Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége



Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

ÉVOSZ

XXVIII. KÖZGYŰLÉSE

2013. április 25.

Beszámoló

az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)

2012. évi szakmai munkájáról

Az építőipar 2012. évi teljesítménye

TARTALOMJEGYZÉK:

I. Bevezető 3

II. Érdekképviseleti tevékenység 4

III. Oktatás, szakképzés 10

IV. Pályázatok 17

V. Az ÉVOSZ szakmai tagozatai 18

1. ALUTA 18

2. Egyéni és Kisvállalkozók Szakmai Tagozat 19

3. ÉVOSZ-IWTD Németországi Vállalkozási Tagozat 21

4. Hő- és Hangszigetelő Vállalkozók Tagozata 27

5. Könnyűszerkezet-építő Tagozat 30

6. Szárazépítő Tagozat 31

7. Szerelőipari Vállalkozók Szakmai Tagozata 32

VI. Szakmai programok, kiadványok 33

VII. Rendezvények, továbbképzések 35

VIII. Tisztségviselők 36

IX. Kitüntetések 39

X. Az építőipar 2012. évi teljesítménye 48

XI. Évindító felmérés: Piaci helyzetértékelés

és várakozások az építőipari ágazatban 60

I. Bevezető

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) XXVIII. Közgyűlésére a 2012. évi szakmai és gazdasági tevékenységét szeretnénk röviden összefoglalni, megmutatva, hogy melyek voltak azok a feladatok, szakmai célkitűzések, melyeket szem előtt tartva végeztük munkánkat, értékelve egyúttal munkánk eredményét.

2012. év az építőipar számára a hatodik szűk esztendő volt. Igen nehéz piaci körülmények között a cégek nagy része a kereslet további csökkenése mellett a túlélésért küzdött az állandóan változó jogszabályi környezetben.

A piac további zsugorodása már az év elején látszott. A Kormányzat is csak csökkenő építési beruházási megrendelések mellett tudta mérsékelni a visszaesést, miközben a magánmegrendelői piaci- és benne a lakossági is - gyakorlatilag lebénult. A 2012. évi termelési volumen további 5,9 %-kal csökkent, folyóáron 1.616,6 milliárd Ft-ot jelentve. (Ez az érték 2006. évben 2.205,4 milliárd Ft volt.)

Az építőipar 2012. évi teljesítményét összefoglaló elemző anyag a beszámoló X. fejezetében található meg.

Mindezeket alapul véve fogalmazta meg év elején az ÉVOSZ Elnöksége a Szövetség súlyponti feladatait.

A 2012. évi kiemelt feladatok az alábbiak voltak:

□ Folyamatosan tükröt tartani a társadalom, a politika és kormányzat elé az építési ágazat súlyos piaci helyzetéért való felelősség bemutatásáért, a reális helyzet megítéléséért és a pozitív változások szükségességéért,

□ Az építési piac jogszabályi hátterének vállalkozók számára kedvező változtatásának kikényszerítése,

□ A közbeszerzéseknél előrelépés az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés elkerülésére,

□ A lánctartozások visszaszorítását célzó jogszabályi háttér megteremtése,

□ Az uniós forrásból finanszírozott munkáknál az elszámolások felgyorsításának kikényszerítése,

□ Az építőipari szakképzés és továbbképzés problémájának megoldásában való részvétel,

□ Az építési, hatósági eljárások további egyszerűsítése, a felesleges párhuzamosságok elkerülése.

II. Érdekképviseleti tevékenység

Az építőipar meghatározóan konjunkturális ágazat, melynek hiányában a vállalkozások helyzete összességében 2012. évre tragikussá vált. Az ÉVOSZ maximális törekvése ellenére sem tudhatta elérni a piac kormányzati élénkítését, mivel az államháztartási hiány 3 % alá szorítása, az államadóság szükségszerű csökkentése ezeket nem tették lehetővé.

Az építési piacon tapasztalható igen jelentős dekonjunktúra hatodik éve volt a 2012. év. A lánctartozás értékének magas szintje, az ágazat alacsony jövedelemtermelő képességével együtt járó szürke foglalkoztatás, a szerződéses kapcsolatok ellentmondásai és az irreálisan alacsony vállalási árak mindenképp szükségessé tette, hogy az építési tevékenység jogszabályi hátterének változtatása is hozzájáruljon ezeknek a negatív folyamatoknak az oldásához, megszüntetéséhez.

A jogszabályváltozások negatív és pozitív hatásának kettőssége jellemezte az évet.

Felerősödött az a negatív hatás, amely a jogszabályok sűrű változásából ered. Különösen a mikro- és kisvállalkozói kör nem képes követni a nagytömegű, folyamatos jogszabályváltozásokat. Még a vállalkozói kört kedvezőbb tárgyalási pozícióba hozó jogszabályi lehetőségeket sem ismerik meg és azt a gyakorlatban nem tudják érvényesíteni. Így az érdekképviseleti munka középpontjába kell kerüljön egy átgondolt felvilágosító, tájékoztató program, melyben a gazdasági kamarai rendszer jó partner lehet. Ugyanakkor határozott, pozitív folyamat volt tapasztalható a tekintetben, hogy a kormányzat és a parlament nyitott volt az ÉVOSZ piacszabályozási javaslataira.

Az ÉVOSZ közreműködésével a NGM elvégezte, aktualizálta az építőipar helyzetértékelését, súlyozta, a piaci recesszió negatív hatásait. Az NFM a közbeszerzési piac helyzetének közös értékelésében volt együttműködő. Az építési piac állapotának és az ott tapasztalható negatív folyamatoknak elemzése a kiinduló pont ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket meg lehessen fogalmazni.

Az ÉVOSZ 2012. évben újrafogalmazta és aktualizálta az építési ágazat súlyponti problémáit és tett javaslatot ezek megoldásához. Ebben a gondolatkörben a Szövetség rámutatott, hogy az építőipari lánctartozás mértéke 2012. év végére becslések szerint elérte a több százmilliárdot. Ez a jelenség stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett tönkre és súlyos morális problémákat okozott az ágazatban és beszállítói rendszerében. A lánctartozások visszaszorítása jogszabályi beavatkozást is igényel.

Hosszadalmas előkészítő munka után az év végére a Kormány elé került a lánctartozás visszaszorítását célzó első jogszabályi csomag.

Ebben a közös munkában az ÉVOSZ elérte a vitatott műszaki teljesítések igazoltatásának megoldását, amit az NGM, a Kormány, a Teljesítésigazoló Szakértői Szervezet (TSZSZ) létrehozásával kíván megoldani. A TSZSZ az MKIK mellett működő szervezet lenne, melynek működési rendje kidolgozásában való ÉVOSZ részvétel 2013. év kiemelt érdekképviseleti feladata lesz.

Az ÉVOSZ törvényszintű jogszabályi rögzítését szorgalmazta annak, hogy a TSZSZ kezelje a feltétel nélkül lehívható bankgarancia problémakörét is. A Kormányzattal közösen kidolgozott javaslatok eredményeként a vállalkozók a vitatott teljesítmények valós megítéléséhez és a lehívásra kezdeményezett garanciák, megrendelők felé való kifizetéséhez kérhetik a hatósági értékű TSZSZ véleményt. A szakértői vélemény alapján kiállíthatók a számlák, bíróságnál megelőző intézkedéseknek és kifizetéseknek alapjául szolgál a TSZSZ vélemény. A bíróságok 2014. január 1-jétől a kiemelt ügyek eljárási rendjében, gyorsított ügymenetben, elektronikus ügyintézéssel kezelik a beadványokat.

A vállalkozásoknak pénzügyi tartaléka nincs, likviditási helyzete tragikus. Mindezt súlyosbítja, hogy 2008. évtől a kereskedelmi bankok az ágazatba tartozó cégek finanszírozását a legkockázatosabbnak ítélik.

Az uniós forrásból is finanszírozott létesítményeknél a kivitelezők pénzhez jutása elhúzódó, nehézkes. A szakmailag megalapozott kormányprogramok (otthonteremtési, energiaracionalizálási) a rendelkezésre álló minimális költségvetési források miatt érdemlegesen nem segítik a piaci kibontakozást. A nagy infrastruktúrafejlesztési programok megvalósultak, újak egyelőre nem indultak.

A költségvetési és magánpénzek közös felhasználásának új konstrukciói nem alakultak ki, ami szűkíti az építőiparral szembeni fizetőképes keresletet. A magánbefektetői, megrendelői kereslet 2006. évhez képest felére esett vissza, nagyfokú a kivárás, közte a kormányzati kezdeményezésre való várakozás.

Az ÉVOSZ javasolta hároméves nemzetgazdasági költségvetési keretszámok kialakítását. A magyarországi piaci, gazdasági lehetőségekkel szembeni bizalmatlanságot fel kell számolnunk, politikai és szabályozási elkötelezettség szükséges a kiszámíthatóság érdekében.

Az ÉVOSZ javasolta a középületek energiahatékonyságát javító országos program elfogadását, valamint az építési export elősegítését szolgáló kormányzati program készítését. Ezekre a javaslatokra érdemi választ a Szövetség még nem kapott.

Az alacsony jövedelmezőség és a kereslethiány miatt az építési vállalkozók saját erőből nem tudják előfinanszírozni a munkájukat, sok esetben a cég „adminisztratív” működését sem. A kereskedelmi bankok olyan kockázatosnak minősítik az építőipart, aminek következtében igen szigorú feltételekkel finanszíroznak és a cégeknek csak töredéke hitelképes. A finanszírozási problémák másik nagy kiváltója az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés.

2012. év végén jogszabályi tervezetekbe bekerült több ÉVOSZ javaslat:

□ Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél javasoltuk bevezetni a kötelezően adandó előleg intézményét. Első lépésként az uniós forrásokból megvalósuló létesítményeknél valósult meg a kötelező előleg biztosítása.

□ Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél javasoltuk elrendelni az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmát. Irreálisan alacsony árnak minősül – többek között – az építőipari ágazati minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készített ajánlat. Az adott évre érvényes minimális rezsióradíj értékét az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) határozza meg és egyetértése esetén a munkaügyért felelős ágazati miniszter teszi közzé. Az erre vonatkozó jogszabály tervezete elkészült.

□ Javasoltuk az NFÜ és a közreműködő szervezetek működésének, felelősségi rendjének felülvizsgálatát, kiértékelését. Ennek eredményeként számosságuk csökkentését, a támogatás-elbírálási idők rövidítését.

□ Mivel az építőipari fedezetkezelő intézmény rendszere a gyakorlat által igazoltan nem alkalmas a magyarországi lánctartozás csökkentésére, rendkívül bürokratikus és több ponton nem életszerű, ezért az erre vonatkozó jogszabályok teljes körű hatályon kívül helyezését javasoltuk. Javaslatunk ez idáig nem került elfogadásra.

□ Javasoltuk, hogy kerüljön előtérbe az építési vállalkozások pénzügyi minősítése. Az adott vállalkozási nagyságrendekhez igazodó, a megrendelőtől és a vállalkozástól független szakértő (pl. bank, adószakértő, könyvvizsgálói kamara, ÉVOSZ) által készített minősítés alapján pénzügyi megbízhatósági besorolása legyen a cégeknek. A közbeszerzési piacon ajánlatot adóknak kötelező legyen a pénzügyi megbízhatósági besorolásban való részvétel.

Ez idáig nem valósult meg ez a fajta cégminősítés.

□ Javasoltuk az állami és magánberuházásoknál egyaránt kötelezően bevezetni a jövőbeni beruházó pénzügyi fedezetének igazolását és fizetési garanciaadási kötelezettségét.

A vonatkozó jogszabály ilyen irányú módosítása folyamatban van.

□ Javaslatunkra, folyamatban van az építési létesítmények birtokbaadásának pontosítása, a vállalkozók erőteljesebb birtokvédelme.

Az építési beruházások közbeszerzési piacán továbbra is feszültséget okoz, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Az ajánlatkérési dokumentációkban szereplő feladathoz elegendő forrás rendszerint nem áll rendelkezésre. A közmegrendelő a lehető legtöbb műszaki tartalmat szeretné megvalósítani, alacsony áron.

A keresetkorlátos, recessziós piaci viszonyok között megbomlott a vállalkozási szerződésekben vállalt megrendelői – vállalkozói kötelmek egyensúlya. A közbeszerzési szerződésminták a megrendelői erőfölényt táplálják és a vállalkozókat olyan vállalásokra kényszerítik, amit a későbbiekben nem képesek teljesíteni.

Az ÉVOSZ javasolta, hogy kötelezni kell az építési-beruházási célú közbeszerzőt, hogy az ajánlatkérést megelőzően készítse el a létesítmény „becsült értékét”.

Az erre vonatkozó jogszabálytervezet elkészült.

Javasoltuk, hogy az ajánlati ár realitásának megítélésekor az építési eljárás gazdaságosságát, a választott műszaki megoldások vagy egyéb kedvező kivitelezési feltételeket kell figyelembe venni. Egyedül az ár ne dönthessen. A legjobb ár-érték arány kiválasztásának elvét kell kötelezően elrendelni az ajánlatkérők felé.

Ez a javaslatunk egyelőre nem került támogatásra.

2012. évben is legnehezebb helyzetben a lakásépítő cégek voltak, akik 2006. évhez viszonyítva piacuk 75 %-át elveszítették.

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi az infrastruktúra és a lakásvagyon. Nem lehet vita tárgya a nemzeti lakásvagyon ezen elemeinek és kiemelten az értékének megőrzése. Ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, és ha elfogadjuk, hogy egy lakásnak legalább száz évig funkcionálnia kell, akkor igaz az, hogy évente legalább 42 ezer lakásnak kellene épülnie. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy legalább 10 évente generálisan nagyfelújításra szorulnak a lakások, akkor évente legalább 400 000 lakást kellene átfogó, nagy felújításban részesíteni. Magyarországon 2012. évben ezen feladatoknak, csak töredéke teljesült mind az új, mind pedig a felújítandó lakások vonatkozásában.

Az ÉVOSZ is szükségesnek tartja az átfogó épületrekonstrukciós program kiszélesítését és elegendő állami, költségvetési forrással való megtámogatását.

Az ÉVOSZ többször hangoztatta, hogy bármilyen programot is indít a Kormány lakástémában, az csak akkor hatásos, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági elő-takarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége.

A programok nyilvánvalóan az első új lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak, függetlenül attól, hogy az első lakás új építésű, vagy használt lakás.

Javasoltuk magánbefektetők és magán-lakásépítők – jelenleg alvó pénzeinek – megmozgatására egy olyan ÁFA kedvezmény kidolgozását, mely új épületek építésére vagy a meglévő épületek fenntartására, korszerűsítésére ösztönzi a magánmegrendelői kört. A lakásépítésnek és felújításoknak lendületet adna az ÁFA 5-10 %-ra történő mérséklése, amit az engedélyköteles és jogerős építési-felújítási engedéllyel rendelkező létesítményeknél lehetne alkalmazni.

A magyar építőiparban foglalkoztatottak helyzete – létszámuk csökkenése mellett – 2012. évben tovább romlott.

Megmaradt a hármas tagoltság: a főfoglalkozásban alkalmazottak mellett az úgynevezett bérelt munkaerő (ennek egy része vállalkozási formában) és a szürke/fekete foglalkoztatottak. 2012. év elején az összes foglalkoztatott létszáma már nem érte le a 250.000 főt, az alkalmazotti létszám pedig ezen belül 103,7 ezer fő.

Az ÉVOSZ javasolta az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés felülvizsgálatát. A felülvizsgálat megtörtént, 2013. év elején azt az ÉVOSZ Elnöksége elfogadta és aláírásra került.

Középtávú célként javasoljuk a Kormány részére az ágazati kollektív szerződések rendszerének létrehozását. Ez egyik alappillére lehet a fekete/szürke foglalkoztatottság visszaszorításának, elősegítheti a versenyegyenlőséget és növelheti az állami adó- és járulékbevételeket.

Az ÉVOSZ kezdeményezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság újraszámolja az ún. minimális rezsióradíjat, amelynél alacsonyabb ár alatt a legális foglalkoztatás kizárt. Ez ajánlásszerűen megjelent törvényben és kormányrendeletekben, azonban kötelező alkalmazása nélkül az irracionális vállalkozási árak kiszűrése és a legális foglalkoztatottság kikényszerítése nem oldható meg. Nagyobb hangsúlyt kell adni a kötelező szakmai bértarifa táblázat betartásának, ellenőrzésének. Folyamatban van a vonatkozó jogszabály módosítása, ami nagyobb hangsúlyt fog adni a mindenkori minimális rezsióradíj figyelembevételének.

Az építőipari átlagbér alig éri el az országos átlagbér 70 %-át, így az itteni munkavállalás presztízse is alacsony. Bár rövidtávon a munkabérek emelkedése árfelhajtó hatású is lehet, hosszabb távon javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a legális foglalkoztatást. A szakmai marketing szükségszerű erősítéséhez a közszolgálati média, a képzőhelyek és a szakma gyakorlóinak összefogása elengedhetetlen.

