emberek egészségtudatossága nagyon alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal felméréseiből látható, hogy ez a tendencia stagnál, rosszak a halálozási mutatóink, a testmozgással eltöltött idő nagyon kevés, és a megfelelő táplálkozásra sem figyelnek az emberek. Ez a jelenség a magyar társadalom egészét érinti, de a pályázat csak a kis- és középvállalkozásoknak szól, az ott dolgozó munkavállalók egészségtudatosságát kívánjuk ily módon ösztönözni. Jogszabályok és Európai Uniós normák is védik a munkavállalók egészségét, és ezek kötelező erővel bírnak. Véleményünk szerint azonban ez kevés, támogatás kell ahhoz, hogy a munkáltatók késztetést érezzenek az egészségtudatos munkahelyek kialakítása iránt.

A beteg munkavállalók által meg nem termelt GDP nagyságát a projekt megvalósítása után nagyságrendekkel lehetne csökkenteni, és a várható életkor is nagy valószínűséggel növekedne. Ehhez azonban a magatartás és a hozzáállás formálására is szükség van. A projekt egyik célja, hogy változtasson a negatív megközelítésen, hozzáálláson és az egészségtudatosságot megpróbálja beépíteni a munkavállalók életébe. Ehhez nyújtunk támogatást a munkáltatóknak, akik ezáltal lehetőséget kapnak egy egészséges munkahely megteremtésére.

Távolabbi céljaink közt szerepel egyrészt megteremteni azon intézményes feltételeket, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi egészségfejlesztés legjobb módszereinek kiválasztásához és kialakításához, másrészt javítani az emberek egészségi állapotát az egészséges munkahelyi környezet megteremtésére irányuló színvonalas, a tapasztalatokat figyelembe vevő intézkedések ösztönzésével, valamint az egészség és a helyes életmód összefüggésének tudatosításával.

A projekttől azt várjuk, hogy a munkahelyek által kínált lehetőségeket igénybe vegyék, éljenek egészségtudatosabb életet, többet mozogjanak és az étkezési szokásaik is változzanak meg. A munkáltatók felé, pedig az az elvárás, hogy odafigyeljenek a munkavállalóik egészségére és ösztönözzék őket a lehetőségek kihasználására.

3. Helyzetértékelés (Társadalmi-gazdasági kontextus)

Magyarországon a kilencvenes évekre demográfiai krízishelyzet alakult ki, 1981 óta növekvő mértékben csökken a népességszám. Ennek okai a magas haladóság és a népesség rendkívül rossz egészségi állapota.

A halandóság alakulása

Az ország halandósági szintje a gazdasági fejlettséghez viszonyítva kedvezőtlen. A ’60-as évekig a halandósági mutatók folyamatosan javultak, jelentős mértékben csökkent a csecsemőhalandóság. Ezt a kötelező védőoltások elterjedése, az általános higiéniás és szociális körülmények javulása, az antibiotikumok széleskörű alkalmazása eredményezte. 1965-től a halálozási okok között egyre gyakrabban jelennek meg a krónikus, nem fertőző betegségek. 1966-ban a férfiak születéskor várható élettartama 67,53 év volt, míg a nőknek 72,23 év. 1994-ben a születéskor várható élettartam a férfiaknál 64,84, a nőknél 74,23 év volt. 1995-1997 között a halandósági szint kis mértékben csökkent, de 1998-tól újra nőni kezdett. A halálozások mintegy háromnegyede két haláloki csoporthoz köthető. A keringési rendszer betegségeinek részaránya több mint 50%, a daganatos elváltozásoké mintegy 25%. A daganatos megbetegedésben meghaltak száma fokozatosan növekszik. Rendkívüli mértékben növekszik az emésztőrendszeri megbetegedésben elhunytak száma.

Nemzetközi összehasonlítás

Az OECD országok között jelenleg Magyarországon a legkisebb a születéskor várható élettartam, és bár hazánkban a nők várható élettartama fokozatosan emelkedett, nem csak a férfiak mutatója a legkedvezőtlenebb az OECD országok viszonylatában, hanem a nőké is. Halandósági oki struktúránk megegyezik a fejlett egészségkultúrájú országokéval, csak nálunk többen halnak meg a már említett halálokokban.

Regionális különbségek

A különbségek elsősorban a férfiaknál jelentősek. Általában azt lehet mondani, hogy a fővárosban, közép- és nyugat-dunántúli és dél-alföldi régiókban élők az átlagot meghaladó élettartamot remélhetnek, míg az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régiókban élők annál alacsonyabbat.

A halandósági szintet számos szociális és gazdasági tényező befolyásolja. A rossz gazdasági helyzet, magas munkanélküliség, aprófalvas településszerkezet, alacsony iskolai végzettség, kedvezőtlen általános kulturális színvonal, melyeknek köszönhetően az egészség alacsony helyen áll a fontossági sorrendben. Általában a kistelepüléseken élők mutatói kedvezőtlenebbek, mint a nagyvárosiaké.

[pic]

1. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

[pic]

2. A nők születéskor várható átlagos élettartama

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

2004-ben a férfiak születéskor várható élettartama 68,6 év, míg a nőké 76,9 év, ami az EU25 átlagánál 7,4%-kal alacsonyabb.

A magyar emberek átalagosan életéveik 13%-át élik betegen. Növekszik a krónikus betegek száma, minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékossággal él. Bár a krónikus betegségekkel hosszú évekig együtt lehet élni, jelentősen nehezítik a normális életvitelt, folyamatos kezelést, gondozást igényelnek, akadályozhatják a munkavállalást, családalapítást. Az egészségi állapot szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel. A hátrányos helyzetű csoportok (romák, kistelepüléseken élők, szegények, fogyatékossággal, mentális betegséggel élők) egészségügyi mutatói sokkal rosszabbak az átlagnál.

Egészségmagatartás

Bár a férfiak halandósága számottevően magasabb, mint a nőké, mégis a nők bizonyulnak betegebbnek a morbiditási adatok alapján. Ez általános jelenség, amely az eltérő egészségmagatartásból, a két nem saját egészségi állapota értékelésének különbözőségéből adódik. A nők hamarabb ismerik fel a kóros elváltozásokat, hamarabb fordulnak orvoshoz, többet járnak szűrővizsgálatokra. A férfiak átlagosan évente 1,5-szer, míg a nők 2,7-szer járnak orvoshoz.

A WHO becslése szerint az elhízottság, a dohányzás, a stressz-teli környezet, a túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya az életmóddal összefüggő rizikótényezők egy olyan csoportját alkotják, amely a fejlődő országokban az összes halálozás legalább 40%-áért, a fejlett ipari országokban 75%-áért felelős. Sok megbetegedés hátterében életmódbeli problémák állnak.

A lakosság életmódját a lakóterület urbanizáltsága is jelentősen befolyásolja. A kisközségekben a hagyományosabb életmód, táplálkozási szokások a jellemzőek, a főzéshez gyakrabban használnak zsírt, ritkábban esznek gyümölcsöt, zöldséget. Több szeszesitalt fogyasztanak, viszont kevesebbet dohányoznak. Nem jellemző a szabadidős testmozgás. Az ábráról leolvasható, hogy a városokban jellemzőbb a korszerű, egészségtudatos táplálkozás, de ugyanitt a rohanó életmód miatt leginkább jellemző a rendszertelenség. A kisebb községekben a többség nem követi a tudatos, egészségvédő táplálkozási kultúrát.

[pic]

3. Táplálkozási típusok a település jellege szerint (%)

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

A lakosságnak csak töredéke, átlagosan 17%-a (a férfiak 21%-a, a nők 14%-a) sportol, végez szabadidős testmozgást rendszeresen. A rendszeres sportolás csak az iskoláskorúakra jellemző, ez után egyre csökken azok száma, akik rendszeresen mozognak.

[pic]

4. Sportolók aránya korcsoportonként (%)

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

A rendszeres testmozgás gyakorisága eltérő területileg is, a városokban sokkal nagyobb a rendszeresen sportolók aránya, mint a községekben. Ezen belül is a fővárosban, Budapesten a legmagasabb az arányuk. A kisközségekben a férfiak és nők testmozgási szokásai között sokkal nagyobb a különbség, mint a városokban.

[pic]

5. A sportolók aránya a település jellege szerint (%)

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

A táplálkozási szokások és a fizikai megterhelés eredőjeként alakul a testsúly. Megkülönböztetünk elhízottakat és túlsúlyosakat. A 15–64 éves férfiak és nők között egyformán 13% az elhízottak aránya. A férfiak körében a túlsúlyosak aránya (34%) meghaladja a nőkét (27%). A fiatalok körében még az elhízás nem számottevő, de sok a túlsúlyos. A társadalmi státusz is befolyásolja az elhízottságot: a nők körében minél alacsonyabb a társadalmi státusz, annál magasabb az elhízottak aránya, míg a férfiaknál fordított kölcsönhatás figyelhető meg. Az elhízottak aránya a kisközségekben magasabb, mint városokban.

6. Tápláltság a település jogállása szerint (%)

Gazdasági kontextus

A fejezetben felsorolt problémák a foglalkoztathatóság növelését akadályozzák. A kiesett munkanapok száma az államháztartás kiadási oldalát negatívan befolyásolja. A kieső termelés és a növekvő közkiadások a megtermelt GDP csökkenéséhez vezetnek, a 2004 évi GDP 4, 7%-át teszi ki, vagyis 946 milliárd Forintot.

A fejezet megírásához a KSH adatait és Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón című publikációját használtuk fel.