Bár sok szó esik a béreket terhelő járulékok csökkentéséről, továbbra is ez lehet a legális foglalkoztatottság erősítésének leghatékonyabb eszköze.

Az ágazatok közül elsőként az építőipar területén sikerült kormányrendeletben rögzíteni a kötelező regisztrációt, ami a piac szereplőinek átláthatóságát növeli. A működő 85 ezer vállalkozásból azonban a mai napig mindössze 55 ezer vállalkozás tett eleget ezen törvényi kötelezettségének.

Az ÉVOSZ javasolja, hogy a regisztráció kikényszerítése érdekében, kikerülhetetlenné kell tenni a kamarai regisztrációs számot a lehető legtöbb területen.

Kérje a kamarai regisztrációs számot mindenekelőtt:

- a NAV éves adóbevallása során;

- a KAVOSZ a Széchenyi kártya kiadásakor és a hitel folyósíthatóságához;

- a NFÜ a támogatási pályázat benyújtásakor és az odaítélt összeg folyósítása előtt is;

- az Exim Bank és az MFB a hitel- és garanciaszerződések megkötéséhez;

- a regisztrációs szám feltüntetését a céges papíron, az üzleti levelezés során.

Az építőipari vállalkozások kötelező regisztrációjának eddigi tapasztalatait áttekintve indokolt a vonatkozó rendelet továbbfejlesztése. Ennek során a regisztráció szakirányú adatainak bővítése célszerű. Meg kell szüntetni a többszörös regisztrációját az építési cégeknek (alapregisztráció + szakmai), ezeket össze kell hangolni.

2012. évben is szorgalmazta az ÉVOSZ az építési hatósági eljárások egyszerűsítését. Az építész-tervező társadalom évek óta erőteljesen kritizálta az építési hatósági eljárásokat, hosszadalmasságuk, bürokratizmusuk, alacsony hatékonyságuk miatt. A 2013. január 1-jétől kötelező elektronikus ügyintézés az építésigazgatás területén nagy kihívás elé állítja az érintetteket.

III. Oktatás, szakképzés

1. Művezető képzés

Az ÉVOSZ a Hanns Seidel Alapítvány pécsi Építőipari Képzőközpontjával és a Pollack Mihály Szakképző Iskolával közösen 2012. Budapest, február 2. – április 14. között tizenegyedik alkalommal szervezett továbbképzést építőipari művezetők számára. A tanfolyam szervezésével az ÉVOSZ a művezetői munkakört betöltő, vagy betölteni kívánó szakemberek számára kíván lehetőséget biztosítani arra, hogy felfrissítsék, és rendszerbe foglalják a korábban megszerzett szakmai ismereteiket, és azokat a mai elvárásoknak megfelelő ismeretekkel egészítsék ki. A tanfolyam korszerű, az EU elvárásainak is megfelelő tematikáját és tananyagát a bajor Hanns Seidel Alapítvány pécsi Építőipari Képzőközpontja a németországi pallérképzés tananyaga alapján, annak a magyarországi építőipari környezet igényeihez történő igazításával állította össze.

A tanfolyamon szakirányú, azaz szakmunkás, szakközépiskolai, technikus vagy felsőfokú végzettséggel és kellő szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek vehettek részt. A tananyag összeállításakor, a korábbi projektek tapasztalatainak kiértékelése alapján a hangsúly a művezetők számára legfontosabbnak tekinthető szakmai ismeretek oktatására került.

A kétszázhuszonnyolc órás tanfolyam írásbeli záróvizsgával zárult. A továbbképzés tizenhárom résztvevője sikeres vizsgája alapján a tanfolyam elvégzését igazoló, az ÉVOSZ, a Hanns Seidel Alapítvány és a pécsi Pollack Mihály Szakképző Iskola képviselői által aláírt magyar és német nyelvű tanúsítványt vehettek át.

2. Szaktanárok és gyakorlati oktatók szakmai továbbképzése

Az ÉVOSZ a Leonardo program anyagi támogatásával 2012. július 7. és 21. között ács és szárazépítő szaktanárok, valamint iskolai és munkahelyi gyakorlati oktatók részére kéthetes németországi gyakorlati továbbképzést szervezett. Az ács szakemberek továbbképzését a Baden Württembergi Ács Szövetség Biberachi Ács Oktatási Központjában (ZAZ), a szárazépítő továbbképzést pedig a Dél-Badeni Építőipari Szövetség Bühl-i Oktatási Központjában valósítottuk meg. Mindkét Intézménynek a Németországban is egyedülállóan magas szakmai színvonala, felszereltsége, és munkatársainak szakmai felkészültsége kellő garanciát biztosított a továbbképzés sikeres és eredményes megvalósítására.

Az ács továbbképzés résztvevői kéthetes tanműhelygyakorlatuk eredményeként az ács szakma alapját jelentő tetőszerkezeti elemek szerkesztéssel és számítással történő méretezési módszerét sajátíthatták el. Míg nálunk az ács tananyagnak leginkább csak az azonos hajlásszögű tetők képezik a részét, addig Németországban az ábrázoló geometriai ismeretek alapján a tetszőleges hajlásszögű tetőkre általánosan alkalmazható szerkesztési elvet oktatják. A szárazépítők pedig egy rövid elméleti áttekintést követően a szárazépítő technológia egyes elemet, azaz a gipszkarton építőlemez megmunkálásának alapfogásait, majd ezt követően a szerelt válaszfalak, az oszlopborítások, az álmennyezet-készítés, a tetőtér kialakítás, valamint az előtétfalak és a tűzvédelmi burkolatok készítését gyakorolták be. Látogatást tettek a szárazépítő szerkezeti elemeket gyártó Protektor, illetve a hőhíd-mentes kiváltókat gyártó Schöck gyárban is.

A továbbképzés résztvevői egyúttal a német duális szakképzési rendszer szervezeti felépítését, oktatás-módszertanát, szakmai felügyeleti és finanszírozási modelljét, a szakmunkás-tanulók németországi jogi helyzetét, illetve a vállalkozóval kötött tanulószerződés hazaitól eltérő fogalmát, és tartalmát is megismerhették. Tájékoztatást kaptak a szakképzés időtartamának a képzés három pillére, azaz a szakiskola, az üzemen kívüli, valamint a munkahelyi gyakorlati képzés közötti megoszlásáról, és ütemezésének módjáról is.

A projekt eredményeként összegyűjtött szakmai anyagokat, azaz a gyakorlatokon elkészített feladatok kiírását, a szakszó-gyűjteményeket, valamint a projekt során készített fotókat DVD-n gyűjtöttük össze, ami a résztvevők oktató munkájához hasznos segítséget nyújt. A projekt összefoglalója, valamint a korábbi nemzetközi szakmunkásversenyek feladatkiírásai az ÉVOSZ honlapján (evosz.hu) érhetők el.

Magyarország 2007. óta vesz részt a nemzetközi szakmunkás versenyeken. Versenyzőink eredményes szerepléséhez elengedhetetlenül fontos azonban, hogy az őket felkészítő szakemberek is megismerkedjenek a nemzetközi versenyek szakmai követelményeivel, és értékelési szempontrendszerével. A továbbképzés résztvevőinek a gyakorlati feladatok elkészítése közben lehetőségük nyílt arra is, hogy összevessék és meghatározzák a hazai szakképzés és a nemzetközi versenyek szakmai követelményei közötti eltéréseket, és az elsajátított új szakmai ismereteik birtokában javaslatot fogalmaztak meg a hazai ács és kőműves szakképzés követelményeinek a nemzetközi szakmai követelményekhez való igazítására.

3. Fiatal szakmunkások szakmai továbbképzése

Az ÉVOSZ az EU egész életen át tartó tanulási programjának keretében, a Leonardo Da Vinci program anyagi támogatásával 2012/13 évben is lehetőséget biztosított a tanulni vágyó fiatal építőipari szakmunkások számára, hogy meglévő szakmai ismereteiket egy féléves külföldi szakmai továbbképzés keretében tovább bővítésék. Az ÉVOSZ a francia Les Compagnon Du Devoir szakképző intézménnyel együttműködve már több, mint tizenöt éve szervez fiatal építőipari szakmunkások számára hosszú távú szakmai továbbképzéseket. Projektünkben kilenc pályakezdő szakmunkás a Compagnons céhes hagyományokra épülő szakmai továbbképző programjában tanult tovább, továbbá hét ács és kőműves szakmunkás pedig a Baden Württembergi Ács Szövetség és a Bajor Ipartestületek Szövetsége segítségével féléves németországi szakmai gyakorlaton vehetett részt.

A pályakezdő kőműves, ács, kőfaragó és szárazépítő szakmunkások féléves franciaországi szakmai továbbképzésük ideje alatt napközben építési vállalkozóknál dolgoztak, de egyúttal egy szervezett felnőtt továbbképző programban is részt vettek. Munkanapokon este 8 és 10 óra között szakrajzórákon, szombatonként, pedig a Compagnon Ház tanműhelyében szakmai gyakorlaton vettek részt. A féléves Leonardo program befejezését követően öten döntöttek úgy, hogy tanulmányaikat a Compagnonnál tovább folytatják, és további három fő - négyévnyi tanulást követően mestervizsgát kíván majd tenni.

A továbbképzésre jelentkezők 2012 augusztusában intenzív francia nyelvtanfolyamon vettek részt, amelynek első három hete Budapesten, a negyedik hete pedig a párizsi Compagnon Házban került megrendezésre. A fiatalok a nyelvi felkészítést követően Franciaország más-más városában lévő Compagnon Házakba költöztek át, és kezdték meg ott szakmai gyakorlatukat. A Leonardo támogatás finanszírozta a résztvevők nyelvi felkészítésének, valamint egyszeri ki és hazautazásának költségeit. Munkahelyükön a kezdő szakmunkásoknak járó minimálbért kaptak, és emellett a kint tartózkodásuk ideje alatt a Leonardo program még további megélhetési költségtámogatást is biztosított a számukra.

Hazánkban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok számára jelenleg semmilyen szervezett szakmai továbbképzési lehetőség nem áll rendelkezésre. Így a projekt résztvevői a Compagnon felnőtt továbbképzési programjába becsatlakozva számos új szakmai és transzverzális ismerettel gazdagodtak. Bár a németországi projekt résztvevői számára a franciaországihoz hasonló szervezett továbbképzési lehetőség nem állt rendelkezésükre, azonban a különböző építési vállalkozásoknál töltött féléves szakmai gyakorlatuk során számos, a hazai gyakorlattól eltérő szakmai fogást ismerhettek meg.

A féléves szakmai gyakorlat a résztvevők szakmai ismereteinek bővülése mellett személyiségük formálásához is nagyban hozzájárult. Önállóbbá és elhivatottabbá váltak. Továbbá kommunikációs, kockázatvállalási és adaptációs készségük erősödése mellett önbizalmuk, önértékelésük, és gondolkodásmódjuk is jelentős mértékben tovább fejlődött. Megismerkedtek egy fejlett EU tagország munka és vállalatszervezési gyakorlatával, és megtanulnak franciául, illetve németül. Mindezek munkaerő-piaci pozíciójuk megerősödését eredményezik.

Az ÉVOSZ szervezésében az elmúlt tizenöt évben már több mint száz fiatal magyar szakmunkás vett részt hasonló franciaországi továbbképzésen, és közülük eddig 32-en folytatták tovább tanulmányaikat a Compagnon ún. „Tour de France” mesterképző programjában. Közülük a tanulmányaik befejezését követően hazatérő mester, azaz Compagnon címmel rendelkező fiatalok közül már többen saját vállalkozást alapítottak, és maguk is részt vállalnak a szakmunkás tanulók munkahelyi gyakorlati képzésében. Kiemelkedően magas szintű szakmai ismereteik alapján, a nemzetközi versenyeken induló hazai szakmunkás fiatok kiválasztásában, és szakmai felkészítésben jelentős segítséget nyújtanak az ÉVOSZ számára is.

4. Nemzetközi Szakmunkás versenyek

4.1 Ács Európa Bajnokság, Stuttgart

Az Európai Ácsszövetség által meghirdetett 10. Ács Európa Bajnokság 2012. január 31. és február 3. között Stuttgartban, a Dach + Holz Szakkiállítás keretében került megrendezésre. A versenyen 11 ország - Dánia, Németország, Franciaország, Anglia, Hollandia, Luxemburg, Svájc, Ausztria, Dél-Tirol és Magyarország - összesen 22 versenyzője mérte össze tudását. A szervezők a hagyományos verseny mellett ún. meghívásos versenyre hívták meg azoknak az országoknak a képviselőit, akik egyrészt nem tagjai az Európai Ács Szövetségeknek, illetve korábban még nem vettek részt az ácsok kontinens viadalán.

A versenyzőknek mindkét kategóriában egy-egy makettet kellett megadott idő alatt precíz, és esztétikus kivitelben elkészíteniük. A versenyzőknek erre a fő versenyben 22 munkaóra állt rendelkezésre. A meghívásos verseny feladata ennél egyszerűbb volt, viszont azt a résztvevőknek kevesebb idő alatt kellett teljesíteniük.

A zsűri a zsinórpad, azaz a hiányzó méretek kiszerkesztését, a méreteknek a faanyagra történő felrajzolását, az alkatrészek méretre vágását, valamint a makett összeállítást fázisonként értékelték, és az így összesített eredmények adták meg a versenyzők sorrendjét.

Mindkét magyar versenyző az ÉVOSZ szervezésében, Franciaországban a Compagnons du Devoir mesterprogramjában tanul tovább. Nagy Dávid, a 2011. évi londoni WorldSkills verseny 10. helyezettje, az Európa Bajnokság fő versenyében a tavalyihoz hasonló jó teljesítményt nyújtott. Takács Róbert pedig a meghívásos versenyben harmadik helyezést ért el.

4.2 Construma Válogatóverseny, Budapest

Az ÉVOSZ az MKIK által kiírt szponzori pályázat alapján vállalta a 2012 októberében a belgiumi Spa-Francorchamps megrendezett EuroSkills Szakmunkás Európa Bajnokságon ács és kőműves szakmákban hazánkat képviselő szakmunkás fiatalok kiválasztásának és szakmai felkészítésének koordinálását. Ennek értelmében Szakszövetségünk 2012. április 21-22-én a Construma Szakkiállítás keretében válogatóversenyt szervezett, amelyhez a HUNGEXPO vezetése a 16-os Pavilont bocsátotta a verseny rendelkezésére. A válogatóversenyre elsősorban a 2012. évi, illetve a korábbi Szakma Sztár Versenyek döntőbe jutott kőműves és ács helyezettjei kaptak meghívást. A tehetséges, és motivált szakmunkás fiataloknak egyúttal vállalniuk kellett, hogy győzelmük esetén, illetve második és harmadik helyezettként tartalékként részt vesznek az EuroSkills versenyt megelőző szakmai felkészítésen.

A válogatóversenyre a két építőipari szakmában összesen tizennyolc fiatal nevezett be. A résztvevőknek a nemzetközi versenyek színvonalának megfelelő gyakorlati feladatot kellett elkészíteniük, és annak értékelése is a nemzetközi versenyek értékelési szempontjai szerint történt. Így a Válogatóverseny résztvevőinek a hazai szakmunkástanuló versenyek feladatainál lényegesen bonyolultabb, és összetettebb, a mindennapi szakmai gyakorlatban nem, vagy csak nagyon ritkán előforduló épületszerkezeti elemeket kellett megadott időre, jó minőségben és esztétikus kivitelben elkészíteniük. A versenyzőktől elvárt méretpontosság is jelentősen szigorúbb a szakma mindennapi követelményeinél. A versenyfeladat elkészítése gyors és pontos munkavégzést, biztos szakmai tudást, a munkafolyamat megfelelő ütemezését követelte meg a versenyzőktől.

Az ácsversenyzők részére a Jaf Holz Kft, míg a kőművesek számára az ÉVOSZ és a Téglás Szövetség adott át díjakat. Emellett a VOSZ és a Cser Kiadó a verseny minden résztvevőjét értékes szakkönyvekkel jutalmazta.

A válogatóverseny győztesei, és tartalékként a versenyek második és harmadik helyezettjei számára az ÉVOSZ 2012 nyarán az Ajkai, a Szombathelyi és a Pécsi Szakiskolákkal együttműködve, és a gyakorlati oktatóik közreműködésével egyhetes tanműhelygyakorlatot szervezett. A Válogatóverseny lebonyolításához és a nyári szakmai felkészítéshez a Hungexpo Zrt., a Jaf Holz Ungarn Kft., a MAPEI Kft., a Wienerberger Téglaipari Zrt., a Saint-Gobain Építőanyag Kereskedelmi Zrt., a Zalakerámia Zrt., az Isowelt-Line Kft., a SEMA Magyarország, a RothoBlaas és a Tető Piltman Kft. mellett a pécsi Hanns Seidel Alapítvány, a Gödi Piarista Szakiskola, a budapesti Ybl Miklós Szakiskola, valamint a Schulek Frigyes Szakközépiskola nyújtott anyagi és szakmai segítséget.

4.3 EuroSkills Szakmunkás Európa Bajnokság, Spa-Francorchamps, Belgium

A 2012. október 4-6. között a belgiumi Spa-Francorchamps-ban megrendezett 3. EuroSkills Szakmunkás Európa Bajnokságon az ÉVOSZ az ács és kőműves szakmákban induló versenyzők kiválasztását és szakmai felkészítését koordinálta. A 2012. évi EuroSkills versenyen az ács és szárazépítő szakmákban kétfős csapatversenyen, míg a kőműves szakmában egyéni versenyben mérték össze tudásukat.

Versenyzőink közül az ács csapat harmadik helyezést, a kőműves versenyző pedig hatodik helyezést ért el. A bronzérmes ács csapat tagjai, Nagy Dávid, az ajkai Bercsényi Miklós Szakiskola, valamint Világosi Zoltán, a békéscsabai Kós Károly Szakiskola volt tanulói. Nagy Dávid a Leonardo program keretében egy éve a franciaországi Les Compagnons Du Devoir mesterképzésében vesz részt. Nyúl-Tóth Gábor kőműves versenyző pedig a kecskeméti Gáspár András SZKI volt tanulója. Mindhárom versenyző az ÉVOSZ által ez év áprilisában a Construma Kiállítás keretében szervezett Válogatóversenyen nyerte el az Európa Bajnokságon való részvétel lehetőségét.

A verseny külön érdekessége, hogy a szárazépítő szakmában a franciaországi Compagnons-nál második éve továbbtanuló Kupás Gergő, a francia csapat tagjaként ezüstérmet nyert.

A fiatal szakmunkások 3. Európa Bajnokságán 42 szakmában 24 ország versenyzői mérték össze tudásukat. A szakmunkásversenyt, és az ezzel egy időben szervezett szakmai bemutatókat és konferenciákat több mint 60.000 látogató tekintette meg. A versennyel kapcsolatban további információ a honlapon található. A korábbi nemzetközi versenyek feladatai, és az idei válogató feladatkiírása az ÉVOSZ honlapján (evosz.hu) a „Versenyfeladatok” alkönyvtárban érhetők el. A válogatókról, és a korábbi nemzetközi versenyekről készített fotók a honlapon tekinthetők meg.

A 3. Euroskills Szakmunkás Európa Bajnokságon résztvevő szakmunkás fiatalokat, és az őket felkészítő szakértőket a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök, valamint az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök. Ünnepi köszöntőjében a köztársasági elnök, és Parragh László, az MKIK elnöke is külön kiemelte a szakképzés szerepének és presztízsének fontosságát, és a versenyzők, köztük a bronzérmes ács csapat tagjai által elért kimagasló eredmény példa értékét.

4.4 WorldSkills Válogatóverseny, Budapest

Az ÉVOSZ felvállalta a 2013 júliusában, Lipcsében megrendezésre kerülő WorldSkills Szakmunkás Világbajnokságon ács, épületburkoló és kőműves szakmákban induló versenyzők kiválasztásának és szakmai felkészítésének koordinálását. A versenyen a huszonkettedik életévüket 2013. évben betöltő, vagy annál fiatalabb szakmunkások indulhatnak. Ács szakmában a 2012. évi EuroSkills versenyen induló Világosi Zoltán képviseli majd hazánkat, azonban épületburkoló és kőműves szakmákban a londoni versenyzőink már nem indulhatnak, ezért új versenyzők kiválasztására volt szükség. A 2012. november 11-én, Budapesten az Ybl Miklós Szakiskola Öv utcai tanműhelyében megrendezésre kerülő válogatóversenyre tíz kőműves, és hat épületburkoló szakmunkás nevezett be. A kőműves verseny győztese Hefkó János, a kecskeméti Gáspár András Szakiskola volt tanulója, míg a burkoló versenyt Tatai Endre a pécsi Pollack Mihály Szakiskola végzős tanulója nyerte. Az Osztrák Kamara meghívása alapján vendégként mindkét versenyző részt vehetett a 2013. november 22-24. között Salzburgban megrendezett Skills Austria nemzeti szakmunkásversenyen, ami kitűnő felkészülési lehetőséget jelentett a magyar versenyzők számára.

IV. Pályázatok

SoDiCo Projekt

Paritásos alapok a legtöbb nyugat-európai országban már régóta eredményesen működnek, azonban a közép-kelet-európai tagországok közül csak Bulgáriában és Romániában történtek az alapok létesítésére vonatkozó kezdeményezések. Éppen ezért a Szlovén Építőipari Szövetség az EU Foglalkoztatási Főosztályának pályázatán elnyert támogatásból egy pilot projekt keretében kívánja a több országban már jól működő alapok tevékenységét, valamint az általuk az építőipari munkavállalók számára biztosított szolgáltatások körét a közép-kelet-európai országok építésügyi szakemberei számára is bemutatni. A projekt keretében az Osztrák Építőipari Szövetség (WKÖ - Bau), valamint az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) munkatársai adják át tapasztalataikat a szlovén, a horvát, a bulgár és a magyar szakemberek számára.

A szlovén Építőipari Szövetség által koordinált (SoDiCo) projekt keretében az ÉVOSZ 2012. évben felmérést készített a tagszervezeteink körében. Az interjúk során a Munkaegészségügy, a Szakképzés, valamint a Nyugdíjrendszer jelenlegi feltételeinek értékelését, valamint a meglévő rendszer előnyeiről és hátrányairól, a befizetett hozzájárulásokból összegyűjtött alapok kezeléséről, továbbá a paritásos alapok esetleges létesítése által a munkavállalók és munkáltatók számára nyújtott várható előnyökről kérdeztük az adott építési vállalkozásnál a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek véleményét.

A projekt második fázisában, 2013. első félévében elsőként a „Paritásos Alapok nyugat-európai tapasztalatainak bemutatása” címmel, majd a Construma kiállítás kísérő rendezvényeként „A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazását érintő kérdések az építőiparban” címmel szervezünk konferenciát. Az előadásokon az ausztriai tapasztalatok bemutatása mellett az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) munkatársai áttekintést adnak majd az adott témaköröknek a különböző nyugat-európai országokban meglévő tapasztalatairól, továbbá az érvényben lévő szabályozás gyakorlatáról.

Az ÉVOSZ 2012. év folyamán több pályázatot valósított meg, melyeket az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

| | | |Projekt teljes |Támo-gatási | |

| |Megnevezés |A pályázat kiírója |költsége |összeg |A pályázat koordinátora|

|1. |Ács és szárazépítő tanárok és gyakorlati |Tempus Közalapítvány | | | |

| |oktatók kéthetes németországi továbbképzése | |40.228 € |40.228 € |Pete Zoltán |

|2. |Építőipari oktatási szakértők belgiumi és |Tempus Közalapítvány | | | |

| |ausztriai szakmai tanulmányútja | |23.230 € |23.230 € |Pete Zoltán |

|3. |Fiatal építőipari szakmunkások féléves külföldi|Tempus Közalapítvány | | | |

| |szakmai gyakorlata | |65.640 € |65.640 € |Pete Zoltán |

|4. |SoDiCo Projekt – Építőipari paritásos alapok |Európai Bizottság, | | | |

| | |Foglalkoztatási |33.956 € |27.165 € |Pete Zoltán |

| | |főosztály | | | |

V. Az ÉVOSZ szakmai tagozatai

1. ALUTA Egyesület és Klaszter

□ Az ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, mint az ÉVOSZ tagozata 2004 óta működik.

□ A mintegy 33 tagvállalatot magában foglaló ALUTA 2011. év őszén klasztert alapított és sikeresen pályázva mintegy 30 millió forintot nyert a tagvállalatok közötti együttműködés erősítésére.

□ A havonta ülésező vezetőség biztosította a szükséges döntések folyamatosságát.

□ A CONSTRUMA kiállításon ALUTA Konferenciát rendeztünk mintegy 160 fő részvételével és standot is üzemeltettünk.

□ Fémszerkezetek címmel színes hírlevelet alapítottunk a Könnyűszerkezetes Egyesülettel közösen. Az első megjelenést a CONSTRUMA megnyitójára időzítettük.

□ Januárban, júniusban és szeptemberben taggyűlést, áprilisban közgyűlést tartottunk.

□ Részt vettünk két tagvállalatunk, a CE GLASS és a JÜLLICH GLAS Holding Zrt. új gyárrészlegeinek avatásán.

□ Októberben tanulmányutat szerveztünk Rómába 36 fő részvételével, ahol bejártuk Massimiliano Fuksas világhírű építész által tervezett „Nuvola” nevű új kongresszusi központ építkezését, valamint megtekintettük néhány jeles kortárs épületet és csapatépítő programként egy labdarúgó mérközést is.

□ Ugyancsak októberben előadókkal és pénzzel támogattuk a Fémszerkezeti Konferenciát.

□ Megújult 2012. évben a két honlapunk, a aluta.hu illetve a alutaklaszter.hu.

□ Novemberben a BME dísztermében tartottunk ALUTA konferenciát, amelyre hírlevelünk aktuális számát is megjelentettük. A konferencián többek között előadást tartott dr. Fürjes Balázs kormánybiztos, egyes kiemelt budapesti beruházásokról, ismertetést kaptunk az FTC Stadion akkor elkészült terveiről. Átadásra kerültek 2012. év legjobb szakmai teljesítményeit elismerő ALUTA Nívódíjak.

□ Az ALUTA Egyesület részt vesz az FAECF európai szakmai szövetség munkájában, a HUNGEXPO CONSTRUMA Díjbizottság tevékenységében.

□ Az ALUTA tagja a Környezettudatos Építés Magyarországi Egyesületének (HuGBC), és sokoldalúan, szervezetszerűen együttműködik az ÉMI-vel.

□ A szegedi országos klaszter konferencián, illetve a Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. budapesti klaszter konferenciáján az ALUTA klaszterré válását ismertettük.

□ Az ÉVOSZ kibővített elnökségi ülésén, mint állandó meghívottak rendszeresen részt veszünk. Az ÉVOSZ épületében működő új irodánkban várjuk tevékenységünk iránt érdeklődő partnereinket.

□ Általánosságban megállapítható, hogy az ALUTA tagvállalatait is súlyosan érintette a hazai építőipari megrendelések csökkenése. Termelés kapacitás-bővítést 2012-ben csak az üvegipari tagjaink valósítottak meg. Számos tagvállalatunk kihasználva az elemes szerelt homlokzati rendszerek, ill. az üvegtermékek szállíthatóságát, kiváló termékeiket exportálják.

Fegyverneky Sándor az ALUTA Egyesület elnöke

File Miklós az ALUTA Egyesület ügyvezetője

2. Egyéni és Kisvállalkozók Szakmai Tagozata

A Tagozat a Magyarországon bejegyzett építés-kivitelezési - építésszerelési kisvállalkozások önkéntes együttműködése, amely felöleli az építési - építés-kivitelezési tevékenységen túl a hozzá kapcsolódó tervezési, gyártási, szállítási, szerelési és szolgáltatási területeket.

Az együttműködés fő szakmai területei a minőségbiztosítás, a szabványosítás, az egységes színvonalú piaci fellépés, a tagok közös szakmai és gazdasági érdekeinek képviselete és támogatása.

A Tagozat 2012. évi munkatervében szerepelő legfontosabb feladatok:

Az ÉVOSZ Egyéni és Kisvállalkozói Szakmai Tagozat Elnöksége továbbra is kiemelten fontosnak tartja, hogy a felmerülő igények jobb kielégítése érdekében, a tagozat tagjairól, az egyes vállalkozások szakmai és kapacitás jellemzőiről részletes információs adatbázis álljon rendelkezésre, amelyet folyamatosan frissít. Ennek célja, hogy a lakossági és egyéb keresleteknek minél gyorsabban és hatékonyabban lehessen eleget tenni.

Az adatbázis az ÉVOSZ-nál van nyilvántartva és a befutó érdeklődők részére a Tagozat titkára nyújt ezek alapján felvilágosítást, az igényelt munkák jellegével összhangban.

A hazai és az európai építőipari piac változásai a vállalkozások számára folyamatosan újabb és újabb kihívásokat jelentenek. Sajnálatos statisztika, de Magyarország vállalkozásai rendelkeznek az EU-ban a legkisebb innovatív képességgel és ezzel jelentős hátrányba kerülhetnek a többi, az EU más tagállamaiból érkező versenytársakhoz képest.

Az ÉVOSZ-nak és szakmai tagozatainak, így az Egyéni és Kisvállalkozói Szakmai Tagozatnak elsődleges célja, hogy a vállalkozásokat cégformától függetlenül segítsük pénzügyi stabilitásuk megtartásában/elérésében, kereskedelmi pozícióik megerősítésében, valamint az innovatív képességeik fejlesztésében. Ennek keretében a Tagozat ülésein meghívottként mutatkozott be több cég is, így:

□ A Telkes Pénzügyi, Jogi és Ügyviteli Tanácsadó cég, amely kintlévőség kezeléssel foglalkozó tanácsadó cég.

□ A KKV Consulting Kft. a GROW Csoportnak, Magyarország egyik legjelentősebb tanácsadó vállalatcsoportjának tagjaként segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat. Legfontosabb működési területük a szervezetfejlesztés, vezetői-, és stratégiai tanácsadás és az értékesítés-fejlesztés.

□ A G7 Capital pénzügyi tanácsadó cég n svájci mintát követve alakította ki egyedi szolgáltatásait, illetve üzletpolitikáját, melyek lehetővé teszik azt, hogy már alacsony összegű befektetés mellett bárki magas hozamot érhessen el. Ügyfeleik számára egyéni igényeknek megfelelően választják ki az akár rövid, akár hosszú távú befektetési stratégiát.

□ A Stahlmont Kft. vezetője Kalmár Zoltán úr az iraki újjáépítéssel kapcsolatos építőipari kivitelezői lehetőségekről tájékoztatta a tagozatot.

□ Az UFS Group képviselője nyugdíj-előtakarékossági és egészségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét mutatta be, melyek kis-, és középvállalkozások számára is elérhető kedvező szolgáltatási formát jelentenek.

Számos más területen is igyekszik a tagozat a tagjainak a segítségére lenni. A szakmai programok és előadások (munkavédelem, munkaegészségügy, vállalkozási ismeretek, épületenergetika stb. témakörében), illetve szakmai továbbképzés területén szervezett tanfolyamok (művezető képzés, szárazépítő, árnyékolástechnika szerelő, Leonardo da Vinci építőipari szakmai továbbképzési programok) tagjaink számára szintén kedvezményesen vehetők igénybe.

A háttéripari termékek beszerzésénél a közös fellépés - összefogás szintén a nagyságképzésből adódóan javíthatja a tagok tárgyalási - piaci helyzetét, növelve ezzel a versenypozíciójukat. Így továbbra is a már korábban megkötött együttműködési megállapodások élnek a Saint-Gobain Építőanyag Kereskedelmi Zrt.-vel, a Kvarc Minerál Kft.-vel, a Szigbeton Kft.-vel, az MKL Solid Technology Kft.-vel, a Kerflex Kft.-vel, Erdért-Tuzsér Zrt.-vel, amelynek révén lehetőség nyílik arra, hogy a Tagozat tagjai kedvező építőanyag ellátási lehetőséghez jussanak.

A Tagozat az Unio kkv Vállalkozásfejlesztési Irodával évek óta folyamatos a kapcsolat. Az iroda mikro-, kis és középvállalkozások pénzügyi problémáival, a vállalkozásokba bevonható források biztosításával foglalkozik. Az információk átadásától a megvalósításig segítik a vállalkozásokat.

3. ÉVOSZ-IWTD Németországi Vállalkozási Tagozat

A 2012. évet – a visszajelzések alapján – az IWTD tagszervezetei viszonylag stabilan zárták. Különösen az építőiparban volt kedvező a konjunktúra, több esetben előfordult, hogy cégeink a német megrendelőktől érkező rendeléseiket alvállalkozók bevonásával tudták teljesíteni. Visszajelzések alapján javított a rentabilitáson az is, hogy megszűntek a munkavállalási engedélyekért befizetendő illetékek is.

Súlyosabb kimenetelű ellenőrzésekről sem érkeztek hírek. A központi vámhivatallal rendszeres volt a kapcsolattartásunk, a hivatal is visszaigazolta, hogy a hagyományosan a német piacon tevékenykedő magyar cégek körében kirívó szabálytalanságot nem tapasztaltak. Kisebb gondok csak abból adódtak, hogy az év folyamán közel két hónapig nem lehetett telefaxon leadni a vámhivatal felé a munkavállalói bejelentéseket, de kérésünkre a vámhivatal utólagosan azt közölte, hogy ezért a hibáért egy céget sem fognak elmarasztalni, amennyiben azok postai úton – immáron a munkakezdés utáni beérkezéssel- megküldik ezeket a bejelentéseket.