6. Tápláltság a település jogállása szerint (%)

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

[pic]

7. Tápláltság a település jogállása szerint (%)

Forrás: Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón

Gazdasági kontextus

A fejezetben felsorolt problémák a foglalkoztathatóság növelését akadályozzák. A kiesett munkanapok száma az államháztartás kiadási oldalát negatívan befolyásolja. A kieső termelés és a növekvő közkiadások a megtermelt GDP csökkenéséhez vezetnek, a 2004 évi GDP 4, 7%-át teszi ki, vagyis 946 milliárd Forintot.

A fejezet megírásához a KSH adatait és Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota az ezredfordulón című publikációját használtuk fel.

4. A szükséglet bemutatása

4.1. A potenciális szükséglet vizsgálata:

Hazánk lényegesen elmarad más, Európai Uniós tagállamokhoz képest a munkahelyi sport és egészséges életmód elősegítése terén. Szociokulturális adottságaink miatt az esetek nagy többségében fel sem merül az egészséges életmód támogatására a munkahelyeken, holott erre megvan az igény. A szükséglet két irányból jelentkezik, egyrészt a munkáltatók részéről, akiknek nyilván való célja, hogy minél produktívabb és fixebb munkaerővel rendelkezzenek, másrészt, pedig a munkavállalói oldalról nyilvánul meg ez az igény, hogy a pénzbeli és egyéb juttatásokon kívül olyan szolgáltatásokban részesüljenek, amelyek további kényelmi és jóléti igényüknek tegyen eleget.

Mindannyian olyan elvárásokkal és értékszemlélettel találkozunk, amelyek azt sugalmazzák: a jobb életért áldozni kell. Ezért sokan egyre több időt töltenek munkával, és a cél érdekében hajlamosak erőtartalékaikat egészségük rovására felhasználni. Stresszben élnek, egészségtelenül táplálkoznak, hanyagolják a testedzést, a rekreációt. Egészségük megromlása miatt többet vannak betegállományban, kevésbé tudnak koncentrálni, nő a munkahelyi balesetek száma, romlik az előállított termékek minősége. Napjainkban egy cég sikerének talán legfontosabb biztosítéka a megfelelő humánerőforrás kiválasztása és megtartása. A megfelelő szakember elengedhetetlen tulajdonságai az adott munkakör betöltéséhez szükséges képességek és készségek mellett a megszerzett tudás, lelkesedés, cég iránti hűség, valamint az a munkájába fektetett kifogyhatatlan energia, amely csakis kiváló egészséggel valósulhat meg.

Kis- és középvállalkozásokról lévén szó, szempont az is, hogy mennyire hasznos az illető vállalatnak, ha figyelmet fordít munkatársai egészségének fejlesztésére. Több szempontból is megtérülő befektetésről van szó! Mindenképpen jót tesz a kezdeményezés, hiszen egyrészt presztízsnyereséget jelent, másrészt csökkenthetők az egészségügyi kiadások is: a programok lehetővé teszik a megelőzést, az egészségfejlesztési területek direkt megválasztását, a meglévő egészségügyi problémák célzott kezelését. Csökkenhetnek a munkahelyi balesetek, a betegállományok, az elvándorlás. A munkavállalók a programok után úgy érzik, hogy a vállalat törődik velük; ez pozitívan hat a produktivitásra, a morálra és a lojalitásra is; javul a munkahelyi légkör, és nem utolsósorban megváltozik az egészséghez, az egészséges életmódhoz való viszonyuk, csökkennek az egyéni rizikófaktoraik.

4.1.2. Jelenlegi és jövőbeli szükségletek:

Egyre több cég hajlandó figyelmet, időt, pénzt is áldozni munkatársai egészségéért, mert felismerte, hogy ez a hatékonyabb munka egyik fontos feltétele. Új fogalommal ismerkedhetünk meg, új szolgáltatási ág jelent meg: a munkahelyi egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés fő területei: a mentális egészség fejlesztése, munkahelyi stressz károsítását megelőző programok, függőbetegségek; munkahelyi és munkaidő utáni testmozgás ösztönzésére irányuló programok; egészséges táplálkozás választásának lehetőségét felkínáló programok; a dohányzásról való leszokás támogatása. A cégek igénybe vehetik az egészségstratégiai tervek készítését, egészségnapok programjainak összeállítását és szervezését kínáló szolgáltatást is. A fejlesztést megelőzi az egészségkutatás: a dolgozók egészségi állapotának felmérése, a munkakörökből adódó reális teherbírások kiszámítása, megítélése, a munkakörökhöz szükséges egészségügyi feltételek felállítása. Alapos, sok területre kiterjedő szűrővizsgálatok, állapotfelmérések tárják fel az egyéni problémákat.

Egészségi állapotunkat napról-napra számtalan tényező befolyásolja. Ilyenek a környezeti és társadalmi körülmények vagy az életmód és a viselkedés egyéni sajátosságai. Ezek a tényezők azok, amelyek megalapozzák jelen pályázat szükségességét, és ismervén a honi társadalmi és szociális viszonyok fix jellegét, így a pályázati lehetőség által nyújtott támogatások megvalósulása és a pályázat által biztosított lehetőségek beépülése - a felhasználói szintű társadalom napi életvitelébe - hosszú éveket vesz igénybe. A munkahelyi környezetnek ugyancsak jelentős hatása van egészségünkre. Bizonyított tény, hogy az egészséges munkahelyi környezet kialakítását célzó módszerek (munkahelyi testmozgás, dohányzás tilalma, egészséges étrend, stb.) meghatározó mértékben járulnak hozzá egészségi állapotunk javításához, a termelékenység és hatékonyság fokozásához. Az egészséges életmód kialakítását célzó munkahelyi intézkedések még gyerekcipőben járnak az Uniós tagországokban, amelyek általában véve kevés figyelmet szentelnek az életstílus javításának, ellentétben a mi jelenlegi és jövőbeni elképzeléseinkkel.

Távolabbi céljaink közt szerepel egyrészt megteremteni azon intézményes feltételeket, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi egészségfejlesztés legjobb módszereinek kiválasztásához és kialakításához, másrészt javítani az emberek egészségi állapotát az egészséges munkahelyi környezet megteremtésére irányuló színvonalas, a tapasztalatokat figyelembe vevő intézkedések ösztönzésével, valamint az egészség és a helyes életmód összefüggésének tudatosításával.

4.2. Létező programok

Családbarát Munkahely Pályázat

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által minden évben meghirdetett pályázat. Magyarország is felismerte, hogy az ilyenfajta kezdeményezéseket fel kell karolnia. A vállalatok elnyerhetik a családbarát munkahely címet. Ez a cím a már meglévő pozitív példák felmutatásával, értékelésével segíti elő a családbarát vállalati kultúra elterjedését.

A családbarát foglalkoztatás dimenziói:

• Munkaidő

• Képzés

• GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munka világába

• Munkahelyi rendezvények, szabadságolás

• Gyermekintézmények

• Egészségvédelem, egészségmegőrzés

• Munkavállalói juttatások

• Rendezett munkaügyi kapcsolatok

Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület célja elősegíteni mindazokat a törekvéseket, erőfeszítéseket, intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy a munkahelyeken dolgozók valamennyien a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék munkájukat. Ugyanezeket az alapelveket emelte stratégiai törekvései közé az idei évben elfogadott Nemzeti Munkavédelmi Program is, amely a munkavédelem meglévő problémáinak megoldása és a jövő problémáinak megelőzése érdekében – az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület célkitűzéseivel megegyezően – a kedvezőtlen munkakörülmények felszámolását, a munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentését, jó közérzetet biztosító munkakörnyezet kialakítását vállalta cselekvési programjában.

Az Egyesület fő tevékenységi körei:

• kapcsolatfelvétel az egészségesebb munkahelyek kialakításában érdekelt, érintett szereplőkkel

• módszertani segítséget nyújt komplex munkáltatói egészségvédelmi stratégiák kidolgozásához

• ajánlásokat fogad el és hoz nyilvánosságra, módszertani iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek azt célozzák, hogy a munkáltatók segítsék elő a munkavállalók jobb testi és lelki közérzetének kialakítását és fenntartását

• támogatást nyújt a munkahely vezetése számára az egészségesebb légkört biztosító munkaszervezési megoldások kiválasztásában, megvalósításában

• törekszik a munkahelyi egészségmegőrzés céljainak, eszközeinek, módszereinek bemutatására, ismertetetésére, elterjesztésére

• szakmai konzultációkat, tanácskozásokat, műhelyvitákat, konferenciákat, szervez a tapasztalatok rendszeres feldolgozása, átadása, rendszerezése érdekében

• monitoring tevékenység, amely a munkahelyi közérzet aktuális hazai állapotának felderítését célozza

• támogatja a munkahelyi egészségvédelem és biztonságtechnika témakörében.

Legjobb munkahely felmérés: Hewitt Humán Tanácsadó Kft.

Hewitt Associates több mint egy évtizede végzi világszerte a Legjobb Munkahely Felmérést. A kutatás 2001-ben jutott el először Magyarországra, Németország mellett az első európai országként. 2003-ra már átfogó globális felméréssé nőtte ki magát a kutatás: közel 30 ország alkalmazottai értékelték munkahelyüket. 2006-ban minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítottak a vállalatok: Magyarországon 120 vállalat mérettette meg magát, Nagyvállalatok valamint Kis-és Középvállalatok kategóriában, lehetővé téve, hogy a cégek "saját súlycsoportjukban" mérettessék meg magukat.

Minden, Magyarországon legalább 2 éve működő, több mint 50 főt foglalkoztató szervezet részt vehet a felmérésben. A felmérés révén megtudhatjuk, hogy milyen elvárásaik vannak a magyar munkavállalóknak, mely tényezők befolyásolják az elégedettségük alakulását, valamint mitől legjobbak a Legjobb Munkahelyek.