Általánosan megfigyelhető volt, hogy a magyarországi gazdasági helyzet alakulásának következtében jelentős mértékben megnőtt a németországi vállalkozási lehetőségek utáni érdeklődés. Az egykori IWTD-tagok mellett, amelyek évekkel ezelőtt elhagyták a német piacot és most újra vállalkoznának, nagyon sok viszonylag újonnan alakult magyarországi cég keres pótlólagos vállalkozási lehetőséget Németországban. A befutott információkérésekből leszűrhető volt, hogy az induló vállalkozások jelentős részének rendkívül torz elképzelése van a németországi vállalkozási feltételekről, ami, ha ezek a cégek megjelennek a német piacon, rendkívül károsan tudnak hatni a hagyományosan itt lévő cégek imázsára, valamint piacrontó hatással is bírhatnak, ha tisztességtelenül alacsony áron kínálják szolgáltatásaikat csak azért, hogy be tudjanak törni a piacra.

Az év során változatlanul „slágertéma” volt a vállalkozási szerződéses együttműködés felváltása munkaerő-kölcsönzésre. Hagyományos magyar vállalkozások hagyományos német partnerei a munkaerő-kölcsönzést hajlamosak voltak túlértékelni. IWTD tagszervezeteinknek fel is ajánlottuk, hogy készen vagyunk személyesen is meggyőző tárgyalást folytatni német partnereikkel annak érdekében, hogy ne túlozzák el a munkaerő-kölcsönzés jelentőségét, valamint azt is vegyék figyelembe, hogy ez a konstrukció nem feltétlenül jelent előnyt az eddigi együttműködési formához képest és legalább annyi veszélyt rejt a bürokratikus ügyintézésben, mint a hagyományos vállalkozási szerződéses konstrukció. Az év végére a német cégek jelentős részénél is „lecsengett” a munkaerő-kölcsönzés erőteljes szorgalmazása, tekintettel arra, hogy a kölcsönzött munkavállalók esetében a német szabályozások kötelezően előírták az ún. „egyenlő bérezés” elvét, azaz a kölcsönvevő számára is megdrágult a kikölcsönzött munkavállaló. Ennek megfelelően 2012 végére ismét a vállalkozási szerződéses konstrukció lett a népszerű, ami egyben újra kiváltotta néhány német szakszervezet maximális ellenérzését a konstrukcióval szemben.

A nyers építőipari cégek szabadságpénztári eljárásban (ULAK) való kötelező részvétele 2012. év során is okozott problémát. A problémák megoldására többszöri személyes és telefonon történt megbeszélésre került sor. Az egyik probléma – nevezetesen a hivatalos ünnepnapokra járó fizetés problémaköre- bírósági döntés segítségével megoldódott, azaz a kiküldött munkavállalók után, amennyiben a kiküldetés során, a németországi ünnepnapon nem tudnak dolgozni, nem jár a németországi minimál-órabér 8 órában, hanem csak a magyarországi alapbér, mintha Magyarországon lenne ünnepnapon. A másik téma, a túlórapótlék kérdésköre a beszámoló megírásáig csak részben oldódott meg. Az ULAK elfogadja azt, hogy a túlórapótlék csak akkor fizetendő a munkavállalóknak, ha a túlóra a magyar munkaügyi előírások szerint is túlórának számít, valamint ahhoz is hozzájárultak, hogy a túlóra kiszámítása a magyar munkaidőkeret szerint történjen. Nyitott és megoldandó kérdés még a magyar munkaidőkeret szabályainak elfogadtatása az ULAK-nál, erről jelenleg is folynak tárgyalások.

Az év folyamán az IWTD részbeni szervezésével budapesti információs napra került sor két alkalommal is, ahol a témában jártas magyar és német előadók adtak tájékoztatást az aktuális tudnivalókról.

Az ÉVOSZ kezdeményezésére a berlini magyar nagykövetség, személy szerint Nagykövet Úr vezetésével, szorosan együttműködve az IWTD-vel, egy egész napos, a vállalkozási szerződéses konstrukciót népszerűsítő, a konstrukcióval kapcsolatos tévhiteket eloszlatni kívánó rendezvényre került sor júliusban Berlinben, amelyen közel száz meghívott vendég vett részt, és amely igen kedvező visszhangot kapott. Nagykövet Úr ezt a fontos gazdasági együttműködési formát kiemelt témaként kezeli és ígéretet tett arra, hogy ilyen rendezvényre minden évben kíván lehetőséget adni, legközelebbi alkalommal ez év októberében.

Az év folyamán, júliusban és decemberben egy-egy alkalommal szűk körű tagozati megbeszélés keretében lehetőséget adtunk tagszervezeteinknek arra, hogy személyes találkozás keretében átbeszéljük a vállalkozásokat érintő problémákat, tájékoztatást adjunk a változó szabályozásokról. Mindkét megbeszélést szép számmal látogattak a cégképviselők, egyben igény mutatkozik az ilyen jellegű találkozások folytatására is.

Helyszíni céglátogatásokat az év folyamán három alkalommal végeztünk, két alkalommal Németországban és egy alkalommal Magyarországon. Összesen 9 céget látogattunk meg, amelyből 4 cég IWTD-tag. A meglátogatott nem tagszervezeti cégek közül egy cég időközben az IWTD-tagja lett, egy IWTD tag viszont az év folyamán elhagyta a német piacot és kilépett tagjaink sorából.

Az év folyamán ismételten felvettük a kapcsolatot a német Húsipari Főszövetség mellett megalakult „Vállalkozási szerződések és munkaerő-kölcsönzés” nevű munkaközösséggel, amely közösség nemcsak a húsipari vállalkozások problémakörét öleli át, hanem felvállalta a téma más ágazatokban jelentkező problémájának német jogi szintű kezelését is. A munkaközösség vezetőjével megállapodtunk, hogy a jövőben a jelentkező problémák megoldásában még szorosabb működünk együtt.

A vállalkozási szerződéses tevékenység németországi gazdasági környezete

A német kormány 2013-ra a korábbi éveknél szerényebb gazdasági növekedést prognosztizál. Az előzetes számítások szerint a növekedés mértéke csupán 0,5 százalékos lehet, ami a munkaerőpiac alakulására is kisebb negatív hatással fog bírni.

A kormány még 2012. őszén is több mint egy százalékos növekedést prognosztizált, amelyet aztán a nemzetközi konjunktúra alakulásának tükrében korrigálnia kellett.

A 2012. év összességében a GDP 0,7 százalékos növekedését eredményezte. Ezzel Németország az EU-tagállamokon belül a legjobb eredményt érte el, mivel a legtöbb tagországban az év folyamán a gazdaság recesszióba ment át.

A német építőipar a 2012. évi bizonytalan gazdasági helyzet ellenére kedvező évet zárt, az ágazat növekedése 2 százalékot ért el, amely növekedési ütemet összességében 2013-ban is tartani tudja.

Nőtt a foglalkoztatottak létszáma is. 2009. óta a német építőipari cégek ismét több munkavállalót foglalkoztatnak (a növekedés 4 év alatt +40.000 munkavállaló volt). 2013-ban a foglalkoztatotti létszám stabil marad, azaz mintegy 745.000 építőipari munkavállaló foglalkoztatására kerül sor.

Az építőipar növekedési motorját az elmúlt években és 2013-ban is a lakásépítés képezi. A lakásépítési „lázat” nagyban segíti elő, hogy viszonylag magas a lakosság körében a foglalkoztatási arány (a 82 milliós országban mintegy 41,5 millió kereső tevékenységet folytató volt 2012-ben), ezáltal nőtt a háztartásokban az elkölthető pénz mennyisége. Ugyanakkor történelmi rekordszintre csökkent a lakásépítési hitelekre fizetendő kamat mértéke. Ilyen feltételek mellett, valamint az euró elértéktelenedésétől való félelem, illetve a nyugdíjas évekről való gondoskodás szándéka egyre többek számára teszi attraktívvá a lakásvásárlást, mint kedvező pénzügyi befektetést. Összességében mintegy 230.000 új lakás átadását prognosztizálják, ami 3,5 százalékos növekedést jelent 2013-ban.

A termelő és szolgáltató szféra építőipari beruházásai is kedvezően alakultak 2012-ben. Az év végén még mindig 11 milliárd euró megrendelés-állományt tartottak nyilván, ami 2013. első félévére gyakorlatilag teljes mértékben leköti a német építőipari cégek kapacitását. A megrendelés-állomány további alakulását nagymértékben fogja befolyásolni, hogy a 2013. első negyedévében visszafogott növekedést mutató német gazdaság milyen ütemben fog újra erőre kapni az év folyamán. Az építőipari konjunktúra-elemzők véleménye szerint az ipari beruházások esetében csak nagyon visszafogottan, míg a szolgáltatási szférában intenzívebben lesz tapasztalható a beruházási kedv, összességében a két szektorban mintegy 1 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak.

2013-ban visszafogottan, de kedvező tendenciával növekszenek az állami és önkormányzati beruházások is. A konjunktúra és a magas foglalkoztatotti létszám többlet személyi- és iparűzési adóbevételt eredményez, ezek a bevételek az év során mintegy 13 milliárd euróval nőnek és elérik majd az 587 milliárd eurós rekordszintet. Az állami beruházások között leginkább az útépítésben várható jelentős megrendelés, míg az önkormányzati beruházások az előző év szintjén maradnak. Összességében mintegy 1,5 százalékos beruházás-növekedés várható.

Magyar vállalkozások Németországban

A vállalkozási szerződéses konstrukcióban, illetve határon átnyúló szolgáltatások keretében Németországban tevékenykedő magyar vállalkozások számáról hivatalos statisztikai adatok nem lelhetők fel. Egyetlen hozzávetőleges adatot az OEP tudott kiadni arról, hogy hány cég kért A 1-es igazolást munkavállalói részére németországi kiküldetésre. 2012-ben 1.138 cég igényelte a kiküldetési igazolást, de ebben az adatban benne van az egyéni vállalkozótól kezdve a Mercedes gyárig minden nagyságrendű cég.

Szintén nincs statisztikai forrás sem Magyarországon, sem pedig Németországban arról, hogy 2012-ben hány magyar munkavállalót küldtek ki Németországba vállalkozási és szolgáltatási szerződés keretében. Ez esetben szintén az OEP nyilvántartásából lehet következtetéseket levonni, amely szerint 2012-ben 37.508 darab A 1-es igazolást adtak ki német viszonylatra.

A Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) 2012-ben felkérte a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalt (Bundesamt für Migration und Flüchtlinge) arra, hogy készítsen jelentést a Szövetségi Kormány részére a németországi migrációs mozgásokról 2011-ig bezárólag.

Az elkészített anyag adatai alapján is csak nagyvonalú következtetéseket lehet levonni arra nézve, hogy 2011-ben hány magyar kiküldött munkavállaló lehetett Németországban.

Az anyag szerint 2011 végén 82.760 magyar állampolgárt tartottak nyilván Németországban. Ebből 40.735 magyar állampolgárt német cégek alkalmaztak teljes vagy rövidített munkaidőben, németországi tb-járulékfizetési kötelezettség mellett. Tehát 42.025 magyar állampolgár valamilyen más formában, de nem német alkalmazásban volt Németországban. Erősen vélelmezhető, hogy e számnak csak egy kisebb részét teszi ki a kiküldött magyar munkavállalók száma, hiszen nagyon sok au-pair gyermekgondozó, Erasmus-diák, egyéni vállalkozó, valamint egyéb, munkaviszonyban nem álló magyar állampolgár (házastárs, élettárs) van regisztrálva.

2011-ben Németországba 41.132 magyar állampolgár jelentkezett be és 24.106 hagyta el az országot. A bejelentkezettek 75 %-a (30.559 fő), valamint az országot elhagyók 80 %-a (19.190 fő) férfi volt. Tekintettel arra, hogy a vállalkozási és szolgáltatási szerződéses konstrukcióban szinte teljes mértékben férfiakat küldenek ki németországi munkavégzésre, célszerű a férfiak migrációs számából kiindulni, feltételezve, hogy Németországot 2011-ben elhagyó férfiak egyharmada, azaz kb. 6.500 fő azért hagyta el Németországot, mert lejárt a kétéves kiküldetési lehetősége, valamint ugyancsak felételezve, hogy a Németországba bejelentkezett férfiak ugyancsak egyharmada, azaz kb. 10.000 fő vállalkozási szerződéses keretben került kiküldetésre, valamint azt is feltételezve, hogy további kb. 6.500 fő azért volt 2011-ben tartósan Németországban, mert még nem járt le a kétéves kiküldetési lehetősége, nagyon bátor becslés szerint arra lehet következtetni, hogy 2011-ben kb. 13.000 magyar kiküldött munkavállalót foglalkoztattak vállalkozási szerződéses konstrukcióban Németországban. Az OEP által 2012-re kiadott 37.508 db. A 1-es igazolás alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a kiküldött magyar munkavállalók száma 2012-ben kb. a 15.000 fő/hónap körüli nagyságrendet érte el.

A Német Építőipari Főszövetség 2004-2011. közötti időszakra nyilvánosságra hozott adatai alapján a Németországba kiküldött külföldi építőipari munkavállalók száma 2004-2009 között gyakorlatilag megfeleződött. Amíg 2004-ben 95.130 építőipari munkavállalót küldtek ki németországi munkavégzésre, addig ez a szám 2009-re 51.240 főre zsugorodott. Fellendülés csak 2010-től mutatkozik, ebben az évben a kiküldött munkavállalók száma 57.331-re, 2011-ben pedig 69.308-ra nőtt. 2012-re még nincsenek statisztikai adatok.

2011-ben a 69.308 kiküldött munkavállalóból 19.770 főt Lengyelországból, és 30.968 főt a többi közép-kelet-európai európai uniós tagországból (a lengyelen kívül más országból kiküldött munkavállalók számát külön nem mutatja ki a német építőipari statisztika). Ez utóbbi számból arra a következtetésre is juthatunk, hogy megnőtt a Magyarországról kiküldött építőipari munkavállalók száma is (a 2010. évi havi ca. 1.100 fő/hó létszámhoz képest), hiszen a többi közép-kelet-európai ország nem volt jelentős számban jelen a német építőipari piacon, a még nagyobb „tételt” képező román építőipari kiküldött munkavállalók létszámát pedig 2014. januárig a kontingenskeret korlátozza be (4.000 fő/hó). Csak becsülni lehet, jóllehet a kedvező német építőipari konjunktúra egyértelműen arra enged utalni, hogy 2012-ben tovább nőtt a kiküldött magyar építőipari munkavállalók száma.

A vállalkozási szerződések értéke 2012-ben becslések szerint megközelítette a 450 millió eurót.

4. Hő-és Hangszigetelő Vállalkozók Tagozata

Az oktatás, szakképzés helyzete

2011 végén a szakképzési rendszer teljes átalakításával a szakképzések gondozása átkerült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, ahol az „Ipari szigetelő-bádogos” szakmát ismét megszüntetésre ítélték.

Az MKIK-nál folytatott erélyes fellépéssel, a szükséges adminisztratív követelmények teljesítésével és a FESI részéről történt írásos beavatkozással sikerült az „Ipari szigetelő-bádogos” szakmát ismét az OKJ-be felvétetni.

A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelettel az „Ipari szigetelő-bádogos” szakképzés ismét az Országos Képzési Jegyzékbe került, sajnos, csak mint felnőttképzés, tehát nem iskolarendszerben.

Így a továbbiakban, 2012-ben már nem indulhatott iskolarendszerű képzés, de szükség volt az utánpótlás érdekében valamilyen formában oktatást szervezni. Mivel a Paksi Atomerőműben és a Dunamenti Erőműben mindig vannak nagy feladatok az üzemleállások alatt, ezen a területen szerveztünk meg felnőttképzésként „Ipari szigetelő-bádogos” oktatást, vállalati (BIS Hungary Kft) támogatással.

2012. január 23. - március 23. között a Paksi Atomerőműben 20 fő részére tartottunk szakmai továbbképzést. A képzés tartama 240 óra gyakorlat és 80 óra elmélet volt. A kiadott tanúsítványok: 15 fő szerelő bádogos, 5 fő csoportvezető.

Szakmai előadások szervezése

A Hő-, hangszigetelő Tagozat az alábbi kreditpontos szakmai rendezvényeken képviseltette magát, amelyeken Haraszti László, szakértő munkatársunk előadásokat is tartott:

|Dátum |Helyszín |Rendezvény |Előadás |Résztvevő létszám |

|2012.02.15. |Budapest |Komfort Konferencia |Értéknövelő tetőfelújítások |96 |

|2012.03.02. |Pécs |Pollack Expo |Alépítményi szigetelések készítése |310 |

|2012.04.04. |Budapest |Metszet Konferencia |AWAK hő- és füstelvezető felülvilágítók   |163 |

|2012.05.24. |Budapest |Metszet Konferencia |Ipari épületek lapostető szigetelésének |144 |

| | | |kivitelezése | |

|2012.09.13. |Budapest |Alaprajz |Magastetős épületek tetőfelújítása  |182 |

| | |Konferencia | | |

A szakma képviselete nemzetközi szervezetben

2012. évben is képviseltük hazánkat a FESI-ben (European Federation of Associations of Insulation Contractors).

2012. évben a nemzetközi szigetelő szövetség két hivatalos megbeszélést tartott, Berlinben, illetve Párizsban. A berlini megbeszéléssel párhuzamosan rendezte meg a német szakmai szövetség (Die Deutsche Bauindustrie) a nemzetközi szakmunkástanuló versenyt (Europameisterschaften des Isolierernachwuchses), amelyen 11 ország 12 versenyzője vett részt, közöttük egy magyar fiatal is (a szövetség szabályzata tagországonként egy-egy versenyző részvételét teszi lehetővé).

A berlini megbeszélés, 2012. február 22-24.

Thermal Technical Commission (Hőszigetelési Bizottság)

• Az előző, londoni megbeszélésen hozott határozatok értékelése

• Vita az F1 és F2 tűzvédelmi dokumentumoknak az UK Association .uk és az European Association for Passive Fire Protection honlapokon való elhelyezéséről

• A 7. Heat insulation of refrigerated premises and buildings – technical clauses dokumentum word formátumának bemutatása

• A 2. Útmutató a jó hőszigetelési alkalmazáshoz és a 3. Szigetelési munkák gyakorlati szabályai -80 és +850 Cº közötti hőmérséklettartományban c. dokumentumok nyomtató-barát változatának bemutatása.

• Vita a „CUI” (szigetelés alatti korrózió) problémakörének a 10. dokumentumba való beillesztéséről.

• Az 5. számú FESI dokumentum (5:2011-09 Ipari hőszigetelő szerkezetek meghatározott felületi hőmérsékletével kapcsolatos garanciális problémák) fotókkal kiegészített végleges változatának bemutatása, elhelyezés a FESI honlapján fesi.eu.

• A 6. számú FESI dokumentum (6:2008-09 Gazdaságos hőszigetelési vastagság magas jövedelmezősége) végleges változatának bemutatása, elhelyezés a FESI honlapján fesi.eu.

• FESI honlapon javasolt változtatások megvitatása.

• Az őszi, párizsi WIACO kongresszus műszaki dokumentumainak előkészítése

• A 10. Corrosion under insulation: problems and solutions új, javasolt formájának vitája, fényképekkel való kiegészítése.

• A Chartered Quality Institute és az European Organisation for Quality kérdőíveinek bemutatása az építőipari cégek kihívásairól, a megrendelők és vállalkozók munkakapcsolatairól, az ár és minőség összefüggéséről a versenyben.

Recruitment and Training Commission (Utánpótlási és Képzési Bizottság)

• Az előző, londoni megbeszélésen hozott határozatok értékelése

• A szakmunkástanulók versenyének lebonyolítása

• The European certificate két változatának bemutatása, vitája

• A tanúsítvány alapítás és alkalmazása a Leonardo da Vinci program keretében

• Kompetenciaprofil bemutetása.

Acoustic Commission (Akusztikai Bizottság)

• Az előző, londoni megbeszélésen hozott határozatok értékelése

• Acoustic Warranty Code – az A1 FESI dokumentum revíziója

• Frequently asked questions – FAQs

• A8 FESI dokumentum, Acoustic comfort vitája

• Megegyezés külön megbeszélés megtartásáról, Brémában, 2012. május 24-25.

Strategy and Budget Commission (Stratégiai és pénzügyi Bizottság)

• Az előző, londoni megbeszélésen hozott határozatok értékelése

• A spanyol szövetség, az Andima meghívása

• Az őszi, párizsi WIACO kongresszus várható létszámának összeállítása

• Pénzügyi helyzet ismertetése

• Munkacsoport szervezése a honlap fejlesztésére

Direction Commission (Igazgatási bizottság)

• Az előző, londoni megbeszélésen hozott határozatok értékelése

• Az EIIF honlapján a FESI tagok és képviselők megjelenítése

• Következő megbeszélések helyszínének és időpontjának meghatározása

• Új vezetőség tagjainak megválasztása:

elnök: Lorenzo Borsini

alelnök: Tatiana Goneou

Mike Wilkes

Pénztáros: Kilian Knuchel

• EIIF beszámoló

• Riport a WIACO előkészítéséről

• A szakmai bizottságok vezetőinek beszámolója a végzett munkáról

A 2012 őszi megbeszélésen, amely a WIACO párizsi jubileumi kongresszusával egyidejűleg került megrendezésre, nem tudtunk részt venni az anyagi háttér hiányában.

5. Könnyűszerkezet-építő Tagozat

Az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő tagozata 2012. február 6-án, megtartott közgyűlés határozata alapján végezte tevékenységét. A tagozat tevékenységét, a taglétszám előző évi csökkenése, a recesszió miatt a tagok likviditásának csökkenése érdekében, a korábbi évekhez képest egy visszafogottabb aktivitásról döntöttek. A fő feladatának a tagok érdekérvényesítését, a tagok képviseletét tekintette, és szakmai vásárokon való megjelenést. Ennek megfelelően:

□ A Lakásvásáron ingyenes standon vet részt a tagozat;

□ A Construmán pedig egy demonstrációs épületet épített, a támogató tagokkal, beszállítókkal, a 2020-s energia hatékonysági előírásoknak megfelelő kialakításban. A vásáron a demonstrációs épületen tartott bemutatók mellett, előadást, és sajtó tájékoztatót tartott a tagozat, aminek eredményeként kiemelt megjelenést biztosított a sajtóban.

□ A Construmán a tagozat szervezésében történt lebonyolításra a francia bérlakás építés rendszerét, finanszírozásának megismerését szolgáló konferencia.

□ Az őszi lakásvásár elmaradt, a CEP expón kettő tag részvételével képviselte magát a tagozat. Az Önálló Készház Vásár, és Konferencia megrendezésére forrás és a recesszió miatti kialakult érdektelenség miatt nem volt lehetőség.

□ Az érdekérvényesítés érdekében, az OÉT-ben négy bizottságban kapott helyet a tagozat. A CPR nemzeti alkalmazásának előkészítésében a műszaki elnökhelyettes révén vesz részt a tagozat.

□ A „Dekarbonizációs útiterv 2050-ig” munkaterv kidolgozásában az elnök részvételével vesz részt az építőiparral foglakozó munkacsoportban a tagozat.

□ Az Intelligens Energia Európa program keretében, két tanfolyamot szervezett, és bonyolított le a tagozat a BKMKIK-val, ahol nem csak a szervezésben, hanem előadások megtartásával népszerűsítette a készház építés előnyeit, energia hatékonyságát.

□ A kivitelezők számára szintén a BKMKIK-val közösen szeptemberben háromnapos szakmai utat szervezett Ausztriába, ahol energia hatékony épületeket, készház üzemet, és a güssingi energia hatékonysági programjáról, a megújuló energiaforrások kiemelkedő arányban történő használatáról, és a téma oktatási programjáról tudott ismereteket szerezni a résztvevő.

□ A nemzetközi piacra való kijutás érdekében a HITA-val történt megállapodás alapján a HITA több országba is kiajánlotta tagozatunk tagjainak tevékenységét. Az első hivatalos megjelenés Kazahsztánban lett volna, a Kazbild vásár kapcsán, de a vendéglátó előkészítetlensége miatt elmaradt. A Kazah kapcsolat ennek ellenére nem maradt el, jelenleg intenzív levelezés folyik, és két alkalommal már delegáció is járt Magyarországon, hogy megismerkedjen a technológiával, és ennek Kazahsztánban történő alkalmazási lehetőségéről.

□ A magyarországi Fenntarthatósági Csúcson előadást tartottunk a könnyűszerkezetes építkezés lehetőségeiről, eredményeiről.

□ Tagozatunk Önállóan képviselteti magát a Construma tanácsban, aminek kapcsán, a 2013-s vásáron ismét kedvező megjelenési lehetősége lesz részt venni.

□ Az Európai Készházgyártók Konferenciáján kiderült, hogy Bulgáriával egyetemben a lakásépítés visszaesése nálunk a legnagyobb. A tagok felajánlották, hogy a kivitelező brigádok jelentkezzenek náluk, mivel elsősorban ácsoknak szinte korlátlan számban tudnak munkát biztosítani.

6. Szárazépítő Tagozat

A Szárazépítő Tagozat elnöksége soros közgyűlését 2012. május 8-án az ÉVOSZ Titkárság IV. emeleti tárgyalótermében tartotta. A közgyűlésen a tagozat 17 tagszervezete közül 11 tagszervezet képviselője vett részt, így a közgyűlés a tagozat alapszabálya értelmében határozatképes volt. A 2011. évi szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását követően a tagok meghatározták a tagozat 2012. évi munkatervét, majd ezt követően az elnökségi tagok, valamint az elnök személyének megválasztására került sor. A közgyűlés határozata értelmében a tagozat korábban tizenegy tagú elnökségének létszáma a taglétszám visszaesésének figyelembevételével hét főre csökkent. Az újonnan megválasztott elnökség tagjai ismét Zórándy Miklóst, a Site Art Kft. ügyvezetőjét választották elnöknek.

Szárazépítő szakmunkás verseny

A Tagozat közgyűlésének határozat értelmében a Tagozat 2012. évben is megrendezte a már hagyományosnak tekinthető Szárazépítő Szakmunkás Versenyt, amely 2012. június 2-án, szombaton ez alakommal is Székesfehérvárott, a Vörösmarty Szakiskola Tornacsarnokában, a fehérvári Építők Napi rendezvény keretében került megrendezésre.

A Szárazépítő szakmunkás versenyen hat szárazépítő vállalkozás, és két szakiskola csapata mérte össze tudását. A versenyre benevezett háromfős csapatoknak egyrészt az elméleti felkészültségükről egy teszt kitöltésével kellett számot adniuk, másrészt egy gyakorlati feladatot, azaz a helyszínen megadott rajz alapján egy gipszkarton falszerkezeti elemet a megadott anyagmennyiség felhasználásával, meghatározott idő alatt kellett elkészíteniük. A csapatok felkészültségét bizonyította, hogy a megadott időn belül a legtöbb csapat elkészült a feladattal, és a zsűri megítélése szerint magas színvonalú munkát végeztek.

A 2012. évi Szárazépítő Verseny végeredménye:

I. helyezett: Hajagos-Bau Kft. – Budapest

Csapattagok: Kocsis András, Turi Attila, Sárhegyi Rudolf

II. helyezett: Mesterképző Szakképző és Szolgáltató Kft. - Hódmezővásárhely

Csapattagok: Baráth Richárd, Rónyai Lajos, Szabó László

III. helyezett: Vörösmarty Mihály Szakképző Iskola - Székesfehérvár

Csapattagok: Furulyás Csaba, Ferdinánd Zsolt, Tóth Balázs

Szárazépítő szakképzés

A 2010-től hatályba lépő új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) értelmében a szárazépítő szakma ismét önálló szakmaként lett elismerve, tehát a korábbi rész-szakképesítés helyett önálló szakmaként oktatható. Az MKIK 2012-ben számos szakképesítés, köztük a szárazépítő szakma Szakmai és Vizsgakövetelményeit (SZVK) is az újonnan bevezetésre kerülő duális szakképzés követelményei szerint dogoztatta át. A szárazépítő szakma SZVK-jának átdolgozásával Wiesner Györgyöt, a KNAUF Kft. műszaki vezetőjét bízta meg.

Az ÉVOSZ 2012 júliusában a Dél-Baden Építőipari Szövetség Bühli Oktatási Központjában kéthetes szárazépítő szakmai továbbképzést szervezett. A Leonardo program anyagi támogatásával megvalósuló projekt tizennégy résztvevője között több olyan magyarországi építőipari szakiskola tanára és gyakorlati oktatója is részt vett, amely intézményekben a szárazépítő szakma oktatását 2013 szeptemberétől tervezik bevezetni. A továbbképzésen továbbá néhány szárazépítő vállalkozás szakembere is részt vett.

7. Szerelőipari Vállalkozók Szakmai Tagozata

A Tagozat célja és tevékenységi köre

A Tagozat komplett épületgépészeti és villamosipari berendezések tervezésére, szerelésére, üzembehelyezésére és karbantartására, technológiai csővezetékek és készülékek gyártására, tervezésére, szállítására, szerelésére Magyarországon bejegyzett vállalkozások önkéntes együttműködése.

Együttműködés a szakmai terület minőségbiztosítási, szabványosítási kérdéseiben, az egységes színvonalú piaci fellépésben, tagjai közös szakmai és gazdasági érdekeinek képviselete és támogatása.

A Tagozat feladatai

A tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai-tudományos területekkel való kapcsolatok támogatása, a tagok vevőkörével, illetve azok szervezeteivel való kapcsolatok segítése és támogatása, a közös fellépés kinyilvánítása szükség esetén.

A tapasztalatcsere segítése a tagok között, a szakmai munkához és döntésekhez olyan segítségnyújtás, ami csak a tagok rendelkezésére áll.

A tagok szakmai és gazdasági területét érintő törvényekkel és rendeletekkel kapcsolatban konzultáció, továbbá ezen törvények és rendeletek előkészítésében való közreműködés megszervezése, illetve ezen törvények és rendeletek előkészítéséhez szükséges információk szolgáltatása.

A tagok szakmai és gazdasági érdekeinek képviselete a hatóságokkal, más üzleti és gazdasági körökkel, továbbá a különböző magyarországi és külföldi szervezetekkel, hatóságokkal szemben.

Tagjainak informálása a szakmai és általános gazdasági ügyekről.

A Tagozat közös tevékenysége kiterjed:

- számítási segédletek közös kidolgozására,

- számítógépes támogató rendszerek közös fejlesztésére,

- törvények, törvényerejű rendeletek, műszaki irányelvek közös

véleményezése, bevezetésük elősegítése,

- műszaki szabványok, szabályzatok kidolgozása, véleményezése,

- nemzetközi szabványok, ajánlások, irányelvek terjesztése

származási és magyar nyelven,

VI. Szakmai programok, kiadványok

CONSTRUMA Szakkiállítás

Az ÉVOSZ a Construma egyik szakmai fővédnökeként 2012. április 18. és 22. között önálló információs standdal mutatkozott be a CONSTRUMA Építőipari Szakkiállításon. Standunkon Szakszövetségünk tevékenysége mellett egyúttal tagozataink képviseletét is elláttuk.

Szakma Sztár Verseny

A Szakma Sztár – korábban Szakma Kiváló Tanulója – verseny az MIKI szervezésben 2012. április 11. és 13. között a Hungexpo „F” pavilonjában került megrendezésre. A szervezőktől az ÉVOSZ lehetőséget kapott arra, hogy egy információs pulttal képviseltesse magát, és mutassa be a versenyt megtekintő oktatási szakemberek, és szakmunkástanulók számára az ÉVOSZ szakképzési programjainak kínálatát. Így többek között hírt adhattunk az építőipari szakmákban a nemzetközi szakmunkás versenyeken (WorldSkills, EuroSkills, Európai Ács Verseny) az ÉVOSZ szakmai támogatásával induló magyar versenyzők által elért eredményekről, a versenyfeladatokról, valamint bemutassuk a Leonardo Program keretében szervezett tanártovábbképző programok (falépcső-építő projekt, ács és kőműves szakmai továbbképzés) eredményeként összeállított oktatási segédanyagokat. A rendezvény egyúttal jó alkalmat biztosított az elkészült Szárazépítési ismeretek” című tankönyv bemutatására is.

Áprilisban jelent meg az „ÉPÍTŐIPARI KÖLTSÉGBECSLÉSI SEGÉDLET 2012”, az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. kiadásában, melyben többek között közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az ÉVOSZ.

DIRECTORY’2013 ezúttal már huszonkettedik alkalommal jelent meg az ÉVOSZ gondozásában, sorozatában.

A címjegyzék négy fejezetre tagolódik: az elsőben 32 tagszervezet tevékenységi körének, valamint fontosabb adatainak bemutatása található meg, melyet a második fejezetben e vállalkozások tevékenységi kör szerinti csoportosítása követ.

A harmadik fejezetben valamennyi tagszervezet alapadatai – név, vezető, cím, levélcím, telefon, fax, e-mail, internet – megtalálhatók, míg a negyedikben a tagszervezetek területi elhelyezkedés szerint kereshetők meg.