5. Alternatívaelemzés

A fő célunk: a munkahelyi és a munkaidő utáni testmozgás bevezetése a munkahelyeken, vagyis a munkahelyek a kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken túlmenően dolgozóik egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelkedő hangsúlyt. Továbbá az egészséges táplálkozás támogatása, népszerűsítése a munkahelyeken.

Egyre több vállalat ismeri fel annak a szükségességét, hogy dolgozói részére valamilyen formában biztosítsa ezeket a lehetőségeket. A megoldásra igen sokféle lehetőség kínálkozik, kezdve például a munkaadó cég által biztosított edzőterem- vagy uszodabérlettől egészen a cég épületében létesített fitneszteremig, a másik esetben az egészségnapok szervezése, büfé, illetve étkezde felállítása.

Minden esetben fontos szerepet játszik az a nem elhanyagolható tényező, hogy a munkaadó mekkora keretet tud, illetve hajlandó elkülöníteni a költségvetéséből az egészségmegőrző programokra.

Az egészségnapok szervezése a cégeknél:

Ennek keretében programok széles skáláját kínálhatják: testsúlycsökkentő program, méregtelenítő program, ételkóstoltató program, egészséges munkahelyi étkeztetés program, stressz- és fittség-szintmérés, testzsír mérés, vérnyomásmérés, terheléses vizsgálat, vércukor, koleszterin mérés, orvosi tanácsadás, rendszeres mozgásra nevelés "kísérleti" program, tréning program, stresszkezelő programok, egyéb rekreációs aktivitási lehetőségek megismertetése, bemutatók szervezése, ergonómia: az optimális munkavégzés feltételeinek kialakítása, stb. Ennek célja a munkavállalók egészséges életmódra való nevelése (pl. sport, táplálkozás).

A lehetséges alternatívák a munkahelyi sportolás céljából:

Első alternatíva: egy munkáltató (egy vállalat) által biztosított – a munkahelyen belül létesített – edzőterem kialakítása. Ezen azt értjük, hogy egy meghatározott létszámmal működő cég – kisvállalkozás estében 50 fő alatti létszám, középvállalkozás esetén 50 fő feletti -, az összes munkavállalója számára létesít edzőtermet, amelyet minden alkalmazott sportolási céllal használhat. Ezt a megoldást – megfelelő anyai forrás esetén – mindkét típusú cég – kis-és középvállalkozás – képes biztosítani, hiszen a különböző gépek megvétele egyszeri beruházásnak minősül, továbbá nem szükséges, illetve nem kötelező a legspecifikusabb gépek megvétele sem.

Második alternatíva: több munkáltató (több vállalat) által közösen biztosított edzőterem kialakítása. Az előbbi alternatíva módosítása, oly módon, hogy több munkáltató összefog, ezáltal képesek egy komplexebb edzőterem kialakítására. Annál a cégnél érdemes ezt megvalósítani, ahol a legkedvezőbb feltételek állnak fenn. Közvélemény-kutatást végeznének a munkavállalók között, hogy hol lenne a legnagyobb igény az edzőterem felállítására, melyik munkahely az, amelyik a megközelíthetőség szempontjából is ideális, illetve, ahol a további szükséges feltételek (öltöző, tusolófülke, stb.) megvalósíthatók.

Harmadik alternatíva: havonta fix anyagi támogatás – sportolási utalvány formájában – minden egyén számára. A munkáltató havonta fix összegű utalványt ad a munkavállalói számára, amit csak sportolási céllal lehet felhasználni a különböző sportlétesítmények között, mint például az uszodák, fitnesztermek, stb. Ennek lényege, hogy az utalványt olyan helyen tudja a munkavállaló „beváltani”, amellyel a munkáltató szerződésben áll.

|Egy munkáltatós alternatíva |Több munkáltatós alternatíva |Sportolási utalvány alternatíva |

|Egy terem biztosítását jelenti a munkahelyen |Egy terem biztosítása, amelyet a kutatásnak |Egy uszoda, illetve egy fitneszterem |

|belül. ( ez nem jelent kiadást a |megfelelően, az egyik munkáltatónál |„biztosítása”. Olyan sportlétesítmények, amelyek |

|munkáltatónak, ugyanis az egyik üres |alakítanának ki. ( ez nem kiadás a |a munkáltatóval szerződésben állnak. |

|helyiséget alakítják át edzőteremmé. |munkáltatónak. | |

|Több, különböző típusú gép megvásárlása, |Mivel több munkáltató „ad anyagi |Az utalványt a munkavállaló a saját igényének, |

|melyek a munkavállalók igényeit kielégíti, de|hozzájárulást” a megvalósítás céljából, itt |szükségletének megfelelően tudja felhasználni. |

|ez nem a legdrágább, legkomplexebb gépek |több, akár specifikusabb, komolyabb gépek | |

|megvételét jelenti. |megvásárlására is lehetőség nyílik. | |

|Az egy munkáltatós alternatíva ajánlott berendezései: |A több munkáltatós alternatíva ajánlott berendezései: |

|- Fekpad |- Multifunkciós Kondigép |

|- Multifunkciós Kondigép |- Szobakerékpár |

|- Haspad |- Futópad |

|- Szobakerékpár |- Combközelítő – Távolító |

|- Futópad |- Sífutógép |

|- Taposó |- Hasprés Gép |

|Stb. |- Bicepsz Gép |

| |Stb. |

Ezek ajánlás jellegűek, a munkáltató egyéni döntésére van bízva, hogy milyen márkájú gépet vásárol, illetve, hogy melyik cégtől vásárolja meg ezeket. Továbbá a darabszám eldöntése – a munkavállalói igényeket figyelembe véve – is a munkáltatóra van bízva.

Sportolási utalvány alternatíva költsége:

1000 forintos óradíjjal számolva, havi 10 alkalmas bérletet biztosít a munkáltató a munkavállalóinak, ami így havonta 10.000 forint/ fő / hó. Ezt az utalványt a munkavállalók a saját igényeinek megfelelően felhasználhatja.

A lehetséges alternatívák az egészséges táplálkozás céljából:

Első alternatíva: Az egészséges táplálkozás népszerűsítése meghívott szakemberek, előadók által. Tájékoztatók nyújtása, kiadványok ismertetése és a munkavállalók részére történő átadása. Termékkóstolóval egybekötött előadások lebonyolítása. Ezeknek a programoknak az alkalmazására, gyakoriságára a munkáltató döntése alapján kerül sor, illetve, a munkavállalók felmerülő igénye alapján.

Második alternatíva: büfé, illetve étkezde átalakítása, működtetése. A büfékben rostos üdítők, teljes kiőrlésű pékáruk, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, kalóriaszegény ételek árusítása. Az étkezdében zsírszegény, kalóriaszegény ételek készítése, főként fehérjedús ételek (halak, csirkehús) szervírozása, levesek, főzelékek, saláták, párolt zöldségek megjelenítése a kínálatban. Az ételek helyben, friss alapanyagokból való elkészítése.

6. A projekt leírása

6.1 A projekt célja

Magyarország statisztikai mutatói azt a szomorú képet mutatják, hogy az itt élő emberek rossz mozgáskultúrával, táplálkozási szokásokkal, összefoglaló néven: helytelen életmódban élnek. Ennek sok esetben az a következménye, hogy megbetegszenek és kiesnek valamennyi időre a munkavégzés alól, így kénytelenek a rendes szabadságuk terhére újra munkavégzésre alkalmas állapotba kerülni. A betegszabadság és a táppénz igénybevétele inkább akkor jellemző, ha súlyosabb, hosszan tartó betegség, sérülés, vagy baleset éri a munkavállalót.

Az alapvető problémát az okozza, hogy már kisgyermekkorban és az általános iskolában sem a mozgás és a sport szeretetére és szükségességére nevelik a gyermekeket, sokkal inkább az egyre bővülő, nehezedő, kötelező elméleti tantárgyak miatt nem jut elegendő figyelem a rendszeres testmozgásra.

A helyzet később sem változik, középiskolákban is egyre gyakoribb, hogy testnevelés órákon kötelező feladatokat és felméréseket kell elvégezniük a diákoknak, ezzel is növelve bennük az érzést, mintha az egész mozgásnak az lenne a lényege, hogy egy ötjegyű skálán lehetőleg ne a legalsó szintet teljesítsenek. Ezek a mozgásgyakorlatok nem mindenkiből váltják ki a mozgás örömét, ez indokolható az egészségi állapotukkal, amit nagyrészt szintén a kisgyermekkori mozgáshiánynak tudható be. Nem csak a mozgás öröme nem alakul ki azokban a gyerekekben, hanem az egészséges versenyszellem, küzdeni akarás, és a kitartás sem. Ez utóbbiak természetesen nem egyenes következményei a mozgáshiánynak, csupán előfordulásuk nagy részében jelentős szerepet vállal a rendszeres testmozgás hiánya. Mire elvégzik az iskolát, legtöbbjük örül, hogy vége a kötelező testmozgásnak, holott ez a szemlélet kiküszöbölhető lenne egy olyanfajta többlet lehetőséggel, amely a mozgás sokszínűségét hivatott prezentálni. Egy olyasfajta megoldást kellene kialakítani, hogy az mindenki igényét kielégítse, például szobabicikli, konditerem, focipálya, kosárlabdapálya, ping-pong asztal, aerobic-táncterem biztosítása. Különféle programokkal még változatosabbá lehetne tenni ezeket a mozgási lehetőségeket, pl.: jégkorcsolya, úszás, tenisz, kézilabda, futás.

Ha előrehaladunk az időben, akkor láthatjuk, hogy a dolgozó felnőtteknek sem idejük, sem energiájuk sincs a sportolásra a napi munkavégzésük után. További problémát jelent, hogy sokszor nincs olyan anyagi helyzetben a munkavállaló, hogy a munkavégzés előtt vagy után elmenjen kikapcsolódni, és/vagy sportolni.

A sportba nagyon sok minden beletartozik, ezek közül kellene mindenkinek megtalálnia a számára leginkább megfelelőt.

Célunk, a munkahelyeken különféle sportolási lehetőségeknek a biztosítása, mivel a rendszeres mozgás pozitív hatással van a súlyra, az izomzatra, a keringésre, a vérnyomásra, a feszültség levezetésére, nem utolsó sorban az önbecsülésre. Csökkenti a szívbetegségeket, az agy-ér megbetegedéseket, a cukorbetegséget, a csontritkulást, sőt a munkahelyi hátsérülések kockázatát is. Ezen kívül olyan lelki problémák előfordulását is csökkenti, mint a szorongás, és a depresszió.

A munkahelyi testmozgás az eddig említett jótékony hatások mellett a hiányzás és a kilépés csökkenését eredményezik. A csapatban folytatott programok, pedig javítják a szervezeti légkört, növelik a vállalat, mint szervezet iránti elkötelezettséget. Aki rendszeresen végez valamilyen testmozgást, nagyobb energiával rendelkezik, amelyet a napi kihívások legyőzésére tud fordítani. Mindemellett magabiztosabbá is válik, határozottabban tud megjelenni, munkatársai, munkakapcsolatai és partnerei felé is ezt az érzületet tudja közvetíteni, s így azok jobban meg is bíznak benne. Mindezek a tulajdonságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkahelyen összetartóbb, egységesebb, kooperatívabb csapatszellem alakuljon ki.

Szorgalmazzuk az egészségnapok szervezését a cégeknél, amelynek keretében felvilágosítás, tanácsadás, szűrővizsgálatok, sportprogramok, családi vetélkedők, bemutatók, stb. zajlanánk le. Ennek célja a munkavállalók egészséges életmódra való nevelése (pl. sport, táplálkozás).

Alternatívák a munkahelyi sportolás céljából:

Első alternatíva: egy munkáltató által biztosított – a munkahelyen belül létesített – edzőterem kialakítása.

Második alternatíva: több munkáltató által közösen biztosított edzőterem kialakítása.

Harmadik alternatíva: havonta fix anyagi támogatás – sportolási utalvány formájában – minden egyén számára.

Szorgalmazzuk továbbá az egészséges táplálkozás népszerűsítését meghívott szakemberek által, valamint fitness ételekkel szolgáló büfé, illetve étkezde átalakítását, felállítását, és működtetését.

A kis- és középvállalkozások részére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve pályázatot ír hogy a fentebb említett célokat megvalósítsák. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat a TÁMOP-on keresztül az ESZA-ból és a Munkaerőpiaci Alapból kívánjuk finanszírozni.

6.2 Kapcsolódás más programelemekhez, projektekhez

Az Európai Unió projektek finanszírozása és segítségnyújtás révén tevékenyen támogatja a munkahelyi egészséget szolgáló kezdeményezéseket. Az EU 1996-2000-os egészségfejlesztési cselekvési programja komoly lendületet adott a munkahelyi egészségfejlesztésnek. Létrehozta a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatát (ENWHP), amely közös fórumot biztosít a különböző szinteken működő szereplők eszmecseréjének. Az Unió jelenlegi, 2003-2008-as népegészségügyi cselekvési programja folytatja ezt a kezdeményezést, amely a következő években számos európai munkahelyi egészségfejlesztési tevékenység alapjául szolgál majd. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) létrehozása fontos állomást jelent az egészséges munkahelyi környezet kialakítását célzó erőfeszítések sorában, ezekhez a kezdeményezésekhez kíván a Magyar Állam is csatlakozni jelen pályázati lehetőség megalkotásával.

A pályázati lehetőség nem zárja ki a további, párhuzamos pályázatokban való részvételt, különös tekintettel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által minden évben meghirdetett Családbarát Munkahely Pályázatra, hiszen az egészségvédelem és egészségmegőrzés mindkét pályázati lehetőségben fő célkitűzés.

További kapcsolat merülhet fel az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesülettel, amelynek cselekvési tervében és célkitűzésében szintén megfogalmazódik az egészségesebb szellemi és testi kondíció elősegítése munkahelyi szinten.

7. Projekt helyszín

A lehetséges alternatívák helyszínének meghatározása a munkáltató döntése alapján történik. A munkáltató mérlegelése alapján eldönti, hogy melyik alternatívát valósítja meg a munkahelyén belül, továbbá, hogy melyik helyiséget építi fel, vagy alakítja át mind a sportolás, mind az étkezés szempontjából.

A sportolási lehetőségeket tekintve, az egy munkahelyen belüli konditerem alternatívát tekintve, a költségek kímélése céljából, a munkáltató a cégnél esetlegesen meglévő üres helyiséget átalakíthatná konditeremmé. Ennél az alternatívánál a munkáltató és a munkavállalók szempontjából is ez lenne a legcélravezetőbb megoldás, hiszen, a megközelíthetőség is így a legegyszerűbb. Persze, ha a munkáltatónak ennél praktikusabb, a munkavállalók szempontjából is megfelelőbb megoldást tud javasolni, akkor a döntésén múlik, hogy milyen helyszínt választ.

A több munkáltatós alternatíva már bonyolultabb kérdést jelent. Ebben az esetben már több munkáltató egyetértésére van szükség, hogy melyiknél állítsák fel a sporthelyiséget. Annál a vállalatnál javasoljuk a felállítást, ahol a legtöbb munkavállalói igény jelenik meg, amelyik a megközelíthetőség szempontjából (időben és közlekedési eszközökkel) a legcélszerűbb. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására ajánljuk, hogy a munkáltató kérdőívet töltessen ki a munkavállalókkal. Fontos, hogy a helyiséget minél többen és minél egyszerűbben elérhessék, és ez a tömegközlekedési eszközök igénybevételével is viszonylag rövid időt vegyen igénybe. Hiszen egy fárasztó nap után, nem mindenkinek van arra késztetése, hogy hosszabb idő buszozzon. Ezért is fontos, hogy az utazás a lehető legrövidebb időbe teljen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy sokan autóval közlekednek, nekik viszont a praktikusságot egy parkoló jelenti.

Az utalványos forma talán a legegyszerűbb abban a tekintetben, hogy ekkor a munkáltatónak, munkáltatóknak nem kell külön helyiséget kialakítaniuk, hiszen a sportolás már nem a cégnél zajlik, hanem a munkáltatóval szerződésben álló fitneszteremben, vagy uszodában, stb. történik. Ennél az esetnél azt tartjuk fontos tényezőként kiemelni, hogy ezek a szerződésben álló „cégek” viszonylag közel legyenek a munkáltató cégéhez, hogy a megközelíthetősége is elfogadható legyen a munkavállalók számára (ne a város túlsó felébe kelljen eljutni).

Az egészséges táplálkozási alternatívákat tekintve, az első alternatíva esetében nem tartjuk fontosnak egy külön helyiség létrehozását. Ennek a megvalósítására megfelelő lehet egy nagyobb irodahelyiség, tanácsterem stb. az időleges alkalmazása, „birtokba vétele”.

A büfék, étkezdék szempontjából, véleményünk szerint nem kell külön helyiség létrehozása, hiszen a büfé vagy az étkezde már amúgy is megvan a cégnél, inkább ezeknek a korszerűsítése, felújítása, megfelelő berendezéseknek (mélyhűtő, mikrohullámú sütő, stb.) a megvétele, alkalmazása lenne célravezető.

Az eddigiekben javasolt helyszíneknek a felállításáról, átalakításáról, igénybevételéről – a munkáltató és a munkavállalók igényeinek a figyelembevételével – a munkáltató mérlegelése alapján dönt. Nem kötelezzük őket, hogy a felsoroltakat pontról pontra betartsák, csupán iránymutatást, segítséget, ötletet adunk neki ezeknek a megvalósítására.

Mindkét területet figyelembe véve (sport, táplálkozás) a legfontosabb döntő szempontok, a megközelíthetőség, az igények kielégítése. Fontos, hogy a különböző helyiségek az alapvető szükségleteknek megfeleljenek, világítás, fűtés, megfelelő szellőzés, stb. biztosítva legyenek.

8. Módszertani, szakmai megvalósítás

A munkáltató, hogy minél pontosabban feltárhassa célcsoportjának (munkavállalóinak) igényét, annál pontosabban meg kell határoznia a célcsoport tulajdonságait és jellegét, ugyanis a pontatlan célcsoport-meghatározás olyan programok és szolgáltatások kidolgozásához vezethet, amire nincs igény. Ha meghatározta a célcsoportot, fontos, hogy információkat gyűjtsön róla, hisz csak azokon alapulva hozhatja meg a legjobb döntéseket a nekik szóló programokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatosan.

Miután a munkáltatónak sikerül az adott kört meghatároznia, akkor a következő lépés, hogy meghatározza, egyértelműen megfogalmazza azokat a szolgáltatásokat, eszközöket, igényeket – a sportolással és a táplálkozással kapcsolatosan -, amit biztosítani szeretne számukra. Ezeknek a körét igényfelmérés során tudja felmérni.