A Directory’2013 c. kiadványt az ÉVOSZ eljuttatta minden tagszervezetéhez – igény szerinti példányszámban - hazai és nemzetközi vásárokra, szakmai rendezvényekre, építőanyag forgalmazókhoz, partnerszervezetekhez, a külföldi kereskedelmi kirendeltségekre, külföldi kamarákhoz és szövetségekhez.

2012. decemberében tájékoztató kiadvány jelent meg „Németországi vállalkozási feltételek 2013” címmel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában, a kamara Építésügyi Kollégiuma elnökének, Tolnay Tibor úrnak az ajánlásával.

VII. Rendezvények, továbbképzések

|2012. évi rendezvények, továbbképzések |

|Dátum |Előadás, oktatás, továbbképzés |Résztvevők száma |

|2012. január 25. |Munkavédelmi konferencia, Budapest |26 |

|2012. február 2. - április 14. |Művezetőképzés |10 |

|2012. február 15. |Munkavédelmi konferencia, Székesfehérvár |27 |

|2012. március 1. |Vállalkozási feltételek Németországban |129 |

|2012. március 6. |Munkavédelmi konferencia, Debrecen |41 |

|2012. március 20. |Munkavédelmi konferencia, Szeged |28 |

|2012. április 3. |Munkavédelmi konferencia, Miskolc |50 |

|2012. április 20. |Fenntartható építés, az építőipar kitörésének lehetséges |216 |

| |területe (CONSTRUMA) | |

|2012. április 25. |Munkavédelmi konferencia, Győr |56 |

|2012. május 3. |A Munka Törvénykönyvének |63 |

| |2012. július 1-jétől érvényes változásai | |

|2012. május 9. |Munkavédelmi konferencia, Pécs |32 |

|2012. június 14. |Vállalkozási feltételek Ausztriában |96 |

|2012. július 7-21. |Ács és szárazépítő szaktanárok és oktatók gyakorlati |28 |

| |továbbképzése | |

|2012. július 9-től |Fiatal építőipari szakmunkások féléves külföldi szakmai |16 |

| |gyakorlata | |

|2012. szeptember 12. |Az új Munka Törvénykönyve |46 |

|2012. október 1. |Készüljünk az új Építési Termék Rendelet (305/2011/EU) |25 |

| |alkalmazására | |

|2012. november 15. |Németországi vállalkozási feltételek 2012. évi változása |138 |

|2012. december 12. |Adóváltozások - 2013 | |

| | |90 |

VIII. Tisztségviselők

Az ÉVOSZ 2011. május 5-i XXVI. Közgyűlésén megválasztott tisztségviselői az alábbi személyek:

|az ÉVOSZ elnöke |

|Tolnay Tibor |elnök-vezérigazgató |Magyar Építő Zrt. |

|az ÉVOSZ alelnökei |

|Baksa Attila |igazgatóság elnöke |ZÁÉV Zrt. |

|Böröczffy István |ügyvezető igazgató |Böröczffy Kft. |

|Kemény Péter |vezérigazgató |FŐBER Zrt. |

|Koji László |igazgató |INCONEX Kft. |

|Dr. Komjáthy Attila |ügyvezető |I+H Ingatlanhasznosító Kft. |

|Dr. Nagyiványi András |elnök-vezérigazgató |VIV Zrt. |

|Pallay Tibor |társelnök |Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság |

|Tóth Istvánné |elnök-igazgató |DÉSZ-KER Zrt. |

|Vermesy Sándor |ügyvezető |Strabag MML Kft. |

|Zórándy Miklós |ügyvezető |SITE ART Kft. |

|az ÉVOSZ Elnökségének tagjai |

|Balogh Miklós |vezérigazgató |RENESZÁNSZ Kőfaragó Zrt. |

|Bodor Lászlóné |ügyvezető igazgató |MÉLY-VÍZ-BAU Kft. |

|Dudás Pál |ügyvezető igazgató |AMI-VILL Kft. |

|Hargitai Zoltán |ügyvezető |HAMIX Kft. |

|Horváth Sándor |igazgató |HOSA NOVUS KFT. |

|Kelemen Ferenc |tanácsadó |Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. |

|Komáromi Gyula |vezérigazgató |ADEPTUS Zrt. |

|Lázár József |vezérigazgató |Érdi Építő Zrt. |

|Lukács Attila |szakértő | |

|Madar Gyula |szakértő | |

|Markovich Béla |ügyvezető igazgató |MAPEI Kft. |

|Sokorai István |vezérigazgató |Colas Hungária Zrt. |

|Szabó János |tanácsadó |OTP Ingatlan Zrt. |

|Szebeni Lajos |szakértő | |

|Tőke Tünde |ügyvezető |WOODWILL Faház Kft. |

|Varga Csaba |ügyvezető igazgató |ÁCSA Mérnök Kft. |

|Weninger Richárd |ügyvezető |VER-BAU Kft. |

|Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság |

|Elnök |Karikás György | |

|Tagok |Apatini Kornél |nyugalmazott igazgató |

| |Kiss Lajos |ÉVOSZ Szárazépítő Tagozat, elnökségi tag |

| |Szabad Lajos |INCONEX Kft., ügyvezető igazgató |

|Etikai Bizottság |

|Elnök |Kreszán Albert |az ÉVOSZ tiszteletbeli elnöke |

|Tagok |Bíró Károly |ÁJK-SATEC Kft., ügyvezető igazgató |

| |Kárpáti József |Könnyűszerkezet-építő Tagozat, elnök |

| |Varga Csaba |ÁCSA Mérnök Kft., ügyvezető igazgató |

IX. Kitüntetések

Építők Napja 2012.

Az építőiparban tevékenységet folytató szakmai érdekképviseletek és a szakszervezetek évek óta hagyományosan május végén – június első hetében szervezik meg az Építők Napját.

Az ”Építők Napja” 62. alkalommal került megrendezésre 2012. június 1-jén pénteken, a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében (1088 Budapest, Magdolna u. 5-7.).

Az ünnepi ülés tizenkét szervezet:

az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,

az Építéstudományi Egyesület, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége,

az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság,

az Építőipari Mesterdíj Alapítvány,

a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége,

a Magyar Építőanyagipari Szövetség,

a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség,

a Magyar Mérnöki Kamara,

a Szilikátipari Tudományos Egyesület

és az Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület

összefogásával került megrendezésre.

Az Építők Napja alkalmából az ünnepi ülésen az ágazat szakemberei kiemelkedő szakmai munkájuk és társadalmi tevékenységük elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetéseket vehettek át.

Az ÉVOSZ felterjesztése alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésében részesült:

Bíró Károly az ÁJK-SATEC Kft ügyvezető igazgatója,

Böröczffy István a Böröczffy Építő és Mérnöki Kft. ügyvezető igazgatója,

Dr. Komjáthy Attila az I+H Kft. ügyvezetője,

Horváth Sándor a Hosa Novus Kft. igazgatója,

Piltman Miklós a Tetőpiltman Kft. ügyvezetője

Szepesi Anita a Napi Gazdaság rovatszerkesztő újságírója,

Tóth Istvánné a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója,

Varga Csaba ÁCSA Kft. ügyvezető igazgatója.

„Lechner Ödön díj”

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Elnöksége (ÉVOSZ) 1994. január 13-i ülésén ÉVOSZ díjat alapított, Lechner Ödön díj elnevezéssel. Az alapítás meghirdetésére az Építési Piac 1994. évi 5. (márciusi) számában került sor. A díj minden évben a hagyományoknak megfelelően az ÉVOSZ decemberi ünnepélyes évzáró közgyűlésén kerül átadásra, az alapítás szabályainak megfelelően, öt fő részére. A díj arany kitűző érméből, oklevélből áll.

A Lechner Ödön díj, a kivitelező építési vállalkozásokban résztvevő személyek, személyre szóló elismerését jelentő díj, amelyet az évosz tagszervezeteiben nyújtott kimagasló, példamutató munka alapján lehet elnyerni. Csak az építőiparban, illetve annak érdekében végzett munka díjazható, de nemcsak a műszaki munka. Így a díjat bármilyen végzettségű és az építőipar bármely területén dolgozó egyén elnyerheti. Alapvető kikötés, hogy a díjat az évosz tagszervezetek dolgozói nyerhetik el, de az Elnökség felmentése alapján azt megkaphatja olyan személy is, aki az építőipar érdekében kifejtett munkáját nem évosz tagszervezet keretében végzi.

A díjat javaslat alapján lehet elnyerni, melynek külön megkötött formája nincs, éppen ezért javaslatot tehet az évosz bármely tagszervezetének dolgozója, egyénre, vagy kisebb csoportra szólóan.

Amennyiben a javaslat nem évosz tagszervezet dolgozójára vonatkozik, részletes indoklás szükséges az ÉVOSZ Elnöksége részére, hogy mi indokolja az évosz keretein kívüli szakember munkájának az elismerését. A javaslat indoka lehet az építőipari ágazat érdekében végzett kimagasló szakmai és társadalmi tevékenység, a hosszabb távon végzett kiemelkedő szakmai munka, illetve valamilyen jelentős sikeres építőipari alkotás létrehozásában végzett kiváló munka is.

A Lechner Ödön díj alapítása óta alapítás óta 109 személy részesült a kitüntetésben. A kitüntetett személyek között az ÉVOSZ tagszervezeteinek elismert szakemberi mellett számos az ÉVOSZ-tól független kiváló szakember is megtalálható, akik kiemelkedő munkájukkal az egész ágazat érdekét, fejlődését szolgálták. Több külföldi szakember is részesült a kitüntetésben, akik tevékenységükkel hathatósan segítették elő számos területen a hazai építőipari ágazat nemzetközi kapcsolatainak a fejlesztését és kiszélesítését.

2012. évben az ÉVOSZ Elnökségének döntése alapján Lechner Ödön díj kitüntetésben részesült:

Fodor János a Fodor és Molnár Építőipari Szolgáltató Kft. ügyvezetője

Hollai Pál az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kuratóriumának titkára

Mervai Péter a ÉVOSZ IWTD Németországi Vállalkozási Tagozat titkára

Tóth Istvánné a DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója

Török Zoltán a ZÁÉV Zrt. gazdasági igazgatója

Építőipari Nívódíj pályázat 2012.

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az Építéstudományi Egyesület (ÉTE), az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA), a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata (MMKÉT), a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület (HSTT) hirdette meg 10 kategóriában. A felhívás 2012 tavaszán jelent meg 2012. szeptember 18-i beadási határidővel.

Az alábbi kategóriákban hirdettek pályázatot:

többlakásos lakóház

középület

irodaépület

kereskedelmi létesítmény

sport- és egészségügyi létesítmény

ipari és energetikai létesítmény

műemlék-helyreállítás és rehabilitáció

közlekedési létesítmény

infrastrukturális létesítmény

környezetvédelmi és vízügyi létesítmény

Pályázatot nyújthatott be minimálisan 100 millió Ft nettó végszámla értékű, legalább egy évvel korábban használatbavételi engedélyt kapott létesítménnyel minden olyan vállalkozó, mely magyar cégbíróságon építési fővállalkozói feladatok ellátására bejegyzést nyert. A megadott határidőre 18 pályázat érkezett, a formai és tartalmi szempontoknak mindegyik megfelelt. Nem érkezett pályázat a környezetvédelmi és vízügyi létesítmény kategóriában, azonban a Bíráló Bizottság a többlakásos lakóépület kategóriába jelentkezett vörös iszap katasztrófa újjáépítési munkáit ez utóbbi kategóriába sorolta.

A benyújtott pályázatokban szereplő létesítmények tervezési és kivitelezési szempontból egyaránt magas színvonalat képviseltek. A pályázatot kiírók delegáltjaiból álló 18 tagú Bíráló Bizottság az ügyrend szerint eljárva a benyújtott dokumentáció, illetve a helyszíni bejárások alapján bírálta és értékelte a pályázatokat. A bírálat fő szempontjai a következők voltak: a kivitelezés minősége, a funkciónak megfelelő megoldások, a kedvező üzemeltethetőség, a környezetbe illeszkedés, valamint a létesítményt létrehozók közötti – különösen a tervezők és kivitelezők közötti – együttműködés.

A Bíráló Bizottság 12 létesítményt részesített Építőipari Nívódíjban. Az Építőipari Nívódíjat Tanúsítvány és a létesítményen elhelyezett, az alkotók megnevezésével ellátott bronztábla testesíti meg. A táblák ünnepélyes felavatására 2013 tavaszán kerülhet sor. A pályázat eredményét a Bíráló Bizottság elnöke 2012. december 13-án, az ÉVOSZ év végi záró taggyűlésén hirdette ki és nyújtotta át a Tanúsítványokat.

2012. évi Építőipari Nívódíjasok

Többlakásos lakóház kategóriában

Simplon Udvar „A” épület

Budapest XI. Bercsényi – Váli u.

fővállalkozó: Schilling & Társai Építőipari és Kereskedelmi Kft. - Budapest

építtető: ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. - Budapest tervező: T2.a Építész Iroda Kft. - Budapest, Turányi Gábor DLA

alvállalkozók: ALUFE Kft. - Székesfehérvár SIVA-MONT Épületgépészeti Kft. - Budapest

Középület kategóriában

Pécsi Konferencia-és Koncertközpont „Kodály Központ”

Pécs, Universitás utca 4.

fővállalkozó: Magyar Építő Zrt. - Arcadom Zrt. Konzorcium - Budapest

építtető: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezők: Építész Stúdió Kft. - Budapest, Keller Ferenc, Hőnich

Richard

Sólyom Benedek, Fialowszky Tamás

Mérték Építészeti Stúdió Kft. - Budapest, Fábián László, Vámosi István

alvállalkozók: VIV Villanyszerelőipari Kft. - Budapest ÉPSZERK-PANNONIA INVEST Építőipari Kft. - Budapest RENESZÁNSZ Kőfaragó Zrt.- Üröm

Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Sky Court épület

Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér

fővállalkozó: KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. - Szeged

építtető: Budapest Airport Zrt. - Budapest

tervező: Középülettervező Zrt. - Budapest, Tima Zoltán

alvállalkozók. KÉSZ Ipari Gyártó Kft. - Kecskemét

Matech Magyar Technológiai Gyártó és Szerelő Kft. - Szeged

Alumont Szerelő és Gyártó Kft. - Budapest

Irodaépület kategóriában

Akadémia Park Officium és Trafó Irodaház

Budapest II. Hűvösvölgyi út 21-23.

fővállalkozó: Market Építő Zrt. - Budapest

építtető: Akadémia Park Kft. - Budapest

tervezők: Vikár és Lukás Építészstúdió Kft. - Budapest

Lukács István, Vikár András, Gál Árpád

ZHJ Kft. - Budapest, Z. Halmányi Judit

alvállalkozók: A-Homlokzat Kft. – Budapest

Metalux Kft. – Dunakeszi

Moratus Kft. - Budapest

K & H Irodaház /K Épület/

Budapest IX. Lechner Ödön fasor 9.