Az igényfelmérés lépései:

o Az igényfelmérés céljának meghatározása (Mit akarunk megtudni, mire akarunk választ kapni, ezek a kérdések határozzák meg a későbbiekben, hogy milyen információforrásokat ill. információ-gyűjtő eszközöket célszerű a munkáltatónak használnia. Az igényfelmérés lehet nyílt (kifejtendő kérdések) és zárt (eldöntendő kérdések).

o Másodlagos (szekunder) információk begyűjtése (Minden tárgyhoz kapcsolódó információ összeszedése, pl. működik-e másutt ilyen szolgáltatás, sikeres-e, a tapasztalatok „másodkézből” való gyűjtése, esetleg van a témához kapcsolódó tanulmány, statisztika).

o „Első kézből” történő információgyűjtés (elsődleges v. primer információk) (a munkáltató mérje fel, mik az igényei a célcsoportnak: kérdőívekkel, személyes interjúkkal, beszélgetésekkel stb. Minél nagyobb arányát kérdezi meg a munkavállalóinak, annál nagyobb az esélye, hogy a teljes célcsoport valós igényeit meg tudja határozni. Ha viszonylag szűk a célcsoport, akkor érdemes mindannyiukat megkérdeznie. Szélesebb körnél valószínű, hogy a célcsoportnak csak egy bizonyos részét éri el, ilyenkor célszerű véletlenszerűen választania közülük, hiszen úgy pontosabb képet kaphat az igényekről. Fontos az információgyűjtés formája. Lehet írásbeli és szóbeli. Az írásbeli igényfelmérésnél a legegyszerűbb a kérdőívezés - sőt általában a kérdőív szolgál a szóbeli interjúzásnál is vázlatként. Ha a kérdőív formát választja, el kell döntenie, hogy kifejtendő, vagy feleletválasztós kérdéseket akar használni. A kifejtendő kérdéseknél jóval szélesebb körű információhoz juthat, a feleletválasztós kérdéseknél viszont jóval könnyebb értékelni és összesíteni, de így nem juthat új ötletekhez. Mielőtt használja a kérdőívet, mindenképpen csináljon néhány próbakérdezést, melyből kiderülhetnek a kérdőív esetleges hibái).

o Értékelés (Ilyenkor a különböző forrásokból összegyűjtött információkat elemeznie kell a munkáltatónak, össze kell vetnie az igényfelmérés során feltett kérdésekkel).

A körültekintő igényfelmérés fontos feltétele program sikerének. Nem szabad a véletlenre bízni az eredményeket, támaszkodni kell a tényekre és adatokra, amiket össze kell gyűjteni.

Az igényfelmérés alapján a munkáltató megtudja, hogy mit érdemes, melyik alternatívát célszerű megvalósítania. Ehhez szükséges meghatároznia az időtartamot, a minőséget és a mennyiséget.

• Az idő: milyen hosszú idő alatt szeretnék elérni a céljainkat: 1 év, 3 hónap, 2 hét, stb.

• A mennyiség: minden, ami számokban mérhető, pl: Hány fő igényét szeretné kielégíteni?

• A minőség: megmutatja, hogy milyen mérhető javulást hordoz magában a program, pl.: Mennyire javult az embereknek az egészségi állapotuk?

A sportolási alternatívák szempontjából:

Nem mindegy, hogy a munkáltató egy helyiségét (1-2. sportolási alternatíva) veszik-e igénybe, esetleg egy „idegen épületet” (3. sportolási alternatíva) használnak a munkavállalók.

A megvalósítás szempontjából, a munkáltatónál kialakított helyiségeknél fontos, hogy azok az alapvető emberi szükségleteknek megfeleljenek, pl: az öltözők, tusolók biztosítása, a helyiség megfelelő megvilágítása, a fűtés, szellőzés biztosítása, biztonságos berendezések alkalmazása, stb. Fontos az, hogy a tornahelyiségeket a takarítók rendszeresen tisztán tartsák, az adott terem használható állapotban legyen (pl. ne hulljon a vakolat).

Az „idegen helyiségeknél” szintén fontosak a fentebb említett néhány kritérium megvalósulása, de ezeknek a biztosítása már nem a munkáltató feladata.

Az egészséges táplálkozási alternatívákat tekintve:

Két lehetséges megoldási javaslattal álltunk elő. Az első esetben – amikor különböző meghívott szakemberek foglalkoznának a munkavállalókkal – a megvalósítás helyszínének a kiválasztása a munkáltató döntésén múlik. Lehetséges helyszínek az előadások lebonyolítására például: a vállalatnál lévő nagyobb férőhelyes előadóteremben, tanácsteremben, étkezdében kerülhetne sor, vagy egy külön kibérelt „cégen kívüli terem” bérlése, stb.

A második lehetőséget tekintve mind a büfék, mind az étkezdék tekintetében már egy meglévő helyiséget alakítanak át, működtetnek. Ez nem annyira költséges, mintha a „semmiből” hoznának létre valami újat. Célszerű lenne megvizsgáltatni a különböző konyhai berendezéseket, és a rosszabb állapotúakat megjavíttatni, esetleg lecserélni egy újra. Továbbá a szükséges gépek megvételét is javasoljuk. Az ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagok nagykerben történő megvásárlására is lehetőség van, ahol valamennyivel olcsóbban lehet hozzájutni a szükséges termékekhez. Fontos, hogy a megvett mennyiséget gondosan, az előírásoknak megfelelően tárolják a konyhán. Javasoljuk továbbá, hogy a munkáltató a neki tetsző módon igényfelmérést végezzen a munkavállalói között, arról, hogy mely ételeket fogyasztanák szívesen, így elkerülhető lenne a pazarlás, a „felesleges” ételek elkészítése.

9. A projekt elemzése

Érdekcsoport-elemzés sablon

|Az érdekcsoport megnevezése |Fontosság |Elemzési szempontok |Akcióterv |

| |(alacsony / | | |

| |közepes / magas) | | |

| | |Jellemzők |Érdekek és elvárások |Akadályozó tényezők és problémák |A program előkészítésében / | |

| | |(pl. szaktudás, erőforrások, | | |végrehajtásában betöltött fő | |

| | |hatalom) | | |szerep | |

|Elsődleges érdekcsoport(ok): |

|munkáltató |magas |Célja a minél nagyobb |A munkavállalók hiányzásának,|A fenntarthatóság költségei |Pályázó, megvalósító, |A meghirdetett pályázattal kívánjuk ösztönözni őket, |

| | |eredményesség a termelésben és|fluktuációjának csökkentése, | |fenntartó |hogy támogassák a munkavállalók egészségesebb |

| | |minél nagyobb profit elérése |teljesítményük növelése | | |életmódját. |

|munkavállalók |magas |Magasabb bért és jó |Egészségesebb életmód, |Kevés szabadidő, szemlélet és |Elsődleges célcsoport, |A munkáltatók által megvalósított pályázatok révén |

| | |munkakörülményeket szeretnének|egészségi állapot javulása, |hozzáállásbeli nehézségek |igénybevevők |egészségtudatosabb magatartásra ösztönözzük őket. |

| | |elérni |költséghatékonyság, az | | | |

| | | |utalvány alternatíva minél | | | |

| | | |szélesebb körben való | | | |

| | | |felhasználása | | | |

|Másodlagos érdekcsoport(ok): |

|Szociális és Munkaügyi |magas |Önállóan gazdálkodó központi |A kormányzati és projekt |Az anyagi források szűkössége, a |Projekt kitűzése, pályázat |Az Európai Szociális Alapból támogatást pályázunk meg a |

|Minisztérium | |költségvetési szerv |célok megvalósítása |munkáltatók esetleges negatív |kiírása |célunk eléréséhez. |

| | | | |hozzáállása | | |

| | | | | | | |

| | | | | | | |

|Kormányzat |közepes |Hatalomgyakorló testület |Az EU-s célkitűzéseknek való |Magas államháztartási hiány |Támogató szerep |A kormányzat támogatásának megszerzése a projekt |

| | | |megfelelés, az ország | | |megvalósításához. |

| | | |gazdaságának fellendítése | | | |

|Európai Unió |magas |27 tagállamból áll, kidolgozza|A kitűzött célok elérése |Magas a tagállamok száma és sok az|Finanszírozó |Uniós források megszerzése az önrészünk mellé, a projekt|

| | |a közös európai célokat és |minden tagállamban, a |elmaradottabb térség | |sikeres megvalósíthatósága érdekében |

| | |támogatást nyújt azok |tagállamok közötti | | | |

| | |megvalósításához |különbségek felszámolása | | | |

|Harmadlagos érdekcsoport(ok): |

|Fitnesztermek, uszodák, |alacsony |Magánkézben lévő |Minél nagyobb forgalom |Kiélezett a verseny a piacon, a |Utalvány-beváltó hely |A sportolási utalványt minél több helyen fel lehessen |

|konditermek | |vállalkozások, akik profitra |elérése, a munkáltatókkal |munkáltatók esetleg nem őket | |használni, bármilyen sport-szolgáltatás igénybevételére |

| | |törekednek |partnerség kialakítása |veszik igénybe | |(úszás, aerobic, kondizás, korcsolyázás, stb.) |

[pic]

[pic]