Bérirodaház /H Épület /

Budapest IX. Lechner Ödön fasor 10.

fővállalkozó: Duna Kongresszus Ingatlanfejlesztő Kft. - Budapest

építtetők:

„K” Ép.: K & H Ingatlanlízing Zrt. - Budapest

„H” Ép.: Millenium Irodaház Kft. - Budapest tervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft. – Budapest

Szabó Tamás János DLA

alvállalkozók: P.A.M Invest 2000 Ingatlanforg. és Építőipari Kft. - Budapest ÉPSZERK-PANNONIA INVEST Kft. - Budapest

ALUFE Kft. - Székesfehérvár

Gordiusz 95’ Kft. - Budapest

Kraft FM Üzemeltetési és Szolgáltató Kft. - Budapest

Kereskedelmi létesítmény kategóriában

Árkád Bevásárlóközpont

Szeged, Londoni Körút 3.

fővállalkozó: Market Építő Zrt.- Budapest

építtető: Einkaufs-Center Szeged GmbH/Co KG. - Budapest

tervező: 3h Építésziroda Kft . - Budapest , Günther Zsolt

alvállalkozók: Alufe Fémszerkezeti Kft. Székesfehérvár

Színes Ház Kft.- Pilisszántó

Lengyel Építéstechnikai Kft. - Budapest

Sport és egészségügyi létesítmény kategóriában

Makó, Városi Fürdő (Termál és Gyógyfürdő) Rekonstrukciója

Makó, Marczibányi tér hrsz. 17.

fővállalkozó: KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. - Debrecen

építtető: Makó Város Önkormányzata - Makó tervező: MAKONA Kft. – Budapest

Makovecz Imre, Csernyus Lőrinc, Turi Attila

alvállalkozók: H.V.C. Kft. - Szeged

SOKON Építőipari és Kereskedelmi Kft. - Agárd

SZEGÉP-ZSALU Kft. - Debrecen

Ipari és energetikai létesítmény kategóriában

Cementgyár

Királyegyháza

fővállalkozó: STRABAG-MML Kft. - Budapest

építtető: Nostra Cement Kft. – Budapest

tervező: M Mérnöki Iroda Kft. - Pécs, Perl Tamás

alvállalkozók: Altaform Kft. - Budapest

Coordinátor Zrt. - Pécs

D-P Konzorcium Kft. - Bélapátfalva

Műemlék helyreállítás, rehabilitáció kategóriában

Budapesti Piarista Központ – „A” épület rekonstrukció

Budapest V. Pesti Barnabás u. 1.

fővállalkozó: Confector Mérnök Iroda Kft. - Budapest

építtető: Piarista Rend Magyar Tartománya - Budapest

tervezők: M-Teampannon Kft. - Budapest, Golda János

Kollektív Műterem Kft. - Budapest, Kovács Zoltán

Káva Kft. - Budapest, Mészáros Erzsébet

alvállalkozók: Techno-Csek Kft. - Budapest Autrex Kft. - Érd

CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft. - Budapest

ÉPUNIÓ Kanizsa Épületgépészeti és Szolgáltató Kft. - Nagykanizsa

Iseum Savariense

Szombathely, Rákóczi Ferenc u.2.

fővállalkozó: ZÁÉV Építőipari Zrt. - Zalaegerszeg

építtető: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

tervező: M&M ARCHITEKTÉSZ Mérnöki Iroda Kft. - Budapest

alvállalkozók: „Reneszánsz” Kőfaragó Zrt. - Üröm

CE GLASS Classic Kft. - Budapest

Bit-Ép Építőipari és Kereskedelmi Bt. - Táplánszentkereszt

Közlekedési létesítmény kategóriában

Móra Ferenc híd

M43 autópálya II. szakasz 16+202 km szelvény – Tisza híd

fővállalkozó: HÍDÉPÍTŐ Zrt. - Budapest

építtető: Nemzeti Infrasruktúra Fejlesztő Zrt. - Budapest

tervezők: Pont-Terv Zrt. - Budapest, Fornay Csaba

Uvaterv Zrt. - Budapest, Kovács Zsolt

alvállalkozók: A-HÍD Zrt. - Budapest

Hídépítő Speciál Kft. - Budapest

Hídtechnika Kft. - Budapest

Környezetvédelmi és vízügyi létesítmény kategóriában

A Vörös iszap katasztrófa által érintett településeken új lakóépületek és közművek tervezése engedélyeztetése és kulcsrakész kivitelezése

Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely

fővállalkozó: VeszprémBer Zrt. - Veszprém

építtető: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Budapest tervező: Kós Károly Egyesülés – Triskell Kft. Budapest , Turi Attila

alvállalkozó: Kivszer Kft. - Veszprém

Rimex Plusz Kft. - Tüskevár

Optimál Ép Kft. - Pápakovácsi

Építőipari Mesterdíj 2012.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület 1994-ben Építőipari Mesterdíjat alapított, amelyet a kivitelező vállalkozó, vagy kisiparos  kaphat meg valamely épületen, építményen végzett kiváló munkájáért. A Mesterdíjra jelentkezni egész évben folyamatosan lehetett. Magyar cégbíróságnál bejegyzett kivitelező vállalkozó, vagy önálló kisiparos pályázhat épületen, vagy műtárgyon végzett munkájával.

Somlóvásárhelyen a Pálinkafőzde épületének (8481 Somlóvásárhely Hrsz.: 044/4) szerkezetépítésén végzett zsaluzási, betonacél-szerelési, betonozási munkáival, projektirányításával, valamint az épület nyílászáró- és üvegfelületeinek gyártási és szerelési munkáival 2012-ben három cég pályázott az Építőipari Mesterdíj elnyerésére.

Az Építőipari Mesterdíjat Alapítvány Kuratóriumának 2012. decemberi döntése alapján

□ a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6400 Kiskunhalas Jókai u. 81-83), a Menzor BGMI Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen, a Somlóvásárhelyi Pálinkafőzde szerkezetépítésén végzett betonacél-szerelési munkák minőségének, valamint a teljes építményen megvalósításában nyújtott cég- és projektirányítási munkáinak elismeréseként

□ a Menzor BGMI Építő és Szolgáltató Kft. (8500 Pápa Fáy András lakót. 9/c.) - a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel közösen - a Somlóvásárhelyi Pálinkafőzde teljes szerkezetépítésén a zsaluzati és betonozási munkák minőségének elismeréseként

□ az ABEX Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas Jókai u. 81-83) a Somlóvásárhelyi Pálinkafőzde nyílászáróinak, üvegezett felületeinek gyártási, szerelési munkájának minőségi elismeréseként

részesült Építőipari Mesterdíjban.

Az Építőipari Mesterdíjak átadására 2013. január 11.-én Kiskunhalason a MERKBAU cégcsoport évzáró – évnyitó ünnepségének keretei között került sor. A díjakat Pallay Tibor a Kuratórium elnöke adta át.

XIV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat

A Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata a Magyar Ingatlan Szövetséggel közösen idén tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot.

A pályázat célja a magyar ingatlanfejlesztés eredményeinek bemutatása a hazai szakmai és laikus közönségnek, a kiemelkedő alkotások megjutalmazása.

A magyar pályázat ezen túlmenően azt a célt is szolgálja, hogy a pályázattal előkészítse és elősegítse azt, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztők eredményesen vegyenek részt a FIABCI Prix d'Excellence nemzetközi nívódíj pályázatán.

Az elmúlt 13 alkalommal a hazai pályázaton több, mint 250 alkotás mutatkozott be és a legjobbak nagy sikerrel szerepeltek a hazai eseményt követő FIABCI Prix d'Excellence nemzetközi pályázaton.

Idén is a hagyományoknak megfelelően a hazai verseny lezárása után a FIABCI Magyar Tagozata segítséget nyújt a pályázóknak abban, hogy minél sikeresebben vegyenek részt a FIABCI Prix d'Exellence elnevezésű nemzetközi pályázaton, melynek eredményhirdetése 2013 májusában a FIABCI Kongresszus keretében lesz a taiwani Taichungban. A győzteseket a Wall Street Journal, a nemzetközi pályázat médiatámogatója egy egész oldalas ismertető keretében mutatja be.

A hazai pályázaton a nemzetközi verseny feltételeinek megfelelően minden olyan épület, épületegyüttes részt vehetett, amelynek az átadása, vagy használatbavételi engedélye 2011. december 31-e előtt volt és az azt megelőző 4-5 évben valósult meg.

Az idei versenyben 27 pályamű vett részt Budapestről és 16 vidéki településről.

A pályázatok elbírálásának főbb szempontjai a fejlesztési koncepció, az építészeti értékek, a projekt megvalósításának műszaki megoldása, a kivitelezés minősége, a fejlesztés gazdaságossága és eredményessége, társadalmi hasznossága, valamint az, hogy az adott létesítmény hogyan járul hozzá a szűkebb és tágabb környezetében lakók életkörülményeinek javításához.

A pályázat fővédnöke: Dr. Szaló Péter, Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkár, Belügyminisztérium

A pályázat támogatói:

• Belügyminisztérium

• Magyar Ingatlanszövetség

• Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

• Magyar Építész Kamara

• Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

• Magyar Urbanisztikai Társaság

• Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége

• Budapesti Építész Kamara

• A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

• Magyar Urbanisztikai Társaság

• Website Media Zrt.

• Lakásvásár Média Csoport

• Biggeorge’s-NV Zrt.

A zsűri elnöke:

Gönczi László, elnök, FIABCI Magyar Tagozata

A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 2012. december 4-én került sor a Gerbeaud Rendezvényházban.

A díjnyertes pályázatok:

I. díj: Zsolnay Kulturális Negyed – Pécs

Pályázó: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.

Beruházó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.

Kivitelező: Magyar Építő Zrt., Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

Tervező: MCXVI Építészműterem Kft.

II. díj: Platán Restaurant & Cafe, Platán Várárok Vendégház – Tata

Pályázó: Platán Kávéház Kft.

Beruházó: Perfekt Motorfelújítás Kft.

Kivitelező: IMV Kft.

Tervező: Marép Kft., LAND-A Táj- és Környezettervezési Műterem Kft.

III. díj: Pálos Karmelita Kolostor – Sopronbánfalva

Pályázó: “NISTEMA” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Beruházó: “NISTEMA” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Kivitelező: ASV INGATLAN Ingatlanhasznosító Kft., METO-Építő Zrt.

Tervező: MNDP Építőművészeti Kft.

A pályázat támogatói különdíjakat ajánlottak fel.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége különdíját kapta:

Funkcióbővítő Városrehabilitáció – Kaposvár

Pályázó: ZÁÉV Építőipari Zrt.

Beruházó: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Kivitelező: ZÁÉV Építőipari Zrt.

Tervező: Arker Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft.

A Magyar Építész Kamara különdíja: Magyar Autóklub Szolgáltató Központ – Budapest

A Magyar Urbanisztikai Társaság különdíja: Városrehabilitáció – Kaposvár

A Magyar Ingatlanszövetség különdíja: Royal Tokaji Borászat – Mád

A Zsűri különdíja: Kölcsey Központ, MODEM, Hotel Lycium – Debrecen

A FIABCI Magyar Tagozatának különdíja: K&H Csoport Székház – Budapest

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíja: MOM Kulturális Központ – Budapest

A Lakásvásár Médiacsoport különdíja: Radnóti Miklós Kulturális Központ – Budapest

A Budapesti Építész Kamara különdíja: Városháza – Budaörs

A Website Média Zrt. különdíja: Mercedes Autógyár – Kecskemét

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége különdíja: EXPO Congress Hotel - Budapest

A korábbi nyertesek különdíja: Körzeti Orvosi Rendelő – Újpalota, Budapest

A pályázok különdíja: Zsolnay Kulturális Negyed – Pécs

A FIABCI elnökének különdíja: Zoboki – Demeter és Társai Építésziroda

X. Az építőipar 2012. évi teljesítménye

Az építőipari termelés alakulása

2012-ben folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése.

Az építőipar egésze (a jogi és a jogi személyiség nélküli szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók) 1 616,6 milliárd forint összegű építési–szerelési munkát valósított meg, közel 6%-kal (5,9%-kal) kevesebbet az előző év azonos időszakának teljesítményéhez viszonyítva. (2011-ben ez az érték 1.687,6 milliárd forintot tett ki, a visszaesés mértéke pedig 7,8 % volt).

Némi reményre adhat okot azonban, hogy az építőipari vállalkozások 14,7%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2011-ben.

Az év egészében mind az épületek, mind az egyéb építmények építése csökkent.

Az épületek építésének teljesítménye a lakásépítések jelentős visszaesése és a nagyberuházások elmaradása miatt 7,6%-kal esett vissza, míg az egyéb építmények termelése főként az út- és vasútépítési munkák második félévben történt növekedése következtében az építőipar egészénél kisebb mértékben, 4%-kal mérséklődött.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 12,5%-kal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. Az egyéb építmények termelésére alapvetően a szinten tartás volt jellemző. A speciális szaképítés ágazaté – melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – mintegy 5%-kal esett vissza.

2012-ben csak a 250 fő felett foglalkoztató létszám-kategóriába sorolt vállalkozás termelése nőtt jelentősen, 14,2%-kal, valamint a 10-19 főt foglalkoztatóké 6,1%-kal, ami nem tudta ellensúlyozni a többi létszám-kategóriába tartozók termelésének visszaesését. Az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe továbbra is megmaradt a vizsgált időszakban, az össztermelésből való részesedésük azonban csökkent.

2012. évi építőipari termelés

| |Értéke folyó áron, |Megoszlása |Volumene |

|Megnevezés |milliárd Ft |% |előző év azonos időszaka = 100,0 |

|41. Épületek építése |381, 9 |23, 6 |87, 5 |

|42. Egyéb építmények építése |485, 9 |30, 1 |98, 8 |

|43. Speciális szaképítés |765, 3 |46, 3 |94, 9 |

|Építőipar összesen: | | | |

| |1 616, 6 |100, 0 |94, 1 |

|ebből | | | |

|250 fő feletti |218, 0 |13, 5 |114, 2 |

|50-249 fő közötti |344, 2 |21, 3 |87, 3 |

|20-49 fő közötti |205, 3 |12, 6 |88, 8 |

|10-19 fő közötti |205, 6 |12, 7 |106, 1 |

|10 fő alatti összesen |644, 3 |39, 9 |91, 1 |

|ebből | | | |

|5-9 fő közötti |153, 3 |23, 8 |91, 4 |

|5 fő alatti |490, 6 |76, 2 |91, 0 |

Az építőipari árak alakulása

Az építőipar termelői árai 2012-ben átlagosan 1,9%-kal emelkedtek 2011-hez képest, 2012. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6%-kal voltak magasabbak.

Az épületek építése ágazatban 0,7, az egyéb építmények építése ágazatban 2,2, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 2,4%-kal nőttek az árak. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés1,9 és 4,2% között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,3%-kal voltak magasabbak.

Az építőipari árak az előző hat évben egyszer sem érték el az infláció mértékét. Változás a tendenciában nem várható a közel jövőben, mivel az előző negyedévhez képest is mindhárom ágazatban az előző negyedévi szinten maradtak a termelői árak. Az inflációs hatásokat – a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okán - a vállalkozások túlnyomó többsége nem tudja áthárítani az építtetőkre. Az alacsony vállalási árak viszont kedvezőtlenül hatnak az ágazat jövedelmezőségére (összességében az árbevétel-arányos nyereség csupán 1-2% között mozog).

Az építőipar termelőiár-indexei alágazatok szerint (előző év=100)

|Megnevezés |2011. év |2012. év |

|41. Épületek építése |101, 4 |100, 7 |

|42. Egyéb építmények építése |102, 5 |102, 2 |

|43. Speciális szaképítés |102, 5 |102, 4 |

|Építőipar összesen: |102, 2 |101, 9 |

Megjegyzés: Az építőipari árstatisztikában a korábban használatos költségalapú árindextől eltérő termelői ár alapú indexmutató bevezetésére került sor. Az új mutató az építőipari vállalatok munkaszerződésekbe foglalt árainak adatszolgáltatásán alapul.

A megfigyelt építési tételek ára minden esetben az építtető által a kivitelezőnek megfizetett, áfát, telekárat, egyéb, végső tulajdonost terhelő költségeket és díjakat nem tartalmazó árat jelenti.

Az építőipari szerződésállomány alakulása

| |Új szerződések |Szerződésállomány |

|Időszak |évkezdettől halmozottan |a tárgyidőszak végén |

| |folyó áron |előző év azonos |folyó áron |előző év azonos |

| |(md Ft) |időszak = 100,0 |(md Ft) |időszaka = 100,0 |

|2005 év |1 853, 8 |94, 1 |1 175, 0 |112, 3 |

|2006. év |1 978, 0 |97, 9 |948, 0 |74, 7 |

|2007. év |1 904, 1 |90, 2 |703, 3 |70, 9 |

|2008. év |1 779, 2 |88, 2 |592, 4 |80, 9 |

|2009. év |1 694, 8 |92, 6 |793 3 |123, 5 |

|2010. év |1 489, 8 |87, 0 |635, 6 |86, 7 |

|2011. év |1 267, 1 |83, 3 |384, 3 |57, 5 |

|2012. év |1 489, 8 |114, 7 |495, 5 |125, 6 |

|2012. jan. |95, 4 |159, 0 |456, 2, 9 |73, 1 |

|2012. febr. |218, 8 |170, 3 |502, 7 |81, 8 |

|2012. márc. |339, 4 |135, 1 |522, 7 |84, 3 |

|2012. ápr. |459, 1 |139, 7 |522, 6 |86, 7 |

|2012. máj. |586, 0 |132, 5 |553, 1 |96, 3 |

|2012. jún. |724, 2 |128, 4 |561, 8 |102, 5 |

|2012. júl. |848, 6 |123, 0 |543, 2 |96, 0 |

|2012. aug. |962, 3 |120, 0 |553, 8 |104, 1 |

|2012. szept. |1 088, 5 |117, 7 |524, 2 |106 , |

|2012. okt. |1 246, 8 |119, 8 |534, 1 |111, 3 |

|2012. nov. |1 351, 5 |115, 7 |499, 3 |113, 1 |

|2012. dec. |1 489, 8 |114, 7 |495, 5 |125, 6 |

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállománya 25,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a két építményfőcsoport állománya ellentétesen alakult: az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 21,7%-kal kisebb, az egyéb építményeké 53,0%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A 2012. évben kötött új szerződések volumene 14,7%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 3%-kal, az egyéb építmények építésére kötötteké viszont 24,6,%-kal emelkedett.

Az ágazat szervezeti struktúrájának alakulása

Az ágazatban 2012. december végén mintegy 95 460 építőipari szervezetet – beleértve a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is – regisztráltak, közel 3000 kevesebbet, mint 2011. év végén. Szerény mértékű növekedés (400) csak a jogi személyiségű társaságoknál következett be.

Az építőipari vállalkozások számának alakulása

| |Szervezetek száma |

|Megnevezés |2011. dec. 31. |2012. dec. 31. |Változás |

| | | |a bázishoz |

|Jogi személyiségű vállalkozás |42 170 |42 599 |+ 389 |

|Jogi személyiség nélküli vállalk. |17 627 |16 151 | -1476 |

|Egyéni vállalkozás |38 520 |36 750 |- 1770 |

|Vállalkozások összesen |98 317 |95 460 |- 2 857 |

A bejegyzett építőipari szervezetek túlnyomó többségénél, 95%-ánál 10 főnél kisebb az alkalmazásban álló munkavállalók száma.

A regisztrált építőipari vállalkozások létszámnagyság szerinti összetételét mutatják be a következő táblázatok:

Az építőipari szervezetek megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint

|Szervezetek |száma |megoszlás |

| | |% |

|250 fő feletti |18 |0, 2 |

|50-249 fő közötti |310 |0, 3 |

|20-49 fő közötti |1 151 |1, 2 |

|10-19 fő közötti |2 980 |3, 1 |

|5-9 fő közötti |6 373 |6, 7 |

|5 fő alatti |84 628 |88, 5 |

|Összesen: |95 460 |100, 0 |

A jogi személyiségű építőipari vállalkozások számának változása

|Megnevezés |2011. |2012. |

| |dec. 31. |dec. 31. |

|250 fő feletti |23 |18 |

|50-249 fő közötti |303 |305 |

|20-49 fő közötti |1 166 |1 108 |

|10-19 fő közötti |2 589 |2 639 |

|5-9 fő közötti |4 723 |4 727 |

|1-4 fő közötti |33 366 |33 762 |

|Összesen: |42 170 |42 559 |

A regisztrált vállalkozások a megfigyelés időpontjában jogilag létező valamennyi vállalkozást tartalmazzák, beleértve a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. A működő szervezetek a regisztrált vállalkozások részét képezik. Működőnek azokat a vállalkozásokat tekintjük, amelyek a tárgyévben, illetve az azt megelőző évek során adóbevallást nyújtottak be, valamint statisztikai adatszolgáltatást tejesítettek, illetve a tárgyévben, vagy az azt megelőző év során alakultak.

2012. december végén a működő vállalkozások száma jelentősen, 4 142-vel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Működő vállalkozások számának alakulása az építőiparban

|Megnevezés |2011. |2012. |Változás a |

| |dec. 31. |dec. 31. |bázishoz |

|Jogi személyiségű vállalkozás |35 820 |35 597 |- 223 |

|Jogi személyiség nélküli vállalkozás | | | |

| |12 089 |10 780 |- 1 309 |

|Egyéni vállalkozás |35 458 |32 848 |-2 610 |

|Működő vállalkozások összesen | | | |

| |83 367 |79 225 |-4 142 |

Az év folyamán rekord közeli cégbedőléseket és cégbezárásokat regisztráltak az építőiparban. Soha nem látott ütemben szűntek meg az építőipari vállalkozások 2012 utolsó negyedévében. Egyetlen negyedév alatt 1677 építőipari cég megszűnését tették közzé a cégbíróságok, ami azt jelenti, hogy az ágazat cégeinek 2,3 százaléka zárt be három hónap alatt. Az ágazatban az új cégek alapítása is jelentősen elmarad a korábbi évektől. Mindezek következtében egyre kevesebb azon tradicionális vállalkozások száma, melyek határidőre európai színvonalon képesek tervezni, lebonyolítani, kivitelezni és üzemeltetni.

A lakásépítés helyzete

Az elhúzódó építési piaci válság legnagyobb vesztesei a lakásépítő vállalkozások, amelyek az elmúlt öt évben a piacuk 70 %-át elveszítették. A pénzügyi lehetőségek szűkülésével 2012-ben tovább csökkent a lakásépítések száma.

A tavalyi év során 10560 új lakás épült, 17%-kal kevesebb, mint 2011-ben. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 10 600 volt, ami 15%-os csökkenést jelent a 2011. évi adatokhoz képest. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem.

Budapesten ennél jóval nagyobb, 48, illetve 32%-os volt a visszaesésmértéke. 2009-ben Budapesten még annyi lakásépült (10385), amennyi most az egész országban összesen. Az építőipart sújtó lánctartozások, az ezrével tönkremenő szakcégek és a hitelezési hajlandóság utóbbi években tapasztalt erőteljes csökkenése következtében az újlakás-építésen belül egyre alacsonyabb a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. A válság előtt, 2008-ban 17 ezer lakást építettek a vállalkozások, 2012-ben alig több mint 3 ezret. Bár a megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt. 2008-ig a kiadott építési engedélyek száma mindig jelentősen meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. Ez a helyzet 2009-ben megfordult, és két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak (mintegy 3500-zal). 2011-re a két mutató értéke közel azonos szintre esett és ez jellemző a 2012. évi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű (40 lakás).

Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 35-ről 30%-ra csökkent 2011 óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 63-ról 68%-ra emelkedett. Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre szánt lakások aránya (38-ról 33 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (60-ról 64 százalékra). A korábban említett területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 65, a községekben 17, a többi városban csupán 5 %-kal esett vissza az értékesítésre épített lakások száma, míg a megyei jogú városokban 42 %-kal nőtt. Bérbeadásra a lakások 3%-a épült, ez egy évvel korábban 2% volt.

2012-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 m2 volt, ez 4 m2-rel több, mint korábban. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 42 százalékról 46 százalékra nőtt. A növekedés oka az építtetői kör átrendeződése, ugyanis a recesszióra a vállalkozások sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért válság idején a saját használatra épített lakások felé tolódik el a hangsúly. Mivel ez utóbbiak alapterületei nagyobbak, mint a vállalkozások által építetteké, összességében az átlagterület nő.

A használatba vett új lakások számának alakulása

2000-2012

|Év |Használatba vett lakások száma |Előző év = 100, 0 |

|2000 |21 583 |111, 9 |

|2001 |28 054 |130, 0 |

|2002 |31 511 |112, 8 |

|2003 |35 543 |121, 5 |

|2004 |43 913 |123, 5 |

|2005 |41 084 |93, 0 |

|2006 |33 864 |82, 4 |

|2007 |36 159 |106, 8 |

|2008 |36 075 |99, 8 |

|2009 |32 000 |88, 7 |

|2010 |20 823 |65, 0 |

|2011 |12 655 |39, 0 |

|2012 |10 560 |83, 4 |

Forrás: KSH

A foglalkoztatás és a bérek alakulása (5 fő feletti foglalkoztatás esetén)

Összefüggésben a termelés mérséklődésével 2007 évtől a foglalkoztatás mértéke is minden évben jelentősen csökkent. Míg 2006-ban még több mint140 ezer volt - az öt fő felett foglalkoztató cégekben - alkalmazásban állók száma, ez 2012 év végére már közel 30 ezer fővel csökkent. Az alkalmazásban állók mintegy háromnegyede fizikai foglakozású, ez az arány évek óta csak kismértékben változik.

Az építőiparban alkalmazásban álló munkavállalók számának alakulása

2000-2012

|Év |Munkavállalók (ezer fő) |Előző év = 100,0 |

|2000 |111, 4 |104, 1 |

|2001 |117, 7 |101, 1 |

|2002 |121, 3 |103, 0 |

|2003 |123, 7 |102, 0 |

|2004 |129, 5 |104, 0 |

|2005 |131, 9 |102, 8 |

|2006 |140, 3 |106, 4 |

|2007 |128, 6 |91, 7 |

|2008 |124, 6 |96, 9 |

|2009 |119, 2 |91, 8 |

|2010 |119, 2 |100, 0 |

|2011 |116, 7 |97, 8 |

|2012 |112, 5 |97, 3 |

(a KSH intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtés keretében megfigyelt 5 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások adatai alapján)

A KSH lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint, azonban 264 ezer fő a foglalkoztattak száma az ágazatban, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak közel 7%-át teszi ki. (Ez a létszám az 5 fő alatti társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, valamint az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz viszonyított magas arányából, és a közismerten nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik.) . 2008-ban a foglalkoztatottak száma szám 312 fő volt.

Az építőiparban foglalkoztatottak átlagkeresete változatlanul a legalacsonyabb keresetű nemzetgazdasági ágazatok kötött van. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a 2012-ben 163 582 forint volt, ami jelentősen elmarad mind a nemzetgazdasági, mind a versenyszféra átlagától (223 ezer, illetve 233 700 forinttól). Ez jellemző a vizsgált időszakban a növekedés mértékének tekintetében is. Az építőiparban 4, 4%-os növekedést regisztráltak, szemben a versenyszféra 7, 2%-os, illetve az országosan átlagos 4, 6%-os bérnövekménnyel.

Mindezekhez figyelembe kell venni a kötelező minimálbéremelés jelentős mértékét és a bérkompenzációt - az alacsony keresetűek magas számára tekintettel - az ágazatban.

Az építőipari átlagkeresetek továbbra is jelentősen, mintegy 25%-kal a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak. Ezzel az építőipar a nemzetgazdasági ágak között a legutolsók között van.

Építőipari várakozások

Jelenleg tovább tart a recesszió az építőiparban, bár a visszaesés mértéke csökkent. A vállalkozások az év folyamán közel 15%-kal nagyobb értékű új szerződés kötöttek, mint 2011-ben, ami némi reményt ad arra, hogy a csökkenés tovább mérséklődik. A lakásépítés rendkívül alacsony mértéke azonban negatívan hat az építőipar összteljesítményére. Az építőipart nemcsak a lakásszám csökkenése sújtja, hanem az is, hogy tovább csökkent a vállalkozók által épített lakások aránya.

A kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12%-os visszaesést, a nem lakóépületeknél 17%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 9%-kal nőtt az ipari, 18%-kal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13%-kal csökkent. A megkötött szerződéseket tekintve továbbra is az állami infrastruktúra-bővítés jelenthet érdemleges keresletet az ágazat számára.

2012-ben folytatódott a több éve tartó csökkenő tendencia a beruházások terén. 2012-ben a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,2%-kal maradt el az előző évitől. A csökkenő trend az év negyedik negyedévét és a 2012-es évet egyaránt jellemezte.

Az építési beruházások 10,6%-kal csökkentek, míg a gép- és berendezés beruházások 1,8%-kal emelkedtek. A legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházásainak közel 5%-os bővülése nem tudta ellensúlyozni a nemzetgazdasági ágak túlnyomó többsége beruházásainak visszaesését. A 19 nemzetgazdasági ágközül 16 ágban ugyanis volumencsökkenés figyelhető meg. Beruházási fordulatra az év folyamán nem lehet számítani, tekintettel a 2012 negyedik negyedévének kedvezőtlen adataira.

Az építőipari kereslet a jövőben kedvező irányban változhat, amennyiben a nemzetgazdaságilag fontos, elsősorban uniós forrásokból finanszírozott beruházások felgyorsulnak. Jelenleg a fizetőképes kereslet korlátozottsága miatt meredeken csökkenő építési engedélyekre tekintettel, a lakásépítés fellendülésére, és általában az épületek építésének bővülésére az év folyamán nem lehet számítani.

2012 azonban a hazai lakásépítés elérte a mélypontját, évi tízezer lakás akkor is megépül az országban, ha keresetek nem, vagy csak szolid mértékben emelkednek. A lakásépítés irányából a felújítások felé tolódnak el az arányok, az összkiadásokból az utóbbi években 30%-ról 40%-ra nőtt a renoválásra költött forintok aránya. A teljesítmény növekedése az egyéb építmények építése ágazatban valószínűsíthető, ami azonban csak részben kompenzálhatja az épületek építésének a kiadott építési engedélyek számából következő visszaesést. Így 2013-ban összességében 2-3%-os csökkenésre lehet számítani oly módon, hogy az év első felében ettől magasabb a második félévben pedig alacsonyabb szinten prognosztizáljuk a csökkenést. Ágazaton belül az épületek építésénél 5-7 %-os csökkenés, a speciális szaképítésnél stagnálás, az egyéb létesítményeknél 0-2 %-os enyhe emelkedés várható.

Budapest, 2013. március

Összeállította: Dürr Béláné

XI. Évindító felmérés - Piaci helyzetértékelés és várakozások az építőipari ágazatban

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elvégezte szokásos évindító felmérését az építőipari vállalkozások körében, hogy képet adjon az ágazat 2012. évi tapasztalatairól és a 2013. évet érintő üzleti tervekről.

A felmérésben résztvevők túlnyomórészt Kft-ként működő, magyar tulajdonban lévő vállalkozások voltak, méretüket tekintve a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig.

2012. évben sem tört meg az évek óta tartó – az építőipart jellemző – mélyrepülés, melyet a válaszadók nettó árbevétel-csökkenése, illetve stagnálása mutat. A cégek közül csak minden ötödik jelzett szerény árbevételnövekedést. Az árbevételarányos jövedelmezőség sem javult, amely - korábbi felmérésekhez hasonlóan - a vállalkozások 85%-ánál még mindig infláció alatti, melyet elsősorban a megrendelések hiánya, a megrendelők fizetőképtelensége, illetve a szűkülő piac miatti verseny okoz.

A közbeszerzési piacon résztvevők kénytelenek voltak végrehajtani 2012-ben átlagosan 5,4%-os béremelést, amit az elvárt béremelés generált, de ez a mérték még mindig infláció alatti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a jövedelmezőséget. A cégek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kellett náluk elvárt béremelést végrehajtani.

A minimálbér 2013. évi emelése viszont kényszerútra (elbocsátás) tereli a vállalkozásokat a növekvő terhek fedezetének megteremtésére.

A felmérésben résztvevő cégek 65%-a számolt be a létszám 2013. évi változatlanul hagyása mellett, 24%-a viszont annak csökkentéséről, ami szigorú létszámgazdálkodást tükröz.

[pic]

A létszámmegtartás egyik formája, hogy a belföldi piac szűkülése miatt a vállalkozások az export növelésével külföld felé irányítják munkavállalóikat, melynek célországai változatlanul Németország és Ausztria. A vállalkozások több mint 1/3-a számolt be arról, hogy a „túlélés” érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják.

Az irreálisan alacsony piaci árak miatt a cégek a szakképzett munkaerőt részmunkaidős foglalkoztatás, illetve az egy-egy projekt megvalósítására kötött szerződések irányába terelik. Bár a válaszadók csupán 16%-a számolt be szakmunkáshiányról, az építőipar fellendülése esetén komoly problémákat okozhat a jól képzett, idegen nyelveket is beszélő szakemberek hiánya, amit tovább súlyosbíthat, hogy a cégek harmada nem tud a saját dolgozóik (tovább) képzésébe befektetni.

Az építőipart sújtó negatív hatásokra a cégek elsősorban a bértömeg megtartásával, sok esetben csökkentésével, a tervezett beruházások elhalasztásával, illetve az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésével, költségracionalizálással próbálnak válaszolni.

Az elmúlt két év építésüggyel kapcsolatos változásairól úgy nyilatkoztak, hogy a sűrű változások miatt nehezen tudják követni a jogszabályváltozásokat, a naprakész információk elérése és megértése meglehetősen nehéz, ami a tisztességes üzletvitelt rossz irányban befolyásolja.

A 2013 januárjától működő ÉTDR-rel (Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadó cégek az elektronikus ügyintézést napi munkájuk során alkalmazzák. A megkérdezettek csupán harmada felkészült az elektronikus építési napló bevezetésére, de 60%-uk úgy ítéli meg, hogy ezek bevezetése nem időszerű, megkérdőjelezik az infrastrukturális felkészültséget mind a vállalkozói, mind a hatósági oldalról.

Az ágazatban lévők jó üzleti menetét rontja, hogy a cégek közel 80%-ának van kintlévősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelfelvételhez folyamodott, amelyet a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, melyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, és ez cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.

A válaszadók megítélése szerint tavaly sem csökkent a lánctartozás, és a 2013. évben sem fog jelentős változás bekövetkezni. A 2013. február 4-én benyújtott törvényjavaslat elfogadása révén létrejövő, az MKIK mellett működő - Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától javulást várnak az építési vállalkozók.

Elmondható, hogy a cégek a 2012. évet az utóbbi 6 esztendő legnehezebbjeként élték meg. Azok a vállalatok, amelyek szinten tudtak maradni, elégedettek és abban reménykednek, hogy a visszaesés elérte a mélypontot, és a 2013. év második fele meghozza az ágazatban a törést, megindul a fellendülés, amelynek elsődlegesen a közbeszerzések és állami megrendelések növekedése lehetne a kulcsa.

Budapest, 2013. február 11.

Összeállította: Fazekas Eszter

................
................

In order to avoid copyright disputes, this page is only a partial summary.

Google Online Preview   Download