Logikai kerettábla

|Projekt címe | | |

|Projekt leírás |Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok) |Indikátorok forrása |Feltételezések |

|Átfogó célok |Hatás indikátorok | | |

| | | | |

|Az emberek egészségtudatosságának növelése, mozgás és |Várhatóan egészségben eltöltött életévek száma nő |HALE index | |

|egészségesebb táplálkozás iránti igényük növelése, az általános | | | |

|egészségi állapot javítása | | | |

|Projekt célja |Cél indikátorok (result indicators) | | |

| | | | |

|A munkahelyeken a munkavállalókat ösztönözni az egészségesebb |Csökken a betegségben eltöltött munkanapok száma |KSH |A munkavállalók és a munkáltatók is ösztönözhetők, |

|életmódra, testedzésre és egészségesebb táplálkozásra | | |Képesek belátni, hogy ez az érdekük |

|Várt eredmények (outputs) |Eredmény indikátorok (Output indicators) | | |

| | | | |

|A munkavállalók egészségi állapota javul, jobb lesz a közérzetük, |Jobb munkahelyi légkör, nagyobb stressztűrés, |Felmérések |A munkáltatók hajlandóak az emberi erőforrásokba befektetni |

|nő a teljesítményük |nő a vállalat termelékenysége | | |

| | |A vállalat pénzügyi mutatói | |

|Tevékenységek |Költségvetés forrásai |Költségek | |

| | | | |

|A munkahelyeken egészségtudatosságra nevelő előadások, programok |Európai Szociális Alap |A költségek a pályázók kötségterveitől | |

|Sportolási lehetőségek teremtése |(összköltség 76,5%-a) |függnek, összesen 1.000.000.000 Ft áll |A pályázók rendelkeznek megfelelő önerővel, |

|Egészségesebb táplálkozás feltételeinek megteremtése a munkahelyen|Munkaerőpiaci Alap |rendelkezésre, várható pályázatok száma|elnyerjük a támogatást |

|belül |(összköltség 13,5%-a) |275. | |

| |Pályázók önereje | | |

| |(összköltség 10%-a) | | |

| | | |Előfeltételezések |

| | | |Célcsoport megfelelő tájékoztatása |

| | | |Pályázat figyelemfelkeltő kiírása |

10. Megvalósítás, ütemterv

A kis- és középvállalkozásokat pályázatos rendszerben támogatnánk, amelyre az adott vállalatok egyénileg, vagy több vállalat együttesen pályázhatna.

A pályázati kiírásra iparági megkötés nélkül a kis-és középvállalkozások, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- és középvállalkozások jogosultak pályázatot benyújtani.

Kisvállalkozás: az a vállalkozás, amely 50 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és amelynek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Középvállalkozás: az a vállalkozás, amely minimum 50, de 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik, és amelynek az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A projektet 2008-2009 évek során szeretnénk megvalósítani, melynek lépései:

1. A projekt előkészítése: Ütemezése: 2008. január

A lehetséges eredmények tudatosítása az érintett partnerek, a nyilvánosság körében, ezáltal minél szélesebb körű partnerség kialakítása, a potenciális partnerek megtalálása. A nyilvánosság biztosításával, valamint honlap készítésével kapcsolatos feladatok elvégzése, megfelelő személyek, vállalatok megkeresése.

2. Pályázat kiírása: 2008. január

Megfogalmazni a lehetséges pályázók körét, a feltételeket, a sikeres pályázat benyújtásához szükséges adatok, információk körét. Megszerkeszteni a pályázati adatlapot, a kiírást, és a tájékoztatót. A pályázat közzétételéhez szükséges média megtalálása, felkeresése. A lehető legtöbb érintetthez eljuttatni az információt a pályázatról.

3. A beérkező pályázatok fogadása: 2008. január-május

A pályázatokat a pályázók nyomtatott formában a helyi önkormányzatoknál tudják leadni, ahol telefonos ügyfélszolgálat áll rendelkezésre az esetleges kérdések megválaszolására, az információk, illetve segítség nyújtására.

4. A pályázatok elbírálása: 2008. június – július

A helyi önkormányzatok a pályázatok elbírálására külön létrehozott szakértő csoportnak megküldik a beérkezett pályázatokat, amely kiválasztja a nyertes pályázatokat. A 25 fős szakértői csoportban helyet kapnak: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselői, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselői, valamint a független szakértők is. A szakértő csoport az egész országból beérkező pályázatokat vizsgálja, elbírálja.

Kiválasztási kritériumok:

• a pályázat határidőben való benyújtása

• a pályázat megfelel a formai kritériumoknak

• a benyújtott pályázat tartalmazza a szükséges mellékleteket

• részletes költségvetés

• az igényelt támogatás megfelel a maximum támogatási összegnek

• a pályázatot az arra jogosult szervezet nyújtotta be

• a projekt céljában és tárgyában illeszkedik a pályázati felhívásban megfogalmazott célokhoz

• a szükséges mértékű saját forrás is rendelkezésre áll

• a tervezett kiadások költséghatékonysága

• milyen motivációt tartalmaz a projekt

Az elbírálás során a szakértő csoport a szakmai kritériumoknak való megfelelés alapján rangsorolja a beérkezett, a formai kritériumoknak megfelelő pályázatokat, és abban az esetben, ha több pályázat érkezik, mint, amennyinek megvalósulását támogatni tudjuk, akkor e rangsor alapján választják ki a nyertes pályázatokat.

5. A nyertes pályázók értesítése: 2008. július

A nyertes pályázókat postai úton értesítjük.

6. A megvalósításhoz szükséges támogatás utalása, megvalósítás: 2008. július – 2009. július

A vállalkozások által rendelkezésünkre bocsátott bankszámlaszámra átutaljuk a támogatást, amelyből a nyertes pályázó az előzetes terveinek megfelelően megvalósítja a projektet.

7. A projekt megvalósulásának, eredményeinek ellenőrzése, értékelése:

2009. július – szeptember.

A nyertes pályázók költségkimutatásainak elemzése, elégedettség-mérés.

11. Pénzügyi elemzés

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke maximum az összes elszámolható költség 90%-a.

Az elnyerhető támogatás mértéke minimum 2.000.000. maximum 20.000.000 Forint, összesen 1.000.000.000 Ft áll rendelkezésre, így legfeljebb 500 vállalkozás támogatható.

A finanszírozás a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében az Európai Szociális Alapból (ESZA), 15%-os nemzeti társfinanszírozás mellett a Munkaerőpiaci Alapból történik.

Az egyes pályázók a terveik megvalósításához szükséges összegre pályázhatnak (ezt előzetes költségelemzés alapján tudják megállapítani), legfeljebb 50 millió forintos összeghatárig.

A megpályázott és elnyert pénzösszeget, csak a pályázat megvalósítására, lehet felhasználni, és azzal el kell tudni számolni.

A pályázónak a projekt megvalósításához az igényelt támogatáson túlmenően saját forrást is szükséges hozzátennie, amelynek mértéke legalább az elszámolható költségek 10%-a. Az önrész elemei lehetnek: bankhitel, számlapénz, bankbetét, névre szóló értékpapír, a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés, tagi (tulajdonosi) kölcsön.

12. Hatáselemzés

12.1. Hatásvizsgálat

A projekt megvalósításához, és eredményének sikerességéhez nélkülözhetetlen tényező a hatáselemzés. A tanulmányban megfogalmazott célokkal összefüggésben szükséges a munka- és foglalkozás-egészségügy intézményrendszerének fejlesztése és célzott munkaszervezési programokkal való támogatása szükséges. Erre tekintettel az alábbi intézkedések fontosak és az alábbi célcsoportot kívánjuk érinteni.

Az egészségvédelmi program beindításának és sikeres működtetésének legfontosabb feltételei a következők:

• vállalaton belüli és vállalatok közötti együttműködés

• a kiinduláskor mért egészségi helyzet elemzése

• a fontossági sorrend megállapítása, a célok kitűzése

• egészségközpontú kommunikáció

• a nehézségek felmérése és leküzdése

• folyamatos megfigyelés és elemző munka

A programok első lépéseként elengedhetetlen az érdeklődés felkeltése a program iránt, az együttműködés kialakítása. Ennek során meg kell nyerni az ügynek a lehető legtöbb hozzáértő partnert, akik speciális ismeretekkel rendelkeznek a szociális tanácsadás, élelmezés, sport, egészségbiztosítás vagy egyebek területén.

A dolgozókat mindenképpen be kell vonni a programokba a tervezéstől egészen a végrehajtásig. Először is ők rendelkeznek értékes ismeretekkel és tapasztalatokkal, melyek a program valamennyi szakaszában felhasználhatók. Másodszor a közösen kidolgozott intézkedések jobban szolgálják a dolgozók érdekeit, ha saját javaslataik kerülnek elfogadásra. Az alkalmazottak, döntéshozók és szakértők csak akkor lesznek hajlandóak együttműködni, ha az egész program során mindig megfelelő tájékoztatást kapnak, mert érdeklődésüket csak így lehet fenntartani.

A megfelelő tájékoztatás az egyes célcsoportokhoz a következőképpen juthat el:

• az információk logikus és objektív kihelyezésével

• a célcsoportoknak szóló érthető nyelvezet használatával

• a legfontosabb információkra történő koncentrálással

• a vállalat és a dolgozók szempontjait egyaránt figyelembe vevő információkkal

A munkakörülmények és a dolgozók egészségi állapotának javulását a következők jelezhetik:

• jobb munkahelyi légkör és jobb interperszonális kapcsolatok

• a nagyobb tevékenységi területet felölelő munkahelyek száma

• a jobb ergonómiai mutatókkal működő munkahelyek száma

• a káros környezeti hatást a minimumra csökkentő munkahelyek száma

• az egészségvédelmi tanfolyamokon vagy újabb szakképzettség megszerzésére irányuló tanfolyamokon részt vevő dolgozók száma

• az egészséghez, egészséges életmódhoz való viszony megváltozása

• a rizikófaktorok csökkenése

12.1.1. Társadalmi hatások

A munkahelyi egészségvédelem lehetséges hatásai a munkavállalók számára:

• jobb egészségügyi állapot

• nagyobb örömmel végzett munka

• jobb munkahelyi környezet, légkör

• jobb munkahelyi kapcsolatok

• alacsonyabb munkahelyi stressz

• nagyobb személyes felelősségérzet

• nagyobb tevékenységi területet felölelő munkahely

• káros környezeti hatást a minimumra csökkentő munkahely

• egészségvédelmi tanfolyamokon vagy újabb szakképzettség megszerzésére irányuló tanfolyamokon részt vevő dolgozók száma

• a rizikófaktorok csökkenése

• egészséghez, egészséges életmódhoz való viszony megváltozása

• A munkahelyi egészségvédelem lehetséges hatásai a munkaadók számára:

• kevesebb hiányzás

• nagyobb termelékenység

• nagyobb számú új jelentkező és kisebb munkaerő-vándorlás

• jobb munkatársi kapcsolatok

• a munkahelyi morál javulása

• a „gondoskodó szervezetek” nagyobb megbecsültsége

• a cég pozitívabb arculatának kialakítása

• csökken a betegállományok mértéke

• a termékek minősége javul, a reklamációk száma csökken

• a vállalattal való azonosulás mértéke nő

A vállalat szociálpolitikája is hozzájárulhat az egészségvédelemhez. Akár úgy, hogy a munkaadó patriarchális módon bevezeti a szükséges intézkedéseket, akár úgy, hogy a munkavállalók képviselőivel közösen, azok javaslatai alapján dönt. Esetleg együttműködik az egészségbiztosító rendszerrel, meghallgatja a szakemberek tanácsait a pszichoszociális problémákkal küzdő vagy szenvedélybeteg dolgozókkal kapcsolatban. Stresszkezelő tanfolyamokat szervez az adott célcsoportnak, bővíti a munkahelyi testedzés lehetőségeit, házon belül védi a nem-dohányosokat, az étkezőben ízletes és egészséges ételekről gondoskodik és ugyanott beszélgetésre és kikapcsolódásra alkalmas légkört teremt. A munkaadók és a munkavállalók közösen határozzák meg a munkaidőt, ami könnyebbé teszi a munka és a család igényeinek összeegyeztetését. Ez nemcsak a stresszhelyzetek elkerülését segíti, de csökkenti a férfiak és nők eltérő társadalmi szerepéből adódó egészségkárosodásokat is.

12.1.2. Gazdasági hatások

Korporatív imázs fejlődése

Az első esetben egyértelműen presztízsnyereségről van szó. Tudjuk azt, hogy mára már a mai magyar társadalomban is nagyra értékelik a különböző fitneszprogramokat, így a vállalatoknak sem praktikus elmaradni ezektől az értékektől, hiszen az értékes, tapasztalt munkaerő jelenléte meglehetősen szűkös a piacon, a megfelelő körülmények biztosítása nélkül a magasan kvalifikált munkaerő számára nem csábítóak a nem haladó szellemű vállalatok.

Produktivitás fejlődése

A vállalatoknak a hiányzások okozzák az egyik legnagyobb problémát, és jelentik az egyik legintenzívebb tőkekiesést. Ennek redukálásához nemcsak az szükséges, hogy a munkavállalók egészségesek legyenek, hanem az is, hogy elégedettebbek legyenek a munkahelyükkel.

Egészségügyi kiadások redukálása

A programok lehetővé teszik a megelőzést, az egészségfejlesztési területek direkt megválasztását, a meglévő egészségügyi problémák célzott kezelését. A munkavállalók a programok után úgy érzik, hogy a vállalat törődik velük, ez pozitívan hat a produktivitásra, a morálra és a lojalitásra is.

Gazdasági versenyképesség javítása, fokozása.

Nő a termelékenység.

12.1.3. Környezeti hatások

A környezetbarát és egészségvédő gyártási eljárások, termékek, és szolgáltatások részét képezik az olyan vállalatok egészségvédelmi politikájának, amelyek javítani akarják imázsukat a környezetükben és ügyfeleik körében.

12.1.4. Területi hatások

Végül az egészségvédelemre odafigyelő vállalat aktívan részt vesz az önkormányzati és regionális egészségvédelemben is, például területet vagy eszközöket biztosít az önkormányzati szociális- vagy sportlétesítmények számára.

12.2. Koherencia

A munkahelyi egészségfejlesztés egy komplex program szükségességét igényli, hiszen egyrészt a egészséget számos, az ágazaton kívüli tényező befolyásolja (társadalmi, gazdasági, természeti környezet), másrészt az egészségfejlesztési intézkedések hatása az ágazaton kívül is érezhető. Ennek a programnak tehát jóval messzebb mutató hatása van annál, semhogy egyetlen elkülönült, ágazati Operatív Program keretében kezelni lehetne. Már pusztán az egészséges társadalom kialakítását befolyásoló tényezők összefüggése is jól példázza ezt a komplexitást.

12.2.1. Összhang az EU általános és vonatkozó szakpolitikai céljaival

Fontos feladat, hogy a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika megfelelő válaszokat találjon a megindult szerkezet-átalakulási periódusra, képes legyen kihasználni az új lehetőségeket, és ellensúlyozni, kezelni a kedvezőtlen hatásokat.

Az Európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre kell épülnie:

• − teljes foglalkoztatás,

• − a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése,

• − a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése.

A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős.

A munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A munkaerőpiac keresleti oldalán tekintettel a mikrovállalkozások jelentős számára elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni. A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát. A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben. A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben.

A Kormány a foglalkoztatás növelésére irányuló gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedések kialakítását és végrehajtását szoros tárcaközi együttműködésre kívánja építeni.

A szociálpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket összehangoltan kell kialakítani és végrehajtani, a munkavállalásra való ösztönzést és a társadalmi kohézió erősítését egyaránt szem előtt tartva.

Az Európai foglalkoztatási stratégiához kacsolódóan a munka minősége szempontjából a következő tényezőket kell figyelembe venni: a munka „belső” minősége (egy adott munkának azon jellemzői, amelyek befolyásolják a dolgozó elégedettségét, és meghatározóak státusa és jövedelme szempontjából), szakképzés, egész életen át tartó tanulás és karrier, nők és férfiak

esélyegyenlősége, munkahelyi egészség és biztonság, rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága, munkaszervezet, esélyegyenlőség a munkaerőpiacra való belépés és beilleszkedés tekintetében, a munka és a családi élet összeegyeztetése, sokféleség és diszkrimináció-mentesség, szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel, valamint , munkateljesítmény.

A Kormány törekszik arra, hogy a munka minőségének és termelékenységének javítása a foglalkoztatás bővítésével együttesen, kiegyensúlyozottan történjék. Különösen fontos e tekintetben a kiegyensúlyozott, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika kialakítása. A versenyképesség javításában és a munkaerő-piaci kereslet élénkítésében - a pénzügyi stabilitás megőrzésének szem előtt tartása mellett – fontos szerepe van továbbá a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését szolgáló intézkedéseknek is.

12.2.2. Összhang a nemzeti vonatkozó szakpolitikai célokkal

A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Programmal hozható összhangba, mivel célkitűzéseink megegyeznek az abban foglalt elképzelésekkel. A TÁMOP prioritásai között szerepel az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése, ezen belül a mi programunk az egészségfejlesztésre, az egészségtudatos magatartásra ösztönöz.

12.2.3. Illeszkedés a különböző szintű helyi fejlesztési stratégiákhoz

A helyi szintű politikai és a regionális célkitűzések elérését csak a fejlesztéspolitikában érintett valamennyi minisztérium, ill. kormányzati szerv együttes koordinált tevékenysége biztosíthatja. Ehhez a szakpolitikák területi összehangolása szükséges. A rögzített célok érvényesítéséhez szakterületenként megfogalmazódnak azok a feladatok, melyek figyelembevételével a különböző fejlesztési területeken megvalósuló politikák hozzájárulhatnak a területi célkitűzésekhez.

A KKV politika fő célkitűzései közé tartozik a vállalkozások versenyképességének javítása a technológiai fejlesztéseken, vállalkozói kultúra fejlesztésén, a piaci pozíció javításán, vertikális és horizontális hálózati együttműködések ösztönzésén, ill. az informatikai kultúra fejlesztésén keresztül, mellyel nagymértékben hozzájárul a területi versenyképesség növeléséhez.

A mikro-, kis- és középvállalkozások társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai elsősorban helyi, kistérségi szinten jelentkeznek. Ezért a KKV-k alapvetően fontos szerepet játszanak a helyi, térségi gazdaság és társadalom működésében, versenyképességük biztosítása kiemelt területfejlesztési politikai cél. A KKV-k fejlesztése csak a regionális adottságokhoz igazodva, a vállalkozásokhoz közeli (helyi) ügyintézéssel lehet hatékony. Éppen ezért a KKV-politika támogatás jellegű eszközeit és a KKV-k működését segítő intézményeket regionális szinten célszerű működtetni.

A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek esetében erőteljesebb ösztönzésre van szükség a versenyképesség növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése érdekében. E térségekben kevesebb lehetőség van beszállítói hálózatok kialakítására, és az információs gazdaság, információs társadalom tekintetében is hátrányosabb a KKV-k pozíciója.

Az egészségi állapot, mint a humán erőforrás meghatározó eleme, elsősorban a területi versenyképesség növeléséhez járulhat hozzá, és pozitívan hat az elmaradott térségek felzárkózási esélyeire. A területi elvek érvényesülése az egészségpolitikában a területi felzárkózást is segíti, ugyanakkor ez a hatás kölcsönös, hiszen a kimagasló társadalmi-területi különbségek önmagukban is egészségrontó hatásúak. Az egészségi állapot területi alakulása összhangban van a területi fejlettségi szinttel, így az urbanizáltabb területeken az egészségi állapot kedvezőbb képet mutat, ugyanakkor a nagyvárosokban egyre nagyobb veszélyt jelentenek az urbanizációból adódó környezeti ártalmak, mindenekelőtt az egyre növekvő levegő- és zajszennyezés.

13. Kockázatelemzés

A projekt sikerességének vannak kockázatai. Ebben a fejezetben ezeket azonosítjuk, és a megvizsgálásuk után próbálunk elkerülési stratégiát kialakítani a bekövetkezés esetére.

Sokféle kockázat létezik, de ennél a projektnél nem mindegyik fordul elő. A lehetséges kockázatokat kockázatelemzési mátrixban helyeztük el, megvizsgáltuk a kockázat bekövetkezésének valószínűségét, és a felmerülés esetén a gyakorolt hatását. Ezeket az alábbi táblázatban rendeztük:

|Kockázat |Valószínűség |Hatás |Kockázat nagysága |

|Nem sikerül az uniós forrás megszerzése |1 |2 |2 |

|Saját forrás nem áll rendelkezésre |2 |2 |4 |

|Sok időt vesz igénybe az odautazás |2 |3 |6 |

|A munkavállalók negatív megítélése |3 |3 |9 |

Az első kockázat az uniós forrás megszerzésének hiánya, de ennek a valószínűsége igen alacsony, mivel nem nagy összegű beruházásokról van szó, kevesebb uniós forrásból is megvalósítható, vagy legrosszabb esetben csak az egészséges étkezés vagy csak a mozgáskultúra változtatása történik meg, és a következő években folytatódik a megvalósítás.

A második kockázati tényező az, ha a munkáltatóknak a saját tőke nem áll rendelkezésre. Ennek már nagyobb a valószínűsége, de úgy gondoljuk, hogy többnyire azon munkáltatók jelentkeznek a kiírásra, akiknek az anyagi helyzetük lehetővé teszi a megfelelő önrész biztosítását. Ez a benyújtandó papírokból ki fog derülni, így lényegében ezzel a kockázati tényezővel sem foglalkozunk részletesebben.

Az emberek rossz mozgáskultúrája bármelyik korosztály esetében megfigyelhető, a berögződött szokásokon, pedig nehéz alakítani. A projekt kiírása a munkáltatók figyelmét kívánja felhívni erre a problémára és ösztönözni őket egy egészséges munkahelyi mozgás- és étrendkultúra kialakítására. A másik oldalt viszont más eszközökkel kell motiválni, a munkavállalókat más eszközökkel kell meggyőzni. Ez részben a munkáltató feladata. A harmadik kockázati tényező lényegében összefügg a negyedikkel, a munkavállalók gondolkodásában rejlik az elkerülhetősége. Mivel kis- és középvállalatokat célok meg a projektünk, elképzelhetőnek tartjuk a hátrányosabb helyzetű településeket működő kisvállalatok esetében, hogy a rossz infrastruktúra, vagy a nem túl sűrű tömegközlekedés következtében a munkavállalók túl időigényesnek gondolják, és így lemondanak a lehetőségről. Ennek igen nagy a kockázata, hiszen a napi 8-10 órás munkaidő után még nem a hazautazás következik, hanem egy 30 perces szobabiciklizés, másfél órásra nyúlhat, amit a munkavállalók időpazarlásnak vélnek. Ha a kockázat bekövetkezne, a legfontosabb hogy ne érezzék kötelezőnek a lehetőséget, és megértsék, hogy ez az ő egészségük megőrzése, javítása érdekében fontos. Ha a hozzáálláson tudunk változtatni, a kockázati tényező lényegének eltűnik. Ez a lehetőség alkalmat nyújt egy jó kommunikációs csatorna kialakítására, azokkal a munkavállalókkal is kapcsolatot lehet teremteni, akikről eddig esetleg nem is tudtak, nem is ismertek, vagy éppen alig találkoztak. Ráadásul a munkahelyi stresszt feloldhatja, vagy a már kialakult egészségügyi problémákat szinten tarthatja, legjobb esetben csökkentheti.

Szcenárióelemzés

A projektünk esetében a harmadik és a negyedik kockázati tényező mutat szoros összefüggést, hiszen mindkét esetben a munkavállalók, azaz a lehetőségeket használók esetleges gondolkodásmódja jelenti a kockázatot. Ez emberi tulajdonság, erre a lehető legnehezebb kockázati tervet készíteni. Ez ugyanis nem kiszámítható, a reakciók palettája igen színes.

A mi forgatókönyvünket reálisan próbáljunk meg bemutatni, miszerint az alacsony valószínűségű események nem következnek be, de a magasaknak igen, mert nagy az esélyük. De ezek sem 100%-os biztossággal, hiszen kiszámíthatatlan emberi értékelésről van szó. Az is elképzelhető, hogy a magas kockázatok nem következnek be, vagy csak helyenként, vagy kis arányban valósulnak meg.

14. Fenntarthatóság elemzése

14.1 Pénzügyi fenntarthatóság

A munkahelyi egészségesebb étkezés megvalósítása visszahozza a befektetett összeget, a sportolási lehetőség kialakítása során a berendezések hibás működése esetén javítási költség, az üzemeltetés során pedig áram, víz- és fűtési költségek merülnek. Ezek a munkáltatók terheit növelik, de nem olyan mértékben, hogy veszteséges üzemelést eredményeznének számunkra. A vállalatok társulása esetében, pedig a költségek egyenlő mértékben oszthatók meg.

14.2 Szakmai, szakpolitikai fenntarthatóság

A jövőben a szakpolitikai elképzelések nem fognak változni, politikai párttól függetlenül az emberek egészségének védelme mindig fontos feladat lesz.

14.3 Műszaki/jogi/technológiai fenntarthatóság

A műszaki fenntarthatóság esetében megállapíthatjuk, hogy egy szobabicikli vagy egy futógép, vagy bármilyen más mozgást elősegítő készülék bármikor elromolhat, és javításra szorulhat. Ez azonban nem mindennapos jelenség, ha megfelelően van üzemeltetve és használva, akkor nem kell költeni a javítására. Természetesen a társult vállalkozások esetében, ahol több munkáltató tartja fenn ezeket a berendezéseket, ott a javítás költségei szintén nem csak egy bizonyos munkáltatót terhelnek, hanem a többieket is egyenlő arányban, hiszen mindannyiuk munkavállalói használják a berendezéseket.

A technológiai fenntarthatóságot nem elemezzük, a mostani technológia valószínűleg a jövőben nem avul el, mint például a számítógépek és a szoftverek esetében. A berendezéseket nem fogják többen használni, csak a munkáltatók munkavállalói jogosultak rá.

A jogi fenntarthatóság vizsgálata nem szükséges, mivel a hazai szabályozás és az uniós normák is egyaránt próbálják védeni a munkavállalók egészségét, életkörülményeit, életét. Így valószínűleg ez a projekt jogi nehézségekbe nem fog ütközni a jövőben sem.

14.4 Szervezeti fenntarthatóság

Lehetőség van a szervezeti fenntarthatóság megvalósítására. Az egészséges étkezést, ételek megvásárlását a vállalkozások esetében működtetett munkahelyi büfé biztosítja, melyet a befolyó bevételekből fenn tudnak tartani a munkáltatók, a mozgást biztosító sportolás esetében, pedig a vállalatok összefogása miatt a költségek is többfelé osztódnak, így megvalósítható a szervezeti fenntarthatóság.

14.5 Környezeti fenntarthatóság

A projekt által kívánt eredmények és hatások nem ellenkeznek környezetvédelmi követelményekkel, sőt a munkavállalók egészségét kívánja javítani, akik ezáltal jobban odafigyelnek étkezési szokásaikra és a megfelelő testmozgásra. A környezeti értékeket nem sérti. Hosszú távon viszont a családtagjaikra gyakorolt hatás következtében lehetséges, hogy olyan emberek is megpróbálnak egészséges életmódot folytatni, akik eddig nem tették és nem állnak munkaviszonyban az említett munkáltatónál.

A természeti erőforrások közül leginkább az áram biztosítása az, ami a leginkább hozzájárul az eredményekhez, de ez nem környezetromboló. Ezenkívül a vízhasználat, és a fűtés biztosítása szükséges a megvalósításhoz.

14.6 Társadalmi fenntarthatóság

A munkavállalók és a munkáltatók számára is egyaránt hasznos következményekkel jár, aminek a következtében a rendszer működtetését továbbra is fenn fogják tartani.

Hasznos következmények a munkáltatói oldalon, például: kevesebb hiányzás, nagyobb termelékenység, a cég pozitív arculatának kialakítása, a vállalattal való azonosulás mértéke nő, stb.

A munkavállalóknak azért hasznos, mert ezáltal megvalósul a jobb munkahelyi légkör, jobb lesz az egészségügyi állapotuk, alacsonyabb lesz a munkahelyi stressz, az egészséghez, az egészséges életmódhoz való viszonyuk megváltozik, stb.

15. Projekt-előkészítés

A projekt előkészítését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 5 fős munkacsoportja végzi az ütemezési tervnek megfelelően. A projekt tervezését megelőző előkészületek a meglévő vagy rendelkezésre álló erőforrások előzetes elemzését, a várható eredmények alkalmazási és felhasználási környezetének, illetve a célcsoport szükségleteinek felmérését tartalmazzák. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után szükséges még néhány intézkedés végrehajtása. Ki kell írni a projektet a kis- és középvállalkozások számára, és ezt a pafi.hu (pályázatfigyelő) honlapon időben közzétenni.

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download